Tessék parancsolni: XH-59 . Erre nem véletlenül bukkantam ám rá, mert volt annó egy sorozat (Haditechnika fiataloknak) , mely egy része a Katonai helikopterekkel foglalkozott, s ott írtak róla pár sort...
Miért hagyták ki Szikorszkij egy korábbi helikopter-tanulmányát, ami ráadásul a leggyorsabb helikopter????? Nem értem.
(Szikorszkij XH-59)
OFF Na, megáll az eszem! Ma reggel hallgatom a Kossuth Rádiót, és az egyik "közíró" (annyi közíró van manapság, lásd Babarczy Eszter, Debreceni Jóska stb. stb., hogyha kimész a Blaha Lujza térre és eldobsz egy teniszlabdát, valszeg egy közírót fog fejen találni!) használta az ÉN kifejezésemet. A társadalom kommunikációs fejlõdésérõl elmélkedve aszongya a drágám: ROVARIZÁLÓDUNK. Eppedig az enyém! Na, látjátok, így jár az ember, ha nem figyel. Pedig mindig odaírom, hogy "(c) Epikurosz, 200x, Minden jog fenntartva! A szomszédok is." , de úgy megy itt e lenyúlás, mint csúcsforgalomban a 4-6-os villamoson. A tanulság: Legyél mindig éber! Az ellenség figyel. OFF :-)
Régen és ma is használnak betegszállításra helikoptereket, amikbe nem fér beteg, hanem a rögzítõ ágyat a gép szárnya, vagy hasa alá kötik hátul, vagy oldalt. Természetesen ennek akkor van értelme, ha a beteg kibírja így a szállítást.
betegszállításhoz kicsit alkalmatlan a gép jelen pillanatban. hva teszem a beteget, mikor 2 üléses a gép? hogyan rakom be a beteget, ha hátul a rotor megpróbálja beszippantani szegényt és a mentõst a beteg behelyeséekor?
imádom az ilyen promóciós anyagokat, de ilyen erõvel tankerhajók építõelemeinek a nehezékére is lehetne használni, csak KURVÁRA nincs értelme...
Szerintem nem azzal van gond, hogy repülünk, meg utazunk, meg sztendbájon hagyjuk a Tv-nket, meg általában energiát fogyasztunk, hanem hogy eközben a környezetünkbe bevitt és kivett anyagok nincsenek egyensúlyban. Használhatnánk fosszilis energiahordozókat évezredekig (ha lenne annyi), ha kb ua CO2-t, kénsavat miegymást nyeletnénk el, mint amennyit kibocsájtunk!
Ha ezt nem tudjuk feldolgozni magunkban, akkor valamilyen módon véget fog érni a civilizációnk. A csúcspontot már 50 éve elhagytuk, nemrég néztem meg egy amcsi álomautós (50-es évek) kiállítást. Azokba a kocsikban már volt, szervó, meg hifi, meg elektromos ablakemelõ, meg klíma, ezek nagyrésze még most sem széria tartozék. És persze volt még 5000 ccm, meg 250 lóerõ, meg volt olcsó benzin és végtelen üres utak, és dizájn és anyag.
Ijesztõ emberek ahol most vagyunk, úgy sûlyedünk a nyomorba, hogy észre sem vesszük!
A sebességhatárok betartatása GPS alapon simán menne, na jó, engedne +10%-ot, hogy tudj könnyebben elõzni. Nem lennének csikorgó fékek és képek, hanem csak mosolygó, boldog emberek, és a demográfiai mutATÓK IS javulnának.
A píz! Minek ultrafaszályos gigagép, mikor a 40-50 éves konstrukciókkal is szépen el lehet csettegni a levegõégben-e?! Kit izgat??? A kocsikban is elég ha 50kmh-t tud azt csókolom, városba az is sok és sok ember ki sem mozdul hónapokon át a citybõl (énsenem), ha meg mégis, megoldja. Kinek kell az 1267kmh-s gyorsvasút úgy õszintén. A távmunka kora közelg és az emberek egyre kevesebbet utaznak (lásd. terrorság), fõleg repülõvel. Becsõdöl lassan mindenki aki reptet. Jól is van ez így, minek annyit utazgatni és azzal is szétrohasztani az ökoszférát. Mindenki szépen üljön meg a popsiján és hamár, akkor az ûrkutatást fejlesszék mán (azt se fogják sajna).
As Osprey nem a billenõrotor miatt kiba bonyolult, hanem mert meg kell felelnie a repgépanyahajón való üzemelésnek is, szal összecsomagolja magát egy tõk kis helyre, miközben minden kilógó részét visszahajtja. Hát ez egy elbaltázott gondolat szerintem, pont egy amúgy is bonyis szerkezetnél.
Egy szárazföldi üzemeltetésû egyszerûbb változat valszeg sokkal jobb lehetne, minden szempontból. Pl hermetizált raktérrel, nagyobb hatótávolsággal, meg ilyenek. Valszeg igény is lenne rá, nem kéne most elõrõl kezdeni már megint a fejlesztést. Az 50-es 60-as években már megcsinálták szinte minden lehetséges helybõlfelszálló gép konstrukció prototípusát - beleértve a helybõlfelszálló billenõ hajtómûves szuperszónikus vadászgépet is! Nem értem mi ez a tökölõdés még mindíg.
Na igen volt ilyen kísérlet több is, még az oroszoknál is, de az ENSZ egyezmények miatt(a világûr nem használható nukleáris kísérletekre), abbahagyták. Túl nagyot durrant volna, ha kilövéskor félresikerül valami.
Volt pár másik is, pl. az Orion-tervezet.
Az UFÓ-magazin ott jön, amikor azt állítod, ez már repült. Az elsõdleges hajtómû-próbákat végezték csak el, azt is próbapadon, azután megszûnt a projekt. Ami nem is baj, legalább nem repkednek felettünk mindenféle Csernobilok.
Ami a rotor fordulatszám-csökkentést illeti, az szükséges magasabb sebességen, mert különben a rotor elõre haladó vége túllépné a hangsebességet. És ez túl erõs vibrációt okozna. A tolólégcsavart viszont így is, úgy is be kell kapcsolni, részben hogy a gépet kézben lehessen tartani, másrészt mert felszállás után útvonalrepülés jön.
"Azert emelo sugarhajtomuvu gepet mar keszitettek parat, pl. a harrier is ilyen." De nem nukleáris meghajtásúak. Repülõgép nukleáris meghajtásának kísérletével próbálkoztak az amerikaiak, és lehet hogy az oroszoknak is eszébe jutott, de nem vált be. Abban a kísérletben csak a reaktor elhelyezését, üzemeltetését próbálgatták, repülni a hagyományos motorokkal repültek.
Repülõ autó
Nekem is az eszembe jutott, de tudtommal prototípusokon túl nem jutott. Ami pedig a sorozatgyártását illeti; lásd a 44 -es hozzászólás végét. Így is potyognak az "úrvezetõ" pilóták, mint a megrázott szilvafáról a gyümölcs.
Az F-35-nek ez az egyik verziója. De említhetjük a Harriert is, vagy a JAK-38-ast is. A két utóbbi ugyan a hajtómû-sugár elfordításával emelkedik fel, de helybõl felszálló gépek, és rendszeresítették is mindkettõt. De nem tolólégcsavaros helikopterek, és nem használnak más rendszert a függõleges emelkedéshez, mint a vízszintes repüléshez. Ez még többé-kevésbé az F-35B -re is igaz, mert a lebegéshez csak részben használja a beépített csõventilátort, a többi tolóerõt az elfordított fúvócsõ adja.
Van egy másik alternatíva,amit most találtam ki! A neve az ,hogy gömb-autó. :D Külsõre egy gömb az egész,ami könnyû és rugalmas mûanyagból van,ami kibír egy 100 méteres zuhanást is. Elõnyei:-Tud repülni,ha kilövik.Ha a levegõbe van már kijön belõle egy propeller,amitõl tud repülni.A motor a gömb közepén van. -Lehet autóként is használni,a belseje úgy van megcsinálva ,hogy ne forogjon. A meghajtás többféleképpen lehetséges.Külön gömb-autó pálya,ami úgy néz ki ,hogy egy ilyen félkör alakú gödör olyan anyagból ,ami nem tapad,tehát tul képpen csúszik egész végig.Vannak állomások,ahonnét kilövik az autókat és onnantól elcsúszik a célállomásig.Csak nehéz kiépíteni ezt az infrastruktúrát. A másik megoldás,hogy egy motor forgatja,úgy mintha egy kerék lenne. -Tud menni vízen is mert könnyû és a belseje levegõbõl van.:D:D:D -Tud menni víz alatt is mert vannak beépített balaszt tartájok és zárt az egész. -Tud menni föld alatt is,mert van rászerelhetõ fúrófej. -Tud menni a dzsungelbe is,mert van rászerelhetõ bozótvágó,ami vágja a bozótot és hátul bálákba kiadja. Hátránya: -Az ûrbe nem tud mennni. :D:D:D
Mielõtt valaki komolyan venné,csak hülyeségbõl írtam
"Az autogirók egészen más alapelven mûködnek, azok rövid felszállású/leszállású repülõgépek(STOL). Az amerikaiak már megpróbálkoztak egy hasonló harci helikopter építésével a vietnámi háború idején. Sebességi rekordot állítottak fel vele, kb. 400 km! De azután hagyták a fenébe."
En nem autogirorol beszelek, hanem arrol, hogy vizszintes repulesnel a rotorokat le lehet kapcsolni a hajtaslancrol, tehat ilyenkor csak a faroklegcsavar van meghajtva, a forgoszarnyak szabadon poroghetnek (autogiro elv). Fuggoleges repulesnel pedig a hatso legcsavarra nincs szukseg, ilyenkor csak a ket forgoszarny kell, hogy meghajtast kapjon. Igy egy hajtomu kepes ellatni a teljes rendszert. Koztes allapotban pedig mindket rendszer meg van hajtva, tehat valtaskor nem eshet le a madar.
"general electric fele nuklearis meghajtasu rendszer" innentõl azonban az UFÓ Magazin jön.
Azert emelo sugarhajtomuvu gepet mar keszitettek parat, pl. a harrier is ilyen. A kombinalt emelo es tolo hajtomuvet pedig a joint strike fighter kapott, ami reszben a sugarhajtomu lefele iranyitott gazsugarabol all, reszben egy a hajtomu ele vizszintesen beepitett emelo legcsavarbol all. A rendszer elonye, hogy valtaskor meg jar az emelo legcsavar, ami miatt nem tud elore esni a gep mialatt a gazsugar hatra fordul, tovabba lebeges kozben a sugarhajtomu felulrol szivja a levegot, ami miatt kis magassagon sem tud lefulladni.
""Repülõ csészealj" A Discoveryn volt nem rég egy dokumentumfilm, abban mutogattak egy ilyet. Az ötvenes években kísérleteztek vele, de nem volt sikeres. Sokat zabált, még az akkori mértékkel is zajos volt, és nehezen lehetett irányítani. Ráadásul csak úgy 2 méterre tudott felemelkedni. A kísérletet sikertelennek nyilvánították, a modellek múzeumba kerültek."
Ilyen a repulo auto terve is, bar abbol letezik mukodo prototipus. Viszont a fent emlitett jtf gep pont a sugarhajtomu es a legcsavar kombinaciojat valositja meg, raadasul bevetheto kivitelben.
"Na, ez a baj. A kerék feltalálása (és a rotor lényegében egy kerék) jó dolog volt, de túl kéne lépni rajta. Én ösztönösen irtózom minden olyan géptõl, amelyben izgõ-mozgó alkatrészek vannak, mert nagy a meghibásodás kockázata (ami elromolhat, az el is romlik).
Egy kicsit a földre leszállva, tényleg nem értem, hogy minek ragaszkodunk mi emberek pld. a négy keréken guruló autókhoz, amelyekhez bazinagy infrastruktúrát kell kiépíteni, utakat, hidakat, alagutakat (mindjárt leaszfaltozzuk az egész Földet!), amikor a légpárnás technológia sokkal de sokkal szimpatikusabb és hordozhatóbb. Aztán, ha egyszer sikerült elrugaszkodni a földtõl, onnantól már lehet agyalni, hogy mivel menjen odébb a cucc."
Csak nem Wanek Úrhoz van szerencsém? Légpárnás hátrányai: - Zajos, - felveri a port, sarat, vizet, mindent. - nincs tapadás az úton, mert nincs kereke, ezért kisodródik - emelkedõn használhatatlan. - nagyságrendekkel több üzemanyagot fogyaszt - drága elemekbõl épül fel.
Elõnyei: - Lehet vele a vízen menni - lehet vele a susnyásban menni.
Szerinted mire van az embereknek szüksége? Olyan olcsón közlekedõ jármûre, amivel lehet az egyik településrõl a másikba, vagy egy településen belül biztonságosan közlekedni, vagy egy olyan drága fenntartású jármûre, amivel hangosan, fröcskölve lehet rallyzni a susnyásban?
Az egyik a helikopter meghajtása, a másik a repülõgépé. A motor lehet közös, de akkor is nehéz, és bonyolult rendszer. Az Osprey egy és ugyanazt a hajtómûláncot használja mindkét feladatra, de így is nehézkes.
Az autogirók egészen más alapelven mûködnek, azok rövid felszállású/leszállású repülõgépek(STOL).
Az amerikaiak már megpróbálkoztak egy hasonló harci helikopter építésével a vietnámi háború idején. Sebességi rekordot állítottak fel vele, kb. 400 km! De azután hagyták a fenébe.
"general electric fele nuklearis meghajtasu rendszer" innentõl azonban az UFÓ Magazin jön.
"Repülõ csészealj" A Discoveryn volt nem rég egy dokumentumfilm, abban mutogattak egy ilyet. Az ötvenes években kísérleteztek vele, de nem volt sikeres. Sokat zabált, még az akkori mértékkel is zajos volt, és nehezen lehetett irányítani. Ráadásul csak úgy 2 méterre tudott felemelkedni. A kísérletet sikertelennek nyilvánították, a modellek múzeumba kerültek.
"Aztán, ha egyszer sikerült elrugaszkodni a földtõl, onnantól már lehet agyalni, hogy mivel menjen odébb a cucc."
És itt nem látod az ellentmondást? Mert innentõl fogva csak valami gáz vagy levegõsugárral lehet haladni, ami meg zajos alkalmalan ott ahol a jármûvek sûrûn követik egymást. Az utópiákat el kéne felejteni. Egyesek túlsok sci-fi-t olvasnak szerintem. Az is hová vezetne, ha repülõ autók lennének. A sok fakezû a 2D-s környezetben nem boldogul, más sem hiányozna, hogy ezek a fakezûek repüljenek..
"légpárnás technológia sokkal de sokkal szimpatikusabb és hordozhatóbb."
Mert talán ez a kijelentés nem igaz. Mekkora energiaigény lenne egy autónak? Messze többet fogyasztana, mint egy belsõ égésû motor. Dugóban is FOLYAMATOSAN elõ kell állítania légpárnát. Zseniális... És hogyan megy onnantól elõre? Ventilátor tol elõre. Remek. Enyén lenne szélvihar (és zaj) mindenütt a szûk helyeken és a légpárna is csak betonúton lenne olyan hosszú életû (vagy még ott sem..) mint egy középszerû gumiabrnocs.
Fel nem nem fogom, hogy ilyen gondolatok honnan jönnek....
A cikkben leirt helikopter otlete mar eleg regi. Ehhez hasonlok az autogirok is, ahol a vizszintes legcsavar mozgatja a gepet, a fuggoleges meg csak emeli, de ahhoz bizonyos sebesseg felett mar motor sem kell, a menetszel forgatja a lapatokat.
Mukodo repulo cseszealj mar volt par, ebbol a legjobb a general electric fele nuklearis meghajtasu rendszer volt, ami hivatalosan soha nem probaltak ki. Egy repulo haromszog lett volna, kozepen az altaluk tervezett atomreaktor alapu sugarhajtomuvel es 3 stabilizalo fuvokaval. Alulrol ugy nezett volna ki, mint egy hangtalan fenyes pont, korben haromszog alakban 3 kisebb ponttal. A rendszer hatranya, hogy vastag radioaktiv csikot huz maga utan mivel a legkori levegot hasznalja primer hutokozegnek. A hajtomurol van egy jo kep a wikipedian, amikor a kiserlet kozben felrobban.
Az 1. Világháború közepén az angoloknál terveztek hasonlót, vadászléghajó néven. De a technológia túlhaladta, nem csak ezt, de a zeppelineket is. Túl nagy a méretük, és ezt bizonyos szint alá semmilyen módon nem lehet csökkenteni. A fizika törvényei már csak ilyenek. Jobb, ha tovább lépsz, ez az ötlet nem jó.
3500m3-es hõléghajó visz el 400 kilós gondolát (ez 3 ember + mûszerek + palackok). Szal. kissé hamvába halt terv ez a héliumot az zalkatrészekbe! :DDD Mese habbal. Sajnos...
30%-ot írtam, nem 50-et és még annyi se feltétlen kellene, de nyilván van egy szint, ami kényelmesen beépíthetõ. ha most (a 80 feletti) 20% energia visz elõre, akkor ott már 4-5 plusz százalék is jelentõs növekedésnek számítana; a heli teljes hosszában a rotor alatt meg azért akad hely. nem számoltam utána mennyire lenne ez elég, mennyit emelne, de akár lehet is ez a 4-5%; és akár például leszálló talpas helinek a talpait is alakíthatnák ennek megfelelõ módon. stb.
A válasz egyszerûbb: könnyebb, de strapabíró anyagok. Erre találták ki a duralaumíniumot, de ma már szénszálas kompozitok is vannak, és a nanotech még nem is szólt ebbe bele.
hát õõ.. hidrogén tartály - zeppelin.. helium tartály - abból már megy a léghajóépítés, de ahhoz hogy egy embert felemeljen a hélium kell jó 200 lufi. tehát ahhoz hogy gépet, embert, üzemanyagot, magát a tartályt felemelje a hélium akkor már rögtön ott járunk hogy azt nem helikopternek, hanem léghajónak nevezik:) ha pedig nem törekednénk a teljes emelésre, hanem ahogy írtad csak 50%-ra, akkor is akkora lenne az a tartály, hogy nem érné meg. madarak csontjaiban a légzsák - az kényszerûségbõl fejlõdött. könnyebb csont kellett, ami ráadásul erõs is(nagyobb átmérõ). tömör nem lehet, nagyarányú velõállományhoz nagyobb érrendszer kell, akkor inkább legyen üres. viszont ha csak simán körbenõ a csont egy lufit, akkor a nyomásváltozással gondok lesznek. (az a csont ugye eleve terhelve van) halak úszóhólyagja - ez csak arra való, hogy a hal testének sûrûségét a víz sûrûségéhez képest változtassa! ha levegõben ilyet szeretne csinálni valaki, akkor szintén ott jár, hogy léghajó:)
Irakban harci helyzet van, függetlenül, hogy milyen heli. Ezért írtam, hogy általában nem lõnek rájuk. Nyilván háborúban rájuk is lõnek, de azért potenciálisan sok heli jöhet szóba háborús körülményektõl távol. A másik dolog meg, hogy a természet is kombinálja a dolgokat. A madár se a csontjaiba lévõ levegõvel repül (és törékenyebb is tõle), viszont az is segíti a repülését. Ugyanígy az ember készítette repülõk hézagait is ki lehetne tölteni valamivel, ami segítené a repülésüket. Vagy el lehetne helyezni valahol egy tartályt, mondjuk a rotor alatt a gép teljes hosszában.
Remélem nem. Persze az idõk változnak. Mondjak példát? Mondok, ha nem akarod akkor is. :-) Vegyünk egy híres meleget a 15. századból. Lehet Michelangelo, de akár Leonardo da Vinci. Mindketten festegettek, mûvészkedtek, ostromgépeket terveztek, és repcsikrõl álmodtak. Az, hogy melegek voltak, a kutyát sem érdekli, mert letettek valamit az asztalra... izé a falra, ill. mennyzetre (sziksztuszi kápolna). Mindez az inkvizíció, a vallási bigottizmus idején (persze, azért kellett a reneszánsz is :-)
Most váltsunk snittet. Lássuk a '68-as nemzedék szintén zenész ikonját, az Eörsi István bácsi által lefordított amcsi Alain Ginsberget. Mirõl álmodott õ: repülõ sárkányokról, mûvészi nagy durranásokról vagy talán ostromgépekrõl, esetleg boncolt anatómiai kutatási céllal? Ó, nem. Egyik híres versében egy banánról ír, amelyet szívesen befogad, a popójába.
Ha felhajtóerõvel operálunk, akkor ott a léghajó. Ahhoz, hogy pedig a mentõhelire ne lõjenek az kell, hogy ne legyen ott. Számtalan esetet lehet felhozni, hogy a mentõhelikoptert is lelõtték. Sõt pár éve, Irakban, a Vöröskereszt szállítógépére is rakétát lõttek ki a "hazafiak", volt róla film.
"A kerék feltalálása (és a rotor lényegében egy kerék)"
Bocs, Epikurosz hogy megint bele kell taposnom a lelkivilágodba, de ez megint egy baromság. Azon kívül, hogy forognak a központi tengelyük között, semmi hasonlóság nincs. Ha már mindenképp hasonlítani kell valamihez, akkor inkább a hajócsavar. Mint ahogy páran már megtették.
Hát a légpárnásokat elég nehéz uralom alatt tartani, tehát kb 15 km/h sebességkorlát kellene nekik városban, hogy egy hírtelen lelépõ gyalogos miatt ne alakuljon ki tömegkatasztrófa a keresztbecsúszkáló gépek miatt :)
Meg amúgyis, elég sok energiába kerül a gravitációt bármi módon kiegyenlíteni kerekek nélkül, és az átlagember nembiztos, hogy megvenne egy gépet, ami 100-on 100-at eszik.
Másodszor az hogy filmen mûködik, az azt jelenti, hogy jó a trükkmester.
Itt már páran leírták, hogy a kétféle hajtómû (helikopter és repülõgép) egyenlõre túl súlyos szerkezet. A repülõgépnél viszont a szállítható teher minél nagyobb aránya a fontos.
Kéne bele egy (nyilván megfelelõen védett, szigetelt, páncélozott) hidrogén vagy hélium tartály, ami a felhajtóerõ egy részét pótolhatná. :) És akkor a 80% lemehetne mondjuk 50%-ra. (persze harci körülmények közt különösen vigyázni kéne, hogy ez védett legyen, de pl. egy mentõhelire általában azért már kevésbé lövöldöznek) Ahogy például madár se csak a szárnycsapdosával halad/marad a levegõben, hanem pl. a csontjaikba légzsákok vannak könyítésképpen vagy ahogy a halaknak is van úszóhólyagja a lebegésüket segítendõ.
"Hihetetlen bonyolult mechanika, és azt mûködtetõ hidraulika kell, ami meg nagyon nehéz, és máris erõsebb motor kéne, ami meg nagyobb,.... ördögi kör :)"
Na, ez a baj. A kerék feltalálása (és a rotor lényegében egy kerék) jó dolog volt, de túl kéne lépni rajta. Én ösztönösen irtózom minden olyan géptõl, amelyben izgõ-mozgó alkatrészek vannak, mert nagy a meghibásodás kockázata (ami elromolhat, az el is romlik).
Egy kicsit a földre leszállva, tényleg nem értem, hogy minek ragaszkodunk mi emberek pld. a négy keréken guruló autókhoz, amelyekhez bazinagy infrastruktúrát kell kiépíteni, utakat, hidakat, alagutakat (mindjárt leaszfaltozzuk az egész Földet!), amikor a légpárnás technológia sokkal de sokkal szimpatikusabb és hordozhatóbb. Aztán, ha egyszer sikerült elrugaszkodni a földtõl, onnantól már lehet agyalni, hogy mivel menjen odébb a cucc.
Az nem ilyen egyszerû :) Ezeknek a dolgoknak mind-mind hely kell, és ahova pl. a filmekben besüllyesztik a rotort, ott kb. az egész hajtómûnek kéne lennie :D Hihetetlen bonyolult mechanika, és azt mûködtetõ hidraulika kell, ami meg nagyon nehéz, és máris erõsebb motor kéne, ami meg nagyobb,.... ördögi kör :) Ami abban a filmben volt, egy jó 50 évig még álom marad, megfelelõ technika hiányában. Szárnyakat meg raknak a helikre, de jobb, ha nincsenek, csak a légellenállást növelik. Számottevõ felhajtóerõ úgyis csak 150-200kph felett ébred rajtuk, és csak a rotor dolgát nehezítik.
A helikopterhez miért nem raknak kihajtható szárnyakat oldalra. Ha megy 200-al, akkor felsõ rotor leállítva, gégtestbe besüllyesztve. a szárnyak meg már megtartják a levegõben, és beindulnak a repülõgépes légcsavarok.
arra a sarló szerû lapátra gondolsz, amit a tengeralattjárókon is alkalmaznak, hogy halkabbak legyenek? (képet sajna nem találtam, ami úgy néz ki, mintha körbe raknánk 5 banánt, úgy hogy a végük középen összeér) - szerintem az az elrendezés nem bírná a strapát, mivel vagy túl nehéz lenne, hogy kibírja a centrifugális erõt , vagy nem bírná ki és kiegyenesedne:) nem az a gond, hogy átlépik a hangsebességet, mert ha csak ez lenne, akkor több vagy szélesebb lapátot raknának a doboz fölé, hanem az a gond, hogy amig egy repülõnél a súlyt a fix szárnyak cipelik és a motornak csak egy irányba kell tolnia a géptestet, addig egy helikopternél a meghajtás erejének 80% kb arra megy el, hogy egyáltalán levegõben tartsa a gépet. a maradék viszi elõre a gépet. minél gyorsabban akar menni valaki helokopterrel, annál nagyobb motor kell és annál több súlyt kell emelni. annak hogy a lapátokat nem nagyobbítják több oka is van, egyrészt hogy ha túl hosszú, akkor csökken a manõverezõképesség. ha túl széles, akkor nagyon erõsnek kell lennie, mert deformálódik és olyan rezgések jöhetnek létre amivel nem tudnak mit kezdeni. harmadrészt már csak azért sem jó túl nagy rotort csinálni, mivel a haladás irányában az szárnyként viselkedik és légellenállása van.
Valaki itt lehurrogta, pedig nem rossz az elképzelés, olyannyira, hogy bizonyos típusokon nagyon is érdekes rotorlapát-végek vannak A bizonyos "sarló", ha nem is klasszikus formában, de létezõ megoldás pl. az AH-64-esen, de ott az EH-101 ami felettébb érdekes, és aerodinamikailag izgi dolog lehet emgmagyarázni ezt a különös formát :) Ami tény, hogy ez a heli b*szottgyors
Igazából az az elképzelés már régebben, több fejlesztõcsapatnak adott ichletet, de az öszes eddigi típus gyakorlatilag vagy hasznavehetetlen, vagy dárga volt.
Ez egy újabb koncepció a helikopterek sebeségének megnöveléséért vívott csatában.. A Bell/Boeing konszern a V-22 Osprey-el állt elõ a probléma megoldására, ami elég bonyolult, drága, és veszélyes terv, de a nagy teherbírása és kimagasló teljesítménye miatt most ezt akarja a tengerészgyalogság az igáslovának. Már át is esett a tûzkeresztésgen, már ha lehet egy fegyvertelen eszközt így minõsíteni :) Ez a terv sokkal egyszerûbb, kérdés, hogy egy hasznavehetõ gép mit tudna (mert ahogy elnézem ez kb. semmire nem jó, max fegyyverhordozásra, de arra ott az apache, meg a repülõk.)
Sarló alaú rotor? Te jó ég! :-) A rotorra ható legnagyobb erõhatás a centrifugális erõ. Szerinted egy sarló alakú rotor hogy nem csavarodna szét miközben a vége hangsebesség fölött mozog? :-D
Aztat nem értem, hogy ha a helikopterek sebesség korlátját az jelennti, hogy a rotorlapátok végei átlépik a hangsebességet, akkor miért nem építenek sarló alakú lapátos heliket? És akkaor a gond meg lenne oldva, mehetnének mint a megveszekedett kisistennyila! ;)
tetszik az ötlet de 400km/h fölé nem hinném hogy érnek és érdekel, hogy mennyibe fog kerülni.
Amúgy le a kalappal Igor Szikorszkij elõtt, aki õseink, a honfoglaló magyarok által alapított Kijev városában született. Bravó, Igor bácsi!
fasza, tetszik
Jujj, dejó! Ennél már csak a Harrierek überebbek, ugye? Különben én ezt egy ideiglenes, közbensõ állomásnak tartom a repülõ csészealjak felé vezetõ göröngyös légi úton.
2 felsö rotort levennék akkor simmán tengeralatjáronak nézné az ember:)