wazze, titkosszolgálati módszereket kell bevetni!:)))))
Ennek az elméletnek azonban van egy nagy hibája: hiányzik az összhang. Az ionok összekapcsolódása ugyanis látszólag tízszer gyorsabban megy végbe, mint amennyi idõ alatt a Föld mágneses mezeje az elektronok spinjére hathat.
Iannis Kominis úgy véli, hogy egy ismert kvantum hatás felturbózza a mágneses mezõ spinre gyakorolt hatását, így az idõ összhangba kerülhet. A "kvantum Zeno" hatás akkor alakul ki, amikor ismétlõdõ méréseket végzünk egy kvantum rendszeren. A mérések alatt a részecskék különös módon nem változtatják állapotukat, mintha tudnák, hogy figyelik õket.
Hát elég durva feltételezés ez a cikk :D Én is inkább azt tartom logikusabbnak, hogy jó a tájékozódási képességük, és a fényforrás alapján is tájékozódnak. De nem csak a madaraknál figyelhetõ meg nagyon jó tájékozódási képesség, hanem nagyon sok állatnál.
Látom az a galambos wiki link elkerülte a figyelmedet :p
Látom a kutatások során nem a legegyszerûbb dolgokat keresik magyarázatként. Miért kellene látnia egy madárnak a mágneses mezõt? Sokkal egyszerûbb magyarázata lehet a dolognak, hogy a madár is (ahogyan a rovarok is) az UV fénysugárzást érzékelik. Ez más intenzitást ad a földön a sarkok közelében és mást az egyenlítõ környékén. Miért ne lehetne ez a magyarázat? Ja persze kelet - nyugat! Forog a föld, van nappal és éjszaka, ezt a madarak is érzékelik ám. Õk miért nem tudhatják, hogy egyik irányban felkel a nap, a másik irányban lenyugszik? Csak úgy ösztönösen, minden belemagyarázás nélkül?
Lásd: Józan Paraszti Ész (továbbiakban: JPÉ)
Nem azt vonom kétségbe, hogy érzékelik a mágneses vonalakat, csak ez a kvantum cuccos sántít nekem rettentõ erõsen. Egyébként szerintem konszenzusra jutottunk :-)
Az állatok esetében a közeli utaknál szvsz. simán lehet, hogy a tereptárgy megjegyzõ képességük mûködik. Távoliaknál (mint pl. a költözõ madarak) pedig akár úgy is gondokodhatnak, mint a régi hajósok, hogy a csillagok állását nézik és azt kombinálják a tereptárgy megjegyzõ készségükkel. Ráadásul általában csoportosan vándorolnak, ergo az idõsebbek vezethetik/segíthetik a fiatalabbakat az útkeresésben, hogy aztán a következõket már majd azok segítsék.
ha most lenne olyan smiley ami fogja saját fejét fájdalmába akkor most azt raknám ide.
"Isten nem játszik kockajátékot" <- Ez Einsteintõl van idézve, de van egy másik híres idézete a végtelenségtõl, ami most ideillik,csak nem akarom leírni, így az elõzõvel utalok rá.
Igen, egyetértek abban, hogy több forrásból is kell ellenõrizni, és való igaz, hogy nem mindig minden igaz, de spec. ezt a galambok - mágneses vonalak témát elég sokan kutatták ahhoz, hogy ne lehessen csak úgy lehülyézni, aki ezt állítja.
"Mellesleg újabb érv jutott eszembe: ez azt jelentené, hogy a magasfeszültségû transzformátorok mellett (ahol az elektrotekercsek miatt tudvalevõleg torzulnak a mágneses terek) el kellene hogy tévedjenek a madarak. A tapasztalat nem ezt mutatja. "
Mint arra már korábban rávilágítottam, a madarak nem egyetlen érzékszervüket használják navigálásra, hanem sokat. Itt ha kiesik az egyik, még ott van a többi (nap, tereptárgyak, szagok).
TommyC ne magyarázd meg! Keverted, hogy ki mit írt, és nekem okoskodtál, amikor mást akartál kijavítani. Pontosabban úgy cáfoltad azt amit írtam, hogy más szavait adtad a számba, és az kezdted el aláásni.
"Egy ismeretterjesztõ filmrõl elfogadja az ember, hogy igazat mond"
Lelked rá. Én azért több forrásból is ellenõrzöm, mielõtt elhinném egy állítás igazát.
Jaj bazmeg, de ha semmit nem szabad elhinnem, akkor miért pont azt kellene, amit te linkelsz be? Egy ismeretterjesztõ filmrõl elfogadja az ember, hogy igazat mond. Tudom, te jobban tudod, de engedtessék meg, hogy ne neked higgyek :p
"Az érzékszerveid zavara miatt nem tudod viszonyítani, így nem fogod tudni, hogy melyik az egyenes..." Így van. Teljesen igazad van, erre utaltam. Egy kvantumiránytût nem lehetne így összezavarni.
Mellesleg újabb érv jutott eszembe: ez azt jelentené, hogy a magasfeszültségû transzformátorok mellett (ahol az elektrotekercsek miatt tudvalevõleg torzulnak a mágneses terek) el kellene hogy tévedjenek a madarak. A tapasztalat nem ezt mutatja.
Nem tudom, hogy mennyi idõs vagy, és hogy mennyit láttál a világból, de ismeretterjesztõ filmet információforrásnak tekinteni elég balga dolog. Még BBC Élõ bolygó sorozata (ami egyébként elég nívós) is beismerte, hogy stúdiófelvételeket és trükköket használt a készítés során, ergo nem a valóságot mutatta be (volt is botrány).
Mellesleg még régen néha megnéztem egy-két Spektrum és NG sorozatot, hát, köszönõ viszonyban se voltak a valósággal. 5 részbõl 3 témakörébõl konkrét ismerteteim voltak (nem érdemelték ki a az ismeretterjesztõ jelzõt, az egyik a titkosításról szólt, na az úgy ahogy volt hülyeség volt), a maradék kettõt csak viszonyítani tudtam, de a hasonló színvonalat látva gondolom azok sem voltak mások. Ötletkeltõnek jók, de mint információforrásra hivatkozni rájuk... hát, nem is tudom.
Egyébként csináltak kísérletet, hogy totális hülyeséget adtak be ismeretterjesztõ film formájában. A kísérletet 1990-ben itt magyarhonban is elvégezték, és az eredmény elkeserítõ volt: 90% százalék elhitte a film mondanivalóját, annélkül, hogy utánnanézett volna. egy utalás az mtv oldalán a kísérletre
Ez a kísérlet olyan mint ha téged beraknának egy olyan görbe szobába, ahol görbe a padló, a fal, a plafon, a berendezési tárgyak, plusz van a szobának egy jelentõs dõlése egy irányba... Majd elédraknak 3 farudat, hogy válaszd ki az egyeneset (csak nézve, nem megérintve)... Az érzékszerveid zavara miatt nem tudod viszonyítani, így nem fogod tudni, hogy melyik az egyenes...
Azaz.. ha több mindent használnak tájékozódásra, akkor valamennyire egymásra épít a tájékozás... És ha az egyik érzet mást mond mint a másik, az zavarokat okozhat...
"Bocs, én meg arra ugrok, valaki nem fogad el kísérletileg igazolt tényeket."
Má' bocsáss meg, de az, hgy valaki említ egy ismeretterjesztõ filmet mint információforrást, erre te kvázi lehülyézed, megjegyzed, hogy az ilyen filmek mind hülyeségek, majd nagyképûen belöksz egy linket, mint az egyedüli teljes igazságot, arra meg én ugrok.
Amellett, hogy a kígyók pl. a kibocsátott hõt (is) látják, a cápák meg az élõlények által generált elektromágneses mezõket (is), nem tartom a mágneses vonalak érzékelésének képességét sem elképzelhetetlennek. Nem mondom, hogy vakon hiszek, de nem is utasítom el zsigerbõl, "csak mert ez hülyeség", mint azt te teszed a 29-es hozzászólásodban.
Bocs, én meg arra ugrok, valaki nem fogad el kísérletileg igazolt tényeket. Egyébként teljesen igazad van, egyáltalán nem biztos, hogy egyféleképp tájékozódnak, pont ezért is említettem a kérdéses szervet, amit kifelejtettek.
A tükrös kísélet egyébként a következõ volt (még gimiben tanultuk, ezért nem tudok sajnos pontos linket adni hozzá, jó rég volt): képzeljetek el egy nagy, kör alakú röptetõt, aminek az oldalain tükrös felületû, középen forgatható paletták vannak. A madarak helyesen érzékelték az északi irányt egészen addig, míg a tükrökkel 90 fokkal el nem térítették a napfényt, ami után ugyanúgy mozogtak, csak épp nyugathoz és nem északhoz képest.
Egyébként simán el tudom képzelni, hogyha jó erõs verõfényes napsütés van, akkor nem hagyatkoznak más érzékszervre, csak akkor, ha nincs más mód.
Mindesetre tekintettel az élõlények által érzékelt spektrum léptékére eléggé skeptikus vagyok. Tekintettel arra, hogy minden érzékszerv sejtekbõl épül fel, ami többszázezer atomot tartalmaz, és istentudja hány kvantumot, elég hihetetlennek tûnik, hogy képesek érzékelni ilyen apró változást, márcsak az érzékszerv által szükségszerûen keltett zaj miatt is.
TommyC: Erre is van magyarázat (még mindig a wiki): " Various experiments suggest that different breeds of homing pigeons rely on different cues to different extents. Charles Walcott at Cornell was able to demonstrate that one strain of pigeons was confused by a magnetic anomaly in the Earth that had no effect on another strain of birds. " + "Some research also indicates that homing pigeons navigate by following roads and other man-made features, making 90 degree turns and following habitual routes, much the same way that humans navigate"
Azaz más rajok másra érzékenyek. Olyan is van, amit lentebb említett valaki, hogy megjegyzik a tereptárgyakat - ez talán biztosabb és pontosabb nekik - de ha ezt nem tehetik meg, akkor (a jelek szerint) a mágneses vonalak alapján tájékozódnak.
Az állatok "BIOS"-ába (ösztön) nagyon sok minden be van kódolva. A költözõ madarakéba például az is, hogy vándorolni kell egy évben kétszer is. De nem csak a madarakba van az ilyen költözés bekódolva. A császár pingvinek, egyes teknõsök, halak, stb. rettenetes nagy távolságokat tesznek meg, elsõsorban a szaporodás miatt. Ugye a halaknak és a teknõsöknek nincsen fésû szerve, de szerintem még a pingvineknek sem, dacára, hogy a pingvinek is a madarak közé tartoznak. Ennek ellenére nagyon jól tudnak tájékozódni földön, vízben, levegõben. Szerintem ezt a tájékozódási képességet valami egészen más segíti, nem a fény, és még csak nem is a Föld mágneses tere. Valami olyan, amit még nem ismerünk. Sok dolgot nem ismerünk még, nincs ebben semmi különös.
Nyugi van.
Azért idéztem az elõtted hozzászólót, mert azt írta, hogy abba a kisérletbe a galamboknak nem volt esélyük megfigyelni a terepet.
Erre Te azt állítottad : "Egyébként a gelembok sem mágneses vonalak mentén tájékozódnak, hanem a tereptárgyakat követik."
Ez viszont ellentmondd annak, amit lennebb egy kisérlet bizonyított, úgyhogy valahol sántít a dolog.Nem vagdalkozni akarok, senem osztanom az észt,hanem fel akartam hívni a figyelmed az elõtted írtakra és könnyebb volt idézniem õt, mint újrafogalmazni. Nem értem miért kell háborognod, és támadnod. mindenki olyan agresszív, ez nem vérre megy.
"Some researchers believe that the map mechanism relies on the ability of birds to detect the Earth's magnetic field. Much of this work has been conducted by Rosthina and Wolfgang Witschko and has shown that alteration of magnetic fields around the home loft result in disrupted homing ability."
Magyarán mágneses mezõ alapján _is_ tájékozódhatnak, meg kb. 100 másik dolog alapján.
Arra nem gondolsz, hogy több érzékszervét is használhatja. Attól, hogy egy embernek kivágod a szemét, még fog tudni tájékozódni és környezetet észlelni valamennyire, de haza persze nem fog találni egy ismeretlen területrõl. Ezek alapján azt a következtetést levonni, hogy az embernek egy érzékszerve van, amivel tájékozódni tud, kissé elhamarkodott, nem? A legfontosabb, lehet, de nem az egyetlen.
Aki pedig gúnyolódással és személyeskedéssel akar vitázni, annak javaslom, változzon meg, mert így aligha veszik komolyan.
Én nem hiszem, hogy ezek a kis madárkák valamiféle 6. érzékkel rendelkeznének. Egyszerûen arról van szó, SZVSZ, hogy amikor jégkorszak volt, akkor muszáj volt télen lerepülni délre, mert hanem potty, és nyáron meg azért jöttek vissza északra, mert ott lent nagy volt a zsúfoltság. Ez így ment évmilliókon keresztül, és egyik generáció adta tovább a másiknak az utazási tippeket. Mert, ha csak úgy elengedsz egy nem kellõen szocializálódott madarat, akkor nem fog õ sehova sem vándorolni. Az meg, hogy kvantumszem, jó vicc, maholnap kitalálja valaki, hogy nanotechnológia van benne.
Te pedig a vakbeleddel gondolkodsz? Arra próbáltam csak utalni, h mind a cikk, mind az ismeretterjesztõ csatorna "kifelejtette" a madar szemének egy nagyon fontos részét, a fésû szervet, mintha az ott se volna... Az pedig kísérletekkel bizonyított tény, hogy fény alapján tájékozódnak, nem pedig "ez nem így van, mert csak, és aki szerint igen, az meg hülye" hozzáállás. A kísérlettel empírikusan igazolt dolog nem "csak", és ha így hiszed, veled van a baj.
TommyC! Az másnak a hozzászólása volt, amit beidéztél! Abban a kísérletben, amirõl én beszélek, a galamboknak idõnként megmutatták, hogy merre járnak. Jó lenne, ha nem vagdalkozva osztanád az észt úgy, hogy fogalmad sincs mire válaszolsz!
"ekkor nem láthattak tereptárgyakat" Jaj má', születése óta repkedett azért párszor, különben nem tudna repülni pár100 km-t, nem születése óta van letakarva nyilvánvalóan, hanem az út idõtartama alatt.
olvasgatva hozzászólásaitokat "rögeszmefutatásaitokat" elmentem és megkérdeztem a dologról egy galambot is, hátha õ többet tud a dologról. És láss csodát, csak bölcsen hallgatott és egyetlen titkát sem árulta el.
"Postagalambokat lefedett kalitkaban viszik, olyan kiserlet is volt, hogy egy lemezjatszon vegig forgattak kozben. Nem memoria-alapu, max. mikor mar a kozelben van, es felismeri a kornyeket."
Az Egely kerék buktatója az, hogy a súlyosan beteg, magas lázban fekvõ beteg életereje kisebb, mint egy átfázott, amúgy egészséges emberé.
Egyébként a gelembok sem mágneses vonalak mentén tájékozódnak, hanem a tereptárgyakat követik. Egy kísérletben elvitték a galambokat cikk-cakkban, és jellegzetes tereptárgyakat mutattak nekik. Víztorony, vasútiátjáró, hegy, tó, stb. A tereptárgyak mentén repültek haza, és nem légvonalban. Ha a kísérletet sokszor megismételték, a galambok rájöttek, hogy kerülõ úton jutottak haza, és újraszervezték az útjukat. A végén már közel légvonalban repültek, mert tudták mi hol van.
"Érdekes módon sok ember (pl. én is) érezzük ha mondjuk bekapcsolod a tévét (CRT). Nagyon magas sípoló hangot hallat. Ez lehet szerkezeti eredetû, de az is lehet, hogy az elektromágneses tér teszi. Csak könnyen hozzá szokik az ember füle. Lusta népség az emberiség... Szóval túl sok itt a kérdés Mr. Kominis..."
A tévé bekapcsolását azért hallod, mert az eltérítõ tekercsek a sorfrekvencián rezegtetik a tekercs vasmagját, de okozhatja ezt az is, hogy a kondenzátorok lemezei rezegnek pont ezen a frekvencián. A tekercs vasmagját éppen ezért öntik le mûanyaggal. Ezzel is a rezgését próbálják meg csökkenteni.
Akkor nem jó helyen jársz. Jobb ha tudod itt mindenki elméleti fizikus, matek zseni, biokémikus, pihenésképpen pedig elektronikával foglalkozik. Aki nem, az biztosan meg van gyõzödve arról, hogy ha a világ nem érthetõ meg józan paraszti ésszel akkor az nincs is. És a föld igenis lapos, isten teremtette, és mi vagyunk a világ közepe.
Postagalambokat lefedett kalitkaban viszik, olyan kiserlet is volt, hogy egy lemezjatszon vegig forgattak kozben. Nem memoria-alapu, max. mikor mar a kozelben van, es felismeri a kornyeket.
Az is érdekes, hogy van olyan kutya, amelyik visszatalál, és van, aki nem.
Bár annyira háziasított és túltenyésztett faj, hogy nem épp a legjobb kutatási alanynak.
nem lehet, hogy egyszerûen csak jó memóriájuk és ösztöneik vannak?
mellesleg honnan tudjuk, hogy nem lehet érzékelni a mágneses erõvonalakat úgy, mint pl a hallás, vagy szaglás
azonkívül, mi van, ha változnak az erõvonalak irányai, görbületei, vízerek, satöbbik, a geológiai, tektonikai mozgások, meg egyéb emeberi beavatkozás, építkezés, mágnesvasút, tökömtudja mik miatt?
A madarak pedig nem...
A kutyáknál vizsgálták, hogy talál haza, nos azt a taktikát követi, ha ismeretlen helyen van, hogy spirális vonalban halad, mig ismerõs helyre nem érkezik...
A galambok érdekesk, mert hazatalálnak, nem csak észak és dél irányból, hanem kelet és nyugat irányból is... Éjszakai szállításkor, illetve borult idõben is. Ehhez az embernek kevés az iránytû... És a fény beesési szöge is kilõve...
Jah, hát Galilei bírálói sem néztek bele a távcsövébe, hiszen az úgysem lehetséges, amit mond. Mint köztudott, levegõnél nehezebb anyaggal sem lehet repülni, fölösleges ezzel kísérletezni. A föld meg lapos, és a világ közepe.
Gyengébbek kedvéért: nem foglalok állást a parajelenségekben, mindössze az ilyen bigott hozzáállástól ("ez nem így van, mert csak, és aki szerint igen, az meg hülye") megyek a falnak.
...de az is lehet, hogy az UFO-k kisérletezték ki a madarakat az emberek evoluciójának figyelemmel kisérésére...
Nem olvastam végig a fórumot, de már 100x volt egy mûsor vmelyik ismeretterjesztõ csatornán a galambokról. Ott pontosan elmondták, hogy apró vas "darabkák" (mikro-ferrit-lapkák) vannak a galambok fejében, amivel képesek a mágneses mezõt lokalizálni.
Ennek az egésznek semmi köze a mágneses erõvonalak látáshoz, mert szerintem nem is látják. Még az sem biztos, hogy a mágneses erõvonalak alapján tájékozódnak. A gólyák például mindig ugyanoda térnek vissza, és nem tartom valószínûnek, hogy a korábbi fészküket a mágneses erõvonalak alapján találják meg.
Na már megint bulvár. Elkeserítõ, komolyan. Ad 1) a madarak NEM tudják érzékelni a mágnesességet, csak a fény beesési szögét, amit bizonyítottak is többször olyan kísérletekkel, melyben eltérítették a fényt tükrökkel, és lám, a madarak rossz irányba célozták meg északot. Ha mágnesességre figyelnének, ez nem fordulhatna elõ. Ad 2) mégis minek van ott a szemük mellett az ún. fésûszerv, ami tükéletesen alkalmas a beesõ fény szögének mérésére?!?
Ennyit errõl.
Miért ne lehetne egy olyan egyszerû megoldás, hogy a madaraknak genetikailag benne van (ill. inkább kialakul) az agyukban egy komplett Föld-térkép?
Pl. a macskáknak is olyan fejlett tájékozódási képességük van, hogy még most sem értjük pontosan, hogy csinálják; viszont azt már tudjuk, hogy elképesztõ 3d-memóriával rendelkeznek.
Lehet ilyesmi a madaraknál is, csak nem egy generációs, hanem már a génekkel öröklõdik, ezzel még azt is meg lehetne magyarázni, hogy olykor miért "tévednek". Pl. vándormadarak olyan helyekre is visszatérnek, ahol több 10 vagy 100 ezer éve nincs szárazföld. Pedig több száz generáció van a korábbi és a mostaniak között.
A Föld mágneses terének valamilyen érzékelése meg lehet, hogy adalék, ahogy mi emberek is fõként látással tájékozódunk, de ezt nagy mértékben segíti a hallásunk is.
mi az extra a madár szemében? az ember, vagy a tyúk szeme miért nem tudja ugyanezt? mindenkinek van fényérzékeny fehérjéje.
Egyébként hallotam olyan kisérletrõl, hogy egy ketrecben tartott vándormadár viselkedését tanulmányozták, megváltoztatott mágneses erõtérben... Az eredményre nem emlékszem...
Miért cinkét raktak a címhez, az nem vándormadár...
Hát nem tudom... Ha az emberi test mûködését veszem figyelembe, az minden, csak nem egyszerû. Véleményem szerint ez a "túl bonyolult" érv nem más, mint indok arra, hogy még véletlenül se kelljen gondolkodni.
Nekem ez a cikk kicsit olyan, mintha kényszerû érvekkel próbálnának egy máig ismeretlen dolgot megmagyarázni. Oké, hogy qvantum fizika áll mögötte, de akkor is belemagyarázás jellegû. Túl bonyolult az egész... És nem azért mert nem értjük. Szvsz a természet és minden, ami az eddig ismert univerzumban létrejött az egyszerûségre törekszik. Persze errõl is van egy elég bonyi elméletem, de azt most inkább nem osztanám meg. Alapjában véve a madár szeme hasonló felépítésû a miénkhez. Mibõl gondolják, hogy kvázi látják a hullámokat a madarak? Szerintem sokkal egyszerûbben mûködhet a dolog és több, mint valószínû, hogy nem a szemükkel látják. Egyszerûen az idegrendszerük lehet annyira érzékeny, hogy érzik a mágneses vonalakat, vagy csak az északot (ugyebár a Föld pólusának rotációja megkergíti a madarakat). Vihar idején alacsonyan szállnak a madarak, majd a vihar kitörése elõtt kiszámítható idõben el is bújnak. Vajon miért? Lehet, hogy a EM vihar túl "hangos" nekik? Érdekes módon sok ember (pl. én is) érezzük ha mondjuk bekapcsolod a tévét (CRT). Nagyon magas sípoló hangot hallat. Ez lehet szerkezeti eredetû, de az is lehet, hogy az elektromágneses tér teszi. Csak könnyen hozzá szokik az ember füle. Lusta népség az emberiség... Szóval túl sok itt a kérdés Mr. Kominis...
<OFF> Hajrá roliika, én veled vagyok! </OFF>
de ha rájön h mindez nem igaz, akkor egy világ omlik benne össze...nem csoda, hogy menekül...
kérlek mutass már egy olyan videót ahol 1-2 méterrõl mozgatod, másrészt nem értem a 6os pontodat nem értem. a búra miben akadályozza meg ezen hullámok hatását? a kiskocsis analógiád helytelen.
".márpedig ha ez van akkor egyes atomok vagy anyagrészek nem pont ott vannak ahol épp állsz hanem bárhol..akár egyes részei Hawaion nyaralnak. :DD Nagyon kis részei. A tudatod pedig irányíthatja ezeket a kószáló részeket, mert a tudat mint olyan nem ennek a hullámtérnek a része amit most látunk, csak kicsit bele van ragadva." ezek szerint ha lefedem búrával és mondjuk a búra alatt van egy kis körömdarabom, vagy egy hajszál akkor már mûködnie kéne, sõt még ennyi sem kell belõlem hogy ott legyen.
:) Jó a vizsgálat majdnem de alapvetõ problémák vannak vele.
Úgy közelíted meg a dolgot mint egy eszközt ami elõállít valamit, és megnézed mi a bemenet és mit kapsz...pedig ha ismeretlennel állsz szemben nem biztos, hogy ez jó módszer.
1. Nézd meg a linkelt videót rakd össze magad, az Egely effektus alapján csináltam, mûködik ez is.
2. Vedd észre, hogy kéz nélkül 1-2 méter távolságból is mûködik a dolog, és figyeld meg, hogy bizony csak akkor mozog ha figyelsz rá.
4. Mivel a levegõt könnyebb megforgatni mint a hmm..."sûrûbb hullámokból" álló tárgyakat ezért elõször az kezd mozogni, és utána a kerék, de ebbõl nem következik, hogy bármelyik is forgatná a másikat.
5. Próbálkozhatsz, mûkézzel, vagy bármilyen mûvi dologgal, ha te nem vagy egy helységben a kísérlet tárgyával, az vagy egyáltalán nem fog forogni, vagy nem úgy ahogy szeretnéd vagy elvárnád.
6. És végezetül a búrás dolog. Ha egy kiskocsit egy búrával lefedsz, és a búrát meglököd, miért várod, hogy a kocsi mozogjon??? Mozoghat, ha a búra pórusos szerkezetû, esetleg lyukak vannak rajta.
Megjegyzés: Ez egy régi felfedezés, de rossz volt régen is meg most is a megközelítése a dolognak. Ezt egy erdész vette elõször észre, és õ úgy gondolta, hogy minden élõ anyagot jellemez egyfajta térerõ ami forgatónyomatékot hoz létre.
Egely György szerint szintén minden élõ anyag körül forgatónyomaték jön létre...hibás elképzelés, és könnyen ellenõrizhetõ. Ha a linkelt videóm látható eszközt egy nagy búrába zárod, és mellé teszel egy békát ami valami élõ füvön ül, a kerék meg sem fog mozdulni.
De most ne ragaszkodjunk már annyira a kerékhez...ha egy szívószálat egy vékony pohár száján annyira kiegyensúlyozol, hogy épp majdnem leesik, és távolabbról koncentrálsz rá, az le fog esni. Nem a nyomatéktól, hanem mert a tested atomjainak egy részre meglökte...nem nem csodás energia hanem atomok. Ugyanis a tudatod tudja irányítani a tested atomjainak egy részét. Ez kicsit vadul hangzik tudom..de gondolj bele...ha minden test energia hullámok tömege akkor van egy hullámhossza, és feltételezi hogy akkor van erõsítés és kioltás is...márpedig ha ez van akkor egyes atomok vagy anyagrészek nem pont ott vannak ahol épp állsz hanem bárhol..akár egyes részei Hawaion nyaralnak. :DD Nagyon kis részei. A tudatod pedig irányíthatja ezeket a kószáló részeket, mert a tudat mint olyan nem ennek a hullámtérnek a része amit most látunk, csak kicsit bele van ragadva. Ez most megint vad volt.
Ha fogsz egy nagyon vékony de hosszú, nagyon kis tömegû fóliát, észreveheted, hogy csak akkor mozog ha akarod...1-2mm-t fog csak kimozdulni.
Hááááát fiúk, a fene sem hinné, hogy ez a téma még mindig aktuális (:-)... Pár éve volt nálunk (KFKI) is az Egely kerék, így volt alkalmam kipróbálni. (Használati utasításra nem emlékszem.) Leírnék egy-két dolgot, aztán mindenki kezdjen vele, amit akar. De mielõtt megtenném, rögzítem, hogy nem különösebben érdekel Iván Gábor, Egely György, vagy a vitájuk. Az Egely kereket úgy tekintem, mint egy eszközt, ami önmagában csinál valamit, és az a kérdés, hogy hogyan, és mire jó. Na szóval: 1.) Amikor elõször megpillantottam a kereket, akkor a szükségtelennek tûnõ bonyolultsága miatt az elsõ gondolatom az volt, hogy talán valami csalás lehet a dologban. Ugyanis egy kereket nagyon sokféle trükkel lehet mozgatni, ha van egy kis elektronika és elem. (Márpedig van.) Lehet parányi indukciós tekercsekkel, lehet változó fegyverzetû kondenzátorokkal, kicsike szelepekkel, mechanikus rezgetéssel, lokális melegítéssel és még nagyon sokféle huncutsággal machinálni. Ezért az idõm jó részét az vette el, hogy ezeket zártam ki (a cuccot is szétszedtem). A vizsgálódásom eredménye az volt, hogy nem láttam kimondottan csalásra irányuló próbálkozás nyomát. Amit láttam, az az volt, hogy a kerék igen könnyû, jól csapágyazott, a levegõbe jól belekapaszkodó (fogak), az elektronika pedig tényleg a számlálásra van használva, ami egyébként szükségtelen, de tudományosabb külsõt kölcsönöz az eszköznek (:-). 2.) Ezután nekiálltam kimondottan a forgást vizsgálni. Az hamar világossá vált, hogy idõnként tényleg forog a kerék, és hogy van korreláció az emberi kéz és a forgás között. A természetes feltevés az, hogy a kéz befolyásoló hatása a következõkön alapulhat: 2.1.) legyezi a levegõt 2.2.) tereli a levegõt 2.3.) párásítja a levegõt 2.4.) melegíti és áramoltatja a levegõt (hõátadás) 2.5.) melegíti és mozgatja a kereket (hõsugárzás) 2.6.) megváltoztatja a környezõ elektromos teret 3.) A legyezõ hatás 2.1.) ellen kis odafigyeléssel lehet védekezni, nem az okozza a forgást. 4.) Miután az eszközt leborítottam egy üvegbúrával, a forgás gyakorlatilag megszûnt. Ezért a 2.6.)-os effektus ki is esik, hiszen az üveg nem árnyékolja le az elektromos teret. (Azért kipróbáltam plexivel is, a hatás ugyanaz volt.) Kipróbáltuk azt is, hogy enyhe vákuumban (1 torr környékén) mi történik. Ha a kerék korábban forgott, akkor sokkal lassabban állt le (a várakozásnak megfelelõen), de ha egyszer leállt, akkor már nem indult el. Ez a légáramlások szerepét valószínûsíti. 5.) Erõs fényû lámpákkal és lézerrel is megcsiklandoztuk a kereket, hátha mozgásba tudjuk hozni. (Ez elvben lehetséges, hiszen a lokálisan magasabb hõmérsékletû felületrõl a levegõ molekulái jobban visszapattannak, és ez nagyobb impulzust ad neki.) Optimális esetben ehhez a fogak helyett lapátoknak kellene lenniük a keréken. A tapasztalat az volt, hogy a fogaskerék érdemben nem jött mozgásba. Ezért kizárható 2.5.), vagyis hogy a kerék forgásának az lenne az oka, hogy közvetlenül melegíti a kereket. 6.) A kéz párolgásának hatását úgy vizsgáltam, hogy felvettem egy vékony gumikesztyût (az UHV vákuumtechnikában általánosan használatosat). Ez átengedi a kéz hõjét, de a külsõ felülete rendkívül tiszta, és nem párologtat vizet. A kereket ettõl még lehetett mozgatni, szóval a 2.3.) párásítás nem szükséges a forgatáshoz, még ha lehet is valami szerepe. 7.) Maradt tehát a következõ két természetes feltevésünk a kerék mozgatására: 2.2.) tereli a levegõt 2.4.) melegíti és áramoltatja a levegõt (hõátadás) Minthogy a légáramlások szerepe ilyen nagynak tûnt, szárazjéggel (fagyott szén-dioxiddal) láthatóvá tettük õket. Ekkor közvetlenül látható volt a keréknek a légáramlásokkal való kapcsolata. Sajnos videó felvételt nem csináltunk (éppen nem volt kéznél kamera), az Egely kereket meg hamarosan vissza kellett adjam a gazdájának. Mindenesetre, akinek van kereke, és hozzá tud jutni szárazjéghez, esetleg folyékony és párolgó nitrogénhez, vagy valamivel tud alkalmas füstöt generálni, az megnézheti a kapcsolatot maga is. A kerék mozgása a várható fáziskéséssel mintegy követni igyekszik a légáramlatokat. Volt ez utóbbi vizsgálatnak számomra is egy tanulsága. A légáramlás olyan, hogy amikor olyan gyenge, hogy szinte már nem is érzékeljük a kezünkkel, vagy az arcunkkal, akkor is nagyon gyors. (A lélegzésünk is nagyon zavaró lehet.) De nem csak hogy gyors, gyakran TURBULENS is. És most jön a lényeg: úgy tapasztaltam, hogy az Egely kerék hatékony mozgatása lényegében azon múlik, hogy ki milyen ügyesen tudja a kezével terelgetni, erõsítgetni a turbulenciákat. A nehézséget az okozza, hogy ha nincs a levegõ megfestve valamilyen füstszerû anyaggal, akkor nehéz manõvereznünk, ugyanis a kerék csak jelentõs fáziskéséssel követi a levegõ mozgását. A stratégia mindenesetre az, hogy a kerék forgáának változásait kell minél hamarabb észlelnünk. Visszatérve a kérdésre, hogy mire jó az Egely kerék, azt mondanám, hogy lényegében egy ügyességi játék, ezért alkalmas a gyakorlottság és a pillanatnyi koncentráló képesség tesztelésére. Persze, erre a célra alkalmas lehet az is, ha megpróbálunk ujjunk hegyén egyensúlyozni egy hosszú pálcát, vagy megpróbálunk egy fonálon lengõ kis testet belelógatni egy nem sokkal nagyobb lyukba, vagy úgy próbálunk meg szorosan körberajzolni valamit, hogy ne érjünk hozzá, stb."
Van aki vasalóval forgatja, vagy simán felmelegített testekkel. Az Egely-kerék valszeg egy nagyon jó kis biofeedback cuccos, leméri, hogy mennyire tudsz akaratlagosan olyan dolgot irányítani, amit általában nem tudsz: a kezed hõmérsékletét. Namost ha így nézzük végül is tényleg méri, hogy mennyire vagy életerõs, mert fáradtan, betegen valszeg nem tudsz erre olyan jól koncentrálni. ;)
Én kíváncsiságból vettem egy egely-kereket, a korábban leírt módszert szintén kipróbáltam még évekkel ezelõtt.
Na, és valóban csak akkor forog, amikor leveszem róla a mûanyag védõfedelet.
Viszont nem valószínû , hogy a légáramlat csinálja, mert van, hogy erõsebben meg tudom forgatni (érintés nélkül, még mielõtt vkinek eszébe jut :) ), mint amit a légáramlat magyarázna.
Igen, a jó témaválasztás a sikeres doktori legfontosabb feltétele! Ha olyanról írsz, amihez csak te értesz (vagy még te sem), akkor a bizottság nem tud komoly kérdéseket feltenni!:D
Valaki úgy néz ki megint PhD-t akar szerezni. Idegen civilizációkról, meg ilyenekrõl lehet a legjobb disszertációkat írni, úgysem lehet ellenõrizni.
Mondjuk ez is olyan kérdése a kvantumfizikának, amit magyarázni lehet, csak megérteni nem. Illetve a jelenség elfogadása olyan dolgokkal van összefüggésben, mint tudat, gondolat, vagy szabad akarat. A kavantummechanikáról elég sokat tudunk, de hogy mi köze a felsoroltakhoz arról meg semmit.
Egy biztos, hogy több olyan kvantummechanikai jelenség is van, aminek során egy bizonyos kvantumállapot megnöveli az azonos kvantumállapotok valószínûségét. A lézer is valahogy így mûködik. Szerintem nincs itt semmi hókuszpókusz, csak éppen a világ nem 3+1 dimenzióra épül, hanem valszeg van két idõ dimenzió is. A hullámfüggvény gyak az ilyen képzetes idõ szerint párhuzamos világok között cikázó részecskék létezési valószínûségét jellemzi az adott világban. Bizonyos események csökkentik a részecskék/kvantumállapotok szabadságát, korlátozzák azt, hogy hány világban szóródnak szét ezért a "megjelenési frekvenciájuk" itt növekszik. De ez is csak egy értelmezés, bár elég sok matematikai segédfogalmat bele lehet építeni. Szal Sliders rulez!;)))
fedd le egy pohárral, és már nem megy! az a helyzet h a kezeddel csak a levegõ áramlatokat irányítod.De ha lefeded egy pohárral nem lesznek áramlatok, és már nem is tudod forgatni. Én is kipróbáltam, és mûködött pohár nélkül, de pohárral már nem! még nem sikerült pohárral megcsinálni...de láttam már olyan videót..nem tudom mennyire hinni neki, amikor megcsinálom saját kezüleg azt mondom igen!
Mondjuk amcsik psi wheel -nk nevezik. Egy lazán alátámasztott szívószállal vagy bármi mással megismételhetõ akár több méterrõl is...valószínû messzebbrõl is menne a dolog csak a tudatunk nem engedi mert megszoktuk hogy mindent kézzel mozgatunk.
"A mérések alatt a részecskék különös módon nem változtatják állapotukat, mintha tudnák, hogy figyelik õket." A helyzet inkább fordítva igaz. Azért állandó az állapotuk, mert a tudós szeretné, hogy állandó legyen. Ez tényleg a kvantumfizika területe. A gondolatok hatnak a részecskékre, mert minden az univerzumban rezgésben van, így a gondolatok is. Bár amikor elõször hallottam én is hülyeségnek tartottam, de végsõ soron bármit el lehet érni amit az ember akar. Itt volt hír hogy nem úgy van a mûanyagok szerkezete, mint ahogy azt régen elképzelték, mégse esett szét 1db se.
1 valami igaz a kvantumfizikai kísérletekben. Mindenki azt bizonyít be, amit akar. Azt is bebizonyították, ha 2 részecske kapcsolatban volt egymással a múltban, akkor mindig kapcsolatban lesznek. Az egyik részecske spinjének megváltozásával a másik részecske spinje is megváltozott. Mivel szinte végtelen részecske van kapcsolatba végtelen részecskével, ez azt jelenti, hogy minden-mindennel összefügg.
Igazából Dez ebbe a szakértõ. Érdekes lehet látni a Föld mágneses mezõvonalait és összehasonlítani különbözõ elektromos tárgyakkal.
1. :)
nekem is kell egy kvantumszem apu!!! megölöm a házi pintyõkét, vagy legalábbis kiszedem a szemét. :) Asszem kicsit brutál lettem.