A HP laborban azt vizsgálták, hogy az alsó állkapocs, és a koponya valóban egy kõbõl van -e. Nem öntvénybõl, kristályból! Garvin (1973, pp.75–76); Hewlett-Packard (1971, p.9).
Most lehet, hogy hülyeséget mondok (de nem valószínû ), de én úgy tudom, hogy a kvarc az kristályos anyag (ahogy a koponyák anyaga is kristályos kvarc), az üveg pedig egy túlhûtött folyadék, ami készülhet kvarcból, de nem kristályos. Feltételezem, hogy meg tudják állapítani egy formára csiszolt kvarckristályról, hogy az kristályos kvarc, és nem üveg.
"A természetben található kvarc és az üveggyárakban elõállított üveg között az a különbség, hogy elõbbit a természet öntötte ki a vulkánokban"
Bocs, a kvarckristályokat nem "önti" a természet, azok "nõnek", amikor kiválnak egy SiO2 tartalmú anyagból, pl. forróvizes oldatból. Van amorf kvarc is, de egyrészt az sem "öntés" eredménye, másrészt nem hívják kvarcnak, hanem opálnak, achátnak, kalcedonnak, stb.
Ne akarjátok, hogy megpiszkáljam a kvarckristály megmunkálásának lehetõségeit is!
Jujjuj!
Ha arra gondolsz, a példám 1970es évekrõl szólt, és Indiana államra vonatkozott. Nyílván 30év alatt fejlõdtek nem is keveset. Egyébként teljesen lényegtelen, csak szemléltetés, hogy még ekkora kapacitással is évekbe telik kitermelni.
"Pyramid: Nummulite limestone from quarries about 200-400m south of the pyramid were used for the core stones. Casing: light white limestone, so called Tura-limestone from quarries from the eastern shores of the Nile King's chamber: Rose granite from Aswan 900km away Further materials: Graywacke from the Wadi Hammamat (Eastern desert), basalt from the northern Faiyum "
Lényeges különbség van a szerkezetben. Az "öntött kvarc", vagyis a kvarcüveg nem kristályos szerkezetû. A természetben megtalálható kvarc kristály, mint a koponya is, viszont igen. Egy szakembernek szerinted meddig tart ezt a különbséget megállapítani?
Ezen felül sokkal nehezebb kvarcüveget elõállítani, mint normális üveget. Sokkal magasabb az olvadáspontja például. Éppen ezért a normál üveg tartalmaz egy csomó adalékanyagot.
Biztos vannak ennél nagyobbak is. Legyen 1 millió tonna.
Szóval, a Kheopsz piramis építéséhez szükséges kõanyagot egy modern kõbánya valamivel több, mint 6 év alatt kitermeli.
Amit írtál, úgy ahogy van, fatális baromság, remélem tudod. A vulkáni üvegnek köze sincs a természetes kvarckristályokhoz... A kvarc kristályos, az üveg amorf (csak hogy kisebb különbségeket említsek). Az anyaga valóban mindkettõnek közelítõleg szilícium-dioxid, de ennyi erõvel a konyhasó meg a domestos is ugyanaz, mert van benne kloridion?
Csodálkozol hogy nem téged kérnek fel a kutatásra? Jajj a korrupt szemetek ;)
Számolok: 2,5 millió x 2,5 tonna = 6,25 millió tonna kõtömb.
Állítólag van olyan, hogy a fáraó átka.
Álljon itt akkor Epikurosz bosszúja:
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, 89. old., Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 2480 Ft. ISBN 963 379 371 8
"Hogyan építették?
Már az ókoriakat is izgatta ez a probléma. Hallgassuk meg, mit mond errõl Hérodotosz: „Mikor az alap elkészült, rövid fagerendákból készült gépekkel emelték rá a többi követ. A követ elõször a földrõl az elsõ lépcsõsorra húzták, amikor fent volt, egy másik, az elsõ soron álló gépre tették, s ezzel emelték fel a második sorba. Mert annyi gép volt, ahány lépcsõsor. Vagy az is lehet, hogy egyetlen könnyû emelõgépet vittek feljebb sorról sorra, hogy a köveket a helyükre tegye." (11.125.) Hérodotoszt fõként a kövek emelése érdekelte, de megtudhatjuk azt is, hogy a piramishoz vezetõ út építéséhez tíz, a piramis befejezéséhez húsz év kellett. Ha meggondoljuk, hogy egy olyan korszak alkotásáról van szó, mely a kocsit, lovat még nem ismerte, és a fémek közül csupán a rezet használta, valóban nehéz kielégítõen megmagyarázni, milyen technikai és munkaszervezési módszerekkel lehetett a nagy célt elérni. Elsõ nagy probléma a kõanyag kidolgozása, szállítása. Kb. 2 300 000 kõtömb volt szükséges az építményhez, ezek átlagsúlya 2,5 tonna, de vannak szép számban 15 tonnások is, sõt a sírkamra mennyezetének hasábjai 40-50 tonnára becsülhetõk. Háromféle kõanyagot használtak fel, maga az építmény helyben fejtett mész-kõbõl_készült, a borítás turai mészkõbõl, s végül a belsõ helyiségeknél sötétszürke gránitot alkalmaztak, amelyet a távoli Asszuánból kellett idehozni. Nem volt azonban egyszerû az átszállítás a turai bányákból sem. A kövek továbbítása a Níluson aránylag könnyen megoldható volt, a szárazföldön szánokat és talán görgõket is használtak. A hatvanas évek núbiai ásatásai meglepõ módon járultak hozzá az egyiptomi szállítási technika megértéséhez. Mirgissza közelében gerendákkal megszilárdított, hosszú iszappálya került elõ. A megnedvesített, síkos iszapon - mint ezt ki is próbálták - nagy terheket is aránylag könnyen, gyorsan lehet csúsztatni. A Középbirodalom idejébõl való Thothotep-sír egyik képén 172 munkás húz egy szánra kötözött, kb. 60 tonnás szobrot. Egyikük a pályát öntözi. Sík terepen ilyen pályákon könnyítették meg a szállítást. A köveket valószínûleg egészen a sivatagi fennsík széléig csatornán szállították. Újabb kutatások megállapították egy csatorna útvonalát, mely Illahunból kiindulva haladt el a memphiszi nekropoliszok zónája mellett. Még Hérodotoszból is úgy látszik (11.97.), hogy közvetlenül a piramisok közelében lehetett hajózni. A szánok húzását emberek vagy szarvasmarhák végezték. Nem lehetett könnyen megoldható feladat a kõanyag raktározása, csoportosítása sem a piramis körül, hiszen pontosan tudni kellett, hogy melyik tömb hányadik sorba, annak melyik részére kerül."
Szóval nem volt könnyû, de varázspálca nem kellett hozzá, sem UFÓ.
"Amúgy nem értem, ha ilyen okos vagy, miért nem Te vizsgálod a koponyákat? :)"
Mert õk csak részrehajló szagértõket kérnek fel a feladatra. Én meg jó pénzért sem adnék hamis szakértõi véleményt. A makacs mindenit! Capiscó?
Meg fog lepõdni, de nagyon: Az üveg par excellence kvarc állagú anyag.
A természetben található kvarc és az üveggyárakban elõállított üveg között az a különbség, hogy elõbbit a természet öntötte ki a vulkánokban, az utóbbit az ember, ellenõrzött körülmények között, emiatt tisztább. Egyéb kérdés?
According to fringe author Richard Noone in his book 5/5/2000, a Great Pyramid feasibility study relating to the quarrying of the stone was performed at his request in 1978 by Merle Booker, Technical Director of the Indiana Limestone Institute of America. Using modern equipment, Booker concludes: “Utilizing the entire Indiana Limestone industry’s facilities as they now stand [for 33 quarries], and figuring on tripling present average production, it would take approximately 27 years to quarry, fabricate and ship the total requirements.” pgs. 104-105, 5/5/2000, Richard Noone, 1982 Three rivers Press, New York ISBN 0-609-80067-1
Ja, amúgy a vizsgálatokat csak a jelenre értettem... Ehh...
Önteni? A kvarcot? Amúgy nem értem, ha ilyen okos vagy, miért nem Te vizsgálod a koponyákat? :)
Na, ott is számolgattak egy téglára/kõtömbre jutó percekkel (http://www.sfportal.hu/forum/index.php?showtopic=47176).
Úgy látszik sokan msot tanulnak számtant, és eljátszadoznak a számokkal, mint kisgyerek a játékaival.
további gyöngyszem az SF portálról (http://www.sfportal.hu/content/view/1027/96/):
Daniken "Elsõ mûvében, az 1968-ban megjelent Az istenek harci szekerében például többek között azt taglalja, miképpen lehet, hogy a maja kultúra által épített monumentális alkotások valójában egy UFO- jármû leszállóhelyei voltak."
Egy leszállópályára minek oltárt építeni? Hogy kitörjön a leszállóegység talpa?
"Manapság már elfogadott történészi állítás, hogy ezeket a ránk maradt épületeket a maják az isteneiknek alkották meg, de Dänikent ez csak megerõsítette elméletében, szerinte ugyanis a maja istenek igenis léteztek, és bizony földönkívüliek voltak. Dänikenbõl egy csapásra híres ember lett; könyveit szívesen vásárolták meg az emberek, mert értették, izgalmasnak találták, és mert sok rejtélyt megmagyarázott."
Megmagyarázott, de hamisan.
"A régészek máig értetlenül állnak olyan rejtélyek elõtt, mint például az egyiptomi piramisok felépítése." A régészek nem állnak értetlenül a piramisok építése elõtt, hanem kutatnak, és válaszokat adnak.
"Sok ismeretterjesztõ könyv szerint még a mostani modern technológiával sem biztos, hogy lehetséges lenne olyan alkotások létrehozása, mint ezek az épületek."
Ez a "sok ismeretterjesztõ könyv" valójában népbutító könyv.
"Däniken szerint nem is történhetett másként, csakis „külsõ” segítséggel."
Daniken úr nem is tudna felépíteni egy piramist, ahhoz õ túl kevés lenne, még ma is.
"Aserminio de Mueria" - és milyen jól tud magyarul. :-)
"Figyelemre méltó a polírozás hihetetlen minõsége, a csillogó felület lágy, emberi bõr benyomását kelti. Feltehetõ, hogy kézi megmunkálással készült, de ebben az esetben kb. 150-300 év folyamatos munkát vett igénybe az elkészítése."
- Nem polírozás. Az üvegkoponyát kiöntötték, majd fluorsavval simára maratták.
"oponyalapon nincsenek rajta a nyúlványok és nyílások2
- Nehéz is lett volna ezt öntéssel kialakítani.
"A harmadik eltérés a legkülönösebb: az agykoponyán nincsenek kialakítva a kutacsok."
- Hát igen, a HF-el végzett maratás során a kutacsok eltûnnek. A mintának használt eredeti koponyán pedig még rajta voltak.
"A HP laboratóriumi vizsgálatai"
Aha, szóval mégiscsak voltak vizsgálatok!
"többen is megpróbáltak kristálykoponyát gyártani modern eszközökkel, de lehetetlennek bizonyult egyazon tömbbõl kifaragni mind a két részt, mivel valamelyik mindig eltörött."
- Nem faragni, önteni kell. Ha bemész egy konyhai eszközöket árusító üzletbe, gyönyörû öntött üvegtárgyakat lehet ott vásárolni, elég olcsón. Szegény maják, ha látnák ezeket...
az is jó kérdés, hogy oké, megcsinálták valahogy a piramist. de pl. hancock felteszi a kérdést könyvében, hogy a piramisok elõtti szentély 200 tonnás köveit mivel mozgatták? szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan daru van a földön, ami fel bírná emelni. ezek meg ott sorakoznak.
Ne csak egyitomra godolj.Vannak olyan epitmenyek ahol a sziklak ugy kette vannak vagva mint akar kes a vajjal ahol allitolag kezdetleges szintel levo nepcsoprtok eltek
1.valoban emberek epitettek,mert rendelkeztek a megfelelo techikaval, matematikaval stb akkor viszont nem igaz,hogy kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak
2.valoban kokorszaki szinten voltak mint ahogy allitjak akkor viszont az "istnek" ufok voltak.(bar a szent iratok,legendak,feljegyzesek szerint az "istenek" nem vettek reszt az epitkezesben fizikailag csak a technologiat mutattak meg es iranyitottak az egeszet
Korábbi hozzászólásban vetõdött fel, hogy közép-amerikában miért vannak hasonló piramisok.
Nem 100%-ig elfogadott, de nagyon úgy néz ki, hogy lehetett kapcsolat amerika és európa/afrika között az ókorban. Volt is pár nem régi kísérlet arra, hogy átkeljenek csak az ókorban is elérhetõ technikával. Afrikából Amerika felé már sikerült egy papiruszhajóval, másik irányba viszont széthullott a vitorlás.
És végül íme egy vallástörténeti áttekintés, bár nem kk, hanem egyiptomi-kopt: Ágost Zoltán, hittanártól.
Ne beszélj baromságokat, légy szíves.
Meg fogsz lepõdni, de a piramishoz max. 2x akkor helyet kell megmozgatni, mint, amekkora a piramis maga. Ne mond nekem, hogy Indiana aolyan parányi állam lenne, hogy ne férne el ott 3 hegyecske.
Persze, ha úgy veszed, akkor mondjuk Bihar megye egész építõipara képtelen lenne felépíteni egy piramist, de nincs más ott csak alföld. Mégis, a piramisok tömegének sokszorosa van építményekbe bedolgozva. Bumm-bumm!
Amúgy 1978ban megnézték, hogy ha teljes Indiana állam mészkõ iparát ráállítanák a projektre, megháromszoroznák a kitermelési kapacitást, akkor tartana a kitermelés, megmunkálás, szállítás (azt nem irják honnan hova:) 27 évig. És akkor ez még csak az, hogy az alapanyag meglegyen.
Amúgy jó volt az amit HozHun elõtte írt, csak neked max nehéz volt megérteni. Ha 9percre vezeted vissza, akkor tényleg azt jelenti, hogy 9percig foglalkozott vele mindenki, és addik basztak a többire. Ha ezt megszorzod az építõmunkások számával, akkor kijön az, hogy mennyi munkaórát fektettek egy kõbe. És így máris világosabb, hihetõbb, meg elképzelhetõbb az egész.
"Fv: te meg totális hülyeséget beszélsz ezzel az autozással. Nincs értelme annak a mondatodnak hogy két óra alatt 10 ember 100 km-ert. Ugyanis a létszámnak mi köze az átlagsebességhez? Semmi az égegyadta világon."
Hát én is ezt ugatom folyamatosan. Egy tégla berakási sebessége ÁTLAGOSAN mondjuk 900 perc/tégla. Érted? Nem 9.
Csak száz téglát raknak be egyidõben.
És itt az "átlagos" szónak az az értelme, hogy van olyan munkás-csapat, akik 700 perc alatt rakják be, vannak akik meg 1100 perc alatt.
Érdekes, hogy az autós példában meglátod ugyanazt a hibát, amit a saját csúsztatásodban meg nem veszel észre.
Különben a bérszámfejtõk ismernek olyant, hogy ember-óra, de engem ez az egész mócsingolás nem érdekel.
Amúgy rájöttem mi okozza nálad a képzavart. Túl kicsi egységre vezetted le. A perc/kocka nagyon megfoghatatlan. Ha az eredeti számokat vesszük (40 év és 2500000 kõkocka) és feltételezzük, hogy egy év alatt ugyan annyit haldtak akkor az mintegy 62500 kocka letétele évente. Az 174 kocka naponta. Igazándiból sok idõt/munkát szerintem a kibányászás/kifaragás vehette el. Szerintem megközelítõleg kb 300 kockát faragtak ki és állítottak fel a Nilus mellett naponta, amiket folyamatossan szállítottak a piramisok helyére. Azért enyit, mert egy része megsérül útközben, elsülyedt a hajóval, vagy egyszerûen hibás volt vagy építés közben tört össze. Maga a hajózás az ami még napokat vehetett igénybe, de ezek konvolyokban mehettek sok kõvel folyamatossan. A kihordás helyéretétel már nem olyan vészes (idõbe) szerintem. Nem is kellet egy kõnek szerintem 4 hónap, de talán még a fele sem.
Senki sem tudja átlagosan 1 kõvel mennyit foglalkoztak ténylegesen. Ez a lényege az egésznek. Mondjuk sac/kb 4 hónapot.
#95 példám alapján, a logikád szerint 100 perc alatt egy db kõvel összesen 1 percet foglalkoztak. Holott valójában 10 percet, de az átlag ettõl még 1 kocka/perc. Hasonlóképpen az az állítás, hogy "40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak" nem igaz. Valójában több ideig is foglalkozhattak vele, attól még az átlag lehet 1 kõ/9 perc.
"Ez azt jelenti hogy a 40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak. Ez NEM azt jelenti hogy 9 percig mindenki vele foglalkozott, hanem hogy 9 percig foglalkoztak vele néhányan. És közben még egy csomó más ember egy csomó más kõkockával szintén 9 percet."
Oké, kérdés következik: Az a másik csomó ember, aki azzal a másik kõkockával foglalkozott, 9 percig végignézte, ahogy az elõzõ csomó ember rakosgatja az elõzõ kõkockát 9 percig? Leírjam mégegyszer? Azaz több brigád, rengeteg sok ember, apa aztán fia, 40 évig sorban végignézték ahogy az elõzõ turnus foglakozik az épp sorra kerülõ kõkockával kilen percig? Ha nem; akkor vajon egy idõben foglakoztak-e többen töbféle kockával? Ha ez igen akkor add ösze nekem konckánként azt a 9 percet ami az átfedésekbõl keletkezik, lévén hogy legalább két kocka 9 perce fedésbe került egymással. Márpedig ha fedésbe kerül egymással akkor nem lehet õket összeadni (9+9+9....) nem lesz 40 év.
"De nem kerülhet be 160 kõ 9 perc alatt, mivel akkor a piramisnak ~930 millió kõbõl kellene állnia feltéve hogy 40 év alatt épitették." Én most csak arról beszéltem, hogy ha egy csapat 160 követ rak be 24 óra alatt akkor 160 csapat 160*160 követ épít be egy 24 óra alatt, vagyis 9 perc alatt 160 at.
"A te elméletedben a negyven év alatt azzal a kõkockával és csak azzal semmi mással csõk õvel foglakozik mindenki kilenc percig."
Nem. Ez azt jelenti hogy a 40 év alatt csak ezzel az egy darab kõkockával összesen 9 percet foglalkoztak. Ez NEM azt jelenti hogy 9 percig mindenki vele foglalkozott, hanem hogy 9 percig foglalkoztak vele néhányan. És közben még egy csomó más ember egy csomó más kõkockával szintén 9 percet. Gondolj bele egy autógyárba, ahol van egy csomó futószalag, mondjuk van 10 darab párhuzamos szalag, és 10 órán át megy egy nap a termelés. Ez alatt a 10 óra alatt mondjuk legyártanak 100 db autót. Ez azt jelent hogy átlagosan egy autóval összesen 6 percet foglalkoztak. de NEM azt hogy az összes futószalag 6 percig csak ezzel az egy autóval foglalkozott.
Jaj, már csak egyszer kisérelem meg elmondani hol hibádzik az elméleted.
Azt mondod 9 perc (8 és fél, mindegy), ez 40 év alat 2500000 kõkocka. Átlagossan egy kõkockára 9 perc jut. 1 kõkockára 9 perc jut, érted!! A te elméletedben a negyven év alatt azzal a kõkockával és csak azzal semmi mással csak õvel foglakozik mindenki kilenc percig. A többi 2499999 kõkocka vár a saját kilen percére mert arányossan ennyi jut RÁ, ha senki nem foglakozik a többivel. Öszessen 9 percecske, ez az övé az idõ alatt senki sem bántja a többit mert ez az az idõ ami 40 évbõl arányossan és átlagossan rá jut. Ha szépen összeadom a 2500000 kõnek a kilenc percét akkor 40 év eltellik. Ez idõ alatt egyenként foglalkoztam 9 percet 2500000 kõkockával.
... és negyven évig folyamatossan leszarták a többi kõkockát csak mindig egy darab kõkocka 9 percével foglakoztak, mert szerencsétlen kockáknak mindössze 9 perc jutott oly sokan voltak... még máig is élnének helyükön ha annak idején assdf barátuk probált volna piramist építeni belõle...
De nem kerülhet be 160 kõ 9 perc alatt, mivel akkor a piramisnak ~930 millió kõbõl kellene állnia feltéve hogy 40 év alatt épitették. Ehelyett viszont csak 2.5 millióból áll. Természetesen amit mondasz az elméletben nem lehetetlen, csak akkor ott tartunk mint a #66 hogy nem annyi ideig épitették mint amennyire gondolunk (itt most épp kevesebb ideig).
Akárhogy nézzük is, az egész 40 éves munkafolyamatra tekintve, átlagosan 9 percenként kellet 1 kõnek a helyére kerülnie. Ha nem igy történt akkor nem ennyi kõbõl állt vagy nem ennyi ideig épitették és ez már csak szintiszta matek
"Pedig szerintem ezt teljesen jól mondja. A te logikád sem értem. Szöveges feladat neked is: ha 160 csapat párhuzamosan követ gyárt, és minden csapat 24 óra alatt végez a kövével, átlagosan milyen gyakran kerül kõ beépítésre?" Ha egy csapat 160 követ rak be 24 óra alatt akkor 9 perc alatt 160 kõ kerül beépítésre. Errõl beszéltem én is. A párhuzamos munkavégzés a lényeg.
"miszerint az átlagos kõbehelyezés sebességébõl az következik, hogy az EGÉSZ munkafolyamatnak 9 perc alatt le kellett zajlania, hibás"
Nos szerintem meg nem hibás, ha az egészre vonatkoztatod az átlagot. Ez egy átlag ettõl függetlenül, tehát lehet hogy 1 évig csak a köveket faragták, majd egy évig meg csak a köveket helyezték (ergó volt egy év amikor egy követ sem helyztek el), ha kettõbõl átlagot vonsz akkor 9 perc/kõnek kell kijönni az egész idõszakra. De mindegy errõl ugysem gyözzük meg egymást :)
Fv: te meg totális hülyeséget beszélsz ezzel az autozással. Nincs értelme annak a mondatodnak hogy két óra alatt 10 ember 100 km-ert. Ugyanis a létszámnak mi köze az átlagsebességhez? Semmi az égegyadta világon. Mert ha együtt utaznak akkor mindegyik 50 km/h sebessséggel haladt (gondolj bele egy távolsági buszba), ha meg külön külön utaznak akkor viszont (10 ember x (100 km/2óra)) / 10 utazás=50...
Pedig szerintem ezt teljesen jól mondja. A te logikád sem értem. Szöveges feladat neked is: ha 160 csapat párhuzamosan követ gyárt, és minden csapat 24 óra alatt végez a kövével, átlagosan milyen gyakran kerül kõ beépítésre?
A problémátok valójában az, hogy az "átlagosan" szó önmagában nem egyértelmû mûveletet jelöl. Meg kell mondani azt is, pontosan mely változóra veszi az ember az átlagot, vagy pl. ha valószínûségi modellt használunk, egy eloszlás feltételes várható értékének kiszámításához meg kell mondani a rögzített paramétereket.
"Értsd már meg, hogy ha 24 óra alatt kerül a helyére egy kõ, akkor az átlagosan se lesz a helyén 9 perc alatt." Ez így nem igaz, lásd 95. hsz -emet. Attól, hogy egy kõ beépítéséhez több idõ kell, még az átlag lehet kevesebb is. Attól függ hányan dolgoznak párhuzamosan.
Értsd már meg, hogy ha 24 óra alatt kerül a helyére egy kõ, akkor az átlagosan se lesz a helyén 9 perc alatt. Ez pont ugyanolyan hülyeség, mint az elõbb említett 500 km/h-s utazás. Mer ugye, ha azt nézed, hogy két óra alatt 10 ember teszi meg a száz km-t, akkor a te teljesen hibás logikád alapján azt hihetnénk, hogy egy ember 12 perc alatt teszi meg. Tehát 500-zal megy.
Szóval nem az én oktatásom színvolnalával van baj, hanem a te agyaddal.
Te fejszámoló autista vagy? Minek lovagolsz a saját magad átlal feltett mûkérdésen? Ám, ha kategorikus választ akarsz, akkor nesze: IGEN, LEHETSÉGES.
Ne terelj. Akár lehetséges, akár nem, a #66-ban leírt következtetésed, miszerint az átlagos kõbehelyezés sebességébõl az következik, hogy az EGÉSZ munkafolyamatnak 9 perc alatt le kellett zajlania, hibás. Csak ezt a következtetést bíráltuk, semmi mást. Minden egyes kövön akár napokat is dolgozhattak, mert az is számít, hány kövön dolgoztak egyszerre.
9 perc és? Lehetséges? ez itt a kérdés. Az a baj hogy ugyanarról beszélünk csak néhányan ezt nem fogják fel. Tehát a kérdés a következõ: lehetséges-e hogy 24 óra alatt 160 követ kibányásznak-odavisznek-kifaragnak-feltesznek? Vagy ahogy én fogalmaztam: lehetséges-e hogy átlagosan, 9 perc alatt 1 követ kibányásznak-odavisznek-kifaragnak-feltesznek? Egyszerü primitiv szorzás az egész, csak ez sokaknak nem megy. Vagy te el tudod képzelni hogy 24 óra 160 kõ kerül a helyére, de azt már nem hogy átlagosan 9 percenként egy? Pedig a kettõ egy és ugyanaz.
Ha azt mondod hogy lehetséges megoldottuk a rejtélyt mert lehetséges. Ha meg azt hogy nem akkor lásd a #66. Szóval az én bajom az hogy itt nem arról van szó hogy vajon ha igy és igy csinálnánk és ennyien akkor mire lennénk képes ennyi idõ alatt ennyi kõvel, hanem hogy ismerjük az idõt és a kövek számát a kérdés az ohgy ennyi idõ alatt ennyi kõvel lehetséges-e és ha igen hogyan?
A nácis fájt kicsit... Bár miután azt tudjuk, hogy a Holdon rejtették el repülõ csészealjakkal az összerabolt aranyat, alig tudok meglepõdni valamin... (link nincs sajna :( )
Nézz ide, senki sem vitatja, hogy átlagosan mondjuk 9 percenként kellett egy kõ helyére kerüljön. A #66-ban leírt hülye következtetésedet bíráljuk, miszerint, idézem:
HA kijelentjük hogy adott technikával lehetséges 9 perc alatt ez az egész, akkor megoldottuk a rejtélyt. Ha azt mondjuk hogy nem lehetséges, akkor alapvetõen két lehetséges megoldás van: 1, nem 40 évig épitették hanem jóval több ideig 2, olyan technikával épitették amivel lehetséges 9 perc alatt a munkafolyamatot véghezvinni (3): a zufok csinálták, de ezt nem hinnél, vszinü az elsõ kettõ lesz a megoldás
Nem és nem, ez teljesen hibás. Ötödikes szöveges feladat, csak neked: 160 követ faragnak és pakolnak egyszerre, minddel 24 óra alatt végeznek. Átlagosan hány percenként kerül a helyére egy kõ?
Egyiptomban több mint száz piramis van. Ahogy Epikurosz is írta, szépen végig lehet követni az ötszáz év alatt kialakuló piramisépítés technikáját: elõször csak masztabák vannak, amik a földfelszínre épített lapos építmények, mélyükön, föld alatt sírkamrával, aztán Dzsószer egymásra rakat sok, egyre kisebb masztabát, lépcsõs piramist kialakítva. Aztán Sneferunak úgy negyven évvel a gizai nagy piramisok elõtt eszébe jut, hogy csináljuk simára az oldalát, de néhány összeomlik, van, ahol pedig menetben meg kell változtatni a dõlésszöget, hogy ne járjon ugyanígy. Aztán végül a mérnökök diadalmaskodnak, és a harmadik sikerül, nem is akárhogy: ez a harmadik legnagyobb piramis Egyiptomban. Kár földönkívülieket keresgélni a dologban, ordítóan emberi fejtörésrõl van szó.
Eszembe jutott egy újabb ok ami mindent megmagyaráz!!!
Hosszas gondolkodás után arra következtetésre jutottam,hogy a piramisokat a dinoszauroszok építették!!!!!Így igaz!!!
Nekik megvolt hozzá a megfelelelõ erejük és idejük,hogy felépítsék.Valószínûleg az egyik dinoszaurusz város központi épülete lehetett,vagy valamilyen emlékmû,az egyetlen amely túlélte az idegen támadást.De az egyiptomiak átépítették,felújították,ami nem volt annyira megerõltetõ.Hogy mi lett a dinoszauruszok civilizációjával azt máig homály fedi,valószínûleg elhagyták a naprendszert és elrejtõztek más galaxisokba.Egyes jelek arra utalanak ,hogy valamiféle sötétanyaglények támadtak rájuk a sötétanyaguniverzumból.Legalábbis az egyiptomi hieroglifákból,amit valójában a dinoszauruszoktól vettek át erre lehet következtetni,ugyanis abban elvan rejtve egy kód ,ami figyelmezteti a többi civilizációt a veszélyre.Én feltörtem ezt a kódot.
Istenem ennyire lenn van ma az oktatás szinvonala??? "ha 10-en megyünk 100 km-t 2 óra alatt, akkor az átlagsebességünk 500 km/óra lesz, mert átlagosan 0,2 óra alatt tettük meg az utat."
Ha 10-en mentem egy busszal egyszerre akkor az átlagsebességetek 50 km/óra lesz, mi a f@szt nem lehet ezen felfogni.
Szeszmester: Bakker matek érettségi rulez. Matek érettségi rulez. Ha 100 ft egy kiló alma és én 3 kg almát vettem a piacon akkor mennyit fizettem érte ha az almát 200 ember szedte párhuzamositva 3 napig??? 300 ft-ot. Kurvára nincs köze ahhoz hogy hány ember és hogyan csinálta, ez egy szimpla osztás/szorzás.
Magyarán, ha a piramis 40 évig épült és 2.5 millió köbõl állt, akkor átlagosan hány perc alatt kellet a helyére kerülnie egy kõnek ha: -1 ember épitette -100 ember épitette -1000 ember épitette -100000 ember épitette -100000 ember épitette egyszer 1 oldalról -100000 ember épitette egyszer 10 oldalról -100000 ember épitette egyszer 20 oldalról
Egyszerüen nem hiszem el, hogy 2008-ban itt áll az emberek tudása, hogyha adott idõ alatt adott munkadarab készül el, akkor az egy munkadarab/idõ átlaga szerintük függ attól hogy hogy hány ember és hogyan és mivel készitette a munkadarabot. beszarás vazzeg, NEM az a kérdés hogyha 1 ember x idõ alatt végez valamivel akkor 10 ember mennyi idõ alatt végez ugyanazzal hanem a fennti.
Mondok egy példát: tegyük fel hogy 100 követ kell beépíteni valahova 100 perc alatt bizonyos technikával. Tehát azt lehetne mondani hogy 1 perc alatt kell egy követ beépíteni. Namost ezzel a technikával egy kõ beépítése egy embernek 10 percbe telik. Akkor a feladat lehetetlen? NEM. Mert ha 10 ember dolgozik 1-1 kövön egyidõben, attól még ugyanúgy 10 percbe telik a beépítés külön-külön, de 10 perc alatt 10 követ építenek be,(mondhatnánk átlagosan 1 perc alatt egyet, ami elvileg lehetetlen mert ugye egy beépítéshez 10 perc kell), és 100 perc alatt mind a 100 követ beépítik teljesítve a feladatot. Ennyi.
Természetesen nem sokat bírna ki egy mai épület. Bár ez nyilván az éghajlattól és sok egyébtõl is függ. Azt azonban tudom, hogy ha egy fejlett faj igazán tartósat akart volna építeni, akkor nem mészkövet használt volna. Fõleg, ha a rendeltetése valóban a tükörsima felületrõl visszavert fénysugarak ûrbõl való láthatósága lett volna évszázadok esetleg évezredek múltával is, mint azt lentebb állítottad.
1.Szerintem a piramis nem volt haszontalan,az akkori fáraóarcok elõrelátóak voltak,látták,hogy ez mekkora turisztikai bevételt fog jelenteni az országnak x ezer év múlva és azért építették.Valamiért a kaszinók és élményfürdõk,stb kimaradtak,de tudták,hogy ezek úgyse maradnak meg sokáig.Így hát felhúztak egy nagy kõhalmot és a sok turista odamegy költeni a lóvét: "bááá nézd pista zott a pijamis.Jóvan akkó ezt is láttuk ,mehetünk haza." 2.a Az zidegeeenek lessszállópályái,más nem lehet,fúúú!!!!!!! lásd :csillgakapu: (Rá isten hajója használta leszállópályának) 2.b Az idegenek ajándékul építették,hogy turisztikai bevételt hozzon. 3. Természetesen a sumériai magyarok építették,ahogy mi találtunk fel mindent.Valószínûleg akkor ,amikor elfoglaltuk egyiptomot.Az egyiptomi nép büntetése volt ez,amiért szembe szálltak velünk. 4.Valami okostojás kitalálta,hogy ha szíriuszra mutat vagy mittomén,akkor a pirmis építõinek vagy a fáraónak lelke hiper szuper képességekre tesz szert a túlvilágon.ÉS bevették. 5.Szórakozásból.Szerettek homokozni,de a homokvárak mindig összedõltek,ezért inkább kövekbõl csinálták. 6.Mivel egyiptomba soha nincs hó,szánkózni sem tudtak,ezért egy külföldön járt építõ ötlete alapján szánkópályának készült. 7.Piramisok márpedig nincsenek!Kamu az egész. 8.Egy titkos német katonai támaszpont.Valójában az egész piramisos sztori a német propaganda mûve,õk építették a piramist és még mindig ott rejtõznek.Valószínûleg hitler is ott bujkál még mindig.
Nagyjából ezeket tudom elképzelni lehetséges oknak.