Hibajav.: "Nem oltottam ki a tüzet, amikor égnie kellett."
Még továbbfûzve a gondolatot:
Szilárd erkölcsi alapok nélkül nem lehet felépíteni semmit, legfeljebb kártyavárt.
Lássuk a piramisépítõk lelkivilágát, a Nagy Halottaskönyvbõl (bizony, a halottak néha nagyon sok mindent elárulnak az élõkrõl!).
"[A KÖVETKEZÕ] SZAVAK AKKOR MONDASSANAK A PECSÉT GONDNOKA ÁLTAL, NU, KINEK SZAVA IGAZ, AMIKOR MAATI CSARNOKÁBA ÉRKEZIK, ÍGY ELVÁLASZTATIK MINDEN BÛNTÕL, AMIT ELKÖVETETT, ÉS LÁTHATJA AZ ISTENEK ARCÁT. Az Osiris Nu, kinek szava igaz, mondá: Hódolat néked, ó hatalmas Isten, Maati Ura! Eljöttem hozzád, ó Uram, színed elé járultam, hogy csodálhassam szépségeid. Ismerlek, tudom nevedet, ismerem a Negyvenkét Isten nevét, akik veled élnek Maati e Termében, aki a bûnösök õrzésébõl él, és aki vérükkel táplálkozik azon a napon, amikor az emberek lelkiismerete megszámláltatik Un-Nefer isten jelenlétében. Valójában neved "Rehti-Merti-Nebti-Maati". Igazából eljöttem hozzád, Maati-t (igazság) hoztam el neked. Legyõztem a bûnt érted. Nem követtem el bûnt az emberek ellen. Nem fordultam szembe családommal, rokonaimmal. Nem követtem el csalást az Igazság Székében. Nem ismertem jelentéktelen embereket. Nem tettem gonoszat. Nem hoztam elõ nevemet méltóságokért. Nem [próbáltam] irányítani a szolgákat [nem kicsinyeltem le Istent]. Nem sikkasztottam el az egyszerû emberek vagyonát. Nem tettem semmit, ami utálnak az istenek. Nem gyaláztam a rabszolgát ura elõtt. Nem okoztam fájdalmat. Nem éheztettem senkit. Nem késztettem senkit sírásra. Nem követtem el gyilkosságot. Nem adtam parancsot gyilkosságra. Nem szakasztottam se nõre se férfire szerencsétlenséget. Nem raboltam el a templomok áldozatait. Nem sikkasztottam el az istenek sütemény-felajánlásait*. Nem ragadtam el a fenkhu süteményeket, [melyeket felajánlottak] a Szellemeknek. Nem paráználkodtam. Nem maszturbáltam [városom istenének szentélyében]. Nem kisebbítettem meg a gabona-mértéket*. Nem loptam el [földet szomszédom birtokából és] nem csatoltam azt saját földemhez. Nem léptem illetéktelenül [más] földjére. Nem adtam hozzá a súlymértékekhez. Nem csaltam a mérleg nyelvével. Nem vontam meg a tejet a gyermekek szájától. Nem hajtottam el a marhákat legelõhelyükrõl. Nem állítottam csapdát a libáknak az istenek liba- telepén. Nem fogtam halat ugyanoly fajtájú csalival. Nem zártam el a vizet, amikor annak folyni kellett. Nem vágtam bele a folyóvíz csatornájába. Nem oltottam ki a tüzet, amikor folynia kellett. Nem sértettem meg a kiválasztott hús áldozat [felajánlásának] idejét. Nem hajtottam el a marhákat az istenek birtokáról. Nem fordítottam meg az isten megjelenését.
Tiszta vagyok. Tiszta vagyok."
És te?
Öreg, nem tudom, mit okoskodsz, miközben konkrétan hülyeségeket beszélsz és végig sem olvasod, amit mások írnak, pedig rövid, tömör és érthetõ volt.
Ha a Húsvét-szigeteken történik a piramisépítés, mint ahogy majdnem történt, 2-300 év múlva kifullad az egész, és megy a francba, a történelem süllyesztõjébe, mint ahogy ment is. Egyiptommal más volt a helyzet, ugyanis az áldott Nílusnak köszönhetõen volt ott folyó (víz), földje jó, és használt a megöntözés, tehát fenntartható volt a fejlõdés. A piramisépítés pedig lehet, hogy haszontalan foglalkozásnak tûnt, de mellékesen olyan technikák kifejlesztését is szolgálta, amelyek segítségével a föld hatékonyabban megmûvelhetõ volt, és nem utolsó sorban a társadalomszervezésben is nagy segítségül szolgált. E mellékes hozamok, és a földrajzilag majdnem korlátlan erõforrások pedig átlendítették a válságokon az egyiptomiakat, és amikor újrakezdték, akkor ezért a múlt hibáit próbálták nem megismételni. Azonkívül, ott voltak más, párhuzamosan fejlõdõ civilizációk, sumérok, pontosabban az akkádok, majd babilóniak, a hettiták, a mitanniak, mükéneiek, horribile dictu még a zsidók is, akikkel lehetett csereberélni, úgy árut, mint infót. Dinamikus, nyitott rendszer, erõskezû központi kormányzással, amely rézököllel sújtott le a surmókra, a maffiótákra. A siker receptje.
Az a baj veled assdf, hogy szerinted, ha 10-en megyünk 100 km-t 2 óra alatt, akkor az átlagsebességünk 500 km/óra lesz, mert átlagosan 0,2 óra alatt tettük meg az utat.
Szóval te lehet, hogy nem hiányoztál matekról, de szerintem nem sok mindent értettél az anyagból.
Csakhogy a km/h az sebesség nem pedig kõszálítási idõ. Te is érezhetnéd, hogy ez nem ugyan az a példa. Te nem tudsz 2500000 darabra szakadni, hogy akár egyszerre akár külön külön utazgas és méregesd az átlag sebességedet. Érted? Ha a fejed mondjuk elöbb ér be mint a lábad akkor hogy számítod az átlag 50km/h-t?
"Jaj de kis butus vagy, elmondták már többen is, hogy egyszerre nem egy kövön dolgoztak." :) Látom te is hiányoztál matekról. Az átlagnak semmi köze ahhoz hogy egyszerre hányan dolgoztak egy kövön. Úgyanúgy hogya te 100 km-ert 2 óra alatt teszel meg és ez tény, akkor ez azt jelenti hogy átlag 50km/óra sebességgel haladtál. És le van szarva hogy te egy 3-as bmw-ben ültél vagy biciklivel mentél, vagy 100 ezer rabszolga húzta a szekered, a te közlekedési eszközöd átlag 50 km-ert tett meg egy óra alatt. Ehhez képest ti meg úgy viselkedtek, mintha adva lenne egy matek feladat hogyha a táv 100 km és az utazási idõ 2 óráig tartott akkor mennyi volt az átlagsebesség kérdés esetén odairnátok a feladatra hogy 50 km/óra de ha 3as bmw-vel mentél akkor akkor nem... vagy az egy kiló vas és az egy kiló toll közül az 1 kiló vas a nehezebb mer' az vas...
Azt nem tudjuk, hogy a földön kívüliek nem sikkasztottak-e. Lehet nekik kellett a piramis valamire, a csóró földiekkel felhuzatták önköltségbõl. Használták egyszer oszt' jó napot: "Nesztek temesétek bele magatokat, hahaha". Aztán elrepültek. A csori fáraók, "hû bakker tényleg ebbe temetem el magam".
Óóófakoff... Tehát nem tudták volna emberek 40 év alatt építeni(denem, denem, denem), és a zufókat is bele kell keverni. K. Van két lehetõség: 1. az ufók idejöttek jól, de a szimpla x-ezer éves visszaszámlálás után elinduló rádióadót meg nem ismerték, hát építettek egy pár batárnagy kõtömböt, hátha odébbmászik a Föld a naprendszerben (szvsz nem olyan nehéz meló a csillagtól elszámolni a harmadik bolygóig, dehát ûk tudják). 2. Idejöttek az ufók, az emberek istenítették õket jól. Elmentek az ufók, és vala sírás és fogcsikorgatás, hát építettek pár batárnagy kõhalmot, hátha épp odanéznek az ítík ha megint errejárnak, leszállnak jól és hozzák nekünk az aranykort. Ez leginkább azért hülyeség, mert az egyiptomiaknak (csak hogy náluk maradjunk, de a délamerikaiaknak is) volt egy elég fejlett szociális rendszerük, mire elkezdtek piramisépíteni. A társadalmi rendszerek meg nem máról holnapra szilárdulnak meg olyan szinten, hogy ha a pap azt mondja hogy a bitang nagy krokodil a folyóban mától szent, akkor az se fog nekimenni baltával akinek elvitte a családját. Vagyis volt legalább egy 500, de inkább ezerpárszáz év az ítíktõl való érzékeny búcsú és a piramsok között. Addig valahogy senkinek se jutott eszébe, hogy visszacsalogassa õket...
Az építõmunkások váltott mûszakban dolgoztak. Úgy kell elképzelni, mint a modernkori katonáskodást: bevonult az egyiptomi paraszt a fáraó parancsára, és ledolgozott mondjuk 2 évet, utána hazament szépen a földjére dolgozni, persze rengeteg mûszaki tudással gazdagodott közben, és emberi kapcsolatok terén és fejlõdött, tehát mindenkinek megérte.
Az otthon maradtak pedig fizették az adót, a dészmát, hisz csodák nincsenek, akkor is közpénzekbõl épült minden nagyobb beruházás. Csak a pályázati kiírás maradt el, de jobb is volt úgy, mert nem volt olyan nagy a korrupció (persze korrupció, sõt lopás, sikkasztás volt, erre is vannak írásos bizonyítékainak!). A földönkívüliek biztos nem sikkasztottak volna, így megint meg kell elégednünk a gyarló emberi kivitelezéssel.
Valószínûleg két építõhadosztály dolgozott 100-100 ezer emberrel. Egyik az bányászaton, elõkészítésen, másik a beépítésen.
Mindegyik 100 ezres hadosztály 2 alegységre oszlott, egyenként kb. 20 ezer emberrel. Ezek valószínûleg további alegységekre voltak felosztva.
A földönkívüli építõk mítoszának ellentmond a régészet, mivel megtalálták az építõk "barakkjait", sírjait, és a történetírás is, mert megtalálták az élelmezésért, a logisztikáért felelõs csapat egyik feljegyzését, ahol hús meg egyebek mellett rengeteg fokhagymáról is említés történik. Gondolom a földönkívüliek nem esznek fokhagymát, bár ki tudja...
Jaj de kis butus vagy, elmondták már többen is, hogy egyszerre nem egy kövön dolgoztak. Azzal a 9 perccel nem jutunk elõrébb, számold ki a szórásnégyzetet is!
Egyébként egy kapcsolódó vicc:
-Nagypapa, mi az az átlag? -Az átlag egy hülyeség. -Miért? -Nézd, kisunokám. Te vagy 5 éves, én vagyok 65. Tehát a korunk átlaga 35 év, a legszebb férfikor! De valójában egyikünk sem tud dugni.
Azt mondom nem tudunk ÁTLAGOT venni. 40 év volt az egészre. Nem tudom mennyi egy kõ futási ideje, és azt sem hány követ lehett egyszerre futtatni (minden procedúrát egyszerre végrehajtani). Ha feltételezzük, hogy két követ lehetett pontosan egyszerre kiszállítani és letenni akkor ezek átlag ideje pont a fele a tényleges egy kõre jutó kiszállításhoz szükséges idõnek. Sajnos nem tudom értehetõbben leírni. A 8 és fél perc azt jeleni hogy biztossan nem egy csapat dolgozott, mert annál több kell egy kõhöz. Sokkal több. Ebbõl számora az jön le hogy nagyon sokan dolgoztak egyszerre ugyanazon a munkafolyamaton egymástól függetlenül.
Mint már említettem, a technológiát 500 év alatt fejlesztették ki. Kicsiben kezdték, kicsi piramist építettek, majd az idõ elõrehaladtával egyre nagyobbat, egyre tartósabb anyagokból. Ugyanez a folyamat megfigyelhetõ a Húsvét szigeteken, de Stonehenge-nél is, amely több szakaszban épült, és a kezdeti építmény még az idõnek kevésbé ellenálló anyagokból, vagyis fából.
"100-200 ezer emberrel simán lehetséges 9 perc alatt a helyére rakni egy böhöm kõtömböt."
Én azért neccesnek tartom. Egyrészt ez éjjel-nappali munkát jelent (tehát sötétben is dolgozni kellet), másrészt az a piramis egy épitészeti és mérnöki csoda, tehát nem csak odahányták a köveket hanem azoknak milliméter pontossággal kellet illeszkedni hogy az egész müködjön. Márpedig ez azt jelenti hogy többezer mérnöknek kellet éjjel nappal az egész folyamatot figyelni stb stb. Plussz az egész szervezése is néminemü problémákat jelentett. Gondolj bele hogy egy sziget fesztivál mit jelent a fõvárosnak, most gondold el hogy odarántasz 200 ezer embert, nagyon jó, csak épp ezt etetni itatni kell, orvosi ellátás stb, hogy ne legyen járványok, nem lehet a bokorba szarni mert ha 200 ezer ember 1 hónapig a bokorba dszarik akkor k.rva nagy szar lesz ott 1 hónap múlva és igy tovább. Gondolj bele mennyi élelmiszert jelent 200 ezer ember folyamatos etetetése úgy hogy közben õk maguk nem folytatnak önfenntartó munkát
Ez az hogy nem tudjuk hányan dolgoztak, így képtelenség belõni az idõintervallumot, még a 40 év sem biztos, pláne hogy mennyien dolgoztak rajta. De az biztos, hogy más bányászot, más faragot, más szállított és megint mások tették a helyére sõt sok-sok éven át ezt mind-mind egyszerre. De ha matematikailag leosztjuk akkor igen 8 és fél perc jön ki, csak hogy ez sajnos semmit sem jelent, mert nem tudjuk hogyan oszlik meg és hány fele.
"Vegyük 100 munkás tart 100 téglát és ezt tök egyszerre teszik le, sõt még szöszmötölnek, hogy mindnek pont egy percig tartson. Akkor ez 100 tégla/perc azaz 0,6 tégla/sec, amit ha így nézünk lehetetlen mert hát hogy lehetne egy téglát 0,6 sec alatt letenni, ugyebár."
Igen és nem. ehh, ti nem jártatok be matek órára? Ha a piramis 40 évig épült és 2.5 millió kötömbbõl állt, akkor ~9 percenként kellet egy követ a helyére tenni. Ez szintiszta matek. Na most az hogy ezt úgy csinálták hogy leraktak egy percet alatt 100 követ majd 2 óráig a helyi kocsmában ittak és aztán megint leraktak 100 követ 1 perc alatt, vagy 9 percenként leraktak 1 követ teljesen lényegtelen átlagosan 9 perc alatt kell egy követ a helyére tenni. Innentõl kezdve a mondatod egyik fele igaz (éspedig hogy nem egyesével rakták le) a másik fele pedig baromság ha ez valódi épités. Ugyanis egy 100 fõs épitõbrigád sem képes arra, hogy 0,6 tégla/seces sebességgel dolgozzon ha az egész folyamatot nézzük, ugyanis képtelen arra hogy 0,6 sec alatt legyártson egy téglát, megfogja, felemelje, a helyére rakja és már nyuljon is a másikért, mindezt napi 24 órában. Nem tudom érezhetõ-e a különbség a között hogy egy órás nekikészüléssel (ugye tégla odaszállitást is beleértve, és akkor még nem számoltuk a tégla elkészités idejét) odaáll 100 ember 100 téglával és lehajitja a földre 0,6 sec alatt meg aközött hogyha ehhez hozzáadod az összes többi idõt is amit irtam. Mindjárt nem 0,6 fog kijönni hanem több perc/tégla az egész folyamatra.
Tehát az egész szintiszta matematika és független mindentõl. A fennti adatok figyelembevételével azt kell kijelenteni hogy a piramis teljes épitése folyamata alatt minden munkafolyamatnak átlagosan 9 perc alatt kellet végrehajtódnia, tehát 9 perc alatt kellet átlagosan kifaragni(önteni stb) egy követ, 9 perc alatt kellet kövenként eljutni a célhoz, lepakolni a hajóról, elvinni a piramisig és felvinni a piramisra ÁTLAGOSAN. Ennél csinálhatták gyorsabban vagy lassaban is, akár egy ember csinálta akár 10 ezer ÁTLAGOSAN ezt a teljesitményt kellet nyujtani az egészre nézve.
HA kijelentjük hogy adott technikával lehetséges 9 perc alatt ez az egész, akkor megoldottuk a rejtélyt. Ha azt mondjuk hogy nem lehetséges, akkor alapvetõen két lehetséges megoldás van: 1, nem 40 évig épitették hanem jóval több ideig 2, olyan technikával épitették amivel lehetséges 9 perc alatt a munkafolyamatot véghezvinni (3): a zufok csinálták, de ezt nem hinnél, vszinü az elsõ kettõ lesz a megoldás
Tudod mit!? Ajánlom figyelmedbe Graham Hancock és Rober Bauval munkásságát, amik a Gizai Piramisokra és a Szfinxre vonatkoznak. Aztán azon is gondolkozz el, hogy egy mai épület hány évet bírna ki, ha nem tartanák karba.
Ez így szép és jó, de az egyidejûséget hogy kalkulálod bele. Azaz azoknak a köveknek a számát amiket egyszerre bányásztak, szálítottak, tettek le, másodpercre pontossan egy idõben. Vegyük 100 munkás tart 100 téglát és ezt tök egyszerre teszik le, sõt még szöszmötölnek, hogy mindnek pont egy percig tartson. Akkor ez 100 tégla/perc azaz 0,6 tégla/sec, amit ha így nézünk lehetetlen mert hát hogy lehetne egy téglát 0,6 sec alatt letenni, ugyebár.
Az a 8 perc nem stimmel. Már valaki azt hiszem említette, de kizárt hogy egy brigád és egyszerre egy követ tett le: majd lehajózott egy újabb kõért, vissza, letette, újra lehajózott a kiscsapat... ecetera-ecetera (köveket eleve nem egyenként szálították). Ez kizárt! Egyszerre nagyon sokan, sok követ mozgattak és tettek le. Maximum a csúcsa felé tudtak ralatív kevesen dolgozni.
"Másrészt ha arra gondolunk, hogy azok a piramisok multifunkciós feladatokat láttak el" Ugyan milyen faladatot? Majdnem tömör kõkupacok. Nem jók semmire.
"az idõjárás mindenféle viszonttagságának ellent tudjanak állni hosszú idõkre" Akkor elég idióták, hogy mészkõvel vonták be. Mint a példa is mutatja nem igazán idõálló...
"Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínûséggel építeni." Igen. És ha már az anyagválasztásnál ennyire célszerûségre törekszenek, akkor célszerû épületeket fognak építeni. Nem fölösleges böhöm kõkupacokat, amelyek a látványosságon kívül semmire sem jók.
Irányfény/irányjelzõ (van ám magyar megfelelõje is a beaconnek...) látható volt a világûrbõl? Látható a fenét. Egy fényes fix fém lemez bevonat mint irányjelzõ? Hiszen az csak akkor ér valamit, ha éppen jó szögben süt a nap! Minden más esetben teljesen haszontalan. Talán azzal az elemes rádiójelzõvel mégis jobban jártak volna...
"De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok." Itt most önellentmondásba keveredtél. Leszállóegységek, mikor legközelebb erre keverednek, de ugyanakkor nem fejlettebbek nálunk technológiailag?
"De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ." Mint például? Honnan tudod, hogy ezek bele vannak kódolva, ha egyszer nem ismertek ezek az infók? (Lévén állandóan vitatkoznak rajtuk.)
Másrészt ez lenne a legidiótább mód információ rögzítésére. Építek is egy bazinagy piramist, hogy el ne felejtsem a szülinapomat.
Persze, lehet valami emlékmû, vagy nem úgy gondolkodnak mint mi, de ha már ilyen szintû találgatásokra van szükség, akkor talán ne állítsuk már azt, hogy ez volt a funkciója...
És továbbra is ott van az az érv, hogy akár földi szupercivilizáció (atlantisz vagy mu vagy akármi) akár földönkívüliek építették. Ha már vették a fáradtságot, hogy megépítsék ezt, és rendelkeztek a megfelelõ technológiával, hogy ez ne okozzon nekik gondot, és szemmel láthatóan nem rejtegették a dolgot, ha már fölhúzták ezt a némileg szembeötlõ építményt, akkor miért nem építettek hétköznapibb, hasznos dolgokat?
De: engem is nagyon zavar, hogy úgy az egyiptomi, mint a mezoamcsi piramisokban van ún. lélekjárat (angolul: "psychoduct"). Ez a szõrszál a levesben, bár meg lehet magyarázni: az amcsi õslakosok is innen vándoroltak ki, nem is olyan rég, ha jól emlékszem talán 12 ezer éve mentek át száraz lábbal a Bering-szorosn, és akkorra bizony már ki volt alakulva az emberiség közös alap hiedelemvilága. (Lásd még: az emberiség közös mitológiakincse).
Na most egyrészt a piramisok építésének az idejérõl és most a gízai piramisokról beszélek, eltérõ elméletek vannak. Másrészt ha arra gondolunk, hogy azok a piramisok multifunkciós feladatokat láttak el, mindjárt más. Azok úgy lettek tervezve, nem véletlen az alakzat sem, hogy az idõjárás mindenféle viszonttagságának ellent tudjanak állni hosszú idõkre! A másik dolog, hogy lehet, hogy kidolgozott fémek és acélgyár nem állt rendelkezésükre, ezért a könyebben kifejthetõ dolgokra koncentráltak. Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínûséggel építeni. (Ezt meg onnét tudom, hogy az egyik tanárom nyerte el a NASA pályázatát az egyik anyagmozgató modell megépítésére. ) A gízai piramisok teteje/csúcsa színarannyal volt bevonva, amit ellopták az arabok. Mivel az ûrbõl látható volt, írány mutatóként funkciónálhatott a leszállóegységeknek. De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok. Azt hogy miért nem rádiót tettek oda, lehetséges, hogy úgy gondolkodtak, hogy nincs az az elem, ami kibírja addig, amíg legközelebb visszamásznak erre. De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ. Azok akik megépítették, tudták mit csinálnak, és nem akartak haszontalanul dolgozni.
Senkisem mondta hogy libasorban dolgoztak. Ez pusztán matek. Ha pl 100 követ 100 perc alatt helyeztek a helyére, ez azt jelenti hogy legaláb percenként 1 követ a helyére kellet tenni. És ennek semmi köze ahhoz hogy lehet hogy hogyan hányan miért és mikor épitették. Ugyanis ezt statisztika. Ugy is csinálhatod hogy egyszerre 10 követ teszel a helyére 10 "oldalról" de az egész müvelet 10 percig tart, ugyebár ekkor sem beszélt senki arról hogy egyesével tetted oda köveket vagy párhuzamositottál, a lényeg hogy igy is ugy is az egész épitésre vonatkozoan 1 perc alatt kellet egy követ a helyére tenni a fennti példámban.
Ennek az UFÓ-s piramisos elméletnek az a baja, hogy semmi értelme nincs. Ufók építették a piramisokat? Minek? Miért egy nagy bazi kõkupacot építettek a szuper technológiájukkal, miért nem építettek hasznos dolgokat? Mert ugye nem arról van szó, hogy a mai technológiánkkal nem tudnánk ilyet építeni, hanem arról, hogy nem akarunk. Lehetett látni az ûrbõl az arany csúcsot? Egyrészt milyen arany csúcsot? Másrészt egy kb fél kilós kis kütyü, ami rádiójeleket sugároz nem lett volna egyszerûbb?
Nekem 35 perc jött ki kerekítve,ha 603,728 db kõvel számolunk,bár sok helyen találtam 2,3 millió követ is ,ami majdnem 19 igazolna(9,14 perc).De még 8 perc is lehetséges,ha több team dolgozott párhuzamosan az építésen szállításon és a kõkitermelésen is.
"Nem nyolc perc, nem negyven év, nem 800 km, nem 24 órás munkaidõ. A többi sem stimmel." Értem. Akkor mennyi? :) Hány év hány km-rõl hány órában dolgoztak és hányan? Vigyázz, a kötömbök száma ismert, a többi már csak matematika
OFF Emlékeim szerint visszaírtam, de nem mernék megesküdni rá. Mindegy is, jobb szeretek itt tündérkedni, az Akasha célja a nyilvánosság. Persze, ha nagyon titkos dolgokról van szó, szóba jöhet a magánbeszélgetés, RSA, Huffman stb. is.
Amiket kitaláltak azok talán számodra talán nem vívmányok, de nagyságrendileg lehet, hogy ugyanakkora elõrelépést jelentettek, mint az elektromosság vagy a gõzgép feltalálása.
Az lehet, csak hogy abban az 500 évben nem lehet találni vívmánynak számító találmányokat, eszközöket, mint 1500-tól napjainkig. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a tudumány jelenlegi álláspontja szerint rézszerszámokat használtak... Nekik az az 500 majdnem hogy kevesebbet jelentett, mint nekünk 1 év a technika/technológia fejlõdés szempontjából.
A leghíresebb piramisokat (vagyis a gizai piramisokat) 2500 körül építették. A technikát 500 év alatt fejlesztették tökélyre, kb. i.e. 3000-tõl kezdve.
"Miért ne tudták volna felépíteni egyszerû technikákkal 40 év alatt?"
Egyszerü matek. Ha 40 év alatt épitették, akkor ez azt jelenti hogy napi 24! órás munkával kb. 8 és fél percenként kellet egy követ tökéletesen a helyére tenni. Ismétlem ez minden nap minden órájában 40 éven át, és úgy hogy a követ a 800 km-re lévõ asszuanból szálitották. És ez igaz az egész munkafolyamatra, tehát egy követ 8 perc alatt kellet kibányászni 8 perc volt hogy hajóra helyezzék és hogy levegyék a hajóról egyiptomba stb stb
1.Miért ne tudták volna felépíteni egyszerû technikákkal 40 év alatt? 2.Honnan a 40 év? Én még azt is eltudom képzelni ,hogy kevesebb,de lehet ,hogy sokkal több.Ha tovább épült,akkor is épülhetett a fáraónak,lehet hogy elõbb kezdték,vagy addig a fáraót más helyen tárolták.
Lehet pl már az elõzõ piramisnál odavittek egy csomó faragott követ,vagy más anyagok maradtak,így egybõl el tudták kezdeni.
ha szeretnéd tudok errõl értekezni bõvebben, és magyarázatot adni a kérdésedre. csak dobj egy mailt: 666rbr[kukac]gmail[pont]com ne ijesszen meg a 666 nem vagyok sátánista!
"az arany csúcsok és a tükörsima felülete elvileg az ûrbõl is látszódott. "
Na igen, de ennek mi értelme ha nem jársz az ürben? :) Nem hiszem hogy az motiválta õket hogy de jó lesz majd 5 ezer év múlva az utodaink látják az ürbõl a piramisokat :)
Emelett a kérdés adott, miért épitettek egymástól teljesen elkülönölt és független civilizációk piramisokat?
Alapvetõen 3 féle magyarázat lehet itt is: 1, volt kapcsolatuk egymással és igy hatottak egymásra. Kérdés hogy hogyan lehetett kapcsolatuk mikor elvben ez kizárt? 2, nem volt kapcsulatuk egymással de mindenigykre hatott ugyanaz a tényezõ ami kiváltotta a piramis épitést. Kérdés mi lehetett ez a hatás? 3, nem volt kapcsolat és nem volt közös hatás, csak mindegyiknek ugyanugy járt az "agya". Kérdés hogy ez hogy lehetséges, és ha igen, akkor késõbbi korokban miért nem történtek hasonló esetek.
A piramisok fontos szakrális funkciót töltöttek be, hiszen az éggel való kapcsolat ot jelentette számukra. Emelett állítólag beaconként használták õket, az arany csúcsok és a tükörsima felülete elvileg az ûrbõl is látszódott. De vannak piramisok Kínában és Európában is.
Valójában nem egybõl a nagy piramissal kezdték az épitést voltak ott kisebbek is :)
De a kérdés jogos különben, hisz pl. ott van a római birodalom ami jóval nagyobb és erõsebb volt mint az ókori egyiptomi és mégsem gondolták azt hogy akkor mi most feladjuk a hadsereget meg a hóditásokat meg minden mást, és ezentúl mindenki egy piramist fog épiteni :)
Egyébként a másik jó kérdés az, hogy miért jutott több civilizációnak is az az eszébe hogy piramist fog épiteni (lásd még dél amerikai piramisok)
Nem mi vagyunk az elsõ fejlett civilizáció ezen a bolygón. Ha erre nem vagytok képesek a 21. században magatoktól rájönni, akkor vessetek magatokra. Érdekes módon azon senki se agyal, hogy a nagy piramis burkolóköveit mivel csiszolták tükörsimára kõ-, és rézszerszámokkal.
Engem nem is az nyûgöz le igazán ogy ott állnak a piramisok, persze az is, de inkább hogy hogyan jutottak el az építés megkezdéséig. Úgy értem valaki(k) rendelkezett azzal a tudással, hogy ezt fel fogják tudni építeni és kiszámolta, honnan szerzik az alapanyagot hova helyezzék õket, mi kell hozzá és mennyi, hány ember, ezek szállása élelmezése (aki piramist épít az nem katonáskodik, nem mûvel földet, nem csinál más csak épít) mindezt éveken keresztül. És errõl meggyõzte az akkori uralkodót, hogy ennyi meg ennyi idõ alatt ennyi pénzbõl meg lehet építeni. Ez a nem mindegy. Mert egy már meglévõ dolog mellett álldigálva mi csak azon agyalunk, hogy csinálták, valaki(k) mindezt kitalálták és megcsinálták anélkül, hogy lett volna elõttük példa erre.
"És ki a büdös franc építette volna ezeket az egyiptomiakon kívûl és minek. A bécsi dómot ki építette volna és a mostani technikával könnyû lenne? Egy fenét ma is nagyon nehéz lenne megépíteni."
És mond csak a bécsi dómot hányszáz évig is épitették a piramisokkal szemben? A piramisoknál nem az a kérdés hogy kik épitették (az egyiptomiak) a kérdés nem is erre vonatkozott, hanem hogy hogyan és miért. Ugyanis a nagy piramist állitólag 20 évig épitették, mai becslés szerint 40 évig, és azért hogy beletemessék a fáraót. Csakhogy nincs meg a technika amivel ennyi idõ alatt el lehetett volna késziteni... Ez itt a bibi. Innentõl kezdve 3 lehetõség van: a, nem 40 év alatt épitették hanem több ez esetben viszont nem azért hogy az aktuális fáraót beletemessék b, 40 év alatt épitették de túl hülyék vagyunk ahhoz hogy rájöjjünk hogyan c, alternativ (lásd scifi és bizonyos irok müveit) A rabszolgák/munkások száma (amivel mindenki dobálózik) pedig nem mérvadó bizonyos szint felett, mert nem lesz gyorsabb a munka. Hogy egy közkedvelt példát mondjak: ha egy férfi egy nõt megdugva a nõnek 9 hónap múlva lesz gyereke, akkor ha ugyanazt a nõt 9 férfi dugja meg, akkor 1 hónap múlva lesz-e vajon gyereke...
Köszönöm a kiegészítést, pontosítást! Viszont ez még mindig nem magyarázza meg a megmunkálás technológiáját. Nem a hamisításokét, hanem az eredetiekét.
Nos, nem koponya, hanem jade maszk, de a kettõ nincs olyan messze egymástól. Pakalban az az érdekes, hogy 80 éves korában halt meg, de a csontjai 40 éves ember benyomását keltik. Tudhattak valamit azok a maják...(rolikaaa :-)))
azt sem tartom teljesen kizártnak hogy unatkozó õseink valóban több száz évig, több generáción keresztül csiszolgatták (pl.: egy kézmûves-dinasztia apáról fiúra szálló öröksége volt) -- hiszen nem tkp. nem volt jobb dolguk.
És ki a büdös franc építette volna ezeket az egyiptomiakon kívûl és minek. A bécsi dómot ki építette volna és a mostani technikával könnyû lenne? Egy fenét ma is nagyon nehéz lenne megépíteni.
"Attól a kis semmiségtõl tekintsünk már el, h a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot."
Kvarc sok helyen elõfordul, olyan könnyen elérhetõ formában, mint pl kavicsok... Ha csinál egy szerszámot kvarcból akkor már meg tudja munkálni a kvarc koponyát. Kvarc VAGY annál keményebb anyag kell. Innentõl kezdve nincs sok értelme annak amit írtál.
Senki nem beszélt itt RC kormeghatározásról. Az persze, hogy csak szerves anyagok esetén mûködik. Mondjuk készítési mód vagy efféle alapján vizsgálhatták volna, vagy akármi, a lényeg az, hogy ezzel egyáltalán nem foglalkoztak.
"a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot. Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal."
Ennyire nehéz utánanézni valaminek, mielõt marhaságokat irkálunk????
A kvarc keménysége a mohs skálán 7es, a gyémánté 10es. idézet: ""Mohs-féle keménységi skála A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az elõtte álló, nála kisebb sorszámúakat."""
az angol leírásból az is kiderül, hogy a skála nem egyenletesen elosztott fokozatokat jelöl, hanem relatív, mert pl. a 9es keménységû korund kb. kétszer olyan kemény, mint a 8as topáz, a gyémánt viszont majdnem 4X keményebb a korundnál (9es)!!!
Úgyhogy csak ne vezessük félre a népet azzal, hogy a kvar keménysége a gyémánténál "1 fokkal" kisebb. Jézusom...
Ha vkit érdekelnek az arányok, itt van egy jó kis abszolút keménységi skála (angolul): keménységi skálák
Hegyikristály és egyéb, természetes ásványok esetében NEM segít a radio-karbon szénizotópos kormeghatározás... és hogy õszinte-legyek nem is tudom milyen kor-meghatározási módszerrel lehetne ezt kideríteni... mindenesetre egyetértek azzal, hogy ezek "hamisítványok", illetve hogy legkorábban a múlt század elején készültek.
Állítólag találták meg 1924ben (Anna Le Guillon Mitchell-Hedges). A saját elmondása szerint Belize területén találta meg egy összeomlott templom oltárában Lubaantunban. Ott volt vele az apja, egy brit kalandor és népszerû író is (õ végezte az ásatásokat), és érdekes módon az ottani feljegyzéseiben említést sem tesz arról, hogy a lánya micsoda szenzációt talált. Az ásatások dokumentációi még Anna ottlétét sem igazolják, nemhogy a kincset.
Amúgy a koponya elõször 1936ban jelent meg a Man címû lapban, akkor egy Mr. Sydney Burney nevû fazoné volt, nincs említés Anne-ról. Tõle vette meg Anne 1944ben.
A nõ elõször 1954ben említi az önéletrajzában (Danger My Ally) a koponyát, de csak nagy vonalakban. Nem esik szó arról, hogy ki találta meg és hol.
A kisasszony 1967tõl kezdve járta a világot a koponyával interjúkat adva és történeteket mesélve.
A 70es években átmenetileg Frank Dorland, egy szabadúszó régiség restaurátor kezébe került, aki elvitte a HP kristály laboratóriumába megvizsgáltatni. Itt csak azt állapították meg, hogy egy darab kristályból készült a koponya és az állkapocs is. Az eredetét, korát és elkészítési módját NEM vizsgálták.
Anna Mitchell-Hedges ezek után megtagagott mindenféle vizsgálatra vonatkozó kérelmet. Ezen felül életrajzának az összes késõbbi kiadásábál teljesen hiányzik a koponya.