Attól a kis semmiségtõl tekintsünk már el, h a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot. Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal. Inkább tanulmányoznák azokat a diorit(legkeményebb gránitfajta) formákat, amiket már a spanyol hódítók is "megcsodáltak" jó 4 ezer méter magasan. Miliméterre megegyezõ, több tonnás kõtömbök öntõformára emlékeztetõ kialakítással ( párhuzamos hornyok, pontos derékszögû formák egymásba illeszkedõ csapok és nútok) Megtekinthetõ: E.v.D: Múltunk megoldatlan relytéjei c. filmjében Szó van az említett kristálykoponyáról is.
Most miert?!:) Ha pontosak az adatok, akkor elvileg, naponta ~300-400 kovet farigcsaltak ki es pakoltak bele a piramisba;) Darabja 10-15 tonna;) Az orankent 15 ko:)
Olyan ez mint a piramisok épitése körüli hercehurca. Nagyon jó kis elméletek vannak hogy hogy lehet egy olyan követ oda felrakni meg minden, csak aztán amikor beszorozzák 2.5 millió kõvel akkor kiderül hogy tulképpen még a mai napig is épitik ezekkel a technikákkal :)
Hol mondja a cikk, hogy mindazösszes koponya ócsított gagyi? Azt mondja, hogy az ufóhiszti korában felbukkant darabok hamisítványok, ami nem is meglepõ.
lehet h retkes volt és felpolírozta a tulaj eladás elõtt :P
Ez szamárság. A képeken szereplõ kristálykoponyák valóban ócska gagyik, de nem is ilyen egy igazi maja kristályponyára mint pl. a Mitchell-Hedges. Annak külön állkapcsa van és a kidolgozása is anatómiai pontosságú. 1924-ben találták meg szóval ebbõl a 60-as évekbeli hamisításos dologból sem igaz egy szó sem. A vizsgálatok szerint egy kristályból van és a kristály törésvonalaira merõlegesen van kivésve amit semmiféle forgó korongos fémcsiszolóval nem lehetett volna megvalósítani. 2 verzió van hogy hogy készülhetett 1. lézerrel (1924-ben fedezték fel szóval legfeljebb az idegenek lehettek) 2. homokkal, kézzel csiszolták évszázadokig