A krónologia miatt A kóbor lovaggal kezd, ugyanis mindkét novellának ugyanaz a fõszereplõje, és egyes dolégok megértéséhez szükség van az elõzményekre.
Akkor Nedet miért nem lehet feltámasztani? És ha Arya megvakul, nem lenne egyszerû megölni és feléleszteni? És mi lesz Aryaval? És bocs, hogy nem a könyvet olvasom és helyette kérdezgetek
Igen, Robin Hobb Orgyilkos ciklusát olvastam, tetszett is, de nem a kedvencem. Alapvetõen a történelmi regényeket szeretem - Zugó nyilak, A kiátkozott, Idegen páncélban, Sárga vihar, A láthatatlan ember stb.(Karczag György, Makkai, Tamási, Gárdonyi mûveit).
Egyelõre akit feltámasztottak az nem kavart sok vizet, tehát nem a fontos szereplõk közül tértek vissza, ráadásul mindig elvesztenek valamit régi énjükbõl. És eddig csak Thorosnak sikerült feltámasztani. Thoros ugye a tûz papja, de hogy õ miért tud feltámasztani, meg mi a célja ennek egyáltalán, azt még õ se tudja. De lehet h maga Martin se. :) Arya vaksága szerintem amúgy nem permanens. Vagy ha igen, akkor innentõl kezdve nem sok vizet fog kavarni. Vagy épp nagy mágus lesz belõle, és nem lesz szüksége látásra... Nem tudja senki, de pont ezért jó a sorozat ;)
Egyetértek, Arya vaksága sztem is ideiglenes, sõt gyanítom a képzés része, gondoljunk csak arra a vak tanoncra, aki a gyertyákat gyújtogatja a templomban. Az még Martintól is durva lenne, ha Arya lerokkantosított bábként végezné, ugye eddig tipikus orgyilkos karakter felé mutatott, azt meg vakon nehéz lesz hozni. Ami meg a feltámasztásokat illeti, fejetlen hullákat nem lenne célszerû visszahozni, és ugye abból van a legtöbb. No meg egyelõre a francsetuggya, hogy ez valóban a Fény ajándéka e. Ez a szál is egy érdekes rejtély.
Köszi a válaszokat! Bárcsak kijönne baromi gyorsan a több évadnyi sorozat
Sziasztok.
Nem tud valaki infót arról, hogy mikor várható az elsõ 2 kötet újranyomása? Mindenhol csak elõjegyzést lehet leadni. Próbáltam már pár Budapesti könyvesboltba érdeklõdni ( Alexandra, Libri, Bookline ) de mindenhol össze vissza beszéltek :(
Nem hullajtanék sok könnyet Ayráért, nekem nem szimpatikus az öntörvényûségével. Viszont Sansa is reményteljesen kezd kikupálódni, lehet belõle valami. Speciel én Danyvel is szimpatizálok annak ellenére hogy sárkányaival egész westerost készül leigázni. :)
Én a 4. kötetet olvasva úgy voltam, h inkább a Másoknak szurkolok mint ennek a züllött, önzõ, degenerált és gyökér bandának. Ebbe a sorozatban mindenki öntörvényû. Ha nem akkor meg úgyis meghalnak. Arja Forever!
Érdekes, de én meg pont Dany szálát olvasom szinte csak kötelességbõl - gyakorlatilag nekem õ a sablon fantasy vonal, amit annyira nem szeretek. Sansát valóban most próbálja Martin kimosdatni a hüjepicsa szerepbõl, már elnézést, de az elsõ két kötetben egyetlen dimenziója volt, nevezetesen, hogy szép. Amúgy biztos kulcsszerep vár rá, de az én kedvencem Tyrion, az igazság és a kurvázás törpe bajnoka. No meg Arya :), ne felejtsük õ a fiatalabb, és mégis õ az, akit nem csak sodornak az események, illetve a fejezetei nem arról szólnak, hogy a kék ruhát veszi-e fel gyönygyökkel...
A kiadó nem engedi a kritikát közlését (eddig ugye egy látott napvilágot, de a PW elég sötét képet festett, pedig õk mindig túlértékelnek + töredékek, amelyek szerzõi hol lelkesedtek, hol nem), ami elveszi az ember kedvét, hiszen a legutóbbi ilyen fajsúlyú versenyzõknél (Wheel of Time 12. és 13. kötete) is próbáltak hasonlót, sõt, a bérajnározók a blogokon/fórumokon is bevetettek mindent, az olvasók nagyobbik részének nem tetszett, ami a példányszámok jelentõs visszaesésében is megmutatkozott. (Persze ettõl függetlenül a NYT elsõ helye megvolt.)
Szerencsére a 4. kötet akkora csalódást okozott, hogy azt biztosan nem fogja semmi sem alulmúlni, de azért elkezdtem komolyan aggódni.
Jaj nem már, még meg se jelent elveszed a kedvünk :P
Van aki 6 évet várt erre a könyvre, nehogy már csalódás legyen...
a WoT 12-13 tökéletesen hozta a sorozat feelingjét, olyan dolgok történtek, mint a sorozat többi részében, ráadásul a tempója is gyorsabb lett (5->15km/h). ha negatív kritikát kapott, az csak azért lehet, mert a sorozat többi részével nem összeegyeztethetõ elvárásokkal kezdtek neki.
na most, a GoT-tal ugyanez lesz. sokan olyan elvárásokkal fognak nekiállni, mintha nem a GoT 5. része lenne, hanem egy feltupírozott Forgotten Realms könyv, vagy egy Star Wars mozifilm. mert 4 rész után még mindig nem érzik, hogy vannak dolgok, amik beleillenek a sorozat hangulatába, és vannak, amik nem. a tempó pedig nem fog 20 km/h-ról 260-ra változni, ezt garantálom.
De akinek tetszett az 1-2-3, (a 4. az nem, de nem a stílussal meg a tempóval volt a baj), az jogosan várhatja el hogy az 5. is tetsszen neki. Itt a 4-be például a spyke-szigeteki meg a dorne-i száll teljesen érdektelen volt, ellenszenves karakterekkel. Nehéz úgy élvezni egy könyvet, ha nincs kivel azonosulni.
A negyediket kötetért én sem rajongok, sztem egyszerûen több pénz akartak kivenni a sorozatból. Ha az eredeti tervnél marad, amivel azt hiszem a harmadik kötet végén 5 évet ugrott volna elõre, az biztos érdekesebb lett volna. Etõl függetlenül persze a Varjak lakomája nem rossz, épp úgy lebilincsel, mint a többi, csak ugye Martin már idõs ember, és ha mondjuk emiatt nem jut majd idõ a befejezésre, mert idõközben neadjisten beadja a kulcsot, hát...
Érdekes elméletetet olvastam a minap, miszerint Rhaegar és Lyanna Stark gyermeke is lehet Havas John. Ugye Robert Baratheon emlegeti mindig csak erõszaknak, leányrablásnak az esetet, de Ned Stark utal rá, hogy Lyanna közel sem volt olyan, mint azt õ látta vagy látni akarta. Lyanna halála akár lehetett gyermekágyban is, mert ugye nem pikk-pakk történtek az események (elõször Brandon zörgetett a lányért, aztán az öreg Stark ment Északról, majd háború, stb.). Mindenesetre ez is egy megfontolandó felvetés, hisz így lenne még egy Targaryen...
A másik eset az csak egyéni vesszõparipám, rohattul szeretném tudni, hogyan halt meg Arthur Dayne a Hajnal Kardja, mármint tudjuk, hogy Ned Stark és Howard Reed hetedmagukkal kilovagoltak a három királyi fehérpalástos ellen (ez sem volt azért vmi lovagias :)), de így is csak õk ketten élték túl, illetve már csak Reed tudhat a dologról...
na igen, miután másodszor olvastam az elsõ könyvet, bennem is felmerült ez az elmélet, és még nem láttam arra utaló jelet, hogy ne lenne igaz.
Ned ugye nagyon élesen emlékszik arra, hogy Lyanna könyörög neki egy ígéretért, vagy ötször szerepel az elsõ könyvben. azt viszont soha nem tudjuk meg, hogy milyen ígéretet tesz. a teória szerint azt, hogy Jont sajátjaként neveli majd fel...
"Ígérd meg, Ned, suttogta a nõvére véres ágyáról."
mellesleg, azt sem tudjuk meg soha, hogy mitõl véres Lyanna ágya. egyértelmû, hogy haldoklik, de ugye nem csak kard okozhat ilyet, hanem szülés is.
hmm lehet a következõ könyv a múltban fog játszódni? ilyet találtam a 4. könyvben:
Az elsõ Viserys azt akarta, hogy a lánya, Rhaenyra kövesse õt, vagy talán tagadod? De míg a király haldoklott, a Királyi Testõrség parancsnoka másképp határozott. Ser Criston Cole. Criston, a királycsináló egymás ellen uszított fivért és nõvért, megosztot- ta és önmaga ellen fordította a Királyi Testõrséget, s ezzel kirobbantotta a háborút, amelyet a dalnokok a sárkányok táncaként emlegettek. Egyesek szerint becsvágyból cselekedett, mivel Aegon herceg befolyásolhatóbb volt, mint nyakas nõvére. Mások nemesebb indítékokat sejtet- tek a tettei mögött, és azzal érveltek, hogy az õsi andal szokásjogot védte.
MARTIN BEKAPHATTYA! És nagyon finom voltam... Kár volt elolvasnom, ráadásul nem is a plotot olvastam, hanem a végsõ értékelést, nehogy vmi durva spoilerbe beleszaladjak, és tessék. Nem hiszem el...
Ismerõseim közül hárman már birtokolják a könyvet, s tõlük eddig még sohasem hallottam semmiféle morgást, de az elmúlt napokban többször kiszakadt belõlük, hogy "Most már egyértelmû, hogy Robert Jordan és George R.R. Martin ugyanaz az a személy!" :)
Érzésem szerint a többség keresztre fogja feszíteni Martint (fõleg az ismét nyitva hagyott szálak miatt), amit az író azzal "hálál meg", hogy a következõ könyvre is legalább 11 évet kell várnunk. Annyira érzékeny, hogy elképesztõ.
mármint az, hogy a szereplõk végre találkoznak is egymással, s így nem néhány fejezet jut csak egy-egy karakterre
elmarad, ez pedig tovább erõsíti a gyanút, hogy nem áll meg 7 könyvnél Martin.
De miért is állna meg? A fantasy/sci-fi rajongók többségének elég, ha kedvenc írójának neve ott díszeleg a borítón, máris rohan a boltba (e-boltba). Pluszban még meg is magyarázzák, hogy igenis, kellett még az extra 5000 oldal, sõt, remélhetõleg ír még pár kötetet a szerzõ, mert anélkül csak félkész sztorikat kapnánk.
Ez is oka annak, hogy az utóbbi 10-15 évben "standarddá" vált a 700+ oldalszámú (de inkább 1000+) legalább 6 könyvbõl álló sorozat. Mondjuk ez vissza is üthet, hiszen például a Malazan-könyvek eredeti 10 könyvén túl el kell olvasnad még 10 vagy 12 (!) könyvet (Erikson szerint inkább 12 lesz) ahhoz, hogy teljes képet kapj a szereplõkrõl, a történetrõl. (Emiatt rengeteg topicot, hozzászólást töröltek az író legnagyobb fórumán. Neki is érzékeny a lelke állítólag.)
Martint még ez utóbbi annyira nem fenyegeti (a kora is behatárolja), de hogy fel fognak robbanni a fontosabb fantasy oldalak 9-10 nap múlva, az hétszentség.
Tényleg ne olvassa el senki! Én csak a végét olvastam el, de már abban is GIGA spoilerek voltak.
Elsõre azt gondoltam, hogyha jól meg van írva, akkor akár még jó is lehet. De aztán egyre többet gondolkoztam az egyik eseményen és az kezd kiakasztani. Mi lesz ennek a vége?!? Lehet Martin már túlvállalta magát és túl magasra tette a lécet. Lehet, hogy nem, majd meglátjuk a könyv elolvasása után...
Az a baj, hogy egy regényt is addig olvas az ember amíg azonosulni tud a benne lévõ karakterekkel. Hiába jönnek be új szereplõk, a köszvényes Martell, meg a népgyilkos Greyojok sorsa szerintem nem sok embert izgat. Aztán ha egy idõ után csak ezekkel lesz tele a történet, a kutya se fogja olvasni.
Tyron is a politikai intrikák hálójában volt igazán szerethetõ, Aryaért az egyre nagyobb balsorsa miatt izgulhattunk, Havas Jon morális megpróbáltatásai, Bran misztikus felfedezései nélkül nem sok minden marad a sorozatban, csak a szarkavarás.
Abból meg van elég a való életben is.
akkor kijött a könyv, ebook vanemár? :D
Nálunk (eu) jóval drágább, de ámerikában is morognak az ára miatt. (Tudom, hogy nem erre gondoltál, de gondoltam megosztom az ismerõseim véleményét + a fórumokon olvasottakat.)
"Lehet Martin már túlvállalta magát és túl magasra tette a lécet"
Már korábban is megfigyelhetõ volt (King, Jordan, Auel, stb.), hogy az írók egyszerûen ráunnak a saját történetükre.
A legjobb példa Rowling, aki be is vallotta, hogy a minél gyorsabb lezárás + a rajongói elvárások miatt fordult a fanfic-oldalakhoz. Érzõdött is rendesen az utolsó könyveken. (Már ha õ írta, s nem egy hatalmas WB összeesküvésrõl van szó.)
Vagy itt van Salvatore, aki, ha nehezen is, de megbékélt azzal a gondolattal, hogy az olvasók ugyanazt akarják, így persze, hogy önti Drizzt kaladjait. (Arról már nem is beszélve, hogy okosan csinálja, megír egy könyvet, aztán szétdarabolja 3-5 részre, az olvasók pedig boldogan fizetnek, a példányszám emelkedik, mindenki boldog. Vagy nem.)
"Lehet Martin már túlvállalta magát és túl magasra tette a lécet"
Pont erre nem válaszoltam :) Kell nekem ebédelés közben fórumozni.
Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy nincs vetélytársa. Az epic fantasy (mint a sci-fi) halott.
(Az AFFC óta (2005) nem akadt egy olyan könyv sem, amelyet rendesen elolvastam volna (az állandó hype ellenére). 2-8 fejezet után mindet abbahagytam, esetleg átpörgettem. Inkább maradok (maradunk, mert rengeteg ismerõsömre jellemzõ ez a helyzet) a már unalomig ismert Jordan/Martin párosnál. Õk mindent kihoztak a mûfajból, amit lehet. Csak az a baj, hogy a rajongók többségét nem lehet rávenni a szépirodalom olvasására, így õk "kénytelenek" megvenni az újabb sff/fantasy könyveket.)
Ezt persze tudja Martin is, s vissza is él a helyzetével. Amikor Gaiman hírhedtté vált írásában megvédte, akkor csak ezzel a résszel értettem egyet:
The economics of scale for a writer mean that very few of us can afford to write 5,000 page books and then break them up and publish them annually once they are done. So writers with huge stories, or ones that, as Sandman did, grow in the telling, are going to write them and have them published as they go along.
Bár ez sem igaz egészen, hiszen pár évvel ezelõtt akadt egy író, aki a trilógiáját 3 hónapon belül publikálta. Martintól csak annyit várna el a rajongók többsége, hogy legyen õszinte. Most például közölte, hogy az új könyvet csak jövõre fogja elkezdeni. Ami helyes is, töltõdjön, de akkor ne legyen ennyi nyitva hagyott szál a könyvekben, hanem azt is érezhesse az olvasó, hogy legalább 1-2 szereplõ eljutott A-ból B-be. 11 évet vártam, erre kaptam 3 (!) fejezetet
fejezetei úgy feleslegesek, ahogy vannak! Nem lett feloldva semmi abból, amit ígért! Semmi!
A legnagyobb problémát abban látom, hogy:
1. túl sok szereplõ
Azt elismerem, hogy az a realisztikus, ha sok szálon keresztül, sok karakterrel találkoznak hõseink. De ez vissza is üt, hiszen a Martintól megszokott kidolgozottság megköveteli, hogy a többség kapjon részletes hátteret stb., de közben a régi (még élõ) szereplõk is kell kezdeni valamit. Több eseményt is csak idegen PoV-bõl lehet/érdemes bemutatni, ami például megint negatívan hat a könyvre, hiszen mivel elsõsorban a nyomtatott piacra dolgoznak, kell húzni egy határt. A Dance esetében 2 fontos rész át is került a szerkesztõnek "köszönhetõen" a köv. könyvbe.
2. több szereplõ nagyon rövid történetszállal rendelkezik.
Õk kapnak 2-4 fejezetet könyvenként, amivel az emberek többsége nem tud mihez kezdeni. Miért nem írt többet az író? Mert nem tud. A többinél is már ki kell tölteni a helyet a már korábban említett - a rajongók elvárják a majd' 1000 oldalas könyveket - okok miatt, de mindent nem lehet felvizezni. Meg van egy színvonal, amibõl már csak nem akar engedni.
3. az írók állításaival szemben az véleményem, hogy fogalmuk sincs, hova akarnak és milyen módon eljutni
Nekem ne mondja senki, hogy 10-15-20-30 év alatt ne változna semmit az eredetileg kidolgozott terv (már ha volt).
Hát én nemsokára végzek a negyedik könyvvel, de egyre jobban elõjön bennem az a rossz érzés, hogy felesleges tovább olvasni. Egyszerûen nincs vége a történetnek, az ember csak várná, hogy legyen valami, beinduljon az egész, de csak újabb üres fejezetek jönnek, a történet pedig nem halad. Az külön idegesít, hogy egy-egy fejezetnek a legérdekesebb résznél van mindig vége, utána megint jön pár száz oldalnyi érdektelen, felesleges, unalmas rész.
Az elsõ és második kötetbe nagyon buzgón fogtam bele, pár hét alatt meg is volt mindkettõ, mostmár viszont csak ha nagyon unatkozok, meg lefekvés elõtt olvasgatok kicsit.
Lehet csak az én gyomrom nincs hozzászokva az "epic" fantasyhez, de szerintem feleslegesen ilyen hosszú egy-egy kötet, a Gyûrûk Ura nincsen szerintem 2000 oldal, a Dragonlance-történetek meg végképp. Lehet nem jó példák, de én ezeket olvastam amikre az én szótáramban illik az "epic" jelzõ.
Félreértés ne essék, nem lehúzni akarom Martin könyveit, mert jók. De viszont nálam nem ütik meg pl egy Dragonlance Legendák trilógia szintjét, ami alig pár száz oldal, viszont nekem letehetetlen volt, van benne csavar bõven, a történet pedig szépen le van zárva, az utolsó oldalra visszagondolva pedig a mai napig a szívem szakad meg.
Az, hogy a legérdekesebb résznél van mindig a vágás, nos sztem Martin sorozatírói múltjára vezethetõ vissza. Egyébként mélységesen egyetértek veled, és az elõtted szólókkal. Nézzük csak meg, az elsõ 3 könyv kétévente került kiadásba, aztán 5 évet kellett várni egy tök felesleges (ettõl még persze jó) epizódra, mert ugye a Varjakban Dorne karakterei nem épp a legérdekesebbek, Brienne útja meg eleve csakis kudarc lehet, a többit meg el lehetett volna mesélni maximum tíz oldalban. Most 6 évet kellett várni, és a beszpojlerezett kritika szerint a történet alig mozdult... A Kardok Vihara után az öreg belassult, a sztori nem halad... Én biztos nem fogok évtizedeket várni a befejezésre, majd 60 évesen újra elõveszem...
Pár perce fejeztem be az ötödik könyvet (immár második alkalommal), s tettem a negyedik könyv mellé, ahonnan évekig nem fogom levenni. Végignézve a polcokon egyértelmû, hogyan is értékelem Martin könyveit.
Az elsõ három: mindegyikbõl egy hardcover + kettõ paperback Negyedik könyv: egy hardcover Ötödik könyv: egy hardcover
Nem tudom mennyi könyv van még hátra (hiszen trilógiának indult, majd négynek lett ígérve, aztán következett a hat rész - "szét kellett szednem a trilógiát" -, most tartunk hétnél, de egyre több olvasóban merül fel, hogy lesz itt nyolcadik, kilencedik könyv is, persze egy nagy vérfürdõ a hatodikban sokat segítene Martinon.
Mivel tudom, hogy olvassa ezt a hozzászólást :) , azt a tanácsot adnám neki, hogy igyekezzen, és mindenképpen saját maga fejezze be, amit elkezdett, nehogy úgy járjunk, hogy kapunk egy Brandon Sandersont, aki hazavágja az egész befejezést rendkívül gyenge teljesítményével. (Az õ könyveit már csak kölcsönkértem, s szerencsére lassan el is felejtem, hogy olvastam.)
Részemrõl minden évben újra fogom olvasni az elsõ három könyvet (ahogy eddig is tettem), és meg is állok a harmadik végén. Nehéz ehhez hozzászokni, de hasonlóan a Wheel of Time-hoz, mindenki más könyvvel fejezi be a sorozatot (van, aki szerint csak az elsõ jó, szerintem a 11. is vállalható). Hasonlóan a tévésorozatokhoz (ki meddig bírja cérnával).
Röviden összefoglalnám érzéseimet (és ezúttal sem hanyagolom el Robert Jordant):
Tényleg nagyon vártam ezt a könyvet, bár az elõzõ végén lévõ elõzetes (Dany) nem sok jóval kecsegtetett. Ez be is igazolódott, szerintem ez a könyv a legrosszabb a sorozatból, hiszen pont azok a karakterek okoznak csalódást, akik annyira hiányoztak a negyedikbõl. Hiába tölti ki velük a könyv legalább egyharmadát az író, ha mindegyik szál unalmas, és már alig várom, hogy vége legyen. Bõven elég lett volna, ha J. 4, T. 3, D. 3 fejezetet kap. Arról már nem is beszélve, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott új PoV (M.) is teljességgel felesleges, nem tudunk meg szinte semmi újat az õ szemszögébõl sem. Q. is minek kellett???
J., B. és C. az abszolút mélypont. Erre vártunk, ezen agyaltunk évekig? Legalább néhány mondatot rászánhatott volna Martin pluszban, mert ezek a fejezetek így, lecsupaszítva ...
Jót is tudok mondani, A. és B. fantasztikus lett, csak hát amilyen jó a velük történteket olvasni, annyira rövidek lettek a fejezeteik.
Van még két nagy visszatérõ (T., D.), hát, szódával elmennek õk is. Ismétlem, kevesebb több lett volna.
Rengetegszer védtem meg a Crossroads of Twilight-ot, a leghírhedtebb Jordan könyvet, de azon legalább volt mit védeni, a 800+ oldalból legalább 250-300 oldal kiváló, a többi közepes ill. gyenge. Ehhez képest A Dance with Dragons kb.80-90 oldalnyi kiváló részt tud felmutatni, 300 oldalnyi közepeset, a maradékot (500! oldal) pedig semmi sem indokolja.
Talán azt a nagy hibát követték el mindketten (a korábban felsoroltakon kívül), hogy tényleg elkényeztették az olvasókat. Martin 1996-2000 között kipakolt három könyvet, Jordan 1990-1994 között hatot(!), ráadásul olyan minõségben, amelyrõl álmodni se mertünk korábban.
A csúcson (A Storm of Swords, Lord of Chaos) nehéz megmaradni, ez tény, de hogy mi indoklja Martin visszaesését, azt nem tudom. Jordanrõl elterjedt a kilencvenes évek közepén, hogy rákos, és bár ezt cáfolta, annyit elismert, hogy az orvosok szerint hamarosan belehal, ha így folytatja. Az igazat sose tudjuk meg, azt viszont mindenki észrevette, hogy a könyvek erõteljesen rövidültek és egyre nagyobb lett köztük a szünet. A sógorom szerint, aki itthon és pocsék angolságával külföldön is védeni szokta a sorozatot, múlt hónapban már amellett tett hitet, hogy inkább meghalhatott volna 1998-ban, de lenne egy teljes, 12 könyvbõl álló történetünk. :)
Martin évtizedek óta most elõször volt kórházban, ha bármiféle egészségügyi problémája lett volna az elmúlt években, az biztos nem maradt volna észrevétlen. Ha viszont szimplán ráunt a sorozatra, akkor ígérgetés, szédítés helyett közölhette volna, hogy nem megy neki az írás. Persze az is felvetõdött, hogy mivel az eredeti szerzõdése lejárt (3 könyvre szólt), az új szerint pedig valamit kellett produkálnia 2005-ig, most pedig az HBO kényszerítette.
Ha már HBO, Ran írta a következõket:
I know members of the production who have publicly _and_ privately stated that they have no idea how they'd adapt some of the stuff George wrote in this one (the whole Dany-Drogon sequence is a budget-buster if ever there was one).
+ sokan felvetették, hogy azért is lett ilyen visszafogott (magyarul harcmentes, na jó, ez csak félig igaz) az új könyv, mert már abban gondolkodik, hogy mit lehet képernyõre vinni abból, amit leírt, ezért visszafogja magát. Egyébként az ötödik részt csaták sem mentették volna meg, mivel a karakterek többsége annyira érdektelenné vált számomra, hogy azt el nem lehet mondani.
Végezetül még annyit, hogy ezzel a könyvvel sikerült Martinnak elérnie, hogy az eddigi teóriák többsége borult, a rajongók nagyobbik része pedig kiborult. Ez is eredmény. A következõ kötet 3-3.5 év múlva várható, az író bácsi szíves közlése szerint.
Bocs a hosszért, de annyira felidegesített (pontosabban felb@szott) a könyv, hogy ki kellett adni magamból. Ritka, hogy az újraolvasás csak rosszabbá tesz egy sztorit.
Semmi gond, legalább nem várom fölöslegesen. Ha majd kijön wikipedián a történet elolvasom, de már a 4. is borzasztó volt, ezért nem adnék ki még pénzt se, idõt meg pláne nem pazarlok rá.
Én szerencsére leszedtem a 4 részt a netten 2. könyv után gyanús volt nekem az hogy még mindig 1 helyben topog a történet... Így bele olvastam 4. részbe annak is utolsó részeibe. A gyanúm beigazolódott ez egy olyan regény aminek nincsen eleje és vége belevágtak valaminek a közepébe és csordogál a sztori az olvasónak és pénz ömlik az újra nyomtatásból az írónak. Én ezzel a tudattal számomra le is zártam a sorozatot magamban mint a regény olvasását a könyv vásárlási szándékomról pedig nem is beszélve. IGEN ÉN CSALÓDTAM, AZ ÍRÓBAN. MERT AZÉRT OLYAN HÜLYE NEM VAGYOK, HOGY ÉVEKIG VÁRJAK 4-5 TÖRTÉNETÉRT ÉS MÉG ARANY ÁRBAN FIZESSEM IS KI A LUSTASÁGÁT.
nem baj. mi hülyék, akik amúgy is tudtuk, hogy ez egy könyvsorozat, szívesen olvassuk akár még 10 köteten keresztül.
kétharmadánál tartok az ötödik könyvnek, de eddig semmi égbekiáltóan vérforraló dolgot nem tapasztaltam. a sorozat halad ugyanabba az irányba, ami az eddigi négy könyvben tapasztalható volt, hasonló tempóban. ami persze azt is jelenti, hogy ha az utóbbi öt évben azzal keltél és feküdtél, hogy vajon mi lesz az ötödik könyvben, akkor állatira csalódott leszel.
Jól van, töröld le a habot a szádról, olvasol mást és kész. *nem érti mit kell ezen ennyit vergõdni*
Érdemes átfutni, némi utalás persze van az ötödik könyvre, de semmi nagyobb leleplezés. Inkább általánosságok. Remélhetõleg nem hal el a téma, ugyanis rendkívül emlékezetet a régi (2000-2001 körüli) westeros hangulatára, amikor még nem egymás szidásával voltunk elfoglalva*, hanem próbáltunk "tudományos" magyarázatokat adni a legnépszerûbb fantasy mûfajok várható fejlõdésére, addig elért teljesítményére.
*Emiatt léptem ki én is (sokakhoz hasonlóan), mert már tényleg nem lehetett bírni a "hogy mered bántani, írj jobbat" stílusú hozzászólásokat.
Egyébként nagyon rossz volt azt is látni az elmúlt 10-15 évben, hogy azok, akik a leginkább brillíroztak teóriák felállításában (és szétszedésében), egymás után untak bele a hosszú várakozási idõbe, a gyengébb regényekbe. Nem tudok mást mondani, egyszerûen élvezet volt olvasni a rendkívüli minõségû írásokat, amelyek egy-egy elejtett/elrejtett szóból, mondatból hajszálpontos következtetéseket vontak le, persze, pl. callandor jó szokását végig megõrizve a nyomtól az elkerülhetetlen (és x könyv múlva bekövetkezõ) végkifejletig 10-20 (!) oldalnyi szövegen keresztül jutott el. Lehetne még számtalan nevet említeni (akár Leigh Butlerig visszamenõleg) akik hiányoznak, de amikor néha levelet váltunk, az derül ki sajnos, hogy úgy érzik õk is, még ezekhez a "felnõtt"-nek eladott könyvekhez képest is felnõttek. Plusz, ahogy "öregszünk", a többség az ismeretségi körömben egyre többször úgy dönt, inkább próbál valami újat, hiszen pl. Martin könyveit olvasták már elégszer.
ez totál egybevág egyébként azzal, amit ezelõtt is írtam. aki éjjel-nappal azon gondolkozik, hogy mi lesz majd a következõ könyvben, az csalódni fog. a valóság mindig rosszabb az álmodozásnál, ha másért nem, hát azért mert csak egy verzió létezhet belõle.
Közben befejeztem a 4. könyvet is.. Hát szerintem elég lett volna, ha ice and fire wikin elolvasom az összegzést. Esetleg az ötödiké fenn van mar valahol?
Attól kérdezem aki olvasta már az ötödik könyvet, arya most tényleg megvakult vagy mi a rák lesz? miért tették vele ezt a szemetek?
Nem tudom mi a jó ebben, hogy szinte minden fontosabb karakter meghal, a 6.ban majd megölik Danyt meg Tyriont is aztán majd 2025-ben olvashatunk újabb 1000 oldalt arról, hogy jöttek a Mások és end of story, mindenki halott. Komolyan nem lepõdnék meg. Nagyon csalódott vagyok, nem ezt vártam, mikor belekezdtem a történetbe.
én csak azt nem értem catalynnel mi lett végül? mert megjelent aztán az egész 4. könyvben semmi, igaz még van 80 oldalam a végéig. mert sztem végleg meghalt de akkor mégis mi az a megjelenés....
Élõhalott lett........... Asszem Lord Berric felélesztette R'hollor vagy hogyishívják segítségével, és most élõholtként tengeti mindennapjait Kõszívû Asszony néven, és minden útbaesõ Freyt és Bolton megöl.
az új könyvet valaki nem kezdte el szabadfordítani? mert úgy néz ki nehéz lesz megérteni :D
Még egy hozzászólással untatnálak benneteket.
Köszönöm cseresznek, hogy felhívta a figyelmemet az alábbi kommentre. Remekül összefoglalja az én csapongó, zavaros gondolataimat. Fõleg az utolsó mondatok. @cseresz
Karcsi, azért ne feledd, te is rendszeresen rámutattál (legutóbb talán 2-3 hónapja), beszéltünk is róla sokszor, hogy például a WoT 4. könyve hardcoverben 700 oldalas (a betûmérete is megfelelõ), tehát bõven játszhatnának a kiadók (3:5:8 arányt nem kell, nem is szokták mindig betartani).
I look for more than quality prose in a book. I look for character development. I look for atmosphere. I look for plot advancement. And I look for these things to be done concisely (being concise: The most underrated virtue in epic fantasy). Because when books are not concise, they become tedious. If you can write Dany's arc in this book in five meaty, well paced chapters, then that is infinitely better than writing it in ten chapters padded with filler and tedious repetition, even if the prose itself is fine.
It's all well and good to say that more=better, but pretty much every epic fantasy series I've read has proven that this is not true. There was no need for Malazan to be ten 1,000 page long books, the last five of which each could have benefitted from losing 250-500 pages each. There's no reason Wheel of Time had to be anywhere near fourteen books. Because of the slow pace of AFFC and ADWD and lack of meaningful plot progression (due to the general lack of resolution), along with the current gigantic POV cast, there is now probably a need for this series to go to eight books, but if he had done things differently, we might have only needed seven. And IMO, seven tight, concise, well written books are better than three tight, concise, well written books and five to six padded, well written ones.
Edit: I also believe that at a certain point, stories need to end. There are very few stories worthy of ten 1,000 page books. I have yet to find one, actually. I'm not sure if any story is so intrinsically good that it deserves that much space.
Felmerült bennem egy kérdés. Az elsõ könyvben amikor Drogóból zombi lesz és Dany megkérdezi Mirri Maz Duurt hogy mikor lesz a khal a régi akkor a boszorkány mondja neki hogy "Amikor a nap nyugaton kel" stb és a könyvben úgy fejezi be hogy "Amikor ismét fogansz és élõ gyermeket szülsz." Na nekem ebbõl az jött le hogy Dany meddõ lett és nem lehet újra gyereke ez tényleg így van vagy csak félre értelmeztem?
Ja és még valami teljesen más: a 2. könyvben nektek sincs tartalomjegyzék vagy az én könyvem a hibás?
Igen, jól értelmezted. Danynek nem lehet többé gyereke.