Itt sem az utolsó méterekrõl volt szó, csak az utolsó néhány tíz centirõl, a maximuma volt 1 (egy, one, I, uno, один, eins, een) méter.
OFF "Nagy szerencse hogy több mint 6 milliárdan élünk ezen a sárgolyón.." ezen majd beizéltem :))). Az ilyen cikkeket alig várom.. mindig jókat derülök.. de van mikor okosodok is tõlük.. habár nem látszik.
Én azon gondolkodom...Vajon olyan nagy baj lenne ha még nem fedeztük volna fel amerikát??
Nem fér a fejembe, hogy ott vannak a fékezõrakéták, és a talajérés pillanata elõtt egyszercsak putty4 kikapcsolják, és a szonda szabadesésben éri el a felszínt. Nem logikus! Ha már spórolni kell a ... hidrazinnal, akkor késõbb kapcsolom be a rakétákat, ott fent eshet szabadon bõven, de az utolsó métereken mûködjenek már azok az istenadta rakéták!
Miért ne érhetne ilyen sebességgel földet? A súlya kb. 350 kg, esett mondjuk fél-egy métert, kb. mintha egy nagymotor esett volna ekkorát. Ezt ráadásul erre tervezték, csillapíthatták is még ezt, de egy átlag kocsi, ha 8 km/h-val falnak megy (itt a szonda földnek), annak se lesz komoly baja.
A szonda tényleg ilyen nagyságrendû sebességgel ért földet, pontos értékre már nem emlékszem. Ezt ki kell bírnia, eleve így építik, sõt, még hidraulikus kalapáccsal tesztelik is, hogy kibírja-e sérülés nélkül minden mûszere. A hajtóanyaga egyébként hidrazin volt.
Jah, az index cikke meg szokás szerint hazudik, mert fingja sincs a témáról, de muszálynak érzi,hogy írjon valamit. A James Webb ûrtávcsõ nem fog látni optikai tartományban, nem lesznek olyan képei, mint a Hubble-nek. Fõ célja a legtávolabbi elsõ galaxisok tanulmányozása lesz, 11milliárd fényévnél messzebb. Mivel a csillagközi anyagon az infravörös hullámok könnyebben terjednek, ezért a távcsõ is fõként ebben fog dolgozni.
"A fúvókák nem mûködtek a talajt érés pillanatáig, egy adott (kicsi) magasságból már csak szabadon esett, az eredeti terv szerint kb. 8km/h -val kellett elérnie a felszínt."
Tudnál adni erre egy forrást?
Egyébként ha a fúvókák 0-ra lassították volna a szondát, majd 0-ról szabadesésben 8 km/h sebességgel ért vola földet, akkor a fúvókákat kb. 110 cm magasságban kellett volna kikapcsolni (nehézségi gyorsulás: 3,69 m/s2 = 13,284 km/h/s), ami valóban nem egy nagy magasság. Ha pedig mondjuk 5 km/h-val süllyedt a kikapcsolás pillanatában, akkor kb. 80 centi lehetett a magassága a fúvókák leállításakor. Ha tényleg leálltak földet érés elõtt.
az embereket az ismeretlen érdekli és világ számtalan ismeretlene közül az összerakott puzzle csak 1. ráadásul az újabb darabok miatt az egyszer kirakott puzzle nem is biztos, hogy örökéletû vagy akárcsak hosszúéletû lesz. ami persze ne tartson vissza senkit aki mégis meg akarná csinálni ;)
Sztem qrvára nem életformákat keres a NASA, csak olyan anyagokat, netán ásványokat, amiket mi emberek is hasznosítani tudunk. Létfentartási célból, adott esetben új vegyületek, stb. amire adott esetben ipart majd gazdaságot lehet építeni. Node nagyon elõre rohantam... A víz az emberi marsi élet szempontjából lehet érdekes. Az élet keresése meg történeti információkat is szolgáltathat, hogy jobban megismerjük a múltunkat... Mondjuk egyelõre nem sok értelmét látom, mert olyan a mai term. tudomány, mint egy nagy puzzle. Csak az a baj, hogy nem a hiányzó lyukak betömésével foglalkozunk, hanem folyamatosan tágítjuk az egyébként is a lyukas tudományos kirakónkat, még több lyukkal bõvítve ezt...
A fúvókák nem mûködtek a talajt érés pillanatáig, egy adott (kicsi) magasságból már csak szabadon esett, az eredeti terv szerint kb. 8km/h -val kellett elérnie a felszínt. Ráadásul nem is pontosan függõlegesen. Így nem sok esély volt arra, hogy bármit is megolvasszanak a fúvókákból kiáramló forró gázok, max. a port fújták le egy keményebb (vízjég???) rétegrõl.
Szerintem pár centire a felszín alatt jég(fagyott valami) van, a fúvókák meg leszórták róla a homokot. Kicsit esetleg meg is olvadt a teteje.
Barcsak viz volna az a jeg, es talalnanak valami eletet is, hogy felgyorsuljon a Mars kuldeteseknek az uteme!
Mégy 1 kérdés:
Fagyott sárra függõleges irányban nagy erõvel meleget fújunk (rakéta, sugárhajtómû, nagy hajszárító stb.), milyen nyomot hagy?
Az én - lehet, hogy megalapozatlan - sejtésem, hogy kis vízzel, késõbb jéggel teli gödör lesz az eredmény.
"és azonnal meg is fagyott volna, mert min . minusz 30 fok van ott, ahol a szonda most parkol"
Csak halkan mondom, hogy a szonda alatti foltok nem pocsolyának néznek ki, hanem jégnek. Tehát nincs kizárva, hogy rövid idõre megolvadt, de az alatta lévõ fagyott talaj miatt nem tudott hova elfolyni - meg nem is volt ideje rá -, így visszafagyott.
Hogy kérdezzek is valamit: Mi volt a fúvókák hajtóanyaga?
Én inkább azon elmélkedek, hogy a Marsnak a magmáját be kellene indítani mondjuk egy lelassított atombombával, ezután már vulkanikus tevékenységek során mindenképp pára is kicsapódna, meg még a hõmérséklet is emelkedne valamennyivel :D A radioktív sugárzást pedig a vastag kõzet elnyeli, a felszínre már nem jut belõle semmi.
Persze eléggé esélytelen ekkora fúrótornyot még darabokban is elszállítani ekkora távra...
Sci-fi álmok :)
Na ez az ami kizárt, mivel a benzin az szénhidrogén, ahoz meg szerves anyag kell, hogy képzõdjön. Ha nincs látható jele az életnek, csak max baktériumi szinten, akkor a benzin léte is 99%-ban kizárt a Marson. Minimális mértékben is csoda lenne a léte.
Nagyon igazad van. Iszonyatosan lehangoló ilyeneket olvasni, komolyan aggódom hogy elõbb-utóbb az ilyen emberek kerülnek többségbe mert akkor befellegzett a tudománynak az ûrkutatásnak, meg általában minden egyébnek is. :(
OMG, az elsõ pár hozzászólás kiakasztó. Még szerencse hogy a nagy felfedezõk nem így gondlokodtak annó, vagy még ma se fedeztük fel volna Amerikát...
Ahhoz hogy megismerd a világod az egészében kell látnod... Elemezheted te a porszemet a hegy oldalán sose jössz rá hogy a hegy túloldalán egy város van ha nem mászol fel a tetejére.
Gondolkozzon ezen mindenki aki szerint: "egyenlõre a salyát bolygónkat kéne feltérképezni és csak utánna menni másik bolygóra"
vagy
"szerintem még magunkat sem ismerjük, nem hogy a minket körbevevõ természetet"
Ez a két mondat a legtipikusabb példája a szûklátókörüségnek és a maradiságnak. Fulladjunk bele a saját mocskunkba miközben próbálunk kimászni a gödörbõl, devéletlenül se nézzünk fel és vegyük észre a kötelet amivel kimászhatnánk mert még az elõttünk lévõ falat se ismerjük rendesen.
Nagy szerencse hogy több mint 6 milliárdan élünk ezen a sárgolyón, így egyszerre több mindennel is tudunk foglalkozni :D
Nem tud. A kar hatósugarában található lehetséges célpontokat válogatják ki.
"Azt nem értem, ha jég lett volna alatta, az elolvadt volna leszálláskor a fúvókák hõjétõl, nem?" Hmm, nem hinném. Ugyanis nem kicsit van hideg a Marson. Ja és kár hogy ez nem tud mászkálni, úgy több területet tudott volna feltérképezni, bár akkor meg nem maradt volna hely az elemzõ mûszereknek.
Azt nem értem, ha jég lett volna alatta, az elolvadt volna leszálláskor a fúvókák hõjétõl, nem?
Egyébként egy helyben áll a szonda, nem tud mozogni, mint a két marsjáró.
Pedig egyszeru lenne ra penzt talalni csak elni kell az USA helyi "adottsagaival".
Pl. I. Bokor Gyuri kiraly asztalara oda kell tenni egy NASA jelentest, hogy a Marson turbanos uranfinomito olajkereskedoket talaltak felszin alatti jegkunyhokba arab akcentussal. Me'g a farzsebukbol az AK-47 csove is kilog! Amilyen hulye ugy el is hiszi.
Ez a szonda tud mozogni, vagy csak ott egyhelyben állva vizsgálódik magakörül?
"...sztem egyenlõre a saját bolygónkat kéne feltérképezni..." Ez igen rossz megközelítés. Mi lett volna, ha Kolumbusz nem indul útnak, mert pl. a szomszéd faluban még nem járt? (Bocs, ha hülye a példa...) Nem értem, hogy mi a gond azzal, hogy a tudomány egyszerre nem csak egy dologal foglalkozik. Ráadásul a marsi eredményeket fel lehet majd használni a földi kutatások során is.
Meg mi az, hogy "ufók"? Az ufó az azonosítatlan repülõ tárgyat jelöli, ami akár ember alkotta szerkezet is lehet.
A Marson a NASA szén és víz alapú életformát keres, ha keres életformát egyáltalán (az élet nyomainak esetleges észlelése csak egy a szonda feladatainak listáján, és messze nem az elsõ). Most az a problémád, hogy nem küldtek még húsz szondát, ami külön-külön szilícium, nitrogén és sárgarépa alapú életformát keres a Marson? Speciel egyre volt pénz, nyilván azzal érdemes próbálkozni, amire a legnagyobb esély van. A Marson egyébként is elég nehezen képzelhetõ el valami egzotikus alapú élet, ha pedig mégis lenne, akkor azt valószínûleg máshogy fogjuk észrevenni, nem célszondával.
OFF: A hülyeség az, ahogyan írsz, mivel tele van az utolsó két sorod hatalmas helyesírási hibákkal: mivan = mi van salyát = saját utánna = utána magyarázdd = magyarázd egyenlõre = egyelõre
ON: Azért az nem rossz teljesítmény, hogy egy fûtõszálból is tartalékot tudnak bekapcsolni elsõdlegesnek.
Senkisem mondta hogy a NASA ufokat keres a marson. Vizet keres. Azért vizet mert arról már egyrészt tudjuk hogy képes benne kialakulni az élet, mig másról nem tudunk ilyet, másrészt meg ha egyszer ember jut oda akkor nem árt ha legalább a vizet nem kell odacipelni és ugyebár a vizbõl már a zokszigént is ki lehet nyerni például.
nem tudom mi feltérképezni való van ezen a bolygón minden talpalatni helyet ami bármire is használható már felfedeztünk, túl vagyunk népesedve, hely kell - odakint pedig van bõven.
Hát az biztos.......a rakétamotorok,radarok,meg mûszerek....
"egyenlõre a salyát bolygónkat kéne feltérképezni és csak utánna menni másik bolygóra"
Teljesen egyet értek! Mondjuk tény, hogy az ûrkutatás miatt óriási technológiai fejlõdés megy végbe.
Ez mind szép és jó csak egy valamit nem értek.Mibõl gondolják a NASA-sok,hogy az ufók ugyanúgy szén alapú életformák mint mi?........Mert ugyebár nekünk az élethez kell a víz,de mivan ha az ufók nem szén alapúak és nem kell nekik víz......akkor rossz helyen keresünk életet.Ja neg sztem egyenlõre a salyát bolygónkat kéne feltérképezni és csak utánna menni másik bolygóra.Na mindegy,ha valami hülyeséget írtam akkor kérlek magyarázdd el mit és nem ordítsd le a fejem.Kössz.