"open source szavazas.. haha mindenki azt hekkelne."
Ezzel most azt akarod mondani hogy egy rendszer attol biztonsagos, mert titkos? (Azaz hogy nem tudod milyen modon van a biztonsag szavatolva.) Valamint azt mondod, hogy azon biztonsagi megoldasok amik megvalositasa mindenki altal ismert (open source) nem jok, mert "mindenki oket hekkeli"?
open source szavazas.. haha mindenki azt hekkelne.
julius666 nem erted se a 2est, sem a 3ast.. :) A 2es qrvara pont ellentete a kapitalizmusnak es qrvara a multik ellen van, kb esely a kizsakmanyolo status quo kibillentesere amit a multik teremtettek es ugy hivjak globalizacio. A 3as pedig.. na ezt mar 3x fogalmazom at ugyhogy lehet h en sem ertem :P
A 4.es meg azert nem jo 5let, mert a nep qrvara nem ert hozza, de beleszolna, millio hozzaszolasbol 50 lenne ertelmes. Ha meg szavaznank a torvenyekrol, 2 het mulva nem lenne semmilyen ado..
Jo lenne a netes (elektronikus) szavazas, de nem ugy mint az USA-ban, ahol az hatarozza meg hogy ki nyer, aki a szavazogepeket szallitja. Szoval kizarolag Open Source szavazorendszer johet szoba.
az 1-es pontra tényleg ott a wikipédia, vagy méginkább, a motorjával (asszem open source) bárki (akinek van elég nagy szerverparkja) létrehozhatna egy ilyet. De én egy történelmi "forrásgyüjtemény" létrehozását támogatnám inkább, ahol elérhetõ bárkinek bármilyen régi nagy könyv, képek, festmények, stb., beszkenelve, illetve "begépelve", a magyarázatok pedig egy linkben, v. mindegy hogy hogy, a lényeg hogy maga a forrás az tiszta legyen, és mindenki azt von le belõle, amit akar.
a 2.-es szerintem hülyeség, maguktól is kihelyezik a multinac. cégek amit csak lehet a fejlõdõ országokba (ld. - India, egyre inkább szoftvernagyhatalom lesz), ezt ha még támogatjuk is, nálunk fog nõni a munkanélküliség.
3. - ha a feltöltõkkel fizettetsz, akkor mégis ki fog feltölteni?
4. - ez jó ötlet, de én továbbmennék: lehessen neten át szavazni! Gondoljatok bele: így a fontosabb kérdésekrõl mind a nép dönthetne, a szavazások összköltsége minimálisra csökkenne. Csak egy biztonságos rendszert kéne kifejleszteni. Tudom, hogy a jelenleg a népesség mekkora hányada digitális analfabéta, de ezeknek a legjelentõsebb része az idõsek körül kerül ki, így 20-30 év múlva igencsak érdemes lesz ezen gondolkozni. Ahhoz meg már most le kell fektetni az alapokat.
pff 1-es pontról ne is álmodj, mert véletlenül az igazság kerülne bele, és nem a nyertesek által írt történelem... Ezt nagyon nem szeretnék a legnagyobb államok.
4. Az egyes államok a törvényeik szövegeit egy semmire nem kötelezõ jellegû internetes vitára kitehetnék még a megjelenés elõtt. (a Közlönyökhöz hasonlóan, csak épp korábban és neten, kommentelhetõ formában) Valamelyest pl. az itteni hírekhez hasonlóan lenne egy fix szöveg, amit a felhasználók elolvashatnának és kommentelhetnének. A használhatónak ítélt ötleteket, javaslatokat pedig az állam felhasználhatná. Így sok olyan szakember vagy épp lelkes amatõr is hozzátehetne az állami gépezet mûködéséhez, aki amúgy messze van a "tûztõl". És az emberek is kicsit talán jobban magukéknak éreznék a törvényt.
a 2essel 1et ertek, a 3assal nem, az 1es re miert nem jo maga a wiki? Azon is van (es lehet boviteni persze) tortenelem. Szvsz 1 enciklopedia eleg az egesz vilagnak, csak legyen lehetoseg alternativ jelenteseket, mas nezopontokat kozolni 1mas mellett.
1. Létrehozhatnának egy Wikipédiához hasonló Enciklopédiát történelem témában. Amit mindenki a szabadidejében szerkeszthet és a wiki-hez hasonlóan vitatnak meg szócikkeket az emberek. Majd az így létrehozott történelmi enciklopédia tényeire alapozva adhatnák ki az egyes országok a saját történelemkönyveiket. Azaz közös alapokon építkezhetnének az ebben résztvevõ országok történelemkönyvei, de legalábbis lenne mondjuk egy ilyen kiadás is országonként a sok másik mellett.
2. A fejlett országok digitális állományait könnyebben hozzáférhetõvé tehetnék a fejlõdõ országok felé. Létrehozhatnának a fejlett országok olyan tudományos honlapot, ami a fejlõdõ országok polgárai számára a hétköznapi problémáik megoldására nyújtana segítséget. Sok esetben eszközt se kellene nyújtani, csak a már meglévõ eszközeikhez jobb tudást, azok lehetõ legjobb felhasználását propagálni. Akár amolyan virtuális egyetemet is létre lehetne hozni, ami internetrõl letölthetõ elõdadásokat tartalmazna jó minõségbe, amiket aztán más országok átvehetnének és elõadókban kivetítõre kitehetnének, hogy onnan hallgassák az tanulók az elõadást. Így fejletlenebb országok is tanulhatnának élvonalbeli professzoroktól és segíthetné a felzárkózásukat. Ehhez kapcsolódóan érdemes lenne a 3. világbeli internetes távmunkát is valamiképp felkarolni és az interneten keresztül akár kontinenseken átívelõ munkaerõt alkalmazni. Érdemes lenne interneten keresztül közvetlenül megszólítani a fejlõdõ országbeli lakosságot befektetési céllal is. A Graemen bankhoz hasonlóan közvetlen hiteleket kellene interneten keresztül nyújtani nekik felkarolható programjaikhoz és ezzel az idõnként tapasztalható állami korrupciót megkerülve talán hatékonyabb lenne az anyagi ráfordítás.
3. Úgy gondolom, hogy a digitális tartalom könnyen sokszorsítható és terjeszthetõ mivolta segíthetné az elmaradottabb országok kulturális fejlõdését. Így ezt fel kellene karolni és a kiesõ jogdíjakat vagy általányban vagy mindig a tartalomszolgáltató irányából követelni. Azaz nem a letöltõket, hanem a feltöltõket kötelezni fizetésre. Így lehetõség lenne például az állami szférának vagy épp az alapítványi szférának kedvezményes feltöltésekre, például a már említett elmaradott országok kulturális megsegítésére, de ugyanakkor a fekete tartalom fehérdehetne, mert a nem támogatott feltöltéseket kõ keményen behajthatnák.
Informatika és tudomány
