Mindezek mellett sem létezett magyar vagy olasz vagy német tulajdon. Esetleg volt a falú tulajdona vagy a megye tulajdona, az emberek nem tették a tulajdont nemzeti színek alá fõleg mert magántulajdon volt minden még a kollektív forma is. Az állami tulajdon csak késõbb jelenkezett pl. amikor a vasút fejlõdése megindult akkor kezdõdött az állami tulajdon nagy mértékben... elõtte ha létezett is kisebb-nagyobb formában, de nem volt az emberek fejében.
Nem gondolkodtak az emberek ország keretekben (nemzeti ország) még más dolgokban sem, tulajdon esetében még véletlenül sem. Országnak területe van és volt, nem tulajdona, az ország nem volt a király tulajdona, nagy része igen de az mind magántulajdon formájában volt, a területek felett rendelkezett úgy, hogy azoktól akik nem feleltek meg neki elvehette és azoknak adhatta akik megfeleltek neki ezért volt az, hogy a nemesek birtokokhoz juthattak mert szolgálták a királyt vagy bírtokokat veszíthettek (meg fejet is) ha a király ellen dolgoztak, de a birtokuk nem az országé volt és nem a királyé, a királynak csak joga volt elvenni és másnak adni, de semmi beavatkozása nem volt a birtokok mûködését illetõen (adót persze szedett be). Azért is volt a terület fontos mert nagyobb területrõl nagyobb adót szedhetett be és minnél jobban tudott egy nemes (birtokos) adóztatni annál jobban szerette a király és cserébe védelmet nyújtott a másik birtokosok és másik királyoktól... szóval itt érzõdik is, hogy mibõl is indult az állam... nem volt semmi más mint szervezett bûnözés. Idõvel persze ennek nagyrésze eltünt de az alap megmaradt, az állam = erõszak (nézz csak körül fegyver fegyver fegyver), a kérdés csak az, hogy ezt az erõszakot csak olyankor alkalmazza és csak olyanok ellen akik szintén erõszakot alkalmaznak (elméleti jó állam) vagy mindenki ellen aki nem ért egyet vele (rossz állam) és persze a kettõ között számtalan árnyalatban található meg (állam a valóságban).
A kérdés amire itt választ akarunk adni, hogy mi az ami lehetõvé teszi, hogy a valós világban található állam a lehetõ legközelebb legyen az elméleti jó államhoz. Ezt akarom én és valószínûleg minden tiszteséges ember, a kérdés, hogy amit teszünk és amit támogatunk valójában ebbe az irányba tereli az államot vagy az ellenkezõ irányba. Az elmúlt évek azt hiszem elég bizonyítékal szolgálnak, hogy sajnos az ellenkezõ irányban megy a vonat, és itt nem csak a politikai visszaélésekre vagy a Bush féle lépésekre gondolok hanem általában, óriási lépéseket tesz a mai állam a rossz állam felé. Sajnos ezt mind az emberekért teszi, sok esetben tényleg el is hiszi és néha hazudik, de szerintem nem számít, hogy tudatlanságból vagy hazugságból teszi ezt a végeredmény egyértelmû. A különbség, hogy atudatlanság ellen erõszak nélkül is lehet lépni a hazugság ellen általában nem, de ha akarjuk, hogy az állam végezze a dolgát és a hazugságot a csalást a lopást és a gyilkolást ha lehet megakadályozza akkor valahogy az olyan államra van szükségünk amely közelebb álla jó államhoz mint a rossz államhoz, hogy a kezében levõ erõszakot azok ellen alkalmazza akik rossz államot akarnak belõlle csinálni és nem pedig azok ellen akik jó államot akarnak csinálni sõt azok ellen sem akik jó államot akarnak de tudatlanságból rossz államot csinálnak, mert ezeket tanítani kell és erõszakot csak akkor alkalmazni ellenük ha õk is erõszakot alkalmaznak, ha hazudnak és nem pedig tévednek.
Orszag tulajdon mint olyan nem volt, de az uralkodo (es hubereseinek) tulajdona az orszage volt ... jelkepesen, hiszen az uralkodo maga az orszag. pl. Nagy Lajos tobb orszag kiralya is volt, de ettol meg az orszagok nem egyesultek (nem egysegesitettek a torvenyeket). A lengyelek maradtak lengyelek, a magyarok magyarok. A 3 tenger 1 orszag pedig max. nehany abrandozo kepzeleteben letezett. Ezen tulmenoen kozossegi tulajdon is volt. Ivoviz (kutak), utcak, foldek, kikotok lehettek egy-egy telepules tulajdonaban. Ezek persze adott uralkodonak tartoztak huseggel (igy az adott orszaghoz tartoztak), de alapvetoen szabadok voltak.
A király az személy volt és nem kollektív. Az egyház viszont nem volt nemzeti és ha pl. viszonylag az is volt mint modjuk Angliában az Anglikán egyház akkor sem mondta senki, hogy angol tulajdon, hanem egyházi tulajdon, abban az idõben nemzeti szín a tulajdonnak egyszerûen nem volt még akkor sem ha kollektív tulajdon volt, ma pedig sajnos a teljesen magántulajdont is nemzeti színek fedík, sõt legtöbb esetben a magánszemélyt nem is vesszük észre. És ami még nevetségesebb pl. cégeket amelyek a tõzsdén vannak és részvényeik a világ minden nemzetébõl való emberek tulajdonában vannak azt is úgy mondjuk, hogy amerikai vagy német vagy francia cég, pedig sok esetben már a részvények többsége nem az az országból való polgárok tulajdonában van ahol a cég alapult és központja van.
"bar ha jol emlekszem Jefferson altalaban nem a demokraciarol beszelt hanem a kormanyzatrol (lenyegtelen milyen modon kerult hatalomra)"
örülök neki, hogy végre valaki érti, hogy a demokrácia nem hatalom hanem hatalomra kerülés (amikor elmondom, hogy a demokrácia valójában egy eszköz amivel leválthatod a hatalmat - lehet nélküle is csak általában véres - és nem pedig az nép uralma mert olyan nincs az nonszensz, mindenki néz rám mint a féleszûre) különben a hatalom demokratikus választások esetében is fennmarat több választási cikluson keresztül ha a többség úgy akarja vagy leváltsák ha a többség úgy akarja és ez demokrácia nélkül is úgy van csak rendszerint véres.
Jefferson nem éppen támogatta a katonaságot még az önkénteset sem (a no standing army in peacetime) volt az alapelve viszont támogatta az emberek jogát, hogy veszély esetében szervezett úgynevezett militia alakuljon amely közös erõvel megvédi az embereket. És ez csak kimondottan önkéntes formában volt, sorkatonaság az USA-ban még a polgárháború idején sem létezett egyszerûen nem volt elképzelhetõ, ha jól emlékszek csak az I. VH. idején vezették be (nem vagyok biztos). Különben a forradalom egyik fõ inditóereje az volt, hogy az angolok hadsereget állomásoztak a gyarmatokon és azt mondták, hogy azok azért vannak itt, hogy megvédjenek benneteket, miközben nem is volt kitõl... ez volt a standing army in peacetime. Sajnos a mai USA is éppen ezt teszi.
Ami a papirpénzt illeti... ott egyetértünk, a papir nem pénz, lehet pénz ha van valami valós fedezéke. Pl. ha van egy házad ami kb. 100000 EUR ér akkor hogy ne a házad vidd magaddal amikor kereskedni mész, kiirnak egy bizonyítékot, hogy van 100000 EUR értékû házad és aki birtokában van ez a papír azé a ház. Persze nem ház hame a történelem folyamán spontán fejlõdésel a nemesfémek lettek az ami a pénzt jelentette, mert megfeleltek, mert csere értékük (exchange value) magas volt és felhasználási értékük (utility value) alacsony. A papirpénznek fedezék nélkül nincs semmi féle felhasználási értéke és csere értéke viszont nem az emberektõl származik hanem az államtól (köteles vagy elfogadni). Na most eredetileg ezzel talán nem is lenne nagy baj (pl. Milton Friedman féle monetarizmus), de a valóságban ez egy mehanizmus ami azt jelenti, hogy mindég legalább egy picivel több pénzt csinálünk mint amennyi a piaci szügséglet, ezáltal infláció lesz és pénzelhetõ a fedezék nélküli kiadás. És ez a mehanizmus ami lehetõvé teszi a korlátlan hatalmú államot, mert milliárdok kerülnek a kezébe és a nép nem is veszi észre, hogy legombolták rólla.
Különben ami Jeffersont illeti, a forradalom után elég sok birtok maradt az eredeti kezekben, az angolok kezében ha úgy akarod habár itt kollektív forma egyértelmûen nonszensz, ha az adott angol nem harcolt ellenük. Nem volt olyan, hogy amerikai tulajdon vagy angol tulajdon, pontosabban a hasonló gondolkodás csak kb. 1648-ig (a Westphalia-i békéig) ami után elkezdõdött a nemzeti államok idõszaka (jóval késõbb de az indította el) és majd kb. 100 évvel az USA megszületése után lett elterjedt az a filozófia miszerint az állam és nemzet tulajdonos lehet, pl. németországban Bizmark idejében indult csak gõzerõvel ebbe az irányba a világ. 1700 évek végén egyszerûen nem volt az emberek fejében angol vagy német vagy amerikai tulajdon, a tulajdon szintiszta individuális dolog volt. A Marx, Bizmark, Comte és hasolnó szociális és általában kollektivista nézet volt az ami a tulajdonnak nemzeti színezést is adott, de ez kb. 100 évvel Jefferson után történt.
Koszonom a film ajanlot, de van eleg olvasni valom egyelore :o) Mint irtam kedvelem Jefferson-t. Elsosorban azert mert amit olvastam rola/tole az alapjan mindig egyenes ember volt. Az ellentmondast azert nem erted mert nincs. Arra vonatkozott a 2 idezet, hogy Jefferson kora es sajat hozzaallasa tavol all a mai mainstream-tol (sajnos). Amit a demokraciarol irsz azzal egyetertek (Jeffersonr-rol beszelunk), bar ha jol emlekszem Jefferson altalaban nem a demokraciarol beszelt hanem a kormanyzatrol (lenyegtelen milyen modon kerult hatalomra).
A szabadsagrol szolo idezet alapvetoen arrol szol, hogy az embereknek barmikor kepesnek kell lenniuk megvedeni a hazajukat. Ha a sajat kormanyuk fordul ellenuk, akkor veluk szemben is. Tamogatta a "sorkatonasagot". Sokszor van olyan erzesem nala, hogy azt mondja "ha ilyen leszek, lojetek le". Csak azert ideztem, mert ma ennek a mondatnak inkabb a negativ ertelmezese altalanos (nem feltetlenul Jefferson kapcsan). A Wing Commander-ben is Tolwyn mondta (gyk. nem pozitiv hos).
Ahogy te is irtad az akkori szabadkereskedelem es a mai nagyban kulonbozik. Jefferson mar a papir penzt is ellenezte, valoszinu a mai "lathatatlan" sem tenne boldogga, ami a kereskedelem alapja. A szempontjai erthetoek, es igazak, de ma ertelmezhetetlen (sajnos). Eleve mindent elitelt ami spekulacio. Ez a mai gazdasagban nem hiszem, hogy eletszeru elv. Vagy pl. a kikotoknel fel sem merult, hogy nem az adott varosban elo uzletember uzemeltetne, vagy nem a varos. En tartom magam ahhoz, hogy Jefferson nem engedte volna pl. Angol kezbe egyetlen kikotojuket sem. Torvenyt nem hozott volna, de biztos vagyok benne, hogy az elso lett volna aki puskaval odamegy (a kikotot most nem azert hoztam fel mert erre konkret torveny szuletett, de IT ceg akkoriban nem volt).
Nem okosabb, ezt sehol sem mondta. Sõt nem is érzi magát elég okosnak ezért is olvas és dumál itt a forumban :)
Ami a gazdaságot illeti, egy kérdésre adj választ... magad ismered általában jobban mint akárki más, a családodat is ismered általában jobban mint más a családon kívül és mégis mennyi hibát követsz el magaddal is és a családoddal is kapcsolatban és mennyi dolgot másképpen csinálnál ha kapná mégegy lehetõséget... na ha a válaszod olyan mint amilyen általában a válasz akkor tedd fel a másik kérdést, ha te annyit tévedsz a hozzád legközelebbi dolgokban akkor mi az esély, hogy az állam tudja irányítani az életet és a gazdaságot. És most itt nem is megyek bele olyan dolgokba hogy erre nincs neki semmi erkölcsi hatalma, csak tiszta következményi (konszekvencionalista vagy utilitárianista) szempontból nézem a dolgokat. Mi az esélye annak, hogy az állam mindenttudó, mindenható és mindenütt jelenlevõ szervezet legyen? A gazdaságot nem lehet irányítani, a gazdaság emberek millióinak egymásközötti cseréje és mindegyik ilyen csere teljesen egyedi és teljesen a két fél szemilyiségétõl függ.
Az állam dolga, hogy egy ilyen csere se legyen a harmadik fél számlájára és itt nem azt értem, hogy ha a Wall Mart jön a városba akkor Józsi bácsi becsukhatja a kisboltot, mert ez nem ellene lett csinálva, csak az történt, hogy jöttek az autók és a kamionok és a lovaskocsi vagy az ökör már nem használható teherszállításra, bár nem ott a nagyvárosban... de ha pl. a Wall-mart körbefalazná Józsi bácsi kisboltját vagy köldene neki két banditát, hogy megfélemlítse vagy, hogy szétverje a boltját akkor az államnak lépnie kell, mert az esetben a Wall-Mart megsértette Jószi bácsi vagyonát. Ha ez nem történik meg akkor Jószi bácsinak más melót kell találnia mert nem maradhat fenn a jobbal szemben (a jobb itt a vásárlók akaratát illeti) éppen úgy mint ahogy annak idején a lovaskocsik vagy a gõzgépmester sem tudta folytatni a munkáját de ez nem ellene volt hanem éppen érte, csak idõben fel kellett fogja, hogy változtatni kell mert másképpen odavesz a tõke. Az állam pl. inkább azt kellene csinálja, hogy az embereket serkentse, hogy ha gyorsabb ló jön a városba akkor ne a gyorsabb lonak törjék el a lábát hanem vagy legyenek tõlle gyorsabbak vagy ha annyira lassuak, hogy ne m maradhatnak versenyben akkor a tõkét idõben váltsák át másra és kezdjenek új munkát amiben versenyképesek. A szabad versennyel semmi gond, viszont az állam ma szabad háborút csinál a gazdaság szereplõi között, nem az a fontos, hogy gyors legyek, hanem, hogy a konkurencia lába eltörjön. És ez mint állami segítségel történik.
Mit szólsz ahhoz amikor az elnök azt mondja, hogy megg kell õrizni pl. az USA vezetõ szerepét a világgazdaságban. Az országok nem egymás ellet harcolnak a gazdaságban hanem egymás mellet együttmûködnek, nem egy "zero sum game" a világ, nem kell Kínának vagy Németországnak kikapni azért, hogy az USA gyõztes legyen. A gazdaság nem olimpia. Az állam csinálja ezt. A fenti cikk is csak bizonyíték.
BR megint mindenkinél áttekintõbb és okosabb. Jó neki.
Ennek ellenére szerintem másként kell megközelíteni egy ien kérdést. Nagyon szép a kazdaságtörténet és tanulságos is, de a jelen gazdaságot jelen dinamikus változással kell kezelni. Egyszerûbben tegyük fel a kérdést. Van e minket megvédõ olyan gazdasági közeg/réteg aki egy ien komplex (gazdaság, információ védelem, hadipar)rendszert fenn tud tartani. Valjuk meg, nincsen. És bár utálhatjuk az államot, neki van egyedül akkora súlya, hogy érdemlegeset tudjon tenni.
A németek félelmét megtudom érteni. A dolgok összefügnek. Átadok nekik egy dolgot már más dologra is rálátással lesznek.
Nem értem mi az ellentmondásos abban amit irt. A probléma szerintem, hogy nem jó értelmezed. Az elsõ azt mondja, hogy a demokrácia a többség hatalma és ha tovább olvasod az irását akkor ennek a problémának az orvoslását is leírja, elég szegény dolog egy mondat idézetre alapozni a dolgokat, mert már a következõ mondat egészen más fényt szór a mondatra. Vagyis Jefferson ezt a hibát (a demokrácia) hibáját úgy látta javítani, hogy korlátozza a többség lehetõségeit, vagyis, hogy csak kimondottan szük lehet az amiben egy magánszemélyre valami ráerõszakolható. A Jeffersonian féle elképzelés csak két dologra (egyszerûsítve) gondol itt, vagyis az államnak Jefferson szerint (amely demokratikusan lett megválasztva) két dolga van, mások tulajdonát és életét védeni. Ilyen világban a demokrácia szépen mûködik, de ha korlátlan amirõl dönthetünk akkor a demokrácia veszélyesebb a legroszabb diktátortól is. Erre célzott Jefferson.
A másik mondatban viszont arra világít, hogy a szabadságnak sok az ellenfele és ébren kell maradni és nem azt gondolja, hogy az államnak kell mindenkit megfigyelnie. Jefferson kimondottan Locke féle individualista volt, és tudta, hogy a decentralizáció és az individualizmus a szabadság egyetlelen lehetséges közege és ezért is dolgozott azon, hogy a lehetõ legtöbb dolog maradjon az emberek kezében mint magánszemélyek, ami már nem volt praktikus azt körzeti majd állami és csak a lehetõ legkevesebb dolgot tette a szövetségi kormány kezébe. Még maga a szövetségi kormány is úgy lett megszerkesztve, hogy független részek egymást egyensúlyozhassák. Errõl az örrökévaló éberségrõl beszélt.
Különben Jefferson szintiszta szabadkereskedelmi ember volt (nagyokat is háborúzott pl. Alexander Hamiltonnal aki a merkantilista = nem szabad kereskedelem híve volt), ha találsz egy bizonyítékot, hogy nem... az aláírásomban levõ gép a tiéd. :)
Persze a korai kapitaliymust nem lehet visszahozni, egyszerû dolog miatt, elképzelhetetlenül nagyobb tõke van ma felhalmozva amivel elképzelhetetlenül produktívabbak vagyunk mint akkor volt a legelõrehaladobb kapitalista. Most nem egy feudalista félig lerombolt és kirabolt és fejlõdést megakadályozó világban élünk és a kapitalimus sem ott kezdõdne ahol akkor kezdõdött. Szóval mégegyszer mielõtt valakit Jeffersonról akarsz oktatni olvasd el legalább a legfontosabb mûveit (elejétõl végig) mert én olvastam méghozzá többször is és tanulmányozom a mai napig. Ajánlom még a PBS filmét http://www.shoppbs.org/sm-pbs-thomas-jefferson-dvd--pi-1402906.html.
És ha pl. a Lewis and Clarke vagy a Louisiana Purchase jutna eszünkbe, két dolog volt amit Jefferson megtett még akkor is ha nem hitte el, hogy az a szövetségi kormány dolga, mindkét dolog az ország védelme miatt volt, mert éveket töltve Franciaországban, tudta, hogy ha nem lép akkor Napoleon következõ célja észak amerika és, hogy az esetben vége az egyesült államoknak és nem lesz belõlle semmi más mint ami lett késõbb a dél-amerikai országokból. Az európai nagyhatalmak és sajnos késõbb a köztársaságból birodalommá vált USA (Lincoln a nagy bûnös) de-facto gyarmatai. De egyik lépés sem bizonyíték, hogy Jefferson a szabadkereskedelem ellen volt és, hogy stratégiai cégeket védte volna. Pontosabban még 100 évvel késõbb sem volt olyan gondolkodás az amcsi lakoság fejében, hát akkor hogyan lett volna 100 évvel korábban az egyik legokosabb ember fejében aki ráadásul az amarikai köztársaság alapjainak egyik fõ mérnöke volt. Ne de nagyon off.
Tekintve, hogy tobb szemelyrol, illetve cegrol van szo, igy a tobbesszam szerintem indokolt a magyar nyelvben. Masreszt amennyiben elfogadjuk, hogy leteznek orszagok es/vagy nemzetek, igy a strategiai teruletek vedelme nagyon fontos. Ha eltekintunk ettol, es szabalyozatlan orszagok/nemzetek folott allo kereskedelemben gondolkodunk akkor ez nyilvan nem kivatos. A kerdes, hogy mit szeretnenk? Reszemrol az orszag/nemzet kep devalvalodott, viszont a korai kapitalizmus kepet sem szeretnem viszontlatni, igy ebben a temaban eros tudathasadasos allapotom van. Ugyhogy nem dontenek. Viszont a 200 evvel ezelotti angolt a mai hasonlitani ertelmetlen. Egyesz kifejezesek ertelme megvaltozott, masok eltuntek, ujak jottek. Igy az akkor szovegek ertelmezeset meghagynam a torteneszeknek. Jefferson pedig egymagaban is ellentmondasos ember volt (bar nagyon kedvelem). lasd.: "A democracy is nothing more than mob rule, where fifty-one percent of the people may take away the rights of the other forty-nine.", illetve a kedvencem (eljen a Wing Commander :o) ): "The Price of freedom is eternal vigilance.". Ez utobbi pl. ma alapvetoen negativ hangzasu, de Jefferson idejeben egy orszag fennmaradasanak a kulcsa volt. Szoval Jefferson sokmindent irt, de az biztos, hogy legszivesebben kitepte volna barki szivet aki szabadkereskedlemet akar, es o lett volna az elso aki a strategiai cegeket megvedi a felvasarlastol ... de ez 200 eve volt.
Nem beszélve, hogy alkotmányellenes is, mert az alkotmány nem ir egy szót sem, hogy a szövetségi kormány dolga lenne a gazdasági objektumok adás vétele vagy annak megakadályozása. Sok diszoság ment már le a Mississippin a Commerce clause (http://en.wikipedia.org/wiki/Commerce_clauseÖ hatalmi köröknek megfelelõ értelmezésével. Pl. a "commerce" 200 évvel ezelõtt egyáltalán nem azt jelentette mint ma mondjuk akkor kb. annyit jelentett mint ma a relationship. Ha viszont kereskedelemre vagyis gazdasági cserére gondoltak volna (ami egyébként szinte nevetséges gondolat, ha tudjuk, hogy az alkotmányt szinte 100% szabadpiac kapitalista liberálisok irták és irták alá) akkor azt irták volna, hogy "trade".
Ha olvasol olyan 200 év körüli könyveket pl. Jefferson vagy Franklin vagy Paine vagy Madison tollából akkor egy valamire hamar rájössz, hogy kurva precíz nyelvet használtak a mai angol nyelvû irodalom szókincs fele sincs az akkori irodaloménak és egyáltalán nem ritkaság, hogy egy mondatban 2-3 olyan szót sorolnak fel amit ma csak az egyikkel helyetesítitk. Vagyis ha kereskedelemre gondoltak akkor még álmukban sem irtak commerc-et.
Meg olajcégeket, finomítókkal, tankerekkel, mindennel :).
Németek már minden amit csak lehetett outsource-oltak, és elég sokmindent Magyarországra. Ha valaki figyelt akkor csak IT-ben a közelmúltban két cég hozott át komplett központokat, de elõtte is elég sokmindent ide áttelepítettek már (tehát az eredeti, németet megszüntetve!)
Arabok és kínaiak nem vásárolhatnak meg semmit (az nonszensz), persze valami arab vagy kínai az már igen. Egyébként a kikötõk eladásának blokkolása is téves politika. It's not about security it's about control.
Ahmed es Joe lehet maganszemely aki feltetlen hive hazajanak. Igy miutan megvette a ceget, minden adatot atad a "kiralyanak". Anno pl. Disney volt az egyik legnagyobb CIA besugo Hollywood-ban. Rengeteg ember "segitett" fekete listara :o( Ezert sem akartak, hogy arab cegek vegyek meg az amerikai kikotoket. A tengeren tulon ezekre hoztak torvenyt. Most viszont azert vannak bajban mert a bankokat felvasaroljak a kinaiak.
Nem ártana megérteni, hogy itt nem MOL féle állami tulajdonú cégekrõl van szó (ami egyébként sem kellett volna soha állami tulajdonba kerüljön) henam magántulajdonban levõ cégekrõl van szó és egy picit disznóság valamit magántulajdonak nevezni ha a tulajdonos nem rendelkezik 100% felette. Szóval milyen magántulajdon az amit nem adhatsz el.
Nem nemzeti IT cégekrõl van szó hanem magántulajdonban levõ cégekrõl amelyeknek semmi közük ahhoz, hogy Hans vagy Joe vagy Ahmed a tulajdonos. Egy valamit támogatok azért az ügyben, hogy a magántulajdonban levõ cégeket ne lehesen eladni állami tulajdonban vagy de-facto (pl. királyok által birtokolt) állami tulajdonban levõ arab, kínai és stb. cégnek. Persze ez esetben is megvan sértve a magántulajdon mert a tulajdonos nem rendelkezik 100% értékesítési szintel, de az állam ez esetben a tulajdon védésére kell, hogy öszpontosítson és magántulajdon külföldi állom által ellenörzött kézbe kerülése kb. egyszintre tehetõ az adott állam területének megszegésével.
De ha Ahmed vagy Joe magánszemély vagy magántulajdonû cég akkor az államnak semmi erkölcsi keresnivalója sincs egy tulajdon adásvételnél, és a valós kár amit a magántulajdon semmibevétele tesz összehasonlíthatatlan a képzeletbeli kárhoz amit nem az adott országban bejegyzett cégek vagy külföldi állampolgárok tulajdonvásárlása tesz.
Szabadpiacról ugatnak, és pont õk nem csinálják. Ennyi erõvel minden nagyobb céget ami egy országban van védeni kell mert politikai befolyást tudnak velük szerezni. Márpedig amíg vannak megvesztegethetõ politikusok, addig megy is lehet õket vesztegetni. És ez nagyon nem attól függ kinek a kezében vannak a cégek. Pl itthon a legnagyobb lopásokat magyar cégek magyar tulajdonban követték el. Aki képtelen felfogni hogy ehhez a politikai elitnek kellene megváltozni, és a külföldiekre mutogatnak, azok tényleg "fasiszták, nácik" mint lentebb írták. Hisz csak az a gondjuk hogy külföldiek. Manapság az szereti itthon a hazáját aki a külföldiekre köpköd.....
Igazabol ez azoknak a hibaja akik a nemzeti osszetartozas ellen vannak es akik a "naci" es "fasiszta" szavakat hangoztatjak szuntelenul es egy parazita kisebbseget neveltek ki akik biztositjak ezt az erzest minden magyarnak. Ez miatt nincs osszetartozas eszme Mo-on, es ezert lehet eladni mindent bagoert...
Két ok miatt. Mert a németek nem hülyék, a második meg az hogy nem egy olcsó kurva nemzet, aki mindenkivel egybõl lefekszik morzsányi haszonért.
És ilyet miért nem lehet Magyarországon csinálni? Nálunk tényleg minden eladó?
Nocsak-nocsak! De amikor Mo-n ezt csinaltak, hogy az osztrakok ne vesaroljak fel a MOL-t akkor rohantak Brusszelbe, hogy ilyen-meg olyan csalas az egesz.... Kivancsi vagyok, hogy az EU mit fog ehhez szolni...
Informatika és tudomány
