Mint a póker. Amig zsetonod van, nyerhetsz. Amig kapcsolat van az eszközzel és idelent össze tudnak hívni egy agymenést, van remény. Általában valami "józan, parasztias" megoldás a nyerõ.
OFF Pocsékul állunk, Balikám. Képzeld mit mondott a Miller (na, ki õ? Nem osztrák, hanem a ruszki gázpromos): Akár 250$ is lehet az olaj, a gázár pedig duplázódhat. Ha nincs még egy Paks, nemtom mi lesz itt. OFF
"NASA's Phoenix Mars Lander has filled its first oven with Martian soil. "We have an oven full," Phoenix co-investigator Bill Boynton of the University of Arizona, Tucson, said today. "It took 10 seconds to fill the oven. The ground moved."
Boynton leads the Thermal and Evolved-Gas Analyzer instrument, or TEGA, for Phoenix. The instrument has eight separate tiny ovens to bake and sniff the soil to assess its volatile ingredients, such as water."
Amúgy ez a szonda 350 kg. Elment a Marsra (alig néhány millió kilóméter), gond nélkül leszállt, képeket közvetített onnan, ásott a marsi talajba, rendelkezik egy stereo kamerával ami által az eddig legjobb képeket adja a Marsról, hõ és gázfejlõdéses analizátora a talajminta vizsgálatára 8 darab van, mikroszkópikus, elektrokémiai és vezetkõképességi analizátora is van, optikai és atomerõmikroszkópja, vízkémiai laborja 4 db van, a talaj magnézim, kálcium, szulfát tartalmának vizsgálatát is elvégzi, felderíti a pH tartalmát és vezetõképességét, a méreg, oxidáns és sótartalmát, a talaj hõmérsékéletét méri, a hõ és elektormos vezetõképességét, a marsi idõjárást megvizsgálja, az ottani páratartalmat, a szélsebességet, hõmérsékletet és folyamatosan rögzíti a küldetése alatt az ottani meteorológiai adatokat. Mindezt innen pár millió kilóméterre, átlag -50 fokban, ahol ember sose járt még, gép se járt még, napelemekkel. Úgyhogy ilyen szöveggel, hogy "Józsi bá, a kazincbarcikai kotrógépkezelõ, jobban megtervezte volna ezt a kibaszott szondát." magad teszed nevetségessé.
Tényleg minden tiszteletem a NASA-nak, de tényleg eszükbe juthatott volna, hogy esetleg nem csak liszt finomságú por van a marson! Egyébként gondolom/remélem nálam okosabb emberek ülnek ott, és majd megoldják valahogy. De az is igaz lehet, hogy gondoltak erre és a probléma sokkal összetetteb, csak ez jön le a hírekbõl. Az újságírók között is akad elvétve egy-egy aki nem ûrkutató, rakétatudós, vagy exogeológus.
Igen okosnak kell lenned, hogy nem amerikaiként felvegyenek a nasa-hoz. Add be inkább az esa-hoz.
Józsi bá, a kazincbarcikai kotrógépkezelõ, jobban megtervezte volna ezt a kibaszott szondát. Na, kezdem felhúzni magam.
"akár minden egyes lépés után újabb nem várt problémákkal szembesülhetsz"
ja, persze, 30 év és pár tízmilliárd dollár elpancsolása is hülyék vagyunk, nem tudjuk mi van ott, ha nem egyéb tényleg ufók szabotálnak stb. Az idiotizmusra nincs mentség, sem a tudományban, sem a politikában. Épp csak az a baj, hogy az idióták mindenütt könyökölnek, agresszívan, ezerrel. Amikor jönnek a kudarcok, akkor icipicit sajnálkoznak, magyarázkodnak, azt mondják te sem csináltad volna jól, meg kevés a pénz, stb. stb. Ha meg egy ilyen kötekedõs, undok alak, mint én is odapofátlankodik a CV-jével a NASA-hoz, páros lábbal rúgnának ki, mert nem tudok együttmûködni, nem vagyok csapatjátékos, csak állandó probléma van velem, nem mutatok jól a tévében, a jó egyetemi tanulmányi eredmények különben is nem mutatnak semmit, nem -berg-ben vagy -man-ban végzõdik a nevem, rasszista kijelentést tettem privátban, etc. etc. etc. Hát, akkor szenvedjetek, vazze!
Röviden úgy válaszolnék neked, hogy a kutatás épp abban más a hétköznapi élethez, hogy akár minden egyes lépés után újabb nem várt problémákkal szembesülhetsz. A hétköznapi élet nagy mértékben ki van találva, szinte minden lehetõsége le van játszva. De a kutatás az ismeretek alapján gondolkodik, majd kísérletez, majd újra gondolkodik. Itt az ismereteink (mûholdképek, mer ugye arra más még nem járt) más talajt mutattak, jóval kevésbé repedezettet, jóval mélyebben lévõ jéggel és ezek szerint porhanyósabbnak is vártat. De a Phoenix volt az elsõ kísérlet az ismereteink alapján. A Phoenix ismeretei alapján már másként csinálnák és nyilván a jövõben másként is fogják hasonló esetben, de most azon igyekeznek, hogy a kutatásokat a váratlan szituációban is lehetõség szerint minél jobban elvégezhessék.
csak ugye balga dolog azt feltételezni, hogyha a szél fújja a port, akkor mindenhol por van. kimész bugacpusztára, kimész akárhová, ahol nem szántják fel 2 évente és azt veszed észre, hogy vagy por van, vagy egybeállt bazinagy száraz darabok. nem azért mert én olyan hûde okos vagyok (re#36), de a fele mûszerek 1 milinél kisebb, vagy porszerû szemcseméretû mintával mûködnek jól. ha véletlenül egy kavicsos helyen sikerült volna földet érni, akkor mi van? arrébb pakol 2 mázsa kavicsot és nézzük a tájképeket. raknak oda egy apró kis morzsolót és akármit talál esélye van elemezni. elmennek kõzetmintát gyûjteni, kalapács nélkül. végülis már ott van, ez meg az én véleményem csak, úgyhogy ne flame-eljünk:)
A szonda célja nem a Marsi talaj vizsgálata. A kudarcával is bizonyít már egy-két dolot. Elképesztõ, hogy a sok gyökér azt várja, hogy szinte elsõre sikerülhjön minden. Hanyadik próbálkozásra sikerült eg mûködõképes repcsit összehozni, vagy egy autót? Ez a cucc kb. x100-szor bonyásabb. Röhögök mikor jön a sok okos ember, hogy õ jobban tudná, mint a NASA mérnökei. Miért gondolja olyan sok ember, hogy ott hülyék dolgoznak? Mellesleg olyan nicsn, hogy mindenre felkészülni. Ez olyan kijelentés, mint kb. az hogy, "mindent tudok"...
A kérdés nem hülye, a válasz meg abból fakad, hogy 5 évente egyszer megy egy ilyen szonda és a maga nemében néhányezer kilóméteren belül ez az elsõ, szóval vannak gyerekbetegségei. Utólag persze könnyû azt mondani, mikor egy probléma felmerül, hogy erre meg arra miért nem gondoltak (egyébként egy rázószerkezet van, de az nem tudta szétszedni 20 perc rázással sem), de megelõzõleg már nehezebb mindenre gondolni. Amikor nem várt események vannak (pl. felszíntõl 2 centire jég 30 centi helyett, keményebb a vártnál a talaj), akkor arra az innen millió kilóméterekre adott és eredendõen másra tervezett technikával lehet már csak válaszolni.
lehet hülye kérdés, de miért nem készültek fel a nagyobb szemcseméretre? ha már felpakoltak rá egy tucat hiperérzékeny tudományos mûszert, akkor egy szimpla morzsoló szerkezetet miért nem? nekem nehogy azt mondja valaki, hogy mert nem fért volna oda, mert ha megnézünk egy régi tipusú kávédarálót, annak is kb diónyi méretû a morzsolóház része. a többi az anyagot tartja és simán viszi a kávészemnyi darabokat..
Arra kellett volna törekedni hogy 1-2 embert is el juttatnak oda. Lenne ki megoldja ott a gondokat. :)
Mert az a baj, hogy nincs elég minta, ha érted a különbséget. Szóval, van minta, csak kevés van. Az érzékelõ érzékeli, hogy van minta, csak kevesli. De egyébként a cikk megjelente óta okafogyottá vált, mert a problémát, legalábbis teszt szintjén, már megoldották. Per pillanat a MECA optikai mikroszkópja elé akarna tenni anyagot.
az i-re az tenné fel a pontot ha kiderülne, hogy az eltûnt beagle még mindig ott körözne valahol és mire sikerülne szétverni a mintát jól fejbe találná szerencsétlen szondát. nem akarok ítélkezni, de az 1mm elég kevéske egy átlagos talajhoz képest...
Valószínûleg az alábbi okok valamelyike miatt nyúlnak az érzékelõ elé:
1, a robotkar nem fér be a néhány centiméter széles résen
2, ha valamivel mégis belepiszkálnak abba résbe és összekarcolnak, tönkretesznek valamit akkor utána lemondhatnak arról a TEGA celláról
3, attól hogy az érzékelõ elé gyömöszölik a robotkar valamelyik részét, nem biztos hogy tényleg elegendõ talajminta is van ott, hisz az érzékelõ nem jelezte
Ja, és most jut eszembe: miért nem nyúlnak a robotkarral az infraérzékelõ elé, hogy azt higyje, van benne minta?!?!?!?!?
Hadd hívjam fel a tisztelt társaság figyelmét egy apróságra (különösen azokét, akik védik a szondát, hogy az milyen összetett és bonyolult): "mûszer infravörös érzékelõje azonban nem észlelte a beöntött mintát" Ergo nem a csúcs-hightech cuccokkal van a baj, hanem egy olyan egyszerû eszközzel, amivel nap mint nap találkoztok a klotyón.
Mellesleg tipikus példája annak, hogy mennyire nem értenek hozzá, mert ha olcsón kell valamit megcsinálni, akkor minek szerelnek fel mégegy eszközt, amikor az ajtónyitást bõven elgendõ lenne szoftverbõl vezérelni? És miért nem úgy csinálták meg a rendszert, hogy az parancsra bármelyik mûveletet lefutasson? Miért csak a robotkart lehet vezérelni vele? Ez plusz eszközt nem igényelt volna, csak egy kis IQ-t... ami a NASA-nál nincs, ezt már többször megfigyelhettük.
Úgy látszik, hogy az elõre tervezés, ami hiányzott ebbõl a dologból. Ha már mintát akarnak szedni, készüljenek fel minden eshetõségre nem? Kisebb szemcsére számítottunk. Micsoda? Elvileg ez lenne a fõfeladat, de épp erre képtelenek? Úgy néz ki, nem végeztek jó munkát.
"Szerencsetlen kuldetes, lassan totalis csod lesz:/"
Az a gondjuk, hogy sokkal tomorebb a minta mint gondoltak. Ennek vagy valamilyen kemiai oka van, vagy egyszeruen vizes (jeges) a talaj. Ez utobbira van nemi esely. Ha a szonda alatt vizjeg van es nem co2, akkor gyakorlatilag egy fagyott saros teruletre szalltak le. Ilyen helyen szaraz port talalni nem lesz konnyu feladat. Jo melyen vartak a jeget, de kiderult, hogy csak 1-2 centi anyag van rajta, erre a muszerek tervezesenel nem gondoltak. Mar az elso mintaban is volt valami so/jeg feleseg, pedig annak 30 centivel lejebb kellett volna lennie.
ps: A legtrivialisabb es legdurvabb megoldast meg a vegere hagytak, ugyanis meg mindig ott az opcio, hogy a szonda karjaval addig utogetik a szuron levo port, amig eleg nagy mennyiseg at nem megy rajta.
pedig gondoltak a szemcseméretre is, 1mm-nél kisebb átmérõjû szemcsék férnek bele. biztos a gyerek homokozójából vették a tesztmintát. a kémia és a malterkeverés nem az erõsségem, de valami biztos összetartja azt is, mint a víz.
Nem kell annyira lehúzni szegény szondát! Van pár enyhítõ körülmény: 1. Nem az egyenlítõ környékén dolgozik, hanem valahol a 60 szélességi foknál, azaz a többi szondához képest sokkal hidegebb és sötétebb környezetben! 2. A többi szondáhozképest alacsonyabb költségvetéssel készült, sok alkatrésze a régi projectekbõl van! 3. Fékezõrakétával szállt le sikeresen, amit a Vikingek óta nem tudott megismételni másik szonda!
Sajnos nem várható, hogy lényegesen túlteljesíti a tervezett mûködési idejét, mert a marsi õsz/tél három hónap múlva érkezik, és ezen a területen sokkal sötétebb lesz, mint az egyenlítõnél, és még az is elképzelhetõ, hogy a CO2 hó betakarja a napelemeket.
Szerencsetlen kuldetes, lassan totalis csod lesz:/
Te, haggyad mán. Csaptelep?
Kb. 5 éve kihívtam egy szerelõpárost, akik a helyi, kerületi lapban hirdették magukat, hogy "15 éves NASA-tapasztalattal vállaljuk bonyolult háztartási szerelvényei megbuherálását". (Kb. olyan ex-nasások voltak õk is, mint Dr. Nelson).
Na, mindegy kihívtam õket, próba, szerencse. Ott gányoltak fél órán át. A mûanyag csövet a hajszárítómmal melegítették fel, hogy hajlítani tudják, benzinlámpa helyett a gázégõmet használták, gányolás minden mennyiségben. A WC-tartály lefolyóját megcsinálták, de mellette, véletlenül letörték a WC-papírtartómat. A végén már azért is fizettem volna, ha nem csinálnak semmit, csak menjenek haza.
No, mikor aztán elmentek, és a szomszédnénit is megnyugtattam, hogy nem törték át a falát, hevederzárral bezártam utánuk az ajtót, és mint az merikai krimikben, leroskadtam az elõszoba padlójára, és fogadalmat tettem, mint Scarlett O'Hara az Elfújta a szélben, hogy mindhalálig hû maradok saját képességeimhez. Másnap már a barkácsüzlet polcai közt tüsténkedtem, és kialakítottam magamnak egy alap szerszámkészletet, ínséges idõkre. Azóta kvázi minden otthoni szerelést magam végzek, kivéve azokat, amelyekhez kötelezõ a közüzemi szolgáltató szerelõjét kihívni.
Csak halkan jegyzem meg, akkor lesz nektek marsi talajmintátok, ha én kezembe veszem az ügyet. :-))
Ahogy már irták nézd meg hogy hány km-ert ment és hogy kik és hogyan szervizelték és hogy milyen igénybevételnek volt kitéve. És akkor hasonlitsd össze azt hogy megy évi 50 kmert meg hogy megjárja a világürt évi 2-3szor... (és akkor még nem beszéltem arról hogy egy ürrepülõ mennyi alkatrészbõl áll, meg egy rolls rolye. több nagyságrendebeli különbség)
"A régi ûrcuccok is kibírták." A régi ürcuccok mit tudtak? volt rajtuk egy fényképezõgép meg egy kamera és csáó. Teli van ilyenekkel a mars, leszált, kattogtatott egy adag képet aztán ennyi. Esetleg volt rajta egy rádió és mondta hogy bip-bip. Azért van némi különbség egy ilyen között meg egy olyan ami képes kielemezni az adott ásványt stb esetleg még gurul is és nem akad el vagy ha elakad ki lehet szedni stb
Én személy szerint bízom a sikerben márcsak azért is mert ha ez nem jönne össze az nagyon visszavetné a kutatásokat. Azt sem kellene elfelejteni,hogy az elõzõ robotok is csakfél évre voltak tervezve és ha jól tudom a mai napig is mûködnek, igaz már elég sok probléma van velük, de a lényeg,hogy mennek. Ebbõl kiindulva itt is jók az esélyek még így is.
Ja és nekem a minap sikerült kicserélni egy csaptelepet. :)
Bazz ez azért nagy gáz, h ilyenen megcsusszannak... A futkorászós szondák nekem jobban bejöttek, bár tudom, h azokat teljesen más feladatra tervezték
Ez a kép használhatóbb:
Nem az ûrben, hanem leszállásnál is gond a nagy tömeg.
"70 éves autót mutatok: Rolls Royce"
És a 70 évbõl mennyit állt garázsban és hányszor lett felújítva? A szondát kilövöd és soha többen nem csinálhatsz vele semmit. Nos úgy képzeld el a 70 évet, hogy méf olajat sem cserélhetsz. Sok szerencsét.
A '86-os Challenger pótlására építették az Endevaour-t. '92-ben repült elõször. Egyébként tényleg nem kéne fikázni a NASA teljesítményét. Az itt fórumozók nagy része szerintem még egy csaptelepet sem tudna kicserélni....
"gyárts egy olyan eszközt ami utazik x millió kilométert kibirja az ürben õt érõ hatásokat (pl napszél)"
A régi ûrcuccok is kibírták.
De abban igazad van hogy az érzékeny mûszerek védelme, elég nehéz lehet.
Azon gondolkodtam, hogy amíg fellövik a cuccot addig fontos mien nehéz, nade az ûrben? Kéretik egy nagyonokos hozzászóló aki eltudná oszlatni a homályfelhõket.
en hirtelen azt hittem elneztek a kepfeltoltest es egyformak, kene mar egy nagyobb kepernyot vennem, ez a 14"-es mar gaz....
az elso kepen a jobb oldali arnyek nagyobb:) 1pont kozepen fent a kis gyuru az elsonel vilagosabb: 2pont
erdekes, mit benazhattak mikozben razogattak a robotot:) gondolom nagy szivas a fejleszto mernokoknek ha ilyen 'elementaris" problemak adodnak, de hat ha osszegyul ra meg jo par millio akkor a kovetkezo uton nem fog mar elofordulni:)
majd jol letoljak oket, hogy ilyen "benan" csinaltak meg, mikor a japanok mar fociznak is a robotjaikkal:))
:D
Valaki már irta egyszer hogy úgy lehetne felgyorsitani a mars kutatást, ha közölnék bushal hogy a jelentések szerint a marson oriási köolaj mezõk találhatóak de arab terroristák örzik azt :)
Ha 7 perc rázkódás után sem változott semmi, akkor lehet, hogy a rázással volt gond nem???
akkor most gyárts egy olyan eszközt ami utazik x millió kilométert kibirja az ürben õt érõ hatásokat (pl napszél), majd kibirja a leszállás körülményeit, plussz a mars felszinén lévõ körülémyeit ja és közben bele van zsufolva kismillió érzékeny müszer (mert különben elég lenne ugye egy rotációs kapa és nincs gond) és még táviráyitható is... mindezt alacsony költségvetésbõl (ebben egyébként igazad van).
Az ürsikló meg egy 30 éves eszköz, azóta nem gyártottak belõle újat. És akkor most keress egy 30 éves autót és nézd meg hogy miylen müszaki állapotban van...
Lol. Mondjuk már eleve az lol, h egyik fedél nem tudott kinyílni rendesen.. 21. századi csúcstechnológia rulzik. Ilyenek meg a különbözõ ûrsikló robbanások + szétégések miatt az az ember érzése, h az elmúlt fél évszázadban nem fejlõdött az ûrkutatás ezen része..
Lehet, hogy a pénzt nem katonai célokra kéne befektetni? Ááá naív vagyok..
Informatika és tudomány
