Ebbe az idõbe kellene visszavinni, az idõben egy 1GB-s DDR2 memót, meg az elvét levezetve hogy hogyan is mûködik... Eladni részvényekér, amit mondjuk 40 évre lekötök faterom nevére és az én családom világ egyik leggazdagabbja egy lehet hogy már terminátorok lakta világban... :D
ez elég hülyeség mivel elvileg a Neumann János fejlesztette ki vagyis feltalálta a belsõ vezérlést gondolatát...
Elég érdekes hangskálát használtak.
Na jó, tudom hogy nehéz összehozni a megfelelõ frekvenciákat gépi ciklusokból, fõleg alacsony órajelen.
Pre-SoundBlasteriánus kor:
A PC csipogójához (nem hangkártya, nem FM-szinti, hanem az alaplapi négyszögjeles zörgõegység) is volt egy elvetemült Turbo Pascal könyvtár, amivel 3 szólamú zenét lehetett lejátszani, és az utolsó DOS-os idõkben egy beszédszintis óra mondta be az idõt angolul bootolás után.
"God Save the Queen"
Megadják a módját hogy bemutassák az elsõ számítógépes zenét...
Offtopic: ne szinkronnal nézzétek a filmet, mert úgy megölitek a lényeget :) De végre 2 ember, akinek eldicsekedhetek azzal, hogy Staines-be járok vásárolni. Igaz, kelet-Staines-be, de akkor is :)
Jungle is massive! Booyakashaaaa
Azért durva belegondolni hogyha 60 év alatt idáig jutottunk, 60 év múlva milyen gépek lesznek majd... Én az akkori emberek kezébe nem egy notebookot adnék, hanem egy PDA-t, az ütõsebb lenne :)
C64-re is megannyi jó zenét készítettek, pedig igen szûk volt a korlát. Egy örök klasszikus. :)
Commando, Supremacy, yie ar kung-fu és megannyi játék zenéje mai napig itt cseng a fülemben! :)
Melyik volt az elsõ kereskedelmi zenekészítõ számítógép? A Fairlight CMI? Mert az se volt semmi.. 8 kb-os memóriával és pár beépített hanggal, aztán lehetett dönteni, hogy vagy maradjon a ház, vagy vegyünk CMI-t. :) De elég sok jó zene készült vele aztán.
A fenti képen egy elég durva mp3 lejátszó van :)
Gondolom a RIAA és társai már be is perelték a készítõket és minden életben lévõ leszármazottukat, rokonukat.
Érdekes feladat lehet. És bõvíti a szókincset, fõleg káromkodások tekintetében :)
Ha lesz 1m2 szabad asztalfelületem, beszerzek egy PIC fejlesztõkitet és leporolom a sok Rádiótechnikát.
"Ez a hardver, nem a moddolt PC kék ledes ventivel! :)"
Meg a kedvencem, a hazilag is elkeszitheto Microchip PIC alapu szamitogep. Ha valaki eleg ugyes, akkor video kimenet es soros/billentyuzet/joystick portok is lesznek a 'gepen'. A legkisebb valtozatok pl. csak 8 labuak, ebbol 2 lab a tapellatas (2.3-5.5V kozott barmi), es 6 lab felel az io-kert. Ebbol ki lehet hozni egy tv-re kotheto, pong-ot jatszo komplett rendszert. (2 lab a videojelnek, 2 analog bemenet az atari potiknak, 1 lab a hangnak, 1 lab a kivalaszto gombnak) Erdekes feladat megcsinalni egy ilyet, es kozben az ember megerti, hogy hoztak ossze annak idejen a gepeket. Maga a PIC architektura egyebkent az 1963-as Apollo Guidance Computer tavoli leszarmazottja, programozasa is hasonlo.
Ahham. Azért megmutatnék 1-2 2002-es Cisco tûzfalat. :D
Akinek tavaly nyáron dolgoztam még õ is ezt tanulta. Ferrit gyûrûs memóriák programozása. A programozás úgy nézett ki, hogy huzalokat kellett kötözgetni.
Az XP már neki sok...nem érti a grafikus felület mûködését/programozását. :)
"Egyébként ha kicsi kondenzátorokat(akár házilag gyártottat) 10*10-es mátrixokba rakok, nem értem miért okoz gondot több Kbyte kivitelezése ilyen módon. Hát nem egyszerû de nem is lehetetlen."
Az ABC nevu szamitogep pont igy mukodott joval korabban, viszont azt meg papirszalagrol futtatta a programokat, tehat csak linearis vegrahajtasra volt kepes. Amikor a mernokok rajottek, hogy lehet kombinalni az otleteket, akkor kezdodott az egesz. Az elso teljesen programozhato gepet meg Konrad Zuse keszitette a II. vilaghaboru elott telefonkozpontokhoz hasznalt relekbol. Ezek utan eleg sokaig tartott, mire a tobbi mernok rajott, hogy ez a megoldas alkalmazhato az elektroncsoves rendszerekhez is. Erre vegul Neumann jott ra. Aztan egy kis ido kellett, hogy a forgodobos, majd ferrit memoriak helyett atalljanak az ABC-ben hasznalt kondenzatoros dinamikus memoriakra. (a Zuse fele gepben statikus ram volt, mint a mai cpu cache-ekben)
Az egyik elso ismert programozasi nyelvet a gorogok irtak le, es egy logo szeru megoldas volt, amivel primitiv mechanikus 'robotokat' lehettett programozni. (gyakorlatilag egy onjaro 3 kereku allvanyt, amit szinhazi kelleknek hasznaltak)
ps:
Ha valaki ma ranez egy frissen kiadott pic mikrovezerlo dokumentaciojara, akkor az utasitaslista pont igy nez ki, meg a formatuma is megegyezik csak pdf-ben adjak. Egyebkent az intel dokumentaciokban is hasonlo a formatum, csak azt senki nem olvassa, csak aki forditoprogramot vagy operacios rendszer keszit. (pl. a visual studio es a gcc fejlesztoi) A legeszerubb ilyen architektura a programozas muveszete uj kiadasaban talalhato, ahol egy risc-es rendszert irnak le ugy, hogy meg egy iskolas is kepes legyen gepi kodban programozni.
Ferritgyûrûs memória értelme leginkább az volt, hogy a gép elszállása esetén is megmaradt az aktuális állapotában. Ez pl azért volt hasznos, mert akkoriban a gépekben volt több 10ezer elektroncsõ, pár 1000 óra üzemidõvel. Gyakorlatilag pár percenként kiégett 1-1 elektroncsõ, akkor azt ki kellett cserélni, és a ferritgyûrûs memória miatt a gép futtatta onnan a programot, ahol lerohadt.
" hogy nem akármilyen munka volt a gép programozása" Ránézésre nem bonyolult. Egy mai pl AMD procit már picit nehezebb(lényegesen).
Egyébként ha kicsi kondenzátorokat(akár házilag gyártottat) 10*10-es mátrixokba rakok, nem értem miért okoz gondot több Kbyte kivitelezése ilyen módon. Hát nem egyszerû de nem is lehetetlen.
128 byte. Mert 1024 bit. 1024/8 (láttszik, hogy 5bit + 3-bittel mûxik a cucc).
Mit jelent az, hogy RESTECP? Nem kötözködni akarok csak még soha nem hallottam.
Jegyzetfüzet mint grafikus fejlesztõi környezet :)
RESTECP!
Szegény profok ki is nyiffantak volna, ha valaki odahajít nekik egy mostani subnotit
Amúgy a fõsulin nekem már 4KB-os ferritgyûrûs memóriákkal vagiztak a tanáraim, amik egy kisebb szekrényben fértek el, szal az 1Kb nem sokkal van alatta. Igaz a aktódcsövek gondolom nagyobbak is voltak cserébe :)
Informatika és tudomány
