Hat, nem tudom. Kamuszagu az egesz. Ne mondja senki, hogy egy ilyen markololapatot kuldtek fel...ugy tudtam, az eszkozok sulya igencsak fontos. Pl. egy drotkefe+porszivo rendszer? Vagy nincs egy daralojuk? Meg csak eszembe jut, hogyan veszunk talajmintat itt a Foldon (furo). K.A.M.U. Ahogy egesz amerika(mu). Ez van. Mennyit rohoghetnek ezek rajtunk. cirkuszt a nepnek!
az a mértékegység: kétharmad col! jóhogynemmár háromhetvenketted lólépés nem lehetett volna kicsit nagyobbra húzni a vonalat egy colig? amúgymeg olyan robotkart kell építeni, ami felbontja a betont is -150fokon és nem kell marstalajszimulálással baszakodni. :)
Két érdekes hír a marsi kutatásokkal kapcsolatban. Hogy csak egy-két sorukat idézzem: "Martian dirt is apparently good enough for asparagus to grow in, NASA scientists said Thursday, as they announced the results of a soil analysis collected by the US Phoenix Mars lander."
""The soil you have there is the type of soil you have in your backyard," said Samuel Kounaves, the project's lead chemist at the University of Arizona in a telephone press conference."
""We basically have found what appears to be the requirements of the nutrients to support life, past, present or future,"
"William Boynton from the University of Arizona, the lead Thermal and Evolved Gas Analyzer (TEGA) scientist, said that scientists had detected small amounts of carbon dioxide (CO2) on the surface of the soil particles."
""This soil appears to be a close analog to surface soils found in the upper dry valleys in Antarctica,"
""The alkalinity of the soil at this location is definitely striking. At this specific location, one-inch into the surface layer, the soil is very basic, with a pH of between eight and nine. We also found a variety of components of salts that we haven't had time to analyze and identify yet, but that include magnesium, sodium, potassium and chloride."
"This is more evidence for water because salts are there. We also found a reasonable number of nutrients, or chemicals needed by life as we know it,"
Már régóta olvasgatom a fórumot, és egyszerûen nem fogom fel hogy mi a fene olyan érdekes abban, hogy hogy vannak színezve a marsi fotók, milyen színû az ég, stb.. Valaki felvilágosíthatna hogy ez miért olyan baromi fontos, hogy mindenki ezt fejtegeti és taglalja hosszú oldalakon keresztül...
"Miért okoz annyi meglepetést a marsi talaj?" mert még senki se lépett rá
A Phoenix sztereó kamerája 1024x1024 felbontású. Bevett gyakorlat a monokróm kamera + több színszûrõ. Amíg nem kell mozgó célpontot fotózni, teljesen jó megoldás. Jobb az érzékenysége és a jel/zaj viszonya, mint egy hasonló felbontású és méretû RGB érzékelõnek.
"Akkor mi a jó isten?? Errõl miért nem mondtak többet??"
A szonda hajtomuvei altak kiolvaszott resz kepe alapjan ugy nez ki, hogy vizjeg, de ez meg nem biztos.
"Június 15-i ásásuk után világos csomókra lettek figyelmesek az elmozdított talajréteg alatt, ami másnap is jelen volt, 19-re azonban elpárolgott. A tudósok szerint ez nem lehet széndioxid jég, mivel az egyetlen napig sem bírta volna ki az adott körülmények között."
Akkor mi a jó isten?? Errõl miért nem mondtak többet??
Ha valaki megnezi a nyers kepeket, akkor lathatja, hogy csak egy fekete feher kamerajuk van, ami ele szinszuroket tesznek. A kamera felbontasa 256x256 pixel. Az osszes tobbi kep a letoltott szinszuros kepek utolagos kombinaciojabol jon letre. Az igaz, hogy neha tenyleg vorosebbre szinezik a kepeket mint ami sima rgb eseten kijonne, de nem minden kep ilyen. A masik klasszikus hiba amikor csak ket szurot hasznalnak (voros es kek) es ezekbol probalnak 3 szinkomponenses kepet csinalni a sajtonak. Viszont a markolo muszere altal rgb ledes megvilagitassal keszitett kepek szinhelyesek. Ezek alapjan tenyleg ugy nez ki a kep forrasanak a helye, mintha a Balaton felvideken is megtalalhato voroses kozettel beszornank egy jegsivatagot. A kepeken is kb. ez van.
Aki nem hiszi, hogy a kepek a marsrol jonnek, az probalja meg befogni a jeleket amator radiotavcsovel. A protokol es a tomoritesi algoritmus publikus. A marsi ufokrol meg csak annyit, hogy nem nagyon tudjuk mi van ott, de a felszinen nem sok. A muholdak vegigfotoztak a leszallast, es jol latszik a par meteres szonda a felszinen, de az osszes tobbi szethajigalt szemet is (ernyo, hopajzs, stb.). De ugyanugy megvan az angol szonda nyoma is, tehat ha lenne valami a felszinen azt valoszinuleg mar meglattak volna. Viszont meg az is lehet, hogy a jeg alatt amin a szonda all elet van es ha elkezdenek asni akkor szembejon veluk. Ez akkor fog kiderulni ha talalnak valamit.
A fórumot is érdemes olvasni. rengeteg beszámoló van, sok ember ufo-t látott de olyan is akad akit elraboltak éjszaka :D
Mert valaki(k)nek ebbõl nagyon is haszna származik. Igen, sok minden van Aranyi László honlapján, csak ki kell válogatni a hiteles dolgokat. A Marsos téma az pl. ilyen. Érdemes a fenti cikkhez mellékelt képet megnézni. Olyan mintha egy vörös szûrõn át néznék, a napelemtáblák pedig köztudottan kékek, legalábbis a NASA-nál. De láttam már vörösben az amcsi zászlót is valahol. Talán az ilyen lebukások ellen védekeznek azzal, hogy még ma is sok fekete-fehér kép lát napvilágot. (Megjegyzendõ, hogy az archívumokban megtalálható olyan Viking kép, amin az ég gyõnyõrû kék!)
Õrület! :-) "A korábbi írásaimban bebizonyítottam, hogy 1963-ban amerikai ûrhajósok léptek a Marsra. Több lelkes hivatásos és amatõr kutató igazolta, hogy a Marsról készített felvételeket folyamatosan meghamisítják, átpixelezik, átszínezik, szemcsékkel „szórják tele”, stb. A Fobosz-2 ûrszonda lefényképezett egy, a Phobos holdhoz közel „lebegõ” Azonosítatlan Repülõ Tárgyat”. Végül pedig a Mars Global Surveyor a felszínen a hatalmas repülõ csészealjat és egy, ûrtámaszpontnak átalakított krátert. És akkor még nem is beszéltünk a ma is lakott marsi városokról. Eközben a NASA képviselõi folyamatosan tagadják mindezt, még azon az áron is, hogy teljesen nevetségessé és komolytalanná válnak „álláspontjukkal”.
Vajon, amikor az igazság már kiderült, mi értelme még mindig fenntartani a látszatot?" http://www.freeweb.hu/aranylaci/marsships/marsships.htm
Én kb. 10 éve olvastam elõször Aranyi László honlapját. Ahhoz képest próbálta rendszerezni, de még mindig egy nagy ömlesztett halmaz. Különben, igen, vannak ott érdekességek. :-)
A nasa tenyeg benezte, mert ennyire kozel azert nem szamitottak jegre. Viszont a markolo elvileg kepes akar 30 centi melyre is leasni, mivel jo alaposan megeleztek a veget. (akar jegdarat is tud csinalni a muszerek szamara) A fenti kepeken is latszik, hogy a markolo ugy viszi a jeget mint a kes.
Viszont az nagyon jo volt, amikor az iranyitokozpontban (egy feltehetoleg texasi mernok) meglatta a szonda alatt a hajtomuvek altal megolvasztott jeget es felkialtott, hogy 'Szent tehen!'. Egyebkent ennyi vizjegre ilyen kis melysegben tenyleg nem szamitottak.
Alapvetoen idaig nem allnak olyan rosszul, hiszen csak 4-5 kiserletre eleg anyagot vittek minden muszerhez. Ha ezeket lezavarjak augusztusig, akkor meg lesz idejuk egy jo mely godrot asni, hatha van valami a felszini jeg alatt. (pl. elet vagy valami hasonlo)
Azért az sg által közöltnél kicsit elõrébb jár már a kutatás. Optikai mikroszkóppal már megvizsgáltak egy mintát. Az egyik TEGA labor napok óta dolgozik egy másik mintán, és már az atomikus mikroszkóp elé készítettek egy harmadikat illetve a vízkémiai labor elég már egy azt követõt is. Mindeközben még az eszközzel technikai gondok is voltak, mert túl nagy méretû fájlokat küldött a földre, emiatt némi szoftver frissítésen is átesett.
Egyébként, ennek a markolónak ha jól látom van vágóéle is, azzal egy közelben lévõ lapos kövön azért a nagyobb csomókat lehet aprózni.
Vagy már régóta serényen folyik a munka csak olyan dolgokat találtak, amikrõl azt gondolják, hogy nem ránk tartozik, és ezért tömik a fejünket ezekkel a bugyuta történetekkel.
Nosza, te úgy is olyan okos vagy állítólag. Nincs olyan, hogy mindenre jó minden...
Ilyen szempontból a technika még nem olyan fejlett...akár mit is találnak ki, a természeti erõk (fõleg amilyen szélsõségesen a Marson) ugyis kifognak rajtuk. Építsenek egy bazi-nagy-utasszászállító-NASA-cuccot (ûrhajó) és küldjenek ki egy legénységet...õk ott majd, fúrnak, kalapálnak, ásnak meg minden...Ha önként vállalkozó kell én megyek:D Oszt hogy útközben a legénység mit eszik, mit iszik és mit szív (nem fûre gondolok) megoldják útközben :D
De a Marssal botrányosan nem volt szerencséjük. A Marsz-program tele van indítás/leszállás közben megsemmisült, leszállás után elhalgatott eszközökkel.
Gondoltak rá. Ezért mondták, ha jeget találnak, akkor azt nem fogják átfúrni, mert az eszközeik nem alkalmasak rá. Ami történt, arra viszont nem gondoltak, hogy a felsõ réteg nem hintõpor szerû, hanem csomós. Az eddigi tapasztalatok szerint (Spirit, Opportunity) hintõporra számítottak. Most már okosabbak, de ha nem mennek oda megnézni mi van, mindig csak spekulálnak akkor ennyit se tudnak.
Ezért voltak jók az orosz cuccok. Batárak voltak, de többet is bírtak ki.
Felesleges annyit szimulálni. Olyan eszközöket kell tervezni, amelyek univerzálisak. Mert az egyedi körülményekre tervezett cuccoknál elõbb-utóbb jön valami gikszer.
Ott lehetne aztán "spritelni":D
Ihajj de retkesek a napelemek!
egész jó képeket csinál...
De õk marskutatók szerintem még az életbe nem fogtak a kezükbe lapátot de ha véletlenül igen akkor valószínüleg nem télen.
A multkor lattam egy filmet arrol, hogy a kinaiak, hogy epitettek vasutat Tibet fele egy hasonlo permafrost talajon. Beletelt nehany evtizedukbe. A magaslati melo miatt a munkasoknak meg olyan orvosi felugyeletet kellett biztositani, mint a jovendo Mars-kutatoknak. Szal nem egyszeru a kerdes.
a lapáttal is lehet morzsolni. le kell tenni az anyagot a földre, majd rányomni a lapátot. még szerencsésebb esetben az élével ütögetni a talajon. nyilván nem a legjobb megoldás, de valami
nem vagyok rakéta tudós, nem vagyok akkora lángész, hogy pályára állítsak egy mars szondát viszont egy valamit már csináltam: télen kapartam száraz homokot a fészer mellõl, hogy szétszórjam a fagyott úton, hogy a ház elõtt ne törje mindenki a lábát. elég keserves meló volt, a lapát éle eléggé megbánta. azt már egy ideje tudjuk, hogy a marson -80 és -5 fok között változik a hõmérséklet, van 0.03%-nyi vízpára is, tehát ha valami van akkor az fagyott homok kis vízzel. a két tudásanyagot összetéve: nehéz lehet ásni a marson. erre nekiállnak egy darab homokozólapáttal idegen bolygót felderíteni és sírnak, hogy nem jó valami. a korábbi hírben már felvetettem, hogy vihettek volna valami morzsoló egységet. jó tudom utólag könnyû okosnak lenni. respect, nem akarnék flame-et indítani.
Informatika és tudomány
Ezt ugye te sem hiszed?
