Aha, szórakoztam ilyenekkel (pontosabbana megvolt a célja a dolognak), még jópár éve.
Ha csak 1-1 pillanatra jön létre adott helyen egy ilyen amplitútó-csúcs, aztán el is enyészik, akkor szerintem eléggé látszólagos dolog. De mindenképpen csak a felszíne valami mélyebb dolognak.
Hát izé, a foton alatt egy részecskét értettem, ami amúgy egy egységnyi energiacsomag, ugyebár. Ha viszont a világ egy nagy egybefüggõ "hullám", azt miért kellene fotonnak hívni?
Jó, de ha a foton csak a jéghegy csúcsa (vagy inkább csak az a pont, ahol a jéghegy éppen érintkezik egy másikkal), akkor ezt az egészet én inkább jéghegynek, vagyis inkább Északi sarknak nevezem. :)
Tulajdonképen mirõl beszélünk, hiszen az univerzum energiaszintje egyenlõ a 0-val!!
Tetszik amiket írsz, a legtöbb dologgal egyetértek. De az idõ iránya csak a jövõ fele mutat.
A multiuniverzumok feltételezése felesleges, mert van egyszerûbb megoldás is. A részecske hullámcsomagját alkotó síkhullámok mindegyike megfelel egy-egy múltbeli történetnek, ahogy a Feynman-féle pályaintegrálos módszer is dolgozik. Ezeknek nincs szükségük külön világokra, a mi világunkban 'léteznek', csupán kioltják egymást, emiatt nem detektálhatóak semmiképp /lásd Fine-féle menekülési út/.
A hullámcsomaghoz sokféle különbözõ frekvencia kell. Ezt leginkább a magas hõmérsékletû anyag tudja produkálni, mivel az összetevõinek a belsõ mozgása miatt Doppler-eltolódás szenved a kisugárzott energia. Ha nagyon alacsony a hõmérséklet, akkor a sugárzás kezd monokromatikussá válni, emiatt kezd elveszõdni a részecske jelleg, lásd szupravezetésnél az elektronok.
" A felgyorsított protonoknak akkora mozgási energiájuk lesz, mint egy repülõ szúnyogé, csak sokkalta kisebb tömegen. "
LOL micsoda veszélyben vagyunk..
Persze lehet, hogy ez az energia egyetlen superstabil részecskébe koncetrálódhat. Ekkor a legrosszabb ami történhet, hogy kiszabadul a gyûrûböl. Ha ki tudott szabadulni, akkor nagy az áthatoló képessége, emiatt veszélytelen lesz, és elhagyja a Földet. Ha hamar elnyelõdik, akkor valaminek nekiütközve hamar lebomlik majd klasszikus részecskékké.
Az Alain Aspec féle kísérleteket nézzük akkor nem létezik részecske, hullámcsomag, kvark, bozon, foton, stb. Mindig van egy elmélet vagy kísérlet ami ellentmond mindenféle egyetemes törvénynek. Alapvetõen mindannyian csak filozofálgatunk még a tudósok is, és csak azt látjuk amit látni akarunk!
Ez a nemlétezõ anyag néha elég nagy fájdalmat tud okozni. Légy résen.. xD
in the dollars of that day, 1900. Yet Stan Lebergott's estimates in the Historycal Staistics of the United States are that the average annual earnings of an employee in America in 1905 were $490 dollars
The Flyer cost less than a thousand dollars to construct
Hi, A szobros példa tökéletes. El kell gondolkodni rajta és meg kell érteni. Az hogy valami létezik-e, vagy sem az nagyban függ a megfigyelõtõl. Hogy létezett-e elektron mielõtt felfedezték, ill ha senki sem figyeli meg az adott elektront, akkor létezik-e? Itt azt kell megérteni, hogy a "létezés" mint fogalom értelmetlen az elektronra nézve. Amikor megfigyelem az elektont, akkor határozottan létezik, amikor nem... nos akkor nem arról van szó, hogy nem létezik, ekkor a "létezés" szót nem lehet az elektronra használni. Ezt kell megérteni.
"nincs elképzelhetõ veszély". De olyan van, amit még elképzelni sem tudunk! :S Itt 17 TeV-ról van szó, azaz 10 Terra Elektron Volt térerõ. Egy atombombánál 0,3MeV keletkezik nagyjából. Na errõl ennyit, hogy nem veszélyes. Ki tudja ez az elképzelhetetlen energia mivé alakul......:S
Mielõtt beindítják azért elmegyek és meggyónok...sosem lehet tudni.
rohadt életbe, pedig már úgy beleéltem magam, hogy nem kell végigszenvedtem nyolc órát a suliban :_CCCCCCCccc