Na akkor valami okos válaszoljon... Szerintem is az a kritikus ebben hogy a világûr azért nem üres csak ritka az anyag. amikor viszont nagy sebességen megy miértis nem fog ez szétszakadozni ? Másrészt a világûr egész hideg. Már a Huble utódja is minusz 230 fok körül fog kerülni pedig az csak 4 hold távolságra lesz. Akkor a plútõ körül mennyi lesz a hõmérséklet ? -250 Szóval az a vitorla nem egy olyan lobogós fajtának kell elképzelni :) Nem hat ez a nyomásra ? De ha már a hõmérséklet a téma. Azt is elmagyarázhatná valaki hogy egy légüres térben hogy lehet egyáltalán minusz 230 fok ? Ha nincs anyag akkor mi miatt van ott annyi hõmérséklet?? Köszi...
gagyí. A tengereken sem volt okés a vitorlás, mér lenne az pont az ûrben? Vagy dettó a léghajó a légkörben. Könnyen irányítható cucc kell.
A napvitorla inkább csak kicsi hasznos tehernél használható. Kicsit utánaszámoltam még régebben, ha egész közel megy a Naphoz, és onnan indul, egy kb 50 tonnás napvitorlás 200 km/s sebességre gyorsulhat fel kb 5 év alatt, de ehhez több négyzetkilóméteres vitorla szükséges. Szóval ez nem oldja meg a forgalmat a Naprendszerben, max. érdekes expedíciók kivetelezéséhez hasznáható.
én szerintem a napvitorlák nem fognak nagy szolgálatot tenni a NASA-nak
Nem lehetne az út elején napszél helyett lézerrel gyorsítani a vitorlást?
"A NASA-é lehet az elsõ napvitorla az ûrben" ez úgy hangzik mintha legalább 50 cég versenyezne hogy kinek sikerül elõször, és mekkora meglepetés hogy pont a NASA-é lesz az elsõ :) vagy még tágabb értelemben mintha 25ezer alien faj kísérletezne a napvitorlával, de a broglz egye meg, csaknem sikerül, ennek a francos földi NASA-nak meg mindjárt kész :)
Ezzel az egésszel 'csak' annyi a baj, hogy a SpaceX-féle raksival akarják pályára állítani. Közismert pénzlenyúló cégrõl van szó, csak szívják be az állami és magán támogatásokat, 2 indítási kudarc után is csak ígérgetni és halasztgatni tudnak...
L3zl13 jókat írt! Olyanokkal egészíteném ki, hogy: Ha a körpálya közepén a nap süt, a vitorlás a vitorláját úgy állítja, hogy a haladási irányának háttal (kör pályájára érintõ) tükrözzön. Ezáltal az ébredõ erõ irányvektorának lesz érintõ irányú komponense is, ami pont a haladási érintõvel esik egybe. Ilyenkor gyrosul a szerkezet, és szép lassan spirálozik egyre magasabb és magasabb pályákra. Hogyha másik irányba tükröz, pont az ellenkezõje történik: lassít, és befelé spirálozik (nap felé), csökkentve a pályájának magasságát.
Namost ha közben van egy bolygó, és a körül is kering, nyilván kicsit bonyolódik a szitu, de gyors (függ a keringési idõtõl) vitorla forgatással megoldható...
A napvitorla (ugyanúgy, mint a hagyományos vitorlák) pusztán a felületével hasznosítja a fényt. (Ismétlem, nem napszéllel mûködik.) Ha megfordítod, akkor a "felülete" ugyanakkora lesz, következésképp a hajtóereje is.
de lehet akár két nyitható-csukható vitorla (egy napenergiával töltésre az ion hajtómûvet egy meg a napszél befogására) és mindig épp azt nyitni ki, amelyiket használni akarjuk
ha a vitorlát megfordítjuk, akkor a napszelet hasznosító fele napnak háttal lesz és ha a vitorla másik oldala napcella, akkor töltheti az ionhajtómûvet, mivel ez lesz nappnak szembe, és így az idõvel erõsebb lesz, mint korábbi hajtás megmaradt lendülete
Ha a napvitorla ki van feszítve (különben hogy tölthetné az ion hajtómûvet) akkor húzó hatása is lesz kifelé. Hacsak az ION hajtómû nem lesz erõsebb, mint az õt töltõ napvitorla hajtóereje, akkor halott ötlet.
napnak szembe majd megy ion hajtómûvel :) azt meg a napvitorla töltené napenergiával. gyorsulásuk hasonlóan jó, így egy-egy forduló akár egy-két év is lehet. a napvitorlás repülõnapok meg majd évtizedekig fognak tartani :)
Te meg azt felejted el, hogy a szonda nem sugárirányban halad, hanem spirálisan. Nem metszi a bolygó pályáját merõlegesen, aztán megy tovább a végtelenbe, ha nem fékezik le. Egyszerûen annyira kell felgyorsítani, hogy a sebessége a bolygóval való találkozáskor közel legyen az adott pályához tartozó orbitális sebességhez, és máris pályára lehet állítani a bolygó körül.
"A heliopauza ott alakul ki, ahol a Napunkból származó töltött részecskék árama, azaz a napszél találkozik a csillagközi anyaggal. Ez egy igen bonyolult szerkezetû térség, melyben még a találkozó elõtt egy lökéshullámfront keletkezik, utána pedig a napszél lassulni kezd. Így egy kaotikus áramlással jellemzett zóna keletkezik, amelynek belsõ határa a fenti belsõ lökéshullámfront, külsõ határa pedig a heliopauza. Utóbbin kívül már a csillagközi anyag dominál. A határok természetesen nem élesek, ezért csak hosszú észlelési sorozat után lehetett kimondani: a Voyager-1 belépett az átmeneti tartományba, a csillagközi térbe vezetõ határzónába."
1. mivel ha akár egy helybõl indul, akkor is bármilyen égitest gravitációja annyira felgyorsítja zuhanás közben, hogy pont a pályasebességgel érkezik a bolygóhoz, amibõl viszont egy nagy bumm lesz, mert a sebesség iránya viszont nem megfelelõ. 2. Az ûrhajónak mindig van kezdõsebessége, mert nem parkolni akar a célbolygó gravitációs hatásának a határán, hanem szépen a bolygóhoz érni. 3. Ha már gyorsítás van, fékezés nélkül szépen egy görbült pályán eltávolik a bolygótól és nap körüli pályára áll.
Nem véletlenül kell még a legtakarékosabb szondának is fékezni valahogy pályára álláskor. Ma már szerencsére ki lehet próbálni.
"Emellett a napvitorlás haza is térhet, a vitorla ugyanis manõverezésre is alkalmas, így "széllel szemben" visszajuthat a Földre"
Itt vajon arra gondolnak, hogy egy nagyobb gravitációval rendelkezõ objektum körüli körpályáról, táguló spirálban, szakaszos napszél gyorsítással állítják visszatérõ pályára? Mert széllel szemben vitorláztatni egy súrlódás mentes környezetben, ahol nincs mi kompenzálja az ûrjármûvet terhelõ forgatónyomatékot... nos ez elég lehetetlennek hangzik. Persze hülye vagyok a fizikához.
Sanyix: simán befoghatja bármelyik bolygó, vagy hold, pusztán úgy kell megválasztani a gyorsítás idejét, hogy a haladási sebesség és az objektum közelében ébredõ tömegvonzásból eredõ sebesség növekedés összege éppen akkora legyen ami elég a pályára állásra. Mondjuk, az érkezési pályagörbének is passzentosnak kell lenni.
úgy, ahogy pl. egy csónak egyoldali evezésnél. kihasználják a szonda tömegét, a vitorla egyik felét bevonják és ettõl a szonda tömegközéppontja körül egy forgómozgás jön létre
Valóban, de azt ne felejtsd el hogy hiába kerüli meg a bolygót a sebessége nem változik (bolygó felé közeledve gyorsul, az érkezési tengelytõl számolva nagyjából ugyanennyit lassul, vagyis olyan sebessége lesz mint a bolygó elérése elõtt). Lassításához ugyanakkora utat kell megtennie, a napot felhasználva, mint amit a bolygó eléréséig tett meg.
Ergo: ezzel továbbra sem fognak objektumokat célbajuttatni ;)
most látom, hogy az elõttem lévõk már nagyából kifejetették a lelassítást, szóval fölöslegesen gépeltem :)
Azért nem egészen így van... gondolj bele, hogy megfelelõ számításokkal simán meglovagolhatják egy bolygó gravitációját és megfordulnak (vagy anélkül is egyszerûen megfordulnak), akkor szembenapszéllel logikusan elkezd lassulni a jármû és tadadadadadaa máris lefékezték a megfelelõ sebességre :)
Brueni: a plútónál már semmilyen. A heliopauza a teóriák szerint Neptunusz után van, addig lehet napvitorlázni. ( http://en.wikipedia.org/wiki/Heliosphere ) Nekem inkább azt magyarázza el valaki, hogy lehet (nap)széllel szemben (nap)vitorlázni.
Miért lenne alkalmatlan emberi utazásra csak azért, mert hónapokig gyorsul? Már a Mars küldetésnél is több hónapos úttal számolnak. Nem rohadtul mindegy, hogy egész úton lassít/gyorsít. Vagy csak az elsõ és utolsó rövid idõszakban?
oké, hogy 300 ezred gramm/tenyér, de a bolygók gravitációja nem befolyásolja a felgyorsulást? meg milyen "napnyomás" van a plútó körül? ha fújsz egy nagyot az iroda végén ülõ kollégádra, megérzi?
Ezt már gyönyörûen demonstrálták a Star Trek - Deep Space 9 sorozat egyik részében.
Nem fogja be a bolygó, mert mindig gyorsabban közeledik hozzá, mint a legnagyobb pályasebesség. Azt kell kiszámolni, hogy megfelelõ irányban menjen megfelelõ sebességnél.
Gravitációs lassítás nem lassítja le eléggé, azzal egyedül pályára állni nem lehet. Légfékezéshez meg valamennyire sûrû légkör kell, ami a plutón alig van, viszont neptunuszon jó lehet.
> Ennek nulla a pajzsa... meteoritok? Kicsik? Nagyok? Semmi nem védi.
Ja tényleg nem védi semmi de nagyon nagy a vitorla felülete és biztosan úgy van megtervezve hogy 1-2 kisebb lyuk még nem számít neki. (Ha egy nagy aszteroidával ütközik hát az pech de az ellen a mostani pajzsok se érnek semmit.)
Úgy lehet vele nappal szemben menni hogy felgyorsítják egy nagyobb bolygó (pl. jupiter) felé. Alacsony pályán gravitációsan felgyorsul és amikor elindul nappal szemben akkor bezárják a vitorlákat. (Persze ki kell számolni a pályát hogy ne fogja be a bolygó.)
A napvitorlára is az impulzus megmaradás törvénye igaz, lehet vele olyan irányú erõt kifejteni amely szöget zár be a vitorlával befogott sugárzás irányával. Tehát lehet vele manõverezni is. Csak cikkcakkban nehéz menni, pont az impulzus megmaradás miatt. A vitorlás hajó uszonyát csak egy közeli bolygó gravitációja helyettesíti, de nálunk nincs túl sok bolygó.
emberi utazásra nyilvánvalóan alkalmatlan egy olyan eszköz, amelynek hogy normális sebességgel elérjen, hónapok kellenek. Viszont egy Neptunusz, Plutó stb. szondához tökéletes választás.
A fékezés viszont egyáltalán nem probléma, majd az adott bolygó atmoszférája - gravitációs ereje megteszi ezt a feladatot, röppálya kérdése az ügy. A rakétahajtómûves szondák sem saját erõbõl lassulnak, illetve csak minimálisat.
Ennek nulla a pajzsa... meteoritok? Kicsik? Nagyok? Semmi nem védi.
na ez az, hogy én még bele sem vettem, hogy a vitorlásnak átállítható a vitorlája és vannak kormányszervei, tõkesúlya etc. én csak azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy ugye úgy állítják be a vitorlát, hogy a fõ- jib- genoa-vitorla úgy álljon, hogy azon a felületén aminek van olyan vetülete a haladási irányra, ami elõre felé mutat nagyobb legyen a szélsebesség, mint a másik oldali felülete felett. a gyorsabb levegõ kisebb nyomású és ez a nyomáskülönbség hajtja a hajót fõként elõre és ez az amiért akkor is tud elõre menni, ha mondjuk kissé oldalról-elölrõl fúj a szél. ha levágnánk egy repülõ szárnyát, akkor az is egész jó lenne, csak azt más sebességhez tervezték, de jó szélben is hasonló a vízszintes görbülete a vitorlának, mint a szárnyak zsukovszkij profil féléje - a vitorlán tulajdonképpen oldalirányú felhajtóerõ viszi elõre a vitorlást. ezért nem értem aztán, hogyan gondolták a napszéllel szembe utazást.
Megfeledkezel a víz és a vízbe merülõ kormánymû fékezõ és irányító hatásáról. Az ûrben nincs ilyesmi. Az "oldalról fúlyó napszél" nem fogja elõre lökni az ûrhajót. Ez egyszerû alkalmazott fizika, és bár nem vagyok fizikus, józan eszem van. Bár azt nem tudom elképzelni, hogy napszéllel szemben hogyan haladhatna egy ilyen vitorlás - hacsak be nem vonja a vitorláit, és a lendületre bízza magát. Esetleg visszafelé ionhajtómûvel gyorsíthatna... vagy elmegy az alpha centaury-ig, és annak a csillagát használja gyorsításra. Na akkor aztán várhatunk míg hazaér :)
Ûrjármûként nem lehet felhasználni, mivel a nagy sebességre történõ gyorsulás után valahogy meg is kellene állnia ahhoz, hogy A-ból B-be biztonságosan eljuttassa a személyzetet, vagy felszerelést. Mivel ekkora sebességre nem tudunk rakétával felgyorsítan egyetlen ûreszközt sem, ebbõl egyenesen következik, hogy megállítani sem tudjuk -> a fékezéshez pontosan annyi befektetett energiára van szükség, amennyi a felgyorsításához kellett, ami rakétahajtóanyaggal nem elérhetõ. Nincs egy második napunk sem a túloldalon, hogy a vitorlát a másik oldalról "fújja".
Ergo: ez csak arra jó, hogy elküldj egy szondát egy objektum mellett, majd egyszer ha egyáltalán valamilyen objektumot ér, hatalmas sebességgel becsapódva megsemmisül.
sött továbbvive a gondolatot akár még ionhajtomûvel is kombinálni lehetne, a k* nagy vitorla mért ne lehetne napelem....? Már az elözõ hibrid verzsön is olyan sebességet érhetne el amit ember kéz alkotta dolog még soha hát még ha a hajtásba egy ionhajtomû is bekapcsolódna...
végülis idõ van bõven elvileg van vmi akadálya egy 20.000km/secnek? Ha gyorsulást nem számoljuk(na itt ment el a pirula vigkipp)akkor aktuális távolságtól függõen de gyak mindig 10percen belül oda lehetne ruccanni? :)
gondolom itt is a cikkcakk elvel mennek a szélel szemben. ""jelben is van a szemben mert ugye cikkcakk. (vagynem)
Egyébként szerinem elég izgi dolog ez és egy hybrid verzióban akár nagy fantázia is lehet.... konkrétan: az út elején egy szokványos rakéta gyorsítja az ûrhajót aztán levállik, vitorlak kinyílik és ürhajónk gyorsul tovább. Elején is gyors az ernyõ kinyílása után meg idõvel soha nem látott sebességeket lehetne elérni. Persze ez a "soha nem látott" még mindig büdös lassú ha nem a naprendszert vesszük alapul. :(
Szerintem megépítik a Bolgyó Hollandit egy ûrjármû formájában
"Emellett a napvitorlás haza is térhet, a vitorla ugyanis manõverezésre is alkalmas, így "széllel szemben" visszajuthat a Földre."
nem vagyok egy nagy vitorlás, de nem tudom elképzelni, hogy az ûrben ezt hogyan akarják véghezvinni napvitorlák alalmazásával, mivel a rendes vitorlások sem a szél konkrét nyomását használják ki, hanem a vitorla felületén ébredõ nyomáskülönbséget. csak a spinaker szerû vitorlákkal lehet korrekten tat felõl fújó szélben menni, a többinek inkább oldalirányból kell kissé fújnia. tehát ezt a kis tudásom felhasználva az életben nem fog ez a valami napszéllel szemben haladni. vagy homályosítson fel valaki, hogy hogyan gondolhatták vajon.