Már több éve tudják ezt a nagyvállalatok, volt/van is belõle balhé, Nestlé ugyanis saját kezében akarja tartani a -többek között- ottani vízkészleteket, nem osztva azt meg az ott élõkkel.
Érdekes. A bibi akkor lesz, ha felelõtlenül elpazarolják vagy neadjisten elszennyezik. Ezen felül az ilyen vízkészletek nem tartanak fel valamiféle egyensúlyt a talaj szerkezetében?
"Két hatalmas víztározó is nyugszik Kenya legszárazabb és egyben legszegényebb térsége alatt. Az Unesco által támogatott mûholdas megfigyelõrendszer szerint Turkana alatt - állítólag nem is túl mélyen - több milliárd köbméter vizet tárol a föld. Kenya máris azt tervezi, hogy újabb területeket vizsgál meg a magasból, hogy kiderüljön, hol van még ekkora kincs."
hát igen,és ebbõl megint a kis országoknak lesz nagyon nagy problémájuk,mert rá leszünk szorulva megint egy nagyhatalom segitségére...lásd földgáz---<oroszok..
arra kéne elsõsorban gondolni, hogy az édesvizet elsõsorban az ipar használja. amíg egy egység vizet kap egy forintért, addig okés. de ha tengerbõl kell kinyerni, és felmegy az ára 10-20, de akár száz forintra, az már egy picit átalakíthatja az életszínvonalat.
azért az energia az teljesen más tészta,amíg van szél,van nap,van geotermikus energia,addig nem lesz probléma!! ha meg már szóba hoztad a fúziós erõmüvet,Franciaországban már tavaly megindultak a munkálatok,és 2016-2020 között már be is indul a szakértõk szerint...
amíg lesznek óceánok-tengerek addig szerintem,MONDOM SZERINTEM(még mielõtt valaki leugatna) nem lesznek akkora próblémája az emberiségnek,mivel 20-30 év múlva biztos lesznek olyan technológiák,amivel a fejlettebb országok akármelyik óceánból-tengerbõl tudnak kinyerni 100%-os ivóvizet! de az biztos,ha ez bekövetkezik,akkor a hírekben nem árfolyamokról lesz szó,meg benzin áremelésekrõl,hanem a víz piaci áráról...
Hát igen, ahol nem tekintenek elõre... egy olyan ország, amelynek a határvonalainak fele tenger vagy óceán, és folyamatos vízhiánnyal küzd, egyszerûen mellõzi a tengervízsótlanításban rejlõ lehetõségeket (igen, még úgy is, hogy Jemen elégé szegény ország, de például India és Pakisztán is részben ilyen módon jut ivóvízhez).
nos nem kívánok beleugatni jobban a témában, nade hogy ne lenne majd vízhiány...persze, az átlagember számára borsos áron elõ lehet majd állítani sósvízbõl. nade az iparnak is? hogy meg fognka ugrani az árak. no és a mezõgazdaság? elfelejtettétek, hogy édesvízzel locsolják a növényeket?
két érdekesség:
a kivonható talajvíz átlagos, teljes megújulási ciklusa a Közel-Keleten 1200-1300 év (tehát ennyi kell, hogy csapadékból, a beduinok és tevéik vizeletébõl meg innen-onnan újratermelõdjön azokban a föld alatti tározókban), nem nehéz prognózisokat felállítani: ha ennek a víztartaléknak a kinyerése és felhasználása a jelenlegi feszített ütemben folyik, nemcsak a természetes, föld alatti víztározók 30-50 éven belüli kiürülésével kell számolni.
Szaúd-Arábia (a térség többi államához hasonlóan) presztízskérdést csinál a saját vízbõl – már amióta (és ameddig) a kõolajból származó bevételei ezt megengedik. Mezõgazdászok, hidrológusok és katonák 1992-ben elszörnyedve mesélték egymásnak nemzetközi konferenciák szüneteiben a negyedik és a hatodik ital között, hogy a roppant konzervatív sivatagi monarchia rekordnagyságú, négy millió tonnát valamivel meghaladó gabonatermésének öntözését – a boldogult emlékezetû Fahd király személyes utasítására – hónapokon keresztül saját talajvíz-tartalékaikból fedezték. A fúrások, a csõrendszerek lefektetése, az öntözõcsatornák megtervezése és kiépítése, a 40-45 fokos hõségben villámgyorsan párolgó víz folyamatos pótlása összesen 2,2 milliárd (olaj)dollárjába került az országnak, miközben a fenti, észveszejtõ áron megtermelt gabonamennyiséget 650 millió dollárért bármelyik kanadai, amerikai vagy európai exportõr boldogan a rijádi raktárak kapujáig szállította volna, s nem utolsósorban megmaradt volna több tízmillió köbméter ivóvizük…
amúgy jobbhíján én is csapvizet iszom mert a petpalackgyûjtést nem kultiválom de nem volt még semmi bajom.. viszont az orvos ismerõsöm akinél ezt a desztillálást megcsináltuk azt mondta hogy ennek a "pesti csapvízivásnak" nem most lessz meg a hatása hanem 10-15-20 év múlva mert akkorra épül be a szervezetünkbe annyi káros anyag ami már gondot okozhat.. nemtudom igaza van-e, nem vagyok se orvos se biológus de elgondolkodtató
azt azért megkérdezném tutod-e mi marad a pesti víz desztillálása után és mi marad egy ihatónak jelölt forrás vizének desztillálása után, és vajon mi az a "szép zöld cuccos"?
amúgymeg nem akarok belemenni a ki hallot többet versenybe, való igaz amíg meg nem pusztulok egyre többet hallok majd, de hidd el barátom ismerek pár embert magamon kívül aki rendszeresen túrázik elég sokfelé határon innen és túl is és ilyenrõl még senkitõl nem hallottam
világéletemben azt ittam és iszom , valszeg jó a gyomrom mert külföldön is csapvizet iszom és soha semmi bajom nem volt tõle mig mindenki más széthányta fosta magát egy kortytól:D
jah és desztillálj le egy forrás,patak,kút vizet meglátod hogy ott mi marad jó kis forrásvizet csak hagyd állni egy pár napig és meglátod a szép zõld cuccost. Nem azt mondom, hogy a pesti víz tisztább azoknál de minden vízben van valami szar a hegyi patakokban persze nincs klór meg annyi nehézfém de egy sima 500forintos mikroszkóppal megnézve elég nagy benne a mozgás amihez nincs hozzászokva az átlagember és jön a láz,fosás,hányás
És hogy a témánál maradjunk nincs vízhiány és nem is lesz
Nem mondok újat azzal h a Pestiek a Duna genyás vízét isszák...jah bocs párszor átmegy a szûrõn"+1000tonna" klórt belebasznak...ezt iszod...egészségedre
én meg annyit hogy nem hallottam még olyanról akinek forrásvíztõl bármi baja lett volna :)
viszont megkeresem neked azt a képet amit egy ismerõsömnél csináltam miután desztilláltuk a bp-i csapvizet.. erõsen elgondolkoztam hogy igyak-e még utána a csapvízból..
forralás után jah csak annyit akartam mondani, hogy ált a tiszta patak,forrás vizek sem "tiszták" mert olyan élõvilág van bennük ami teljesen felcseszi az emberi gyomrot. És tartom magam ahoz hogy jó a csapvíz, világ egyik legjobb csapvize van nálunk.
hát én túrázom már pár éve rendszeresen és folyamatosan forrásokból iszunk de még nem hallottam hogy bárkinek is baja lett volna ilyesmitõl.. sõt patakból is vettünk már vizet nem egyszer amit ugyan forralás után de szintén megittunk és semmi bajunk nem lett..
bármilyen meglepõ a víz túl sok helyrõl nem jöhet;) amúgymeg tök mindegy hogy föld alól folyóból vagy tóból van a víz ugyanolyan redvás és tisztítani kell. Menj fel az érintetlen hegyekbe és igyál friss forrásvizet, garantált 40fokos láz és fosás 1hétig a vízben lévõ élõvilágtól. Gyomor válogatja ki mit tud meginni, nekem spec semmilyen országban nem volt bajom még a csapvíztõl így iszom azt. Aki nem bírja nem issza, ennyi.
szögezzük le elsõként: szegeden a csapból nem víz folyik! ittam egyszer belõle, hánytam is egy nagyot, köszönöm, többet soha
aztán: nem tudom, ismered e nyugat magyarországot, de bármily meglepõ számodra, ott forrásokból szerzik a vizet. pl szombathelyen tuti. a 100%a a fogyasztásnak forrásokból jön, és föld alatti "folyókból."
Egybõl leflameltelek, de a lényeget elfelejtettem a "ne fürgyé' le" szöveghez elmondani.
Mégpedig: Tény, hogy a savköpeny nagyon fontos, ezt a divatos tisztálkodószerek nagy %-a egy idõ után olyan szépen legyengíti, minden tisztálkodáskor, hogy öröm nézni. A PH semleges és kevés mesterséges adalékanyaggal ellátott szerek naponta használhatók.
A jó taktika egyébkén az, ha PH neutral terméket használunk 1. nap (tusolás), 2. nap egy gyenge fürdõsó/tengeri só kombót vetünk be, 3. nap pedig sima langyos víz és semmi más (tusolás), majd újra elölrõl az egészet.
Aki túl sokat fürdik (napi 1-nél több), ráadásul szappannal, nem PH semleges szerekkel, az elõbb-utóbb egy nagyon érzékeny bõr tulajdonosa lesz, amely nem túlzottan lesz képes ellenállni a környezeti terheléseknek, ekcéma, allergia is kialakulhat.
Aki 3 naponta fürdik, vagy még több az hagyja elszaporodni a 3 nap alatt rákerült ill. már meglévõ baktériumokat, így pattanásos, gyulladt bõrrel, ekcémával is szembesülhet, a bõr védekezõképessége pedig annyira legyengülhet, hogy elkezd hámlani ill. már belsõ problémák is jelentkezhetnek.
Aki pedig nagyon ritkán tisztálkodik, annak a várható élettartama 10-15 évvel csökkenhet.
Csak gondolom nincs pénzük. Tényleg Pestiek! Mit gondoltok hogy nektek a víz honnan van? - a dunából bizony.. csak történt egy tervezési hiba :D ugyanis a szennyvízet elõrébb engedik bele pár száz méterrel.. így alapjába véve tisztított szennyvízet isztok. ( de lehet direkt csinálták így hogy ellenállóak legyetek a fertõzésekkel szemben.. pl mint a ciguk )
viztisztitóról nem hallottak még a zöldek gondolom, a legdzsuvásabb iszappból is kristlytiszta vizet lehet már csinálni. Max drágább lesz de hogy hiny legyen belõle?...
Az biztos, hogy nem olyan vészes a helyzet, mint amilyennek néhányan megpróbálják beállítani. De azért jó lenne egy helyes nemzetközi vízpolitikát támogatni. Különben pár évtized múlva a csapból is ez fog folyni. Mármint a víz-probléma:)
"én is azt mondtam.Európát nem veszélyezteti jó lenne ha elhallgatnának a zöldek a hülyeségeikkel"
Pff. Közvetlenül valóban nem veszélyezteti, de közvetetten igen is. Ehhez nem kell 200-as IQ hogy ezt belássa az ember. Szerinted azok a fejlõdõ országok, ahol robbanásszerûen nõ a népesség tétlenül fognak ülni egy helyben ha egyszercsak nem tudják ellátni ivóvízzel és kajával az embereiket?
Jelenleg általánosan elfogadott tény, hogy túl sok sós víz rövid idõ alatt történõ elfogyasztása, – ami a hajótörötteknél a nagy melegben könnyen elõfordul –, nem csillapítja a szomjat, hanem kiszárítja a szervezetet. A jelenség az ozmózisnak köszönhetõ.
A só vizet vesz fel (ez a jelenség minden sótartónál megfigyelhetõ). Az emberi sejt nedve tartalmaz bizonyos mennyiségû sót, de ez jóval kevesebb, mint a tengervízé. Ha a sejtfal kívülrõl sós vízzel érintkezik, ez kivonja a nedvességet a sejtbõl, ahelyett hogy az befelé áramlana. Ezen kívül a tengervíz sótartalma túl magas ahhoz, hogy a vese gond nélkül feldolgozhassa.
Az emberi test víztartalmának kétharmada a sejtekben található, a fennmaradó rész pedig többek között a vérben és az emésztõrendszerben, ahová ivás után elsõként kerül. Amennyiben sós víz jut az emésztõrendszerbe, a hipotalamusz erre specializált receptorai érzékelik a megváltozott ozmózisnyomást; ezek a receptorok nem csak a vízkiválasztásért, hanem a szomjúságérzetért is felelõsek. A szomjúság elsõ jele a kiszáradó száj, ugyanis a vízhiány révén csökken a nyálképzõdés, hogy elegendõ nedvesség juthasson a vérbe.
Ezért tûnik abszurdnak a sós vízzel történõ szomjúságoltás, ugyanis bár sok folyadék jut a gyomorba és a belekbe, de ahol a legnagyobb szükség van rá, vagyis a sejtekben onnan kiáramlik. Tehát fontos, hogy a szervezetben lévõ só és víz viszonyából adódó ozmotikus nyomás ne boruljon fel.
Mindent csak mértékkel
A szakértõk szerint amennyiben csak sós víz áll rendelkezésünkre, javasolt kezdetben csak igen kis mennyiséget fogyasztani belõle, ugyanis ekkor a szervezet még nem dehidratálódott, és egy darabig képes elviselhetõ mértékig felhígítani a sós vizet.
Apró vigasz, hogy a tengeren az esõvíztõl eltekintve van még egy iható vízforrás: a frissen kifogott halak némelyikének nedvességtartalma az ember számára elviselhetõbb mértékû sót tartalmaz, mint a tengervíz.
A francia tengerészet kutatásai szerint az ember hat napig minden gond nélkül képes sós vízen élni, de azután az ozmózis rendszer már felborul.
Sose értettem hogy a hajótöröttek a víz hiány miatt miért nyifantak ki.. bakker ott van a szájuk elõtt igyanak bele. Sós.. naés a levesben is van só meg mindenben, legalább finomabb.. nincs édes víz! mindenhol ezt hallom, hát bakker nehogy már válogasson, tisztára üvegtigris lesz má.. hány bubis? -3 -akkor nem kell! Ahol nincs tenger vagy oceán se folyo oda meg ásni kell egy gödröt és elvezetni, ha lusták az emberek ássanak csak egy fél méter széles, fél méter mély árkot, az is ad annyit amennyi ivásra elég lesz. Fürdeni meg elég hetente egyszer amúgy is. A marson valóban vízhiány van, ha ott lenne pár millio telepes, na õket megérteném jáááj kevés a víz!! de itt a földön 2/3 víz van.. omg.
Ráadásul olyan területeken amiket jóformán nem is oktatnak.
Az "elegen vagyunk" meg elég érdekes, mert a gépész állások 25-50%-a FOLYAMATIOSAN betöltetlen tudtommal. Tehát olyan helyre keresnek ember ami soha nem is lesz, mert kezdõt nem vesznek fel és tapasztalatot szerezni nem lehet abból amit nem igazán tanítanak sehol. Hihetetlen, hogy ezt nem látják át..
Kutatómunkák meg tanulmányok... pffff. USA-ban annyi kutatómunkát meg tanulmányt gyártanak, hogy be lehetne temetni velük a Dunát fel egészen az Alpokig. Ha csak a negyedének igaza lett volna, már rég kipusztult volna az emberiség (mert érdekes módon mindegyiknek ez a vége). Van egy rakás senki kis kutatócsoport, akik szeretnék, ha felfigyelnének rájuk, ahhoz meg valami nagyon drámai felfedezést kell tenni, ebbõl születnek az ilyen és ehhez hasonló tanulmányok. Telenyomják rengeteg feltételezéssel, ugyan elképzelhetõ, de roppant valószinûtlen feltételezéssel, és végigvezetik a gondolatmenetet. Persze, hogy katartikus vége lesz. Alátámasztásképpen megspékelik még néhány ilyen 13000 literes statisztikával, hogy tényszerûnek hasson, és irány az újság, vagy nem is, rögtön az Internet. Híresek vagyunk!
Egyrészt, a víz körforog, másrészt kurva sok is van belõle. Ha ilyen mértékben nõne a népesség, mint ahogy a 20. században nõtt, akkor valóban baj lehetne a vízmennyiséggel, de sztem sokkalta valószínûbb, hogy a népesség csökkeni fog. Mégpedig amiatt, hogy fogy az olaj, és a kevesebb olaj kevesebb embert fog tudni eltartani. És ahogy Tinman is kifejtette, jobb lesz, ha kevesebb lesz az ember, mert minden annál többet ér, minél kevesebb van belõle. (kereslet és kínálat... brrrrr.....)