Meg majd ha kiélezõdik a verseny Kína+ruszki vs U.S. között, akkor is mit várnak egyesek attól? (Persze nyilván lenne abban is némi haszon ilyen szempontból) de végsõ soron mi lenne??? Az, hogy egyik küldene embert a Marsra és ''bizonyítaná társadalma felsõbbrendûségét'', azt nem történne utána még vagy 200 évig semmi...
Én NEM állítom magamról, hogy mindent tudok. És ezt nem is szégyellem.
Mondd, amit gondolsz...
Bár nyilván a porózusabbaknál ez nem jó, de a szikláknál is csak olyan erõvel, hogy lehetõleg ne üsse át... Nyilván az lenne a legideálisabb, ha erõs hajtómveket rá lehetne fogni mindre és azzal lelasssítani, irányítani... Csak az a baj, hogy ilyen (úgy tûnik a forgalomban) nincs... Ezért mondtam azt amit...
Várhattok arra, hogy a magáncégek MAJD megváltják a világot! De kérdem én, MIKOR? Mióta mondják ezt, hogy MAJD kimennek... MAJD, persze.De akkor miért nem történik semmi? Mert EZ SEM ELÉG HAJTÓERÕ(!!!), hogy van nyersanyag az ûrben... (Legalábbbis pilanatnyilag).
(Én az nem mondtam, hogy senki nem nyitná ki a száját… :) De biztos, hogy akkor a többi is automatikusan elismerné? Talán ésszerûbb elkerülni a pánikot…)
Bár mondjuk arra lennék én kíváncsi, hogy a gyakorlatban az vajon mennyire lenne jó, ha nem az lenne a cél, hogy darabokra akarnánk szétlõni egy nagyobb meteort, (frontálisan vagy belülrõl) hanem csak oldalról, szekvenciálisan, sok robbantással, lökdösve, hogy lehetõleg ne essen szét kisebb darabokra, hanem hogy lehetõleg letérjen egyben az egész a pályájáról… Nem tudom…
Ne irkálj butaságokat. Rengeteg az amatõr csillagász, biztos lenne közülük egy, akinek eljár a szája. Volt is már téves riasztás, tehát épp, hogy "bevallanak" olyanokat is, amelyek nem is fognak megtörténni.
"A Csillagászok Klubjának elsõ szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról. A Csillagászok Klubjának második szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról. A Csillagászok klubjának harmadik szabálya: a becsapódás addig tart, ameddig tartania kell. A Csillagászok klubjának negyedik szabálya: egy Föld és egy becsapódó aszteroid. A Csillagászok klubjának ötödik szabálya: egyszerre csak egy becsapódás . A Csillagászok klubjának hatodik szabálya: se ing, se cipõ, se öv a becsapódás után. A Csillagászok klubjának hetedik szabálya: ha ma vagy földközelben elõször, be kell csapódnod. "
Na meg gondolj bele, ha az Apofisz (vagy egy másik) meteor valóban eltalálná a Földet, szerintem a népnek, a tömegnek a csillagászok sohasem vallanák be… Pont pár hete láttam az Orson Wellsrõl készült dokumentumfilmet… Az mekkora súlyos egy poénarc volt, te jó ég!:) ’’Hárommilló ember elindult egyik irányba az autópályán’’ …(Mert a másik irányból ’’jöttek’’ az ufók:)... )
Hát igen, én már csak egy ilyen vicces ember vagyok…
(Bár érdekes kérdés: HA az aszteroida-öv helyén egykor tényleg egy bolygó volt(? ki tudja, bár biztosan ezt persze nem állítom), akkor azt vagy egy természetes aszteroida szétkap(HAT)ta, vagy… szétrobbantották a birodalmiak??? ;) Tessék röhögni!)
Vicces, hogy mindenki azt hiszi egy új, hatékony ûrhajó hajtómû bármilyen változást hozna a földi jármûvekben. Holott nem sok összefüggés van a kettõ között.
Nemtom, hogy egy jó nõvel lehet-e repülni, valszeg igen :-), de a szerves anyagnak nincs párja!!! Gondolj csak a pókselyemre. Én csak azon csodálkozom, hogy ha ilyen faszagyerek ez a szervesanyag, miért nem tudott kitörni bolygónk fogságából az ûrbe? De, ettõl függetlenül, meghajlok az anyatermészet csodatevései elõtt és nem tud betelni vele.
A Titánt újból megemlítve, a sok szénhidráttal biztos lehetne kezdeni valamit. Az a hold minden szerveskémikus álma! (A szervetlenkémikusok álma a Vénusz.) Lehetne kísérletezgetni, játszani, mint egy kisgyerek.
"Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek ûrutazásainak."
A gazdasági okok addig hiányoznak, amíg nincs ûrkolónia. Mihelyst felépül egy ûrkolónia, annak már a saját fenntartásához szükség lenne az aszteroidák stb. nyersanyagainak hasznosítására, és jelentéktelenné válna az olyan kérdés, hogy mennyibe kerül 1 kg feljuttatása a Földrõl az ûrbe.
Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek ûrutazásainak.
Egyébként nekem így a fórumot olvasgatva jutott eszembe egy olyan indítómechanizmus, ami 3 lépcsõbõl állna. Az elsõ egy ballonokra függesztett kilövõ platform lenne, ez tenné meg az elsõ 20-30 kilómétert, ezzel megspórolva kb. 1 rakétafokozatot. A lebegõ kilövõplatformról rakétával lõnék fel LEO-ra például az embereket, új mûholdakat, stb. Ezel a lépéssel akár több tíz százalékkal olcsósodhatnának a LEO-ra induló küldetések.
Azok az eszközök, ami ennél (LEO-nál) távolabbra mennének (technikai, fõleg méretbeli okok miatt elõször fõleg a mûholdak) azok innentõl ion-t használnának. (LEO-nál távolabbi emberes küldetés ritka, ezért sokáig elég lenne akár egyetlen nagyon erõs ionos ûrhajó is a késõbbiekben emberek számára) Ez a lépés pedig a LEO-n túli küldetések árait nyomhatná le.
LEO-n keringene egy óriási napelemes erõmû, ami energiacellákat töltene. Ezek és a mûholdak illetve ûrhajók által használt energiacellák szabvány energiacellák lennének, azaz cserélhetõek. Így ha lemerülne egy mûhold vagy ûrhajó, itt tudna tankolni, elhasználtat töltöttre cserélni. Liter benzin helyett egységnyi üzemanyagcellák "folynának" tankoláskor. (Késõbb ilyen töltõállomások akár a kutatások legnépszerûbb bolygói és holdjai mellett is lebeghetnének, ahogy ugye benzinkút is van több helyen az út mentén, hasonló elõnyökkel itt is.)
Így el lehetne érni, hogy minden ûrhajót és ûreszközt csak egyszer kellene fellõni. Ráadásul rakétát olyankor is csak 20-30 kilóméter magasról (itt lebegne maximumon a platform) és LEO-ig (itt tudnának utántölteni és innentõl használhatnának iont) kellene használni, ami sokat csökkenthetne a kilövés költségein.
Ráadásul a rendszer lehetõvé tenné, hogy egy-egy mûhold akár sok küldetést hajthasson végre a Naprendszer különbözõ pontjain használva a mûszereit, mert az ionnal akár vissza is térhetne és a LEO-n végzett újratöltés után újra indulhatna másfelé. Ezzel is komolyan csökkenthetne az egységnyi költsége az ûrkutatás misszióinak, mert nem kellene minden úthoz új mûhold és új fellövés.
Amennyiben pedig az emberes használatra szánt ion meghajtású ûrhajó parkolópályán a Hold körül keringene és ott lehetne rá átszállni, úgy akár atomenergia is hajthatná azt a naprendszerbeli küldetésekhez. Csupán egyszer kellene oda eljuttatni és onnantól azt biztosítani, hogy a legénység induláskor odajuthasson illetve érkezéskor onnan (a Hold körüli pályáról) még hazajuthasson. Persze ma ez is sci-fi.
Azért ne túlozzunk! Persze, én is keveslem az ûrlóvét, de amíg háborúk folynak (mert a terrorizmus jelenleg nagyobb veszély, mint egy aszteroida!), addig ennyi jut erre. Nem kell mindig csak elégedetlenkedni, a rendelkezésre álló pénzeket és más forrásokat hatékonyabban kell kihasználni. És be kell vonni a maszekokat is.
Amíg nincsenek igazán hatékony hajtómûvek, addig ez az egész csak szerencsétlenkedés. Az lenne a Kánaán, ha sikerülne több generációval növelni a hatékonyságot. Éppen ezért kéne szinte minden energiát erre fordítani, mert az hosszabb távon valószínûleg igencsak megtérülne, ha sikerülne jelentõs áttörést(eket) elérni…
De félek, hogy amíg nem találnak egy Föld felé tartó meteort, addig megelégszenek azzal, ami most van…
Lehet(?) hogy pont ezért talán azt kéne csinálni, hogy azt kéne hazudni a politikusoknak, hogy mittudomén’ 70-90 éven belül eltalálja a bolygónkat egy JÓ NAGY aszteroida… Remélhetõleg (legalább) akkor lenne POLITIKAI SZÁNDÉK is, hogy fejlesszenek mindent amit csak lehet, ezerrel. Asziszem’ az aztán megdobná a fejlõdést, az állóvizet, ha valóban találnának egy ilyet… De amíg csak riogatás van, amíg ez nem több, mint elméleti lehetõség, amíg nincs semmi konkrétum, addig mindenki beleszarik az egészbe, és nem fognak ennek elhárítására pénzt adni, igazán fejleszteni.Csak akkor fognak erre jobban odafigyelni, amikor már túl késõ lesz.(Aminek a valószínûságe még ha kicsi is, mégsem egyenlõ a nullával, teljesen kizárni egy ilyen katasztrófát nem lehet.Bár ha már esetleg találtak volna egy ilyen meteort, azt valószínûleg nem fogják nagydobra verni, a pánik elkerülése miatt.) De addig az egész ûrkutatás sajnos nem lesz több némelyek szemében, mint luxus, felesleges pénzkidobás.(Ahogy az ilyen -számomra elkeserítõ- véleményeket ezen a fórumon is megtapasztalhattam…)
Aztán ha esetleg valóban sikerülne új meghajtási elveket kikísérletezni, ha sikerülne sokkal gyorsabb, erõsebb, sokkal hatékonyabb hajtómûveket kifejleszteni, az késõbb olyan elképzelhetetlen fejlõdést jelentene, amihez csak a kerék feltalálását lehetne hasonlítani. Mert ez nemcsak az aszteriodák esetleges becsapódása elleni védelemben hozhatna változást, hanem a globális felmelegedés elleni harcban, az olajkapitalizmus monopóliumának megtörésében is. És az ûrturizmusban, az ûrbányászatban, a terraformálásban, MINDENBEN… Erre az egy dologra BIRODALMAKAT lehetne építeni, ha léteznének ilyenek…
De szerintem amíg nem lesz komoly politikai szándék, IGÉNY a fejlõdésre, (félek) addig nem is lesz semmi változás. Addig az ûrkutatás az adófzetõk szemében (jobb esetben) csak egy érdekesség lesz kétévente a híradóban, amikor küldenek egy szondát a Marsra… T.D.
Aki jobban figyelt fizikaórán, ne röhögjön, javítson ki :) Lehet, hogy az általunk ismert neutrínódetektorok elméleti legjobb reakcióideje korlátozná le ennyire az átviteli sebességet.
Ahhoz, hogy több csatornát használjanak párhuzamosan, nem kell visszajelzés. Másrészt meg azt sem tudom milyen elven mûködne az enkódolás. Lehetséges vajon frekvencia modulációt használni neutrínókkal? (Talán még a kutatók se tudják.) De ha sima intenzitás modulációt használnak is (villogtatják a lámpát) akkor túl kevésnek tünik az a cirka 0,5bit/s sebesség. (Már ha jól számoltam az ezer nyomtatott oldal/évet.) Miért ennyi? Nem lehet gyorsabban villogtatni? Ki mondta, hogy kettes számrendszert használnak? Ha négy diszkrét érték van, akkor máris duplázódik a "sávszélesség".
Tömöríthetik is az információt. Még akár veszteségesen is. Sõt, ez akár a tesztje is lehet a civilizációknak, hogy mikor érnek el olyan fokra, hogy megfejtsék.
A firnyákos átviteli technológiák biztos kimaradnak, mivel mindhez kell némi visszajelzés, ami pár száz, pár ezer év. Marad a 150 éves rézdöngölõ távírász módszer, egy csatornán csak oda, vakon bele a semmibe. Igazad van, erõsen becslés-szagú kijelentés.
Igen. Ha ismered. De õk nem ismerik. Annyit tudnak egy bizonyos energiaérték felett kell lenniük. De hogy mennyivel felette? És akkor ne is beszéljünk olyan megoldásokról, mint amiket a WiFi technológiánál is használnak újabban, mint a MIMO és a Channel-bonding.
Szóval így kijelenteni, hogy egy teljes mértékig elméleti galaktikus üzenõhálózatnak mekkora a max adatátviteli sebessége elég komolytalan.
Hát, gondolom a Magellán címü "tudományos" mûsorba ritkán férnek be az ilyenek, mivel a kis fókabébik megszületése egy állatkertben, vagy egy celeb szülése sokkal jobban lázba hozza a magyar átlag tévénézõt, mint mondjuk a súlytalansági fémhab kísérlet, vagy a holoTV. De javítsatok ki, ha történt valami pozitív változás e téren.
Ki lehet számolni az információtovábbítás max. sebességét, ha ismered a vivõ és a közeg tulajdonságait és a zajt. Hogy pontosan hogyan, azt ne kérdezd, de kb ezek amik bejátszanak.
Az Európai Ûrügynökség (ESA) oktatási részlege által támogatott diákmûholdat október 27-én álltították pályára egy Kozmosz-3M rakéta potyautasaként – a kísérleti ûreszköz azonban nem sokkal késõbb elhallgatott. A szakértõk szerint az energiaellátásban léphetett fel hiba és elképzelhetõ, hogy nem sikerül helyreállítani a mikromûhold mûködését.
A hordozórakéta neve lehetne Puma.hu. :-) Csak le ne zuhanjon, mert a üntetõknek +1 okuk lenne aZT SKANDÁLNI, HOGY Elkúrtad/-tuk!
Az elsõ amcsi mûhold - a gúnyolódó Hruscsov szerint - akkora volt, mint egy grépfrút. Valójában, ha jól emlékszem kb. 1,5 kiló volt a tömege, de ma már vannak ilyen bazi nagy grépfrútok.
Én, õszintén szólva, azzal is meg lennék elégedve, ha elsõ körben egy magyar narancsot sikerülne földkörüli pályára juttatni, és csak annyit csipogna, hogy bip-bip-bip!
"Szerintem a HU projekt elsõ lépése egy nyamvadt távközlési mûhold lenne, utána meg jöhetnének az automaták a Holdra."
Sokkal olcsobb es egyszerubb lenne a spaceship one peldajat kovetni, csupan nagyobb raketaval. Ha nem akarjuk visszahozni a jarmuvet, akkor egy ilyen konstrukcio tokeletesen alkalmas egy kisebb automata urhajo/muhold feljuttatasara. Ez utobbit egyebkent az usaban az ugyancsak a scaled composites altal gyartott pegasus raketaval szoktak.
Ha megis vissza akar terni a jarmu, akkor lehetoseg van visszateres elott 'kacsazni' vele. Ez a legkori fekezes egyik regi modszere. Leglatvanyosabb modon a 2010 urodusszeiaban mutatjak be. Egy ujrahasznalhato jarmu, eldobhato hopajzsal sokkal olcsobb mint a ket masik lehetseges kombinacio.
A Fold-Hold utra vagy hagyomanyos uzemanyagot erdemes vinni, vagy lehet probalkozni a napszel felhasznalasaval. A lagrange pontokon kereszul sokkal kisebb energiaval is el lehet erni a Holdat, csak ekkor rendes sugarzasvedelem kell a hajora, mivel sokaig lesz benne a van allen ovben es csak erosebb naptevekenyseg idejen hasznalhato. Viszont egy ilyen jarmu mar kepes akar a naprendszer elhagyasara is.
Föld-Hold viszonylatban én sem tartom jó megoldásnak az ion-hajtómûvet, mert nem elég gyors. A Mars felé talán, a Jupiterig biztos jó ötlet lenne. Mindemellett, én mindig is a több lábon állás híve voltam (JPÉ!), tehát az én filozófiám az, hogy egy kicsi napelem, egy kicsi hidrogén, egy kicsi szilárd üzemanyag, csipetnyi atom (RTG), kevéske ion, meg még, ami belefér.
Számoljunk. 100m2 Ga-As napelemtábla az 10kW teljesítményt jelent. 10kW az elérhetõ ionhajtómûvekkel 0,2N tolóerõt jelent. 50 tonnás ûrszerelvénnyel a gyorsulás 0,000004m/s2 Földkörüli pályáról Holdkörülire 4km/s össz deltaV kell. Ezekbõl a menetidõ kb 31,7évre jön ki. Kevés lesz az ellátmány...
Ezzel a tömeggel 92 napos menetidõhöz 25N tolóerõ kell ami 1,25MW-ot igényel. Ez 12500m2 Ga-As napelemfelületet jelentene ami a teljes ISS napelemfelületének majdnem négyszerese.
Az alapadatoknál az Orosz Enyergija cég 2000-es keltezésû Marsûrhajó tanulmányát vettem alapul, ami az amerikai és európai inonhajtómûves szondák adataival jól összecseng.
1db Enyergija rakétával, kémiai meghajtással, a meglévõ elemek segítségével négy nap alatt a felszínen lehetnek.
Szerintem meg ha már magyar program, akkor mi a Marsot ki is hagyhatnánk (mint tudvalévõ, Fermi már évtizedekkel ez elõtt megállapította, hogy mi marslakók vagyunk), úgyhogy mi minimum is a szomszédos naprendszerrel illik, hogy kezdjük. Most, hogy a Proxima vagy az Alpha napjával a Centaurinak, az már részletkérdés ;)
Viszont teherszállításra lehet, hogy jó lenne ez a módszer. Például ha egyszer Hold bázist akarna valaki építeni, akkor lehet, hogy Föld körüli pályáról már sokkal olcsóbb lenne, még ha lassan is, de ionnal tolni el a Holdhoz. Annak az is belefér akár, ha egy vagy két év akár az út. Vagy például távolabbi bolygók küldetéseihez is lehet, hogy így meglehetne alapozni az eszközöket. Miután minden ott van, az emberek csak utána lennének fellõve. A több tíz/száz tonna technika utazhat akár éveket is az ûrben, az emberek meg pár hét/hónap alatt utánuk érhetnének már nem ion meghajtással. Lehet, hogy így jóval olcsóbb lenne.
Mégegyszer mondom, 1. az Enyergija egyáltalán nem olcsó, sõt baromi drága. 2. A Föld mágneses tere sûríti össze a Van Allen öv töltött részecskéinek rétegeit, az ûrhajód személyzete baromi sok idõt fog ott tölteni, amíg az ionszekér körrõl-körre magasabb pályára áll, míg végre elszakadhat a földtõl. Nem védi meg õket a Föld mágneses tere, mert éppen az ami gerjeszti a Van Allen övet. 3. Minek menjenek emberek a Holdra? Attól jobb lesz? Kitûznek egy zászlót oszt csókolom. 10-20 év múlva az automaták röhögve teljesítik ezeket a feladatokat. És annyi hold kõzetet vizsgálnak meg amennyit csak akarsz és nem kérnek kaját meg oxigént és nem kakálnak. Õk fogják majd kitermelni a hélium hármast és az egyéb hasznos dolgokat, õk javítják egymást és õk irányítják magukat. Ember egyre ritkábban kell majd. 4. Ha a Jupiter terv nem hibás, akkor minimális tervezési költségekkel, a mostani Shuttle rendszer elemeinek felhasználásával új hordozóeszköz család jön létre, melyek méhány eleme újra felhasználható, tehát viszonylag olcsó. Az amcsiknak kell az új rakéta család, mert nem akarnak Enyergiját használni. A saját mérnökeiket és a saját hitech iparukat akarják támogatni. Ez van. 5. Nyugodj meg, nem fognak 320 Mrd USD-t költeni azért hogy 5-6 expedíció meglengesse az amcsi zászlót a holdon.
A 3 hónapos út egy rakás extra terhet, ellátmányt igényel. Maga a megoldás meg jórészt azért annyira olcsó, mert fellövést, feltöltést stb az oroszok végzik. Ez hosszútávon nem lehetõség a NASA számára. Az ûrprogramjukban, amire annyira büszkék, nem hagyatkozhatnak az oroszokra. A shuttle elavult, KELL valami helyette. Nekünk meg úgymond qrva mindegy ki/mi viszi föl a cuccot.
Tehát, ionhajtómûvel holdûrhajó, holdkomppal, oroszok bevonásával. Mint mondtam, eddig azért nem volt ilyen, mert:
- Nem volt eddig nagy teljesítményû ionhajtómû de ez olyan, hogy egyszer valakinek komolyan neki kell állni, és lesz, nem is olyan drága - Az út nagy részén ha valami baj van, nem lehet visszahozni az ûrhajósokat ez viszont nem különbözik a bolygóközi utak helyzetétõl, fel lehet készíteni rá az expedíciót, és elõny, hogy azonnali rádiókapcsolatban vannak - Foglalkoztatni kell 3 hónapig az ûrhajósokat Könnyebben megoldható mint bolygóközi útnál, mert azonnali rádiókapcsolatban vannak
Tulajdonképpen olyan mint egy ûrállomás ami 3 hónap alatt elaraszol a Holdig, aztán vissza, ezért értékesek a MIR és az ISS tapasztalatai.
- A bolygóközi utazások tovább fognak tartani mint 3 hónap. - Az út a Holdra nagyrészt a Föld mágneses terének védelmében történik, ahol az ûrállomás is van. - Nem kell sokkal több védelem, mint ami eleve van az ISS-en, ez tény. Az ilyen szerintemennyivagyannyiasugárzás nem visz elõre. Vannak tények, mérési eredmények.
Igen 14x (ez biztos?) átrepültek kb 1 hét alatt, de pl amikor napkitörés van akkor azért meg fognak sülni ám a fiúk, 3 db alufólia ide vagy oda. Amúgy a fémeknél jobb valamilyen szerves anyaggal, vagy vízzel árnyékolni, ugyanis a fémekben úgy nyelõdnek el ezek a töltött részecskék, hogy közben röntgen sugárzást keltenek!!!!
Szal bevállalni ezt a 3 hónapos utat, az a lassú és szenvedésekkel teli öngyilkossággal egyenlõ. ;DDD
Az ûrbeli mozgásnak két módja van (egyelõre): - vagy nekifekszel az ûrben mozgó, száguldó részecskéknek, és így vitorlázol. Ennél a megoldásnál gond az irányíthatóság. - vagy cipelsz magaddal x mennyiségû anyagot, és kilövelled hátrafelé, mint a tintahal, és így mozogsz elõre. Ez a második megoldás a drágább, és hosszú utaknál probléma a saját teher. Elõnye a jó irányíthatóság.
Más megoldások csak sci-fikben léteznek. Például: kvantumenergia megcsapolása, térgörbítgetés, féreglyukak.
A költségek miatt van értelme 3 hónapig utazni, kb. 2-4 milliárd dollárra saccolom a fejlesztést, az üzemeltetés kevesebb mint félmilliárd évente (ez évi két expedíció). Tehát 20 év alatt 12-14 milliárd dollár. Hasonlítsd ezt össze a fenti 320 milliárddal, erren nekünk semmi esélyünk. A nagy rakéták miatt olyan hatalmas az amerikai költség, továbbá a saját földi leszállóegység miatt, és így is sokkal kevesebb hasznos idõt töltenek ez a Hold felszínén, mint a magyar tervezet.
Félmilliárd dollár évente 1000 milliárd forint, ez a magyar GDP 5%-a, ez még éppenhogy elképzelhetõ. Ha végre normális kormányunk lesz, ami folytatja a 2002 elõtti adósságcsökkentést, és nem az orosz gazdaságot támogatja a KGB-vel együttmûködve, akkor megoldható. Mivel ez egy technológiai befektetés, busásan megtérülne, mint általában eddig minden egyes ûrvállalkozás.
A projektem megfelel az olcsó ûrprogramok három aranyszabályának:
- Minél kisebb terhet küldeni Föld körüli pályára, aztán jó hatásfokú haktómûvel közlekedni, az ûrhajó össztömegének elenyészõ része az ionhajtómû üzemanyaga - Létezõ képességeket igénybe venni (pl. orosz Szojuz, Progresz) - Nem újra feltalálni a kereket, szorgosan tanulmányozzuk a régi amcsi holdkomp modelljét
Ahogy már írtam korábban is, én arra gondoltam, hogy LEO-n keringene egy óriási napelem. Ez energiacellákat töltene fel, amiket ehhez az óriási napelemhez csatlakozó ûreszközök saját lemerült energiacelláikkal kicserélhetnének. Azután ezekkel az energiacellákkal ion hajtómûvet hajtanának meg. Akkor az ûreszközöket egyszer kéne fellõni és LEO-n tankolhatnának napenergiacellákkal. Kissebb eszközökkel ez már napjainkban is megvalósítható lenne pl. mûholdak számára. Nagyobb eszközökhöz a napcellák hatékonyságát kellene növelni és az energiacellákat mind kissebb méretre összehozni.
Kis atomreaktorokon nem csak a ruszkik, hanem az amcsik a japcsik és a kínaiak is gondolkodnak, mivel ez az egyetlen kézzelfogható megoldás.
BVALEK2: Még mindig nem értem mi értelme van 3 hónapig utaztani a Holdra az ûrhajósokat, amikor kicsit több naftával 3 nap alatt elérhetik kémiai hajtómûvekkel. Max nagyobb, (szigorúan nem romlandó :)) árú szállítására célszerû használni az ion.
ui: az Enyergija egyáltalán nem olcsó módja a teher ûrbe juttatásának. Többször felhasználható eszközt kell mint a Venturestar, vagy valamilyen scramjetes lélekvesztõ.
Igen-igen és a lehel hibernátorral felszerelt ikarusz farmotor meghajtású panel kisszoba méretû kapszulát már meg is építették, csak a kazánfûtõ rágyújtott a Fecske cigarettájára amitõl berobbant a szénpor, és mindenki elkönyvelte: az olcsó ûrutazás lehetetlen. Bízzuk inkább a názára meg a ruszkikra. Mi meg inkább neki álltunk az eocén programnak, hátha a szén meghajtásban van a jövõ.
ui. a pentium procra nem bíznám rá a hajó vezérlést, mivel egy-egy nagyobb energiájú töltött részecske úgy átszabja a logikai kapuk állapotát, hogy ihaj. 386 rulez!
Kis atomerõmû Marsra juttatásán a ruszkik már filóztak. Gyakorlatilag egy leselejtezett tengeralattjáró (sok ilyen van!) atomreaktorát kell generálozni, és becsomagolni "Fragile! Törékeny áru!" feliratos kartondobozba, majd kilõni a Holdra.
Gyakorlatilag a Föld-Hold távolság az, amely sok naftát igényel, itt is lépni kell az alternatív energiaforrások felé. A napenergia hasznosítása kézenfekvõ, így az elektromos autó kifejlesztésével párhuzamosan az elektromos ûrhajó a 2. prioritás. Ez zöld ûrhajó, tehát jó lenne a sajtója.
Tudom is ki legyen az elsõ pilóta a magyar ûrhajóban: Epikurosz. Ne is szabadkozz, hidd el, élmény a repülés, úgyhogy nevedhez méltóan indulj. Az átmeneti idõben, esetleg fenékenrúgással is próbálkozhatunk, hátha úgy is Föld körüli pályára állsz. Mivel ez elég olcsó technika így sok próbát is megér ;)
A megoldásomhoz mit szólsz? A Föld és a Hold között ingázik, viszi magával a saját Holdkompját, és az orosz Progresszek meg Szojuzok látják el üzemanyaggal, meg ûrhajósokkal. Így csak olyan technológiát kell kifejleszteni, ami még nincs (a nagyteljesítményû ionhajtómû), vagy már nincs (holdkomp). Ami már van (az oroszoknak) azt készen vesszük.
Anettka különben már kitaposta az utat. Ha lobbizásról van szó, Farkas Bercinek vannak kapcsolatai Moszkvában. Bajkonúr simán elintézhetõ, mert a kazahok rokonaink, és járt már ott magyar lovas expedíció nemrég.
Egy ûrhajót a mai magyar technológia meg tudna építeni. Nem nagy ügy: egy kb. 3x5 méteres kapszuláról van szó, benne olcsó kínai elektronikával (villogó LED-ek, LCD-k, Pentium prockó, pillepalack stb.)
A fellövéssel van a gond, ezért fizetni kellene az oroszoknak, de ott van a franciák guyanai támaszpontja (Kourou), ami elvileg EU-s, tehát valamiféle jogunk van hozzá (árkedvezmény). A visszatérés meg, szabadesésben, ingyen van. Hm?
Ez egy 60 éves teória, és megcáfolták. Nem kapnak akkora sugárzást, az út nagy része alatt védi õket a Föld mágneses tere. A Van Allen öv sugárzásában nincs semmi extra a Holdi átlagos körülményekhez képest, már 14 alkalommal átrepültek rajta. Az úrhajónak extra sugárzási védelemre van szüksége, hogy ne halmozódjon akkora sugárterhelés, ez három extra alufóliát jelent, slussz passz.
Mi a máknak küldjünk ûrhajósokat a Holdra 3 hónapos utazási idõvel? Nem értelek. Mire szegények átcammognak a Van Allen öveken és a Holdig megkerülik a Földet vagy 10000-szer olyan sugárzást kapnak, hogy világítani fognak a Holdon.
Gondolom két oka van, hogy ilyet eddig nem építettek: utazás közben nem lehet azonnal visszahozni az ûrhajósokat ha baj van (de hát egy bolygóközi utazás sem jobb, itt legalább közvetlen rádiókapcsolatuk van a magyar irányítóközponttal ), továbbá teljesen új technológia egy nagyteljesítményû ionhajtómû. Kutatni nem kell hozzá, fizikailag tudjuk hogy mûködik, de tudni hogy mûködik, meg képesnek lenni megépíteni, két különbözõ dolog...
Ionhajtómûnek nem kell atomerõmû, egy kicsit nagyobbacska napelemtábla már megteszi, ennek utánaszámoltam, néhány tíz négyzetméteres napelemtábla elég energiát gyûjt, kb 3 hónap elérni a Holdat.
A garázsprojekt célja megépíteni az ionhajtómûves anyahajót, és a hozzá dokkoló holdkompot. az anyahajó mindíg az ûrben marad, nincs leszállóegysége, és orosz dokkolókapuja van. A holdkomp teljesen újrafelhasználható.
Fizetünk az oroszoknak, fellövik õket az ûrbe az Energija rakétájukkal. Az üzemamyagfeltöltést (anyahajónak és holdkompnak egyben) egy Progressz teherhajó végzi. A 3 fõs személyzet egy Szojuz ûrhajóval megy fel, ez bedokkolva marad.
Tehát három modul van összekapcsolva, szojuz, anyahajó, holdkomp. Ezt az egészet az anyahajó ionhajtómûve 3 hónap alatt elviszi Hold körüli pályára. Ott a 3 ûrhajós leszáll a holdra a komppal, monduk 2 hétre, aztán az egész begint felszáll, és az egész rendszer visszatér Föld körüli pályára.
Ott beszállnak a szojuzba, és hazatérnek vele, az anyahajó és a holdkomp pályán marad. Oroszok fellõnek egy Progresszt, ami feltölti õket, aztán a következõ szojuzzal a következõ legénység bedokkol, és mehetnek a Holdra.
Az ion az ion. A plazma meg plazma. Van egy kis különbség közöttük. Aztán hogy ezt egy nagyobb, elektromos meghajtású csoportba sorolod, az már mellékes. A lényegük az, hogy kell egy bazi erõs energiaforrás.
Hahóó, Názááá, tessék már valami komolyabbat létrehozni!
Figy. atomot elvi okokból egyáltalán nem használnak ûrhajókba. Te alapból abból indulsz ki, hogy ez fogják használni. Aztán egy "olajfinomítót" feltételezel alapból a Holdra, amikor per pillanat egy íróasztalt kihívás odatennünk.
1. Egy ilyen Holdon lévõ "olajfinomító" több évtizedes projekt. (gondolj az Apolló küldetésekre, az ISS építésére és akkor már közeledsz) 2. Az atomot az ûrhajókba milliárd ember tiltakozását váltaná ki. (repülõgépbe se véletlen nincs) 3. VASMIR-ral az elsõ repülést is a jövõben végzik. (és nem olajfinomítót akarnak vele akkor a Holdra vinni)
Amit írsz, talán 30-40 év múlva, ha addigra állandó Hold küldetések lesznek, meg Hold bázis, akkor lehet elkezdeni csinálni. Kell hozzá egy Hold bázis (kitermeléshez), azt se fogjuk helyben találni, oda kell menni, meg kell csinálni. Erre ma csak kémiai rakéták képesek. Utána tud az a Hold bázis termelni, utána lehet annak a termelésnek a felhasználásban gondolkodni és még azt követõen lehet ezt a VASMIR meghajtásra használni a Föld körül.
Amúgy jogos, nem is annyira ion, sokkal inkább elektromos meghajtást kéne írni. Hiszen ott vannak pl az elektromágnesesen fûtott plazma hajtómûvek, amelyek az ionhajtómûveknél sokkal nagyobb impulzust képesek szolgáltatni és ilyen jellegû meghajtással a Föld-Mars út olyan 2 hónapig tartana!!!!
A JiMO lett volna az elsõ komolyabb teljesítményû ilyen jármû de törölték, szal tényleg nem igazán lesz megint tapasztalatunk ezen a téren évtizedekig.
Az ionmeghajtás csak akkor menne, ha lenne valamilyen a napelemnél jóval nagyobb energiaforrása (már megint a nukleáris energiaforrás, megkerülhetetlen). Hosszú ideig mûködne, de az elérhetõ gyorsulás oly csekély, hogy csak táguló spirál pályán hagyhatná el a bolygók körüli pályát. Emberes utazásra nem igazán célszerû használni. Nagyobb teher több éves utaztatására viszont ideális lenne, csak hát a teher felszínre juttatása megint nehéz és kémiai üzemanyag igényes dolog.
Jó, de számoljuk ki hogy hány nagyváros közelében van valamilyen nukleáris reaktor, pl a Csillebérci kutató reaktor, szal ez a komp ráadásul nem itt röpködne, hanem általában a Föld és a Hold között tartózkodna valahol. És mondjuk azért nem a kárki lövöldöz le egy 400 km magasan keringõ szerkezetet, ha éppen itt van a Föld közelében. Ráadásul nagyjából rá is olyan eséllyel fog hullni az áldás mint mindenki másra. Azért a terroristák akiknek talán mindegy, hogy kire esik még nem rendelkeznek ilyen mûhold elfogó rendszerekkel, szal igazából a kockázat elég alacsony lenne.
Lehet, hogy félreérthetõ voltam, mert nem energiatermelõ bázis kéne a Holdon, hiszen az ûrhajónak saját atomreaktora lenne. Hanem egy akár automatizálható kisebb hajtóanyaggyár, ami a Holdkõzetbõl az ionhajtómû számára állítana elõ valami használható hajtóanyagot. Ez a gyár is lehetne nukleáris energia ellátású. Gyak egy atomreaktor, valami hevítõ párologtató, meg valami szeparátor, meg kondenzáló, meg "palackozó" részbõl kéne állnia. Kb mint egy olajfinomító. Illetve egy kis begyûjtõ jármû, vagy szerkezet.
Persze elõször, az elsõ utakhoz akár a Földrõl is fellõdözhetnék, hiszen sokkal kevesebb anyagról van szó mint ami a kémiai rakétákba kell!
Ionhajtómû, napvitorla. Meglenne 5 milliárdból. Vállalom a pályaszámításokat. Akiben van mûszaki érzék, az majd összerakhatja. Majd itt mi megoldjuk ^_^
Szerintem te egy kicsit túl egyszerûnek képzeled az ion hajtómûvet. Ha ilyen egyszerû lenne, hogy rákötünk egy jó nagy kábelt, és máris repkedhetünk a bolygók között, akkor már megcsinálták volna. Kétlem, hogy olyan egszerû volna felskálázni õket teljesítményben, mint ahogy azt te képzeled.
Figy. nem csak a zöldek idegeskednének azon, hogy 200 km a fejük fölött a Föld körül ott kering egy atomerõmû. Magyarországon baromi elfogadott az atomerõmû, de azért a többség itt se szeretne minden város mellé. És a világ többi részén még kevésbé örülnének neki. Márpedig ha a fejünk felett 200 km-en kering egy, az egyszerre lenne nagyon sok város közelében.
Biztonsági kockázatot is jelent, mert nem kell atomrakéta ahhoz onnantól, hogy atomtámadást intézz valahol, elég az ég megfelelõ pontján egy atomerõmûvet lelõni, aztán hagyni, hogy leessen szép sûrûn lakott területre.
A Holdról való energiatermelés ipari méretben meg minimum is az elsõ Hold küldetések után jöhet csak szóba. Az energiatermeléshez szükség lenne egy az ISS-nél is fejlettebb állandó Hold bázisra.
Az ISS-nek mint üzemanyagtöltõ állomásnak mi értelme van? Odaviszel egy tartályt, amibõl feltöltenek egy másik tartályt? Ezt jobb lenne kihagyni.
Kémiai rakétákkal ingajárat két égitest között? Max pár tonna hasznos terhet juttathatsz el óriási költségek árán. ISS klónt meg a Hold körüli pályára juttatni is hatalmas projekt nem hogy a Mars köré.
Kémiai rakétákkal a marsra, kis térrészbe bezsúfolt emberekkel, tizenegynéhány hónapos küldetést indítani mi értelme van? 20-30 év múlva az automaták különb munkát végeznek mint az emberek, kisebb indítási tömeggel. Kémiai rakétákkal csak a Holdat szállhatjuk meg komolyabban, de az is rengeteg pénzbe kerül.
Mindaddig, amíg olyan rakétákat építünk, melyek nem kis pénzért legyártott fokozatai elégnek a légkörben, vagy ûrszemétként végzik, ne is álmodjatok komolyabb naprendszer kolonizációról, vagy minimalista emberes égitest repülésekrõl. Nagy a költség, sok a kockázat.
Az ion meghajtás napelemekkel egy vicc, ha embert kell szállítani. A napvitorlás szintén. A nukleáris meg megbukik az ilyen-olyan ellenállásokon. Antianyagtárolás a habokban. A szupravezetõs energiatároló rendszerek - melyek töltetével a kiáramló gázt lehetne hevíteni - meg jelenlegi tudásunk szerint nem építhetõk meg kis súllyal.
Informatika és tudomány
), továbbá teljesen új technológia egy nagyteljesítményû ionhajtómû. Kutatni nem kell hozzá, fizikailag tudjuk hogy mûködik, de tudni hogy mûködik, meg képesnek lenni megépíteni, két különbözõ dolog...
