Minden országban voltak eddig is lokális FTTx projectek kisebb szolgáltatók részérõl. Ezek a projectek viszont területileg nem kiterjedtek, az elért háztartások számossága sem túl magas. Épp ezért ezek a projectek egy ország szélessávú helyzetére túl sok hatással nincsenek, létezésükkel nem formálják a piacot. Épp ezért az ilyen szolgáltatók csomagjai alapján általánosító következtetést nem lehet levonni egy adott ország netszolgáltatásával kapcsolatban. Ezek szélsõséges esetek is úgy is kell õket kezelni. Ezért is nem túl helyénvalóak az olyan jellegû sajtóhírek amikor egyes országbeli szélsõségeket kiragadva és összevetve a hazai széleskörben elérhetõ átlaggal, hangzatos és nagy lemaradást mutató következtetéseket vonnak le. Nekünk is vannak évek óta ilyen szélsõséges lokális netelérhetõségeink amit összehasonlítva bármely más ország átlagos netelérésével azt lehetne kihozni hogy Mo egy netparadicsom, de ez persze irreális lenne, mert alma és körte lenne összevetve.
Egyébként nekem is most már lassan 6 éve van FTTx netem, ami anno 2002-ben igen erõsen elütött az országos átlagtól azzal hogy szimmetrikus 512 kbps-es volt, havi 7500-ért hûségszerzõdés nélkül. Hisz akkoriban 384/64 kbps-es ADSL csomagot lehetett csak kapni 2 év hûséggel 12900-ért. Vagy 512/128 kbps-es kábelnetet 11900-ért 1 vagy 2 év hûséggel. Most meg lehet kapni akár 20/20 Mbps-et 4500-ért is, de területileg igen korlátozottan, épp ezért a magyar szélessáv egészére túl nagy hatással még nincs.
Épp ezért fontos az amikor egy ország legnagyobb, legtöbb elõfizetõt elérõ szolgáltatója vagy szolgáltatói nagymértékû fejlesztést eszközölnek. Mert azok a fejlesztések tényleg sok emberhez jutnak majd el, az ország egészére nézve is befolyásoló hatása van. Épp ezért nagyon fontos szerepe van annak angoloknál hogy mit fejleszt a közeljõvõben a BT vagy a Virgin Media a kábelhálózatán. Ugyanúgy ahogy idehaza is hasonlóan fontos szerepet töltenek be Tíkom és UPC közeljõvõben esedékes fejlesztései
Hat en mar tobb mint egy eve FTTB-t hasznalok fura hogy angliaban csak most kezdenek elterjedni a szaloptikas megoldasok...Kicsit jo volt nezni mikor egy odlal speed testet kert tolem es 30Megabitig mutatta grafikusan az ora, hat alapbol kiakasztottam es valami 150Mb nel allt csak meg...
höhöhöh ja mint a cseló, az ország kb 1%-ban érhetõ el, és nem is tervezik bõvíteni. Nagyon terjed ja.
Az is kimaradt a cikkbõl ez a 10 millió 2012 végéig megcélzott háztartás az angol háztartásoknak úgy a 40%-a. A maradék 60% 2012 után is hagyományos ADSL2+ technológián kapná majd a netet, aminek a sávszélessége az elõfizetõi hurok hosszának és minõségétõl függõen igen tág határok között szórhat. De cikk címe sem épp valós hisz a száloptika nem fog 10 millió háztartásba elérni, csupán a tizedébe, a maradék 90%-nál csak az utcai cabinetekig.
Természetesen az alternatív szolgáltatók akik az elmúlt évek során kiépítették hurokhordozással a saját ADSL hálózatukat és több milliós ügyfélkörüket egyáltalán nem tapsolnak a BT fejlesztéseihez. Hisz ez számukra azt jelenti hogy a korábbi beruházásaik elértéktelenednek hisz technológiailag jóval elavultabbak és így nehezen megszerzett ügyfélkörük is könnyen elvándorol majd.
A tõzsde ezt szépen le is reagálta, a BT részvényei azért estek mert a nagyértékû beruházás nagy kiadással és hosszú megtérüléssel jár ami a részvényeseknek nem jó. Az alterntatív cégek részvényei meg azért estek mert az újgenerációs hálózat kiépülése esetén korábbi beruházásaik elvesztik értéküket és ügyfélkörüket, így bevételeiket is elveszhetik.
A Tíkom ugyanilyen fejlesztésekbe kezdett idén tavasszal. Ugyanezzekkel a technológiával építenek ki újgenerációs hálózatot. De ez más országokban is hasonlóképpen indult el az elmúlt pár évben és hasonló mód fog még elindulni további országokban is ahol még csak ez után fognak hozzákezdeni.
Egyébként az kimaradt a cikkbõl az FTTC+VDSL2 hálózatok fognak dominálni, a 10 millió megcélzott háztartás 90%-a úgy lesz bekötve. Ezzel 40 Mbps körüli sávszélt lehet elérni, ami késõbb egyéb techológiai fejlesztésekkel akár 60 Mbps-re változhat. FTTH-t, vagyis elõfizetõig optikát, amit G-PON technológiával oldanak meg, majd csak az a kb. 1 millió újonnan, zöldmezõsen kiépülõ háztartás fog kapni, ami az angoloknál az elkövetkezendõ 5 év során fog felépülni. Újonnan épülõ lakóparkoknál és a kiépülõ olimpiai negyednél várhatók az FTTH fejlesztések.
Az is szerepel a sajtóhírben hogy 1.5 milliárd font értékû beruházásról van szó. Amit a BT csak akkor akar meglépni ha a szabályozó hatóság úgy alakítja ki a jõvõbeli hatósági szabályozásokat, hogy az védi a beruházók érdekeit és megfelelõ megtérülést biztosít. A probléma pedig eddig is ez volt és európa szerte mindenfelé ugyanez a problémájuk az inkubens telcoknak. Mindenhol a hatósági szabályoztástól tartanak, ez hátráltatja az újgenerációs hálózatok kiépítését. Az tántorítja el a telcokat hogy nincsenek elõre, hosszútávon tisztázva a játékszabályok ami mellett egy ilyen hosszú megtérülésû beruházásba úgy bele lehetne fogni hogy a megtérülés biztosítva legyen. Ráadásul aki kiépíteni az ennek a modernebb technológiának az elõnyeit is élvezni akarja, ha már 1x õ ölte bele a pénz a kiépülésébe, nem pedig aranytálcán akarja átnyújtani bagóért a konkurenseinek mert a hatóság azt diktálja.
Szóval lesz még ezzel boxmeccs bõven a BT és a hatóságok között, közel sincs ez még lefutva, ez még csak egy elõzetes szándéknyilatkozat. Az hatóság szeptemberben ad majd ki egy tervezetet arról hogy képzeli a dolgokat és a viták csak utána indulnak és nem is biztos hogy idén legalább a megegyezésig eljutnak. A hálózat kiépítése pedig csak utána kezdõdhet.