A legfontosabb kimaradt: a helyben telepített erp rendszerek esetében a cég számára életfontosságú adatok és kimutatások a cégen BELÜL maradnak, míg a közmûvesített szoftverek esetében egy MÁSIK CÉG szerverén, ahol ráadásul nincsenek is egyedül, ergo potenciális cracker célpontot nyújtanak.
lapaleves: már volt, emlékeztek arra, mikor "véletlenül" minden Google Calendar bejegyzés publikus lett?
ugye azt senki nem gondolta komolyan, hogy az erp rendszereket csakúgy felraknak a netre és mások meg csakúgy használják. ez nem aknakeresõ bazz, nem véletlenül kerülnek a konzulensek 100 euroba óránként.
jellemzõen pont ott kedõdik a probléma, hogy az igénybevevõ cégek szervezettsége (annak hiánya) nem teszi lehetõvé a problémamentes bevezetést.
magánvéleményem szerint pedig kritikus rendszereket a netre pakolni öngyilkosság. remélem valamikor lesz egy csúnya támadás és észhez térnek azok, akik az internetet valami atombunkernak nézik amiben semmise tehet kárt. lásd Észtország például. nem tudom voltak-e gondok az alapvetõ ellátásban de pár nap alatt teljes országok logisztikája omolna össze már most is a sok citrikszlovag miatt...
Jó kérdés, hogy hol bukik meg ez a koncepció. Szerintem ott, hogy ez nem az aminek látszik. Úgy tûnik, mintha kevés erõforrás ráfordítás árán, tök jó szolgáltatást kapnánk, decentralizáltan. A valóság meg az, ahogy a cikk is írja, hogy centralizáltan (hiszen több vállalat egyetlen központ informatikai szolgáltatásától válik függõvé), közepes ráfordítás árán, kapunk valami minimális szolgáltatást.
Egy olyan környezetben mûködne, ahol viszonylag drága és korlátozott az informatikai infrastruktúra, ugyanakkor viszonylag jól fejlett ennek a hálózati része. A valóság meg az, hogy mindkettõ gyakorlatilag kihasználhatatlanul végtelen és egyre csak gyarapodik.
Még gondolkodni is föfösleges róla! Wiliam Gibson regényekben volt ilyen a jövõ.
Szerintem.
tamadjuk meg az SAP-t :)
Hát nem olyan a viszony mert azé saját forrásból áramot szezni nehezebb mint programot:)
Informatika és tudomány
