Holnap lesz idõm, válaszolok és köszönöm a kultúrált hangvételt.
szerintem arra gondolt h miert lenne minden fenyes, ha a vilagito objektumok mondjuk relative ritkan helyezkednek el a terben, a feny pedig elnyelodhet sok anyagban is.. v eppen energiat veszit, mint a hattersugarzas, v a sotet anyag learnyekolja, ill az Univerzum mas reszei tan nem olyanok mint a mienk..
Ki mondta neked, hogy én mindent kritika nélkül bekajálok? 2. Az origo-s hír linkjét az olyan laikusoknak tettem be, mint te is, mert a szagértõk a szakmai oldalakról letölthetik az elmélet részletes levezetését, amely egyébként nem lehet annyira bonyolult (lásd az elmélet címét). 3. Az egész emlékeztet az elemek periódusos táblázatára, az is egy ilyen tapasztalati úton elkezdett, majd elméletileg kibõvített, és késõbb kísérletileg igazolt esztétikus modell. Kapiskó?
"Ha az E8 elmélet valóban a mindenség elmélete, akkor világunk alakja különlegesen szép." Ha Minden elmélet eddig csak "Ha" egy bizonyos szinten (minden elméletnek lehetnek igaz részei, tehát ettõl nyugodtan pötyögök a kvantumechanika e csodáján) Én azt szeretném csak, hogy ami elmélet ne gondolkozás nélkül fogadd el, mert egyrészt több elmélet létezik, másrészt ha nem látod az ellentondásokat akkor hívõ leszel... Harmadrész ez egy bulvár oldal, itt leírják neked a sötét energiát stb. és lehet, hogy valami marhaság az egész...
A másik félreértelmezõ bajnok, sebaj türelmünk végtelen. Javasolnék azonban egy merõben más hozzáállást. Próbáljuk úgy kezdeni a mondatokat még ha valamivel nagyon nem is értünk egyet, hogy te azért gondolod ezt, vagy te úgy gondolod hogy, vagy miért gondolod ezt amikor etc. etc. No, tetszik valakinek a felvetés rajtam kívül? Ja, és többekkel ellentétben nekem nincs szükségem több névvel regisztrálni egy fórumra mert vállalom a gondolataimat.
Szegény bvalek0, vajon rájön valaha is arra hogy a lexikális tudás soha nem fogja megtanítani gondolkodni, ha arra rest? Az idõ állandóságát arra értettem hogy mivel csupán referencia pont, teljesen fölösleges az egységét - ami bvalek-1 szerint planck állandóval meghatározható - különféle torzulásoknak kitenni, vagyis egyre apróbb egységeit lehet venni és ezek között az egységek között megtartani az állandó mértéket. A további szerencsétlen megjegyzéseire asszem fölösleges reagálnom, de azért megteszem hátha itt éli ki idegbaját és nem az utcán akkor már sokat segítettem a világnak :) Tehát kedves bvalek-2, ha a matematikai tudásom alatt a megszámlálható és megszámlálhatatlan végtelen közötti különbség ismeretére gondolsz nem tudom jó pont -e nálad de természetesen tanultam én is. Azonban veled szöges ellentétben én tisztázni akarom a dolgokat nem pedig a tankönyvet bemásolni ide. Lenne még egy kérdésem is: Milyen közép iskolába vehették föl bvalek-3-at? Az is lehet hogy ama gazdag suttyók gyermeke akinek megvették a könyveket és azóta az a hobbija, hogy másolgatja õket, de iskolába nem járt soha. :) Jó ez? Élvezed? Szerintem ez az amire vágysz, ezért fórumozol. Ne hagyjuk abba a személyeskedést teljességgel fölösleges. Ha direkt félreértelmezzük a másik mondanivalóját attól csak hosszabb lesz a hozzászólási szám a korrigálásokkal, de még mindíg több értelme van mint meghatározni a másikról hogy vajon tovább engedték -e az óvodából anno, avagy írástudó nagycsoportosként osztja az észt mint bvalek-4 kinek indexét nekem kell itt meghatároznom hozzászólásai alapján :) Nos kedves bvalek-5, akarsz -e játszani? Szerintem se akarjál :) Elég ha tudásodat beleadod, nem kell pszichédet is tálalni mellé, azt már ismerjük!
Juj, elfelejtettem megjegyezni, hogy a "a tér és idõ esetleg olyan együttes felületet alkot, amelynek mérete véges, de nincs határa, sem pereme" <- "csak javaslat!"
idézetet gybfefe Úrnak küldöm, nagy szeretettel. ;-)
Sõt, van egy magyar "Inflációs kozmológia" címû könyv is, talán még mostanában is elõfordul a könyvesboltokban, szép zöld Typotex kiadás. Én megvásároltam, de nagyon nehezen emészthetõ, sajnos még kevés hozzá az elõzetes tudásom. Ezek szerint kár elolvasni? :)
Persze vannak ebben a könyvben más gyöngyszemek is.
Például, ezt az ide néha be-betévedõ hitgyülis agitátoroknak szúrom be: "a VE általunk lakott részének kezdeti állapotát nem kellett különös gonddal kiválasztani"
vagy: "a tér és idõ esetleg olyan együttes felületet alkot, amelynek mérete véges, de nincs határa, sem pereme" <- "csak javaslat!"
No, remélem kedvet csináltam másoknak is e remek könyvhöz.
Nekem a megfogalmazásból úgy tûnik, hogy az ötlet maga nem új, de továbbfejlesztették, és érdekes dolgokra jöttek rá, amire korábban nem gondoltak. Milyen szép is lenne, ha ingyen el lehetne olvasni az eredeti cikket... miért ezen akarnak kaszálni? Közben visszatartanak fontos tudományos eredményeket a közönségtõl
Hawking: "személyes véleményem szerint az inflációs modell, mint tudományos elmélet már kimúlt, bár a jelek szerint többen még nem értesültek elhalálozásáról, és úgy irkálnak cikkeket róla, minta élne és virulna. 1983-ban Linde jobb modellt terjesztett elõ, a kaotikus inflációs modellt."
különben,
Külön SH említett könyvének 135. oldalán ezt írja: "1981-ben Moszkvában jártam....Linde, egy fiatal orosz, a moszkvai Lebegyev Intézettõl...megjegyezte, hogy a buborékok egyesülésével kapcsolatos nehézség elkerülhetõ..."
Nem is értem, hogy akkor mi ebben az új?
Nemrég, amikor újra elolvastam Hawking "Az idõ rövid története" c. könyvét megemlíti ezt az elméletet, és elismerõsen szól Linde-rõl (aki amúgy orosz(-zsidó?) fizikus). Én ódzkodtam errõl itt említést tenni, akárcsak a kvintesszenciáról is, mert nem akartam lovat adni az ezoterikus metafifikás bolondoknak. Mindenesetre, érdekes feltevés, akár igaz is lehet.
"Az idõ állandó" Aham. Akkor mégiscsak te vagy lola, wanek, arrakistor. A metamorfózisok során miért nem fejlõdsz? Ja, hogy te is állandó vagy. Így már értem.
Az energiaminimumra való törekvést a hatáselv segítségével veszik figyelembe, így vezette le Hilbert az Einstein-egyenleteket például, ha egyáltalán van sejtelmed róla hogy mik azok.
A matematikai számítások megkönnyítésérõl majd akkor nyilatkozz, ha megtanultál számolni. Alaposan leégtél lentebb, kiderült a tudatlanságod, ezek után bármit írsz, teljesen hiteltelen vagy.
Ami az idõ állandóságát illeti, erre csak annyit mondok hogy GPS, müonok bomlása a felsõlégkörben, állandó fénysebesség (ami a mértékrendszerünk alapja, a méter definíciója), Thomas-precesszió (hidrogén spektrumvonalai), stb stb stb. Ráadásul egy olyan masina billentyûit vered, aminek a mûködési elve teljes egészében a speciális relativitáselméleten és a kvantummechanikán alapszik.
Ennyire nulla tudással hogy sikerült túljutnod az érettségin?
Igen kedves Epi, meg ahogy leírtam, és a wikipédia is leírta a planck állandók is ezt az eredményt igazolják a véges világodban, vagyis már több ezer kelvinen rég elégtünk most is csak hamvadt ujjaimmal verem a klaviatúrát
Ti meg ha hatdimenziós sík teretekbe lettetek sík hülyék :) 1915 jó dátum mindenféle devianciák születésére. Ha elfogadjátok a fizikában általánosan elfogadott energiaminimumra való törekvést beláthatnátok, hogy teljesen fölösleges 3d fölé menni. Az idõ meg egy képzetes eszköz fizikában és teljesen fölösleges negyedik dimenzióba fölvenni. Megkönnyíti ez a matematikai számításokat? Frászt. Jóval értelmesebb ha csak referencia pontnak veszed föl. Ebbe és ebbe az idõpontban ilyen és ilyen mozgások, ütközések stb történtek kész. Ennyi. Korrigálnám még elõzõ hozzászólásomat is annyiban, hogy az idõ nem gyorsul az anyagi világban lefelé és nem lassul a makrovilágba kifelé, hanem csak relatíve mondjuk ezt megfigyelési pontunkból kinézve. Az idõ állandó s ha valamire rá lehet mondani, akkor lehet hogy meg van a megfejtés az idõ a semmi. Csak referencia pont a referencia pontok között.
Mondok egy példát, Perjés Zoltán "Általános relativitáselmélet" címû könyvében írja, a gömbszimmetrikus égitest körüli 4-dimenziós téridõ egy olyan görbült felület, ami beágyazható egy 6-dimenziós sík térbe. Tehát a görbületet a lehetõ legkézzelfoghatóbb értelemben kell elképzelni, ha pl. közelítesz a Naphoz, akkor 4-dimenziós görbült felületen mozogsz, és mivel a felület görbe, folyamatosan kanyarodsz az 5. és 6. dimenzió irányába is. És ez nem valamiféle paraufológus áltudományos humbug, hanem jó öreg elfogadott akadémiai fizika, 1915-bõl.
Mégis milyen vektorai vannak a téridõnek? Ha már ennyire konkrétan rákérdezel valamire, nyilván tudod hogy mirõl beszélsz, mert én nem.
A relativitáselméletben a téridõt egy görbült 4-dimenziós indefinit metrikájú felülettel modellezzük. Nem "valamije" görbült, hanem "õ maga" görbült. "Görbült" értsd hétköznapi értelemben, mint egy gömb, vagy egy tojás, vagy egy nyereg.
A "téridõ" mely vektorai görbülnek? (azért nem így tettem fel a kérdést mert így hibás a kérdés, így értelmezhetelen mivel a vektorok írányított szakaszok) De hátha te másképp írod le a "téridõt"...
"Az általános relativitáselmélet a görbült téridõ szerkezetének a leírása," Pontosan mely összetevõje (vagy összetevõi) görbülnek a térnek a relativitás elmélete szerint?
"A megfigyelés igazolja az Olbers-paradoxon érvényességét." Melyik megfigyelés? Ugyanis az ember szem kb 5000 objektumot lát az égen. ehhez képest egy gyenge távcsõvel ennek sokszorosát, a rádiótávcsövek pedig már milliárdos nagyságrenden is felül vannak talán. Tehát a megfigyel azt igazolja, hogy az eszköztõl függ a megfigyelhetõ objektumok száma, lehet hogy még azt az eszközt nem fedeztük fel amivel teljesen beborítható az égbolt észlelhetõ objektumokkal... Azután pedig itt van a háttérsugárzás, meg mindenféle sötét energiával magyaráznak... Kiváncsian várom milyen megfigyelésre gondolsz...
de en arrol beszelek amikor nem vegtelen, hiszen ezt taglaltuk hogy az univerzumunk veges
Az általános relativitáselmélet a görbült téridõ szerkezetének a leírása, ha meggörbülsz akkor is. Ez nem egy fizikai probléma, hanem nyelvtani. Bizonyos dolgokat bizonyos szavakkal illetünk. Amikor Ádám annak idején nevet adott a dolgoknak, akkor a "téridõ"-t és az "éter"-t is kiosztotta Ha nem tetszik, nem kell követni a magyar nyelv szabályait, de akkor nem fogja senki érteni hogy mit motyogsz.
Az éteren az nem fog segíteni, ha valami egész mást nevezel ezentúl annak. Ha kihalnának a macskák, hiába hívod ezentúl a kutyákat "macskának", nyávogni attól még nem fognak. Elõbb talán nézz utána, hogy mit jelentenek a szavak amiket használsz
kepzeljuk el hogy barhova eljuthatunk az univerzumunkban csak pusztan a gondolattal, es kepzeljuk amgunkat a peremhez, mar ha beszelhetunk peremrol. Errol eleg keveset olvastam sajnos, az osrobbanasrol mar eleget es az az elotti problemakrol is, de mi van kifele uljunk be egy vendeglobe a vilag vegere, es gondoljuk at a dolgokat... Végtelen (euklidesi) tér csak 1 lehet,és ez csak bentröl értelmezketõ. Pereme, határa, felülete, kerülete nem lehet hiszen végtelen.
'Valóba a gravitáció gyenge hatás egyfelõl, másfelõl nagyon is erõs ha utána olvasol meglátod' Én az egytömeggel rendelkezõ részecskére ható erõ hatások között tartom gyengének.X-n hatványon már nem gyenge.
De leírom mégegyszer mert tényleg ha egy kisgyerek is megérti, akkor ti is. A végtelent számolni lehet, de megszámolni soha, ergo nincs megszámlálható végtelen, hacsak azt nem mondod kéremalássan itt van három végtelen csomagoljam a néninek vagy betesszük a farhát mellé?
Szerintem ezt egy kisgyerek is belátná. Ha közel vagyok a csillaghoz több fény jut el hozzám, ha távolabb akkor kevesebb. Hát mi lehet evvel a szegény fénnyel a nagy futkosása közepett, csak nem elfáradt?
most olvasom a wikit: "Heisenberg viszont megmutatta, hogy még végtelenül pontos mérõeszköz esetén sem lehet tetszõleges pontossággal megmérni egyszerre a helykoordinátát és az impulzust."
a gravitont máshogy is ki lehet(ne) mutatni, annak ellenére ha nem is lehet látni. például az elektronnak sincs "mérete", pontszerû részecske, mégis létezönek tartjuk...
"akkor mi a fennakadásod az Olbers paradoxon érvénytelenségét taglaló vitánkban?"
A megfigyelés igazolja az Olbers-paradoxon érvényességét. Ezt nem lehet megkerülni, kivéve, ha be tudod bizonyítani a „fáradt fény” feltevést, vagy valami hasonlót. Én drukkolok neked.
Nos, én is ezt akartam leírni. A tudomány csak azzal tud foglalkozni, ami kísérletekkel igazolható, megmérhetõ, kiszámítható, de van azért egy plusz lehetõség: ami logikusan levezethetõ (esetleg gondolatkísérlettel igazolható). A Heisenberg-féle határozatlansági elv nekem személy szerint rendkívül ellenszenves, neki is mennék szívesen, ha lenne bennem több erõ hozzá. A jelenlegi mérõeszközeink fejletlenségét ugyanis nem kellene objektív behatároló tényezõként kezelni. A legpontosabb méréseink ma valamilyen formában az elektromágneses hullámok, ill. a fotonok felhasználására épülnek, és sejtésem szerint ez az oka annak, hogy a gravitont nem tudjuk érzékelni, ugyanis az valszeg eggyel kisebb mérettartomány.
gybfefe: Nyugodj meg, én nem fogok rád követ dobni. Amúgy, jó veled kötözködni, nekem szimpatikus vitapartner vagy. Egy-két lökdösõdés belefér. Szerintem bvalek2 is felfoghatná humorosabban a veled való vitát, nem kell itt tüdõre leszívni a dolgokat.
igen , azt írtam hogy nem határozhatóak meg. de az ugyanaz mintha nem is lenne, hiszen úgy is viselkedenek. gondolj csak a kétréses kísérletre, nincs a részecskénet pontosan meghatározott helye, mert megállapíthatatlan h melyik résen ment át.
Tehát akkor nincs a részecskének helyzete, és lendület? Nem a tétel szerint egyszerre nem vizsgálhatóak! Ez nagy különbség... És pont ez is az én elméletemet igazolja... Bár az csak légbõlkapott... Érdekes...
Egyébként az biztos csak, hogy a megismerhetõ világegyetem véges, azt nem lehet kijelenteni, hogy itt van a tényleges határ (ha van egyáltalán)! Érdekes, a térgörbületes hozzászólásomra nem haraptak! C:
ha hiszed ha nem, azok a dolgok, amiket semmilyen módon nem lehet érzékelni/megfigyelni, nem léteznek. másképpen fizikai elméletnek nem kell számításba vennie (Occam- borotvájának is nevezik egyesek). errõl szól a heisenberg határozatlansági elv is. nem tudjuk teccõleges pontossággal meghatározni a testek helyét és lendületét egyidejûleg. lényegtelen hogy VAN-e a részecskéknek pontos helye és lendülete, mivel semmilyen módon nem állapítható meg, azt kell hinnünk hogy nincs is. pontosan ez van a te végtelen sok csillagoddal is. nem tudunk a végtelen sok csillagra következtetni semmibõl, így azt kell mondanunk hogy véges számu csillag van. teccik érteni?
Bocs elírtam, a bármely szó az elsõre vonatkozik, a másodiknál valamely szó kell!
"Igen létezik a végtelen a matematikában, azonban lássuk be ez a megszámlálható és megszámlálhatatlan különbségtétel teljességgel értelmetlen."
EZ NEM IGAZ! Olvasd el legalább a matematikai lexikont! Nagyon leegyszerûsítem: A megszámlálható végtelen két eleme között nincs végtelen sok elem, a megszámlálhatatlan végtelennek bármely két eleme között végtelen sok elem van!
Az én álláspontom szerintem ismered, a végtelennek nincs középpontja és rémisztõ mennyire hasonló nézetekért - csak akkor a földnek a világban elfoglalt középpontja volt a kérdés - ítélt el az inkvizíció gondolkodni képes embert. Már látom magamelõtt Epikurosz és bvalek2 meg a többiek félelmetes fenyegetõzését amint az egyházzal karöltve... (nem számít hogy ateista vagy sem) a lényeg hogy én le legyek vágva a tudás fájáról, már hallom is egyikõjüktõl gúnyos megjegyzését, nem is voltál ott, ó jaj én siralmas énekem :)
koszonom szepen az ajanlott konyveket utannuk fogok nezni
en nem azt kerdeztem hogy mit latunk hanem hogy mi van, es hogy mi lehet. nem erdekel hogy mit latunk, az erdekel hogy mi lehet ott? az hogy mit lat az emberiseg mar regen a mult, most a lenyeg hogy mit erzekelunk a vilagbol, lehet 100 ev mulva mar azon ragodunk hogy mi van a vilagban. szeretnem ha nemternenk vissza oda hogy a feny eddig es eddig jutott el az evmiliok folyaman es nem latunk tovabb ennel, oke de voantkoztassunk el mert egy galazisban az univerzum "peremen" marhogy ha van ilyen akkor o is erzekeli szepen a tobbi galakszist korulotte, mivel ohozza is ugyanugy jut a feny ahogy a masik kerdes akkor hogy vilagosabb legyen amit szeretnek tudni (tudni:))) en aniv, nem fogok ne megtudni semmit, es ezt nem ratok ertem hanem hogy hamar kihal a jambor csalad:) inkabb kerdezni szeretnek azt koztudott hogy beszelhetunk egy univerzum kozponti reszerol, igaz? es ebbol "indultak" ki ha volt osrobbanas a kulonbozo energiak ami atalkult porfelhobe majd szilard anyagga surusodott es kialakultak a galakszisok ha van egy kiindulasi pont kell legyen egy vegpontnak is, hiszen volt egy t0 ido, ha volt persze ilyen de ha volt ilyen akkor kell legyen egy t idonek ami a valos idonk ezaltal kell lennie egy zart ternke is ami behatarolja az univerzumunkat. vagy nem jo a kiindulasi pont, az osrobbannas en inkabb az univerzum vegletessegeben hiszek, ami nem azt jelenti hogy a vilagunk ami magaba foglalja az univerzumunkat is az vegleges. bar erre enged kovetkeztetni
Én is, de még mindíg nem válaszoltál. Megismételjem, avagy inkább tömörebben? Ha te is belátod a végtelenek relációját akkor mi a fennakadásod az Olbers paradoxon érvénytelenségét tagalaló vitánkban?
Vitáznék én több pontban is csak napolnom kéne a dolgot mert elég sok idõt töltök már evvel asszem. Hogy mért nem ezért kapom a fizetésem nem is értem! Gödel bebizonyította, hogy a matematikai logika is ugyan úgy sérülékeny mint bármely más logika. Nem csak a filozófusok beszélnek a végtelenrõl. Stb. Amit már szintén leírtam de leírom mégegyszer mert választóvíznek érzem a vitánkban az az hogy a semmibõl nem lehet csak úgy valami. Erre ad választ a végtelen ami semmi is és minden is egyszerre. Nekem ez logikus, kollegáknak itten meg ez maga a megtestesült alogika, vagyis illogikus :( Sarokba vagyok szorítva, most mondd meg, és még fizeztést se kapok érte, nem hogy becsekre vadászhatnék. Áhh nem jól van ez így.
szerintem nem haragudnanak rank hiszen nem akarunk semmi rosszat sem. a te nezeted gybfele szep es "egeszseges" de sajnos az embernek kell valami kezzelfoghato a mai vilagban a mindennapok sokadalmaban. igenis vannak mas galazisok, oke kezzelfoghato, igenis vannak kvarkok, szinten kezzelfogahato, az emberek elhiszik, de nem allhatsz elebbuk egy vegtelennel, egy olyannal hogy egy ruhan a gomb egyik atomjanak a reszei vagyunk az egesz univerzumunkkal! mert az emberi elme ezt nem fogadja be, nem ilyenre vagyunk felkeszitve az ufos dolgokat kezdjuk mar befogadni, de be tudjuk-e talan a vegtelen fogalmat is valamikor? nem arrol a vegtelenrol beszelek a 90fokban elforditott 8asrol vagy a leirt vegtelen szorol, arrol mar hallott mindenki, hanem ami valojaban is, amit jelent, lehet hogy emg a legnagoybb gondolkodok se mfogjak fel a jelenteset
es igenis mi emberek a kezzelfoghato dolgokat szeretjuk, van reszecske nevezzuk el atomnak...oke lassuk van egy ketyerenk amivel kiderithetjuk tenyleg van-e hurrra oke ottvan igazunk volt ... oke mgyunk tovabb, van ennel is kisebb reszecske...oke ott van be van bizonyitva, az tudomanyt ez viszi elore a sikerelmeny a tudos nem fogja bebizonyitani hogy letezik a valos vilagban vegtelen, az hogy valamit vegtelennek titulalunk, az csak lehet a tudasunk korlatozottsaga vagy a nylev illetve matematika probelmaja a filozofusok pedig beszelnek a vegtelenrol, mert ok megtehetik, mert csak a tiszta logikat es az ervelest hasznaljak, viszont bizonyossagot nem lehet vele szerezni. nem szabad osszegubancolni a ket szakot a filozofiat es a matekot illetve fizikat ..es megsincs meg egyik masik nelkul regebben ugyanazon emberek voltak mindketto
Amit mi õsrobbanásként észlelünk az a végtelenben egy õsrobbanás, de asszem valaki már kifejtette az álláspontomat mégegyszer, én meg még egyszer. :( Ha valaki azt mondja minek ennél kijjebb vizsgálódni, meg ahogy a cikk taglalja mi nem is tudunk, azt megértem, de ettõl még a világ végtelen és erre nem érv az hogy de mi ezt soha nem fogjuk megtapasztalni, mert ahhoz képest már jócskán elrugaszkodtunk és jópár olyan dologról beszéltünk a végtelenen kívül evidenciaként amit a mi századunkban nem fognak kísérleti úton bizonyítani.
nem látjuk csillagok végtelenjét. én legalábbis nem. a szomszéd bácsi sem (megkérdtem) , pedig van jó klafa távcsöve. a hubble sem, legalábbis ha hihetünk a tudósításoknak. te talán igen? nem hiszem...
de nem hihet egy vegtlen univerzumban gybfele, mert akkor elveti az osrobanas elmeletet, elveti azt hogy az univerzumunk tagul, vagy pulzal?
mert ha hisz az osrobbanasban kell higyjen a az univerzum makro univerzum vegletessegeben is. hiszen ha abobl indultunk ki oda is jutunk vissza ez mar lehet vegtelenseg, DE.!!! meg ez sem biztos mert lehet hogy egy ez a ki-be, felfuvodas-osszeomlas dolog is periodikusan valtozik, es a periodus akarnhanyszorosa szinten... es igy tovabb... visoznt akkor nem vegtelen kiterjedesu az univerzumunk, a vilagunk lehet azt jobabn le tudom kepzelni, de az univerzumunkat inkabb egy nagy "gombnek" tudnam elkepzelni, aminek persze van hatara, de lehet hogy ezt a hatart mi belulrol vegtelennek talaljuk, mivel egy ido utan mar nem kifele tartunk belole hanem a feluleten boklaszunk, viszont egy kulso szemelelo szamara az univerzumunk egy gombnek felelne meg... szoval ha volt egy szingularitas vagy egy planckt tavolsag vagy barmi akkor a kulso hatar is korlatos kell legyen. ha csak.... szerintem azert kell hataros legyen mert egy "jol meghatarozott" meretbol indult ki. ha csak...