Bocs Bvalek2 ezt írta: "Rosszul számolsz, az Univerzum sugara 46 milliárd fényév." ez nem 42! C:
Bár az is igaz baromi érdekesen állapítják meg a csillagok távolságát. A relatív fényességük és az abszolút fényesség eltérésébõl. Az abszolút fényességet meg a távolság és a relatív fényességbõl... C: (persze azért azt lehet tudni hogy milyen nagyságú életkorú tipusú égitestnek milyen nagyából az abszolút fényessége) A távolodás és a közeledés már könnyebb mert azoknak a fránya gázoknak állandó a színképük és ha egy kissé eltolódnak valamely irányba már pontosan kiszámítható az égitest sebessége hozzánk képest... Minden esetre a távolság kiszámítása egy bizonyos határon túl már elég nehéz lehet (vagy inkább pontatlan), de ekkorát nem tévednek hogy 13,7 milliárd vagy 42....
42 fényév és 5000 éves, valamint hetedik nap pihent C: A legközelebbi csillag valamivel több mint 4 fényévre van... Akkor hogy fér el benne (mást ne mondjak) a Tejútrendszer? Ja persze görbül a tér és fel hajtódik mint a beigli. C:
Jha, nem mindegy ki vonja vissza korábbi elméletét, teszem azt én akkor arra senki rá se bagózik (ez így van jól)...C: Én inkább arra lennék kiváncsi, lesz olyan aki ebben a cikkben leírtakat visszavonja (meg a többi sötét anyag elméletet)...C:
"Nem mndenki vonta volna vissza..."
Én is visszavontam volna. Akkor most nagy vagyok? :-) A mérettel kapcsolatban: nem olvastad el bvalek2 korábbi hsz-eit. Õ elmagyarázta, hogy valójában 42 fényév lehet a VE sugara, az átm. meg ennek duplája, de én sem értem most, hogy miért, bár akkor azt hittem, hogy valamennyire értem.:-)
" A látható világegyetem alatt nem csupán az értendõ, ameddig a szem vagy akár a legnagyobb teljesítményû teleszkópok ellátnak, valójában van egy alapvetõ korlátja az általunk észlelhetõ univerzumnak, függetlenül mûszereink fejlettségétõl. Az elméletek szerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelõtt jött létre, tehát ha a fény rögtön az õsrobbanás után elindult felénk, a legnagyobb távolság, amit megtehetett, 13,7 milliárd fényév." Akkor most mi a helyzet? Arról tudjuk, hogy 13,7 milliárd éve volt az õsrobbanás, hogy ilyen távolságra látunk el, vagy ilyen távolságra láthatunk el, mert 13,7 milliárd éve volt az õsrobbanás. Ez látszólag ugyanaz, csak hogy nem mindegy mit mivel bizonyítunk! Ha az okot okozattal és fordítva is, akkor bizony lehet tévedni (nem azt írtam hogy biztos, csak a lehetõségét). Ebben az esetben akkor bizony nincs bizonyítva, hogy az univerzum 13,7 milliárd éves, csak annyi hogy legalább 13,7 milliárd...
"A tudós egy másik téren is lelohasztotta a kedélyeket, amikor 2005-ben visszavonta elméletét a fekete lyukakról (a fûtõanyagukat teljesen elégetõ és ezért összeomló csillagokról) és leszögezte: az ezekben eltûnõ anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba" Ez azért a nagyság jele. Nem mndenki vonta volna vissza...
Tehát ez az! Az egyes pontot cáfolná az Olbers-paradoxon, de az marhaság (mint lentebb kifejtettem)... A többi meg evidens... Így nem vonhatom kétségbe egyiket sem! Csak még annyit, hogy a fiatalság és a szépség relatív (mint a fényesség)C:
No, de beszéljünk a lényegrõl! Nyugdíjba ment Stephen Hawking. Csak pár alaptétel tõle: 1. mind a tér, mind az idõ véges, de semmilyen határuk vagy szélük nincs, 2. az idõutazás nem lehetséges, 3. a fekete lyukakban eltûnõ anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba, 4. az emberi faj nem éli túl a következõ ezer évet, ha nem terjeszkedik a világûrben.
Nem sok, meg lehet jegyezni.
Ha csinos vagy és fiatal, akkor a gazdagság még megszerezhetõ. :-)
Még egy apróság, amiért "megköveznek": az univerzum "fényes" csak nem látod!
Viszont ha helyesnek vesszük az Olbers-paradoxont akkor pont annak a lehetõségét cáfolná, hogy a tér véges és nincs határa. Mert mindkét feltétel együttes teljesülésekor a fény nem tudna "elszökni" az univerzumból és valóban fényesnek kellene látnunk azt... Na ezt nagyon leegyszerûsítettem... de gondold csak végig... ha valami véges csak akkor nincs határa, ha összes összetevõje önmagába vissza tér... tehát valamiféle hurkot alkot... egyébként a végesnek lenne határa... Ezért legalább egyik feltevés hamis a háromból (Olbers-paradoxon biztosan)...
"valóban, csak pontosítottam a fogalmazását" Persze apróság, csak hogy ezen bukik a dolog. Mert az "égbolt fényességét" a látásunk számára a csillagok relativ "fényessége" határozza meg... az "abszolút magnitúdó" kiszámítható a látszólagosból és a távolságból (nem azt látod). De ez nem jelenti, hogy a világegyetem végtelen, csak hogy nem jó a bizonyítása az ellenkezõjének.
valóban, csak pontosítottam a fogalmazását, de aki veszi magának a fáradtságot és elolvassa a wikis magyar cikket, ott meg van magyarázva (általam is (szerény pislogás)).
Ja egy új paradoxon: Ha a tér véges, és nincs határa és az Olbers-paradoxon elsõ megoldása az igaz akkor a világûrnek olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillagnak (gondolj bele miért) Tehát az Olbers-paradoxon valóban paradoxon ebben az esetben! (a másik esetben pedig, csak egy téves megállapítás)
Az én véleményem: nem bizonyítható, hogy a világegyetem végtelen! (sõt az ellenkezõje sem)
"semmilyen paradoxon nem dõlt meg...ugyanis a paradox nem egy elmélet vagy modell ami megdõlhet, hanem egy látszólagos ellentmondás. egy paradoxonnak vagy van megoldása vagy nincs.az olbers-paradoxonnak a megoldása az, hogy a világegyetem véges (bár nincs határa) és a kozmikus vöröeltolódás. " Ez az egyik lehetséges megoldás. A másik nem véletlen az amit a #429-hozzászólásban írt Epikurosz? Ha egy dolognak két megoldása is lehet, akkor nem bizonyító erejû (abban az esetben ha az egyik megoldás megengedi az állítás ellenkezõjét)... Remélem érthetõ?
Ha nem is ismered a keltõ operátort és eltüntetõ operátort, hogyan tudsz nyilatkozni a Feynman-gráfokról, vagy a részecske kvantum-elektrodinamikai értelmezésérõl?
- Ha nem beszéltél a Planck-hosszról, akkor a hozzászólásod offtopik. Kijelentetted hogy léteznek fekete macskák, köszönjük, ezt mindenki tudta. Az összes többi dolog amit írtál, tele volt hibákkal, tárgyi tévedésekkel, de már részleteztem õket.
- A hozzászólásod folyamatosan az Univerzum méretérõl szólt, és nem a koráról, egyértelmû hogy nem azt írtad el. Ilyen alapon bár nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem mercédeszeket hanem zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, azért a hír lényegében igaz, nemigaz? :D
- Próbálkozott vele Nordström és sokan mások, hogy téridõgörbület helyett sík térbeli mezõt vezettek be, még az általános relativitáselmélet elõtt, és lényegében fénytöréssel magyarázták a fényelhajlást. Az elméletük rossz értéked ad a Merkúr pályájának precessziójára, és sokminden másra. Egyedül Einstein elmélete képes egyetlen egyenletbõl minden ismert gravitációs jelenséget megmagyarázni, ebben a vákuum üres, és a téridõ görbült.
- Nem gondolatmenetet írtam le, hanem tényeket. Az Einstein-egyenletnek az energia-impulzus tenzor nem a geometriai hanem a fizikai része, és vákuum esetén minden komponense nulla, tehát a tény továbbra is tény marad.
- Te pedig bizonyíték vagy rá, hogy az ignorancia kortalan. Az Internetet nem csak a pornó kedvéért találták ki, mûvelõdni is lehet vele. Ott a Wikipédia, tessék olvasgatni: a részecske fogalma, kvantum elektrodinamika. Mondok két varázsszót: keltõ operátor és eltüntetõ operátor, ha nem tudod mik ezek, ne is szólj bele.
- Az éternek nem az a definíciója, hogy "bármely izé ami kitölti a teret", hanem az, hogy "elektromágneses hullámok abszolút közvetítõ közege". Az éter szóról ez utóbbi jut az olvasott ember eszébe (vagy a dietil-éter), és megcáfolták a létét. Juss már túl rajta, 100 éve senkit sem érdekel.
- Ráadásul az egyik elektron visszafele halad az idõben. Ugye micsoda botrány? A tájékozatlanság nem mentség. Tessék olvasgatni, ez laikusoknak készült:
- Az hogy melyik értelmezés logikus, és melyik nem, azt szerencsére nem te döntöd el a minimális ismereteid alapján, hanem majd a kísérletek.
- Nem csak az általános relativitáselmélet nem teljes, hanem egyik sem az. Akit ez zavar, az nem érti a tudományos elmélet fogalmát. Továbbá nem ok nélkül nem foglalkozik senki a Lorentz-elmélettel, a megfigyelésekkel ellentétes eredményeket ad. Miért kapaszkodnak egyesek ennyire többszáz éve megcáfolt elméletekbe?
Új Galaxis science-fiction antológia... elhiszem hogy élvezetesebb ezt olvasni mint egy egyetemi tankönyvet ami tele van kriksz-kraksz képletekkel, de sajnos az igazság az utóbbiban van...
" Az a tény, hogy Einstein általános relativitáselméletébõl következik a szingularitások létezése, válsághelyzetet hozott létre a fizikában. Az általános relativitáselmélet egyenletei, amelyek a téridõ görbületének összefüggését írják le a tömeg és energia eloszlásával, a szingularitásokban nem értelmezhetõk. Ez azt jelenti, hogy az általános relativitáselmélet nem tudja elõre jelezni, mi történik a szingularitással. Vagyis semmiféle elõrejelzést nem tud adni arról, hogy az õsrobbanással hogyan keletkezett a világegyetem. Tehát az általános relativitáselmélet nem teljes elmélet. Kiegészítésre szorul ahhoz, hogy meg tudja határozni, hogyan keletkezett a világegyetem és mi történik akkor, ha az anyag saját gravitációs vonzásának hatására összeroppan. "
_nem teljes elmélet_, nem én mondom, Stephen Hawking
Ugyhogy legközelebb lehet mellõzni az olyan érveket a speciális relativitás mellett, hogy az abból kinfejlesztett általános relativitás leírja a gravitációt, amíg a Lorentz-elméletnél ilyen nincs. Van ott is gravitációs modell, csak senki nem foglalkozik vele.
univerzum
A logikus hullámokat elvetjük, a teljesen értelmetlen multiunuverzumokat meg nem? Valaki nagyon vicces kedvében van.
A válasz a pozitivizmus. Nem kimutatható az 'anyaghullám' emiatt nem vesszük reálisnak. Ez a modern fizika nézete. Ugyan ez történt az éterrel. Nem kimutatható, tehát nincs. De azért a QM-ben is szemrebbenés nélkül lehet használni a Schrüdinger-egyenletet, ha valakinek nem áll kézre a mátrixokkal való számolás. Ez ám a fizika.-
Ráadásul az egyik elektron visszafele halad az idõben. Ugyan már, ébresztõ. Mennyi ennek a valóságtartalma?
A QED az egyik legpontosabb jóslatokat adó modellje a modern fizikának. Rendben. De nem ez az egy rajz a lényege, hanem az, hogy úgy számolunk ki valamely valószínûséget, hogy az összes lehetséges ilyen elágazást belevesszük. Emiatt alakult ki a multiuniverzum értelmezése a kvantummechanikának. Érdekes, hogy ezt az elsõ hallásra crackpot elméletnek tünõ valamit elfogadják, ameddig Schrödinger hullámmechanikáját, ami teljesen ekvivalens a mátrixmechanikával, azt nem. Pedig Schrödinger hullámai sokkal érthetõbbek, mint az idõben oda-vissza kóborló elektron.
"Technikai malõr"
Na ja, még a t idõkoordináta is fel van tüntetve. Csak nem két pont mozgása van a rajzon? Asszem ez már általános iskolai tananyag.
Én nem beszéltem a Planck-hosszról, emiatt nem is keverek semmit.
Amit kiszámoltam az helyes, csak elírtam, ez az univerzum életkora. http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20031030felfedeztek.html Csak ennyit is képtelen vagy észrevenni, mint a válaszoló robotok általában.
A gravitációs lencsék sokkal inkább a gravitáció fénytöréssel közeli rokonságát bizonyítják, mint valami nemlétezõ geometriai modell görbületét.
Teljesen hibás gondolatmenet. Az einsteini gravitációs modellben nincs vákum, az egy geometriai modell. Hiányosak az ismereteid,
A QED részecskékkel dolgozik, a gráf az téridõ grafikon, ami annyit jelent, hogy egy pontszerû részecske világvonalát mutatja. Látszik hogy még fiatal vagy, nagyon kevered a dolgokat.
Éter nincs, de a vákum nem üres. Oké adjunk másik nevet a gyereknek. Csak attól kinek lesz jobb, hogyha hazudunk-?
E ho ö ie a vöös eoóás? És nem emléxem hogy bárki bármiféle számítással vagy egyéb módon bebizonyította volna (a két végtelen) a csillagok és a köztük elterülõ tér közötti relációt mely valami létjogosultságot adhatna az olbinak. Epi pedig pihenjen, ráfér! :) Hátha újult erõvel képes lesz valamit ide csipogni nem csak károgni, azt hívén õ itt a fórum baglya :) Na elszálltam
semmilyen paradoxon nem dõlt meg...ugyanis a paradox nem egy elmélet vagy modell ami megdõlhet, hanem egy látszólagos ellentmondás. egy paradoxonnak vagy van megoldása vagy nincs.az olbers-paradoxonnak a megoldása az, hogy a világegyetem véges (bár nincs határa) és a kozmikus vöröeltolódás.
Valahogy nagyon hallgattok :) Ennyi? Csak a személyeskedés? Ezexerint megdöbbentett benneteket hõn szeretett Olbers paradoxonotok megdõlése :) Nekem nincs szükségem Nóbel díjas pszichológusra, hogy idézetet találjak rátok. A kényszeredetten vakaródzó kamasz képe tárul elénk epi és bé vali személyében. :)
Szerintem könnyebbet kérdezz, de ha az én véleményemre vagy kíváncsi, igen, a megfigyelhetõ VE gömbszimmetrikus. Legalábbis a WMAP térképrõl, ahol az ellipszis alakot - mint bvalek2-tõl megtudtam a térképészeti projekció adja - ez tûnik ki.
Teljesen jogos az észrevételed, a wikipédiás szócikk nem pontos. Régóta tervezem kijavítani akár magam is, de nem volt idõm utánajárni ennek.
Valójában az abszolút magnitúdó az a paraméter, amely független a távolságtól, de a csillag általunk észlelt fényessége, a látszólagos magnitúdó a távolsággal egyenesen arányosan csökken (elhalványulás). Sajnos nem találtam magyarul ezzel kapcsolatos kifejtést, de íme az angol Wikipédia szócikke: "Extinction is a term used in astronomy to describe the absorption and scattering of electromagnetic radiation emitted by astronomical objects by matter (dust and gas) between the emitting object and the observer. The concept for interstellar extinction is attributed to Robert Julius Trumpler[1]. For Earth-bound observers, extinction arises both from the interstellar medium (ISM) and the Earth's atmosphere; it may also arise from circumstellar dust around an observed object. The strong atmospheric extinction in some wavelength regions (for example X-ray, ultraviolet, and infrared) requires the use of Space-based observatories. Since blue light is much more strongly attenuated than red light in the optical wavelength regions, resulting in an object which is redder than expected, interstellar extinction is often termed reddening."
Bocs! "Napunknál" (a gépeléskor mindig vétek hibákat, kár, hogy nem lehet javítani) Csak azért mert mindig belekötnek... C:
Tulajdonképpen benne van a hiba: "A fényesség független a távolságtól," Ez nem igaz! Hiszen egy távoli galaxis legfényesebb csillagát fényesebbnek kellene látnunk a napunknál, mutass egyet!C:
Idézet a wikipédiából amit nem töröltem ki, csak hozzá írtam és azt mások törölték ki akik szintén annyit tudnak gondolkodni amennyi elég a mai modern középkorhoz :) :
Ha 1. a Világegyetem végtelen, 2. végtelen számú <b>egyenletesen</b> elhelyezkedõ csillagot tartalmaz, akkor bármely irányba is nézünk, csillagra kellene rálátnunk. A fényesség független a távolságtól, emiatt az éjszakai égboltnak olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillag felszíne.
Tanulj meg olvasni, avagy nem nagy bûn a dislexia csak ne dicsekedj vele
-Olvasd el az én hozzászólásomat is mégegyszer hátha észreveszed hogy semmiféle szinonímát nem írtam, a vesszõk a felsorolás elemeit választják el te szegény ember.
-Mivel Epikurosszal egyetemben semmiféle ellenérvet nem tudtatok felhozni a világ végtelenségét illetõen, csak ezt az egy szegény olbersparát, amit sikeresen megcáfoltam, további kötekedéseid is a semmivel egyenlõk, vagyis a fény igenis tud ütközni és az abszolút vákuum se létezik. Köszönöm.
- Az Olbers-paradoxon nem követeli meg hogy a csillagok egyenletesen oszoljanak el a térben. Amikor a Wikipédiában kontárkodtál, valószínûleg ezt a részt is olvasás nélkül törölted ki... ekkora vehemenciával támadsz valamit, amirõl fogalmad sincs?
- A csillagok fénye nem tud "ütközni" egymással
- A sötét anyag és az antianyag(egybe kell írni) nem szinonimák. Nézz picit utána, hogy melyik mit jelent, mielõtt hivatkozol rájuk
- Abszolút vákuum: általános relativitáselméletben van, kvantummechanikában nincs, és mindkettõ elfogadott tudományos modell. Ez hogy lehetséges? Ez csak annak paradoxon, aki nem érti a tudományos elmélet fogalmát
Ne haragudj de én nem fogok neked érdemlegeset írni, túl sokáig éltél sötétségben ahhoz hogy meglásd a fényt. Aki nem tudja magát túl tenni az Olbers paradoxonon az nem a valósághoz, hanem dogmákhoz ragaszkodik amiket készséggel meg is fog kapni élete végéig. Talán még Olbers is elgondolkodott amikor belevette azt a kitétet elméletébe, hogy a csillagok egyenletessen elhelyezkedve töltik ki a végtelen teret. Jó hogy ekkor nem lennének galaxisok, de sebaj :) És mégegyszer a gyenge tanulóknak nincs abszolút vákum, de ha lenne is az nem az ûr lenne ahol a csillagok fényei minimum ütköznek egymással. Bár ez az elméletre nem cáfolat, azonban a sötét anyag, anti anyag, stb gondolatok mind arra utalnak, hogy olyan sûrû közegben élünk ami csakis a végtelennel magyarázható.
- kevered a Planck-hosszt és a Planck-állandót. Az utóbbi csak SI mértékrendszerben létezik, viszont a Planck-hossz egy invariáns létezõ hosszúság, errõl volt szó eddig a hozzászólásokban.
- Rosszul számolsz, az Univerzum sugara 46 milliárd fényév. A Wikipédia cikk részletezi a téves értékek eredetét (köztük a tiedet) is.
- Nem Doppler-eltolódás miatt nem látunk a kozmikus horizonton túl, hanem a kozmikus vöröseltolódás miatt, ami az Univerzum tágulásának a következménye (ez is egy tipikus félreértés), a horizont távolodási sebessége jelenleg 3,2-szerese a fénysebességnek.
- Az igaz, hogy a tenzorok nem látszanak, de a gravitációs lencsék már sokkal inkább, a téridõ görbülete történetesen tényleg "látszik", ezen kívül a testek mozgásában, forgásában is kimutatható. Ez sokkal kézzelfoghatóbb jelenség, mint sokan hiszik.
- Más dolgok éternek nevezésérõl írtam, nem az éter átnevezésérõl.
- A tenzormezõ 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor. Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz. Teljesen hibás következtetés, az általános relativitáselmélet klasszikus modell abban az értelemben, hogy a benne értelmezett vákuum teljesen üres, ezt az jelzi, hogy az energia-impulzus tenzora nulla. Tehát fény terjedéséhez sincs szükség közvetítõ közegre.
- A kvantum elektrodinamika NEM részecskeszemléletû. Íme egy Feynman gráf: Hol látsz te rajta pontszerû részecskéket? Természetesen mindent hullámként kezelnek benne. A hétköznapi kvantummechanikáról is elég pongyolán írtál, de mindegy.
- A 19. századi definíció szerinti éter márpedig nincs. Én nem vagyok minden jónak ellensége, ha valaki mindenáron ki akarja tölteni valami közeggel a vákuumot, hát tegye, de ne nevezze éternek, mert az a szó mást jelent. Ez nem fizikai hanem magyar nyelvi probléma. Ha meg akarja értetni magát, úgy kell használnia a szavakat, ahogy abban 14 millió ember megállapodott.
Ha komolyan érdekel a fizika, sajnos a nehezével, a számolásokkal is foglalkozni kell, nem lehet ellustálkodni...
Szép volt, de jobb szerettem volna egy hozzászólásban látni. Amúgy bátran lehet használni az aláírásomban lévõ szimbólumokat. Most még ingyen adom õket. :-) (Lehet, hogy az SG is egyszer, a távoli jövõben frissíti a hozzászólás-szerkesztõ ablakát, és ad ilyen fícsöröket, de az odébb van, sztem.)
"Éternek tényleg az elektromágneses hullám terjedési közegét hívták a 19. században, ennek bárhol utánanézhetsz, ez tudománytörténeti tény. Einstein relativitáselmélete megcáfolta a létezését, tehát ilyen éter nincs."
Megcáfolta?
"Larmor, Lorentz, Poincaré és Einstein azonban megmutatta, hogy az elmélet egyenleteiben a tér koordináták és az idõ olyan módon válthatók át különbözõ vontkoztatási rendszerek között, mely szerint az abszolút mozgásnak az elektrodinamikában sincs értelme. Következésképpen az éter elõbbi felfogásában az "abszolút" jelleg nem tartható, sõt, Einstein szerint maga az éter egyáltalán nem is létezik."
"éter .... az "abszolút" JELLEG nem tartható" "Einstein SZERINT maga az éter egyáltalán nem is létezik." http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf
A kvantummechanika megjelenésekor volt olyan elképzelés, hogy az elektron amikor elnyel vagy kisugároz egy fotont, akkor 'kvantumugrás' történik. A foton kisugárzásához idõ kell, már ez gyanussá teszi a kvantumugrást. Vannak egyatomos interferencia kisérletek, ahol nagyszögû interferencia jön létre, itt a koherenviahossz 1 méter is lehet, ami azt jelzi, hogy a kisugárzás legalább annyi ideig tart, ameddig a fény megtesz ekkora távolságot.
A hullámcsomagot csakis folyamatos frekvenciaátmenettel lehet létrehozni. Például v1 és v2 frekvenciájú pályák közt az elektron egyszerre minden energiaszinten jelen van, akkor hullámcsomag jön létre, ami dv=v2-v1 frekvenciával vibrál. innen a hullámhossz l=c/dv. Tehát nem diszkrét energiaszinteken van az elektron. A Schrödinger- egyenlet is több különbözõ impulzusú hullámból építi fel az elektront. A kvantummechanika részecske szemléletü megközelítése,mint a QED hibás olyan szempontból, hogy nem megfelelõ irányba viszi tovább az intuiciót. Mint matematikai modell természetesen teljesen korrekt, hiszen az egyik legpontosabb eredményt adta a fizika történetében.
http://www.kislexikon.hu/ekvivalens.html ekvivalens = AZONOS
A tenzormezõ 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor. Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz.
A foton nem ballisztikusan terjed, ami egy közegben terjedõ rezgés sajátossága. Lehet próbálni tagadni, de ez egy ráutaló jel, hogy korai volt kidobni az étert.
"Az éteren az nem fog segíteni, ha valami egész mást nevezel ezentúl annak"
hmmm Higgs-tér? xd
"A "téridõ" mely vektorai görbülnek?"
A téridõ ha görbült, akkor egy tenzormezõ. Ha felnézel az égre, nem valószínû, hogy látni fogod a tenzorokat. Ez egy matematikai modell.
Visszatérve a Planck-állandóra, a Heisenberg határozatlansági reláció az dx dp >= h vonás/2
A hullámcsomag szélessége mindig dx=2c/dv (a hullámhossza l=c/dv és ennek a kétszerese,) és adott a E=hv egyenlõség, ahol v a frekvencia
Ebbõl össerakható, hogy dx=2c/ (dE/h) a hullámcsomag szélessége energiakülömbséggel kifejezve. Átrendezés után a dxdE = h2c kapjuk. Ha az elemi hullám fázissebessége c, akkor E=mc2 p=mc alapján kapjuk a (dx/c) dp = 2h Amint látható a Heisenberg határozatlanság ténylegesen a hullámcsomag sajátossága, nem valami fizikai törvény, mert a hullámcsomag leírható egyszerû matematikával.
Ha már kozmológia, hogy lehet kiszámolni a megismerhetõ univerzum méretét? Ugye adva van a Hubble állandó. http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble's_law 72km/s/Mpc = 72000 m/s/Mpc Az Mpc az 30.857e15 *1e6 méter,mert ugye M=mega A fényév, mint távolság pedig 3e8*3600*24*365 méter.
Ekkor az a távolság ahol már a tér fénysebességgel tágul hozzánk képest, az
fényév=3e8*3600*24*365 x=3e8/72000 * 30.857e15 *1e6 / fényév ami 1.358e10 fényév, vagyis 13.6 milliárd fényév. Ennél tovább nem fogunk sohasem látni(jelenlegi tudásunk szerint), mert a Doppler miatt az érkezõ fotonok energiája extrém kicsi.
A Planck állandó is ilyen szám, valójában lehet hogy 1, ahogy 1-nek szokás a fénysebességet is a geometrikus modellekben választani.
A Planck konstans csak egy korrekció két mérhetõ érték közt. Mint ismert a tömeg ekvivalens az energiával. Ez tömören az E=mc2 képlet írja le. Itt a c2 ahogy az egyik professzor az egyik elõadásában említette csak egy korrekciós érték, mert rosszul választottuk meg a mértékegységeket. Ha c=1 akkor E=m képletet kapjuk.
Ennyi? Ha vmi még eszedbe jut, nyugodtan írd be, én nem sürgetlek. Kivárom, ráérek. Hátha, összejön vmi érdemleges. :-)
"Ok. Játszunk. Légy szíves definiáld nekem az idõt, amely ugye szerinted nem függ semmitõl. No, kíváncsi vagyok." - mitõl függne te fõokos!? :) Ha lenézhetnél a mikro világba ott a polgártárs órája lehet hogy milliószor gyorsabban ketyeg mint a tiéd de ez nem változtat azon hogy te is ugyan azt az idõt méred, csak jóval nagyobb egységekben. Fölfele a makrovilágba meg vica versa, neked van jóval érzékenyebb órád az óriásokhoz képest. Ami ennél meghökkentõbb lehet az az a predikátum hogy ha végtelen a világ, akkor kell lennie benne végtelen sebességnek, de ez is egyszerû. Van benne végtelen sebesség,csak épp ez is relatív. Amint mész lefelé a mikrovilágba egyre nagyobb sebességeket találhatsz, aképp viszonyítva a dolgokat, hogy mi minden megtörténik egy minutum alatt, galaxisok keletkeznek és omlanak össze, civilizációk háborúznak és békülnek ki, elméletek születnek és bizonyulnak hamisnak, stb. Azonban mindez ha a sebesség szigorú meghatározását veszed egyáltalán nem gyors, mert kérdem én, hát mekkora utat tett meg ez az aprócska mindenség a mi világunkban? Nem sokat. Ebbõl is látszik mennyire egyszerû az egész csak olyan okos emberek állhatnak a legtávolabb megértésétõl mint bvalek-6 :) De hogy õt is vigasztaljam valamivel elárulom, hogy mostantól már csak offline fórumozok, pihentetem egy kicsit a netezést, szóval aki gyors válaszokat vár tõlem, ne várja, hanem örüljön hogy nem kapja meg :) "(reméljük, hogy gybfefe nem vandálkodik megint bele)" - reméljed hogy belevandálkodok, mert ökörsütés a köbön :) Kedves bvalek-7 "Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a teljességi tételek szerint nem lehetséges." -Ha sokat olvasol ilyeneket még a végén megtanulsz gondolkodni. No nem azért mert teljes mértékben egyetértek az idézettel, hanem mert végre olyat idézel amit ha valamelyest föl is fogsz, talán elkezdesz gondolkodni, de erre nem mernék megesküdni :) " Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb ember..." -de gondoltam. Sõt én arra is gondoltam hogy pár butább is. De ez nem függ össze avval amit most mondok. A gondolkodás folyamatában van egy olyan tényezõ amit úgy hívnak szelekció, meg van egy olyan is hogy rálátás. Ha majd elkezdesz foglalkozni a gondolkodással rájössz milyen hasznos dolgok ezek. Ami a pszichémet illeti azt leginkább a tükör effektussal tudnám leírni, nézz bele nyugodtan, remélem tanulsz belõle. Olvasási és helyesírási készségem pedig hidd el jóval magasabb szintû mint a te humorérzéked. Nem tetszik a szóhasználatom? Írj precízebben mint én, s ha helyes dolgokat is írsz, hidd el lesz értelme vitáznunk. De mondom mégegyszer a személyeskedéseket nyugodtan kihagyhatod mondadódból, ha nem akarod visszaolvasni magadra. Ja nehogy kihagyjak bármit is még a végén azt hiszed igazad van bármibe is :) (csak ne lenne ilyen fárasztó) Elmagyarázom mégegyszer annak a sületlen fejednek mi száraz tökként lóg alá nyakadról, hogy miket írtam, amiket megpróbálsz hülyeségeknek beállítani. Vegyük a megszámlálható és megszámlálhatatlan számok közötti különbségtételt. Azt mondod alkotható két ilyen számhalmaz, mindkét számhalmaz végtelen. Na már most vegyük a megszámlálhatatlant elébb. Mondjuk azt hogy szeretnénk alkotni még egy számhalmazt. Miért ne, hamár a hülyeség is végtelen. Álljon ez a számhalmaz a megszámlálhatatlan végtelen, osztópár elemeibõl, vagyis osztogassunk a végtelenségig az elemeibõl ha van értelme (nincs). Mit mondhatunk ekkor? Lett három halmazunk amelyek úgy viszonyulnak egymáshoz, hogy van a megszámlálható, a megszámlálhatatlan, meg a mégmegszámlálhatatlanabb. Tudom hogy innen már többen rájönnek miért is hülyeség, és miért is mondtam helyesen hogy nincs értelme külön foglalkozni evvel, de adjunk bvaleknek pár nap gondolkodási idõt, hátha megindul az indexe pozitív irányba. Remélem a jóindulatot is ellesed tõlem :) A másik a pi, na ott meg az az érdekes, hogy szintén elmagyaráztam mirõl van szó, de vagy nem olvastad, vagy ami még valószínûbb többszöri olvasás után se értetted meg, ezért igyexem mindenféle matematikai kifejezés nélkül megismételni. Van 10 darab számjegyed, ezeket különféle sorrendben rakod le egymás mellé és folytatod ezt a végtelenségig. Kérdés: Vajon hány ismétlõdõ szakasz lesz benne? Bevallom én nem tudom, de ha te megmondod akkor megköszönöm. Ehhez képest viszont hogy régen valakitõl félreinformálódtam szerintem nem akkora bûn, de legyél te szigorú bírám, máshoz úgy se értesz. A relativitás elmélet tényleg örök abban az értelmében, hogy minden relatív, de ezt nem kell szerintem elméletnek nevezni, elég nemes egyszerûséggel tételnek mondani.
Én mindig is csak annyit szerettem volna elérni, hogy ne "kinyilatkozatásként" kezeljük az elméleteket, hiszen azok csak részben írják le a valóságot, és van mikor ellentmodásokba is ütköznek... De ezt már Te leírtad...
Szegény fifike el lesz keseredve hogy te is csatlakoztál a Sötét Oldalhoz
A fizikai elméletek gyártása olyan mint a modellezés. Ha mondjuk a valóságban a gravitációnak az óceánjáró hajó felel meg, akkor a newtoni gravitációs erõ elmélete egy gyufaszálakból összerakott hajómodellnek felel meg. Olyan alakja van mint a nagynak, épphogy fennmarad a vízen, de a vitorlái nem jók semmire, a tõkesúly nincs kiegyensúlyozva, stb. (például megmagyarázza a bolygók ellipszispályáit, de a pályák precesszióját már nem tudja, túl pontatlan hozzá).
Az einsteini görbült téridõ elmélete egy mûanyag távirányítható hajómodellnek felel meg. Annyival pontosabb modell mint az elõzõ, hogy még kis motorja is van, ki van egyensúlyozva hogy ne bukjon fel a hullámzásban, de az utasai kis mûanyag bábuk, és 10 perc után lemerül az eleme (például megmagyarázza a pályák precesszióját, sõt a gravitációs hullámokat is, de nem tud mit kezdeni a fekete-lyukak hõmérsékletével, párolgásával, stb.)
Ez van más fizikai elméletekkel is, egyre pontosabb gondolati modelljei a valóságnak, pl. kinetikus gázelmélet -> kvantummechanika -> kvantumtérelmélet. És ezért nem lehet a relativitáselméletet megcáfolni, hiszen attól hogy végül megépítjük az óceánjárót, letagadhatatlan, hogy a kis modellhajó tudott úszni a vízen. Lesz egy jobb modellünk, a régit pedig múzeumba tesszük, de attól még arra mindig is jó lesz, amire kitalálták. És ne felejtsük el, hogy az új hajómodellnek mindent tudnia kell mint a régieknek!
Vannak azért megbízható fizikai modellek, amik már régóta segítik az eligazodásunkat a világban, mint a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Nem véletlenül tanítják õket az iskolákban, az emberiség egyetemes tudásának értékes kincsei. Megcáfolni sosem fogják õket, mert a saját területükön a gyakorlat igazolta õket, más területekre pedig egyszerûen nem vonatkoznak. Szóval ha észreveszünk valami radikálisan új gravitációs jelenséget, a relativitáselmélet attól még megmarad, legföljebb megtudtuk hogy meddig terjed az érvényessége.
A modelleknek érvényességi határai vannak, ezt be kell látni. Itt inkább olyan elméletekrõl szedtem le a keresztvizet, amik megpróbálnak mindenre egy csapásra választ adni. Ha valaki nem látja az ötlete határait, az nem is érti hogy mirõl beszél. Az ilyeneknek nem szabad vakon hinni, akkor sem ha akadémiai berkekbõl jönnek, még kevésbé ha zakkant fórumozók terjesztik... Minden bölcselkedés próbái a kísérlet és a megfigyelés. Ha ezeken elbukik az elmélet, akkor nincs mit tenni, el kell vetni, ez nem filozófia vagy hit kérdése.
Továbbá minden új elméletnek elõször is magyarázatot kell adnia a már megismert kísérleti eredményekre. Ha ez nem megy, kár a gõzért... Lehet itt hülyézni, meg pocskondiázni a tudósokat, ha a mûszer 42-õt mutat, meg kell tudni mondani, hogy miért. Nem lehet letagadni, meg összeesküvés-elméleteket gyártani, mert a mûszert bárki a kezébe veheti, a kísérletet elvégezheti, az eredmény 42 lesz. Ez a szép a tudományban, olyan mint a bûnügyi nyomozás, csak bizonyítékok alapján lehet elítélni a bûnöst, nem "hiszem" meg "gondolom", meg "biztos úgy van" alapon.
A mindenség elméleteibõl Dunát lehet rekeszteni, ezen kívül van skálarelativitás elmélete (scale relativity), Heim-elmélet (Heim theory), Húrelméletek (string-theory), brán-elméletek, stb. A gravitációnak is van egy csomó változata, Brans–Dicke elmélet, Einstein-Cartan elmélet, Loop quantum gravity, Skalár-vektor-tenzor elmélet, stb. És ezek mind helyesen írják le az ismert természeti jelenségeket!
Ezért szerintem csak akkor lesz továbblépés, ha több kísérleti adatunk lesz, illetve további megfigyeléseket végzünk. Az LHC-nál jövöre indul be a nagyüzem, 2013-ban lövik fel a James Webb ûrteleszkópot, 2018-ban juttatják fel az ûrbe a LISA-t (Laser Interferometer Space Antenna) ami egy gravitációs hullámdetektor lesz. Az új adatok nyilván ellent fognak mondani a helytelen elméleteknek, és kiválasztják azt, amelyik helyesen tudta megjósolni az eredményeket. Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a teljességi tételek szerint nem lehetséges.
Jaj, már megint az a csúnya rossz lexikális tudás. Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb ember, aki rájöhetett erre-arra, talán érdemes megismerni az eredményeiket, nemdebár? És akkor nekünk nem kell mindent nulláról kezdeni.
Következõ fázis, amikor már minden harmatgyenge érvedet lelõtték, az összeesküvés! Nyilván 5-6 álnéven vagyok fent, egy sötét szervezet megbízásából, csak azért, hogy az emberiséget megfosszam a bölcsességedtõl... fifike, bevette ma már a gyógyszerét?
A Plank-hosszra pedig neked van szükséged nem nekem, hogy hogy ezt nem tudtad? Még azokat az elméleteket sem vagy képes felfogni, amiket védelmezel! Én legalább utánaolvastam annak is, amivel nem értek egyet, de te azt sem olvastad el rendesen, amit itt majmolsz.
Ami a pszichét illeti, ömlik a hozzászólásaidból a nagyzolási mánia, és az önteltség. Beállítasz ide, kijelented, hogy neked kell tanítanod minket, minden tudós hülye vagy szélhámos rajtad kívül, aztán bejelented hogy a pi hirtelen racionális szám lett attól, mert más számrendszerben ábrázoljuk? Osztod az észt a végtelenrõl, amikor azt sem tudod hogy a megszámlálható végtelen azt jelenti, hogy léteznek végesen közeli elemek, el lehet számolni az egyiktõl a másikig, pl 3-tól 8-ig (a megszámlálhatatlanul végtelen sorokban minden elem között végtelen sok másik helyezkedik el, 3 és 8 között végtelen sok racionális szám van)? Filozófiai magasságokban szeretnél repkedni anélkül hogy értenéd a határtalanság és a végtelenség közötti különbséget? Nem találod a fraktál szót egy fraktál szerkezetû univerzumról szóló Wikipédia cikkben? Nem vagy képes írásban kifejezni magad, még a magyar helyesírás is gondot okoz? Soroljam még amivel eddig égetted itt magad, vagy ennyi elég volt példának?
Relativitáselmélet fifikei leírása: "Az idõ egységét mindenféle torzulásoknak kitenni" haha ez jó :D kb egy 8 éves szintjén vagy szellemileg, nekik vannak hasonló beszólásaik a világról (de a helyesírásod, és az olvasási készséged is hasonló szintû). Ami a "szöveg bemásolást" illeti, eddig csak te próbáltál idegen tollakkal ékeskedni ezen a fórumon. Direkt félreértelmezni pedig csak azután lehet, ha megtanultál olvasni...
Informatika és tudomány
