Erre csak annyit tudok mondani, hogy nem kutatták át a Föld minden egyes négyzetméterét. Bocsáss meg hogy ítélkezem, de látszik hogy nem érted amit írtam.
A mesterséges izotópok kimutatásához nem kell az egész Földet feltúrni. Lezuhant a hidegháború idején egy plutónium energiaforrású orosz katonai mûhold Kanadában. Azt az izotópot ami a fedélzetén volt, a te véredben is ki lehet mutatni, szétterjedt az egész Földön, épp ezért tiltották be az ilyesmit (csak távoli ûrexpedíciókra engedélyezik). A következõ pár száz millió évben 19. századi kémiai eszközökkel is ki lehet majd mutatni a jelenlétét a Földön, akár egy falevélbõl is. Éppen ezért biztos hogy senki sem szennyezte be mesterséges izotópokkal a Föld felszínét az utóbbi néhány milliárd évben.
Az emberrel együtt élni képtelen élõlények esete: ha egy kõzetrétegben találtunk akár egyetlen ilyen leletet, akkor teljesen biztos, hogy sehol a Földön nem lesz vele egyidõs emberi lelet. Ha valahogy egy kontinensre kerülnének emberek, és ugyanannyi tyrannosaurus, egy-két száz éven belül kihalnának a rexek, még akkor is, ha az embereknek nincs esélyük ellene párharcban. Ugyanis mi vagyunk a tápláléklánc csúcsa, ez nem valami nagyzolás, hanem azt jelenti, hogy elennénk elõle a táplálékát, és elfoglalnánk az élõhelyét ültetvényekkel.
Ásványkincsek: az ember azóta végez bányászati tevékenységet, amióta létezik. Kõbányák, aranybányák, kõszénbányák, aztán egyéb fémeket is termeltek ki. Mint tudod, a Föld készletei végesek, például a félvezetõipar sokkal elõbb fog bajba kerülni mint a nagyipar, mert a teljes rézkészletünk 30 éven belül elfogy. És a nagy részét nem mostanában termelték ki! Ha 10000 év alatt el lehet fogyasztani a rezet, 1 milliárd év alatt mit lehet elhasználni? Annyi idõ alatt többször is el lehet hordani az összes hegyet, pl. már nem is lenne szénlelõhely.
A lényeg, hogy az ember hatása a bioszférára rendkívüli (megváltoztattuk az éghajlatot, a kõzetek összetételét, kihaltak a velünk együtt élni képtelen élõlények), és több milliárd év múlva is ki lehet majd mutatni hogy itt voltunk. És képzeld, megvizsgálták a tenger fenekét is. Ha nem tudnád, tele van távközlési kábelekkel, nagyon is fontos hogy mi van ott, nem-e szakítja el, nem-e korrodálódik. Továbbá a Föld légköre a földtörténet nagy részében az ember számára nem volt belélegezhetõ. Számottevõ oxigén csak kb. 600 millió éve van a levegõben, elõtte mint lélegeztünk 4 milliárd évig?
Olyan szép szó definiciált. Amúgy szerintem hiába strapáljátok magatokat, hamarabb csinász egy katolikus szentbõl hithû muzulmán mint hogy egy "hivatalos-tudomány-összesküvése-és-eltiktolják-az-ufókat" hívõt meggyõzz arról hogy nem csak azért létezik a tudóstársadalom hogy õt jól átverjék hamis bizonytékokkal, meg hamis kísérleti eredményekkel.
Hát érdekes a faj definíciód. Akkor a bulvárból merítve Tom Cruise és Nickol Kidmann külön faj, mert nem tudtak gyermeket nemzeni, pedig sok pénzt is költöttek erre. Meg még sok emberpár is ide tartozna :) Tehát az általad definíciált faj komolytalan!
az agyunk 10%-100% kihasználtsággal kapcsolatos "vitázhoz" annyit, hogy az igazság valahol a kettõ közt lehet (90%).
10+100/2=55. Ha már valahol a kettõ között lehet. :)
Szerintem az agy sokban hasonlít a mostani CPU-kra, csak pár nagyságrenddel gyorsabb. Tehát az a mondat, hogy csak az agyunk 10%-át használjuk, akkor lesz igaz, ha odatesszük mellé az 'egyszerre' szót. A processzoroknál is az van, hogy ha állandóan 100%-on üzemelnek, akkor már lehet tudni, hogy valami nem stimmel a géppel. Ha az ember folyamatosan maximumon pörgetné az agyát, lehet hogy egyszerûen elfüstölne. :) Például futás közben teljesen más funkciókat használsz, mint amikor ülsz és beszélgetsz. Értelemszerûen felesleges volna azokat a részeket is dolgoztatni, amire éppen nincs szükség.
Az agyban számomra még két dolog nagyon tetszik. (1) Alkalmazkodó képesség. Ha valamit sokáig csinálsz, elõbb-utóbb beáll rá az agyad, és jobb leszel benne. (2) 'Végtelen' memória. Ha van egy témakör, ami nagyon érdekel - nincs olyan dolog, amit ne tudnál megjegyezni.
Jaj, ezek már megint olyan rettentõ komoly bizonyítékok...
Valaki dínó és emberlábnyoNAK NÉZETT valamit. Aztán megnézték mások is, és nagyon valószínû, hogy nem az.
Emellett vannak ilyenek, hogy földtani korok, meg talajrétegek, és dino rétegben egyetlen emberi csont sincs, csak ez a cucc, amit lábnyomnak néztek. Nyilván a lábnyom cáfol mindent a világon, nem a csóka nézte be...
Na mindegy, hiába is magyarázom, ha az a világképed, hogy vannak a gonosztudósok, akik mûvelik a hivatalos tudományt, meg vannak a szegény elnyomott jótudósok, addig szerintem ne nagyon beszélj paradigmaváltásról, mert még a jelenlegi rendszert sem ismered.
Ha egy faj az adott körülmények között sikeres, akkor nincs oka arra, hogy megváltozzon. Ha ezek a körülmények pedig évmilliókig fennálnak, akkor értelemszerûen az adott faj is "megreked" ebben a formájában. Aztán ha jön egy nagyobb környezeti változás, ami kizökkenti ebbõl, akkor vagy kihal, vagy nagyon gyorsan alkalmazkodik.
Vhol a forum kezdetén én is ezt hangsulyoztam. Vagyis hogy nem feltétlenül szükségesek egy baktérium életbenmaradásához az olyan dolgok, mint a viz vagy az oxigén. És igen, ez szerintem is hatalmas felfedezés az ürkutatás szempontjából. Az másodlagos, hogy mibõl fejlõdött ki, de bebizonyitja, hogy létezhet iylen fajta életforma is.
"Teljesen biztos hogy nem volt ember a Földön az utóbbi 4 és félmilliárd évben, ugyanis nem voltak mesterséges izotópok a földben mostanáig, elõttünk nem bányászta ki senki az ásványkincseket, a lerakódott rétegekben rengeteg olyan állat maradványai vannak, amik nem maradnának életben az emberrel egyidõben: levadásztuk, vagy kiszorítottuk volna õket az élõhelyükrõl (pontosan ez történt a jégkorszakban). Nincsen nyoma háziasított állatoknak 10000 évnél korábbról."
Erre csak annyit tudok mondani, hogy nem kutatták át a Föld minden egyes négyzetméterét. A jávai elõemberrõl is kiderült, h egy majom csontja és egy ember koponyadarabja keveredett egymás mellé.. Ebbõl feltételezték a jávai majomszerû elõembert.
"Több mint 100 milliárd ember élt már a Földön amióta itt vagyunk, nem lehet úgy autópályát építeni hogy ne találnának kilométerenként egy kelta falut vagy egy avar temetõt. Szerinted mi lenne ha nem félmillió, hanem több milliárd éve lennénk itt? Az egész bolygót km vastagon borítanák az emberi csontvázak, belõlük állnának a korallszirtek!"
Szerinted megvizsgálták a tenger fenekét is? Lehet hogy tele van csontokkal... Egyébként találtak jópár lávakõben megkövült dino- és emberi lábnyomot egymás mellett, amik csak a tektonikus aktivitásnak köszönhetõen - vagyis vhogy a kettérepedt földbõl került elõ- fedezték fel. Persze hamisitványnak kiáltották ki rögtön meg hogy ilyen nem lehet. De ha mégis, akkor ez vagy azt bizonyitja, hogy az emberek éltek jóval korábban, vagy a dinók haltak ki jóval késõbb.
Még évekkel ezelõtt láttam egy filmet az ilyen régi leletekrõl, abban említették a dínós lábnyomokat is. Mellette még szó volt egy olyan kõszéndarabról, amibe bele volt ágyazódva egy aranylánc. Nem tudom, hány millió éves lehetett a szén, de kicsit azért régi! A másik: a filmben azt a pédát hozták fel a "hiteles" és a "hamis" leletek, bizonyítékok arányára, h az érdekes, a mai alaptételeket kétségbevonó bizonyítékokkal csak egy billiárdasztalt lehetne megtölteni. A másik, elismert csoporttal viszont egy billiárdszalont, így a kisebb csoportot soha nem fogják elismerni. És ennek oka csak az, h a régi leletek nagyobb valószínûséggel megsemmisülnek meg az idõk folyamán.
A XX. századi filozófiában pedig vki foglalkozott a paradigmaváltással, amikor a régi tudomány alapkövei is ledõlnek, volt pár ilyenre példa, talán eljön hamarosan újra egy ilyen.
Azért mert a csivava szétszakadna egy dán dogtól még nem külön faj. Ha megtermékenyülne tök normális kutyus lenne. Nem hitkérdést szeretnék csinálni, csak valódi bizonyítékot. moikboy: Én is azt mondom, vagyis egyet értek, hogy folyamatosnak kéne lenni, ha így mûködik. Évezredrõl évezredre folyamatos változáson kellene átesniük a fajoknak, semmi nem indokolja, hogy leálljon. Némely növényevõ gerinces, ha csak picivel jobban látna (mert ebben elég satnyák) sokkal-sokkal nagyobb esélye lenne a túlélésre, mégsem válogatódik ki. Elég stabilan tartják magukat a fajok. Millió évekig. Némelyek meg olyan elégedetlenek.
Egy ilyen túlélõképes mikroorganizmus egyrészt nagyon veszélyes az emberiségre, de az egész földi élõvilágra nézve... Ha elmutálódik netán akkor még egy nagyon fertõzõ bélflórabaktérium is lehet belõle ami kiirtja az emberiséget és nem lesz ellen gyógyszer , mert még a rádióaktivitást is befalja... :)
na jó talán nem eszik ennyire forrón a kását, és talán a bélflórabaktériumoknak egészen más életkörülményeik vannak és másra is van szükségük..
de a hír akkor is jelentõs lehet méghozzá az ûrkutatásban... lehet hogy az elsõ élõlények a marson pont ezek lesznek sõt még azt sem tartom kizártnak hogy egyszer majd ezeknek az elmutálódott leszármazottai lesznek az intelligens kétlábonjáró marsalkók...
A kutya és a farkas tudna szaporodóképes utódokat létrehozni. És akkor mi van?
Az a gond veled, hogy összemosod az evolúciót valamint a fajokra és családokra építõ ortodox rendszertant. Az evolúció kurvára nem úgy mûködik, hogy szaporodunk-szaporodunk aztán egyszer csak hopp: új faj lettünk. Itt is pontosan az a folyamatos átmenet megy végbe, amit az evolúciós elmélet megjósol. A kutya és a farkas talán még nem került olyan messzire egymástól genetiakailag, hogy ne tudjanak egymással szaporodni, de ott az öszvér, ami viszont már egy steril hibrid. Ha elég idõ áll rendelkezésre, és elegendõen nagy az evolúciós nyomás, akkor a szamár és a ló olyan messzire is kerülhet egymástól, hogy nem lesznek képesek szaporodni semmilyen szinten.
Csak nézõpont kérdése, hogy új fajnak tekinted-e. Ha semmiképp nem akarod, akkor nem kell. Szerintem felesleges hitkérdést csinálni belõle, minden jel arra utal, hogy ez így mûködik, normális alternatíva meg nincsen.
A kutya olyan mintha jó példa lenne, pedig az ellenkezõét bizonyítja. Bár mennyire is tenyésztik nem képes megváltozni annyira, hogy új faj legyen belõle. A kutya és farkas egy faj, nézz csak utána! Nem teljesíti azt a feltételt, hogy ne tudjanak szaporodó képes utódot létrehozni. Még 'mindig' nem bírt megváltozni. Hány generáció váltásra, mennyi mutációra van szükség egy fajnál, mennyi szelekcióra, hogy megváltozzon és 'új' legyen? 100? 1000? 1000000? A muslica jó alany lehetne! Néhány naponta új generáció. De még nem sikerült új fajjá változtatni. Nem tûnik lehetetlennek a kísérlet, a tudomány úgyis csak azt fogadja el amit mérni lehet. mcganyol, ha vélemény különbség van attól még nem kell hülyézni.
Nagy valószínûséggel minden neuront kihasználunk életünk során. Tekintve, hogy a kamaszkortól kezdve folyamatosan pusztulnak, az addig kevésbé használt neuronok átveszik az elõzõek szerepét.
Abban talán lehet igazság, hogy egy ilyen iszonyatos méretû neuronhálóban rejlõ lehetõségeknek, az emberi DNS-be kódolt elrendezésük csak töredékét használja ki. Eben az esetben viszont már nem emberi agyról beszélünk.
és mit bír ez az organizmus nyomásban és hõmérsékletben? (min-max)
azért az evolúciós elméletet, ismerve nem elfogadni elég kemény. dehát az emberi hülyeség (a szóval nem az intelligencia hiányára utalok) határtalan!
egy érdekes elmélet, hogy hogyan lett a majomból ember http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzimajom-elm%C3%A9let
az agyunk 10%-100% kihasználtsággal kapcsolatos "vitázhoz" annyit, hogy az igazság valahol a kettõ közt lehet (90%).
És ez valakinek élet? Hát én inkább halott lennék mint egy ilyen
"Minek neked másik szekta, megtaláltad már magadnak a pénz istenét szolgáló, és az egyetlen igazságban hívõ inkvizítorok rendjét."
Na erre tudok igazán dühös lenni. Ekkorát hazudni szemrebbenés nélkül... Egyetlen igazság? Menj már a hülyeséggel, a tudomány az egyetlen dolog, ami _folyamatosan_ változik, újragondol, kísérletezik, új elméletet állít fel, elvet, régit módosít, pontosít. Mintha ez a rihes evolúciós elmélet nem egy épp egy másik elméletet ütött volna ki. Mintha Einstein nem bolygatta volna meg, amit addig a fizikáról tudtak. Mintha nem avulna folyamatosan a számítógéped. Mintha lenne fogalmunk arról, hogy akkor az LHC-ben mi a fasz fog történni. Vagy hogy mi a pöcs az a fekete anyag. Hol a picsában látod te, hogy ez a naaagy végsõ igazság kinyilatkoztatása lenne? Senki nem mondta, hogy a tudomány mindent tud, azt faszkalap Duell-t kivéve. A tudomány mindig az éppen aktuális legjobb tippünk a világ mûködésére. Ha valami távol áll a dogmatizmustól, akkor ez az.
Itt nem a gonosz hatalmo nyom el titeket, baszod, hanem próbálunk azokból az ismeretekbõl, amit már kellõ bizonyossággal tudunk, némi keveset belétek csepegtetni, de nagyjából mint a falra hányt borsó.
Nekem végülis mindegy, ha nem akarjátok érteni a világot, hát nem kötelezõ.
"Azzal egyet értek, hogy nem a Földön alakult ki az élet."
Úgy mégis, miért? Egyelõre semmi okunk nincs feltételezni, hogy nem itt alakult ki. Már miért ne lehetett vona itt? Minek bonyolítani a dolgot? Akkor utána jól ki kéne találni, hogy itt miért nem alakult ki, miért kellett megvárni, amíg máshonnan jön, és rá kellene jönni, hogy hol alakult ki, ott hogyan, és miért pont ott? Ez a baj a pánspermia elmélettel. Megmagyaráz egy dolgot, és felvet 10 másik kérdést, amivel a párhuzamos elmélet (abiogenezis) nem is kell, hogy foglalkozzon. Majd ha valami egyértelmûen kizárja, hogy itt nem jöhetett létre, akkor ráérünk majd ezzel foglalkozni. Egyelõre kutassák csak azt, hogy itt hogyan alakult ki, ha nem itt történt, akkor az ezzel a kutatással úgyis kiderül.
Ha jol emlèkszem ezt mar megcafoltak,hogy csak a 10% at hasznaljuk. Arol nem beszelve hogy a termeszetben az eletkeptelen mutacio eltunik,egy program kod nem. Maradjunk a programoknal,barmilyen programot nyiss meg szerkesztovel irj at benne egy karaktert kicsi az esely hogy tortenik valami azonnal,kes0bb kibukik a hiba de lehet hogy csak egy villogo karakter lessz a valtozas vagy mas amitol meg mukodokepes marad. Ez is ilyen kis valtozas ami alig befolyasol valamit de lehet hogy pont hasznos,ekkor megmarad. Ahh minek koptatom az ujjam,aki nem latja az evolucio logikus voltat annak nincs mit mondanom. Ez nem zarja ki annak a lehetoseget hogy magat az eletet vagy a DNS-t megkrealtak valakik.(isenek,fenylenyek,tudattal rendelkezo energia vagy mittudom en)
Csak egy élõlény, és a DNS-e egyáltalán nem program. Egy számítógép valóban megzakózik, ha crc-s egy fájl, vagy hiba van a kódban.
De a biológiában nincs ilyen. Ritka a teljesen életképtelen mutáció. Nincs runtime error. Változás van. Egy szervezet nagyon összetett és dinamikus rendszer, kis változásokat tud kompenzálni. Még drasztikusakat is, egy darabig.
És éppen, hogy nem túl durva a beavatkozás. Bázispárok felcserélõdése, kiesése, beékelõdése. Szerinted ez mekkora része a DNSnek?
Mi az, hogy senki nem tudott megváltoztatni állatot, hogy másik legyen? És a farkas - kutya - hónaljdög? Az összes háziasított állat, növény? Azok akkor mik?
Vagy -most biztosan le leszek nácizva, de ez van- az emberi nagyrasszok? Afrikában a sok napsütés volt a nyomás, a északon meg a hideg. Van különbség az emberek közt? Van. Ha elszigeteltségben éltünk volna még egymillió évig, akkor külön fajokká válunk. Ez nem következik már be, most már az egész bolygó egy populáció. De az evolúciós elmélet ad magyarázatot erre.
Abban mondjuk biztos vagyok, hogy ha hitkérdést csinálsz belõle, akkor ezek nem fognak meggyõzni. De biztosíthatlak, hogy ez nem hitkérdés, vagy legalábbis pont annyira, mint a gravitációs elmélet.
Bocs, nem evolúciós nyomás, hanem szelekciós nyomás.
Miért kell az embernek ekkora agy, ha csak a 10%-át tudja kihasználni? Milyen "evolúciós nyomás" hozta létre? Az agyunk rengetegbe kerül s nincs is ekkorára szükségünk, mégse fejlõdik vissza (tisztelet a kivételnek:).
Az evolúció alapja az örökítõ anyag megváltozása, s ez a megváltozott építõ kód általi jobb életre alkalmasság alapján való kiválogatódás. Ha nem tévedek. A géneknek nevezett DNS részek hordozzák az öröklõdõ jellegzetességeket. S itt jön a probléma! A gének a DNS-nek csak a 2%-át teszik ki!! A többiben eddig nem találtak rendszert még a legszuperebb számgépekkel, programokkal sem, és ezért nemes egyszerûséggel hulladék géneknek nevezik. Egyszerûen nem foglalkoznak vele! Persze az utóbbi egy-két évben magyar kutatók mégis találtak benne valamit, de a bonyolultsága miatt sok-sok év kell a megfejtéséhez. Nagyobb mint a SETI program. Ha valami ennyire bonyolult, összetett, hogy a csodába lehet, hogy egy olyan durva beavatkozás, mint a mutáció bármi jót hozzon ki ebbõl?? Ha egy alacsony szintû programnyelvben csak egyetlen értéket átírsz máris mûködésképtelenné válik. Még soha egyetlen tudós, egyetlen laboratórium sem tudott megváltoztatni egy fajt úgy hogy abból egy másik legyen! Pedig biztos létrehozták az állítólagos "evolúciós nyomást"!
Ha hülyeségnek tartod a törzsfejlõdés elméletét, akkor nyilván sokat tanultál róla, fel sem tételezem rólad, hogy úgy ítélsz el valamit, hogy nem is ismered. Ebben az esetben biztos tudsz példát mondani olyasmire, amit az evolúció tényként állít, és te nem értesz vele egyet. Van ilyen tényállítás a korábbi hozzászólásomban is, írj rá egy kézzelfogható ellenérvet. Utána én is írok rá egy viszontválaszt, megpróbálom megcáfolni azt amit te írtál, aztán megint te jössz, és így tovább, szerintem mindketten sokat tanulnánk belõle.
Nem mondanak ellent egymásnak, mert két különbözõ élõlényre vonatkoznak. Az audaxviatornak nem kell oxigén, más sötétségben, pl. tengerfenéken élõ mikroorganizmusoknak kell.
"elveszítjük a képességünket, hogy meglássuk az orrunk elõtt heverõ nyilvánvalót"
Sajnos a "spontán elfolytás" során, amit a tudósok oly közkedvelten használnak, már nagyon sokan rákorlátozódtak az általuk hirdetett verziókra.
"Elõször is a "majmok" nem faj, a csimpánz viszont pl. igen. Velük összehasonlítva az emberek kevesebbet fejlõdtek, az emberi génkészlet õsibb mint a legtöbb emberszabásúé. A csimpánzok és a gorillák viszonylag új, specializálódott tagjai az emberszabásúak családjának, az õsi, szavannákon élõ, két lábon járó fajok közül egyedül a homo sapiens nem halt ki."
Igen rosszul irtam, de nem hiányosak a tudásaim, mint gondolnád.
Egyébként a mai ember és az elõdei közt a kromoszómákban is eltérés van... Az õsöknek több van belõle...
"Egyedülálló képessége, amivel fény és OXIGÉN NÉLKÜL, más élõlényektõl teljes elszigeteltségben képes létezni, az élet lehetõségével kecsegtet."
"azonban a tengervízben feloldódott OXIGÉNT HASZNÁLJÁK, ezt az oxigént pedig fotoszintetizáló planktonok állítják elõ a felszínen."
Én vagyok a hülye, vagy ez a két mondat némiképp tényleg ellentmond egymásnak?!
Légyszíves reagálj valami érdemlegeset a #28-asra. Köszi.
Nem lehet valami erõs a hited, ha nem mered konfrontálni egy kétkedõvel, inkább beleraktál egy sablonos ellenségképbe. Végül is ez a legkényelmesebb, megkíméled magad attól, hogy elgondolkozz azon, amit esetleg én, vagy más reagál a beírásodra. Egyébként alaposan mellélõttél a skatulyázással, semmi sem áll tõlem távolabb, mint amivel meggyanúsítasz.
No, asszondják az okosok, úgy kell oldani a feszültséget egy vitában, hogy rámutatunk a közös értékekre. A PS3 szerintem is a legkirályabb konzol, és is szeretnék jövõre magamnak :) Most, hogy megtaláltuk a közös hangot, nyilatkozzál meg, mert furdal a kíváncsiság, hogy mire utalhattál!
Az élet egy dolog, a fejlett élet egy másik, a fejlett civilizáció meg egy harmadik. A tudósok szeretnének egységes elméletet mindenre, az utolsó kvantumtól a legmagasabb rendû szellemi megnyilvánulásokra, pl a tudatra.
Szeretnének feloldani minden axiómát, és minden állandót tiszta, tökéletes és univerzális matematikai, logikai kifejezésekként leírni.
De vajon a rendszerek tényleg mentesek az axiómáktól, valami külsõ teremtõ erõ esetleges meghatározásától, a prekurzortól, az isteni igétõl?
Szerintem nem. És az a vágy, hogy mindent egy, a különbözõ szintekbe folytonosan átalakuló rendszerrel akarunk megmagyarázni, végül vakká és örök keresõkké tesz bennünket, miközben elveszítjük a képességünket, hogy meglássuk az orrunk elött heverõ nyilvánvalót.
Ezt mire alapozod? Lent írtam Pares-nek, történetesen mi vagyunk az õsibbek, mint a többi emberszabású. Ráadásul az utóbbi 50000 évben vissza is fejlõdtünk egy picit, a nõk nem tudták kihordani a túl nagy koponyatérfogatú újszülötteket, és a zord jégkorszakban a gyerekkor túl hosszúra nyúlt, még vissza is kellett venni belõle egy picit. Egyénenként picit butábbak lettünk ugyan, de közösségben sokkal hatékonyabbak.
A kijelentéseid egytõl egyig hiányos ismereteken alapulnak.
ha a majmokból fejlõdtünk ki, akkor az emberi ág miért volt képes akkorát fejlõdni, a majmok ága pedig szinte ugyan olyan maradt
Elõször is a "majmok" nem faj, a csimpánz viszont pl. igen. Velük összehasonlítva az emberek kevesebbet fejlõdtek, az emberi génkészlet õsibb mint a legtöbb emberszabásúé. A csimpánzok és a gorillák viszonylag új, specializálódott tagjai az emberszabásúak családjának, az õsi, szavannákon élõ, két lábon járó fajok közül egyedül a homo sapiens nem halt ki.
A fajok nem alakulnak át csak úgy maguktól, hanem megváltozik a környezetük, például eltûnnek a szavannák, megnõ a sivatagok és az erdõk területe. Ha te kistermetû vagy, és könnyen mászol fára, akkor beköltözöl az erdõbe, és a kistermetû fára mászó gyerekeidet ott neveled fel. Ha kitartóan tudsz gyalogolni, és jó csapatjátékos vagy, akkor a törzseddel átvészeled a sivatagi átkelést, és a gyerekeid új hazára lelnek egy másik kontinensen. Ha kövér vagy a mászáshoz, és buta az együttmûködéshez, akkor éhenhalsz, és nem lesz gyereked. Ilyen egyszerû az egész.
Hogy az élet hol alakult ki teljesen lényegtelen ebbõl a szempontból. A kémiai evolúció bárhol elindulhat, komplexebb molekulák és azokból önmásoló szerkezetek, sejtkezdemények alakulnak ki véletlenszerûen, amelyik jobban bírja a sugárzást, az fog megmaradni, és így tovább, ez az evolúció. Különben a belsõ bolygók között többször jutott anyag egyikrõl a másikra, szóval ebbõl a szempontból a Naprendszer egy egység.
átkutattad az összes kõzetréteget és a talajt az egész Földön? Mindenütt végeztél ásatásokat?
Ez a Sríla Prabhupáda nem lehetett tanulatlan ember, hiszen gyógyszertára volt mielõtt szakmát váltott (elõtte a testi szenvedésbõl élt, utána a lelkibõl). Mégis csontokban és cserepekben gondolkozik, amikor nem ez az emberi faj lényege, hanem azok a hatások, amiket a Földön hagy. Valószínûleg õ is felkapcsolta a villanyt minden este, az a csúnya áram bizony Indiában is nem egyszer atomerõmûvekbõl jön, de ne menjünk ennyire messzire. Biztos hallottál róla, hogy miért haltak ki a mamutok, a moák, az óriássasok, stb. és akkor még csak dárdákkal vadásztunk rájuk...
Teljesen biztos hogy nem volt ember a Földön az utóbbi 4 és félmilliárd évben, ugyanis nem voltak mesterséges izotópok a földben mostanáig, elõttünk nem bányászta ki senki az ásványkincseket, a lerakódott rétegekben rengeteg olyan állat maradványai vannak, amik nem maradnának életben az emberrel egyidõben: levadásztuk, vagy kiszorítottuk volna õket az élõhelyükrõl (pontosan ez történt a jégkorszakban). Nincsen nyoma háziasított állatoknak 10000 évnél korábbról. Több mint 100 milliárd ember élt már a Földön amióta itt vagyunk, nem lehet úgy autópályát építeni hogy ne találnának kilométerenként egy kelta falut vagy egy avar temetõt. Szerinted mi lenne ha nem félmillió, hanem több milliárd éve lennénk itt? Az egész bolygót km vastagon borítanák az emberi csontvázak, belõlük állnának a korallszirtek!
Nocsak, megirigyeltétek Jehova tanúi fanatizmusát, akik szó szerint veszik az Ószövetséget? Sajnálattal fel kell hogy világosítsalak, a világ titkai nincsenek benne a Vaishnava irományokban. Kétségtelenül azt írták bele, amit az akkori emberek helyesnek hittek, viszont a tudomány fejlõdött, a tények a lábunk elõtt hevernek. Ha pedig csak a tekintélynek hiszel: Buddha is fölvetette, ha a szent szövegek szerint az ég zöld, de ha mégis felnézünk, akkor kinek higgyünk? Buddha szerint a saját szemünknek, és sokak szerint nem volt egy buta ember. Jézus pedig megmondta, hogy adják meg a császárnak ami a császáré, Istennek pedig ami az Istené. Magyarul törõdjön mindenki a saját dolgával, a tudósok kutassanak, a szektavezérek élõsködjenek, ne szóljon bele az egyik a másik dolgába...
Szerintem az ember esetében majdnem biztos, hogy valakik belenyúltak a kódba! Ettõl függetlenül az evolúciót, mint összetett biológiai rendszerek változásának törvényszerûségeit idiótaság vitatni.
Szerintem.
Azzal egyet értek, hogy nem a Földön alakult ki az élet. Az evolúcióval pedig csak félig értek egyet. Hiányzik abból az elméletbõl még vmi. Mert ecceráen nem tudom elképzelni, hogy miért kezdene a majmoknak az egyik fajtája átalakulni ugy, hogy a többi marad a régi. Nekem ez nagyon "belenyúlás" gyanus...
Lord Kelvin azt állította hogy a nem a földön alakult ki az élet. Csak itt ment végbe az evolúció, amit ugyan késõbb visszavont. Mondják hogy a Marsról is származhat, de miért ne lehetne fordítva is ? Ide is becsapódott már jó pár nagy darab meteor, kikerülhetett innen is élet és máshol pl az Európa holdba becsapódva "mi" is megfertõzhettünk más égitesteket...
Azért ez tényleg érdekes, hogy pl.: ha a majmokból fejlõdtünk ki, akkor az emberi ág miért volt képes akkorát fejlõdni, a majmok ága pedig szinte ugyan olyan maradt... Darwin elméletét egy másik cikkben már kiveséztem, de ide is muszáj lesz bemásolnom ezt: Sríla Prabhupáda: A Föld kerülete huszonötezer mérföld; átkutattad az összes kõzetréteget és a talajt az egész Földön? Mindenütt végeztél ásatásokat? Tanítvány: Nem. Sríla Prabhupáda: Ezért az elsõ vádpontunk Darwin ellen a következõ: azt mondja, hogy nem voltak emberi lények millió évekkel ezelõtt. Ez nem tény. Látjuk, hogy ma az emberi lények együtt léteznek más fajokkal, és ebbõl arra kellene következtetnünk, hogy mindig ez volt a helyzet. Mindig jelen volt az emberi élet. Darwin nem tudja bebizonyítani, hogy nem volt emberi élet több millió évvel ezelõtt. (…) Én pedig azt mondom, hogy nem tanulmányoztad az egész világot. Megvizsgálta Darwin a bolygó összes kontinensét? Lement a tengerek legmélyére, és feltárta ott a Föld rétegeit? Nem. Tehát tökéletlen a tudása. Ez egy relatív világ, és itt mindenki relatív tudás birtokában beszél. Ezért kellene egy olyan személytõl tudást szereznünk, aki nincs ezen a relativitáson belül.
Darwinizmus
Bánja is most a Földünk, hogy egykoron nem haltunk ki...
Furcsán válogatós ez az evolúció, egyszer 'dübörög' máskor meg millió évekig nem történik semmi. A méhek már 60 millió éve változatlanok, míg a sokkal bonyolultabb ember 1-2 milla, vagy még rövidebb idõ alatt 'alakult' ki. Egyes fajok meg az isteneknek sem akarnak változni, pedig tökéletes nincs, azaz evolúció egyik paradoxonja lenne. Ezt az evolúciót csak hinni lehet mint egy vallást. Én nem vagyok hívõ...
Mivan, ha az amit mi életnek hívunk, máshol valami más? az meg hogy valami ami durva körülmények között fejlõdik, egyszerû alkalmazkodás.
Asimovnak volt errõl egy nagyon jó ismeretterjesztõ cikke, de már elfelejtettem a címét. Ebben kifejtette miért a legvalószínûbb az, hogy bárhova is tekintünk az élet az szénalapú lesz. Röviden szummázva tartalmát: a periódusos rendszer véges. Még végesebb azon felhasználható elemek száma, amelyek megfelelõ számú szabad elektronnal rendelkeznek, hogy megfelelõ hosszúságú láncokat alkothassanak, ráadásul a kötések erõssége is megfelelõ legyen. Már rég olvastam a cikket, de a lényeg ha már csak ezeket is figyelembe vesszük leszûkül az elemek száma a szénre és esetleg a szilíciumra. A szilícium tulajdonságai azonban sokkal rosszabbak(már nem tom mert, õ volt a kémikus nem én:P). Emellett persze az élet sincs pontosan definiálva mint fogalom. De ha valamit keresnünk kell, akkor olyat keressünk amit ismerünk, mert másképp mit is kereshetnénk?
Félelmetes, hogy a pánsperma elméletet ma már szinte mindenki tényként kezeli...
Ezért azt mondom, hogy a tudósok az idejüket fecsérlik, ha csak olyan bolygókon néznek körül, ahol van oxigén vagy jég vagy viz. És mégha körül is néznek, lehet, hogy az ottani élet a felszin alatt van, ugy mint ez a baktérium, ami több mint2 km-re a föld alatt éldegél. Szal ez az életkeresés az ûrbõl ekkora távolságokra szerintem kicsit gyenge lábakon áll.
Jó, feltételezzük, hogy ez a faj egy másikból alakult ki, felõlem. De ez akkor is azt bizonyitja, hogy az élet KÉPES életben maradni, ilyen körülmények közt is, és nincs szüksége feltétlenül vízre vagy oxigénre vagy egyikre se. Aztán az más kérdés hogy mibõl fejlõdik ki vagy hogyan kerül oda... Elvégre azt se tudjuk, hogy a földi élet hogyan keletkezett.
"Azt se vehetjük biztosra, hogy másikból fejlõdött ki."
Ez tény. Ellenben életet kialakulni még nem láttunk, új baktériumtörzset régibõl meg igen. Szerintem sokkal életképesebb feltételezés, ha azt mondjuk, hogy teljesen hagyományos módon mutációval fejlõdött ki más baktériumból.
"elvégre miért kéne a galaxis másik felébe szén alapú életnek kialakulnia?"
Nem az életnek kötelezõ ilyennek lennie, hanem mi keresünk ilyet. És azért pont ilyet, mert ezt _ismerjük fel_. Tegyük fel, hogy van egy olyan lassú élõlény, aminek egy pislogás eltart 800 évig, meg akkora, mint a Himalája. Ha megtalálnánk, életként azonosítanánk? Aligha. Úgyhogy praktikusabb a miénkhez hasonló életet keresni.
Azt se vehetjük biztosra, hogy másikból fejlõdött ki. Az igazat megvallva semmit se vehetünk biztosra. Szerintem az élet megtalálható sokkal barátságtalanabb helyeken is, mint amit a Földünkön el tudunk képzelni, elvégre miért kéne a galaxis másik felébe szén alapú életnek kialakulnia?
"Igy azt a követketetést vonhatjuk le, hogy szinte bármilyen környezetben kialakulhat"
Na, itt hibádzik a dolog, ezt a következtetést nem vonhatjuk le. Nem alakulhat ki bármilyen környezetben élet. Egyelõre ott tartunk, hogy õslevesben alakulhat ki, sok besugárzott energiával. És még ez is csak a legjobb tippünk, nem effektíve bizonyított, csak nem cáfolt állítás.
Senki nem állította, hogy ez csak úgy a semmibõl lett. Biztos, hogy egy valahogy oda lekerült "normális" baktériumból fejlõdött ki. (fõleg, hogy kapta a sugárzást is - mutációk ezerrel)
Így ne is nagyon számíts rá, hogy egy ilyen csak úgy "kifejlõdik" a Holdon. Egy ilyenhez _elõbb_ mûködõ bioszféra(elég egysejtû szinten), tehát már kialakult élet kell.
Hiszen a saját bolygónkon találtunk olyan barátságtalan helyeken életet, amirõl azelõtt álmodni se mertünk. Igy azt a követketetést vonhatjuk le, hogy szinte bármilyen környezetben kialakulhat vagy fennmaradhat az élet. Akár gázbolygókon is, hogy az atmoszférával rendelkezõ jeges felszinû objektumokról már ne is beszéljünk...
Gyakorlatilag semmi olyanra nincs szüksége amire a tudósok szerint szükség van az élet kifejlõdésére. Személy szerint az gondolom, hogy az már nem kérdés, hogy a Földön kivüli élet létezik más égitesteken is. A kérdés az, hogy milyen fejlett formában.