Gyerekek, tegyétek a kis kezeteket az asztalra és koncentráljatok erõsen a "Candidatus Desulforudis audaxviator"-ra.Mindenkinek jobb lesz, higyjétek el! "Ki a faszom ez a pjke?És mér beszél hülyeségeket?"
"Igen a tudományos felfedezések pl. orvostechnika egyre bonyolultabb eszközökkel egyszerûbbé tesznek dolgokat. "
Ezek teljes egészében a levegõben lóg. Lehet, hogy az orvosnak könnyebb, de megépíteni a gépet(de egyáltalán, mirõl van szó?) hatványozottan nehezebb. Összességében nem lett egyszerûbb semmi, sõt.
"De az is elõfordul jópárszor, hogy túl bonyolít egyszerûen megoldható dolgokat, nem feltétlenül szándékosan."
És ez mire vonatkozik? Mert úgy általában nem jellemzõ, hogy valami bonyolultabb lenne a _szükséges_nél. Csak éppen egy számítógép bonyolultabb, mint egy kalapács, de még egy BMW is a trabantnál. Viszont egyik sem TÚLbonyolított. Mondj már kérlek egyetlen dolgot, ami bonyolultabb a kelleténél! Én nem tudok.
"Korszak alkotó nagy találmányaink nagy része született intiúció, megérzés, ötlet, "véletlen""
Ez teljesen fals. Nagyon ritka a "semmibõl" elõugrott találmány, minden gyakorlati alkalmazást az adott tudományág széles körben elterjedése elõz meg. Eleve a szabadalmak rendszere pontosan erre van kitalálva, hogy ha többen csinálják meg ugyanazt, akkor az csinálhasson belõle pénzt, aki elõször tette rendbe jogilag. Mindenesetre az teljesen téves, hogy magányos zsenik rugdossák elõre a fejlõdést az intuícióikkal. Nem azt vitatom, hogy kell-e hozzá intuíció, hanem hogy az lenne a meghatározó. Sokkal inkább ipari jellegû a "feltalálás" problémaköre, mint akadémikus. (Ezt most a gyakorlati új találmányokra értem, nem az új tudományos hipotézisekre!)
"Persze kellettek ehhez megfelelõ tudományos ismeretek, de igazából régóta csak másolunk, utánzunk."
Ez meg olyan szinten leszólása a problémának, hogy már fáj. Ugyan, csak utánozni kell nagyban. Persze. Meg egyébként sem annyira jellemzõ ez. Vannak célirányosan ilyen kutatások, de legtöbbször csak a cél azonos.
"Ha az ember képes létrehozni(..) akkor talán nem elképzelhetetlen, hogy van egy lény aki univerzumok létrehozására is képes."
Talán van. De ez vad fantáziálás. Azért, mert az ember képes, abból egyáltalán nem következik, hogy más is képes, vagy hogy bármi más, amit _nem_ az ember készített, az egyáltalán készítve lenne. Ez a kreacionisták legbanálisabb, leglégbõlkapottabb, és legALAPVETÕbb tétele, így fõleg vicces, hogy nem igaz és logikailag bukta.
A szobrászos párhuzam is ugyanebbõl az okból fals. Vannak dolgok, amik úgy keletkeznek, hogy az ember tudatosan csinálja õket, meg vannak dolgok, amik "csak úgy" keletkeznek, gyakorlatilag a fizikai törvényekbõl, meg a világ mûködésébõl. Az, hogy az egyik csoport készítve lett, nem jelenti azt, hogy a másik csoport is, és csak a készítõt nem ismerjük. Ez _HIBÁS_ érvelés, aztán ha már egyszer elszakadtál a valóságtól, ha már egy logikai bukfenc van egy érvrendszerben, onnantól minden további fejtegetés felesleges, és biztosan rossz. (Erre mondtam, hogy szép eszmefuttatás, csak a valósághoz semmi köze)
Ezért mondom, hogy nem lehet mindent humán megközelítésbõl szemlélni. Az emberi tevékenységekbõl, tulajdonságokból, az emberi gondolkodásból nem lehet levezetni a világot, sõt, az a ritka, ha így jutsz helyes következtetésre.
nyitott kapukat döngetsz, én egyetértek veled, persze ilyen közhelyekkel nem lehet nem egyet érteni. tanács: -spórolj a saját és mások idejével -tömöríccs!
Szóval nem a tudomány és a mûvészet között húztam párhuzamot. Nem érted. De egyébként van a kettõnek köze egymáshoz. Tévedsz. Egyszerûsítek, mert nem kívánok minden alkalommal 30 oldalakat írni. De mit is egyszerûsítettem úgy, hogy nincs értelme? Én nem értem. Elismerem, hogy több találmány születik, mint száz éve. De hogy zárja ez ki, azt, hogy az intuíció a találmányok nagy részénél fontos szerepet játszik. Te nem érted. Az evolúciót nem festészethez hasonlítottam, hanem szobrászathoz, de mindegy. Az evolúció lényege a szelekciós nyomás hatására bekövetkezõ folyamatos fejlõdés, valamibõl valami más lesz. Eztet próbáltam kicsit érzékeltetni más (nem élõlények) fejlõdésének példájával. Tudtommal "evolúciós" algoritmusokat használva programozók alkottak olyan programot, ami úgymond utánozza az evolúciót és pl. használati tárgyak, alkatrészek kifejlesztésében segítséggel van. Érted? A számítógépnek, mobiloknak, autóknak van egyfajta evolúciója. Csak itt a tervezõ, mérnök, és a piac stb. szelektál, hogy melyik az életképesebb.
Én nagyjából leírtam, mi a bajom az írásoddal, még ha konkrétan nem is részleteztem. Ha nem értesz valamivel egyet, akkor mondd! Szóval, mit nem értek szerinted?
"Ha az ember képes létrehozni ilyen fantasztikus bonyolult gépeket (számítógépek, virtuális világok, robotok stb.) (s hol van még az igazi nanotechnikai forradalom)és képes génsebészetre, esetleg újfajta élet megalkotására, akkor talán nem elképzelhetetlen, hogy van egy lény aki univerzumok létrehozására is képes. Hiszen már nekünk nem is tûnik annyira bonyolultnak akár egy megfelelõ bolygó terraformálása sem."
Egyenlõre nem vagyunk képesek olyan gépet vagy akár számítógépes programot alkotni, ami képes lenne leutánozni azt, amit a legegyszerûbb mikróba is megtesz minden további nélkül. Itt vagyunk a saját tökéletesen "terraformált" bolygónkon amit már most annyira szétb*sztunk, hogy évszázadokba telne helyreállítani még akkor is ha lenne rá hajlandóság. (mert az sem sok van). Ûrutazásban a Holdig jutottunk el, ami csillagászati mértékkel nézve köpésnyire sincs tõlünk. Ami a géntechnológiát illeti: bár a bakteriális genom-proteom öszzefüggésekbõl már sok tisztázva van az eukariótáknál még mindig döbbenetesen kevés adat áll rendelkezésre (talán az egy élesztõ kivételével)
Rosszul látod. Tökéletesen értem amit mondasz, de az egyszerûsítések, általánosítások, ellentmondások és fals párhuzamok közt alig van benne értékelhetõ állítás, gondolat.
Nincs kedvem arról beszélgetni, hogy nagyjából József Attilából vezeted le a gravitációs állandót, és azt magyarázni, hogy ez miért nem lesz jó. Meg tételesen felhívni a figyelmed hogy hol egyszerûsítesz halálra, hol rossz a párhuzam, meg hol önellentmondás. A lényeg, hogy ebbõl amit itt leirkáltál, bármilyen következtetést is vonsz le, annak nem sok köze lesz a valósághoz.
Sem humán oldalról megközelíteni a tudományt, sem azt mûvészetekkel összehosonlítani nem lehet. Ha csak így tudod, akkor inkább hagyjuk. Semmi köze a kettõnek egymáshoz, ne keverjük. Na meg valami olyan szinten egyszerûsítesz és általánosítasz, hogy teljesen értelmét veszti a dolog.
Korszakalkotó találmányok, intuíció kapcsolata sem teljesen (sõt, egyáltalán nem) így mûködik. Pláne, hogy az utóbbi száz évben milliószor több új találmány született, mint elõtte a történelem során összesen.
Evolúciót festészethez...
Komolyan, hagyjuk, ne erõltesd. Ennek semmi értelme. Vannak dolgok, amiket tisztán humán megközelítésbõl is tökéletesen meg lehet érteni, a természettudományok nem ilyenek.
Egyet értek azzal, hogy nem a világ lesz egyre bonyolultabb. Én sem ezt mondtam, hanem azt, hogy ahogy egyre többet megtudunk róla, annál jobban látszik, hogy mennyire fantasztikusan összetett. Igen a tudományos felfedezések pl. orvostechnika egyre bonyolultabb eszközökkel egyszerûbbé tesznek dolgokat. De az is elõfordul jópárszor, hogy túl bonyolít egyszerûen megoldható dolgokat, nem feltétlenül szándékosan. Velünk is elõfordul, hogy az egyszerû feladatot azért nem tudjuk megoldani, mert túl bonyolultan gondolkodunk, elsõre azt hisszzük hogy hú ez kemény feladat. Sokszor hangzott el fizikatanárunk szájából nem bonyolult megoldást várok csak józan paraszti ész kell hozzá. Korszak alkotó nagy találmányaink nagy része született intiúció, megérzés, ötlet, "véletlen"(ha egyáltalán létezik ilyen) során, és csak ez után jöttek a számítások kutatások. Megint jónéhány találmányunk pedig a természet értelmes szemlélése és leutánzása révén készült el. Persze kellettek ehhez megfelelõ tudományos ismeretek, de igazából régóta csak másolunk, utánzunk. Pont ahogy a gyerek ellesi szüleitõl a barkácsolás, fõzés stb. "tudományát". Ha az ember képes létrehozni ilyen fantasztikus bonyolult gépeket (számítógépek, virtuális világok, robotok stb.) (s hol van még az igazi nanotechnikai forradalom)és képes génsebészetre, esetleg újfajta élet megalkotására, akkor talán nem elképzelhetetlen, hogy van egy lény aki univerzumok létrehozására is képes. Hiszen már nekünk nem is tûnik annyira bonyolultnak akár egy megfelelõ bolygó terraformálása sem. Érdekes mielõtt a szobrász mûvész el jut egy-egy kész mûig, elõször mintegy gondolatként, képként jelenik meg a fejében az ötlet(nem tudom hánydimenziós)aztán kétdimenziós rajzot készít, több vázlatot, majd háromdimenziós vázat, alapot, aztán elkezdi felvinni az anyagot, elõször csak a fõbb vonalakat, arányokat alkotja meg, késõbb ezt egyre inkább tökéletesíti és a fejében megszületett képhez és a lerajzolt vázlathoz igazitja. Esetleg több kisebb nagyobb méretarányos modelt készít a valódi mû elõtt. Végül esetleg a szemek megalkotásával, vagy a vonalak finomításával mintha életet lehelne a kész mûbe. Evolúció? Ha évezredek múlva megtalálják, következtethetünk arra, hogy magától az anyagok keveredésébõl, kémiai reakcók révén jött létre? Hiszen a kifejlõdés nyilvánvaló, ott a többi példány (amik nem lettek sikeresek) sõt a kész mû építõelemei (DNS-e)megtalálhatók az elõzõ, "egyszerûbb" másként kinézõ példányokban. A majd általunk alkotott "gondolkodó" robotokról vajon, mit fognak gondolni, hogy magától jött létre? Vagy õ, mit fog gondolni magáról, ha mi már a memóriájából törölt (elfelejtett)civilizáció leszünk?
Azé nehogy azt hidd hogy ugy gondoltam hogy egyszerûen jutnak el ahoz, hanem egy komplex, magyarázatot ad pl.: a gravitációra, a dimenziókra, feketelyukakra, stb...
Ha tényleg ezt tartotta, az biztos hogy nem Neumann elvû számítógépekre gondolt, kvantumszámítógépek meg még most se nagyon vannak. Itt olvasható, hogy mi a gond ezzel az ötlettel: Káoszelmélet (magyar) Káoszelmélet (angol)
Írtam már olyan programot, ami kaotikus ábrát rajzolt ki, és tapasztalatból tudom, hogy a pontosság icipici növelésével a számítási igény iszonyatos ütemben nõ. Egy-két hétre elõrejelezni az idõjárást már modern szuperszámítógépekkel is képtelenség, néhány hónapos elõrejelzéshez pedig egy kisbolygó méretû gép kéne. Az biztos hogy radikális váltás nélkül nem fog menni.
Ha az, hogy "rövidesen" azt jelenti, hogy "az elkövetkezõ 10000 évben majd valamikor", akkor én is így gondolom. Nem csak, sõt, fõleg nem a számítási teljesítmény számít ebben a kérdésben. A mintavételezés pontossága sokkal fontosabb, és azzal még összehasonlíthatatlanul szarabbul állunk, mint teljesítménnyel.
Teller Ede talán nem volt nagyon buta még hozzátok képest sem, õ úgy tartotta, hogy rövidesen a nagy teljesítményû számítógépekkel kiszámítható lesz az idõjárás, s a 'pillangó effektus' révén apró változtatásokkal megoldjuk pl. a mezõgazdasági, elsivatagosodási problémákat. Ezt fiatal korától hitte haláláig.
Az egyszerû epemûtéttel kapcsolatban annyit pontosítanék, hogy természetesen a mûtéti technológia, ami az egyszerû mûtét mögött áll, bonyolultabb, mint a szike.
Vagy: külsõleg ránézve egy LED-es izzó sokkal egyszerûbb, mint egy wolframszálas izzó, de a mögötte álló elméleti alap és technológia már bonyolultabbak.
A repülést régen az emberek úgy képzelték el, hogy valakibe beleköltözik egy szellem, amely megadja a repülés ajándékát. Ehhez képest az összes repülõ szerkezet roppant bonyolult, csak nemrég jelent meg Steve Rossy jetpackje, amely valamelyest áttekinthetõ.
Hegel dialektikájában van egy olyan, hogy a fejlõdést az ellentétek hajtják az egyszerûtõl a bonyolultig. Azt hiszem ez igaz.
A vallások csodatörténetei persze ellentmondanak ennek. Ott például a gyógyításhoz nem kellenek bonyolult kémiai vegyületek vagy gépek, hanem elég egy ima és a hit.
" És ahogy egyre inkább többet megtudunk világunkról, egyre inkább az. Nem egyszerûbb lesz, hanem egyre csak bonyolultabb, még komplexebb, minden mindennel összefügg. "
Ebben igazad van, de a világ maga olyan, amilyen, az nem változik, ill. változik is természetesen, de ami a bonyolultságot illeti, itt inkább arról van szó, hogy a tudomány fejlõdik, és ezzel együtt az elméletek egyre bonyolultabbak lesznek egy ideig. Egy ûrhajó sokkal bonyolultabb, mint egy talicska, ez tény. Másrészt, végbemegy egyfajta egyszerûsödés is, legalábbis külsõleg. Arra gondolok, hogy egy epemûtét régen milyen bonyolult volt, mennyi idõbe telt, ma a modern technikának köszönhetõen viszonylag egyszerû és gyors.
Az új elméleteknél is van olyan, hogy korábban elbonyolított dolgokat zseniálisan egyszerûen megmagyaráz, persze azon az áron, hogy esetleg bevezet egy új matematikai szimbólumot, képletet stb.
A magas színvonalú mûvészet sajátja még, hogy egy-két szóval, egy-két zenei taktussal baromi sok információt és élményt tud közvetíteni.
Ja, végülis ez a hozzáállás tökéletesen megállja a helyét a hétköznapi életben, meg amíg csak a neten koptatjuk a szánkat.
Ha a gyakorlatban kell alkalmazni az elképzeléseket, akkor az ilyen hangzatos eszmefuttatások rögtön kerülnek is a kukába, és maradnak a megfigyelések, a tények és a használható feltételezések.
Mis is az a gravitáció? Még nem igazán tudjuk. Légyszives intézd el egyszerû képlettel a lentebb vázoltakat is. pl: n= azért ennyi mert csak, ilyen mert nem tudjuk miért. Egyébként azért a számok, mert arra kívántam reagálni, hogy mennyire hihetetlen, hogy valamiféle "lény" indította el, teremtette univerzumunkat, Szakálas öreg úr". Szóval az, hogy magától történt szerintem legalább annyira elképzelhetetlenül hihetetlen. És ahogy egyre inkább többet megtudunk világunkról, egyre inkább az. Nem egyszerûbb lesz, hanem egyre csak bonyolultabb, még komplexebb, minden mindennel összefügg. Aztán egyre másra jönnek az új elméletek, amik nem zárják ki több univerzum létezését sem. Vagy olyan talányokat vetnek fel mint, pl: sötét energia, sötét áramlás stb. Valamikor olvastam olyat is, hogy kvantum fizikát kutató tudósok azt figyelték meg, hogy egy foton a (valahogy) fénynél is gyorsabban képes közölni információt a tõle több ezer kilométeres távolságban lévõ másik fotonnal. Tehát csak azt akarom ebbõl ki hozni, hogy ne legyünk csõ látásúak, sokat le tett a tudomány már az asztalra, de korántsem annyit, hogy nyugodtan kétkedés nélkül hátradölve azt gondoljuk keletkezésünkre biztos, valós magyarázatot adtak. A még olyan világ is elénk tárulhat, ahol bizony nem elképzelhetetlen, hogy egyetlen szó, ige, információ, egy másik univerzum létrehozását idézi elõ. Nem nem gondolom, hogy világméretû összeesküvésrõl van szó ahol, a gonosz tudósok elássák a bizonyítékokat, de tény, hogy õket is pénz, hatalom, személyes érdek irányítja. És arra is bõven van példa, hogy miként nem érvényesülhet egy-egy nagy találmány csak "évtizedekkel,évszázadokkal" késõbb, vagy soha. Nem kell azzal jönni mint az oviban, hogy de igen és a vallás is mennyire gátolja a szegény tudomány terjedését stb. mert ezek is csak rész igazságok ill. nagy általánosítások halmaza. Szerinetm nem elképzelhetetlen az sem, hogy pl. a Bibliai teremtés történetet leíró egykori nép, az általa megismert törvényszerûségek, összefüggéseknek megfelelõen írta le amit írt. pl: valahogy rájött, hogy az ember a földbõl keletkezett (nem tévedtek), hogy ige (legyen), vagyis információ kellett ahhoz, hogy mindez létrejöjjön (szerintem nem tévedtek), hogy volt valami folyamatosság, egyik dolog(élõlény) a másik után keletkezett (evolúció?), hogy az ember életre szóló párt kapott, hogy az egyetlen olyan lény a földön amelyik mindegyik másik ura (jó gazda, nem zsarnok, kizsákmányoló, diktátor) lehet, hogy az egyetelen olyan lény akinek kapcsolata lehet a transzcendessel (Istennel)aki saját eredetének, hibáinak miértjét keresi. Lehetne még tovább folytatani. Szóval kutassunk tovább, keressünk és találni fogunk, de ne zárjunk ki egyetlen lehetõséget sem, mégha úgy tûnik is a másik lehetõség kikutathatatlan. Talán mûszereink és logikánkontúl is létezhetnek biztos igazságok. Talán az a "néhány" milliárd ember nem csak hülyék és buták közössége, akik úgy gondolják (valamilyen õsi infó révén), hogy a világ értelmes tervezés következménye. Bocs a helytelen írásért.
A hupikék törpikéket nem azért nem keresik, mert olyan hihetetlenül hangzik (ez szubjektív dolog), hanem mert nem bizonyítható sem az hogy léteznek, sem az hogy nem (ez viszont objektív szempont).
Sõt még gyakorlatban sem nõ állandóan, az élõ rendszerekre pont az jellemzõ, hogy idõlegesen (amíg élnek) állandó szinten tartják a saját entrópiájukat, csak persze a környezetük rovására. (Bár persze itt is felmerül az, hogy az élõlények nem épp zárt rendszerek.)
egyébként valóban, azt bizonyítani, hogy télapó nem létezik, sajnos nem lehetséges.
zárójelben, mert fájt a kis lelkemnek. a termodinamika 2. fõtétele nem állít olyat, hogy az entrópia állandóan nõ (#182). annyit mond, hogy zárt rendszerekben (itt az is nyitott kérdés jelenleg, tekinthetjük-e a teljes világunkat zártnak) az entrópia nem csökken.
a nem csökken, meg az állandóan nõ az nem ugyanaz. máskérdés, hogy a gyakorlatban úgy fest, hogy tényleg állandóan nõ. mert ha megy a hûtõd, vagy épp megmelegíted a vacsorádat akkor nõ az entrópia. de ennek semmi köze a termodinamikához.
Nézzetek bele a Duna TV-be. Lehet csodálni a biológiát.
Léteznek hupikék törpikék? Azt mondod nem? Jártál a Föld összes erdejében, benéztél minden falevél alá, ellenõriztél minden gombát, hogy nem-e kis házikó? Amíg ezt nem tetted meg, honnan tudod hogy nem létezik Aprajafalva? Azt mondod, butaság elítélni olyasvalamit, amit még meg sem vizsgáltak igazából. Én azt mondom, nem mindent érdemes megvizsgálni, erre vannak egyszerû kritériumok...
Nos én ezekre az elképzelhetõ elképzelhetõekre gondoltam. Egyébként nem emlékszem semmiféle spagetti szörny féliségekre. Egyébként butaság elitélni olyas vmit, amit még meg sem vizsgáltak igazából.
kihagytam a mûvészetet! ....ha...
Nos, ha nem fáj semmi, akkor kellene tudnod, hogy a tudományos feltevés, hipotézis, sõt - tovább megyek - sejtés, nem ugyanaz, mint a fantázia szüleménye, amely fõleg a mûvészetek alapja, hisz anélkül nem is létezhetne (kivéve a puszta fényképezést, talán).
Van ugye az élet, amelyet több aspektusból lehet szemlélni: tudomány, vallás, politika, filozófia, sport, pénz, misztikum. Kihagytam valamit? Nem jó, ezeket összelecsózzuk. Ja, a konyhamûvészet is egy külön Ág.
Megértem hogy az LHC-ben dolgozó kutatók problémái nem tûnnek túl földhöz ragadtnak (a legtöbbje nekem sem az), valójában ezeknek a kérdéseknek mind van valóságalapja, és ami a legfontosabb, a kutatók meg is tervezték azokat a kísérleteket, amikkel eldönthetõ hogy igazak-e vagy sem. Ettõl tudomány a tudomány, és szerintem a valóság sokkal izgalmasabb mint a mesék.
Pedig az LHC-val elég sok csak elképzelhetõ dologra keresnek választ. Olyan dolgokra amik feltételezések és nincs rá bizonyíték. Mint ahogy a buborék világegyetem is fantazmagória, egészen mostanáig, aztán amint elképzelhetõ, mert furcsán halad jónéhány galaxis máris elõveszik...
Az elképzelhetõ a mesék alapja, nem a tudományé. Az elméleteknek nem csak igazolhatóaknak, hanem cáfolhatóaknak (falszifikálhatóaknak) is kell lenniük, a tudomány nem úgy mûködik, hogy fantáziálok, aztán bizonyítsa be valaki. Ha valaminek a létét sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, akkor nincs értelme foglalkozni vele, ugyanis tetszõlegesen sok ilyen dolgot el lehet képzelni, nagy spagetti szörnytõl a láthatatlan rózsaszín egyszarvúig.
Attól hogy valamire nincs bizonyiték, még nem bizonyitja, hogy nem is létezik. Egyébként meg a tudomány alapja az elképzelhetõ te nagyon okos. Ha nem tudnának semmit se elképzelni, akkor nem születnének teóriák, amiket nem kéne bebizonyitani... de mindegy, te mindenkinél jobban tudod.
"Aki ezzel ellentétesen érvel a nyilvánosság elõtt, azt állitva, hogy más dimenziók is létezhetnek, vagy hogy a mi Univerzumunkon kivül más univerzumok létezése is elképzelhetõ, az mindig gúnyolódások célpontja lehet."
Elképzelhetõ? A Nagy Zöld Trüsszentõ, akinek az orrlyukából robbant elõ a világegyetem, az is elképzelhetõ, de érdemes komolyan venni?
Na ezt nem fogta fel a fényes tekintetû, hogy tudományos témában nincs olyan, hogy "elképzelhetõ", így aki tudományos fórumokra kiáll ezzel érvelni, az teljesen jogosan lesz kinevetve. Ha nem csak a saját szellemi maszturbációival lett volna elfoglalva, talán akkor nem beszél hülyeségeket.
"Akárhol is vizsgálódtunk mûszereinkel, mélyen az atom belsejében vagy a galaxishalmazok legtávolabbi tartományaiban, mindig csak erre a négy dimenzióra találtunk bizonyitékot. Aki ezzel ellentétesen érvel a nyilvánosság elõtt, azt állitva, hogy más dimenziók is létezhetnek, vagy hogy a mi Univerzumunkon kivül más univerzumok létezése is elképzelhetõ, az mindig gúnyolódások célpontja lehet. Ezek a megrögzött elõítéletek a világunkról, amelyekrõl elõször az ókori görög filozófusok elmélkedtek, úgy tûnik, elsorvadnak a tudomány fejlõdésének hatására."
Nos, én nem nyalom ennek a fickónak talpát, és nem is érdekel hogy mit tanit.
"Nem az a szektatag, aki nem ért egyet velem, hanem az, aki rendületlenül hisz hülyeségekben, és az érveket elengedi a füle mellett."
Te meg ezt nem birod megérteni, hogy nem engedem el a fülem mellett ezeket az érveket, de ha van ellenérv vagy akár nem is ellenérv, nem utasitom vissz már csak elvbõl is...
"Nem az a tudatlan, aki nem ért velem egyet, hanem az, aki olyat ír be ide, hogy egy általános iskolás is felnevet ha elolvassa."
Perszehogy felnevet, ha eleve ugy van nevelve...
Tudom ki az az indiai "csávó", feláll a szõr a hátamon tõle, és az amit mond aljasság. Õ is tudta hogy nincs igaza (írtam már 100 érvet, egyiket sem tudtad megcáfolni), csak azért mondja, hogy a tanulatlan embereket elfordítsa az iskolától, és a õ talpát nyalják helyette.
Már sokan írták, a tudomány nem demokratikus, és senkit sem érdekel senki magánvéleménye, itt csak a kézzelfogható eredmények számítanak. Az evolúció egy részével egyet nem érteni olyan, mint a gravitáció egy részével egyet nem érteni. Ez a tapasztalt valóság, akár tetszik akár nem.
- Nem az a szektatag, aki nem ért egyet velem, hanem az, aki rendületlenül hisz hülyeségekben, és az érveket elengedi a füle mellett. - Nem az a tudatlan, aki nem ért velem egyet, hanem az, aki olyat ír be ide, hogy egy általános iskolás is felnevet ha elolvassa.
Persze a diszlexia is sok mindenre magyarázatot ad...
Már megbocsáss, de eccer nem mondtam, hogy nincs evolució, csak egy részével nem értek egyet... Azt irtam, hogy vannak olyan leletek, amik az evoluciós elméletet kibõvitik, vagy megöregitik, de hogy nincs evolucio, olyat nem mondtam vagy legalábbis nem akartam mondani...
Egyébként nemtom ki ez az indiai csávó, nem is érdekel, de abban amit mond, van vmi.
És attól hogy más a véleményem, és te hülyeségnek tartod, attól még nem tartozok egyik szektába se. Az a szánalmas ha ezt igy gondolod, tehát egyáltalán nem tolerálod a másik ember véleményét. Sajnállak... érte. Egyébként azt vettem észre, hogy aki kicsit is, de vmiben nem ért veled egyet, az mindjárt szektatag meg tudatlan meg hülye, buta. stb...
Bravó pjke! Szép munka volt! A lehetõ leghamarabb felveszem a kapcsolatot Úri Gellerrel, és jelzem neki, hogy ne keressen tovább, mert megvan az utódja.
pjke! Ezennel a Illuzionista Bûvészek Lovagrendjének lovagjává ütlek!
Jó hosszan értekezel a természeti állandók finom beállításáról. Figyelmedbe ajánlom a következõ kreacionizmus paródiát, sokkal tanulságosabb, mint amilyennek elsõre látszik: Intelligens zuhanás. Az a lényege, hogy a "gravitáció elmélete" helytelen, ateista tudósok összeesküvése, valójában a Teremtõ mozgat minden testet, és minden az õ akaratából zuhan.
Az, hogy a zuhanó testek ilyen hihetetlen pontossággal mozognak, és betartják a távolsággal fordított négyzetes arányt, eszerint annak a jele, hogy valaki hihetetlen gondot fordít rá, hogy minden test pont a megfelelõ irányba mozduljon a megfelelõ pillanatban. Annak az esélye, hogy ez véletlen legyen, annyira kicsi, hogy az a szám, ami kifejezi, több nullát tartalmaz, mint a Föld összes hülyesége miatt kitépett professzori hajszál! :)
Persze aki járt általános iskolába, az tanult a gravitációról, és a gravitációs erõrõl, az tudja, hogy egy nevetségesen egyszerû tört elintézi az egész "rejtélyt":
A természeti állandókat sem kell beállítani, egyszerûen arról van szó, hogy még nem tudjuk, miért annyi az értékük, amennyi. Soha senki nem mondta, hogy már mindent felfedeztek amit lehet, és a jelenlegi tudásunk végleges, légy egy kis türelemmel. Egyébként máris számtalan elmélet van a témában, majd az új gyorsítók meg ûrtávcsövek eredményei segítenek eldönteni, hogy melyik helyes.
Az evolúció is hasonló cipõben jár, azzal a különbséggel, hogy kicsit több sütnivaló kell a megértéséhez, ezért aztán léteznek olyan tökkelütöttek a világban, akik el se hiszik. Csak mert nem lehet egyetlen képpel illusztrálni, a gondolkodni lusták már le is köpdösik. Ami az idézett bulvár ismeretterjesztõ könyveket illeti, a szakszerûtlen fordítás még inkább ponyvaregénnyé silányította õket, én a helyedben nem venném készpénznek amit írnak.
Jaja, tipikus kreacionista ijesztgetés a nagy számokkal. Szóra sem érdemes.
Már megint a számzsonglõrködés meg a féligazságok. 1.: Az élõ rendszerekben messze nincs ilyen specificitás. Nem véletlen, hogy a 20 aminosavra 61 kódpár van, a folyamat leállítására meg 3. Az aminosavakat több bázistriplet is kódolja, épp a bekövetkezõ hibák miatt. 2.:Az sem igaz, hogy egy adott fehérje csak akkor mûködõképes ha minden aminosav a helyén van. Valójában legtöbbször a fehérjékben az aminosavaknak akár a felét is le lehet cserélni anélkül, hogy elveszítenék a mûködõképességét. A fontos, hogy a fehérje ún. aktív helye ne sérüljön. 3.: Elõszeretettel írogattad le az óriási számokat, amik a hihetetlenül kicsi valószínûségekre mutatnak rá. Akkor gondolkodj el ezen egy kicsit: Ma az élet megjelenését nagyjából 1-1.5 milliárd évvel a föld keletkezése utánra teszik. Az ehhez igényelt kémiai reakciók általában többé-kevésbé pillanatszerûek de még a legkomplexebbek is néhány órát vesznek igénybe. Reakciótérnek nem egy lombik állt rendelkezésre, hanem a Föld óceánjainak nagyjából teljes térfogata. (A felsõ kb. 10-20 méter nem, mivel nem volt ózonpajzs ami a sugárzás ellen védett volna) Ez kb. 1360 millió KÖBKILÓMÉTER teret jelent, miközben ezek a molekulák nano illetve mikrométer térfogatúak. Lehet, hogy a vak véletlen nem túl hatékony, de iszonyatosan sok lehetõségbõl mégis sok mindenre képes. A lottót is megnyerik idõnként.
Köszönöm a figyelmet! Nem nem vagyok szektás, és napi szinten követem a tudományos világ híreit is. Lehet kezdeni a szidást:
És a végére:
Hugh Ross asztrofizikus illusztrációja: Fedje le oroszországot pénzérmékkel egy holdig érõ oszlopban (380 000km), majd tegye meg ugyan ezt további egymilliárd, oroszország méretû kontinenssel.Az egyik pénz érmét fesse be pirosra, és helyezze el valahol, az egymilliárd rakás valamelyikében. Kösse be egy barátja szemét, és kérje meg, hogy emelje ki a piros érmét: annak az esélye, hogy sikerül neki kb. 1:10a negyvenediken.
De még ezt is elhalványítja az összehangoltság egyik legészbontóbb példája. Olyan univerzumban élünk amiben az entrópia állandóan nõ., amit a termodinamika második fõtétele mond ki. Sir ROger Penrose oxfordi matematikus: Próbáljuk elképzelni a teljes világegyetem fázisterét. Efázistér mindegyik pontja különbözõ lehetséges kiindulási pontot ábrázol. Egytûvel felfegyverkezett teremtõt képzelünk el, aki kiválasztja a fázistér valamelyik pontját. A tû mindegyik különbözõ elhelyezése különbözõ világegyetemet hoz létre. A teremtõ céljainak megfelelõ pontosság az így létrehozott világegyetem entrópiájától függ. Viszonylag könnyû volna nagy entrópiájú univerzumot teremteni, mert a tû ekkor a fázistér egy nagy térfogatába szúrhatna bele. (Emlékezzünk arra, hogy az entrópia a fázistérfogat logaritmusával arányos).Ám hogy a világot alacsony entrópiájú állapotból indítsa-hogy valóban legyen egy második fõtétel-a teremtõnek a fázistér egy sokkal kisebb térfogatába kell céloznia. Milyen kicsi legyen ez atartomány, hogy az így létrejövõ világegyetem közelrõl emlékeztessen arra, amelyben élünk? Hogy megválaszolja ezt a kérdést, Penrose a fekete lyukak entrópiájára vonatkozó Bekenstein-Hawking képletet használja. Számításai szerint ahhoz, hogy olyan univerzumot kapjunk mely kompatibilis a termodinamika második törvényével és az általunk megfigyelt világgal 1:10a 10-diken a 123-dikon (10 a 10 a 123-ik hatványon) pontossággal kellett, célozni behangolni. Ez akkora szám, hogy a közönséges tízes jelölésben még leírni sem tudnánk: az 1-est 10 a 123-dikon nulla követné!!! MÉG Ha A Világyegyetem MINDEN EGYES PROTONJÁRA ÉS NEUTRONJÁRA ÍRNÁNK EGY NULLÁT-MESSZE NEM TUDNÁNK MÉG AKKOR SEM LEÍRNI E SZÁMOT. NEM MEGLEPÕ, hogy Paul Davies- az összehangoltság sok ilyen példájával találkozva-ezt mondja: Úgy tûnik mintha valaki pontosan beállította volna a természet állandóit, hogy megteremtse az univerzumot....az embernek az az érzése, hogy az egészet megtervezték.
Davies hozzáteszi, hogy ez a fajta rendezettség nem származhat a természeti törvényekbõl. Lehet-e specifikus véletlenszerûség egy determinisztikus, mechanikus, törvényszerû folyamat szavtolt eredménye-például a fizika és a kémia törvényszerûségeinek irgalmára hagyott õslevesben? Szó sincs róla. Nincs a természetnek olyan ismert törvénye, ami képes lenne végre halytani ezt a mutatványt. Arno Penzias Nobel díjas fizikus, a kozmikus háttérsugárzás felfedezõje: A csillagászat elvezet minket egy egyszeri eseményhez, egy univerzumhoz, amely a semmibõl lett teremtve, amely nagyon pontosan ki van egyensúlyozva, biztosítandó az élethez szükséges megfelelõ feltételeket, és amely mögött egy terv van. (cosmos, bios and theos 1992) A modern fizika és kozmológia egy olyan univerzum képét tárja elénk, amelynek alaperõi bámulatosan bonyolultan és finoman ki vannak egyensúlyozva, hogy képesek legyenek az élet fenntartására. A legutóbbi kutatások megmutatták, hogy a természet alapállandói-a szénatom energiaszintjeitõl az univerzum tágulási sebességéig-éppen a megfelelõ értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez. Az állandók tehát pontosan be vannak állítva, és ez az összehangoltság magyarázatra szorul. pl: Erõs nukleáris kölcsönhatás szabályozza, hogy a protonok és neutronok mennyire ragadnak össze az atommagban. Ha 2 százalékkal gyengébb lenne, azok nem ragadnának össze, és az univerzum csupán hidrogénbõl állna, melynek magjában egy proton van és egyetlen neutron sincs. De ha erõsebb lenne 0,3 százalékkal akkor túl sok proton-neutron kötés lenne, és csak nehéz elemek jönnének létre, a hidrogén pedig ritka lenne vagy nem létezne. stb. stb. Sir Fred Hoyle matematikus, csillagász úgy találta hogy a hélium, berilium, szén és oxigén nukleáris alapállapoti energiáját pontosan egymáshoz kellett hangolni. Ha az eltérés 3-4 százaléknál nagyobb lenne az univerzum nem tudná fenntartani az életet. Mintha egy szuperintelligens lény benyúlt volna a fizikába, valamint a kémiába és a biológiába. A természetben nincsenek vak erõk. Csillagászati és asztrofizikai szemle 1982. 16.o.
Paul Davies elméleti fizikus azt mondja, hogy ha az erõs nukleáris kölcsönhatás és az elektromágneses kölcsönhatás aránya egy TÍZBILLIOMOD értékkel eltérne, nem jöhettek volna létre csillagok. Egy olyan világhoz mint a miénk, a gravitáció és a gyenge nukleáris kölcsönhatás közötti egyensúlynak 1:10a 40-ediken pontosságon belül kell lenie. Ez az a pontosság, amire egy céllövõnek lenne szüksége, ha el akarna találni egy pénzérmét a megfigyelhetõ univerzum távoli végén, HÚSZ MILLIÁRD fényév távolságban.
Cicero kr.e. 46. : Aki ezt lehetségesnek tartja, nem fogom fel ésszel miért nem gondolja ugyanígy azt is, hogy ha a huszon egy betû aranyból vagy bármely más anyagból készült, végtelenül sok példányát valamilyen edénybe dobnák, s aztán összerázva a földre öntenék, Ennius Évkönyvek címû munkáját hoznák létre olvasható állapotban. Nem tudom akár egyetlen verssor esetében is képes lenne-e ilyen sokra a vak véletlen! DNS (eredeti tervrajz) a t g c, replikáció(megkettõzõdés) RNS (másolat az eredetirõl) t helyett u tehát a u g c, az átírt információt elviszi a sejt azon részeibe ahol a fehérjék tényleges gyártása kezdõdik. A fehérje egy sor aminosavból készül egy másik fordítási folyamat révén, amelyben egy nukleotid-triplett határoz meg egy aminosavat. pl a cga triplett orginint, az uug triplett pedig leucint határoz meg. Ezt nevezik genetikai kódnak. Mármost a négybetûs abc-bõl (a u g c) 64 lehetséges triplett alkotható, és mindegyik triplettnek pontos jelentése van-közülük 61 aminosavakat határoz meg, a maradék három pedig írás jel. 20 aminosav van, és általában mindegyiket több külömbözõ triplett kódolja (pl mind a caa, mind a cag triplett a glutamint kódolja). Tehát az aminosavak sorrendjét a fehérjében pontosan meghatározza a bázisok sorrendje a DNS molekula gerince mentén. Így ha még lehetséges lenne is viszonylag könnyen elõállítani az aminosavakat természetes úton(ami, mint láttuk, nem lehetséges), a valóban nehéz feladat az, hogy ezeket az építõelemeket a funkcionális fehérjét szolgáltató komplex láncba szervezzük. Egy dolog téglát gyártani, és egészen más dolog megszervezni egy ház vagy gyár megépítését. Akár olyan köveket is használhatunk, amelyeket a természet formált, és elszórva hevernek mindeféle alakban és méretben. De az építkezés megszervezéséhez olyan információra van szükség, ami nincs benne a kövekben. Ugyan ez a helyzet az élet építõelemeivel. A vak véletlen nem vezet célra. Crain- Smith ezt így fogalmazta meg:A vak véletlen teljesítõ képessége nagyon korlátozott. A kooperáció alacsony szintjén nagyon könnyen produkálja a betûk és szavak megfelelõit, de gyorsan tehetetlenné válik amint nõ a szervezés mennyisége. A hosszú várakozási idõk és nagytömegû anyagforrások hamar lényegtelenné válnak. Paul Davies szemléletesebben fogalmaz: Egy fehérjét elõállítani egyszerûen energia bevitelével olyan, mint egy téglarakás alatt felrobbantani egy dinamit rudat, és azt várni. Hogy a téglák házzá álljanak össze. A téglák levegõbe emeléséhez elég energiát tudunk felszabadítani, de anélkül, hogy az energiát szabályozott és rendezett módon összekapcsolnánk a téglákkal, kevés a reményünk, hogy mást produkáljunk, mint kaotikus rendetlenséget. Valójában minnél többet tanulmányozzák az élõ sejtet, annál több közös jellemzõt mutat az emberi intelligencia legbonyolultabb csocstechnológiai termékével, a számítógépekkel-kivéve, hogy a sejt információ feldolgozási kapacitása messze meghaladja mindazt, amire a mai számítógépek képesek. Bill Gates: A DNS olyan mint egy számítógépprogram, de sokkal sokkal fejlettebb, mint bármelyik szoftver, amit valaha kifejlesztettünk. És ahogy a számítógép nem mûködhet szoftver nélkül a sejt sem mûködhet a Dns-ben kódolt információ nélkül. DE amint Paul Davies megfigyelte- a kódolt bemenet önmagában csak egy halom hasznavehetetlen adat, hacsak nem áll rendelkezésre egy értelmezõ vagy kulcs. Önmagában a genetikai adat puszta szintaxis. A kódolt genetikai adat megdöbbentõ hasznossága abból a ténybõl fakad, hogy az aminosavak "megértik". A DNs-szál mentén eloszló információ biológiailag lényeges. Számítógépes nyelven szólva a genetikai adat: szemantikai adat. Tehát a genetikai adatoknak specifikált komplexitása van.
"A feltekeredõ DNS-spirálra meg még mindig könnyebben hiszem el azt, hogy magától jött létre, véletlen mutációk _ÉS SZELEKCIÓ_ hatására, mint hogy az õsz szakállas bütykölte hat nap alatt. Más alternatíva meg nincs. Akkor meg már inkább egy lehetséges tévedés, mint a semmi, vagy az orbitális faszság." kis Számolás: Hogyan keletkeztek az aminosavak? 1920 A.I. Oparin, 1952 Stanley Miller Laboratóriumban tesztelte Oparin felvetését, szimulálva a korai föld feltételezett légkörét. Két nap múlva 2%-os aminosav hozamot mért. Késõbb Egy kivételével az élethez szükséges mind a 20 aminosavat elõállították. ld. the mystery of life's origin De Megváltozott a geokémikusok véleménye a föld korai légkörének összetételét illetõen. Ma már úgy gondolják, hogy nem tartalmazott jelentõs mennyiségû ammóniát, metánt és hidrogént, amelyek az Oparin hipotézishez szükségesek, hanem sokkal valószínûbb, hogy nitrogénbõl, széndioxidból és vízgõzbõl állt. Bizonyíték van nagy mennyiségû szabad oxigén jelenlétére is. Ez teljesen megváltoztatja a korábbi képet, ugyan is egy ilyen légkörben, nem képzõdhettek aminósavak, amint azt a kísérletek megerõsítették. Például az oxigén jelenléte gátolná a kritikus biomolekulák keletkezését, sõt még a létezõket is lebontaná. Tegyük fel, hogy egy olyan fehérjét akarunk elõállítani, amely 100 aminósavat tertalmaz(ez egy rövid fehérje-a legtöbb legalább háromszor ilyen hosszú). Mármost az aminosavak két formában léteznek, amellyek egymásnak tükörképei (L ill. D formának nevezik õket)Ez a két forma egyenlõ számban jelenik meg a prebiotikus kísérletekben, úgy, hogy annak a valószínûsége, hogy egyik vagy másik formát kapjuk, durván 1/2. DE A természetben talált összes fehérje csak az L-formát tartalmazza. Annak valószínûsége, hogy 100db L-formájú aminosavat kapjunk, (1/2) a századikon, ami kb. 1:10a harmincadikon. Ezenkívül az aminosavakat össze kell kapcsolni. A fehérje mûködéséhez az összes kötésnek peptidkötésnek kell lennie, hogy a megfelelõ 3-dimenziós struktúrát vegye fel. De A prebiotikus szimulációkban a kötéseknek kevesebb mint fele peptidkötés. Így egy peptidkötés valószínûsége kb. 1/2, és annak a valószínûsége hogy 100 ilyen kötést kapjunk, ismét csak 1:10a harmincadikon. Tehát annak a valószínûsége, hogy találomra 100 peptidkötés L-savat kapunk, 1:10a hatvanadikon. De A fehérjék nem úgy készülnek, hogy a helyes arányban összekeverjük a megfelelõ aminosavakat, ahogy egy szervetlen savat összekeverünk egy lúggal, hogy sót és vizet kapjunk. A fehérjék aminosav-molekulák hosszú láncaiból állnak, és jellemzõ tulajdonságuk, hogy ezeknek az aminosavaknak pontosan a megfelelõ helyen kell leniük a láncban. Vagyis nem csak a jelenlétük fontos, hanem a sorrendjük is; mint ahogy egy szó betûinek vagy egy számítógépprogram karaktereinek is helyes sorrendben kell lenniük, hogy a szó azt jelentse, amit jelentenie kell, ill. hogy a program mûködjön. az aminosavaknak ez a tulajdonsága világossá teszi számunkra azt az ÓRIÁSI külömbséget, ami az élõ sejt komplexitása és egy kristály vagy hópehely rendezettsége között van. Elsõsorban az élõ rendszerek komplexitása motiválta Klaus Dose-t az élet eredetének kiváló kutatóját, hogy a következõ értékelést adja: A kémiai és molekuláris evolúció területén végzett 30 évnyi kísérletezés nem vitt közelebb az élet eredete problémájának megoldásához, csak a probléma hallatlan nehézségének megértéséhez. Jelenleg a fõ elméletekrõl és kísérletekrõl folytatott viták vagy patthelyzettel, vagy a tudatlanság beismerésével végzõdnek. The origin of life: More question than answers 1988, 13, 348. o. A sokféle különbözõ aminosav közül 20 vesz rész a fehérjék elõállításában, úgyhogy ha a 20 aminosavból lenne készletünk, 1/20 lenne annak a valószínûsége, hogy a fehérje adott helyén éppen a megfelelõ aminosavat kapjuk. Tehát annak a valószínûsége, hogy 100 aminosavat kapjunk helyes sorrendben, (1/20)a századikon, ami kb. 1:10 a 130-adikon. Ezek a számítások csak egyetlen fehérjére vonatkoznak. De az élethez fehérjék százezereire van szükség, és a számítások szerint annak a valószínûsége, hogy ezeket véletlenszerûen elõállítsák, kisebb mint 1:10 a 40000-diken. összehasonlítva az élet spontán keletkezésének valószínûsége hasonló egy tornádóhoz, amely egy roncstelepen végigsöpörve összehord egy Boing-747-es repülõgépet.
Szektás szélsõséges ökörségeket hangoztatsz, indiai szektavezért idézel a hozzászólásodban, úgy jönnek ide a szekták. A cikkhez sajnos van köze, mert a fent említett elmebetegek azoknak a tudósoknak a munkáját köpködik, akiknek ezt a felfedezést is köszönhetjük. És te beálltál a sorba közéjük, gratulálok.
Igen, az embernél az evolúció legfõképp nem testi, hanem tudatbeli fejlõdésben nyilvánul meg.
Nocsak, most már szerinted is van evolúció? Nem sok koherencia van a beírásaidban...
Igen, az embernél az evolúció legfõképp nem testi, hanem tudatbeli fejlõdésben nyilvánul meg.
"A mûveltségtõl és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek..."
Hogy jönnek ide a szekták? Semmi köze a cikkhez. Bárr ha belegondolok, az elõzõ hsz.-ek némelyikének sincs, csak puszta személyesgedés...
Igen, az embernél az evolúció legfõképp nem testi, hanem tudatbeli fejlõdésben nyilvánul meg.
"A mûveltségtõl és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek..."
Így van, az emberi tudat, a gondolataink kialakulása is megmagyarázható az evolúcióval. Ha a törzsfejlõdésre tekint egy tanult és felvilágosult vallási vezetõ (mint XVI. Benedek), akkor Isten csodálatos mûvét látja benne. Azt látja, hogy egy olyan korban él, amikor az ember fellebbenti a fátylat a Teremtés eszközeirõl, és kezében a lehetõség az életminõség javítására. A gimnáziumi biológiatanárunk is hívõ katolikus volt, és lelkesen tanította nekünk a törzsfejlõdést és a rendszertant. Tudtommal Magyarországon az evangélikusok és a reformátusok is így gondolkoznak.
A mûveltségtõl és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek.
Csak erõs idegzetûeknek: Bejegyzett egyházak Magyarországon. Teljesen elvesznek a történelmi egyházak ebben az egyszerre vicces és félelmetes 228(!) tagú listában, mint konkoly között a búzaszemek. Már a nevek sem akármilyenek, ha az ember rájuk kattint (vagy rákeres mert a legtöbbnek nincs kész a szócikke) akkor jön a kabaré, van itt õsi egyiptomi fõpaptól, õsmagyar táltostól meg ufós szektától indiai/amerikai divatot majmolókig mindenféle állatfajta és ezek torszülött keverékei. Épeszû(?) dolgos felnõtt családos emberek képesek hinni ezekben! Ott ülnek az egyikben 21-en, és meg mind vannak gyõzõdve róla, hogy övék az egy és igaz hit!
Ezek közül nem keveset dörzsölt gazemberek alapítottak, akik a múlt rendszerben pártfunkcionáriusok voltak, a Heti Válasznak van egy érdekes cikksorozata ezekrõl a díszmadarakról: Égbõl pottyant történet Lovagkór Úrhatnám polgárok
Nem csak az élõvilág nagyléptékû fejlõdését irányítja az evolúció, de pl. valószínûsíthetõen a gondolatainkat reprezentáló tüzelési minták is az evolúció elvén mûködõ rendszer szerint válnak dominánsá - kvázi "figyelemhez" jutnak.
Nem arról volt szó, hogy mire ad magyarázatot, hanem hogyan képes egy ember élete folyamán "észlelni" ezt a folyamatot. Jó, a nemesités és tenyésytés is ide tartozik, de ez mesterséges, és nem természetes.
Mondjuk hozzátenném, hogy nincs elõre vagy visszafelé irány ebben a témában, de gondolom ezt a hozzászólásodat nem is szántad tudományos igényességûnek.
Le kéne tenni a szemellenzõt, és átfogóan szemlélni a világot. Az evolúciós elmélet rengeteg egyéb dologra is magyarázatot ad, nem csak a fajok kialakulására.
És nem csak "ríltájm" lehet megfigyelni, bár a növénynemesítés és állattenyésztés például egy-egy ilyen folyamatában megfigyelt evolúciós folyamat.
Vagyis elvileg lehet észleln, ha vki több millió évig figyeli a földet, de mondjuk 2 ezer év alatt nemhiszem, hogy sok változást észleltek. Elfogadni elfogadhatták...
Nálad tényleg nem lehet észlelni az evolúciót. Vannak a természetben ilyenek is.
Informatika és tudomány
"
