Tetszik, hogy mennyire figyeltek a reszletekre a hajo kidolgozasanal. Meg a kapitany is ott figyel a hatuljaban:)
"par ezer forintbol kb. 1 nap munkaval es egy forrasztopalkaval lehet teljesen hazikeszitesu oktatorobotokat gyartani, amik hozzak egy lego robot tudasat" Hehe, ezen nagyon jól mulattam... mondhatni ROTFL. Megnézném, mikor tudsz 1 nap alatt pákával olyan összetett, távolról programozható mikrokontrollervezérlést öszerakni, mint ami a legoban van!
ha meg nem, akkor ezexerint a víz is az ördög találmánya, ebbõl kifolyólag az ember testének 70% vegytiszta gonoszság... Várjunk csak, ha ebbe belegondolok, nem is mondhat hülyeséget.. illetve most már értem, miért vagyok olyan, amilyen, napi 4 liter folyadékot iszom :D
Tehát, akkor ismételjük el szépen: - legalul nem lehet geotermikusan melegített réteg, mert ott 10-11 a hõ, azon a mélységen. A Föld hõje csak jó mélyen kezd érvényesülni. Tehát legalul van egy hideg, sós vízréteg. - középütt van az alatta lévõvel kémiailag megegyezõ sós vízréteg, csak épp meleg, ill. az átmenet folyamatos a lenti hidegtõl a fenti melegig. - fent van a csapadékvíznek köszönhetõen kevésbé sós, a napfényt jobban átengedõ, emiatt hidegebb vékony (1-2 méteres) vízréteg, de ebben is több a só, mint a tengervízben, mert lebegni tudsz a vízben.
hogy foshattak ettõl a hajósok párszáz éve, biztos maga az ördög lassította le a hajójukat :)
Medve-tó (Szováta, Erdély): "A tó heliotermikus tulajdonságát 1901-ben Kalecsinszky Sándor kolozsvári fõvegyész állapította meg, aki az elõzetes feltételezésekkel szemben arra a következtetésre jutott, hogy a vizet a napsugarak melegítik fel. Mégpedig úgy, hogy a beömlõ patakok kis fajsúlyú édesvize vékony réteget képez a tófelszínen, mely átengedi a napsugarakat, melyek aztán fölhevítik a mélyebb, sóban dús vízrétegeket." "A Medve-tó vízhõmérséklete az elmúlt évtizedek során fokozatosan csökkent. A legmelegebb rétegekben a - heliotermia kialakulása után - 80 fokos hõmérsékletet is mértek, majd a víz hõmérséklete 1902-ben 61, 1910-ben 51, 1965-ben pedig 33 Celsius fokra csökkent. A hõmérséklet csillapodása a beömlõ édesvízzel, valamint a fürdõzõk számának növekedésével hozható összefüggésbe. A tó sótartalma a mélységgel fokozatosan emelkedik, míg el nem éri a 220-300 g/l koncentrációt. (Összehasonlításként: a tengervizek sókoncentrációja 34 g/l körül mozog.)"
meg a melegebb megy felfeléééééé (hidrodinyamikka)
szted melyik nehezebb, mer ugye a nehezebb megy lefelééééé
Erdelyben van egy-ket olyan to, ahol a vizretegek hasonlo modon keverednek. Van a geotermikusan melegitett reteg alul, a normal edesviz kozepen es nehol erre jon a sobanyabol szarmazo hidegviz felul. Nagyon erdekes ezekben uszni...
"Imadom amikor olyan a kiserlet hogy kis jatekhajoval kell jatszani. Ez olyan amikor az egyetemen robotika oran elkezdunk legozni. (mindstorm)"
Azt lehetne komolyabban is csinalni, de ahhoz mernokok kellenenenek. Ha a tanarok nem villamosmernokok, akkor nem sok esely van ra, hogy barmi olyat ossze tudjanak hozni, ami a legonal fejletebb. (pedig par ezer forintbol kb. 1 nap munkaval es egy forrasztopalkaval lehet teljesen hazikeszitesu oktatorobotokat gyartani, amik hozzak egy lego robot tudasat, csak teljesen sajat tervezesuek)
A kiserletrol pedig annyit, hogy erdekes es jol latszik, hogy a hatas kialakulasa fugg a hajo meretetol, geometriajatol es a retegek vastagsagatol.
Kicsit alakitanak a hajotesten es semmi gaz.
valahol olvastam, hogy régen volt, hogy olajat is öntöttek a vízre, a hullámok csillapítására. az ugye a súlyánál fogva a legfelsõ réteget képezte
Imadom amikor olyan a kiserlet hogy kis jatekhajoval kell jatszani. Ez olyan amikor az egyetemen robotika oran elkezdunk legozni. (mindstorm)
Regebben mintha olvastam-lattam-hallottam volna mar a "vizalatti hullamokrol". Ez ugyan az lehet vagy valami mas, azt passzolom;)
Egyszerû: hajó alsó része (ami a felsõ vízréteg alatt van) átmegy a negatív téridõ-kontinuumba a sûrû flutoid-imulzió koncentráció miatt, aminek következtében (mivel ott sûrûbb a tér a szokványosnál) lelassul a ladik. A jelenséget egyébként Hans Schönbrumm már 1718-ban felfedezte egy Berlin melletti kis tanyán, Sucheinenerscheinung-ban.