bvalek2: xxx.lanl.gov keresd az "gr-qc/0002012" számú cikket. Persze nem értek benne mindent, de elég érdekes. Ugyanezzel kapcsolatos matematikai cikke: "math/0008023".
Te a rejtett változók elméletérõl beszélsz, ez volt Einstein egyik próbálkozása megmagyarázni a mérési eredményeket. Javasolt olyan kísérleteket, amikkel el lehet dönteni, hogy ilyenek léteznek-e, és kiderült hogy nem léteznek.
uwu: link nem biztos hogy okosabbnak fogod érezni magad a végén, mert nincs verdikt, de elég sok oldalról járja körül a felvetett problémádat.
bvalek2: nem értek a kvantumfizikához, de nem elképzelhetõ, hogy ezekben a kisérletekben vannak olyan tényezõk, melyeket egyszerûen csak nem veszünk figyelembe? (mert esetleg még nem is gondoljuk, hogy a kisérlet kimenetelében szerepet játszhat) hogy mondjak egy butaságot, hogy a vizsgált kvantumunk kvantumpárja éppen hol van és "mit csinál". Elvileg elképzelhetõ, hogy van amit még nem tudunk a kisérlet kimenetelét befolyásoló tényezõk közül?
A problémáddal az a baj, hogy nem létezik. Olyan vagy mint egy kisgyerek, akinek huszadszor magyarázzák el a szülei, hogy nem úgy van, de huszonegyedszer is visszakérdez, hogy de mi van ha mégis?
Az Einstein-féle gondolatkísérletek pont az elõre-elrendeléssel foglalkoznak, mint amin te is problémázol, és a kvantummechanikai kísérletek mindre csattanós választ adtak. A megértésükhöz ismerni kell a mögöttes fizikát. Az Internet ma már tele van tananyaggal, az elõzetes ismereteidtõl függõen néhány hónap/év alatt el lehet sajátítani mélységében, akkor majd véleményt alkothatsz. Ha erre nem vagy hajlandó, akkor tessék hallgatni a szakemberekre.
Ez olyan mint a villanyszerelés, ha nem tetszik amit a szaki csinál, tanuld meg, és csináld magad. Amíg viszont nem vagyunk rá képesek, addig nem szólunk bele hogy hova köti a vezetéket, mert õ tudja jobban.
Pont ezzel van bajom. Attól, hogy nem tudhatjuk meg, nem biztos, hogy nincs "elõre eldöntve"
Az a bajom, hogy minden egyes leírásban azt látom, hogy nem tudujuk elõre megmondan, de semmi bizonyíték nioncs rá, hogy nem úgy történt meg valami ahogy kellett volna.
Javíts ki ha tévedek, de nem pont errõl szól a kiterjedt hullámfüggvény bevezetése a pontszerû részecskék helyett? Vagy itt valami másról van szó? Valami Internetes hivatkozás sokat segítene.
bvalek2: Létezik a határozatlanságnak egy másfajta megközelítése. Mukul Patel cikkében (2000) a határozatlanságot azzal magyarázza, hogy a "hagyományos" fizikában lokális jelenségként kezeljük az eseményeket. Elképzelése szerint az események erõsen nemlokális jellegûek, vagyis "minden hat mindenre". Ha ezt a fajta kölcsönhatást figyelembe vesszük, eltûnik a határozatlansági elv. Ekkor "csak" arról van szó, hogy a túl nagy a figyelembe nem vett hatások száma. Ha ezt sikerül csökkenteni, a határozatlanság eltûnik (még a kvatummechanikából is). Ehhez szerinte nem a mérési pontosság növelésére, hanem a mérések kiterjesztésére van szükség...
"Milyen kísérlet azt ami bizonyítja, hogy a világ nem determinisztikus?"
Rádioaktív bomlás, pl. teljesen kiszámíthatatlan mikor fog bekövetkezni, viszont tudjuk, hogy mikor várható. (Alagút effektus)
Te roszzul használod a determinisztikus fogalmat, a már bekövetkezett esemény már nem lehet determinisztikus, csak az elkövetkezõ esemény. Tehát ha a dolgok egyféleképpen történtek meg múltban, nem jelenti azt, hogy a jövõben csak egy bizonyos módon történhet meg egy esemény, tehát nem tudjuk bizonyosan minden esemény kimenetelét elõre. Tegnap esett az esõ, de nem biztos hogy holnap fog... Tehát vagy nem érted jól a determinisztikusság fogalmát, vagy ennyire nem ismered a tapasztalati tényeket, hogy bizonyítani akarod. Tehát használd jól a fogalmakat és nem kerülsz annyi ellentmondásba!
Beleírták a Bibliába rögtön a teremtés történetbe. Az ember szakított a tudás fájáról, de az örökélet fájáról már nem tudott... Szimbólikusan ezt jelenti: mikor az ember öntudatra ébred, megtudja azt is hogy nem él örökké. Ezenkívûl az Evangélium jelentése örömhír, és azt jelenti hogy megszabadulhatunk az eredendõ bûn(hogy öntudatra ébredtünk) miatt ránk mért haláltól (hogy tudjuk azt). És mit kell ezért tennünk? Jézus megmondta, hinnünk kell. És valóban aki igazán hisz az soha nem hal meg sajátmaga számára (hiszen nem éli meg senki, hogy már halott). Tehát aki fél a haláltól teljesen igaza van ha hisz. Csak én a tudás fájának gyümölcsét ezért nem adom, mert gyakorlatilag így is, úgyis meghalok. (a tudatomnak vége lesz, és számomra ez a halál, ha errõl lemondok, csak elõrébb hoztam). Na többek között ezért is vagyok ateista, és logikus gondolatok, híve, nem a hité. Viszont nem itélem el a hívõket, csak ne térítsenek...
Hát én ezt sosme fogom megérteni. Illetve úgy tûnik hogy értem, de nem látom az ellentmondást.
Milyen kísérlet azt ami bizonyítja, hogy a világ nem determinisztikus?
Minden tiszteleten George Carlin-é, nagyszerû komikus volt, pont a születésnapomon hunyt el, de egy stand-up fellépés nem valami hiteles válasz a világ nagy kérdéseire. Történetesen nem volt ateista, hanem agnosztikus (errõl Larry King-gel készített interjú során nyilatkozott).
Amerikában ez egy égetõ kérdés, mert az ottani szekták tele vannak Valentinokkal, akik lassan már a Föld gömb alakját is megkérdõjelezik, Carlin produkciója nekik szól. Európában, ahol a pápa rehabilitálta Galileit, elfogadja a darwini evolúciót, ez a probléma nem létezik. Itt az egyház alapvetõen az erkölcsi kérdésekre koncentrál, miközben csillagvizsgálókat, biológiai kutatóintézeteket tart fenn, ahol kozmológiával, és evolúcióval foglalkoznak a Vatikán által pénzelt tudósok.
Ezért kérdeztem Valentinót, hogy melyik Istenrõl beszél, mert a katolikusok szerint pl. létezik evolúció, létezik õsrobbanás, és ez a Föld lakosságának kb. 18%-a, a világ legnagyobb felekezete. Természetesen továbbra is Istent tekintik a világ teremtõjének, a tudósokat pedig olyan embereknek látják, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, hogyan csinálta. De a Bibliában pl. nem hisznek szó szerint, hanem csak mint erkölcsi útmutatót tartják számon.
Egy okbol talalta ki ember istent...mert fel a halaltol.....amugy meg a velemenyem a vallasrol....(Angoltudas kotelezo...) http://www.youtube.com/watch?v=MeSSwKffj9o
Ugyanannak a történésnek van több lehetséges eredménye, ugyanarról az eseményrõl van szó. A dolognak nincs köze a hegyére állított ceruzához. Mert ha növeled a pontosságot, akkor a ceruzahegy egyenletlenségeibõl meg tudod állapítani hogy merre fog dõlni a ceruza, a kvantummechanikában erre nincs lehetõséged. Ezek a ponton nem lehet olyan trükkökkel túllépni, mint mérési pontosság növelése, vagy a kísérleti berendezések egyezõségének vitatása. Einstein is megpróbálkozott vele, de nem járt sikerrel.
A világ megismeréséhez elengedhetetlen a kvantummechanika ismerete, mert a valóság lényeges tulajdonságaira mutat rá. Sok sikert a felfedezéshez, csak két buktatóra szeretném jó elõre felhívni a figyelmedet:
- A legtöbb ember világnézetét alaposan próbára teszi a dolog, annak ellenére, hogy kísérletileg rendkívül jól bizonyított hogy igaz. Ilyenkor hajlamosak vagyunk hümmögve úgy tenni, mintha elfogadnánk, aztán félretesszük jó messzire (valójában nem kevés fizika hallgató teszi ezt). Szóval a prekoncepciókat tessék inkább félretenni, és figyelmesen olvasni/nézni a videókat.
- Valamiért ebbe a témába is belekapaszkodtak kóklerek, mint ahogy hemzseg a világháló olyan honlapoktól, amik azt állítják rájöttek hogy Einstein tévedett, itt is megy a maszatolás rendesen. Elég ha annyit mondok, hogy a félvezetõ-technika teljes mértékben kvantummechanikára épül, ami számítógépek mûködésének az alapja.
Rá fogsz jönni, hogy ha többet tanultál róla, és belegondolsz, a kvantummechanika állításai a józan ész szerint is szükségszerûek. Ráadásul mivel a világ indeterminisztikus, megszûnik az "eredeti ok", az "elsõ mozgató" létének szükségessége, tehát nincs szükség teremtõre, aki elindította az egészet, ki tud alakulni az Univerzum magától (ez nem bizonyítja hogy nincs Isten, csak azt jelenti, hogy nem szükségszerû a léte).
Jól értem ugye, hogy az anyag sohasem osztódik, hogy többféle dolgot cinálhasson egyszerre a megtévesztésünkre? Csak egyszerûen kiszámíthatatlan, és többféle képp is tud viselkedni.
Mivel fizika tanr vagy, nem hagyhatsz engem így tudatlanul. Eddig értem én amit írsz, tiszta sor, hogy a kísérletnek 2 ereménye van. De nem ugyanannak a történésnek van 2 eredménye. Legalábbis én így tudom és kérlek javíts ki ha tévedek, nem akarok hülyén meghalni. Igaz-e az, hogy amirõl te beszélsz az valójában különbözõ eseményekre vonatkozik? Tehát az eltérõ eredmények más idõpontra vagy helyre vonatkoznak. Tudom, hogy a körülmények azonosak, de ugye nem pont ugyanarra az eseményre vonatkoznak?
Ha ez így van, a kísérlet eredményét az eldõlõ hegyére állírott ceruzához tudnám logokailag kapcsolni. És ki is feltem, hogy ez mivel jár, de csak akkor, ha most tisztázuk ezt a dolgot, baromságot nem akarok feleslegesen fejtegetni.
Fizikatanárként teljes szakmai felelõsséggel állítom, hogy pontosan ugyanolyan kísérleti elrendezéseknek lehet teljesen különbözõ eredménye, errõl szól a kvantummechanika, és nem csak elméletben.
Ha több rendszer paraméterei megegyeznek, vagy egy rendszeren többször elvégzed ugyanazt a kísérletet, az esetek többségében több különbözõ mérési eredményt kapsz. A kvantummechanika ki tudja számolni ezeknek az értékeknek az egyes elõfordulási valószínûségét (a valószínûségi függvény a rendszer közös állapotfüggvényének a négyzete). Viszont az, hogy konkrétan mely eredményt fogjuk kapni, nem határozható meg, ennek nincs köze a mérési pontossághoz. A világ mûködése alapvetõen indeterminisztikus, Einstein tévedett "Isten mégis kockázik", az egész természettudomány ezen a felismerésen alapszik, azok a számítógépek is, amikkel ezt a diskurzust folytatjuk.
Amirõl te beszélsz, az a klasszikus determinisztikus fizika problémája. A 19. század végén ez egy nagyszerû vitatéma lenne, de a 21. században már egy rég eldöntött tény...
A kozmológusok sem állítják, hogy a világ homogén, és izotróp, de kénytelenek úgy számolni, mintha az lenne. A kvantummechanikában másféle nehézségek vannak, az elsõ gond gond az adatgyûjtésnél adódik, mert ugye nem lehet rendesen megfigyelni a vizsgálat tárgyát.
Elméletileg meg lehet figyelni valamit úgy is, hogy nem látszik meg rajta. Tudom, hogy hülyeség, és a valóságban kivitelezhetetlen, de a modellnek nem mond ellent, a nehézségek a megvalósíthatóságban vannak. Ezen kondolkozz picit: Egy töltéssel rendelkezõ részecske tökéletesen megfigyelhetõ, ha gömbfelületen egyenletesen elhelyezkedõ töltések veszik körül, amik közül legalább 3-ról tudjuk, hogy mekkora erõvel van terhelve. A gondolatkísérlet csak akkor mûködik, ha egyetlen objektum van a gömbben. Nem lehet megkölönböztetni az üres gömböt, attól az állapottól, ha az objektum pont középen áll. Minden más esetben tökéletesen követhetõ a pályája és sebessége, mert akárhol van, a vonzzás/taszítás kiegyenlítok egymást, és a megfigyelt objektumot nem befolyásolják. Viszont az objektum eltérõ erõhatással hat a gömbfelületen elhelyezkedõ töltésekre. Sajnos egy ilyen szerkezet építése kivitelezhetetlen, és a mérés is lehetetlen a pontosság miatt, de elméletben meg lehet figyelni a kis nyavajást.
Fizikatanárként tudhatnád, hogy ez nem így van. Sosem történik meg többféle képpen, csak nem tudjuk eldönteni, hogy hogy volt. Nem lehet úgy megfigyelni semmit, hogy ilyet állíthass.
Attól, hogy olyan dolgokal kell modelleznünk a valóságot, amiben _elméletileg_ több féle képpen is történhetnek dolgoknem azt jelenti, hogy az tényleg úgy is van. Én nem tudok olyan megfigyelésrõl ami ennek ellentmond.
Az egész levezethetõ abból, hogy még soha semmi nem történt meg egynél többféle képpen ez nem igaz, a kvantummechanikában megtörténnek a dolgok egynél többféleképpen, és ez a szabad akarat eredete.
Tök mindegy melyiket választod, a téged érõ hatások, és a te állapotod kölcsönhatásának eredõje egyértelmûen dönteni fog, még az is lehet hogy hülyeséget mondasz. Ez nem cáfolja meg az állításomat, sõt nem fogsz tudni olyat mondani ami megcáfolhatja. Az egész levezethetõ abból, hogy még soha semmi nem történt meg egynél többféle képpen, ezzel meg nem tudsz mit kezdeni, ez tény.
A kérdés, hogy melyik Istenre gondolsz, továbbra is fennáll. Láthatóan csak monoteista vallásokban gondolkozol, pedig vannak olyan vallások, akik több Istenben hisznek egyszerre. Tehát melyik Isten is teremtette a világot? Mivel ugyanabban az Istenben hívõ csoportoknak is merõben mások az elképzelései, ide kívánkozik a következõ kérdés, mely felekezet szerinti Istenrõl beszélünk? Két kérdés, várom a válaszokat.
Pókselyem-manufaktúrához keresek tõkeerõs társat. Én leszek a vezérigazgató, te leszel az elnök.
Szabadon dönthetsz, de ha választanod kell kis gondolkodás után döntesz az egyik javára, vmilyen "megmagyarázhatatlan" szimpátia alapján. Mindenki máshogy dönt korábbi fel nem idézett emlékek, érzések, visszacsatolások, reakciók... miatt.
Valentino: "az elektronok pontos törvény alapján követik pályájukat" mondd csak, neked kimaradt a XX század vége? Hát Te nem tudod, hogy az elektronok nem pályán mozognak? És hogy nincs törvény rá, csak valószínûség?
uwu: szabad akarat nemcsak látszat, hanem tényleg létezik. Egy matek példa (csakhogy kizárjuk az illúzió/reakció/visszacsatolás stb. lépéseit, mint esetleges ferdítõ tényezõ): melyik reláció elégíti ki a következõ egyenletet? r(2,2)=4. (Segítek, a szorzás és az összeadás is helyes válasz, szabadon dönthetsz, melyiket válaszolod, az eredmény ugyanaz).
Mi az hogy nem jól mûködik??? Minden úgy mûködik ahogy kell, szemmel láthatóan semmi sem tud másképp megtörténni mint ahogy kell. Ha ez neked nem tetszik, azaz nem tartod jónak az a te bajod, sajnos nem lehet másképp semmi, mint ahogy van.
valentino, találtam egy kis logikai bukfencet az okfejtésedben szóval, ugye vannak a töléletesen szabályszerûen repkedõ, töltést hordozó, meg nemtommitcsináló kvarkok, elektronok, meg ilyenolyan részecskék csak az a nagy büdös helyzet, hogy minden élõ dolog is ezekbõl van... szóval ha tökéletes dolgokból épül fel a ember, akkor miért nem mûködik jól? hiszen elvileg minden tökéletesen helyesen, szabályszerûen történik benne is, ugyanúgy, mint az egész univerzumban
LOL szakadatlanul termetik az energiát... Te se vagy egy csillagász alkat.
Mehetnél máshova téríteni, ez egy tudományos topik, menjél át a vallásosba.
Egyébként isten nem teremthette a világot, mert ha mindenható és tényleg mindenre hatással tud lenni akkor isten maga az egész világ, nem pedog egy lény. Ja és csak szólok, hogy az emberi akarat csak illúzió, minden gondolatod és cselekedeted csak reakció, és a visszacsatolások miatt tûnik úgy, hogy van szabad akaratod.
Ej de sokkal okosabb vagy azoknál a tudósoknál. Erre aztán biztos nem gondoltak azok a kis buta tudósok akik egész életükben ezen dolgoznak. Jössz te, és megmondod mi arossz, csodálatos... Miért nem halluttunk eddig rólad semmit? Hisz csodagyerek vagy! Egy perc alatt megfejtetted a titkot.
Bocsánatot kérek a hívõktõl az elõzõ hozzászólásomért! Mentségemre szóljon, úgy gondoltam a hit kérdéseit nem ebben topikban kéne megvitatni...
Azért nagyon galád a te Istened, ha ilyen kegyetlen fegyvereken törte a magasabb inteligenciáját, mint a pókháló... Aztán emésztõ nedv, élve elemésztés... Szegény bormuslicának mi lehet a véleménye? Vagy ott vannak a mérgeskígyók a rágcsálokba fecskendezett vegyifegyverrel... Szaddam Husszein csak kismiska a te Istenedhez képest C: Tényleg Isten jó!!!
Bocs a sok OFF-ért. A sok OFF kérdés OFF válaszokra késztetett.
Kedves Magiszter,
A lényegre tapintottál: Imádság = Bugreport. Kicsit bõvebben én így fogalmaznám meg: Az ember által elrontott dolgok megoldására való öszpontosítás. Nameg a hála is ide tartozik.
Elõször is: hálás vagy azért hogy van software, mert sokmindenben segít az életben. Aztán felismered hogy vannak benne bugok, majd elkezded az elmédet aktívan arra összpontosítani hogy megoldja az adott szitut.
Próbáld ki az életben: amikor reggel felkelsz, csak monj ki pár jelentéktelen dolgot amiért hálás tudsz lenni, csak legfeljebb eddig sosem fogalmaztad meg magadban. Pl.: "hálás vagyok hogy van reggeli az asztalomon, hálás vagyok hogy van egy kedvesem aki reggelit készít, hálás vagyok hogy van munkahelyem és van mibõl reggelit venni :)" Aztán ha van valami ami zavar az életben, akkor kezdj el arra koncentrálni hogy hogyan lehetne megoldani és ne arra hogy hogyan tudnál többet aggódni rajta, vagy hogyan tehetnél be a másiknak (koncentrálj win-win szituációkra).
Én ezt nevezem imának. Próbáld ki csak egy napig és hasonlítsd össze egy olyan nappal amiben nem pozitív dolgokra összpontosítottál. Ebben viszont az is benne van hogy a legtöbb ember nap mint nap imádkozik, bár azért nem mindenki hívja így, csak mivel soknak azon jár az esze (=azon imádkozik) hogy, hogyan állhatna bosszút, vagy éppenséggel csak nem látja meg azt ami pozitív az életében, hanem inkább a panaszkodásra (politika, nincs pénzem stb.) fecsérli az energiáit, annak az is teljesül a világában.
Kedves A1274815, jók a kérdéseid, elgondolkoztam rajtuk és íme a válaszaim.
Isten nem bugosra teremtette a világot, csak lehetõséget adott arra az embernek hogy bugot vigyen bele.
Nézz szét a világban, legyen az mikro vagy makro... az elektronok pontos törvény alapján követik pályájukat, a kavarkok tökéletes pontossággal cipleik magukkal a nekik kiszabot egységnyi töltést. Vagy ha a makro világba nézünk: a csillagok, galaxisok, kavazárok idõtlen idõk óta szakadatlanul termelik az energiát, születnek élnek majd meghalnak. Mindebben egy szemernyi hiba/bug nincs. Ha valahol hibát találsz az a kettõ közott helyezkedik el és ez nem más, mint az ember. Az embernek pedig, mint ezen a bolygón egyedülálló lénynek (mivel semmi sem zárja hogy máshol is vannak teremtett világok) megadtott hogy változtasson a dolgokon. Hogy szabad akarata szerint döntsön mit kezd azzal a világgal, ami alapjában vévé hiba nélkül mûködik. És igen, a hiba itt kerül bele. Ha nem így lenne, mi sem lennénk mások, mint egy darab iq-val megtoldott kõdarab, ami végzi a dolgát, mint az atomok vagy a galaxisok. És pontosan azért mert többek vagyunk ennél, lehetséges az, hogy olyan dolgot tehetünk meg, amit egyesek "bug"-nak, vagy éppen "bûn"-nek neveznek.
Hogy Isten mitõl tökéletes? Erre a kérdésedre nem fogok tudni teljes bizonyítékkal szolgálni, te is tudod hogy ehhez szemtõl szembe ismernem kéne õt, hogy ez megítélhetõ lehessen. Mivel ez nem lehetséges egy másik lehetõséget mondok. Tedd próbára! Kutasd ki mit üzen és ha tényleg kipróbáltad és azt mondod bullshit, akkor nincs értelme vele foglalkozni, hiszen nem adott használható tanácsokat. Egy próbát viszont megér, mielõtt teljesen elvetnéd.
Többen kérdezték hogy melyik Istenre gondolok. Ha nevet mondok akkor egybõl bele lehet kötni hogy: "márpedig a másik nevû Istenrõl is ezt mondják, akkor most mégis melyik?" Ezt elkerülendõ nincs lényege, hogy nevet mondjuk vagy rámutassunk valakire, hiszen úgysem ettõl lesz hiteles vagy sem. Az ember sokszor sajnos megpróbálja nevekkel illetni, illetve megpróbálja szemmel látható vagy kézzel fogható dolgokba gyömöszölni (napisten, tehén, "Jézus a kereszten" szobor, stb...), pedig ezzel a lényege veszik el, lealacsonyítjuk. Inkább én teszek fel egy kérdést: Vajon nem lenne szánálmas Isten, ha véges elmémmel, illetve csupán csalóka érzékeimmel (látás, hallás, tapintás, stb) fel tudnám fogni és teljes mértékben meg tudnám érteni?
Ez még csak a teszt változat. Egy pre-alfa verziója az életnek. Imádság = Bugreport
Most olvasom miket irkáltok itt össze rólam, Valentinoval az élen.Valentino, visszacsinállak, ha nem hagyod abba. :D
Minimum két hetet késtél, most minek akarsz hit vitát csinálni. Különben meg sajnos nagyon bugosra teremttte a világot a "tökéletes" termetõ, elkéne már azon is gondolkozni, hogy ha teremtette a világot mi mindent szúrt el, tervezett férre és hogy akkor ennek a tükrében: Ad.1. miért hívják egyesek tökéletesnek a világot? Ad.2. mitõl tökéletes a teremtõ?
hát azt, amelyik minden jó mellé tett 18 rosszat, létrehozva ezt a csodálatos közösséget a Föld nevû bolygón... tuti csettintett valaki, hogy te pók, szõj hálót és a pók szõtt.. :D
Valentino: és nem leutánozni kell, hanem ugyan azt megvalósítani egy jobb technikával! ha figyelmesen olvastad volna, valamennyit, valamilyen minõségben már elõ tudnak/tudtak állítani, de a megfelelõ technológia még nem áll rendelkezésre! persze marha jó lenne ha te is ki tudnád húzni a seggedbõl a fonalat és akkor nem kéne ezzel cseszkelõdni és stbstb... de kíváncsi vagyok, hogy egy kis pók mikor próbálna létrehozni egy integrált áramkört és mennyire sikerülne neki! ennyit az intelligens emberi fajról!;)
Komolyan kérdem hogy melyik Isten? Mert világszerte kb. 40000 Istennek imádkoznak emberek naponta, és én nem tudom hogy pont te éppen melyiket tartod a világ teremtõjének.
Durva hogy a nem sok intelligenciával rendelkezõ pók hogy tud olyasmit elõállítani és használni, amit a 21. században az intelligens emberi faj képtelen leutánozni. Egyértelmû, hogy a pók és bármely más élõlény pontos tervezés és kivitelezés eredménye. Egyértelmû hogy a világot Isten teremtette.
Nem értem min agyalnak ennyit, hisz tök egyértelmû mit csinálnak rosszul. A pók nem egyszerûen kinyomja magából a selymet, hanem a hátsó lábai végén található szövõkarmok "közé" préseli ki a zselét és ezt olyan erõvel és technikával húzza meg -hogy selyemfonál legyen belõle-...nos, amit csak a pók ismer... :) Mindenesetre inkább különféle szövési technikákkal próbálkoznék a hadsereg helyében, mintsem valami olyan misztikus és ultrabonyolultságú dologban véljem megtalálni a megoldás kulcsát, ami nem is létezik. Mondjuk ez tök tipikusan emberi. Vagy amerikai. Inkább. Ehh. Common Sense...
Bocs, hogy most jövök ezzel, de nagyon sok újságíró elvéti ezt a nyelvhelyességi hibát, és éppen most van az, hogy ezt jelzem:
"egy 200 millió angol font értékû neutronsugárral dolgozó mikroszkóp"
Ez így azt jelenti, hogy a neutronsugár kerül 200 millióba. Helyesen: "egy 200 millió angol font értékû, neutronsugárral dolgozó mikroszkóp" vagy "egy neutronsugárral dolgozó, 200 millió angol font értékû mikroszkóp"
Amúgy nincs harag! :)
Tessék! Pókselyem páncélzatú hajók, tripla neutron ágyúkkal felszerelve. Ez a jövõ...
Jaja. Lesz pókselyem páncéljuk, meg neutron ágyújuk, ha már nem kell a pókselyemkutatáshoz és voilá! Csak már foglalnának bennünket is el!
Örülj, hogy nem te vagy az áldozat egyelõre. Senki nem mondta, hogy a világ fair. Én örülök, hogy a hadsereg finnanszírozza az ilyen és ehhez hasonló kutatásokat. Legalább jó esély van arra, hogy ki is sülhet valami a dologból, kevésbé kell görcsölniük a költségvetésen.
Informatika és tudomány
ejnye-bejnye
