Hát nekünk nem _kellett_ megtanulni programozni, hanem végtelenül _hasznos_ volt. Texas Instruments TI-89 és 92 nagyon überbrutál, néhány ZH-t kiszámolt helyettem. Persze a programokat mi írogattuk rá, vannak elég használhatóak. Mátrix-elmozdulásmódszer, erõmódszer, ilyesmik. Amik sablonosak, de el lehet számolni. Na az ilyet majd mindet leprogramoztuk. Volt Geotechnikából olyan ZH is, ahol csak a végeredményt kellett közölni. 2 perc alatt kész voltunk vele, aztán vártuk, hogy emberi erõvel mikor lesznek kész... :) Helyenként túltoltuk, pl függõhíd statikáját számító programot megírtuk, csak a 4 ismeretlenes 4 egyenletet tartott neki 20 percig kiszámolni. Akkor gondoltunk bele, hogy ezt talán ZH-n nem _gyakorlati_, számolós feladatként fogják kérni... (Aztán nem is úgy kérték, az egész számításból egyetlen képletet kérdeztek meg) Meg írtunk rá tankos játékot ilyen Artillery Duel vagy Scorched Earth stílusban. Házikat is úgy csináltuk meg, hogy összeültünk 2-3an, brainstorming, egyikünk írta MathCADbe, másik nézte a gyakorlati útmutatót, harmadik meg rajzolta az ábrákat, aztán olyanná rittyentettük a mathcad cuccát, hogy elég legyen néhány helyen, lehetõleg a csak bemenõ adatokat kelljen módosítani. Igaz, hogy így kb másfél-kétszer tovább tartott, mint csak simán végigcsinálni a feladatot, mert egy csomó választási lehetõséget, a geometriabeli eltéréseket, meg gyakorlatilag az összes szóba jöhetõ adatra fel kellett készíteni a programot. De legalább csak egyszer kellett összerakni jól, aztán kinyomtatni többféle adatokkal. Szóval ez annál, hogy kézzel írogassak, számoljak, rajzoljak összehasonlíthatatlanul egyszerûbb volt.
Infó órákon nagyjából lófaszt nem tanítottak programozni, a legtöbb ember fel sem fogta, hogy mit-hogy-miért. Copypaste papírról/tábláról monitorra, azt' annyi.
Szintén tanulunk mi "mindent", bár a mi szakunk (mechatronika) lényegében errõl szól. Csak attól félek, hogy a sok bába között kicsit(?) el fog veszni a gyerek.
"indent meg kell tanulni: kell tudni programozni, matekozni, fizikazni, kemiazni, rajzolni, logisztikat, minosegugyet, kozlekedesgazdasagtant stb tanulni"
Ebbõl a gépészekre is igaz elég sok. Nekünk is volt mûkém, matek, ilyenolyan fizika, mechanika. Programozást meg az én szakirányomon nagyon kérték. A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszéket sokan csak Matlab tanszéknek hívtuk, mert a legtöbb háziban programozni kellett. Nekem elég meredek volt és most is az lenne, mert 1 félév semmit sem érõ visual basic oktatás után, ami 3 évvel azelõtt volt hogyan is tudhattam volna megcsinálni õket?
Mindent meg kell tanulni: kell tudni programozni, matekozni, fizikazni, kemiazni, rajzolni, logisztikat, minosegugyet, kozlekedesgazdasagtant stb tanulni :P Egyszeruen nem talalsz olyan tantargyat, ami ne menne szarul.
Pontosan, errõl beszélek! Nem akarom leszólni a tanszéket, mert ismerve az anyagi helyzetet, csoda, hogy a képzést ennyire fent tudják tartani, de elképedtem tegnap, mikor életemben elõször jártam az áramlástan tanszék laborjában, és megsasolhattam a szélcsatornákat.Kicsit fura, hogy repülõgépész hallgatóként egy véletlen folytán láthattam csak a szélcsatornákat. Arról nem is beszélve, hogy ha CFD akarunk tanulni, akkor gépészkaros tárgyat veszünk fel.:-D
Hát az áramlástan kérdésében nem lennék biztos. A gépészeket az Áramlástan tanszék oktatja. Azért egy "dedikált" tanszék az elég rendesen tolja. Titeket gondolom a repülõgépek és hajók tanszék oktat. ----
"Bár sokan állítják, hogy a közlekkar a legnehezebb,"
Kiknek mi nehéz. Én soha nem tudtam megtanulni programozni. Nekem az tûnik lehetetlennek vagy az, hogy valaha közgázt vagy hasolnó dolgot tanuljak. Nincs olyan a BME-n, hogy legnehezebb. Vannak eltérõ irányok. Kinek mi a nehéz...
Inkább csak ember kérdése kinek milyen nehéz a közlekkar. A régi képzési rendszer keretein belül rontom még egy picit a levegõt a karon, így csak arról tudok nyilatkozni, de nagyon megoszlik a kép. Ismerõseim nagyrésze, akik gimnáziumból jöttek, rettentõ sokat szívtak a mérnöki fizika, hõ- és áramlástan 1-2, mûszaki ábrázolás 1-2-3, gépelemek 1-2 tárgyakkal, miközben én "játszva és dalolva" abszolváltam a tárgyakat, olyannira, hogy most így a végén még egy hõ- és áramlástan szigót is bevállaltam, mint kötelezõ 3. szigorlat, aminek a tárgya szabadon választható. Viszont cserébe rettentõ sokat szívtam a matekkal. Bár sokan állítják, hogy a közlekkar a legnehezebb, de nem hiszem, hogy a többi kar ennyire uborkatermesztõ szak lenne, inkább szerintem egyéni beállítottság kérdése, és mivel két nagyon eltérõ területre képez embereket, ezért az alapképzésben pl a közlek szakirányosoknak csomó olyan gépész tárgyat kell tanulniuk, amihez semmi affinitásuk, hiszen nem is ilyen beállítottságúak.A logisztikusokról meg már ne is beszéljek, minek nekik pl a hõ- és áramtan. Talán innen eredhet ez a nagyon nehéz a kar dolog.
Hízelgõ a tanszékünkre nézve, hogy állítólag itt a legjobb az áramlástan oktatás, és nem is akarom elvenni a tanároktól ezt a címet, lehet megérdemelt cím is, ámde félek tõle ez is csak egy legenda, mert ha ez a legjobb, akkor el se merem képzelni a többi milyen szar lehet.:-D
Hat nekem egy epitos ismerosom van, aki belekostolt a kozlekbe is. Szerinte az epito joval konnyebb.
Tobbirol sajnos nem tudok nyilatkozni, mert altalaban mindenki a sajat szakat kialtja ki a legnehezebbnek.
Csak gondoltam aki ott tanul, azok valamelyest egy közösséget képeznek és mint ilyen, megosztják egymással élményeiket, nehézségeiket, és persze mennek a sztorik, hogy kik hol mennyire bírják a tempót.
Ponthatarok semmit nem tukroznek :) Illetve csak annyit, hogy milyen nepszeru. Pontositva, hogy a keretletszamhoz kepest hanyan jelentkeztek. Semmi de semmi koze a nehezseghez. ELTE Geofizikara pl 80 pont korul volt meg a 144-es rendszerben a ponthatar (kozlekedesmernokin olyan 117 korul) :P
Muszaki abrazolashoz meg annyit, hogyha valakinek jo terlatasa van, meg gyorsan tud pontosan rajzolni, akkor annak nem tul nehez a targy. Messze nem ez a legnehezebb targy. Nem tudom, hogy sikerult ilyen fneyesen alakitaniuk az elsosoknek iden.
Jelenleg egy alapszak van a karon: Kozlekedesmernok, de kb 2 ev mulva szetvalasztjak Jarmugepeszre es Kozlekedesmernokre.
Eloljaroban annyit, hogy rohadt nehez szak, szerintem. BME legszivatosabb targyai valogatva kb.
Mechanika 1-2-3 (statika, szilardsagtan, dinamika) Matek 1-2-3 Muszaki abrazolas 1-2 (idei elsosokkel sikerult felallitani az abszolut BME rekordot: 300 emberbol 6 embernek lett meg az elso ZH) Gepelemek 1-2 Elektrotechnika 1-2 Ho es Aramlastan 1-2 es akkor ilyeneket hogy mernoki fizika, stb nem is emlitettem.
2. evre az evfolyam kb harmada kibukik/elmegy 3. evre marad kb 140 ember. Szoval nem konnyu
Tanari garda sajnos nagyon tulkoros, es a tobbseguk nem is akarja figyelembe venni, hogy amit ok tanultak 40 evvel ezelott, az mar valtozott stb, de vannak nagyon nagy koponyak is a karon.
Elhelyezkedes szempontjabol eleg jok a lehetoseg itthon es kulfoldon is.
Pl a repulogepeszek nagyon keresettek, mert allitolag a karon van a legjobb aramlastani kepzes. Egy ismerosom repulogepeszkent vegzett, es most nyugat-europaban tervezi a hutorendszereit az eromuveknek (hutoviz aramlas stb) es eleg jol keres. :P
Logisztikusok is nagyon keresettek, es viszonylag konnyu elvegezni a logisztikus szakiranyt. De gyakorlatilag mindegyik keresett, kiveve a vizes/hajos szakiranyokat. Legalabbis itthon, mivel gyakorlatilag teljesen megszunt a hajogyartas, es a MAHART is vergodik.
Nincs Cad-cam-em :D az majd két év múlva :D a Német hááát :D német tanárom olyan szinten leegyszerûsítette az érettségit hogy csak a ja és nein meg a richtig és a falsche szavakat kellett használnom :D de volt azon a szóbelin más vicces dolog. A technikusit meg most kezdtem csak el de egyelõre élvezem pláne a CNC-részét.
Hát úgy olyan nagyon sok fogalmam nincs, mert nem voltam nyílt napon, de annyit tudok, hogy a BME-n elég sok közlekedés-alapú verseny is megy, ilyen pl. a Bosch-Rexrothnak a pneumobil-versenye, de haverom valami nemzetközi állatság keretében az FRT-csapatban több"féle" és évfolyamos mérnökhallgatóval hóttkomoly versenyautót is tervez meg bütyköl. Amibõl tavaly pofás kiállítás volt az aulában, az az elõbbi, lehetségesnek tartom, hogy azt pakolták ki újra.
Aki BME-re jár,meg tudná mondani,hogy a kocsi,ami ki volt rakva az információs pultokhoz,az tulajdonképpen milyen kocsi,hol versenyeztek vele,és hasonlók?
epiteszmernok a formavilaggal, kinezettel foglalkozik. Epitomernok meg inkabb a szerkezeti dolgokkal.
Konyhanyelven fogalmazva: epiteszmernok ugyel arra, hogy szep legyen a haz, az epito meg arra, hogy ne doljon ossze :P
Igen, én is a BME-re szeretnék jelentkezni (idén érettségizek). Csak még azt nem tudom eldönteni, hogy közlekedésmérnökire (errõl nincs infód?) vagy építõmérnökire jelentkezzek, illetve melyik legyen elsõ helyen.
2007-ben BME-n. BME-rõl is fogok beszélni, máshol nem tudom, hogy van. Te hová jelentkeztél?
Ami még fontos, sokszor fogok beszélni hidakról. A tisztánlátás végett NEM Duna-hidakról van szó, hanem patakhidak, autópálya alul- felüljárók, csomópontok hídjai, illetve vasúti hidak. Rengeteg híd van az országban, a legtöbbjét az emberek észre sem veszik, vagy nem gondolnak bele, hogy az is híd. :) Igazából minden, ami nem épület, és 2 méternél nagyobb nyílása van, az hídnak számít.
Tanulmányok... hát így utólag semmi gáz. :) Vannak szivatós tárgyak, meg faszkalap tanárok is, de nem az a jellemzõ. Általában hasznos a dolog, mindenbõl kapsz annyit, hogy aztán ne nézz hülyén, ha szó van róla. Alapvetõen két szak van, a földmérõ és az építõmérnök, ott nagyjából csak az elsõ két évben vannak azonos tárgyak. Aztán szakirányválasztás, földmérõknél nemtom, építõknél infra vagy szerkezet. Két félévig még hasonlóak a tárgyak infra és szerkezet közt, de már van különbség. Aztán utsó négy félév szakosodás, infrán víz út vasút közmû, szerkezeten magasépítés, híd, kivitelezés, mélyépítés/geotechnika. Meg amit még kihagytam. Ez csak úgy nagy vonalakban. Az elején a statika lehet gáz, meg a matekkal fognak szivatni, a többi nagyjából töltelék. Ha a statikára ráérzel, akkor azzal nincs gond, csak gyorsan és pontosan kell számolni. Matekból meg végigszopatnak analízissel, a végén valszámmal, aminek kb 1%-ára lesz szükséged, nagyjából annyira, hogy MathCADbe be tudj írni egy integrálást, meg ábrázoltatni tudj egy függvényt. A szaktárgyak már jók, bár azok közül is van, amit képesek úgy tartani, hogy beleõrülsz. Acélhíd, mint olyan engem érdekel(t), de hogy képtelen voltam ébren maradni az elõadásán, az is tuti. Tényleg próbáltam, 12 óra alvás után is 20 perc után koppant a fejem az asztalon. De van elõadó, aki ki is basz, ha elalszol nála. Viszont õ úgy is tartja az órát, hogy akarsz figyelni. Egyébként 1-2 év alatt szerzel akkora rutint, hogy az elsõ két elõadásról már meg tudod állapítani, hogy a továbbiakban érdemes lesz-e bejárni rá, vagy elég a katalógust teljesíteni valahogy, meg megtanulni könyvbõl. (Említett halálkóma acélhíd elõadó _egy-az-egyben_ a saját könyvét adja elõ) Van néhány faszkalap tanár is, de ahhoz meg hozzá kell szokni. Koliban, elõadás szünetében úgyis hallod a sztorikat, hogy kinél mit kell illetve mit lehet megcsinálni, csak járj eleget társaságba. BME-n a pestiek nagyon be vannak gubózva általában, nem ismerik a kolit, kimaradnak a kari életbõl, és eléggé kevés infó jut el hozzájuk.
Talán a kivitelezés gyakorlati menetérõl nem ad eleget a suli, van egy négyhetes szakmai gyakorlat az egész képzés során, amikor is el lehet menni tervezésbe is, senki nem figyeli.
Elhelyezkedni nekem ismerõs alapján sikerült, de hidász szakmában ez annyira nem meglepõ. Nagyjából az egész ország hidászai ismerik egymást, legalább névrõl. Szal nekem úgy lett konkrétan ez a melóm, hogy egy utas haver jelentkezett egy utas céghez, aztán szólt egy másik havernak, hogy kell nekik hidász, aztán tõlük jött az infó, hogy egy ismerõs hidász cég is keres embereket, mi meg odamentünk ketten Uwuval. De ez nem jelenti azt, hogy bele kell születni egy cégbe, hogy elhelyezkedj, ez inkább ilyen informális csatorna, amin eljut hozzád a munkalehetõség híre. Emellett jelentkezhetsz is, csak úgy, meg hirdetnek álláslehetõségeket. Vagy vannak "szabadúszók", tehát nem ilyen 10-50 fõs irodák, hanem egyéni vállalkozóként dolgozó mérnökök, nekik is lehet bedolgozni egész jó pénzekért.
Magasépítés az más tészta, ott elég nagy egyrészt a végzett magasépítõk száma, másrészt nagy a fluktuáció, csomó ismerõsöm van, aki két év alatt már az x. munkahelyén van. És sokkal több a cég is.
Kivitel meg nem az én világom, arról nem sokat tudok nyilatkozni, de nagyjából ott is így mennek a dolgok. Na meg persze ott a saját bõrödön érzed Magyarország csodáit, a körbetartozást, a fasz adórendszert és a korrupciót. (Ezt persze tervezésben is látni, de ott annyira talán nem súlyos. Nem mindegy, hogy egy iroda rezsijét kell megfinanszírozni, vagy egy irodaház teljes anyagköltségét és munkadíját...)
Én hídtervezõként hidak felújítását, új hidakat, bontást, nagyobb (2m+) csõátereszeket, támfalakat tervezek. Közbeszerzéses pályázatokon szerzõdnek a munkák, illetve ismerõs utas cégek a megbízóink. Munka van azért bõven. Fõleg út és közmûtervezõkkel illetve geodétákkal dolgozom együtt, nekünk nincs igazán közünk az építészekhez, gépészekhez.
Mire oda jutsz, hogy szakirányt kell választanod, addigra úgyis eléggé képben leszel már, hogy tudj is választani, így most elõre nem tudok mit mondani. Majd kitalálod mi tetszik, mivel akarsz foglalkozni.
Ja, BSc-MSc rendszer van már, arról nekem semmi infóm. Én még nem úgy voltam ott, bár már nálunk is kavarták a szabályokat jobbra-balra. Azt jelenlegi hallgatóktól kellene megtudnod, hogy megy.
Remélem segített valamit ez, ha van még kérdésed, csak bátran...
Igen, és azok is egyszerûsítve. Pályalemez pl. a modellben általában vízszintes, a hosszesést figyelembe szokás venni ha nagy, de a keresztesést mindíg elhanyagoljuk. A pályalemez vastagságát is állandónak tekintjük, pedig szokottt néha változni. A rajzon persze úgy van ahogy kell.
Akkor kérdeznék. Hol végeztél? Milyenek voltak a tanulmányok? (nehézség, érdekesség, hasznosság) Hol lehet elhelyezkedni? Milyen feladatokat kapsz? Milyen szakirányt javasolnál a késõbbiekben, és milyen tanácsaid lennének egy leendõ építõmérnök hallgatónak?
Elõször valami absztrakt animációnak nézett ki,aztán egyszercsak kialakult a kristályrács,és ilyen hatszögekbõl álló rács alakult ki.Érdekes volt. Mutattak még szilikont is,ahogy "zizeg",ha elég lenne a gép a programhoz még megnéznék pár más dolgot is.Olvadások,fagyások,ilyenek.Kirajzolta a hidrogénhidakat is.
Na ez azért érdekes, mert a fagyás mechanizmusa még ma sincs teljesen megértve (tudtommal) és azt sem, hogy miért az a X db kristályosodási formája van a jégnek.
Ez egy általános terv, tanulmány és engedélyezési fázishoz ennyi kell. Fõ méretek, minden fontos dolog ábrázolva, általános információk.
Ha kiviteli tervet csinálunk, akkor ezen felül kell még úgy 30 részletrajz: kitûzési, zsaluzási terv, vasalási tervek minden elemre, elõregyártott elemek gyártmányterve, vezetõkorlátok gyártmányterve, mûszaki leírás, statikai számítás, ilyesmi...
Hát hidat szerintem képtelenség 3D-ben rajzolni olyan részletesen, ahogy azt kell. Illetve lehet, de biztos, hogy nem éri meg. Szoktunk csinálni 3D-s végeselemes statikai modellt, de az egy lebutított geometria, sokkal primitívebb mint a hídterv.
10 megnézés erejéig itt egy terv PDF-ben. (Nem tökölök most ingyenes tárhellyel) Toldacuccot... Szal ennyi, nem szarozunk 3Dvel, tényleg _sokkal_ lassabb.
a leghasznosabb az lenne ha ezeket a rajzprogikat gondolattal lehetne irányítani. sokkal gyorsabban menne :D sokszor elõre járok 3-4 lépéssel mint ahogy a kezem jár, így sokszor hibázok is :)
hát biztos megrajzolják minden aspektusából, de csak 2D-ben :)
Mi is 50%-ban AutoCad 2D-ben tervezünk, a másik fele meg TopSolid 3D. Egyszerûen a termelékenység miatt. BÁR ma már nem gondolom, hogy a 3D-ben tervezés annyival lassabb lenne. Csak furcsállottam, hogy azért egy hidat 2D-ben... :D
Aha, hát biztos jó, csak úgy ránézésre totál más a célja, mint amire mi használjuk az AutoCADet... Asszem egy hidat, meg az 50 méteres környezetét már nem olyan praktikus így. Jó lenne, de azt kb 10x annyi idõ 3Dben rajzolni, és annyira nem lennék vele elõrébb...
Topsolidban is szinte teljesen automatikus a draft készítés, pár kattintás az egész :) Félmetszetek, nézetek, méretezések, tûrések, vonaltípus mindent be lehet lõni, akár templatebe is, aztán automatikusan csinálja azokat is késõbb.
Én az AutoCAD-et csak addig nyomtam, amíg a tárgyamat le nem tettem. =) Azóta Inventor, SolidEdge (kíváncsi is vagyok, Siemensék mit alkottak az ST-vel), illetve elõbb-utóbb rá akarok nézni a Pro/E-re. Ez persze azzal jár, hogy ACAD-bõl rutinom = 0. Ami "nem túl jó", de hát idõ, idõ, idõ... =\ Bár most elõkaparom újra, mert a jelenlegi feladatomhoz jobban passzol.
Ez tényleg olyan, hogy rászánod magad, és megcsinálod. Nem nagyon kell trükközni: nézetablak, beállítod mit mutasson, milyen méretarányban, egymás mellé pakolod õket, dobsz rájuk keretet meg pecsétet, és ugyanúgy belövöd nyomtatásra, mint modelltérben. A kottákat kell átszabni, mert modelltérben ugye a primary unit scale változik a különbözõ léptékek közt és a mérete ugyanolyan mindnek, itt meg a primary unit scale egységesen 1, és a kották méretét kell belõni a különbözõ léptékekhez. Vonalstílusokat kell még jól beállítgatni, én 1-es scale-t szoktam beadni mindenre, úgy papírtérben jó, modellben meg összefolyik. Ezek szerint van erre jobb módszer is. Ha elforgatva kell a modelltér, akkor csinálsz egy UCS-ot megfelelõen beforgatott koordinátarendszerrel, papírtérben meg a plan parancs beforgatja a nézetablakot az UCS-ra. Kb ennyit kell tudni, a többi gyakorlat kérdése.
Sajnos ilyet nem tudok. Mindíg van a layout-ban egy nézetablak automatikusan, állítsd be azt olyanra amilyenre kell, aztán azt lehet másolgatni, meg módosítani.
errõl nem tudsz egy tutoriált mutatni valahol? kaptam már ilyen rajzokat, de én nem tudom megcsinálni. amúgy én mindent model-térben csinálok, ott is vannak keretezve, stb.
Részemrõl modelltérben rajzolok, a papírtérbe gyûjtöm össze az ábrákat nézetablakonként, így nem gond az eltérõ lépték. Csak a pecsétet, meg az acélkimutatást szoktam papíertérre rakni.
Mi a baj a vonaltipossal papírtérben? psltscale legyen 0, és minden nézetben úgy látszik a vonal mint modalltérben. Hátrány, hogy minden méretarányhoz külön scale kell, de ha már tudod, hogy melyikhez mi tartozik, nem gond.
Idén álltunk át kínkeservesen papírtérre. Annyira nem jó. Amennyivel jobb 1:1-ben rajzolni, annyival nagyobb szívás van a vonalstílusokkal meg a szüttyögõs szar lassú papírtérrel...
Én jobban szeretem jobb gombon a time-sensitive cuccot, hogy rövid klikk ismétli az elõzõ parancsot, hosszú meg a jobb-gombos menüt.
Én is most kurva lassan rajzolok, mert a kedves rendszergazdánk képtelen volt beüzemelni a gépemre ezt a Nostromo cuccost... Én meg már teljesen ráfüggtem, hiányzik a tenyerem alól az íve. :)
nem kell l+space sem :) beállítod, hogy az egér jobb gombja az enter(space) és kész is ;)
én billentyût használok. csak úgy, hogy az acad.pgp fájlban átírtam a parancsokat, lerövidítettem õket egy max két betûre, az egeret meg beállítottam ahogy mondtam. ennek egy hátránya van, ha beültetnek egy CAD elé akkor vagy engedik átírni az adott fájlt és hagynak dolgozni, vagy olyan lassan fogom csinálni mint egy kezdõ, mert az ikonokat nem is ismerem :D
Azt hitték FPS-ekhez csináltak kontrollert, pedig igazából AutoCADhez. :) Olyan 20 billentyûparancs berakva makrókra a különbözõ gombokra. Szerintem gyorsabb, mint parancssorból. Nem "l"+"space" a vonal, hanem megnyomom az egyik gombot, ami csinál nekem egy "l"+"space" combót. De a "m"+"a"+"t"+"c"+"h"+"p"+"r"+"o"+"p"+"space" is megy gond nélkül. :)
Tudom, hogy elvileg gyorsabb billentyûparancsokkal rajzolni, de én általában ikonokat használok, mert volt egy idõszak amikor össze-vissza kellett használnom magyar, és angol programot, és ezt szoktam meg. Az FPS-es rutinomnak köszönhetõen nem rajzolok lassabban a többieknél akik billentyûvel nyomják. Igaz, hogy van pár dolog amit én is használok, de alapvetõen ikon.
Az egesz "kozgosok benak" dolgo onnan jon, hogy 90-es evek kozepetol nagyon felkapott lett a kozgaz szakma. Ezert boldog boldogtalan oda jelentkezett. Ez nagyon felhigitotta az egeszet, sorra nyiltak meg a niemand foiskolak a piaci reseket betomkodve, ahol aztan eleg gyenge volt az oktatas. Ez lehuzta az egesz sakma szinvonalat.
Mernoknel ez max az infosoknal tortent meg, megnyilt a GDF es tarsai, amik kb semmit nem ernek. Viszont sokkal kisebb mertekben jatszodott le a dolog, mint a kozgazosoknal, ezert nem is lett belole akkora dolog, mint a kozgazos balhebol.
Pedig van ralatasom a dologra, mivel jelenleg a BME es a BCE hallgatoja is vagyok.
Én a 12-es óta ismerem az autcad-et, bár szakközépben még nem vágtam annyira, és mostanra is megálltam egy kényelmes szinten az ismerkedéssel, de az a tapasztalatom, hogy minél újabb annál jobb. Mindíg van aki szidja az újabb változatokat, de szerintem csak meg kell szokni.