-bocsika tehát, ha már a: 15térfogatszázalékoskénti szeszesitalommal "minõsített piámmal" is belegázolhattam; a szekunder, mérnöki-iparba.
Égek most, mint a legújabb fõkonstruktõrünk, az "Ikarusz-buszokkal" ! -s az oltásukra sietõ "Mercis-Tûzpiszkálóink" is ! -csak Õk, az én Piási-lihegéseimtõl dõlnek fel íly szépen, sorra a kanyarokban ? (!)
A miskolci képzés tényleg elég jó, de egyenrangúnak nevezni tényleg elég merész. Azért szorosan ott van mögötte.
Na ezt gondold át még egyszer, szép nyugodtan. :)
Ilyet nem mondtam, de googleit pls, nem tudom idén mi a helyzet, de tavaly és tavaly elõtt is Magyarországról két egyetem volt a listán: SZTE és ELTE, utóbbi kissé lemaradva, ha jól tévedek idén ugyancsak SZTE és ELTE, de most egy intervallumban vannak.
1. Kifejezetten mérnök képzésrõl kérdeztek. 2. A BME és az ME ebbõl a szempontból gépészmérnök szempontból hasonlítható össze. 3. Ezen belül is azok a szakok jöhetnek szóba ami mindkét intézményben közel azonos.(pl: Bánya és Kohómérnök nincs BME) 4. Az ME és BME gépész diplomája azonos szakokon ekvivalens. 5. Sohase volt szakmai rivalizálás ilyen gyerekes szempontból 6. Elfelejtitek, hogy mérnöknek feladatai vannak. Csak az számít hogyan oldja meg.
Sokkal nagyobb baj a szakmára nézve, hogy ma már akár Debrecenben is képeznek gépészmérnököt. (Na az nem egy jó ajánlólevél. Attól még lehet majd jó szakember.) Lásd alább az az egyszerû áramlátan példa alapján a gondolkodásbeli különbség.
Nagyon kíváncsi lennék arra a Shanghai rangsorra, egyáltalán, hogy mi alapján alakítják ki... Ha hasonlóan komoly mint a www.felvi.hu oldalon lévõ rangsor akkor inkább nem is érdekel... :))
Példáúl Villamosmérnöki szakon belûl ez a Pannon Egyetem sok témában megelõzi a Kandót és a BME-t is. Nem akarom én leszólni õket, hiszen nem õk állították a rangsort, de az elmúlt években egy olyan versenyrõl sem olvastam (akár gépészeti ágazat, akár elektrós) amelyet Pannon Egyetemesek nyertek volna meg. Programozói verseny nem számít most!
Szóval érdekelne, hogy a felvisek-nek mi alapján sikerûlt ezeket a rangsorokat állítani...
Ha kíváncsi vagy rá google it, tuti le van írva, talán Nobel-díjasok, Fields-díjasok, nemzetközi nagyobb presztízsû publikációk száma, oktatási színvonal, fingom sincs, de ha már világméretû felmérés, illik jól megcsinálni. :)
Felvis rangsort nem ismerem, igazából annyira nem is izgat, ezt olvasva jogosan? :D
Konkrétan 44 témakõrben állítottak rangsort a felvi-n és akad egy pár olyan téma, ahol az eredmények kissé ellent mondanak egymásnak :) ez alatt azt értem, hogy szorosan egymáshoz kapcsolódó témáknál az egyiknél X intézmény van az elsõ helyen és Y mondjuk a 4. helyen, és a másik szorosan hozzá kapcsolódó témánál már Y intézmény kerûlt hirtelen az elsõ helyre, és X a második... de érdemes megnézni az egészet, én csak a villamosmérnöki szakot néztem meg
"Szempont rövid leírása: A hallgatók véleménye arról, hogy az intézményükben (részvételükkel) zajló képzésben mennyire vesznek részt az adott szakterület elismert képviselõi (1-tõl 5-ig terjedõ skálán értékelve)."
A HVG felvételi mellékletében szokott lenni rangsor, ami próbál objektív lenni, pl. egy oktatóra jutó évi publikációk száma és hasonlók. Azt érdemesebb nézegetni.
nem hittem hogy indulatkorbácsoló leszek :)
egy diploma attol ertekes, hogy a munkaado melyiket preferalja. Diploma nem fogja megmondani, hogy ez vagy az a gyerek konkretan mennyit tud, csak sejtnei lehet. Nyilvan lehet egy ME gepeszmernok jobb szaki, mintegy BME-s, de egy munkaltato, ha papir alapjan kell donteni, akkor a BME-st fogja inkabb valasztani, es emiatt van a BME elorebb az ME-nel.
Hello emberek! Végigolvastam a topikot, mert idén felvéttelizem a felsõoktatásba, de tanácstalan vagyok a döntésemben, milyen szakra. Lenne és lesz még sok kérdésem egyes szakokkal kapcsolatban, vegyük példának a mûszaki menedzsert. nagyon megtetszett amikor olvastam róla, testreszabottnak találtam, azt hittem megtaláltam amit keresek. Nos akkor olvasom el a kritikáit, hogy ratyi a dolog, meg hogy büfészak stb. azt hiszem Petko_ nicknevû úr írt errõl õszintén. Hiszek neki, de még mindig nem tántorodtam el teljesen, nem ér az a szak semmit? vagy csak a többi mérnök nem bírja õket?
"Többi mérnök..."? A mûszaki menedzsert eleve ne vedd a mérnökökkel egy kalap alá. De tényleg, az nem mérnöki tudomány, hogy mindenbe egy kicsit belekapnak, és a végén egy kis humánismerettel meg egy kis mûszaki ismerettel végeznek. Elvileg a mûszaki menedzser dolga/munkája lenne, hogy "menedzselje" a mérnökök illetve a szakmunkások tevékenységét. Szerintem a kettõ közûl a szakmunkásokat illetõen szokott megvalósúlni a dolog. Már csak azért is mert én pl. nem tûrném el, hogy egy hozzá nemértõ elkezdjen okoskodni arról amit az iskolában 4 órán látott ismertetõ jelleggel, engem meg fél évig szivattak és a végén a vizsgával is. Lehet, hogy a menedzser (most még) a humánismeretekhez, pénzügyekhez jobban ért, de ezek csak idõ és tanulás kérdése. Szerintem jól gondold meg, hogy mit választasz, ha elmész menedzsernek akkor valószínûleg sose leszel már mérnök.
A Mûszaki Manager elvileg annyiból jobb egy sima Gazdasági vagy Külkeres képzésnél, hogy kapsz némi alapozást a szakmai dolgokról, alkalmazott eljárások, esetleg mûszaki rajz, talán méretezés. De mélyebben nem megy bele a dolgokba. Az elv az lenne, hogy a Mûszaki Manager képes lenne szót érteni a mérnökkel és a gazdasági szereplõkkel is, aféle kapocs lenne a két teljesen más értékrendû és felfogású pozíció között.
A gyakorlat más kérdés, én azért nem mondanám, hogy teljesen esélytelen, hogy egy mérnökkel szót értsen, mert ugyanúgy, ahogy egy mérnök is megszerezhet megfelelõ gazdasági és üzletvezetési ismereteket, egy gazdasági/manager képzésû ember is megtanulhatja az adott mérnöki munka fortélyait. Ez az egyéntõl függ, hogy mennyire veszi komolyan a munkáját, illetve mennyire érdekli az adott dolog, avagy mennyire akar/mer beleszólni. A megítélés is ettõl függ, nem attól, hogy milyen diplomád van (ez persze csak az én véleményem). Volt szerencsém olyan mérnökhöz, aki egy tisztességes mûszaki rajzot nem volt képes papírra vetni, ám az ég világon senkit sem becsült meg sem alatta, sem felette a ranglétrán, noha a szakképzés nélküli pénzügyi manager is rá tudott mutatni arra, hogy mi nem stimmel az általa elkövetett tervrajzon. Én tehát kerülném az általánosítást azért. :)
Az viszont tény, hogy a Mûszaki Manager nem mérnök... ;)
Szia! Azt azért kiemelném hogy nem vagyok mindentudó, én csak konkrétan a saját tapasztalataimat írtam a BME mostmár kifutó hagyományos 5 éves mûszaki menedzser képzésérõl. Mostmár csak BSc van abból is, úgyhogy megreformálták a dolgot valószínûleg, és ebbõl fakadóan lehet jobb is. Bár el nem tudom képzelni, hogy most hogy sûrítették 3,5 évbe azt amire a struktúrából adódóan 5 év is teljesen kevés volt. Másrészt vannak más iskolák is ahogy szintén van ilyen képzés, lehet hogy jobbak, lehet hogy rosszabbak. A mûszaki menedzser szak eredetileg németországból szármaik, és ott Wirtschaftsingenieur-nek hívják. (valószínüleg ott sokkal jobban is csinálják) Ha ezt lefordítod magyarra akkor gazdasági mérnök-öt jelent szószerint. (tuti hogy jobban hangzik mint a béna magyar szóösszetétel ami meg lehet az angolszász engineering managegment kifejezésbõl jöhet.. de az tény hogy ilyen sehol nincs hogy technical manager mert értelmetlen lenne)
Bocsánat uraim, hogy a mérnökökkel kalap alá vettem :) Most már értem mi a dolga a mûmenedzsernek. Igen, másnéven gazdálkodási mérnökként hívják, ami sokkal barátságosabbnak hangzik. Mr. Steel figyelmeztetett, hogy ezzel nem leszek mérnök. Ezt értem, de még nem vagyok 100%-ban biztos a mérnökséggel kapcsolatban, ugyanis nem vagyok penge matematikából. a mérnökség inkább csak álmodozás (bárcsak lehetnék közlekedésmérnök:)), és azután fedeztem fel ezt a szakot, amivel azért lenne kis kapcsolatom velük. Arra lennék kíváncsi, hogy akkor büfészak ez vagy nem? Van rá szükség ? megbecsülik, vagy haszontalan a szak? BME állásbörzéjének oldalán szemezgettem, sok-sok állás betölthetõ vele, ahogy néztem, persze ahogy ti is mondjátok valószínûleg nem mindet tudná betölteni felületes mérnöki ismeretei miatt. Köszönöm a reagálásokat, örülök, hogy itt hozzáértõk véleményét olvashatom! Lesz ám még kérdésem :)
Nem tudom. A mérnök része biztos az valakinek, de valakinek meg a közgázos része lenne az. Amikor indult és én voltam felvételizõs akkor nagyon slágerszak volt. Mondjuk két ismerõsöm is abbahagyta, mert nekik nagyon nem jött be. Két szék közt a pad alá eset volt szerintük. A mérnök tárgyakat rosszul oktatták szerintük a közgáz meg kevés volt. Nekik nem jött be, de attól még lehet jó. Olyan emberrel sem dolgoztam még együtt aki ilyen helyen végzett volna.
Ahogy Drajkó László (hogy ki õ: itt) mondta: mérnökbõl átképzett közgazdász rengeteg van, közgazdászból lett mérnökbõl elenyészõ. Csak hogy tudjuk mi fán teremnek a mérnök-közgazdászok.
Hmmm...igen, egy ismerõsom azt mondta, hogy akkor mindkettõbe van rálátása, de egyikhez sem ért... Még mindig nem vagyok elkötelezve se arról, hogy rossz, se arról, hogy bukta. egyébként a megszólalók között van mûmanager? :) Térjünk át másra :) Gazdaságinformatika az infósokrol is olvastam itt olyanokat, hogy alibi diplomának kell :S Ez a szak leginkább azért érdekel, mert 1. bennvan a gazdaság szó, bár kicsit félek, hogy továbbra is túl "kocka" embertípus kell a szak elvégzéséhez, 2 ez az a szak amit ha tanulnék nem kelllene elmennem vagy 250 km-t.
Ebben se lennék olyan biztos, sõt. Azért remélem te sem gondolod komolyan, hogy ugyanannyi idõ alatt el lehet sajátítani a mérnöki gondolkodásmódot és a szükséges mûszaki alapokat (nem is beszélve a szakosodott tudományról, az a sok sok labormérés, stb...), mint a gazdaság és pénzügy egy adott területét.
Kedves 72123298430
Akkor halkan megemlítem (remélem nem sokan hallják, és a tanáraim meg fõleg nem ), hogy én 2-es és 3-as tanuló voltam középiskolában, matematikából 3-ra érettségiztem és nem volt elég pontom a mérnöki szakra amikor felvételiztem, ezért elõször csak a mérnök-asszisztens szakra vettek fel és késõbb jutottam el a mérnökire. Persze volt pár alkalom amikor néhány középiskolás alap hiányossága fejfájást okozott, de azokat pótoltam. Hidd el nagyobb szerep jut, az elhatározásnak és a kitartásnak egy mûszaki iskola elvégzésében, minthogy valaki nem kiváló a reál ismeretekbõl, hanem csak közepes mondjuk. Aki reménytelenül "béna" a szakmához úgy is kiszórják idõben.
Viszont soha egyetlen egy szakmára se mondtam, hogy felesleges, csak néha "büfés szak" néven szoktunk gúnyolódni mi is az évfolyamtársaimmal, de azt mindig is értékeltem ha valaki tisztességesen kitanult egy szakmát. Ha úgy látod, hogy jobban tetszik neked a Mûszaki menedzser szak és tudnál benne dolgozni akkor tanuld meg azt, szerintem ha megtanulsz mellé még 3 nyelvet (nem csak társalgás hanem szakmai kifejezésekkel), könnyebben el fogsz tudni helyezkedni.
Jövõ hét pénteken megyek nyílt napra és próbálok még érdeklõdni a Mûszaki menedzser szakról. Megyek közlekedésmérnöki nyílt napra is, a ZMNE idén nappali tagozaton is indítja a képzést! Gazdaságinformatikával kapcsolatos információkat továbbra várom :)
A vállalkozásfejlesztés mesterszakról tud valaki mondani valamit? Most építésvezetõ vagyok Debrecenben, szeretnék közgazdász irányban elindulni. Ja és mûmenedzser szakot végeztem ;)
Sziasztok!
Olvasgattam egy kicsit a topikot, és bevallom, kicsit bánkódom. Ugyanis én még 2006-ban jelentkeztem a BME-re mérnök-informatikusnak. Egy évig tapostam, de valahogy nem feküdt az egész.....koliban sem sikerült beilleszkedni, kicsit nagy volt rajtam a nyomás, és az önálló élet sem ment. 1 év után hazajöttem Pécsre, ahol most a PTE-re járok programtervezõ informatikus szakra. Ez sokkal jobban megy, szeretek programozni és tudok is. A mérnökök a programozókat mennyire tekintik "egyenrangúnak"? :) A mérnöki végzettség számomra sokkal precízebbnek, vonzóbbnak, jobban fizetõnek tûnik. Úgy érzem kicsit, hogy lejjebb adtam a szintet. Nem mondom, itt is nehéz, és ezzel is jó állásom lesz (remélhetõleg), de egy kicsit bánom, hogy eljöttem a BME-rõl.
A haverom most ugyanoda jár ahova én jártam. Mondjuk amiket mesél, attól majdnem a hányinger kerülget, szóval lehet, hogy nem bírtam volna (a hardverközelibb dolgok sose mentek). Itt most szoftverközelibb minden, és ez tetszik. Gondolkoztam azon is, hogy ha itt végzek, megpróbálkozok valami mással, de nem tudom, hogy be merjem-e vállalni 24 évesen, munka mellett egy újabb szak elkezdését. Fõleg a BME-n.
Nem tudom, hogy átjön-e amit igazából le akartam írni, sose tudtam rendesen kifejezni a gondolataimat.
A jó programozó aranyat ér fõleg akkor, ha legalább alapszinten ért a természettudományokhoz és nem "szakbarbár". Ne csak a kódoláshoz értsen. Ja és legyen NAGYON penge matekból. Mert ha az, akkor a természettudományos jelenséget lehet, hogy nem érti, de a leíró diffegyenletét igen! Az már fél siker.
Persze ez attól is függ, hogy mit akarsz programozni. Grafikus alkalmazással sokra nem megyek, de ha zseni vagy Matlab-ból akkor a határ szó szerint a csillagos ég. Iszonyatosan durva dolgokra képes a Matlab és ráadásul kapcsolt modellezésre is alkalmas.
Pl.
Idõfüggõ szimulációt csinálsz egy benzinmotorra vagy bármiféle kalorikus gépre. A kiszámolt végeselemes modell minden lépésébõl kihoz egy szumma termodinamikai jellemzõt mondjuk az adott hengerre. Ez a másik modellbe rakható, mint bemenõ paraméter amit majd a Matlabben megírt modul használ. És ennél sokkal többet is tud.
Ahogy észrevettem, itt nálunk a megcélzandó piac inkább a szoftverfejlesztés, nem pedig az ilyen mérnöki munkák. Pedig nekem ez sokkal szimpatikusabb. Matekból elég jó vagyok, nem a legjobb, de azért jó. Matlabot viszont még nem használtam, de olyan órám is lesz.
Mondjuk még nem aggódok, mert még van másfél évem hátra, és utána is sok lehetõség lesz, szóval remélem lesz idõm eldönteni merre tovább. Mindenesetre a válaszod kicsit "megnyugtatott", köszi :)
A Matlabra feküjd rá. A legtöbb dolgot le sem kell programoznod, mert beépített difegyenletmegoldója van stb. Viszont a program struktúra hasonlóan épül fel. Csak a nyelvet kell megtanulnod. A helpje atomjó. Még én is meg tudtam oldani vele (2 hét szenvedés után..) egy 3 szakaszos parcdiffegyenletrendszert úgy, hogy nálam hülyébb emberet kevesett látott programozás terén a világ. A fejemben ott a blokkséma, de képtelen voltam bármiféle összetett programot írni, mert a "nyelvet" nem ismerem.
A Matlab simulink része elképesztõen profi, egész folyamatokat le lehet benne szimulálni, pl. nekem Automatika labor utolsó mérésén egy villamoskemence modelljét kellett összerakni és leszimulálni, hogy a kemencét hogy lehet szabályozni, adott feszültségváltoztatásra hogyan reagál, stb... Tehát az élet szinte bármely területérõl vett feladatot le lehet vele szimulálni, csak meg kell határozni az adott valós folyamatot elõször matematikailag, diffegyenletekkel.
Van értelme? A cimbi is megcsinálta és semmi elõnye nem származik belõe. Több fizetést sem kap és nem sok új dolgot tanult. Viszont sok ideje ment el rá. Ha egy diploma van azért az már elég stabil alapot ad, hogy suli néljül is tanulhass tovább szerintem. Ettõl még tévedhetek.
Ráadásul saját zsebre megy a dolog ugye? Nem támogatja az állam semmilyen szinten. Munkaadód esetleg?
Igen a Matlabnak csak az egyenleteket kell megadni és az alapparamétereket, azt nem tudom, hogy bármilyen formában meg lehet e adni, de mi csak Laplace transzformált egyenletekkel dolgoztunk, az S operátort szereti, gyakorlatilag egész egyenletrendszereket számol ki az ember helyett amit mi szimulációnak hívunk.
Szerintem úgy van értelme a másoddiplomának, hogy BsC után egy MsC-t megcsinálni, vagy aki eleve bme-s annak egészben lehúzni az 5 évet. Én pl. már kicsit túl koros leszek, elvileg 26 évesen fogom a BsC-t megszerezni, de levelezõn munka mellett még egy bme-s MsC tervemben van. Felsõbb évesek meg tanárok mondták, hogy amíg van lendület addig szinte "kötelezõ", mert már így is tele van az ember töke mire végez. Ha BsC után abbahagyja és "majd megcsinálja", akkor abból sokszor már semmi nem lesz. Ja igen, MsC + levelezõ = majdnem biztos, hogy fizetõs.
Sajnos az én szememben (és máséban is) a BsC képzés egy rossz vicc. Én nagyon megbecsülöm, hogy még a régi rendszerben lettem képezve. Nagyon sajnálom az utánam jövõket, hogy ezzel kvázi félig elbaszták a jövõjüket ezzel az idióta, barom, lehúzós képzési rendszerrel. Kedves...
A BSc képzés alapképzés. A lényege, hogy alapokat fektessen le. Azt állítani, hogy rossz vicc inkább csak tájékozatlanság hisz pl.: nyugaton évek óta mûködik és biz a K+F nagy része onnan jön. Lehet értelme is van?
Halálra gyûlöltem mikor olyan dolgokat kellett megtanulnom amit soha a büdös életben nem fogok többet használni csak azért, hogy néhány kiöregedett akadémikusnak egyel több felírt órája legyen. Az MSc-n legalább én választom, hogy milyen szakosodásra részterületre vagyok kíváncsi és nem kell a sok faszságot elölrõl kezdeni.
És gondolod a munka dandárját a BsC-n végzettek adják? A BsC az kb. az mint az én alapképzésem. Az sokmindent ad, de mindebõl csak egy nagyon keveset. Sokmindenrõl hallasz, de jóformán semmihez sem értesz. És ezzel a tudással adjnanak neked végzettséget? A tanárami fele csak csendesen káromkodott a másik fele meg a fejét verte a falba ezen az ökörségen.
Szakirányon nekem is megvolt a szabadságom. Mellesleg a full szabad nagyon nem szerencsés. Egy adott szakirányon van egy minimum amit tudni kell. Ha teljesen szabadon választasz mindent, akkor elég érdekes (még finoman fogalmaztam..) tárgyi tudást szerezhetsz. Az emberek nagy része a könnnyebbik utat választja, ha nincs másra rákényszerítve. Így viszont sok dolgot nem tanul meg. A 5. évig hülyeségnek tartottam, hogy az alapképzés során milyen tárgyakat hallagattam. Már utána beláttam, hogy tévedtem. Lehet, hogy most éppen vagy sokszor nem használom az ott szerzett képességeket, de sok dologot csak sokkal késõbb értettem meg, hogy igazán mit is jelent.
Kicsit vicces volt a cégnél mikor bejött egy terv, de még nem szabályozástechnikusként is láttam, hoggy a tervezõ mekkora butaságot csinált azon a területen, pedig semmi köze a szakterületemhez és cirka 4 éve foglalkoztam ilyennel utoljára... És mindent nem alapképzésbõl. Viszont, ha csak alapképzés szitû ismereted van, azért azt kevés. Mert a prolémát láttam, de 100%-ig korrekten megoldani nem tudtam volna ott helyben a fix. Sõt, talán belátható idõn belül sem...
Uraim felvilágosítanának a következõrõl: Egyfelõl azt hallom, hogy építõmérnökökre nagy a szükség, jó az elhelyezkedési lehetõség, másfelõl pedig csupa rosszat, mint például haldoklik az építõipar, olcsó bérért kénytelenek dolgozni, ha egyáltalán nem valami informatikus tervezi meg helyettük... Tudom, hogy mindenkinek a tapasztalata nem lehet ugyanaz, de továbbtanulás elõtt ezt jó lenne tudnom, hogy mi a helyzet :) üdv az Uraknak
Inkabb az utobbi, szerintem :)
Elegge doglodi kaz epitoipar. Sorra dolnek be az epitkezesi vallalatok, es veluk egyutt az epitoanyag-eloallitok is. Raadasul itt a valsag is, ami az epitoipart kulonosen erkezenyen erintette, mert a legtobb epitkezest mint hitelbol szoktak finanszirozni, ami most eleg borsos aron van csak ugye.
Mo-n is lassacskan befejezodnek a nagy beruhazasok, vagy mar elkeltek palyazaton, szoval max keletebbre lehet meg nagy jovo az epitoiparban.
Persze nem azt mondom, hogy le kell irni, mert nyilvan szukseg van meg ra, de mar boven tulhaladt a viragkoran, ami a 90-es evek vege fele volt.
Igen, ez logikus magyarázatnak tûnik, de például az infrastruktúra például hazánkban elég gyenge, szóval talán lehetne még benne valami, nem? bár ha igaz is, akkor azok a helyek már elkeltek, sokat olvastam, hogy ezt (is?) csak azok csinálják akik nagy szerencsével odajutnak egy céghez vmi segítséggel. Gazdaságinformatikusokrol még mindig várok véleményt :)
Lenne mit építeni, de elõször az kéne, hogy mibõl. Mivel idióta és presztízs beruházáskora sok pénz folyt el (meg máshova...) így hiába van tudás, ha nincs $ beruázni. Errõl Bucser tudna többete mesélni. Én ehhez nem értek.
Hat az teny, de ahogy Molniebalage is irta, nem nagyon van penz itthon. Illetve van, csak azokat egymast kozt osztjak szet. Igy lehet, hogy az osszes magyar allami beruhazas par ceg kezebe maszik mindig: Strabag, Hidepito, Alterra. Ez a 3 ceg uralja kb a beruhazasok 75%at.
Azért ez így nem bizos, hogy teljesen igaz. Egyes nagyberuházásokat egy 10 milliós országban nem mindneki tud megcsinálni. Az utóbbi 20 évben ki szállított harci gépeket az USA-ban? Ugyanaz a 3 cég. Namármost, ha összsen van max. 4 pályázó... A NASA-nak rakétát szintén. Nem sokan képesek rá.
SZEVIÉP, KÉSZ, KÜRT, Trigránit... ezeket sem szabad elfelejteni... elég sok, kiemelt nemzetközi projektekkel foglalkozó cég van Magyarországon ahova építõmérnököket vesznek fel. Ráadásul nem abban kell gondolni, hogy MOST mi kell, hanem hogy 3-4 év múlva mire lehet szükség...
Többek között. Addig ki kell húzni valahogy. Az egyetlen dolog ami visszatartott a külföldi munkától a nyelvtudás. Most meg az, hogy magyar szemmel nézve elég jó állásom van és ez csak még jobb lesz.
Azt tudod, hogy abban az iparban amiben dolgzol rád 6 számjegyû éves fizetés vár dollárban vagy euróban ha korrektül megtanulsz 1 nyelvet(és van 2-3 éves gyakorlatod)?
Pont a jovo a kerdeses az epitoiparban. A jelenben ugy ahogy de elvan. Van par epitomernok ismerosom, es nem latjak tul fenyesen a helyzetet, pedig nem kis cegeknel dolgoznak.
Ez valoban igy van, de ne csak a metro/autopalya epitesekre gondolj, hanem az utfelujitasokra, csatornazasra, stbkre. Ezeket akarmelyik epitoipari cegnek MEG KELL tudnia csinalni, ha az infrastrukturaban tevekenykedik. Ez kb olyan, hogy a fodrasznak tudnia kell kopaszra vagnia.
Kb az osszes mernok/kozgazdasagi szakma atlag 100k korul keres par ev tapasztalat utan/ev az USA-ban.
Tesom penzugyi elemzo, 2 eve dolgozik, es mar 80k/ev a fizetese Michigan allamban, ami a legnagyobb szarkupac allam kb :P Kaliforniaban ez siman 120 is lehet. Van egy irani autogepesz-mernok haverja az is ekorul keres a Fordnal, bar ki tudja, hogy meddig, ugye :P
"Bucser, 6 számjegy dollárban? Annyiért gondolom tényleg nagyon kell tudni."
Nem. Gyakorlattal és MSc-vel rendelkezõ mérnöknek kell lenni. Közgazdászok ugyanez. Én is ha befejeztem az MSc-t gyakorlattal rendelkezõ Kockázatkezelõként /Bazel I-II szakértõként valszeg tárt karokkal fognak látni odakint Ha meg nem akkor is tudok mosogatni amíg találok rendes állást.
Fejvadász már keresett meg 60K fontos fizuval+. Csak a suli miatt visszautasítottam (akkor a font még 340-es határ felett volt). (persze kb 8 különbözõ nemzetközi oldalon fent van az önéletrajzom amit fejvadászok is néznek és folyamatosan frissítek)
"Miért "szarkupac" az az állam? A középnyugat prériéhez képest azért valószínûleg jobb lehetõségeket nyújt."
Michigan az egyik legnagyobb munkanélküliséggel rendelkezõ állam.
Csak a szakmai nyelv az amit kegyetlen nehéz elsajátítani. Elõfordult már, hogy valami szakszóra rákeresve sehol nem találtam fordítást. Így azért nehéz. További gond, hogy saját nyelvtudásom szintjét egyszerûen képtelen vagyok megítélni. A csevegés nem megy. Ha valamit mondani akarok a Falcon fórumon is ott is röviden és tömören teszen. Lehet, hogy nem Shakespear-i szinten változatos az angolom és kicsit olyam, mintha bárddal formálnák a beszédemet, de megértik a srácok. Én viszont néha nem mikor magasztosabb dolgokról diskurálnak.
ezen egy dolog segít csak. Gyakorlás. Járj idegenekkel TS-re (Pl a Falcon dev teammel??) A hallás utáni értést pedig filmek elõbb felirattal, majd angol felirattal, végül felirat nélküli nézésével javaslom. 1-2 év alatt magas szintre lehet fejleszteni vele a társalgási nyelvet.
A szakmai angolt meg úgy lehet, ha erõlteted magadra a szakmai angol lapok olvasgatását és amit nem tudsz arra rákeresel akár egynyelvû szótárból. (én is azt használok)
Michigan gazdasag kb 75%ban az autoiparra epul, es az ehhez tartozo egyeb iparagakra. Ott a Ford, GM, Chrysler szentharomsag. Az amerikai autoipar meg mar evtizedek ota haldoklik, csak az amerikai kormany igyekszik eletben tartani, mert rengeteg munkahelyet teremtenek ezek harman. GM, Ford, mar evek ota veszteseges, es hitelekbol tartja magat vastudon. A hitelek most kicsit komplikaltak lettek, foleg a magas kamat miatt, ugyanakkor a japanok, koreaiak egyre erosebbek a piacon, szoval nincsen tul jo helyzetben, es az sem kizart, hogy bedol az egesz. Tehat, ha ezek bedolnek, akkor magukkal rantjak kb egesz Michigan allamot is.
Tomeges elbocsatasok -> aki teheti koltozik az allambol -> lakasok eladhatatlanok -> ingatlan piac kvazi doglodik az autogyarakkal egyutt. Veluk egyutt sorra dolnek be a beszallitok, veluk egyutt azok, akik az ott elo munkasokbol eltek (boltok, stb) Szoval az egesz egy kartyavar, aminek epp keszulnek kipockolni az egyik lapjat.
Detroit olyan kb, ahogy a robotzsaruban abrazoltak. Szellemvaros. Tobb tizemeletes hazak allnak tok uresen, betort ablakokkal, amiket meg a 30-as evek korul epitettek. Az utcak kihaltak egy nagyvaroshoz kepest. A fekak egyre jobban ellepik a varost, veluk egyutt a bunozes is jon.
Volt szerencsem kocsival atsuhanni egy-ket getton... hat hozzajuk kepest a 8, 9, 13. kerulet gazdagnegyed kb.
Mondom kepzeld el a Robotzsaruban szereplo detroitot. Nem jarnal messze az igazsagtol.
Persze Michigannek vannak meg nagyon szep reszei, amik viszonylag jol vannak meg. Pl Ann Arbor es kornyeke, akkor fent a tavaknal, stb. Inkabb csak ez a Detroit es kornyeke resz doglodik, de azok meg Michigan lakossaganak nagyreszet teszik ki.
A Falconosokkal volt már több repkedés. A TS hangminõsége és a nem angol anyanyelvûek akcentuse eléggé megnehezíti a kommunikációt. Az angol anyanyelvûek hála istennek visszafogják magukat és õket egész jól lehet érteni. (Az két osztrák srác nagyon jól nyomja, õket lazán megértem.)
A filmeket évek óta nézhem és, ha a gép elõtt dolgozok szine folyamatosan angol nyelvû film megy a háttérben, hogy szokjam. A legtöbb sorozatot elõször angol felirattal nézek meg, mert tudnám megfelelõ sebességgel fordítani egyeseket, de hogy mennyie artikulálatlanul beszélnek az már elképesztõ. További furcsaság, hogy a mesterségesen elõállított (hangszóróból jövõ) hangot egyszerûen nem hallom olyan jól, mint élõben. A tesóm amcsi ismerõsét még részgen is megértettem, de a filmekben egyszerûen nem hallom, hogy mit mond a szerencsétlen színész. Pedig nagyon jó hallásom van, nem vagyok halláskárosult.
Szakamai lap az van és olvasok is néha, ha van rá idõ a cégnél. Hát abban amit az egyes szerzõk elkövetnek az valami mélyütés. Olyan mondatszerkezeteket használnak, hogy olyat én még az életben nem láttam sehol. Minden szót ismerek, de mégsem lehet egy épkézláb mondatot összerakni belõle.
Na ezért nem merek kimenni még. Egy bizonyos szintig nagyon hamar el lehe jutni nyelvtanulásban, csak az a szint mindenkinél máshol van. Én nagyon nem vagyok egy nyelvzseni...
Nekem van muszaki angolom, es az egesz olvasgatas kerdese, szerintem. Szokincsem nagyreszet ugy szereztem, hogy siman ramtapadt. Sokat jartam kulfoldi forumokra, figyeltem, probaltam hozzaszolni, stb.
Amugy meg USA az a hely, ahol rohadtul nem fontos a porfikt angol. Halgass meg egy 5 doktori diplomaval rendelkezo milliokat kereso indiai profot, hogy beszel angolul.... szavat nem lehet erteni kb.
Tele van bevandorloval, akik alig beszelik a nyelvet, megis megertik egymast. par ev alatt meg olyan tudas tapad rad, amivel mar tok termeszetes lesz a kommunikacio, megha nem is lesz tokeletes a kiejtesed, nyelvtanod. Meg szerintem az amerikai angolt eleve sokkal konnyebb megertnei, mint a brit angolt. Valahogy tisztabb az egesz ,es nincs ugy megfacsarva a kiejtes.
Tesom 28 evesen csinalta meg a BA-t, igaz USA-ban. Aztan kb 29 evesen kezdte az MSC-t, amit remelhetoleg jovore meg is szerez.
Ez szerintem csak a magyaroknak jellemzo mentalitas, hogyha 18 evesen nem kezded el a fosulit/egyetemet, akkor szar vagy. Sehol mashol nem talalkoztam ilyennel. Sot a tesomnak van haverja, aki 32 evesen diplomazott BA-n, megis boldog, van munkaja, jol keres, stb.
Ne felejtsd el, hogy kint tejelsz az egyetemert kemenyen. Egy felev kent egy kicsit jobb egyetemen, legalabb 350-500ezer forint. Szoval amennyivel jobban elsz kint a keresetedbol, kb az az osszeg el is megy a sulira, es akkor azt meg bele se szamoltuk a berleti koltsegeket, az utazas penzt, stbket.
Amerikaban az az alap modell altaban, hogy erettsegi utan elmennek dolgozni, osszegyujtenek kis penzt, aztan mennek csak suliba ujra.
Valószínû ez azért van így, mert akár az amerikai, akár a nyugat-európai oktatáshoz képest azért a magyar iskola még mindíg igen csak keményebb. Lehet, hogy itthon sok helyen már így sem olyan kemény az oktatás mint mondjuk 20 éve volt, de ha most megnézzük, hogy a magyar fiatalok hanyad része érettségizik le és az amerikaiaknál mennyi, akkor igencsak a magyar iskola javára lehet írni. Viszont ebbõl következik, hogy ha ilyen komolyan veszik az oktatást, akkor jobb helyzetnek kellene lennie a munkaerõpiacon, de mégis elég sz*r. Ha a legalapabb esetet vesszük, hogy egy frissen érettségizett magyar fiatal (mindenféle kapcsolat meg csókosok nélkûl) munkát akar keresni, hogy pénzt gyûjtsön a BsC-re, akkor nem valami szép jövõ vár rá addig. Valószínû ki fogja dolgozni a belét, mire a rezsi és minden egyéb mellett pénzt tud félre rakni az iskolára. Vagy ha saját erejébõl karriert épít, hogy kicsit emelkedjen a fizetése, akkor nem valószínû, hogy a következõ 5 évben iskolát fog elkezdeni. Szóval ezért nevelik úgy itt a gyerekeket, és ezért is hallottuk olyan sokat az öregektõl, hogy "Tanúlj fiam, hogy egyszer legyen belõled valami", mert már 20 évvel ezelõtt is nagyon nehéz volt munka mellett diplomát szerezni itthon. Azt nem tudom, hogy amerikában egy érettségivel mire lehet menni, de itthon (már bocsánat) seggtõrlésre talán jó, árúfeltõltésre, levélválogatásra, étteremben mosogatni lehet vele éhbérért, de abból sose lesz fizetõs BsC.
Építõiparhoz még annyit, hogy nem csak tervezés-építés vonalon kell gondolkodni. Hídtervezõ mérnökként a munkáink fele hídvizsgálat, felújítás, rekonstrukció, állagmegóvás, bontás-újjáépítés. A közvetlenül a háború után épített hidak jó része keskeny és kis teherbírású. Az útjaink is katasztrofális állapotban vannak, folyamatos felújításra szorulnak. Emellett az építmények túlnyomó többsége 50 évre van tervezve, általában azért a dupláját kibírják, de pl a '60-as években épült salakbeton paneloknak a tényleges élettartama lassan lejár. Azokkal is kell majd valamit kezdeni. Ezek mind-mind építõmérnöki feladatok, tervezés és kivitelezés is.
Szóval még ha úgy is döntünk, hogy az ország "készen" van(ahol azért még messze nem tartunk), akkor is van munka az építõiparban. Legalábbis én úgy látom.
Nos, megint kaptam hideget-meleget az építõmérnökkel kapcsolatban :D visszatérve a technikumban és szorgalombol szerzett tapasztalatokra autoCAD-del archiCAD-del egyetemi végezttség nélkül is jol el lehet boldogulni? gondolkoztam már azon is, hogy elõször ezt megtanulnám (2év) és ezután vágni bele esetleg egyetembe vagy ezzel elindulni valamerre... csak nekem is ettol rosssz érzésem van h nem egyetemen leszek, meg hautána megyek is, hogy jobb lett volna minel hamarabb kezdeni.