"16# És mennyi pénzt pazarlunk még háborúkra (pl. Irak) mennyi pénzt pazarlunk egyre sz@rabb tv mûsorokra, csak a nézettség miatt, valóságshow-k, egyre több pénzt, hogy szebbek legyünk, okosabbak, gyorsabb legyen a kommunikáció, a számítástechnika, jobbak az autók, és .... még sok minden! Sok olyanra pazarolunk amire nem kéne."
Egyet értek vele, kivéve az "okosabbak legyünk" részel. Erre az egyre érdemes pénzt költeni. Csak sokan(legtöbben) azt mondják hogy õk nem akarnak okosabbak lenni hanem inkáb buliznek...
Szerintem nincs igazatok, bár az alábbi kis hír nektek ad igazat: Észak-Koreában is elkezdik építeni a mobiltelefon hálózatot, miután 2003-ban 18 hónap után felszámolták (ugyanis felrobbant egy vonat, és 160 ember meghalt, és a fejesek szerint a mobiltelefóniának is volt valamilyen szerepe ebben). A The Guardian szerint ezt a hálózatot egy egyiptomi cég (Orascom) fogja kiépíteni 400 millió dollárért, elõször Phenjan körül, majd vidéken. Egy telefon 700 dollár lesz, ezért nagy tolongásra nem számítanak, az elsõ félévben max. 50 ezer elõfizetõre számítanak a 23 milliós országban.
korrekt vagy. én sem akarlak meggyõzni, de akkor hadd fogalmazzak én is másképp.
jól mondod, az ember valóban jól teljesít konfliktushelyzetben, a történelem példáin át látszik hogy a háborúk és az egymással szembeni fegyverkezés mindig nagy fejlõdéssel járt.
kérdés: szükségszerû, hogy ez legyen a legfõbb motivációnk? attól mert ez 1 olyan motiváció, ami igen hatásosnak bizonyult, nem biztos, hogy nincs másik, talán jobb is.
ne felejtsük el, hogy bár a szerencsétlen katonák harcolnak, a háborúkat a feljebbvalóik vívják egymás ellen. és nekik addig jó, amíg mindenki azt hiszi, hogy a folyamatos fejlõdéshez "nem árt", ha háborúzunk itt ott ...
Csúnya dolgok a háborúk, sok millió ártatlan, kevésbé ártatlan áldozattal, mégis azt is látni kell, hogy a két világégés alatt iszonyatos technológiai fejlõdés történt. Úgy vagyunk kitalálva, hogy konfliktushelyzetben teljesítünk a legjobban, akkor szabadítjuk fel minden energiánkat a cél érdekében, mikor érezzük, hogy a tökünkre taposhatnak, vagy mi érezzük, hogy megtehetjük ugyanezt. Kissé visszakanyarodva a témához, meg lehet említeni a hidegháborút, és az alatta történt ûrversenyt. A nagyravágyás hatalmas motivációt adott, az eredmények pedig ugye elég egyértelmûek. Az más kérdés, hogy milyen áldozatokkal járt mindez. A mai haladás ezen a területen már csak a töredéke.
Písz end lávval nem járt volna ember a holdon.
Nem meggyõzni akarlak, csak leírom, hogy én hogy látom a dolgokat. Nem vagyunk egyformák. Be is b*szna, ha így lenne :)
másképp megfogalmazva: az a gondom vele, hogy szerintem kurvára nem így van, és kiakadok amikor látom, hogy valaki azzal magyarázza az emberi faj viselkedését, hogy ez a szükséges rossz...
ne keverjük lécci a megnövekedett agytérfogatunkat és ezáltal az állatvilágból minket kiemelõ intelligenciánkat a társadalmunkkal velejáró nagyravágyással, kegyetlenséggel...ami persze csak két rossz tulajdonság kiemelve a sok közül. aki ezt a kettõt nem képes elválasztani, az enyhén szólva...mit is mondtál? :)
túlélési ösztöne meg kutyámnak is van, mégse nagyravágyó és nem is kegyetlen. persze hozzánk képest "fejletlen", de ez már egy totál más kérdés...
Szép gondolatok, csak a mini bioszféra sem lehet nagyon pici, mert hát a földön is élelmiszerhiány van állítólag! "Ma mar (meg) kepesek lennenk ilyeneket epiteni." Azért még a marsszondák sem voltak nagyon életképesek, csak némelyik élte meg a tervezett idõtartamot.
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk." Nem ezt hívják túlélési ösztönnek? :P
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk.
Lehet akárhogy szépíteni, de épp ezek a tulajdonságok juttatták oda az emberiséget, ahol tartunk."
Nemtom mi a gondod Justil ezzel a megállapítással. Ez pontosan így van. Aki nem képes ezt belátni, enyhe kifejezéssel élve... szûk látókörû ember.
"Mindenesetre ma semmi esélye a Marson kialakított kolóniáknak (szerintem értelme sem), csak némi tudományos vizsgálódásnak."
Alapvetoen tartaleknak nem jonne rosszul. Csak annyirol kell gondoskodni, hogy onellatoak legyenek. Ezt meg lehet oldani egy megfelelo miniatur bioszfera kialakitasaval, amilyet az urhajoknak is vinniuk kell. Nem kell tul bonyolultnak lennie, csak legyen stabil es elheto az emberek szamara. Amilyen itt a Foldon a helyzet, eleg sok jelentkezo lenne, aki szivesen atkoltozne a Marsra, akarmilyen mostoha is ott az elet. Valahogy igy indult az amerikai kontinens benepesitese is. Az usa alapitoi eseten mar csak 50% koruli volt a telepesek halalozasi aranya az elso telen, ezt talan meg a Mars eseten is kepesek lennenk tartani. A lenyeg, hogy eleg fejlett legyen a technika az onellatasra es eleg melyre assak be a varost az egyik kanyon sziklaiba, hogy ne zavarja oket a magas sugarzas vagy a bazison kivuli legkor hianya.
"Azt azért hozzátenném az emberek 99% nem képes a társadalom nélkül sem a túlélésre, tehát az emberiség fenntartásához elég jelentõs számú "példány" kellene, hogy az társadalmat alkothasson..."
Ez a mayflower eseten olyan 100-120 fo volt. Ebbol 53 ember elte tul az elso par honapot. Most ok szamitanak az egyesult allamok alapitoinak. Egy 1000 fo koruli marsi kolonia mar valoszinuleg kepes lenne az Fold nelkul is boldogulni.
ps: Valamikor el kellene kezdeni a terjeszkedest, kulonben nagyon nehezen kerulheto el a kihalas. Ha soha nem tudunk a fenysebesseg folott utazni, akkor is megoldhato a tuleles generacios hajokkal, ahol csak az erdeti utasok leszarmazottai erik el a celokat. Ma mar (meg) kepesek lennenk ilyeneket epiteni.
Azt azért hozzátenném az emberek 99% nem képes a társadalom nélkül sem a túlélésre, tehát az emberiség fenntartásához elég jelentõs számú "példány" kellene, hogy az társadalmat alkothasson...
Az ember mint organizmus, nem képes élni a bioszféra nélkül. Az ûrállomáson is meghalnának nélküle (nem lenne kaja utánpótlás)Ha tényleg túlélésre kellene a Mars akkor ott bioszférát kellene létrehozni, nem elég olyan bázis ami mint az ûrálomás ami ideiglenesen alkalmas emberi élet fentartására. Na ez nem megy csak a megfelelõ technológiával (ha egyáltalán lehetséges) és évmilliók alatt. Az meg nem biztos hogy addig fenmarad az emberi faj. Végtelenségig úgy sem marad fenn. Tehát valahogy úgy van mint az egyén életében, kell célokat kitûzni, de csak olyanokat amelyeket valószínüleg elérhetünk az életünk során. Persze Mars expedicióra szükség van (ez is egy elérhetõ cél), a terraformálás már nem biztos....
Sajnos az emberiségnek sokkal hamarabb, nagyobb gonjai lesznek (vannak), mint hogy terraformálja a Marsot. Ha a történelembõl indulunk ki, és megfigyeljük a mai társadalmat, akkor nem nehéz egy összeomlást megjósolni. Persze majd azután ismét születik valami új, de ez a "rend" nem sokáig mûködhet így. Talán nem is lesz olyan "fontos" majd elhagyni ezt a bolygót. Mindenesetre ma semmi esélye a Marson kialakított kolóniáknak (szerintem értelme sem), csak némi tudományos vizsgálódásnak. Hogy mi lesz 50 év múlva azt sem tudjuk, de hogy milesz 100 000 év múlva azt végképp nem. De egészen valószínû, hogy emberi társadalom számára életre alkalmas bolygó nem lesz a Mars.
bazz, az informatika/számítástechnika meg kommunikáció meg hasonlók fejlesztését azért ne említsük már egy lapon a háborúzással meg a tévé mûsorokkal..pff
javíts ki ha tévedek, de én ugy tudom, hogy miközben a nap annyira kitágul, hogy a föld lakhatatlanná válik, a bolygók a jelenleginél sokkal nagyobb sugarú pályára kerülnek, ergo nem csak a nap tágul középrõl, de a bolygók is távolodnak tõle. számokat mondjuk nem tudok, de nem lehet hogy a mars éppen olyan távolságra kerül, hogy azáltal lakhatóvá válik? nem értek hozzá, csak 1 szabadonválasztott kurzuson volt errõl szó a suliban, azé kérdem :) amugy meg full igazad van abban, hogy ha elérnénk azt a fejlettségi szintet, hogy terraformáljuk és kolonizáljuk a marsot, akkor itt is rendbetehetnénk a dolgokat, csak azt felejted el, hogy a kis világunk nem így mûködik, ahogy korábbi hozzászólásomban is írtam... érted, már most is ott lenne rakás minden, amivel óvhatnánk a környezetünket, de nem, ha viszont 1 új bolygó elfoglalásáról van szó, abba képesek vagyunk súlyos pénzeket ölni. szóval igazad van abban, amit mondtál, csak elfelejted hogy az embernek a környezetvédelemnél sokkal jobb motiváció kell (szánalmas nemde?) ahhoz, hogy fejlesztésekbe kezdjen...
16# És mennyi pénzt pazarlunk még háborúkra (pl. Irak) mennyi pénzt pazarlunk egyre sz@rabb tv mûsorokra, csak a nézettség miatt, valóságshow-k, egyre több pénzt, hogy szebbek legyünk, okosabbak, gyorsabb legyen a kommunikáció, a számítástechnika, jobbak az autók, és .... még sok minden! Sok olyanra pazarolunk amire nem kéne.
Rosszul állnak hozzá, azt már sejtik, hogy mentálisan nehéz lesz elviselni a körülményeket, ezért kéne játékfüggõket toborozni az útra. Azokkal tuti nem lenne baj, ha játszhatnak egész nap. Azok elvannak bárhol, ha van elég game. Szerintem sokkal nagyobb gond a gravitáció hiánya, ennek megoldásával hogy állnak? Ráadásul még súlyzózni se lehet, mozgás nuku. Nyomhatják a powerball-t, de az kevés lesz.
A motiváltság bennem is meglenne, de fizikailag, nem hiszem bírnám.... :P
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál is akkor talán nem kéne egy újabb bolygó után néznünk..." miért baj az hogy az ember megpróbál, más bolygót is meghódítani? Ahogy tette újabb földrészekkel stb. Pláne akkor ha tényleg nincs más élet a földin kívül, akkor miért ez a sok bolygó, az ember meg itt tesz-vesz, mikor mehetne bárhová. Ha meg van miért baj hogy "ismekedni" akar (nah jó, ezt nem kell komolyan venni)
Illetve, ha a Marson tényleg nincs, se élet, se semmi, csak egy hideg, kavicsos bolgyó, (most hogy a létezésének mennyi értelme van így mind1) szóval akkor mi az hogy nem kéne az emberi kultúrával megfertõzni?
Jó, abban igaza van annak aki mondja, hogy persze az amber háborúzik, sajátját írtja, és még sorolhatnám a sok rosszat, de ezt az olyan szûklátókörû emberek mondják akik ebben hisznek, hogy az emberiség rossz, és bûnhõdnie kell, nem érdemel meg semmit. De akkor meg miért van az ember? Ilyen alapon ha egy mésik idegen fejlett lények (pl. a Világok harcában akik vannak) megtámadná a Földet, akkor ugye õk is olyanok lennének mint mi, de akkor ez a gondolkodás szerint, nekünk védekezni se lenne szabad...
Vajon mennyi millió dollárt pazarolnak még el erre f ölöslege hülyeségre?
"az emberiség egy punnyadó, beszürkült és idióta lény lenne, aki fölösleges és nem biztos, hogy magasztos cselekedetekre ragadtatná el magát." Nagyrészt nem az? C: Egyébként írtam hogy szükség van a marsi expedicíókra... A többivel egyetértek, csak nem tartom értelmesnek a Mars megfertõzését az emberi kultúrával, még jó, hogy nem megy olyan egyszerûen...
"Ha majd a Föld lakhatatlan lesz a Nap tágulása miatt, a Mars sem lesz lakható."
Ez a probléma nem fogja érinti az emberiséget, sem az emberiségbõl kialakuló fajt, és az azutáni fajokat sem. Marha soká lesz.
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál is akkor talán nem kéne egy újabb bolygó után néznünk... "
Ez a bolygó a szülõ bolygónk, de ne hidd azt, hogy mindig vigyázni fog ránk. Egy tektonikus katasztófa bármikor lesöpörhet minket az evolúciós térképrõl, de jöhet meteor, vírus vagy bármi, ami eltüntetheti az emberi fajt vagy annak nagy részét. Ez az egyik ok amiért szükség van kolóniák létrehozására más bolygókon/holdakon/aszteroidákon/állomásokon/stb. (remélhetõleg a technika fejlõdik és nem ilyen körülmények lesznek mint ebben az összezártsági kisérletben) A másik ok az, hogy célok nélkül az emberiség egy punnyadó, beszürkült és idióta lény lenne, aki fölösleges és nem biztos, hogy magasztos cselekedetekre ragadtatná el magát. Csak gondolj a Húsvét szigeteki civilizáció esetére.
Nos hiába gondoljuk, hogy jó lenne terraformáni a Marsot, az elkövwetkezõ 100 000 000 évben még a Föld annak ellenére is több embert képes eltartani, hogy rohamosan tesszük tönkre... Ennek okai: Légköri nyomás eltérése. A "levegõ" összetételének eltérése. Hõmérséklet eltérése, ingadozása. Kevés napfény, kevés víz. Nincs kialkult növénytakaró, nincs mágneses mezõ stb... Ha ezeket képesek leszünk létrehozni a Marson, akkor a Földön is képesek leszünk "megjavítani" amit tönkretettünk. Ráadásul sokkal egyszerûbben. Ha majd a Föld lakhatatlan lesz a Nap tágulása miatt, a Mars sem lesz lakható.
Ennek ellenére szükség van a marsi expediciókra, de nem azért, hogy ott jelentõs emberi településeket hozzunk létre a túlélés biztosítására.
a meteor becsapódás valójában nem jelent akkora veszélyt, hiszen elég lenne kifejleszteni egy komolyabb védelmi rendszert. a meteor nem lõ...csak repül szépen, hát egy jó nagyot kell rá durrantani és akkor nem okoz gondot. más kérdés persze, hogy a világunkat ismerve egy ilyen fegyvert hamarabb sütné el valamelyik nagyhatalom a másik ellen, mint a "békésen" közelítõ meteorra.
egyébiránt viszont egyetértek, ha nem b****ánk széjjel a bolygót, akkor is jó dolog újakat keresni. az univerzum kurva nagy, hely van bõven mindenkinek. úgyhogy abszolute támogatom az ilyen kolonizáló jellegû megmozdulásokat, sõt, tekintve hogy jelenleg igen nagy erõbedobással tesszük tönkre a földet, nem ártana rágyúrni a témára (úgy látszik az embernek még mindig könnyebb 1 halom pénzt a kolonizálásba ölni, mint abba, hogy a helyi problémákat megoldjuk) :)
"Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk.
Lehet akárhogy szépíteni, de épp ezek a tulajdonságok juttatták oda az emberiséget, ahol tartunk."
sürgõsen kezeltesd magad lécci...
Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál, akkor megragadtunk volna a papucsállatka szintjén, vagy maximum még mindig a fákon ugrálnánk.
Lehet akárhogy szépíteni, de épp ezek a tulajdonságok juttatták oda az emberiséget, ahol tartunk.
Mi egyre többen leszünk, viszont ez a bolygó nem lesz nagyobb. Így vagy nagyon keményen népességszabályozunk (itt Európában ez már megy egy ideje), vagy kicsit megritkítjuk magunkat egy újabb világháborúban, vagy megnöveljük az életterünket.
Ha nem lennénk nagyravágyóak, kegyetlenek és rosszabbak a vírusoknál is akkor talán nem kéne egy újabb bolygó után néznünk...
Azért szerintem ez nem ilyen egyszerû. Még ha varázsütésre minden problémát (környezetszennyezést, éhezést, népességkontrollt.. stb) megoldanánk és megteremtenénk a tökéletes utópisztikus társadalmat akkor is szükséges a terjeszkedés. Mi van ha például egy meteorbecsapódás elpusztítja az emberiséget? Nem jobb ha van egy "biztosíték" (akár a mars, feltéve ha egyáltalán alkalmas egy hosszútávú kolónia létesítésére), hogy fajunk fönnmaradhasson. Sõt még ha el is kerüljük valahogy az ilyesfajta katasztrófákat, eljön az idõ amikor utódainknak így is úgy is menekülnie kell majd. És ha nem "tapostuk ki nekik az utat", nem fejlesztettük ki a szükséges technológiákat és nem szereztük meg a tapasztalatokat akkor komoly problémáik lesznek az igen csak távoli jövõben.
Egyébként miért vagyunk rosszabbak a vírusoknál (vagy bármely más élõlénynél)?
A Sunshine c. filmben láttam egy elég érdekes megoldást. Amolyan "nyugtató szoba", a zûrhajós belépett, és az köré egy holografikus élethû videót vetitett ki a földi természetbõl , pl.: Naplemente a tengernél, virágos mezõ. Aki akarja nézze meg, elég jó film.
Ez egy éles meglátás. Elsõ körben minden viselkedést befolyásoló tényezõt nem lehet beiktatni, csak fokozatosan, hogy tudják mi az amit esetleg nem képes az ember elviselni.
Jó lenne tudni, milyen technikákat tanulnak a bezártság elviselésére. Azt tudom hogy a meditáció nagyon hasznos "tevékenység" sokkal nyugodtabb és feltöltöttebb lesz az ember utána.
105 nap, az nem 2 év! Ráadásul nem mindegy, hogy milyen lesz a Mars expedició. Mert ha nem lesz megszakításra/mentésre lehetõség, és a 2 évet mindenképpen le kell húzni, az bizony nem biztos, hogy pozitív módon befolyásolja az embereket.
Amikor majd tényleg elindul az elsõ Mars expedíció, valószínûleg a média kereszttüzében kell az egészet lebonyolítaniuk. CNN élõ közvetítés, meg amit az ember csak eltud képzelni. Az egész egy ûr valóságshow lesz. Biztos, hogy nagyon hasznos a cikkben említett teszt, és kiképzés, de az igazi úton várható, és fõleg nem várt eseményekre lehetetlen felkészülni. Ilyenkor mindig az Apollo 13 jut az eszembe. Azért remélem megérem, hogy ember lép a Marsra.
Informatika és tudomány
