Nincs új a nap alatt. Ez a vita is teljesen felesleges. A dolog már akkor eldõlt, amikor a kimondott szó legelõször leírásra került jó pár ezer éve. Felfoghatjuk akár evolúciónak is. Ha pedig a körülmények megváltoznak a kevésé alkalmazkodó képesek szép lassan kihalnak, vagy egy olyan helyre húzódnak vissza ahol egy ideig még elvegetálhatnak. Úgysem a papír alakú könyv a lényeg, hanem ami benne van és az, hogy ezt minél több ember el tudja olvasni. De egy idézettel hagy reagáljak még:
"A könyv állandó beszélgetési tárgya volt királynak és érseknek, versenyt gyûjtötték a könyveket mind a ketten. Itt most egyik kötetet a másik után szedték elõ, bírálgatták a miniatûr munkáját, ujjaik közt tapintották a pergamentet. Aztán a modern találmányról beszélgettek, a német mód szerint való könyvnyomtatásról. Nem volt ez kedves egyikeknek sem. De különbözõ módon voltak ellenségei a találmánynak. Vitéz János elvben haragudott a nyomtatásra. Veszedelmesnek tartotta, hogy a könyv könnyen hozzáférhetõ lesz. A mûveletlen ember fejét megkeveri az olvasmány, úgy vélte, és például elõrelátható, hogy a bibliát mindenki olvashatja, az a különbözõ eretnek szekták százait fogja okozni, mert minden tacskó hivatottnak fogja magát érezni, hogy a Szentírás igéit magyarázgassa és értelmezgesse. Mátyás király másképpen gondolkozott: õ a könyvek olcsó terjedését hasznosnak tartotta, mert az igazságok mindig viták által tisztázódtak, s ha általános dolog lesz könyveket olvasni, ez a magyar nép olyan tehetségeit fogja napfényre hozni, amelyek eddig elkallódtak. De a könyvnyomtatást mûvészietlennek és finomtalannak tartotta. A gyönyörûen írott és festett kódex meg a nyomtatott könyv között ugyanaz a különbség, mondta, mint a márványszobor és a tégla között. A könyv arisztokratikus szépsége meg fog szûnni, a gyönyörû, ritka könyvtárak helyét olyan könyvtárak foglalják majd el, amelyeket bárki beszerezhet."
(Harsányi Zsolt: Mátyás király)
Másrészt ami kimaradt a vitából... Nemcsak az új könyvek kapcsán kell megemlíteni az ebook-ot. Hanem azzal a több millióval is, melyet egyszer már elõállítottak, csak épp már most senki sem hajlandó újra kinyomtatni, mert nem éri meg. Ide lehet aztán venni még az elektronikus könyvtárak anyagait is... ezt már csak meg kell toldani némi warezorással és nagyon nagy hit kell ahhoz, hogy ragaszkodjon valaki a papírhoz, amikor 73 db Lõrinz L. László könyvet olvashat pdf-ben. Hogy ez nem legális? Megnézném én hány tizenéves mp3 lejátszóján van legális zene... de ha már itt tartunk. Próbáljam õket meggyõzni, hogy a bakelit az igazi, amikor már a CD-t sem ismeri. Halott ügy szembe menni az árral, vagy az evolúciócval ha jobban tetszik. Még néhány évig dühöng az ipar, csiszolódnak a feltételek, de egy idõ után papír könyvet csak a könyvtárban talál meg az ember. 100 év múlva már még ott sem.
Mellesleg a papír élettartama sok mindentõl függ. Pl. Gyártási eljárástól és tárolástól. Ennél fogva néhány év és ezer év között mozoghat. Utóbbi a ritkább. :( Saját polcomon a 30 éves jó állapotban megõrzött könyvek lapjai már sárgulnak és töredeznek. Újabb harminc év és jövendõ unokám már hozzá sem érhet mert félõ porrá málik. Ugyanis nem tudom garantálni az alacsony páratartalmat, hõfokot a nap UV sugárzásáának kirekesztésérõl már nem is beszélve.
Márpedig a könyveknek kellemes szaguk van (nem mintha egy e-readerrel nem lehetne ezt szimulálni :) ). Az meg, hogy nem tartós, elég vicces kijelentés, lévén 100 évet röhögve kibír megfelelõ tárolás mellett (az meg már csak az igénytelen készítés átka, hogy olyan könyvek kerülnek forgalomba, amik 1 év után szétesnek lapjaikra).
Láttam ilyen kijelzõket és nagyon jól néznek ki (majdnem, mint a nyomtatás, persze felületesen szemlélve). A felbontásukkal sincs semmi probléma, amire szánják õket arra jók.
Ami a szükségességét illeti: én emberi áron vennék ilyet, ha képes PDF fájlok megjelenítésére (a Foxitos cucc jó eséllyel ilyen lesz). Elég sok iromány van a gépemen, amit jó volna elolvasni, de monitoron elég fárasztó. PDA-n olvastam már 1984-et, nem mondhatnám, hogy nem fájdult meg tõl e fejem... :)
Na, akkor te is egy ilyen teremtéshívõ Darwin-tagadó szentfazék lehetsz, aki zokon vette, hogy még vitapartnernek sem tartom az adott témában. Azok szoktak így besértõdni. hehehe
Egyébként nem kellene idejárni fórumozni azoknak, akik vérig sértõdnek azon, ha valaki más vélemnénnyel van bizonyos dolgokról (kivétel a teremtéshit, azokkal nem kell vitába szállni).
Azután meg a köbig sértõdnek, ha visszaadja nekik az ember azt a szívélyes hangvételt, amit megengednek maguknak.
Ja tényleg van szaga a könyveknek, jó büdösek, mert sokan teledohányozzák, vagy penészes falak mentén tárolják. A könyvtári könyvek is mind büdösek, arról nem is beszélve, hogy tele vannak atkákkal, megsárgulnak 5-10 év alatt, foszlanak, kis méretû egészségtelen, a tüdõbe kerülõ részecskéket hullatnak, stb. A könyv ritka undorító egy adattároló, ráadásul nem is tartós.
Azért míg egy telefonon végigolvasod a Csendes Don-t megvakulsz, és lestrapálod a görgetõgombot.
Nem tudom, hogy mennyire elterjedt a laptopok korában egy kivitel, amit egy pár éves konstrukcióban láttam. A képernyõ rész nem két vagy három ponton van felfüggesztve, hanem csak egy ponton középen. A normál üzemmódban olyan mint egy laptop, de ha középen elforgatod 180 fokban kinyitott állapotban a kijelzõt, akkor visszahajtva kívül van a kijelzõ felület, ami mellékesen érintõképernyõ.
Ez pedig tipikusan alkalmassá teszi e-book alkalmazásra.
Szóval abban, hogy a meglévõ eszközök fejlesztésén keresztüli e-book alkalmazásban van ráció, nem akkora hülyeség.
Viszont a könyvnek van hangulata, tapintása, szaga, amit nem érdemes felváltani elektromos kütyükkel.
Az MP3/CD és Könyv/e-book párhuzam amit mások kifejtettek, azért sántít, mert az MP3 és a CD között nincs különbség abból a szempontból, hogy mindkettõ elektromos elven mûködik, és mindkettõ hangélményt ad vissza. A könyv pedig egy olyan dolog, ami idegen az elektromosságtól, a könyv több betûk halmazánál. Szaga, tapintása, hangulata van. Az e-book pedig csak a betûk halmazát tudja visszaadni, de amiben többet tud nyújtani azzal csak kevesebb lesz. Pl. animált képeket csempésszünk bele? Vagy zenei aláfestést? Ezek pont az olvasás örömét vennék el, kizökkentenének abból a katarzisból, amit egy könyv adhatna...
Hogy én is eloszlassak akkor egy súlyos tévképzetet. Olyan nem létezik, hogy monitor-szerû szemfáradás. Ami a szemet rongálja, az az alul fókuszálás, ez pedig elõfordulhat bármilyen felületen, sõt elõ is fordul sajnos. Klasszikus példája a sötétebb szoba + könyv. A könyvet még jó fényviszonyok mellett kezdtük el olvasni, ezért a betûk élesek és világosak voltak olyan távolságról nézve is, ahonnan még biztonságos az olvasás. Aztán alattomosan sötétebb lett, mivel pedig a sötétben rosszabbul látunk, az eredeti távolságról nehezen, vagy sehogy nem tudtunk már olvasni, észrevétlenül közelebb hoztuk a könyvet, végül már annyira közel, hogy a szemünk alul fókuszált. Mivel egy mobil, PDA eleve kicsi, vagy egy monitoron kicsi a betûméret, ezért sokan hajlamosak (fõleg olyanok, akiknek eleve nem tökéletes a látásuk) alul fókuszálva olvasni. Ez az egyedüli dolog, amire figyelni kell, mert ez, és csak ez okozza a szemromlást (leszámítva persze az olyanokat, mint a túl erõsre állított fényerõ, ez gyakori pislogáshoz, szemszáradáshoz vezethet, vagy a folyamatos felfelé nézés.. ezek jellemzõen monitor/tv gondok, és a rossz beállításból erednek). Egy ilyen mobil könyvnek megvan az elõnye a hagyományoshoz képest, mert adott fényerõn mûködik, magyarul, ha sötétebb lesz, nem kell lámpát gyújtani - amit amúgy sajnos mindig késõbb teszünk meg, így még mindig a leginkább szemrongáló idõtöltésünk a hagyományos könyvolvasás - mert önfényük van.
Piel! Nincs igazad abban, hogy a mobiltelefon vagy a PDA jobb alternatíva, mint a tárgyalt e-könyv-olvasók, mert több nagy hátrányuk is van vele szemben:
- háttérvilágítás, monitor-szerû szemfárasztás, - kis képernyõméret, - nagy energiafogyasztás.
Én is végigolvastam már egész regényeket mobiltelefon-képernyõn. Hasonlóan hozád, várakozás és miegyéb közben. De nagyon bántotta a szememet, mert egyszerûen tény: ha olyan eszközt kell olvasni, ami maga is világít, az egyszerûen rossz az ember szemének.
Az e-könyv-olvasók lényegét én abban látom, hogy a könyvhöz hasonló barátságos olvasófelületet nyújtanak.
állítsák helyett állítják
Hogy rövidre zárjam vitátokat, megemlítenék néhány dolgot. Manapság a papírt vegyipari melléktermékekbõl állítsák elõ, több a mûanyag benne mint a fa. A kiadók a költségeiket magasan tartják mesterségesen, azért, hogy minél nagyobb legyen a nyereség, ugyanis kapitalizmus van! Azt számolnak el ami csak rá fér a p...jukra. Én txt-ben szoktam olvasni a telefonomon, mert megtehetem, hiszen ott van mindig velem. Kicsi a kijelzõ, de idõtöltésnek megfelel, ha kényszerû a várakozás. Azután ott van a PNA is! Természetesen ebben is olvashatok, mert ez is beolvassa a szöveget. Ebbõl kifolyólag én nem készítenék különálló e-book olvasót, hanem a meglévõ eszközeimet fejleszteném úgy, hogy alkalmassak legyenek a terjesztésre! Mindkettõben van antenna, ezért wifi vagy bluetooth kapcsolatra alkalmas mindkét készülék, szerintem csak idõ kérdése, hogy akár ezeken is olvashassunk. A PDA-t meg sem említem, mert annyi mindenre használható még szöveg megjelenítésen kívül. Nem szükséges (felesleges) egy külön eszköz ehhez. Ez csak a sznoboknak jó, hogy el tudják kápráztatni a környezetüket, mert "nekem ilyenre is telik".
Na, én is hadd szójjakbe! Szerintem praktikus lenne egy ilyen e-book olvasó. Nem kéne attól félni, hogy rontja a szemünket, hiszen vannak olyan technológiák, amelyek nem rontják. Ilyen pl a folyadékkristályos kijelzõ. Ennek persze hátránya van, lusta, kevés a kontraszt, de a könyv olvasásához elég a lusta folyadékkristály is. A papírkönyvek sincsenek alapból megvilágítva, ha olvasni akarjuk, bizony fel kell kapcsolni az olvasólámpát. Én legalábbis így szoktam.
Attól nem félek, hogy jelenleg még húzós az ára a kütyünek. A DVD játékosnak is az volt; az elsõ példányok 2-300 000 Ft-ba kerültek, és nem tudtak annyit, mint a mai 8-10 000 Ft-os DivX-es lejátszók. Ha lesz rá tömegigény, akkor lesznek erre specializálódott gyárak, gyártósorok, amelyek olcsón elõ tudják állítani a készüléket.
Én inkább attól félek, hogy nem lesz benne mit olvasni. Egyelõre nem sok mindent adnak ki digitális formában; az emberek olvasási szokásai egyenesen horrorisztikusak. Egy nem túl régi felmérés szerint az ország lakosságának a 87%-a egyáltalán nem olvas a napilapokon kívül semmit. A könyvpiac is kong. Egy ponyvaregény 2-3000 Ft, ami azért eléggé húzós.
De ha mégis van jövõje, akkor biztosan olyan írókra fognak alapozni, akiknek már ma is van nevük, és kelendõek a mûveik. Valaki Vavyan Fable-t említette, én mondjuk megemlíteném Lõrincz L Lászlót. És igenis ponyvát kell kiadni, mert az kell a jónépnek. Nem szépirodalmat, mert azokkal így is dugig vannak a raktárak.
A DRM mára már egyre inkább úgy tûnik, hogy halott dolog, mielõtt még igazán elterjedne. Ha már egyszer valaki tényleg fizetett egy termékért, legyen az zeneszám vagy e-book, nehogy már csak egy eszközön tudja lejátszani. Ha akarom akkor olvashassam az e-bookot a laptopomon, az asztali pc, és az e-book readeren is, ha már kifizettem. Aki mp3-at vásárol, az sem csak az iPodján akarja hallgatni, hanem mondjuk az autóban, vagy a konyhában fõzõcskézés közben. Szóval bele lehet tenni a DRM-et a termékbe, csak akkor eladhatatlan lesz.
Talán a könyv volt eddig az egyetlen szórakoztató-idõtöltõ "eszköz", amit elkerült a fájlcserebere. Egyszerûen azért, mert mindeddig analóg volt. Papírból. Ezt nehéz házilag sokszorosítani. Ha lesz digitális forma, minden további nélkül ez is a zenék, a filmek és a szoftverek sorsára jut. Persze próbálkozni lehet, de a technikai haladást nem lehet feltartóztatni, mint ahogy nem lehet a földrengést sem. A korral jár.
Még valami idekívánkozik a végére. A #24-re reagálva ezt írja waterman "én nem vennék semmilyen drm másolásvédelmi technikával védett tartalmat, mert egy könyvbõl is bármikor kimásolhatok egy oldalt." Ez így ebben a formában nem igaz. Idézek a Szerzõi Jogi Kézikönyvbõl egy idevágó passzust.
"39. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható, tehát nem lehet ezeket pl. fénymásolni, beszkennelni és kinyomtatni. Az említett teljes mûvekre, sajtótermékekre vonatkozó szabad felhasználás tehát a „hagyományos” (szinte elavultnak tekinthetõ) többszörözési formákra vonatkozik csak."
DE!
"Példák a szabad felhasználásra: - Idézés [Szjt. 34. § (1) bekezdés], - Oktatási vagy tudományos ismeretterjesztési célra történõ átvétel [Szjt. 34. § (2)-(3) bekezdés], - Magán- és intézményi célú többszörözés [Szjt. 35. § (1)-(3) bekezdés; 35. § (4)-(5) bekezdés], - Információs célú felhasználások [Szjt. 36-37. §]. Idézés 35. A mû részletét - az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti."
Most mivel én sem akarok szerzõi jogot sérteni, feltüntetem, hogy a forrás a A szerzõi jogi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközökrõl címû szabadon letölthetõ pdf-prezentációból származik. Szerzõi: Dr. Bérczes László, Dr. Gyenge Anikó (szerk.), Dr. Lendvai Zsófia
A könyv (akit érdekel) letölthetõ innen: http://asva.hu/kezikonyv.html
Na, ezzel eleget tettem jó államporgári kötelességemnek, úgyhogy engem már vád nem érhet. És bocs, ha egy kicsit hosszú lére eresztettem volna a mondókámat.
szívesen vennék egy ilyet, szerintem is úgy el fog terjedni mint az mp3
"Tájékozódj elõbb egy kicsit arról, hogy mibõl készül a papír seggfej. Több száz, meg ezer éves fákat vágnak ki az USA-ban is, a harmadik világban gyakorlatilag nincs is szabályozás. Ültess fát te faszkalap, csak tudod, mire megnõ, addigra már szerencsére el leszel rohadva régen."
Az erdõket újra kell telepíteni, és ahol ez nincs szabályozva a harmadik világban, ott meg azért nincs, mert termõterületnek kell az erdõ helye. Szóval akárhogyan is erõlködsz, a könyvekhez szükséges papír nem a környezetet károsítja. Hogy milyen eszét játszó ostoba vagy az már azon is látszik, hogy szerinted ezernél is több esztendõs fákat vágnak ki. Ha egy fa már párszáz éves, akkor az már kuriózum.
"Meg nézd meg a fejlett országok e-hulladék kezelését. Egy kocsit ma 98%-ban újrahasznosítanak, ugyanilyen szigorú szabványok fognak életbe lépni a tévékre, mobilokra... Aki nem egy akkora tapló paraszt, mint te, az most is veszi a fáradságot, és eltolja a seggét a legközelebbi e-hulladék gyûjtõbe. De te csak szennyezd tovább a világot."
Hát persze, hogy én vagyok a felelõs a világ hulladékkezeléséért. :-D Már ne haragudj, de te egy tudatlan okostojás vagy. És, hogy kiborítsanak, csak annyi kellett, hogy felvilágosítsalak, hogy a fák, amibõl a könyvek készülnek, megújuló forrás, mert újra kell telepíteni.
Legalább odafigyelnél, hogy a Greenpeace miért is pampog, ha már megjátszod a tarisznyás környezetbuzit. Õk az esõerdõk termûfölddé tétele ellen lázonganak, és nem az ellen, hogy kivágnak egy hektárt az ötvenbõl, hogy facsemetékkel pótolják.
Hát van vagy 5 éve:D De akkor minden nyomda amit láttam (és láttam párat) tartott magának min 1 grafikus szerkesztõ/tördelõt...kényelmesebb,egyszerübb Nem feltétlenül kiadványokhoz,de szórólapokhoz,plakátokhoz,stb,ha a megrendelõnek nem volt csak vázlatos terve/elképzelése:)
"Ezt nem rémlik, hogy bárki is állította volna itt a hozzászólások közt. De az, hogy nem gépelve küldik, nem változtat azon például, hogy nem képesek helyesen írni. (Arról nem is beszélve, hogy néha még a gépelt kézirat is jobb lenne annál, amit leadnak. Hihetetlen formátumokban képesek produkálni a szöveget, ráadásul a lelkesebbje nekiáll saját maga formázgatni a szöveget minden hajmeresztõ módszert bevetve.)" Ez sajna pontosan igy van:D
El fog ez terjedni, mint az mp3. Majd eljön az idõ amikor olcsó lesz, lesz online könyvtár, feltörik a DRMet és a torrent oldalakon ugyanolyan megszokott lesz könyveket letölteni, mint zenét, játékot, programot. És visszatérünk a warez körforgásába. A gazdag kiadókhoz akik többet akarnak és szájalnak a letöltések miatt, a Pistikéhez aki örül, hogy letöltötte a Warcraft tízmilliomodik kötetét és Kovács úrhoz aki megvette, tiszta a lelkiismerete és most már bármelyik üzleti útján olvashatja a Best of Agatha Christi-t. És mindenki elégedett lesz, mint ahogy manapság a játékok és zenék esetében azok.
pár apróság:
-az ebook csak tartalom frissítéskor fogyaszt, valami több ezres nagységrendû lapozáshoz elég a minimál akksi, ami benne van (ez konkrétan a sony kütyü).
-az ebook (a sony biztos) ugyanolyan "szar", mint a könyv, mert nincs háttérvilágítása. nem is annyira kontrasztos, mint a fehér papír. mondjuk újrapapírhoz már jobban közelít. a felbontás relatíve jó, nem zavaróan pixeles.
-azt mindenki kívülrõl fújja hanyadik világban milyen a fakitermelési mentalitás, de azt senki se tudja mennyi károsanyagba kerül az ezercsilliárd forintos processzorépítõ gép, amibõl a "jaj-de-jó-elromlik-viszem-e-hulladékba" szarok készülnek. innentõl meg csak szájtépés van megin melyik a jobb.
-a könyv infrastruktúra-független, élettartama száz években mérhetõ. minden lényeges tudást ki kéne adni könyv alakban, a ponyvát meg betiltani. meg a processzort is.
Ha nem fárasztja a szemet, hanem ugyanolyan kényelmes olvasni, mint egy papírkönyvet, akkor el fog terjedni. Az emberek szeretik a praktikus dolgokat.
Azt viszont nem hiszem, hogy kiszorítja a "könyv" formájú könyvet. Egy kötetnek rengeteg elõnye van egy digitális adathalmazhoz képest:
- lehet szép, jó megfogni, jó érzés levenni a polcról, - lehet ajándékba adni, - konnektor nélkül is olvashatod az Isten háta mögött, vagy a sátorban, vagy akárhol, - nem romlik el :) - kultúrája van, tekintélye: ha te szerzõ lennél, hidd el, sokkal jobban szeretnéd kézbe venni a mûvedet, mint monitoron látni, - szép gyûjteményt lehet összeállítani, tekintélyes könyvespolcokkal,
és még egymillió elõnye van, csak nem akarok tíz percig gépelni.
Viszont az e-könyv nagyon praktikus lehet sok esetben, különösen, ha a terjedelemrõl, a hordozhatóságról, a kényelemrõl beszélünk.
Kotásszal meg ne foglalkozzatok, köztudott (egyéb témáiból), hogy nem normális, beteg ember.
cateran:
"Lektorokat mar nem nagyon alkalmaznak"
Valóban van, ahol ezen (is) spórolnak. Látszik is a kiadványaikon. Azonban nem mindenhol ez a helyzet szerencsére. De ezek szerint te egyetértesz vele, hogy a szerzõi kézirat alkalmatlan az olvasásra.
"A kiado kikuldi a keziratot a nyomdanak,azok elvegzik a tordelest"
A nyomdák 90%-nak hiába küldesz bármit is ma már tördelésre, mert nem foglalkoznak vele. Az vagy a kiadónál történik, vagy külön cégnél. Eléggé régen lehetett az, amikor te a könyvkiadás közelében voltál. :)
Kefelevonatot sem szokás már küldözgetni, lévén ott a proof, azt nézik meg (na meg persze magát a pdf-et, netán a postscriptet leadás elõtt, kilövéskor, meg - ha olyan eljárással készül - a montírozóban).
"Megjegyeznem,hogy keziratokat sem papirra irva kuldenek ma mar,hanem eleve digitalisan:)"
Ezt nem rémlik, hogy bárki is állította volna itt a hozzászólások közt. De az, hogy nem gépelve küldik, nem változtat azon például, hogy nem képesek helyesen írni. (Arról nem is beszélve, hogy néha még a gépelt kézirat is jobb lenne annál, amit leadnak. Hihetetlen formátumokban képesek produkálni a szöveget, ráadásul a lelkesebbje nekiáll saját maga formázgatni a szöveget minden hajmeresztõ módszert bevetve.)
Egy nagy turot:D Lektorokat mar nem nagyon alkalmaznak (egyetemi tankonyveket csinaltam anno par eve,Dialog Campus kiado..volt hogy a folyo szovegbe bele volt szedve a kolofon....no comment) A kiado kikuldi a keziratot a nyomdanak,azok elvegzik a tordelest es visszakuldenek 1 kefelevonatot..ha a kiado rabolint(10 esetbol 1x sem nezik meg alaposan)mehet levilagitasra,aztan nyomasra... Megjegyeznem,hogy keziratokat sem papirra irva kuldenek ma mar,hanem eleve digitalisan:) Ha igenyesebb/fontosabb munkarol van szo,akkor esetleg hasznalnak lektorokat...de ez inkabb olyan 20 eve volt divat...:) Bar gondolom kiadoja/nyomdaja valogatja... Doktor Kotasz:"Kinyomtatnak egyszer egy könyvet, és kész. Nem egy nagy vasziszdasz az a famennyiség, ami ráadásul újra kinõ" Kerdes hogy mennyi ido alatt....illetve hogy gyorsabban nonek-e,minthogy ujra szukseg lenne a kivagasukra.. Ne 1! konyvben gondolkozz....vannak a papirnak meg felhasznalasi teruletei...(csomagoloanyag,hogy 1 trivialisat emlitsek) Illetve:teszem azt a tankonyvek (alt. iskolai,nyomdankent 50-100 ezres peldanyban kerulnek nyomasra,ha nem tobb)...1!fajta tankonyv..tudod te mennyi festek,papir,energia megy el, csak amig a gepmesterek belovik a nyomogepeket? Hat meg ha szines nyomas...hehe...ki kellene probalnod (mondjuk keresztszaliranyos munyomo papirral..jo sok sotet szinnel rajta...azt is megbannad, hogy megszulettel:P)
Szerintem jo dolog ez az e-olvaso,csak draga mulatsag:(
Tájékozódj elõbb egy kicsit arról, hogy mibõl készül a papír seggfej. Több száz, meg ezer éves fákat vágnak ki az USA-ban is, a harmadik világban gyakorlatilag nincs is szabályozás. Ültess fát te faszkalap, csak tudod, mire megnõ, addigra már szerencsére el leszel rohadva régen. Meg nézd meg a fejlett országok e-hulladék kezelését. Egy kocsit ma 98%-ban újrahasznosítanak, ugyanilyen szigorú szabványok fognak életbe lépni a tévékre, mobilokra... Aki nem egy akkora tapló paraszt, mint te, az most is veszi a fáradságot, és eltolja a seggét a legközelebbi e-hulladék gyûjtõbe. De te csak szennyezd tovább a világot. Majom vagyok?, igen egy fejlett majom, te meg valami kihalófélben lévõ majom vagy. A keresés pedig csak egy dolog, ott vannak még a könyvtárak, a millió fénymásolat készítése... Az is mind energia, meg papír. De persze gondolom te ezt is leszarod, mert elhiszed, hogy a papír magától van... A te szar dumáddal legfeljebb Kádár korszakban szocializálódott "bombázók" bugyogóját lehet nedvesíteni, szóval kösz, de inkább maradok a tarisznyásoknál, neked meg átengedem az 50-es korosztályt, látom arra hajtasz huszonéves fejjel te perverz pöcs.
"Igen akar, mert sokkal praktikusabb, környezetkímélõbb, és rengeteg olyan új funkciót támogat, ami azelõtt elképzelhetetlen volt. De Te gondolom azok közé tartozol, akik ha valamit keresnek inkább végignyálaznak egy könyvet egy röpke délután alatt... Én inkább lefuttatok egy keresést egy e-szövegben néhány mp alatt."
Mennyire környezetkímélõ egy elektromos mûanyag szerkezet, ami áramot fogyaszt? Mert a könyv semennyire nem károsítja a környezetet. Kinyomtatnak egyszer egy könyvet, és kész. Nem egy nagy vasziszdasz az a famennyiség, ami ráadásul újra kinõ. A környezetet az a fakitermelés rombolja, amit azért végeznek, hogy területhez jussanak. Pölö termõföldhöz. De az, amit a papír miatt vágnak ki, azt marhára újraültetik. Egyrészt, mert elõírás, másrészt, mert szeretne az erdõtulaj 15-20 év múlva is profitálni. Szóval ez a környezetkímélõs szöveg elmegy egy idióta tarisznyás bölcsészhallgató lányka bugyijának becserkészéséhez, de itt nem veszi be egy értelmes ember sem. Ja, nem tudtad, hogy a kivágott fákat a területtulajdonosnak visszakell ültetni? Akkor biztos te is csak egy divatból szövegelõ tályékozatlan vagy...
"De ez nem is meglepõ, sok embert láttam már, akik a weblapokat is képesek végigolvasni, mert így keresik azt a részt, amire kíváncsiak. Sajnos rengeteg még a digitális analfabéta, de szépen ki fognak halni, mert hatékony mûködésre képtelenek. Csak sajnos ma ez nem elvárás, mert a vezetõk nagy része is analfabéta még. Amint felfigyelnek egy munkahelyen arra, hogy milyen alacsony hatásfokkal is dolgoznak ezek az emberek, elindulnak a továbbképzések, személyi állomány frissítések."
Hogy te egy mekkora majom vagy!? Tudod használni a passziánszt a startmenüben és azt hiszed, hogy informatikai zseni vagy... :-(
"Akarnak-e az emberek olvasni ilyesmin? A válasz: igen. Ha nem akarnának, akkor nem adnának el belõlük annyit. (Annak ellenére, hogy ezek az eszközök még kiforratlanok.)"
Akarnak a francokat! 10 éve bohóckodnak ennek a vacaknak az elterjesztésén, és karácsonyra fogyott pár darab, mert trendi ilyet ajándékba venni. Év közben meg a francnak sem kell. Ha kellene, akkor nem csak most fogyott volna. Annyi értelme van, mint annak a konyhai kütyünek, amit ajándékba megvesznek, aki megkapja, az vigyorog a fa mellett, utána meg dobozostul bedobja a spájzba.
Szerencsére én hozzájutok az engem érdeklõ könyvek nagy részéhez akár elektronikusan is, drm meg minden nélkül. ;) De egy-egy könyvet talán megvennék. (A könyvek esetében a jelenlegi megoldás egy könyvet több <néhány> alkalommal enged hozzárendelni egy-egy eszközhöz, szóval ha eladod/elromlik és új készüléked lesz, át tudod rá tenni.)
Mint már írtam, nekem sem tetszik a DRM, de azt is felfogom, hogy anélkül nem vágnak bele az üzletbe.
Amúgy ugyanaz a helyzet, mint a blu ray (korábban dvd, cd, vhs, stb) esetében. Kevés a tartalom, az is drága, drága a lejátszó. Majd lemegy szépen mindkettõ ára. Nézd meg, mennyiért lehet hozzájutni dvd filmekhez. Majd lemegy az ebookok ára is.
Szerintem senki sem azt vitatja, hogy a kiadónak vannak költségei. Viszont a jelenlegi árpolitika, valamint a DRM erõs korlátja a digitális könyvek elterjedésének. Ennyiért egy átlagos olvasónak nem éri meg, csak a technoõrülteknek, esetleg azoknak, akik állandóan úton vannak. Ha viszont kevesen vesznek e-könyveket, olvasókat is kevesen vesznek, így annak ára is csak lassan fog csökkenni.
Te egyébként megvennéd 2/3-os áron az elektronikus könyvet? (Tudva, hogy 5-10 év múlva már használhatatlan lesz?)
Robi000001: Nem azt mondom, hogy ugyanakkora költség. Nyilván nem. De nem nulla. Ezt próbáltam lentebb megértetni. Ahogyan a kiadói költség, a szerzõ, a fordító tiszteletdíja mind-mint továbbra is meglesz.
Amivel olcsóbb tud lenni, az a nyomdaköltség kiesése, és az olcsóbb terjesztés. De botorság azt várni, hogy tizedannyiért fogják árulni, mint a papír változatot. Pláne a piaci bevezetés idején.
Csak sokan itt meg vannak róla gyõzõdve, hogy a szerzõi kézirat önmagában alkalmas a fogyasztásra, meg arról is, hogy õk egy komoly terjesztõi megoldást összeütnek egy hétvégén, a sarokban álló gépen.
Hát, hogy ha a digitális változat terjesztésének költségei elérik a nyomtatási/raktározási/szállítási költségek nagyságát akkor valamit nagyon rosszul csinál a kiadó. Ezt persze nem lehet kizárni, de valószínûsítem, hogy inkább csak meg akarják szerezni az extra hasznot.
Azt mondod, hogy sok a 2/3-os ár, mikor a terjesztés nem kerül pénzbe? (De, kerül.)
Azt is mondhatod, hogy 1/3-al olcsóbban adják. Jelenleg a könyvek eladási árának kb. 1/3-át teszik el a terjesztõk (itthon, a külföldi helyzetet nem ismerem). Vagyis kb. annyival adják olcsóbban, mint amit számon kérnek itt többen is rajta?
Pláne, hogy egy új termékrõl van szó, amire nyilván egyelõre kisebb a kereslet, mint a hagyományos könyvekre. Majd minél többen keresik, minél nagyobb példányban kelnek el, úgy megy le az áruk. (Pont a lentebb említett okok miatt.)
Egyébként meg ne feledjük, hogy a pénzbe kerülõ könyvek mellett nagy számban lehet ingyenesen elérhetõ irodalmat találni.
Ja végülis igazad van... Én amúgyis a könyvnél maradok ha olvasni kell, mert az legalább nem romlik el Vagy neten elolvasom, amit akarok. Ezért nem veszek még egy elektronikus szart, hogy helyet foglaljon, vagy több pénze legyen a Sonynak, vagy akármelyik nagyvállalatnak.
Ha ez emberek jobban belegondolnának, hogy mit is jelent egy DRM-es könyv, akkor senki sem venné meg (ill. csak az, akinek egyáltalán nem számít a pénz).
Mi a különbség egy valódi könyv, és egy DRM-es könyv között? Ha veszel egy könyvet, és vigyázol rá (nem gyújtod fel a könyvespolcot, vagy nem adod 3 éves gyerekednek kifestõskönyvnek), akkor még unokáid is el tudják majd olvasni 50 év múlva. Szerinted mi lesz a DRM-es könyveddel 50 év múlva? Az eszköz, amire vetted, már 45 éve mûködésképtelen. A cég ahol vetted, már 40 éve elfelejtette, hogy egyáltalán létezett olyan könyv, nemhogy neked megújítaná a licenszedet. De mindegy, mert hogy a formátumot már úgyse olvasná semmi 30 éve.
Egy könyvet, ha megveszed, kölcsönadhatod barátaidnak. Legfeljebb néha nem hozzák vissza, és akkor morcos leszel. A DRM-est csak az olvasóval együtt adhatod oda. És nem kicsit leszel morcos, ha nem hozzák vissza.
Ezek alapján egy DRM-es könyvért elkérni a valódi könyv árának 2/3-adát nem szép dolog. Egyszerûen nem ér annyit. Kb. annyit érhet, mint egy a könyvtárból kikölcsönzött könyv.
Egy digitális könyv terjesztési költségei pedig elhanyagolhatók a valódi könyvékhez képest, nem kell raktározni, szállítani, nem kell félni, hogy mi lesz, ha nem fogy el a készlet. , az gyakorlatilag eladási oldalon szereplõ bármilyen hirdetés bõven fedezi. Egy digitális könyvesboltnál nagyságrendekkel komplexebb honlapok is degeszre keresik magukat csak hirdetésekbõl (pl. myspace, google...).
Jó estét!
Nagyon szeretnék én is egy ilyen e-bookot, de majd akkor veszek belõle, ha 5 ezer Ft alatt lesz az ára.
Pedig milyen jó lenne...
Notebookon nem jó könyvet olvasni, mert az LCD is fárasztja a szemet.
A papír könyv olvasása sem jó, mert ahhoz nekem 1. olvasószemüveg kell 2. jó fényviszonyok kellenek. Fõleg, ha az ember ágyban olvas, a 2. pontot elég nehéz teljesíteni, tehát milyen jó lenne egy olyan könyv, amely nem égeti ki a szemet, de van saját fényforrása is, jó kontraszttal, és nem jól megvilágított szobában is lehet olvasni úgy, hogy a betûméretet igény szerint lehet növelni.
Most, én azt nem tudom, hogy a fénykép nézegetõk ezt nem tudják, e-könyvként azok nem használhatók? Mert mintha olcsóbbak lennének, de ott is kb. 50k a jó minõség, és nekem túl vastagnak tûnik.
Egy szó, mint száz, akkor lesz nekem is e-bookom, amikor a kínaiak ellopják az ipari szabadalmakat, és elkezdik olcsón nyomatni.
Én sem rajongok a DRM-ért, ám belátom, hogy anélkül nemigen fog senki sem elektronikus könyvet árulni.
A DRM-el egy nagy gond van: elsõsorban azoknak a jogait korlátozza, akik legálisan veszik meg a könyvet/zenét/játékot. Ha valaki nem akar érte fizetni, az úgyis megtalálja a szabadon másolható, korlátozás nélkül használható változatot. (Ha már valami DRM-es, akkor azt már nem feltétlenül tudod használni pl. linuxon, más eszközökön se biztos, és persze konvertálni se tudod; újratelepítéskor, gépcserekor aggódhatsz, hogy akkor mi lesz a licenszekkel…) Gondolj csak a másolásvédett játékokra: a rendes vevõk szívnak hogy regisztrál-e hetente a játék vagy nem (mert akkor baj lesz), sikerül-e jól beolvasni a CD-t, ami folyton zúg; ezeket a bajokat egy warezoló el se tudja képzelni, csak letölti a játékot, mountol, telepít, felülír egy fájlt és aztán gond nélkül élvezi a játékot.
Én elvbõl nem veszek DRM-es anyagot. De mp3-akat már vásároltam (igaz, azok a számok már meg is voltak elõtte :). DRM helyett talán inkább azon kéne dolgozni, hogy az emberek akkor is fizessék ki a szerzõ járandóságát, hogy ha ingyen is letölthetik
galedki: Vegyél egyet, és kapsz hozzá ingyen könyveket. :)
waterman:
"ki a betmen mondta, hogy a szerzõnek saját magának kell csinálnia egy saját honlapot"
Ha nem õ csinálja, az bizony pénzbe kerül (ha õ csinálja, akkor is pénz, idõ, munka, csak kevesebb).
"67 mánáger, 70 tördelõ, 40 szerkesztõ, 15 filozófus és 35 korrektor és 23 dizájner nélkül is meg lehet csinálni"
Mem lehet valóban hozzáértõ emberek nélkül is csinálni, de olyan is lesz. Azokat a könyveket szokták a sarokba vágni a sok bosszantó hiba miatt.
"a valaki ír 10 könyvet és nem tud helyesen írni" Hidd el, nem tudnak. Naponta látom.
"annyi stílusérzéke nincs, hogy tudja hogyan néz ki egy könyv"
Az nem stílusérzék kérdése. Az egy szakma. Az, hogy egy ház szép, kellemes benyomást kelt, meg a felépítése az teljesen más kérdés. Hiába álmodod meg a legszebb házat, ha te húzod fel a falakat az bizony nem lesz olyan mint szeretnéd.
"ez a cikk sokkal drágábban jelent volna meg egy nyomtatott számítástechnikai magazinban"
Nos, az sg.hu -n megjelenõ cikkek általában olyanok is. Sokszor találkozhat az olvasó helyesírási hibákkal, de még értelmetlen mondatokkal is. (A tartalmuktól most tekintünk el.) Másrészt itt vannak reklámok. Szeretnél mondjuk egy olyan könyvet olvasni, amiben kétoldalanként reklámszlogenek vannak beszúrva?
A DRM-rõl meg: gondolod a szerzõnek érdeke, hogy szabadon terjeszthetõ formában kitegye? Aztán mondjuk három példányban eladja? Nyilván nem. Annál még az is jobban megéri neki, ha csak és kizárólag papíron jelenik meg a mûve. Vagy ha a haszon nem érdekli, akkor kitesz egy példányt valahová szabadon, és nem vacakol. Vannak sokan. (Jó és rosszabb írások is. Közös bennük, hogy nem tudod elõre milyen lesz, valamint a szerkesztetlenség, esetleges fileformátum és hasonlók.)
koobe.hu potom 70 kemény magyar eFt (kiirom: hetvenezer)... mirõl beszélünk? adják ingyen, és veszek mellé könyveket. arra amúgy is sokat költök, azaz sok fa szárad a lelkemen. majd ültetek, ha lesz hely hozzá :) (én már régóta nézegetem valami ilyesmit, de ebben az árfekvésben nincs értelme szerintem. ja, és olvastam könyvet monitoron, elég sokat.)
Eh, nagyon feltételes az az elsõ bekezdés...majd pont az elemzõk meg a kiadók mondják meg, hogy mikor fog elterjedni...
Hiszem ha látom.
Igen akar, mert sokkal praktikusabb, környezetkímélõbb, és rengeteg olyan új funkciót támogat, ami azelõtt elképzelhetetlen volt. De Te gondolom azok közé tartozol, akik ha valamit keresnek inkább végignyálaznak egy könyvet egy röpke délután alatt... Én inkább lefuttatok egy keresést egy e-szövegben néhány mp alatt.
De ez nem is meglepõ, sok embert láttam már, akik a weblapokat is képesek végigolvasni, mert így keresik azt a részt, amire kíváncsiak. Sajnos rengeteg még a digitális analfabéta, de szépen ki fognak halni, mert hatékony mûködésre képtelenek. Csak sajnos ma ez nem elvárás, mert a vezetõk nagy része is analfabéta még. Amint felfigyelnek egy munkahelyen arra, hogy milyen alacsony hatásfokkal is dolgoznak ezek az emberek, elindulnak a továbbképzések, személyi állomány frissítések.
nem kapcsolódik szervesen ide, de a dínóról jutott eszembe: mi lesz, ha Hamlet királyfi mellé még kapunk egy T-rexet is otthonra? nagy nagy dínóm-dánom...
Polemius: feladom. britt tudósok bebizonyították, hogy pistike honlapja és az amazon világméretû szerverparkja között VAN átmenet. mellesleg ki a betmen mondta, hogy a szerzõnek saját magának kell csinálnia egy saját honlapot, saját fizetõs izéval etc? senki. annyit próbáltam csak kifejteni, hogy 67 mánáger, 70 tördelõ, 40 szerkesztõ, 15 filozófus és 35 korrektor és 23 dizájner nélkül is meg lehet csinálni. és töredékébe fog kerülni. ha valaki ír 10 könyvet és nem tud helyesen írni és annyi stílusérzéke nincs, hogy tudja hogyan néz ki egy könyv, azt sajnálom. a többinek meg nem kell 63 mánáger, 70 tördelõ, 40.. , 15.. elég mindenbõl 2-3 is. és fele annyiba kerül. a kiadók ragaszkodnak a régi bevált technikához, hogy jól lenyúlnak mindent. a mai technikával meg a régi gépezet 80% felesleges. ha nehéz belátni, hogy pl ez a cikk sokkal drágábban jelent volna meg egy nyomtatott számítástechnikai magazinban, ahol 30ezer példányt kell megcsinálni, ahol minden oldal egyedi, és kell a 40 korrektor, hogy ne legyen benne hiba, akkor felesleges vitatkozni. ha csak ezt a cikket adnám ki egy magazinban akkor rámenne a gatyám. ha viszont 400 másikat is, akkor már megéri. mert kíváncsiak rá. plussz: én nem vennék semmilyen drm másolásvédelmi technikával védett tartalmat, mert egy könyvbõl is bármikor kimásolhatok egy oldalt. milyen jogon tiltják meg akkor, hogy többszörösítsem a digitális médiát amiért már fizettem? attól hogy megvettem egy könyvet, és még le is másolhatnám, nem fogok nekiállni másolni és pénzért osztogatni a kópiákat. itt is az játszik, hogyha olcsón elérhetõ, akkor nagyobb tömegekhez fog legálisan elérni.
Mellesleg az agyagtábla, a pergamen, a papirusz is legalább annyira jónak tûnhetett annak idején, mint a nyomtatott papír ma. Mégsem jellemzõ, hogy papírusztekercsek sorakoznának ma a polcokon.
Doktor Kotász:
Akarnak-e az emberek olvasni ilyesmin? A válasz: igen. Ha nem akarnának, akkor nem adnának el belõlük annyit. (Annak ellenére, hogy ezek az eszközök még kiforratlanok.)
"Attól, hogy valami tranzisztorból van, még nem jelenti azt, hogy rosz..."
Sokat dumáltok arról, hogy ekkora a kijekzõ vagy akkora, igényel-e külön tördelést, baromira okosak vagytok olyan dolgokban, amik még benneteket sem érdekelnek, nem hogy másokat.
Eközben mindegyikötök elsiklik a lényeg felett. Akar-e az ember ilyen szarokon olvasni egy könyvet? A válasz pedig az, hogy nem. Ez csak egy olyan felesleges technikai kütyü, ami olyan dolgot akar felváltani, ami sokkal jobb nála... Attól, hogy valami tranzisztorból van, még nem jelenti azt, hogy rosz...
waterman:
Ha kihagyod a kiadói költségeket (és ezzel azt amit egy szövegen dolgoznak), akkor amit kapsz végeredményben, az egy nagy rakás hulladék lesz. Ha láttál valaha szerzõi kéziratot, akkor ezt tudhatod. Ha nem láttál, akkor örülj neki, és hidd el nekem.
Másrészt, ha a szerzõ az ilyen módon saját kezûleg elõállított könyvet saját webshopban kívánja eladni.. Várjunk csak, hiszen legtöbbjük nem is ért hozzá! Szóval, a szerzõ valakire rábízza ezt. Hogy olcsó legyen, megkér egy ismerõst, aki olcsón elvállalja, hogy hétvégén összedob egy adatbázist, lerendezi a DRM dolgot (amit vagy kifizet, vagy jogtalanul használ, ezzel pert és jó sok pénzt kockáztatva), aztán hétfõn már meg is lehet venni a websopban, olcsón.
A webshopban, amit pár ember talán meg is fog találni. És páran még meg is veszik a gagyi kivitelû e-bookot. Olcsón. Többet nem is vesznek ott semmit.
Szóval a szerzõ kifizetett mondjuk húszezret Pisikének a webshopos megoldásért, meg mondjuk havi 5000-et, mert Pistike többeknek is dolgozik, és egy szerverrel több helyrõl keres pénzt. A szerzõ meg mondjuk eladott 10 könyvet az elsõ hónapban, 500Ft-ért. Az éppen a havi költsége.
De mondjuk van több könyve, és csak a havi 5000-et kell perkálnia, mert Pistikének van már webshopja, azt nem számolja fel költségként. A több könyv több eladás, mondjuk elad 30 példányt, 500Ft-ért darabját. Van tehát 15 000 Ft bevétele abban a hónapban, ebbõl ki kell fizetnie 5000-et Pistikének, ki kell fizetnie a DRM jutalékot, TB-t, SZJA-t kell fizetnie. A vállalkozást terhelõ adókat, járulékokat (mert ugye vállalkozóit kénytelen kiváltani ehhez már), és még nem is számoltam bele, hogy az ÁFA eleve elviszi nem kis részét az egésznek.
Szóval nem sok marad belõle a szerzõnek. Akinek ráadásul még be is kell ruháznia az egész elõtt a megfelelõ programokba (hacsak nem lopottat használ, de az kiderül elég hamar valószínûleg), és megtanulnia azt használni.
Figyeld meg komolyan gondolják ezek a nagy szakik a 2/3ad árat. Evvel aztán alá is írják a saját halálos itéletüket, pont mint anno a zenekiadók tették.
Hát éppen ez az! E-book esetén a sokszorosítás és kézbesítés digitális, aminek a költsége a 0-felé konvergál, ugyanakkor minnél többet adnak el, annál többfelé oszlik az összköltség! Ergo... Lásd amit írtam.
viszont ha úgy adnák ki, mint szövegfolyam (pl: world doc.), tehát nem oldalakra bontva és oldalanként formázva, akkor: -nem kellene tördelõhöz küldeni, -bármilyen olvasón olvasható volna
ok. tehát felsoroltad, hogy mit kell megcsinálni MINDEN esetben. te arra kerekítetted ki, mit csinál egy rakat korrektor meg a többiek (én ezt elintéztem a kiadói díjak ponttal értsd az elsõ ponthoz lentebb). én meg arra, hogy milyen háttér kell KIZÁRÓLAG egy szimpla e-booknak, hogy a szerzõtõl a fogyasztóig eljusson (ha nem jelenik meg nyomtatva is). nem egy amazon színvonalú könyvesboltról beszéltem, azt hiszem ha úszó tárgyról beszél valaki, akkor kevesen gondolnak rögtön repülõgéphordozó anyahajóra, de veled beletenyereltem.. hány diplomamunka születik adatbázis kezelés és webes szolgáltatások ötvözésével. php-tól az asp .net-ig egy rakat lehetõség és mindegyikkel lehet színvonalas webshopot is létrehozni (igényeknek megfelelõt). az általánosság talaján egyensúlyozva a magyar viszonyokból indultam ki, ahol nem minden weblap kerül 200 millió forintba..
Flammius: nagyon rég még gimiben csináltunk gimi újságot. tudom mekkora munka és szervezés van benne (pedig csak kb 12 oldalas kis valamik voltak). sõt! gépeltem több jegyzetet, közte analízis jegyzetet, ahol néha 10-12 perc volt egy képlet létrehozása, mert pl kétsoros volt, meg ilyenek.. - de ki beszélt errõl? az az alkotás folyamata. elég jól elhatárolható a terjesztés folyamatától. a terjesztés akárhogyan is nézzük annyi, hogy felkerül egy szerverre és a juzer letöltheti. ahol ezres nagyságrendû mennyiségek vannak e-bookokból, ott már az egy filera jutó költség tulajdonképpen minimális.
Szerinted mindegy, hogy egy könyvet adnak el, vagy 100000-et egy webshopon keresztül? Mindkét esetben ugyanannyi az összköltség is meg az egy példányra vetített költség? Ugye, hogy nem. Hogy lenne már a teljes ár nyereség?
(Arról nem is beszélve, hogy a digitális verziót is terhelik az átalányban mérhetõkön felül példányonkénti költségek az elõállításán túl. DRM jutalék, adó, mindenféle járulékok.)
Na ja, de mindezt egyszer kell elvégezni, aztán már csak copy&paste. Utána már csak a webshopot kell fenntartani, aminek költség szempontból mindegy, hogy mennyit adnak el belõle, nincs darabonkénti költség, így 100% a nyereség rajtuk (+áfa). Ergó sokkal ésszerûbb lenne a maximális eladási mennyiségre törekedni, és az árat ennek megfelelõen belõni. A 2/3-os ár a legkevésbé sem ilyen.
Látom sok közöd van az e-book készítéséhez... Mi az egyetemen non-profit alapon csináltunk pár e-book-ot, iszonyatosan sok munka, én ki is szálltam, mert napi 2-3 órát vett el.
Látom, nem sok közöd van a könyvkiadáshoz. Nézzük, mit kell csinálni a szerzõ által megírt szöveggel, mire te azt megveszed mint e-bookot, és elolvashatod:
A szerzõ megírja a mûvet, aztán elküldi a kiadóhoz. A kiadónál a szerkesztõ(k) megnézi(k), kb. azt kapták-e amit vártak. Aztán elküldik lektorhoz. A lektor (mint neve is mutatja), lektorálja, majd visszaküldi a kiadónak. A kiadó elküldi vagy vissza a szerzõnek, vagy egybõl nyelvi lektorhoz (vagy ha van erre ember ott, akkor kiadón belül nyelvileg is ellenõrzik). Ez után (vagy sokszor már közben) a tördelõszerkesztõhöz kerül, aki a tördelt verziót átküldi a szerkesztõnek, aki a nyelvi/szerzõi korrektúrára továbbítja. A visszaérkezett szöveget megkapja megint a tördelõszerkesztõ, aki elvégzi a javításokat, módosításokat. Ez az egész szerzõ-lektor-korrektor-tördelõ vándorlás több körös is lehet, attól függõen milyen könyvrõl van szó. A végén a szerzõ megkapja még egyszer a véglegesnek szánt változatot, amire már rábólint õ is meg mindenki.
Ekkor készül belõle normál esetben egy nyomdának szánt verzió, amit még átnéznek páran, több munkafázisban, aztán megy a nyomdába. Digitális verziónál nézzük, mi történik:
A könyv valószínûleg megjelenik papíron is a digitális mellett, tehát gyakorlatilag külön tördelést igényel. Ha nem csak szöveg van benne (hanem ábrák, illusztrációk, táblázatok), akkor ez eléggé macerás is lehet. A készre tördelt verzióból kell készíteni egy olyan formátumú könyvet, ami lehetõleg minél több típusú olvasón használható (ezt nyilván tesztelni is kell), és még ráadásul valamiféle DRM is van benne.
Amikor ez készen van, akkor - a nyomda kihagyásával - megy a terjesztõhöz. A terjesztõ fenntart (vagy saját maga, vagy megfizet inkább ezért hozzáértõ embereket) egy internetes boltot, ahol megveheted a könyvet.
Vagyis mi kerül pénzbe? A kiadó költsége a nyomdai költségeket leszámítva ugyanannyi (sõt, valószínûleg még kicsivel több is, a tesztelés, meg a DRM képes formátum használata után nyilvánvalóan fizetendõ díj miatt.) Hiszen ki kell fizetnie a szerzõt, esetleg a fordítót is, a rezsit, a szerkesztõket, a tördelõket, a grafikusokat, az összes egyéb munkatársát.
A terjesztõnek ki kell fizetni az informatikai háttér fenntartását (hiszen nyilván nem egy leharcolt 486-oson történik a netes bolt üzemeltetése, a szomszéd Pistike felügyeletével).
Amit tehát megspórolnak, az a nyomdai költség, a raktározás, szállítás, ilyesmik. Viszont vannak más plusz költségeik helyette.
Tehát amit te mondasz, hogy nem kerül pénzbe a kiadó, az adatbázis, meg amiket te felsorolsz, az egyszerûen nem igaz. Hidd el, nem akarsz olyan könyvet olvasni, amit a szerzõ kiad a keze közül elõször.
Ha pedig te egy hétvégén összedobsz olyan webshopot, mint ami pl. a Waterstones-nak vagy az Amazonnak van, ráadásul egyetlen mezei szerveren, akkor ne aggódj a könyvárak miatt, mert agyonkeresheted magad.
Mentsük meg a fákat! Tegyük tönkre a szemünket digitális maszlagokkal! Éljen Bill Gates látomása a saját 01001010 világáról!
miért lopás?? ezt komolyan kérded? egy e-bookkal mi dolga a kiadónak? semmi. nyista. zéró. NULL. leírja egy adatbázisba a fõbb adatokat aztán nesztek, kattints, töltsd le. szóval tételesen: ami pénzbe kerül: - csak a szerzõ jogdíja, és a további kunyerálók jogdíját kell megfizetned. - tárolni kell az e-bookokat. tízezrével EGY gépen. a kiadónak egy szervert kell csak bérelnie, még csak nem is egy öt kilences félét.. (nagy tételben, hosszútávon minimális ez a ráfordítás..) - a számlakiegyenlítés különbözõ módjainak infrastrukturális hátterének megteremtése (ez a sarki újságosnál nem jelentkezik egyedül) - az adatbázismotor létrehozása és karbantartása. (lehet hogy lenne nekem egy hétvége, weblappal együtt..) amiért e-bookként nem kéne fizetni: - nincs elõállítási költség. a szerzõ odahaza csinálhat egy pdf-et a doksiból.. - nincs papír költség és csomagolóanyag költség. - nincs nyomtatási, fûzési, ragasztási költség. - nincs költsége a raktározásnak (de egy pendrive kiadói részrõl..) - nincs költsége a szállításnak, a szállításhoz és terítéshez nincs szükség munkaerõre. - nem szennyezed a környezetet, van ahol pl a csomagolásra is megy ezért extra költség. - és nincs azon költség, hogy az ellátói láncon belül mindenki maximalizálja a maga kis profitját (a könyvesbolt bérleti díja, eladók munkadíja, a hólapátos ember a könyvesbolt elõtt és a többiek). ezért gondolom, hogy egy e-book, sehogy sem ér többet 3-400 forintnál, még a legeslegebb sem. a kifejezetten szakkönyvek esetleg 500-at is megérnének. mennyit kaphat a szerzõ ha a vavyan fable könyv ára 1668 forint? 250 talán? (ha valakinek van ilyen témájú pontos infója az írja le, mert ezt tippeltem.) némi konkrétabb infó, hogy kb mi kell 1 tonna papír elõállításához: fehér papír: kb 420 m3 víz, 1700kg fa, 720 kwh energia, 180 kg mészkõ, 90 kg kén, 6 tonna gõz, 60 kg klór újrapapír: 100 m3 víz, 1200 kg fekete fehér újságpapír, 300 kwh energia, 3 tonna gõz. ez csak a papír. szerintem egy könyv árának jó fele származik az elõállításából. így aztán szerintem a winyó-tányéron fél négyzetmiliméter értelmes bitsorozatért a valós, kézzelfogható, nyomtatott, szagos, 200grammos, lapozható, kölcsönadható, polcra rakható könyv árának 2/3át elkérni rablás. szerintem.
kvp egy pda és egy háttérvilágítás nélküli epapír kijelzõ ég és föld a szemednek. persze az sms-t tökmindegy melyiken olvasod, de a 200. oldal után érznéd Te is a különbséget :)
A 6"-os kijelzõ az körülbelül egy kis formátumú könyv oldaltükrének felel meg. Mint írták, nem újságolvasásra készülnek elsõsorban. Egyébként vannak nagyobb méretûek is, csak egyelõre eléggé borsos áruk van.
3psilon: Egyelõre tudtommal egyetlen tipust lehet megvásárolni itthon hivatalosan, azt 60-70e körül adják. (koobe/bebook/hanlin v3). De talán jövõre hozzánk is begyûrûzik pár tipus még. A kindle is állítólag indulni akar európában, meg remélhetõleg a Sony is lép az angliai eredmények láttán (ott slágerajándék lett karácsonyra).
waterman: Ha olcsóbban (2/3 áron, egy csomagküldõhöz képest, aki vélhetõen eleve nyomott árakkal dolgozik) adják, az miért lopás? Az e-bookot is elõ kell állítani, nem a fán terem.
"Csak baromi sok idõ lesz, amíg itt is elterjedt és elfogadott lesz."
Addig hasznalhatunk latptopokat vagy pda-kat ugyanerre a celra. Pl. en anno olvastam ebook-okat egy ti89-es szamologepen (kb. qvga monokrom kijelzo) de egy ibm thinkpad-en is (elforgatott xga kijelzovel). Egy msi vagy asus minilaptop 10 inches kijelzovel pont jo erre a celra (meg eleg olcso is) es meg szamitogepnek is hasznalhato. (erdemes 90 fokkal elforgatni a kijelzett kepet es konyvkent kinyitva fogni a gepet)
Ez szerintem kicsit olyan mint a bolti játék / Steam dilemma. Hogy õk ugyanannyiért adják, pedig nincs fizikai költség, kiskernagyker, és az összeset megeszik haszonnak.
Engem egyébként tökre izgat az e-book olvasó, jó technológia meg minden. Csak baromi sok idõ lesz, amíg itt is elterjedt és elfogadott lesz. Gondolom bejön és "most csak" 100.000Ft-ért megvehetjük majd, *ajándék* könyvvel... :S
ezek könyv olvasásra valók! az 5 col tényleg aprócska, de a 9col már akkora olvasófelület, mint egy átlagos könyv fedõlapja, a 11col pedig már a szótárakat is letakarja simán. szerintem az árukkal van fõként gond. na meg az e-bookok árával.. ahhoz képest, hogy nem kapom meg a könyvet egy darab papírkupacként, némelyik helyen szemtelenül sokat kérnek értük. találtam olyan netes boltot is, ahol ugyanazért az e-bookért 2/3 annyit kértek, mint egy másik (csomagküldõs) helyen a rendes nyomtatott könyvért!!! hát mi ez ha nem lopás?
Majd akkor fognak 'áttörni' ha annyiba fog kerülni egy reader mint most egy újság, olyan könnyû lesz, és akkora méretû. Ne röhögtessenek már az 5 meg 11 colos kijelzõvel...
Informatika és tudomány
És bocs, ha egy kicsit hosszú lére eresztettem volna a mondókámat. 
