Van egy teória, miszerint évmilliókkal ezelõtt nemhogy víz, de még élet is és fejlett civilizáció volt a Vénuszon. Ami aztán a Földre költözött át a nagy kataklizmájuk elõtt/után/közben... Õk építették a megalitokat, a Nagy Piramist is... Õk alapították Atlantiszt és Mu-t... õk telepítették az életet a Földre, majd többször is beavatkoztak az evolúcióba, hogy "hasonlatosságukra" egy humanoid fajt tenyésszenek ki. Az elsõ két prototípusa volt az új fajnak Ádám és Éva. E titokzatos civilizáció végig itt volt mellettünk az emberi történelem során, hol segített (pl Mózesnek), hol hátrébb lépett és eltûnt (pl most), hol ellenünk volt (Szodoma és Gomorra), a primitív ember mindig istenként tekintett a vénusziakra, érthetõ módon és valahol ez igaz is, hiszen õk a teremtõink, saját hasonlatosságukra... Hogy most hol lehetnek? Talán kihaltak, talán csak elrejtõztek, talán beolvadtak közénk és együtt élünk velük... nem tudni...
Mindez egy teória (méghozzá a saját szavaimmal írtam le ami épp eszembe jutott, tehát biztos hogy nem pontosan interpretáltam)... TE-Ó-RI-A... de szerintem igencsak érdekes.... nem kell tehát sem hisztizni, sem ellenkezni, sem hülyézni, TUDOM hogy extrém, tudom hogy furcsa és õrültnek tûnik elsõ blikkre... és nem hiszek benne, csak érdekesnek tartom. Az exogenezisben viszont hiszek, azaz hogy földönkívüli civilizáció - ha nem is vénuszi (bár ki tudja, lehet hogy a Vénuszon is voltak bázisai) hozta létre az embert...
E teória kör egyik atyja Robert Charroux, hitte és kutatta a vénuszi õsöket. Itt olvasható errõl több, akit érdekel. (elég komoly irományok nem idétlenségek!) http://titkostortenelem.org/
Egy érdekes biblia elemzést pedig itt olvashatunk egy magyar parakutató tollából,aki azt állítja, a Biblia maga a bizonyíték hogy földön kívüli kapcsolat volt az õstörténelmünkben, hiszen az egész Biblia földön kívüliekkel való kapcsolat története... http://mek.oszk.hu/04100/04179/
Hipotézisek felállítása jó játék és bizony hasznos is. Biztosan fordult már elõ, hogy bár az eredeti elméletet egybõl nem sikerült bebizonyítani, de az abból továbbgondoltat igen. A hipotézisek gondolkodásra serkentõ tulajdonságát se becsüld le, lehet valaki úgy felhúzza magát egy sületlenségen, mint te és nem nyugszik amíg nem bizonyítja az ellentetjét. Ez jó, mert a tudomány fejlõdését szolgálja. Vagy nem :)
Szia droidka!
Tetszett a vers, nemtom ki a szerzõ, olyan józsefattilás hangulata van (Nincsen apám, se anyám...) A költészet, akárcsak a zene vagy más mûvészetek, ha tényleg õszinték, és értéket akarnak hordozni, átadni, akkor ott megáll a tudomány, megáll az ész, mert ezek a szívhez szólnak.
Úgy érzem...nem is tudom hogy írjam le...szóval vedd úgy, hogy most megszorítottam a vállad, és kívánok neked is kellemes ünnepeket. Sok közös van bennünk.
Olyan is van a tudományban, hogy felállítanak egy hipotézist, és abból új következtetéseket vonnak le, és ha az beigazolódik, akkor valószínûleg igaz a hipotézis.
Nem hiszek már se a fûnek, se a fának! se anyáknak, se apáknak! Nem hiszek már se királynak, se hercegnek, kik vagyonukkal úgy hencegnek! Nem hiszek már se szolgának, se polgárnak, se magyarnak, se bolgárnak! Nem hiszek már se a csúfnak, se a szépnek, se ifjúnak, se a vénnek! Kik engem mind hülyének néznek! Nem hiszek már se hazugnak, se "igaznak" kik a szegénnyel csak kibasznak! Nem hiszek már se a "jónak", se a rossznak! Kik innen mindent csak ellopnak! Nem hiszek már se tanárnak, mind szamárnak! De legfõképp a több diplomásnak! Nem hiszek már se tudósnak, mind bolondnak! Mert magukért csak úgy bomolnak! Nem hiszek már se "okosnak" se butának! Kiknek ha igazat mondsz, csak utálnak! Nem hiszek már se a szónak, se írásnak, se törvénynek, se bírának! Nem hiszek már se az észnek, se a szívnek, se a száznak, se a tíznek! Nem hiszek már se ördögnek, se "angyalnak", mert ha papírod nincs: igaznak nem vallnak!
Nem hiszek már se a fénynek, se az éjnek! se a kínnak, se a kéjnek! Nem hiszek már se a vígnak, se a búsnak, se léleknek, se a húsnak! Nem hiszek már se kurvának, se a szûznek, se a víznek, se a tûznek!
Én e földön nem hiszek már senki másnak: csak a végsõ elmúlásnak!...
T.D.
Csak azt mondom, amit látok.:) Honnan tudja ENNYIRE, hogy mi van a bolygó belsejében??? Szerinted mi a nagyobb bûn, az ha az ember káromkodik, vagy ha valaki úgy osztja az észt mindenrõl, mintha mindent tudna? Én nem tudok mindent, de addig nem fogok mást gondolni azokról az emberekrõl akik ezt eljátsszák. Vagy akkor jó pofizzak? Pl.: ''Hû de okos vagy, igen, hû de biztosan igazad van!!!'' Imádom a karácsonyt, az is olyan egy õszinte ünnep, egy õszinte világban. :)
Ami a szívemen az számon. Talán ne adjon rá okot, hogy szidjam és akkor befogom.És tudod, hogy most konkrétan mi az ok? Az, hogy lehet akár tízmillió fok is egy bolygó belsejében, és ha teszem azt van valami, ami elnyeli, akkor láthatsz te abból akármennyit kifelé...
Addig tõlem ne várjon mást az ilyen.De én csak egy korlátolt barom vagyok, ne törõdj velem! BÚÉK!:):):)
2009-ben is imádni fogom az ilyen mindentudó tudósokat, akik mondják a tévedhetetlent arról, hogy mi a fszom van x bolygó belsejében, biztos mindegyik küldött le oda szondát, onnan tudják ennyire a tutit. :)
"Igen, ez is egy ok. A Mars jóval öregebb a Földnél. Viszont jóval távolabb is van a naptól, úgyhogy gyorsabban is hûlt. A Vénusz pedig egyelõre nem fog kihûlni; ahhoz túl közel van a naphoz. Mondom nincs számottevõ tengelyforgása, így a "dinamó" elv nem mûködik, ami elektromosságot, vagyis mágneses mezõt termeljen."
A Marson azért szilárdult meg a mag, mert elfogyott a rádioaktív anayaga a magnak, ami a bomlása közben hõt termel. Az, hogy a Naptól messzebb van, nem lett volna elég ahhoz, hogy gyorsan kihûljön. A kéreg alatt 1500-2000 fok van úgy saccra. Az a pár fok különbség az nem oszt, nem szoroz a hûlés szempontjából. A Marson is volt folyékony víz. Mondjuk akkor nem lehetett sokkal alacsonyabb az átlaghõmérséklete. Azóta azért van ott nagyon hideg, mert elvesztette a légkörét, és nincs minek felmelegedni, illetve nincs ami meggátolja, hogy a felszín az elnyelt napfényt hõsugárzással el is veszítse...
"Nincs mágneses tere? Lehet, hogy a tengelyforgása olyan lassú, hogy ezért nincs neki? Kár hogy ott sosincs jégkorszak!"
A mágneses térhez nem elég a tengely körüli forgás. Ha jól emlékszem, akkor ahhoz az is kell, hogy a bolygó felszíne alatt ne szilárduljon meg a mag, és ehhez az kell, hogy legyen utánpótlása a hõnek, tehát legyen benne elég lebomlanivaló rádióaktív anyag. Meg persze, hogy legyen elegendõ vas is abban a magban. :-)
Igen, ez is egy ok. A Mars jóval öregebb a Földnél. Viszont jóval távolabb is van a naptól, úgyhogy gyorsabban is hûlt. A Vénusz pedig egyelõre nem fog kihûlni; ahhoz túl közel van a naphoz. Mondom nincs számottevõ tengelyforgása, így a "dinamó" elv nem mûködik, ami elektromosságot, vagyis mágneses mezõt termeljen.
A Földnek azért van erõs mágneses védõmezõje, mert a magja még nem hûlt ki, ha kihûlt volna, akkor ugyanaz lenne a helyzet mint a Marson(ahol csak helyi mágnesezettség van, a kõzetekben, és a víz nagy részét szintén elvitte a napszél) Javítsatok ki, ha tévednék.
na, ez az elsõ eset amikor nem a zoxigént veszi ki a vízbûl hanem a hidrogént!
Ha jól tudom (vagy majd engem is kiigazít valaki) a Vénusznak nincs tengelyforgása. Vagyishogy van, csak olyan lassú, hogy egy fordulat éppen annyi ideig tart, amíg megkerüli a Napot. Így aztán mindig ugyanazt a felét fordítja a Nap felé. Ez a tengelyforgás eléggé általános holdak esetén, így kering többek között a mi holdunk is, meg az óriásbolygók néhány holdja. Ezért írja a cikk, hogy az árnyékos meg a napos oldalán. Így aztán nem valami búgócsiga égitest. S mivel nem elég gyors a forgás, elhanyagolható a belsõ olvadt mag lötykölõdése a szilárd kéreghez képest. Nem tudom jobban kifejezni magam. Tehát ergo szinte nincs is neki mágneses tere, ami a korpuszkuláris sugárzást elnyelné. Tán így van valahogy, vagy valami... mittudomén...
nem a halak itták meg, hanem hülye vénuszlakók addig szennyezték a vénuszt, míg az utolsó óceán is kiszáradt, és most jól ottmaradtak víz nélkül.most két lehetõség áll a vénuszlakók elõtt: vagy menten kipusztulnak, vagy elkezdik keresni a túlélésre megfelelõ bolygót...elõször saját naprendszerükkel kezdik...
Boldog 2009-et!!!
Hát én úgy tudom, hogy a Föld úgy gerjeszti a mágneses terét, hogy a mag a körülötte lévõ köpenyhez képest mozog. Ezek szerint a Vénuszon nincs ilyen. Javitsatok ki, ha rosszul tudom.
Hogyhogy, hogy hogy mi!? Hogy hova tûnt a Vénusz vize? Hát a nagy melegben megitták a halak, de mivel elfogyott, így a halak szomjanpusztultak és nem tudták többet kipisilni.
Szerencsére a Földön is melexik a klíma, de a halakat lehalásszuk, meg a vegyszerekkel is jól kiircsuk, így nem fogják tudni meginni mielött kipusztulnak, így szerencsére a Föld sosenem fog olyan helyzetbe kerülni, minta a Vénusz. Tudományosan be lett bizonyítva márez!
Ez a mondat önmagában hülyeség. Mikor hallottál olyat hogy a "napos oldalra" vonatkoztatva adtak meg emisszió értéket?! A fordításból vagy az eredeti cikkbõl kimaradt a felületelem, amire vonatkoztatják az adott értéket. Ha itt például 1 m^2-re vonatkoztatott az érték, akkor a 3,3 mol/(s*m^2) emisszió már jelentõs. De ki tudja talán az 1 km^2-re vonatkoztatva is sok lehet egy bolygó viszonylatában. Ehhez már nem értek....
Valójában errõl szól a tudomány maga. feltételeznek valamit valami miatt, majd továbbfejlesztik bizonyíték, vagy felfedezések függvényében. Aztán minnél több adat lesz annál biztosabbak lehetünk az adott dologban. És végül is így fejlõdik a tudomány. Mindig valami újjal egészítik ki a meglévõket... Persze van, hogy elég nagy az ugrás :)
Most, hogy jobban elkezdtük felfedezni a saját naprendszerünket, biztosan rengeteg olyank hirt fogunk hallani, amik az öreg elméleteket, feltételezéseket cáfolják/helyesbitik...
Sose voltam az. Arra céloztam, hogy az uccsó pár cikk arról szólt, hogy ellentétes vagy nagyon más eredményt kaptak az eddig feltételezettnél, de mindegy.
Szerintem könnyen lehet, hogy egy meteorit becsapódás következményeit látjuk...
Mily meglepõ, hogy mostanában a tudósok sose azokat az eredményeket kapják, amire számítanak...
Az alacsony vízkoncentráció ellenére Delva és munkatársai 2x10 a 24-en hidrogén atom, a vízmolekula egyik alkotóelemének elvesztését észlelte minden egyes másodpercben a Vénusz napos oldalán.
Javítsatok ki, de az asszem 3,3mol H2/mp. Ez azért egy fél bolygóra vetítve nem olyan sok. Csodálkozom, hogy egyáltalán mérni lehet.
Informatika és tudomány
