És fel is fedeztem a hibát a kisérlet leírásában! "A mozgás irányába esõ karon a futási idõt befolyásolja az, hogy odafelé a mozgó tükröt kell utolérnie, visszafelé viszont a féligáteresztõ tükör a jellel szembe jön. Ez olyan, mintha az utat az egyik irányba c-v sebességgel, a másik irányban c+v sebességgel tenné meg. " Hát nem mert c+v és -c+v, hiszen a haladás (v) mindenütt azonos irányú, a fénysebesség (c) nem!
Most látom van animáció a mozgásra is! Elöször nem töltõdött le csak az elsõ kép. Na de nézd meg az utolsó animációt! Kérdés együtthalad vagy nem a fény a renszerrel? Ha együtthalad, akkor megegyezik az álló rendszerrel, ha nem akkor nem! Ha együtthalad akkor, van olyan szakasz ahol fénysebesség+ haladási sebesség és van ahol fénysebesség- haladási sebesség (egészen pontosan az irányokat figyelembe véve -fénysebesség + haladás) Sõt oldalirányú haladás csak + mindenütt. Egyszerû egyenlet a+x=b+x. Akkor igaz ha a=b.
És még vannak egyébb elektromágneses hullámok is nem csak a fény! Gamma, béta, és alfa sugárzás, és van amelyre hat például az elektromos térerõ, van amelyikre nem. a gravitáció, miért ne hathatna a elektromágneses sugárzásra? Egyébként ez a hatás sokkal kisebb, mintha ha tér görbülne. És pont itt az ellentmondás, miért van eltérés a tér görbülete, a kisméretû tárgyak és a fény esetében? Valamint ha a tér görbületével magyarázzuk a fény együtthaladását a kisérletben, akkor az érkezõ fényre is ugyan akkora hatással kéne lennie, ezt írtam.
Nekem is ez a bajom, nem sok idõm van írni, kapkodva. Aztán meg mikor elolvasom, látom a hibákat, csak már nem lehet javítani.
Én azt az állítást cáfoltam, ami nem a fõ állítása az elméletnek (annyira nem, hogy komoly gondot okozott az elméletbe való beillesztése), hogy a fény minden vonatkoztatási rendszerben azonos sebességú! És ezért kellett nyakatekerten bûvészkedni az idõvel, és a térrel. Ha tisztán a relativitást nézzük az én modellem egyszerûbb! A bizonyításokkal meg egyszerûen az a baj, hogy nem tudtak mérni, még két vonatkoztatási rendszerben egyszerre! Ezenkívül az idõ lassulásának bizonyítékai pedig, mind a hullám tulajdonságaiból is következhet, tehát lehet igaz is, ha a az idõt a részecske eseményekhez definiáljuk. Ezt is külön vizsgáltam és sikerült olyan modellt alkotni amiben mûködik, de most más a téma.
De a relativitás elmélete igaz! Pont a kisérlet igazolja, mert a fõ állítás az, hogy a vonatkoztatási rendszert szabadon lehet vállasztani. Már pedig a kisérletben a Földrõl induló a Földdel együtt mozgó fény ezt igazolja! Egyébként az animáció szerint is pont ez történik, mert álló rendszerben ábrázolja a fényt. Próbálj olyan animációt készíteni amelyben a tárgyak haladnak! Csak abban az esetben kapod ugyan ezt az eredményt ha fény is mindenkor együtt halad a tárgyakkal! Ekkor fogod jól értelmezni!
Egyébként lehet vitatkozni, de onnan induljunk ki már, hogy a relativitáselmélet nem igaz, mert a fénysebesség nem is állandó, meg hogy a fény mint egy hagymát úgy kerüli körbe a földet. Amúgy ha a gravitáció nem a tér görbületét jelentené, akkor mégis miért hat a fényre, hiszen annak nincsen tömege. A Föld meg túl kis tömegû ahhoz, hogy a fény csak úgy körbeszaladja, ha ez igaz lenne, akkor ha kiállnál egy mezõre, látnád a hátadat:)(persze elméletben, ahol nincsenek hegyek).
A Michelson-Morley kísérletet pedig szerintem nem sikerült túl jól megértened. Ne abból a bonyolult pdf-bõl akard megérteni, itt egy egyszerû animáció rá, ami jól illusztrálja, hogy a fény sebessége mindig állandó: link
Ha az egész Badacsonyt telepakolnád, akkor leülhetnél a túlparton olvasgatni, mert szépen világítana a hegy. Nagyon gyenge példát hoztál fel azok után mennyit agyaltuk a témát. Ha már mindenáron kritizálni akarod, inkább olvasd el a cikket róla. Abban több meghiúsult próbálkozás után azért van egy kettõ lehetséges, de sajnos nem túl egzakt feloldás. Persze ez csak azt mondaná ki, hogy nem kell, hogy véges legyen az univerzum ahhoz, hogy véges mennyiségû fény jusson a Földre.
Még mindig mondom, hogy egy kvantumfizikai állandó elméleti értékéhez képest megjósoltak egy gyakorlati eltérõ értéket, amit azzal magyaráztak, hogy ezek a virtuális részecskepárok belezavarnak a képbe. És amikor kísérleteket végeztek ennek az igazolására, akkor az mindenki meglepetésére valóban nem az volt, aminek lennie kell, hanem ez a módosult érték. És az eltérés akkora volt, amit megjósoltak.
Ja, és lhet irni kvarkokrol, meg húr elméletröl, meg éterröl(ez marhaság szvsz) de attol még nem biztos hogy igaz, semmi vel nem tudod megcáfolni amit irtam, csak hangzatos ellen dumát nyomsz...persze..lehet hogy neked van igazad, de a lehet az nem biztos... mért ne lehetne egy tér magában végtelen és üres? és mért ne tágulhazna bele egyszerüen egy anyagcsomó, ugymond ösrobbanással? és mért ne lehetne ez ciklikus végtelen körforgása az anyagnak? mért kellene az anyagnak feltétlen összefüggnie a térrel??? a tenger és halas példára utalva, a hal nem a tengerböl lett! lehet hogy nem érzékeli a tenger mivoltát, de a létrejötte nem függ vele szorosan össze...a tenger az üres tér, a halak meg az anyag benne(csillagok bolygók stb)mi az összefüggés létrejöttükben a halaknak meg a tengernek? semmi! a végtelen üresség(tér) mért kellene feltétlen összefügnie az anyaggal? ez szvsz nagyon eröltetett elmélet... fenntartom a véleményem, mert semmivel nem cáfoltad meg, csak szép szakdumát nyomtál...a semmit:)
Ugyan kérlek, ilyen felsöbbrendü látszat dumákkal akarsz meggyözni?? sok tudományos dumát beleszõsz a mondanivalodba, és akkor már igazad van??? ugyanmáá Amit irtam, az éppoly lehetséges mint a te szakzsargonnal meg nagystilü elméleti dumákkal teleszõtt irásod..semmivel nem tudod bizonyitani elméleteid (ahogy én sem) de én nem jáccom meg hogy minden kétséget kizároan nekem van igazam.. én csak azt irom, lehet hogy nekem van igazam..és ennyi.
Akkor fér az Alpokra is, meg mögé is bõven. Azokból se fogsz egyet se látni. És pakolhatod még hátrébb és hátrébb, hiszen végtelen helyre elég szellõsen le lehet pakolni még végtelen sok dolgot is. :)
Az állítólagos Õsrobbanásra vannak tucatjával ellenérvek is: pl: Androméda-köd kékeltolódása, a galaxisok vöröseltolódása lehet akár egy optikai csalódás is, hihetetlen öreg bolygók és csillagok, stb. Ember legyen a talpán aki ki tud igazodni az érvek és ellenérvek hálójában. 14 milliárd év távlatából megmondani a tutit elég bátor dolog.
Sajnos a többség soha nem fog belenyugodni abba, hogy a skalármennyiségeket lényegileg csak fraktálként lehet értelmezni.A Planck-hossz, a legkisebb egység csak egy szükségszerûen bevezetett fogalom, hogy egy vonatkoztatási rendszert lehessen rá építeni, hogy legyen mihez viszonyítani, hogy a gyakorlati életben el tudjunk igazodni.
A geometriában a pont a legegyszerûbb és legalapvetõbb fraktál. Ez által lehet elképzelni az összes többi dolgot is, úgymint az részecskéket, a hullámokat az állítólagos szuperhúrokat... Mivelhogy utóbbiak is csak vonalakkal ábrázolhatóak, a vonalak pedig pontokból épülnek fel.
Ha jól emlékszem asszem' Arisztotelésznek voltak hasonló gondolatai, hogy a dolgok szerinte a végtelenségig oszthatóak.
Menj le a Balaton partjára éjszaka, rakj le egy LED-et a tulsó partra... Várj nem is, rakj le 50 LED-et Badacsony tetejére és próbáld meg megkeresni õket Siófokról. Tegyük fel full sötét van. Szerintem nem nagyon fogod látni õket. Ja és rakjál közelebb is mondjuk pár reflektort ami a szemedbe világít. Sok szerencsét a kereséshez. És akkor itt még nincs por, meg egyéb ûrben keringõ baromságok a fényforrás és a szemed között.
A homogenitásban semmilyen rész különbség nincs, gondolok arra, hogy mindenût egyforma benne az energiája már ha beszélhetünk ilyenrõl! Egy részecskét meg alkotóelemeire lehet bontani tehát nem homogén! De az is lehet ,hogy rossz a logikám.
*"Az õsrobbanás pedig nem más volt, mint a valódi anyag, és a virtuális anyag (azaz a tér) keletkezése."*
" - Nem értem, mert az õsrobbanás eredménye pár anyagdarabka, ami mibõl is jött létre? és az hol is volt ez a forrás elõtte???? A semmibõl?!?, de abból aztán frankón kialakult! WOW! Ez nagyon meredek, mert a semmibõl teremt, csak azért, hogy a teret, mint az anyag attribútumát használja, de ez egyszerûen nem szükséges."
Az anyag is csak energia, és ha a tér is csak anyagpárok hálózata, akkor az is energia. Itt egyszerûen arról is lehet szó, hogy a kezdeti összes energia, ami egy részecskében, egy szuperrészecskében öltött testet, az felbomlott apró kvantumokra, amiknek egy része energia, egy része anyag, egy része tér formályában létezik.
Az õsrobbanás pedig nem más, mint az univerzum összes energiáját egybefoglaló egyetlen kvantumrészecske maghasadása volt, az univerzum elsõ részecskebomlása.
felfoghatod az õsrobbanás elõtti szingularitást, hogy egyetlen részecske, ami az összes energiát magában foglalta, és csak lebomlott.
Egy feketelyukban is elképzelhetõ, hogy nem nagymennyiségû részecske van, hanem a sok részecske kvantumtulajdonságai szummázódnak egy szuperrészecskében, és amikor valamilyen anyag beleesik egy feketelyukba, akkor egy új, nagyobb energiájú, tömegû részecske jön létre.
Egy valamit sosem tudtak megmagyarázni az õsrobbanással kapcsolatban! Mégpedig ,hogy mi késztette azt a végtelen sûrûségû és tömegû homogén szingularitást, hogy úgymond "felrobbanjon"! Semmilyen megmagyarázható oka nem volt hogy ebbõl a tökéletes állapotból egy másik inflálódó állapotba kerüljön!
Doktor Kotász : "A tér nem oszthatatlan, hanem kvantumszerû." Ez a tér/éter struktúrájának a talán mûködõ leírása, de ez semmilyen ellentmondásban nincs azzal, hogy maga a tér (ami kvantált) mikortól létezik, illetve mekkora a kiterjedése. Hol van az ellentmondás a sturktúra és a létezés ideje között?
Mér régen vágytam az éter újra alkalmazására. Ez jó hír!
"Talán, amikor azt mondjuk, hogy a tér görbül, akkor ez a "kvantumtérrács" torzul." - Nem kell torzulnia ahhoz, hogy a tömegnövekedséhez, stb. hasonló hatás jöjjön létre, de egyszerûbben. Az éterrel/ráccsal könnyebb magyarázni, mint azzal, hogy hát izé megnõtt a tömege, mert a képlet izé...
"Az õsrobbanás pedig nem más volt, mint a valódi anyag, és a virtuális anyag (azaz a tér) keletkezése." - Nem értem, mert az õsrobbanás eredménye pár anyagdarabka, ami mibõl is jött létre? és az hol is volt ez a forrás elõtte???? A semmibõl?!?, de abból aztán frankón kialakult! WOW! Ez nagyon meredek, mert a semmibõl teremt, csak azért, hogy a teret, mint az anyag attribútumát használja, de ez egyszerûen nem szükséges.
"amiben a halak nem tudják, hogy a víz létezik" - OK, de miért hiszi a hal, hogy a víz vele született és csak is vele? Mi van ha a hal egy a sok õsrobbanás közül és nem zavarja, ha elõtte már voltak és úgymond "használt" teret kell betöltenie?
Ez nem kozmológia, hanem kvantumfizika. Nézz utána a húrelméletnek, illetve a "virtuális részecske" kifejezésnek. Gyakorlatilag az elvetett éter fogalmát kezdték újra szalonképessé tenni.
De ha a kozmológiában szeretnél a nyomára bukkanni a tér kvantumos felépítésének a felvetéséhez, akkor Hawkings a feketelyukak esemeényhorizontján történõ párolgás elmélete után nézzegelõdj!
Elmélete szerint, ha egy feketelyukat nem venne körül anyag, ami belepotyog, ha elég messze van a többi anyagtól, akkor az "szivárog" A feketelyuk eseményhorizontján tér kvantumegységeit alkotó virtuális anyag-antianyagpárok a határozatlanság miatt kilépnek az eseményhorizontból, az egyik bele a lyukba, a párja meg ki, és az a párja nélkül anyagivá változik.
Ki mondta, hogy azzal van lejáratva, hogy nem értek egyet vele???? Láthattad, hogy milyen hsz-re válaszoltam, de vannak itt még gyöngyszemek: "És mi van ha a fénysebesség állandója 0 és tulajdonképen mi rohanunk el mellette?" "Végtelen csillag * végtelen foton / végtelen távolság / végtelen idõ mennyi?" meg még idézhetnék párat.
Ha azt hiszed a specrelt védõ fanatikusok szektájába tartozom akkor csúnyán benézted. De tartom az álláspontomat, hogy általában ami itt zajlik az a téma lejáratása. Kb annyira mint a Hold mint ûrhajó, náci bázis a Holdon stb témák.
Jó annak, aki nem ért a kozmológiához. El tudja dönteni, hogy melyik elmélettel ért egyet továbbá ki tudja nyilatkozni, hogy a tér kvantumos. Irigykedek.
"Egyik elmélettel sem értek egyet. szerintem a tér végtelen és mindig is létezett, nem az ösrobbanás hozta létre..a tér üres és kiterjedésében végtelen, Az anyaghalmaz, amit mi az univerzumunknak hivunk, az ösrobbant bele, és tágult szét, kb 20milliárd fényév távolságra. véleményem szerint végtelen sok ilyen anyaghalmaz létezik, és folyamatosan pulzál a végtelen térben. Az ösrobbanás nem a teret hanem csak a most benne lévö anyagot hozta létre, és dobta szét.. persze ez ellentmond a most divatos elméletekkel, de én igy gondolom. semmi nem mond ennek ellent..."
Alapvetõen tévedésben vagy. A tér nem oszthatatlan, hanem kvantumszerû. Van egy minimális távolság, aminél nincs kisebb. Mintha egy kockásfüzetnek a rácspontjai lenne a tér, és minden ilyen rácspont egy részecskepár, vagy egy "hurok". Ezeknek a részecskéknek a kvantum szerinti mennyiségei összességében nulla. Ha valamiben az egyik "pozitív", akkor a párja "negatív".
Magyarán a tér az dugig televan részecskékkel, amik a "hagyományos" módon nem hatnak a többi részecskére.
Ajánlanám figyelmedbe a húrelméletet. Az elméletbõl levezettek egy jóslatot, ami egy kvantum állandó a várttól való eltérését jelezte elõre. Ez pedig a fizikai kísérletekben utólag kimutatható volt.
Tehát amikor egy részecske áthalad a téren, akkor ezekkel a virtuális térrészecskékkel párt alkot, és úgy halad tovább, hogy átrezeg a szomszédos térrészecskére. Gyakorlatilag a folyamatos mozgás, apró kvantumtulajdonságok teleportációja. Tehát nem az anyag mozog át, hanem a tömege, spinje, töltése, ugrik át a szomszéd virtuális részecskére.
Talán ez is lehet az oka a fénysebesség határtulajdonságának. Talán, amikor azt mondjuk, hogy a tér görbül, akkor ez a "kvantumtérrács" torzul.
Az õsrobbanás pedig nem más volt, mint a valódi anyag, és a virtuális anyag (azaz a tér) keletkezése.
Te azt képzeled a térrõl, hogy egy üres valami, pedig inkább olyan, mint egy tenger, amiben a halak nem tudják, hogy a víz létezik. Azt hiszik, hogy az a tér. Pedig az is egy anyag, aminek a tulajdonsága az, hogy mozogni lehet benne, áramlik, sodor (ezt egy hering fizikus görbült térnek értelmezné), és nem enged egy sebességnél tovább gyorsulni. Ami közel áll ehhez, az az éter kifejezés.
Egy adalék a ha végtelen, akkor végtelenül fényesnek kell lenni dilemmához. 1.) Az univerzum tágul, amit nem mozgással, hanem felfúvódással ér el. Magyarán két objektum nem halad egymástól a térben, hanem tér keletkezik közéjük. 2.) A keletkezett térmennyiség pedig arányos a távolsággal.
Ebbõl pedig logikusan következik, hogy egy távolság után a távolodás meghaladja a fény sebességét. (ez azért lehetséges, mert nem a térben távolodik a két objektum, hanem tértöblet keletkezik a két objektum között.
Ha pedig az univerzum végtelen lenne, akkor is vannak olyan részei, amik a fénynél gyorsabban távolodnak tõlünk, és ebbõl a részbõl van a több, mert az végtelen, míg a fénysebességnél lassabban távolodó rész az pedig véges.
Így pediglen a végtelen univerzum túlnyomó többsége soha sem fog velünk bármiféle fizikai kapcsolatba, kölcsönhatásba lépni.
Így mégha igaz is lenne, hogy a végtelen univerzum végtelen fényességet jelent, a tágulás (felfúvódás) miatt ez meghiusulna.
1: Összekevered a teret az anyaggal, szerintem rossz amit irsz
2: Aha, hasraütésszerü...tudod hány ilyen igaz elmélet született ugy hogy eleinte hasraütésszerü volt?? és akkor mivan, attol még akár igaz is lehet...ja, hogy te azt mondod nem??? ez aztán az érv!!
3: mért mondana ellen?? amit irtál értelmetlen, kicsit bövebben, mért is mond ellent annak amit irtam?????
és hogy nem elmélet, szerinted, csak szerinted... szerintem nem rosszabb mint bármelyik másik
És mi van ha a fénysebesség állandója 0 és tulajdonképen mi rohanunk el mellette?
tudom tudom egyébként. Az is-is spekulációt, de azért ez így nevetséges;]
"Ha a fény színe a távolodás/közeledés függvényében változik, de a sebessége nem, akkor a megteremtett fény/foton frekvenciájára van csak hatással a mozgás a sebességére értelemszerûen nem."
Vagyis életbe lép a doppler-effektus. Vagyis a távolodó fényforrásnak csökken, a közeledõé fényforrás frekvenciája nõ. Vagyis most a fény mi? sok sok foton rohangálása, mely halad x sebességgel, vagy valami "túlvilági" hullámforma?;] Vagy gyorsabb, vagy lassabb és azért változik, vagy valami egészen más;]
Nem feltétlenül. Bár én kétlem hogy az univerzum végtelen lenne.
Gondolj bele ha volt õsrobbanás akkor az egész univerzum egy szingularitásból kezdett tágulni, létrehozva a teret és az idõt. Ezek szerint viszont a korai állapotában volt 1nm, 1mm, 1km .... átmérõjû, tehát nem volt végtelen és ma sem az, csupán nem látjuk a szélét.
Vagyis ha az õsrobbanásban jött létre akkor véges, legyen bármekkora, táguljon bármilyen gyorsan. Ha végtelen akkor viszont nem az õsrobbanás hozta létre.
Természetesen a nagyon távoliakból nagyon kevés fény jönne, úgyhogy egy bizonyos távolságon túl már lényegtelen az univerzum kora. Egyébként pontosan emiatt nem hiszem hogy létezhet fényes éjszaka. Bár arra nagyon kíváncsi lennék vajon hogyan nézhet ki az ég egy olyan bolygón ami egy gömbhalmaz közepén van.
toto66 : "Nagyszerû, már kapisgálod! Ezért marhaság az a tétel, hogy a fény minden vonatkoztatási rendszerben azonos sebességel halad!"
Ma azt a feladatot kaptam, hogy állítsak fel hipotézist az ellenkezõjére, ezért picit magam ellen írok. Próbálom a mai betevõ teóriát röviden leírni:
A fény képes lehet tetszõleges sebességgel mozgó fényforrásból tisztán fénysebességgel terjedni, függetlenül a fényforrás sebességétõl. Ha a fény a forrásból nem kilövésre kerül, hanem megteremtésre, akkor megoldható. 'A' test elfelé mozog 'B'-tõl és világít B felé. Még ha A fénysebességgel is távolodik B-tõl, akkor is a fény ezek alapján aktuális A-B távolságot tisztán fénysebességgel teszi meg, és nincs közben relatív sebesség különbség (itt soha nem érhetné el B-t). Így sem a fényforrás, sem a megfigyelõ sebessége nem számít.
A kérdés "csak", hogy a csillagokban pl. a fény atomi szinten "kilövõdik" (nincs rá jobb hasonlatom), vagy a fényforrás megteremti azt adott pontban, ahonnan a fény fénysebességgel indul el a születési irányába függetlenül a teremtõ forrás sebességétõl? Olyan mintha gyalog vagy futva tennél le a földre (oda teremted) egy távirányítású autót, ami adott sebességgel elindul. Az hogy gyalog vagy futva teremtetted oda a kisautót, az nem változtat annak a sebességén. Hangsúlyozom, hogy nem ledobod a cuccot, hanem teremted.
Ha a fény színe a távolodás/közeledés függvényében változik, de a sebessége nem, akkor a megteremtett fény/foton frekvenciájára van csak hatással a mozgás a sebességére értelemszerûen nem.
Az én értelmezésemben a 2D-s lény 2D-ben is létezik, ami esetleg egy sík. A sík és a gömb érintkezése egyetlen pont. Ezért a 2D-s lény el sem indul soha, mert egyetlen pontot lát... Nem hogy végtelennek, hanem éppen a legvégesebbnek látja a lehetõségeit. Vagy egy lépésnyit lát 3D-ben is?
Ha anyag csak egy pontban letezett, a ter kifejezes lenyegeben ertelmet vesziti. Az hogy sok ilyen anyaghalmaz van es ezek pulzalnak, hasrautesszeru megallapitasok. Az pedig hogy "ösrobbanás nem a teret hanem csak a most benne lévö anyagot hozta létre" mar onmagaban ellentmond az altalad eddig felvazoltaknak.
Nem mond ellent a "divatos" elmeleteknek, mert nem is egy elmelet. Sorry.
Egyik elmélettel sem értek egyet. szerintem a tér végtelen és mindig is létezett, nem az ösrobbanás hozta létre..a tér üres és kiterjedésében végtelen, Az anyaghalmaz, amit mi az univerzumunknak hivunk, az ösrobbant bele, és tágult szét, kb 20milliárd fényév távolságra. véleményem szerint végtelen sok ilyen anyaghalmaz létezik, és folyamatosan pulzál a végtelen térben. Az ösrobbanás nem a teret hanem csak a most benne lévö anyagot hozta létre, és dobta szét.. persze ez ellentmond a most divatos elméletekkel, de én igy gondolom. semmi nem mond ennek ellent...
Hi Mindenki! Szerintem ti nagyon rosszul értelmezitek a "végtelen univerzum" fogalmát. Az univerzum számunkra végtelen, de mégis véges. Olyan mint egy felfújt lufi a 2D-s lényeknek. A lufi ugye 3D-s, de a 2D-s lények számára végtelen, mert bármerre is indulnak el, mivel csak a felületén tudnak mozogni, sose érnek a "végére".
vagy inkább túl idõs az univer. nem? a távolodó autó fénye is egyre halványabb, nem? vagy ha van olyan galaxis, ami közeledik hozzánk, akkor az egyre fényesebb lenne...vagy nem?
Olyan okos vagy, de tényleg! Miért nem repülsz oda azonnal és baszod le õket, hogy mekkora hülyék, hadd legyen újabb magyar Nobel-díjasunk! Eszem megáll, komolyan...
Deloi: Lehetséges, de magát a fórumot tekintem a cikk értelmezési folyamatának, hiszen egymagam messze nem érthetem a cikket. Bár néhány mondat arra utal, hogy találgatnak és egy kísérleti állapotban lévõ modellrõl van szó. A vakon lövöldözök, hátha bejön egyébként nem rossz módszer...
Legjobb kutatási iránynak azt tartom, amikor számítógépes modell segítségével modellezzük a legapróbb alkotó elemeket (kvark, húr, stb.) iszonyatos mennyiségben persze, amelyekbõl hagyjuk kialakulni magát az anyagot illetve azok tulajdonságait. Ha ennek hatására megjelenik a gravitáció, fény, mágnesesség, stb. akkor jó az alap, addig nem. Olyan, mintha az alap "legót" keresnénk, de lehet, hogy ez csak gyermeteg gondolkodásom szülötte... Vélemyényem szerint egy összefogó modellben nem szereplet eleve a gravitáció, csak következmény lehet. Kizárólag az alap legó(k?) tulajdonságait lehet felírni, lehetõleg ne 26 dimenziós modellel :D
az univerzum legkorábbi idõszakáról rendelkezésre álló "lenyomat" "Többé már nem teljes õrültség azt kérdezni, hogy mi történt az õsrobbanás elõtt" "A felfúvódás írja le a világegyetem tágulását" "Mindezt észlelésileg egy lepel borítja"
Ja, és mindezért fizetést kap... Gratulálok. Meg mindenkinek aki bekajázza ezt a sok baromságot. Kíváncsi lennék, hogy ha megkérdeznénk a professzor urat, meg a bandáját, hogy mit csináltak mondjuk 10 évvel ezelõtt ugyan ezen a napon ugyan ebben az órában, akkor el tudnák-e mondani???
De nagy valószínûség szerint nem sikerülne nekik... De akkor meg hogy a fenében merik etetni a jónépet a spekulációikkal, hogy mi volt x millió évvel ez elõt...
Feltételezéseket cáfolnak újabb feltételezésekkel és ez a tudomány? Ez nem tudomány, ez átverés...
"Jelenleg a megfigyelhetõ univerzum mérete körülbelül 13,72 milliárd fényév, azaz elvileg ilyen messzire lehetséges ellátni (abban az értelemben, hogy legfeljebb ilyen távol lehetnek most azok a pontok, amelyeknek a korábban kibocsátott fényét ma látjuk)."
Azért nincs világos éjszaka mert nem elég idõs hozzá az univerzum. Lehetnek tõlünk több billiárd fényévnyire is galaxisok, de egyszerûen még nem ért ide a fényük, és minél messzebb vannak annál kevesebb fény érkezik hozzánk.
"Õ szerintem a lelke mélyén nagyon is jól tudta, hogy az õ elméletei ezer sebbõl véreznek, csak eddig még mindenki készpénznek vette"
Már rég van ezeregy elmélet a relaitivtáselmélet megcáfolásásra, csakhát amit ennyire készpénznek vettek, azt nehéz csak ugy pikk-pakk eldobni. Én pl.: valamelyik könyvemben, asszem Michio Kaku: Hipertér c. könyvében olvastam olyat is, hogy a fény könnyen lehet a 4. dimenzió rezgése.
Kedves Deloi, értelmes vitapartnerek vitáznak, méghozzá úgy, hogy érvelnek. Én állítok valamit, lehet megcáfolni! Egyébként Ge3lan hogy lehet lejáratni egy témát, azzal, ha valaki nem a te véleményeden van? Netán olyan kérdés hangzott el amire nem tudod a választ? Egyébként a dolog hasonlít a hit vitára. Én nem tudom mi az igazság, csak gyanítom mi nem az! „Szeresd, aki az igazságot keresi! De óvakodj attól, aki már megtalálta!” A lentebb linkelt könyvbõl idéztem! B0nFire! Azzal kisérlettel bizonyították a fénysebesség állandóságát, amelyrõl lentebb kiderült, hogy rosszul értelmezett! Lehet, hogy Einstein is úgy járt, hogy a kisérlet következtetéseit nem ellenõrízte le, hogy helyesek vagy hibásak, csak elfogadta és ehhez kreált egy jó elméletet? Pedig pont azt a részt igazolja a relativitás elméletébõl ami a leg szeniálisabb, hogy szabadon lehet vonatkoztatási rendszert választani!
Nem tudom valaki arra gondolt-e, hogy ha mi egy nezopontbol vizsgaljuk a vilagurt akkor lehet hogy a mi nezopontunkbol vegesnek fog latszani mert a vegtelen targyak egymast fedik. Egyszeru pl ra ha valamit szemem elott tartok akkor az a hata mogott levo reszbol eltakar egy bizonyos reszt. Igy lehet ez a kinti egitestekkel is azok a hatalamas napok bolygok mind takarnak valamit amit mi nem latunk meg hiaba gorbul el a feny vagy megtor valahol olyan pontba jut ami nekunk nem lathato mert eltakarja valami. Mert mi barmerre is nezunk egy bizonyos tavolsagon tul mar nem jutunk el. Mert a latoter betelitodik a sok apronak tuno targyakbol es befedik az egesz latomezot.
Hû, látom egy kissé elborultak a dolgok, azt hiszem, akkor én itt abba is hagyom. Azt hittem, ennél értelmesebb vitapartnerek vannak, de amit a relativitáselmélet körül levágtak páran, az ütõs, vagy inkább szomorú. Johnsmitheger, te meg nem is tudod rendesen értelmezni a cikket, majd, ha sikerül, akkor irkálj róla.
A nagy vicc pont az, hogy bármilyen irányba is mozogsz, a feléd érkezõ fény sebessége ugyanakkora. Kerekítve 300 000 km/s. Az ember ugye úgy okoskodik, hogy ez akkor annyi, ha én is és a fényforrás is nyugalomban vagyunk egymáshoz képest. Na, ha én most 120 km/h sebességgel mozgok a fényforrás felé, akkor a felém érkezõ fény sebessége a fent említett 300 000 km/s+ a 120 km/h. Pedig nem lesz több akkor sem, mivel ezt a sebességhatárt nem lépheti át semmi. Ugyanez az inverzére is vonatkozik. Ha 120 km/h sebességgel távolodok a fényforrástól, akkor a hozzám érkezõ fény sebessége ugye fény-120 km/h. A gyakorlati mérések erre is rácáfoltak. Akkor is 300 000 km/s a fény sebessége, függetlenül attól, hogy közeledem, távolodom vagy éppen nyugalomban vagyok a fényforráshoz képest. A fénynek ez a furcsa tulajdonsága rendkívüli módon zavarta Einsteint, mert ez ugye fizikai képtelenség, ennek ellenére mégis így van. Aztán Einstein összehajigált egy relativitás elméletet, sõt kettõt, az általánosat meg a speciálisat, meg bevezette az elméletébe a "kozmológiai állandót", mert sehogy sem akart az univerzum úgy viselkedni, ahogy õ szerette volna. Õ szerintem a lelke mélyén nagyon is jól tudta, hogy az õ elméletei ezer sebbõl véreznek, csak eddig még mindenki készpénznek vette, és meg sem próbál vitába szállni vele. Holott õ tudta, hogy ez így nem gömbölyû. Lehet, hogy azóta egy felhõ szélén ül, és röhög rajtunk.
Bizony volna mit rendberakni a relativitás elmélet tájékán, de ilyen kijelentések meg egyéb hozzád hasonló pionírok olyan szinten lejárattátok már a témát, hogy már szégyen akár foglalkozni is vele. Tényleg kár, hogy ez a színvonal, és ez jut el az emberek nagy részéhez.
Bocs, hogy még látszólag off-olok! De szerintem a téves bizonyítékok leleplezése nagyon is illik egy ilyen cikkhez! A mûholdak pályját szokták említeni, mint amikor a tér megörbül a Föld körül, okozván a gravitációt! Ebben az esetben azt szokták mondani az objektum egyenletes egyenesvonalú mozgásban van és nem hat rá erõ. viszont a tér görbül és ezt követi. Na de ha egy egyenesvonalú mozgást gyorsítok annak az iránya nem változik! Viszont a mûholdé igen, ugyanis az emelkedik. Ha tehát a gravitáció görbült tér lenne akkor ez nem következne be! Persze azt tudom ez csak modell és lehet bizonyos dolgokat kiszámolni vele. De minek ha épp úgy a valósággal is számíthatunk! Meg a modell nem is azonos a valósággal. Az 1, 2 szám egy modell. Hasonlóan viselkedik néhány esetben mint a valóság. például: van két alma ezt el lehet felezni és egy egy almát kapunk, mint a számok esetében, és ezt remekül használhatjuk, de próbáljunk almát hatványozni almával, na az nem megy, még a számok esetében ez mûködik. Ezt azért írom, hogy nem szabad kidobni az elméletet, csak javítani, a hibákat kiszedni...
toto66 hozzászólását olvasva jöttem rá: a fény sebessége nem lehet minden inerciarendszerben ugyanakkora, mert a sebesség irányt is meghatároz! Minden esetben ugyanarra megy a fény???? Na eeeeeezz :DD
Elolvastam az angol wiki-s Olbers' paradoxont és ennyire gyermeteg hozzáállást még nem láttam. Végtelen csillógó mûtyûrök mindenfelé és a matematikai háttér :DDD Késõ esti viccnek is gyenge!
If the universe is assumed to contain an infinite number of uniformly distributed luminous stars, then: (Hát ezt meg honnan vette, már az elsõ "ha" hibás és végtelen naív!)
1. The collective brightness received from a set of stars at a given distance is independent of that distance; (mondjuk, hogy a foton nem fárad el soha. Ezzel nem is volt baj.(eddig:)) 2. Every line of sight should terminate eventually on the surface of a star; (Olbers gondolom 6 évesen álmodta ezt karácsonykor, ez egyszerûen hamis) 3. Every point in the sky should be as bright as the surface of a star. (Ez részben igaz, amikor pont belenézel a napba :D ) Ezt a srácot mindig beküldték, amikor a hold az égen volt???? Már a szomszédban sem mûködik...
Szóval hibás feltételezésekbõl indul ki és nem jut sehova. A magyar szó erre a balfasz! (elnézést, de az elõzõ hozzászólásomért intést kaptam, ezért ez még a mérsékelt volt) Azt hittem egy axiómákból álló rendszer gyermekeként megszületett paradoxont találok erre egy gagyi gyermekmesét. Ezzel óvodában lehetne villogni, de inkább bölcsõdében. Olbers nevét törlöm a kontakt listámról...
A végtelen számú világító és végtelen számú nem világító test hol ad teljes fényt? Másfelõl legyen. Dõljön be a fullos fényáradat, még akkor sem tudok elképzelni teljes fehérséget, ha csak egy pici esély is van az interferenciára, akkor már beérkezés elõtt szétinterferálják egymást a nyalábok. Kis esélye van, de a végtelenben ugye :)
A tér görbülésérõl. Nagyon jó lenne a tér görbülésének bizonyítására az elõbbi kisérlet, mert ha a Napot vesszük mozdulatlannak akkor a Földön a kisérletben szereplõ fénysugár egyszer görbült a Föld pályájának megfelelõen, és görbült a Föld forgásának megfelelõen. Egyébként nem találkozott volna a két fénysugár. Ami azt bizonyítaná, mivel az elméletben a fény egyenesen terjed, hogy a tér görbül és ezt követi a fény. Nahát egy frászkarikát! Ha ez így lenne akkor nem lenne holdfogyatkozás! Azt könnyû belátni, ha a tér görbül a Föld körül, és ezt a fény követi (mint a kisérletben gondolhatjuk) akkor a Hold pályáján lévõ fény a Föld körül meggörbült tér miatt egyenesen a holdat világítaná meg holdfogyatkozáskor, mégpedig minden oldalról! Mint egy hagymát lehet elképzelni a jelenséget. a hagyma rétegei összeérnek a másik végén. De ez nem így van. Tehát mi történik mégis a kisérletnél, bizony hozzáadódik minden sebesség a fény indulásának pillanatában, és nem is veszti el! Innen kezdeve megcáfolható, a világegyetem keletkezésére vonatkozó néhány elmélet....
Szóval Olbers paradoxont és egy sor kisérletet rosszul értelmeznek egyesek: Olbers megcáfolva, mert igaz hogy végtelen sok foton érkezik, de a megfigyelésre véges az idõ. Ajánlom figyelmedbe amit már eegyszer leírtam a szorzások és osztások nem csak szorzás végtelennel! Ezután például a kedvenc rosszul értelmezett kisérletem: A kisérlet amely megváltoztatta... Ezt keresd meg! Olvasd el figyelmesen! És pontososan az ellenkezõjét bizonyítja mint amit leírtak benne! És mind ez egy profán hiba miatt, ami csoda hogy nem verte ki a szemüket! És pedig az a hiba, hogy az interferométerhez is valamint a 90 fokkal elforgatott fényhez is és az egész hóbelebanchoz hozzáadódott a Föld sebessége. Ha ez nem így lett volna akkor jelent volna meg az interferrencia. Magyarán a Földet ilyenkor állónak tekinthetjük. De ha egy olyan vonatkoztatási rendszerbe helyezzük, ahol a nap a mozdulatlan, akkor ez a fény egyszer haladt fénysebességel, +Föld napkörüli sebességével +Föld tengelye körüli sebességgel. Csak itt van a csavar, (és nem kell hozzá az idõvel manipulálni!) ezek nem minden esetben azonos irányú sebességek. És ebben a rendszerben ha belegondolsz csak így lehetséges, hogy nem volt interferrencia, sõt mi több a fénysugarak csak így találkozhattak egymással, akkor ez azt bizonyítja, hogy a fénynek nem állandó a sebbesége minden vonatkoztatási rendszerben. Pedig pont ennek ellenkezõjének bizonyítására használják ezt a kisérletet. Miért írtam ezt ide? Mert teli vagyunk olyan kisérletekkel, amelyek alátámasztják az elméleteket, és ezeket senki nem meri megkérdõjelezni. Nem is gondolkodnak rajta, ha már a könyvekben benne van, hogy bizonyíték erre meg arra. Egészen addig nem fognak megfelelõ elméletet találni, amig ezekkel a szent tehenekkel le nem számolnak. A relativitás elmélete nagyon jó! De saját maga ellen szól, mikor a fénnyel idõvel hókuszpókuszol! Mert pont a relativitás elméletében van megfogalmazva ennek a kisérletnek az az értelmezése amit én adtam! Ameddig nem pontos (pontosabb) elmélettel látunk neki az olyan dolgok vizsgálatának, amelyeket ez a cikk is ír, addig csak sötétben tapogatózunk. A kevesebb több lenne, tehát meg kell hagyni az elméletbõl azt, és csak is azt ami igaz, a többit úgy kell kezelni mintha soha nem is létezett volna. Mert nem születnek új Einstein-ek, illetve ne várjuk. A 21. század már megteremtette, annak a lehetõségét, és szükségességét hogy nem egy ember kell az elõrelépéshez. Tehát nem rossz ez a vita itt sem, de úgyan így vitáznak azok is akik értenek hozzá? Napi szinten edzik a gondolataikat? Akkor mégis miért nem indulnak el valamilyen jó úton? Ahelyett hogy hókuszpokuszolnak fekete energia, meg egyébb sületlenségek segítségével, ráadásul egymásnak ellentmondó publikációkban. Bár igaz ez itt csak bulvár, de én mindig megnézem létezik-e az a személy akire hivatkozva írják a cikket. Az egyetemek honlapján többnyire megtalálhatóak.
Ha én egy véges életû személynek fogom fel önmagamat, akkor nyilván egy véges világot látok magam körül. De ha úgy, hogy végtelen lehetõség áll elõttem arra, hogy milyen formában létezzek, akkor lehet a világ végtelen számomra. A semmi az minden lehetõséget magába foglal.
"mi az élet értelme", "mi volt az õsrobbanás elött" stb... Asszem már leírta valaki, de csak ismételni tudom:42! Ez a válasz, a végsõ válasz a kérdésre - Az élet, a világmindenség meg minden. Mert lehet ugyan, hogy Douglas Adams poénnak szánta, ennyi erõvel éppen neki is lehet igaza. Sok sok elmélet van - ezeknek a "tudósoknak" is meg kell tudni indokolni a létjogosultságukat, - de ez még nem jelenti azt, hogy egy szemernyivel is komolyabban kéne venni, mint mondjuk itt a fórumon bárki vad ötletét.
"Mi van ha dinamikus egyensúly van?" A sztatikus világegyetemre gondolsz?
1. Ilyen lehet ha végtelen sok anyag egyenletesen oszlik el. Ilynekor egyforma vonzóerõ hat mindenre minden irányban. Régen (Newton) ilyennek képzelték el, de az egészet elrontotta az Olbers paradoxon.
2. Másik egyensúly, ha nincs végtelen sok anyag, de van vmi taszító erõ (mint a kozmológiai konstans). De ebben az esetben az egész rendszer gravitációsan instabil, ez csak egy matematikailag lehetséges megoldás, mint egy hegyére állított ceruza.
A csillagok energiája véges idõ alatt elfogy. Az hogy jelenleg világítanak csillagok azt jelentni, hogy vagy nemrég keletkezett az egész, vagy már végtelen ideje folyamatosan új anyag termelõdik, amibõl új csillagok lesznek.
Mi a megoldás? Végtelen ideje végtelen sok csillag nem világíthat, mert akkor már a csillagok több ezer fokos fekete test sugárzása töltené be a teret és minden egyéb energiát nem termelõ égitest is felmelegedett volna erre a hõmérsékletre. Marad az, hogy végtelen sok csillag világit nem régóta, vagy véges sok világít nem régóta. A galaxisok vöröseltolódása, háttérsugátzás stb pedig nem a sztatikus világegyetem képét erõsíti meg bennünk.