"Pont jó, mert a finn zászlóban is eredetileg egy b*szott nagy Swastika szerepel" Egyrészt az elnöki zászlóban szerepel, nem a nemzetiben, sem a címerben; másrészt a szvasztika egy õsi jelkép, és a "jobbra forgó" 45 fokkal eldöntött változata a nemzetiszocialisták jelképe.
"a, telepít egy Virtuál PC-t vagy VMware-t és a benne futó gépben azt nem csinál csak, amit szégyell..." Vállalati környezetben, jól konfigurált Active Directory-s szerver és Windowsos kliensek esetében aligha telepíthet.
1. Most nem magyarországról volt szó hanem Finnországról Pont jó, mert a finn zászlóban is eredetileg egy b*szott nagy Swastika szerepel
2. Nem zsidók, hanem Nokia akarja felügyelni a munkásokat ua.
3. Nem lehet feltelepíteni akármilyen programokat céges gépekre akkor is van egy pár lehetõség: a, telepít egy Virtuál PC-t vagy VMware-t és a benne futó gépben azt nem csinál csak, amit szégyell... b, beloggol egy másik gépre VNC-vel, vagy RDP-vel és az On-Screen keyboardot használja, amelyet a local gépen futó keylogger nem monitoroz...
4. Nem tudok tor alapú levelezõkliensrõl Pedig van natív is, pl. Firefox Torral+Thunderbirddel, egyébként meg simán rákonfigolod egy akármilyen levelezõkliensre a localhost-on futó tor proxyt pl. a 9050-es (default)portra és a 127.0.0.1-re ( 127.0.0.1:9050 )
5. A TOR nem véd keyloggerek, spybotok és más hasonló nyalánságok ellen... lásd 3-as pont
Már nem azért, de ha valaki kiakar vinni céges anyagot, akkor nem e-mail-ban teszi meg. Ez teljesen hülyeség. Nyilván ha az anyag olyan, akkor egy teljesen elszeparált hálózaton kell tárolni és csak terminálon keresztül szabad elérhetõvé tenni. Ennyi és ehhez még nagy fejlesztés sem kell.
itt másról van szó, amit a nokia nem fog elárulni.
"Pont amirõl te beszélsz, azt hívják ipari kémkedésnek. Itt arról van szó, hogy tiszteletben tartják-e a jogokat." Nézzük csak itt állít a cikk: miután 2005-ben kiderült, hogy az egyik kínai konkurense megszerezte a cég titkos fejlesztési terveit Tehát volt ipari kémkedés, ami indukálta ezen kellemetlen válaszlépést.
"A másik dolog az, hogy itt megint sérül az ártatlanság vélelme. Ha én ilyen helyen dolgoznék, és feltételeznék rólam, hogy én "iparikémkedek", lehet, hogy úgy megsértõdnék, hogy azonnal fel is mondanék." Igen ám, de akkor egy K+F-t is magára vállaló cég hogyan védekezzen az ipari kémkedés ellen? Adhat nagyobb fizetést, kellemessé teheti a munkahelyi légkõrt, buzdíthatja a dolgozókat (küldheti õket csapatépítõ tréningre), alkalmazhat vállalati pszichológust, írathat velük alá titoktartási nyilatkozatot - elegendõ ez? Igen, eléggé paranoid helyzet ez...
igen hallottam... sokat tanulhattak volna a komcsiktól megfigyelés ügyben. De bocs, most nácizni menõ, mert a volt komcsik vannak most hatalmon :)
"A harmadik, hogy ha valakit magánlevelezésen kapnak, akkor pedig a tartalomtól függetlenül marasztalják el, mivel szabályt szegett már azzal, hogy nem munkaügyben levelezett." Mivel eleve tiltott magán jellegû levelek küldése ergo ez nem kérdés, viszont a többi valódi probléma
1. Most nem magyarországról volt szó hanem Finnországról 2. Nem zsidók, hanem Nokia akarja felügyelni a munkásokat 3. Nem lehet feltelepíteni akármilyen programokat céges gépekre 4. Nem tudok tor alapú levelezõkliensrõl 5. A TOR nem véd keyloggerek, spybotok és más hasonló nyalánságok ellen... szóval már megint csak hülyeséget irtál, de nem baj ezt már megszokhattuk tõled
Rosszul idéztél. Kell a következõ mondat is, abban van a lényeg: "Kérdés, hogy ez utóbbit, a tartalom megismerése nélkül miként érnék el." A válasz: sehogy. A levél teljes tartalmát végig kell parse-olni ahhoz, hogy megtudd, milyen csatolmányokat tartalmaz. (Ha érdekel, techinkai részletekkel is tudok szolgálni).
Mondjuk az az ipari kém aki a céges emailcímét használja arra hogy kiküldjön dokumentumokat, hmm... nem körültekintõ :)
Ezek inkább jobban jönnek mondjuk egy trösztellenes / kartellezési bírósági eljárásban. - Valahogy az "a cég az enyim" illetve "csak a céges emailcímmel vagyok valaki" attitûdû emberek szívesebben használják a céges levelezõrendszert privát ügyekre, mint mások.
Pont amirõl te beszélsz, azt hívják ipari kémkedésnek. Itt arról van szó, hogy tiszteletben tartják-e a jogokat. Természetesen, amikor valaki állásra jelentkezik egy cégnél, és felhívják rá a figyelmét, hogy a cég belsõ szabályzata szerint ehhez joguk van, attól kezdve nincs mit vitatni. Elfogadta a játékszabályokat azzal, hogy munkaszerzõdést kötött a céggel. A nagyobb baj az, hogy eddig nem létezett ilyen rendelkezés, és ezt a munkaadó - és ebben az esetben teljesen indifferens, hogy milyen megfontolásból - egyoldalúan módosítja. Itt van a bibi.
A másik dolog az, hogy itt megint sérül az ártatlanság vélelme. Ha én ilyen helyen dolgoznék, és feltételeznék rólam, hogy én "iparikémkedek", lehet, hogy úgy megsértõdnék, hogy azonnal fel is mondanék.
A harmadik, hogy ha valakit magánlevelezésen kapnak, akkor pedig a tartalomtól függetlenül marasztalják el, mivel szabályt szegett már azzal, hogy nem munkaügyben levelezett.
Szóval itt több érdek is sérül, azért van az ütközés. Egyébként semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy ha a cégek jobban a dolgozók körmére néznek, és a magánéleti dolgait nem a céges cuccokkal oldja meg. Itt gondolok elsõsorban a munkahelyi telefonra, amit még mindig nagyon sokan magánügyekre használnak, ráadásul munkaidõben. De a telefonbeszélgetéseket sincs joga senkinek lehallgatni, csak abban az esetben, ha már gyanúsítják valamivel, bizonyítékot gyûjtenek, és erre hatósági engedélyekkel is rendelkeznek. Ellenkezõ esetben a törvénytelen úton megszerzett bizonyítékokat nem használhatják fel a bizonyítási eljárás során.
Olvassátok már el még egyszer: "A tervezet értelmében a cégek a munkatársaik által küldött, illetve fogadott elektronikus levelek tartalmát nem ismerhetnék meg, viszont ellenõrizhetnék a feladó és a címzett nevét, e-mail címét, a küldés idõpontját, a csatolmányokat, valamint vizsgálhatnák a küldemények témáját."
Tehát a tartalmat nem vizsgálják, csak "a feladó és a címzett nevét, e-mail címét, a küldés idõpontját, a csatolmányokat, valamint vizsgálhatnák a küldemények témáját".
Tehát itt a tartalom RSA-val történõ titkosítása kevésbé játszik szerepet, hisz itt a vállalati levelezésrõl van szó (ahol a vállalati levelezõszervernek szüksége van a címzettre és a feladóra, pláne ezt el is tárolja); a TOR sem, hisz céges rendszerekrõl értekeznek a cikkben (ahol a dolgozó nem telepíthet akármit a gépére - hacsak nem õ a rendszergazda).
Vegyünk egy példát: dolgozol egy cégnél, amivel meg vagy elégedve. Mivel hazai cég a hazai gazdaságnak termel (adózik, szerepet vállal az ország gazdasági életében,...). Az egyik munkatársad fogja magát és a cég fejlesztéseit kiadja egy külföldi konkurens cégnek. A külföldi cég ez által helyzetelõnyhöz jut, a te céged meg bevételkiesést szenved el. Rossz esetben nem csak a cég jár rosszul - hanem neadjisten Te is (kevesebb bevétel, kevesebb munkabér, vagy akár elbocsátások), és az országod is.
Szóval megkérdõjelezhetõ a Nokia lépése? Meg. Viszont akkor mi a helyzet az ipari kémkedéssel?
Ezt nem értem. Nekik nincs ilyenjük? Az érdekes rész a második bekezdésben áll!
178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendõ.
(2) A büntetés egy évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
használjanak TOR-t az még a gazdasági világválság ellen is véd
Egyszerû a megoldás: PGP+RSA(vagy EC) 2048bit ennyi. ebbe a életbe fel nem törik... mina
Informatika és tudomány
