Az égitestek látszó fényességét szokták magnitúdóval jelölni, minél nagyobb a szám, annál halványabb az égitest. A viszonyítási alap (vagyis nulla magnitúdó) jelenleg a Vega látszó fényessége. Egy magnitúdó eltérés 2.5-szeres látszó fényességarányt jelent, azaz a skála (inverz) logaritmikus. Létezik negatív magnitúdóérték is, ilyen pl. a Hold vagy a Nap látszó fényessége.
Hello! Sorry, hogy igy letámadtalak, csak nagyon nem volt érthetõ a mondat, aztán azt az Oort-ködöt már nem birtam ki! XD Amugy alapvetõen nyitott vagyok az ilyen dolgok felé. Tudom mi fán terem a Nibiru, utánnanéztem. Sokan cáfolnak mindent, azt a 80-as évek beli cikket is kiforgatták mindkét oldalon. Szerintem nem létezik, a leg alapvetõbb érv ellene, hogy az amatõr csillagászok miért nem jelentenek be tömegesen észlelést?
Jah, és mellesleg NEM gázóriás, HANEM barna-törpe...
Alt+Fn+[a szamokkal jelolt betuk] Ez tipusonkent valtozik, pl az enyemen m=0 j=1 k=2 l=3 u=4 i=5 o=6 7=7 8=8 9=9. De lehet, hogy nalad mashol lesznek. Altalaban szamok is rajta szoktak lenni a billentyukon kicsivel es/vagy eltero szinnel, de pl. az en esetemben ezek mar lekoptak.
#25 rigidus: Bocsáss meg, de errõl tudnál valami forrást linkelni.
Eddig ugyanis én úgy tudtam, hogy az "Eris"-t egy 3 fõs csapat (Mike Brown, Chad Trujillo, és David Rabinowitz) fedezte fel 2005 January 5-én (2003 October 21-es felvételeket használva). És kezdetben X bolygó, késõbb Xena aztán végül Eris elnevezést kapta (a wikin biztos van róla valami cikk).
Egyébként 2006 óta nem bolygónak hanem törpe bolygónak (egyes forrásokban plutoidáknak) nevezik ezeket az objektumokat (fõleg mióta egyre többet találnak a kuiper öv térségében: pl Haumea, Makemake ...).
Viszont Nibiruról és Zeosról én személyszerint még nem olvastam (illetve valami rémlik a babilóniai teremtés versekben az "Enuma Elish"-ben, de annak nem sok köze van a témához, ha jól emlékszem ott amúgy is Mardukkal áll kapcsolatban és sokak szerint a "Jupiterre" utal).
Szóval hálás lennék bárminemû információért. "A jó pap holtig tanul" - hogy egy népszerû frázist idézzek, s bár nem vagyok pap attól még tanulhatok.
Egész jó a cikk. Szerintem fogom is távcsövemet és utazok vidékre.
Rigidus: thx a korrekciót, így már világos:)
off Szia rigidus! Ha már összefutottunk: notebookon, hogy lehet beírni Alt-tal az ékezetes betûket? Mert itt ugye nincs számbillentyûzet. A kötekedõkre meg rá se ránts.
Koszonom, emlekszem en is... igy kezdodott a hozzaszolasom.
"És ha már nyelvtanozó, akkor raktyá rá ékezetet a mondatodra, lyó?"
1. Nem jo, de egyebkent ha mar a mai napi serelmeid utan nem volt kibe belehuznod a retkes labadat, akkor legalabb mar valahogy burkoltan kene, hogy nem reklamozod a rosszindulatot. (Ezek szerint ez teged nem is zavar.)
2. Ha meg veszed a fardsagot hogy szandekosan lecsereled a pontos "j"-ket a mondataidban "ly"-ra egy olyan hozzaszolasban ahol a nyelvtanorat szandekosan irjak kulon akkor talan okosabb lenne a groteszk humorodat magadban tartani es felismerni a hasonlo celzatot.
"És ha meg külföldiül csinát billentyûzeted vaaan, akkor meg tanuld meg az altkódokat, hoty nyavajoghassá az ékezetek miatt, lyóóó?"
3. Az alt-kodokat nagyjabol 15 eve almombol felebresztve is ismerem, ugyhogy a nagyszeru otlet elvetve... Evek ota nem hasznalom es a Dalai Lama elso unokatestvere kedveert se fogok felbena kezekkel + ceruzavegekkel ket valtobillentyun tornaszni a laptopon es vadaszni az atlosan alfabetikus billentyuzetekre zsufolt numerikusakat, nemhogy egy telitarral celtablat keresgelo, cipojet masokon fenyezo forumozoert akit senki nem kenyszerit, hogy olvassa.
4. Nem az ekezetekert "nyavajogtam", hanem azert mert a forumozo cseszegetni kezde a cikkirot a semmiert.
5. Ha a foldrajzi tartozkodasi helyzettemmel es/vagy az ekezeteimmel tovabbra is problemad van (immaron masodszor!) akkor a hozzaszolasaim elkerulese meg mindig egy nyitott alternativa szamodra.
6. Viszont ha meg igy is elfojthatatlan kenyszert erzel, hogy olvasd a hozzaszolasaimat es valakire ill. esetleg a tobbi bekes, vagy netan nehany offenziv forumozot helyretevore rendszeresen bicskat nyitogassal, akkor meg kell keresni vele egy pszihologust mert ennek neve van: manias depresszio + uldozesi mania.
(Reszedrol a kozosseg demoralizalasa iranyulo kesztetes pedig errefel nem uj felfedezes. Tobb eve itt vagyok a forumokban, de en meg tisztan joindulattal, segito vagy epito szandeku hozzaszolasodra nem emlekszem. Ettol meg persze lehet, hogy akad ilyen, csak ritka mint az Egyenlito menten a jegtakaro.)
A fentieket pedig minden hatso szandekot mellozve kerem toled, nem csak a sajat nevemben, hanem mindazon forumozok neveben akikbe rendszeresen "belebotlassz".
Nem koszonom meg a "helyesbitest" senkinek mivel ezt a szandekot nem tapasztaltam a hozzamszolok reszerol igy roviden onkentesen korrigalnam a korabbi irasomat:
1. Oort kod helyett Zeos-nak hivjak. 2. "gazorias" --> szamos forras igy hivatkozik ra - ezek szerint tevesen.
Mindezektol a pontatlansagoktol eltekintve a lenyeg nem valtozik, a csillag es a bolygo is letezik. A NASA deli sarki teleszkopja figyelemmel kiseri, eloszor 82-ben tunt fel. Nagyjabol a 90-es evekben viszont lecsereltek a nevet Nibiru-rol Eris-re az adatbazisukban. Erdekes, hogy Pl. KStars-ban egyik sincsen benne (sok mas egyeb mellett).
Totális képzavar. Az Oort-felhõ a Naprendszer határa, eddigi ismereteim, de javíts ki, ha tévedek. Mi az, h a csillaga a Jupiternél kétszer nagyobb gázóriás??? legalább ötször nekifutottam az elsõ pontnak, de nem sikerült értelmeznem
Ne is tarcsá itten nyelvtan órát, lyó? Mert asz nem ide való, és ha nem tudki a törög szultán akkó meg pláne. És ha már nyelvtanozó, akkor raktyá rá ékezetet a mondatodra, lyó? És ha meg külföldiül csinát billentyûzeted vaaan, akkor meg tanuld meg az altkódokat, hoty nyavajoghassá az ékezetek miatt, lyóóó?
A csillagok meg szépek, értem? Akkor is ha az üstökösök is, m'key?
"...de a csillaga az a egy Jupiternel ketszer nagyobb gazorias, neve Oort kod."
Mivaaan? Nem értem pontosan, mit akar ez a mondat jelenteni: - A csillag a Jupiternél 2x nagyobb gázóriás? Mivaan? - A csillag neve Oort-köd? Tudod te, hogy mi az az Oort-köd?
> Richárd, ha te látod szabad szemmel az 5-ös magnitúdójú objektumot, akkor te Terminátor vagy, vagy hazudol! Emberileg ki van csukva!
Nyelvtan orat nem fogok tartani, hogy a jovo ido jelzoit mirol lehet felismerni de a lenyeget kivastagitom a cikkbol:
"Az elkövetkezõ néhány hétben egy újonnan felfedezett üstökös figyelhetõ meg az égbolton, ami az idõjárás függvényében talán még szabad szemmel is észlelhetõ lesz."
> Nibiru hívek már biztos látják szabad szemmel :)
Szerintem a "Nibiru hivek" minimum olvastak annyit a temaban, hogy legyen gozuk rola mi is az.
1. A Nibiru az bolygo es ahhoz tul kicsi, de a csillaga az a egy Jupiternel ketszer nagyobb gazorias, neve Oort kod. 2. Eloszor szabad szemmel 2009 Majus 15-en lesz lathato. 3. Utana pedig nem sokkal mar csak a Fold deli feltekerol lesz kovetheto. 4. Az Oort kod fenye sarga es nem kekesfeher.
az üstökösök pont itt a földközelben kezdenek el csóvát nyújtani, lévén, hogy pont itt a föld közelében kezd el olvadni a víz, amibõl túlnyomórészt állnak, ezért egyáltalán nincs kizárva hogy mégiscsak látható lesz
A magnitúdó a csillagok vagy más égitestek fényességének mértékegysége. A látszólagos magn. az a fényesség, amilyen fényesnek az objektumot a földrõl látjuk. Az abszolút magn az a fényesség, amilyennek az objektum 32,6 fényév(10 parsec) távolságból látszana.
7,1 magni az egyéni rekordom, egy rendesen kitágult emberi pupilla fényszennyezésmentes helyen, kellõen sötét égen simán ellát 5 magnitúdóig, példámból látva még tovább is.
5 magnitúdós diffúz objektum látható akár falusi égrõl is. Példa rá az M13, ami picit még halványabb is, mégis megpillantható tiszta nyári éjszakákon. Persze tudni kell, hol keressük, elfordított látás alkalmazása sokat segít.
Nibiru hívek már biztos látják szabad szemmel :)
fõleg, ha az elsõ 20 évedben nem nyitottad ki a szemed, és ezért minden receptor ép :D
Nagyon-nagyon messze kell menni a városoktól, és télen ez mindig jó kihívás...
Kedves Bonfire,
+5 magnitúdó valóban elég halovány, de ez a látszólagos fényesség a városi fényektõl távol elvileg még szabad szemmel is észlelhetõ.
Informatika és tudomány
