"Amúgy is agyrémnek tartom, hogy nem az állam ellenõrzi a pénz kibocsátásának mennyiségét, hanem privát bankok. "
A privát bankoknak semmi köze a pénzkibocsájtáshoz. Pénzt csak a jegybank bocsájthat ki. A számlapénz az más, de annak is leszabályozott rendszere van. A jegybank nem az államtól független, hanem a kormánytól. És ez jó is, ha így marad.
"Kicsit mintha most zsarolni próbálná a kormány ezeket szervezeteket, amelyek révén eddig csak szívtunk és gyarmatosodtunk."
Csak az a baj, hogy ez nem zsarolás. Kb. úgy néz ki, mintha egy nyeszlett 40 kg-s hülye gyerek odamenne két kigyúrt állathoz és elkezdene beszólogatni nekik. Nem tudjuk mivel zsarolni õket, nekünk nagyobb szükségünk van rájuk, mint nekik ránk. Szép elgondolás, hogy próbáljuk erõsíteni a pozíciónkat, de ezt nagyon nem így kéne, fõleg nem egy gazdasági válság közepén, ahol a magyar gazdaság romokban hever és ez a két szervezet az, amire támaszkodhatunk, ha el szeretnénk kerülni az államcsõdöt. Gyakorlatilag a kormány, most széllel szembe hugyozik.
A többire nem reagálok, mert... fogalmazzunk úgy, hogy nem hiszek az nwo-ban :)
Szerinted a FED az amerikai jegybank az privát-e vagy állami ? Elárulom neked föleg Rotschild bank ! A Rotschild-ok és több bankárdinasztia közös bankja 1913-óta ! Ezt sohasem reklámozzák de olvass utána ! Az esztelen profithalmozás és inflációgyártás egyik fellegvára az amerikai befektetési bankokkal és a tõzsdei értékpapirkufárokkal karöltve ! Az egyik égetõ legnagyobb probléma a pénzt csináljunk pénzbõl és ne állitsunk elõ terméket értékpapir doktrina ami miatt a reálgazdaságtól ( értékteremtõ ) levált a pénzgazdaság ( spekuláció ) , és emiatt egymás hegyin hátán álnak a fedezetlen kötvények , értékpapirok stb amit még a fedezetlen pénz jelenléte is fokoz . Egyszóval létezik a világon egy virtuális lufigazdaság ami mögött semmilyen valódi érték nincs ! Egy tõzsdei ökör-köri kör ami csak a folyamatosan bajt csinálja !
Azt hiszem a bannerben az a szép pirossal írt szöveg elég jól olvasható. Aki nem képes elolvasni, illetve értelmezni, azt hiszem nem igazán való a fórumra, szóval ennek megfelelõen tessék szépen kommentelni, értve?
"1. Ha semmibõl teremtenek pénzt, akkor mi van, ha kézpénzben kérek 1 millió forint hitelt? Mit kapok? Mert akkor elvileg semmit nem tudnának adni."
Nos, mivel tudnak adott esetben adni, akkor talán a jelek szerint mégis csak van készpénzük, nem igaz? :)
"2. Magyarországon egy jelzálogba helyezett ingatlan bank általi birtokba vételekor megtámadható-e úgy szerzõdés, mint a filmben(Zeitgeist:addendum) mondták annak érdekében, h a hitelfelvevõ bírtokában maradjon az ingatlan? azaz mi lenne a kimenetele egy olyan pernek, mint a filmben? (a fickó visszakapta a házát, mert bebizonyosodott, h a bank nem rendelkezett a kölcsön-pénzzel, mint tulajdonnal)"
Az amerikai jogrend más elvû, mint a magyar (római jogrend vs. angolszász jogrend). Ugyebár amerikában beperelheted egy vasaló gyártóját, és pert is nyerhetsz ellene, ha nincs a vasalóra ráírva, hogy az felmelegedhet és megégethet... Ie.: ez nem járható út itthon. (egyébként ez nem akkora probléma - a kérdés, hogy miért vett fel hitelt az illetõ, és miért nem tartotta be az általa aláírt szerzõdésben foglaltakat...)
"3. A fizetésem amit a munkámért kapok, képvisel-e valós megteremtett értéket? Azaz létezhet-e értékteremtõ tevékenység egy olyan rendszerben, amiben a kizsákmányolás nem a rendszeren kívülrõl támad, hanem annak része? Azaz ha a fizetésem valaki tartozása, akkor hol a munkám valós értékének ellenértéke?!"
Külön kellene venni a pénz értékét és a munkád értékét.
Legyártasz egy széket mondjuk -> ez valós, megteremtett érték, nemdebár? Lekönyvelsz valamit -> ez akkor minek minõsül? Valós értéknek?
A pénz fizetõeszköz, nem megteremtett érték. A pénzzel veszünk meg mindent, teljesen mindegy, hogy 10 deka parizer a boltban, vagy egy óra munkát fizetnek ki vele.
"4. Megváltozhat-e ez az egész valaha? Kinek, mit kellene tennie hozzá?"
Megint alapvetõ értelmezési problémáról van szó. Egész pontosan mit is akarsz megváltoztatni?
A bankrendszer azért jött létre, mert igény volt rá. A pénzrendszer azért jött létre, mert igény volt rá. Mire akarod megváltoztatni? Visszatérni a cserekereskedelemre?
A rendszer hibája az, hogy hozzászokott ahhoz, hogy hitelbõl épített légvárakat. Légvárakat, amelyeket a verseny hajtott. Aki nagyobb légvárat épített, az versenyképesebb volt. Addig, amíg össze nem omlik, vagy az összeomlás szélére nem kerül. Ez a rendszer kétségkívüli hibája.
Szerinted a FED az amerikai jegybank az privát-e vagy állami ?
Állami. Az Egyesült Államok elnöke jelöli ki a FED elnökét és alelnökét is, illetve a mûködését is az állam felügyeli. Ami különbség, hogy a kormánytól jelentõs függetlenséget élvez, így nem lehet közvetlenül befolyásolni a döntéseit.
Ne keverjük már a szezont a fazonnal.... Az, h kijelöli az elnököt az USA elnöke, nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok tulajdona a FED. Ez csak egy látszólagos bírtoklás, ami parasztvakításra jó, de másra nem igazán. Nem véletlenül élvez akkora függetlenséget...
1. Nem értettél meg igazán, de én sem voltam eléggé tisztában a hitel változataival. Szóval van kézpénz.hitel és számlapénz-hitel. Ezt nem tudtam eddig, azt hittem mindent hitelhez szükséges pénzt számlapénzzel kreálnak. Így már azt hiszem érthetõ, miért írtam.
2.
"egyébként ez nem akkora probléma - a kérdés, hogy miért vett fel hitelt az illetõ, és miért nem tartotta be az általa aláírt szerzõdésben foglaltakat..."
Nem akkora probléma szerinted, h lufira szednek kamatot és kérnek kockázati felárat, amikor nem is kockáztatnak számlapénz-hitel folyósításkor semmit, csak a profitjukat?
3. "Lekönyvelsz valamit -> ez akkor minek minõsül? Valós értéknek? " De annak minõsül, ha amit lekönyveltél valóban létezik és van mögötte valós gazdasági teljesítmény, nem pedig csak oda lett írva a levegõbõl. Itt nem errõl van szó, hanem arról, hogy eleve alapjaiban ott a rendszeren a hiba, azaz a részleges fedezet szerepe.
4. "A rendszer hibája az, hogy hozzászokott ahhoz, hogy hitelbõl épített légvárakat. Légvárakat, amelyeket a verseny hajtott. Aki nagyobb légvárat épített, az versenyképesebb volt. Addig, amíg össze nem omlik, vagy az összeomlás szélére nem kerül. Ez a rendszer kétségkívüli hibája."
Szerintem nem hozzászokott ehhez a rendszer, hanem rászoktatták. Látszólag hozzászokást színlelve. :) Ha rászoksz valamire, de kiderül, h káros számodra és hosszú távon nagyon súlyosan tönkretesz, akkor arról le fogsz szokni, ha van elég eszed , elszántságod és támogatásod rá, hogy változtass. Sajnos nem lehet nem összeesküvés elméleti szálakat is figyelembe venni, mert nagyon sok jel mutat arra, hogy nem a rendszer gyengeségének vagy lustaságának a következménye ez, hanem azé, hogy a a rendszer erõforrásai valahol koncentrálódnak. Ha pedig így van, akkor valakiknek ezt meg kellett tenni és fenn kell tartani.
Az, h kijelöli az elnököt az USA elnöke, nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok tulajdona a FED.
Ki szabja meg ki legyen a FED intézõ bizottságának a többsége? Az elnök, aki 7 fõt ad meg, ezzel szemben áll a bankok által reprezentált 5 fõ. Ki felügyeli a FED mûködését? A Kongresszus. Én úgy látom, hogy a FED
Még egyszer: ez a rendszer azért született, hogy a kormány ne tudjon közvetlenül beleszólni a FED mûködésébe. A FED-et azért hozták létre, hogy megteremtsenek egy független, de államilag azért közvetett felügyelt központi bankrendszert, amely garantálja a befektetõk és a bankok ügyfeleinek is a biztonságát. Mindkettõét, ez itt a lényeg. A bankok is kötelesek az alaptõkéjük 3 (ill. 6) százalékát elhelyezni a FED-ben.
Nem akkora probléma szerinted, h lufira szednek kamatot és kérnek kockázati felárat, amikor nem is kockáztatnak számlapénz-hitel folyósításkor semmit, csak a profitjukat?
Ha nem kockáztatnak semmit, akkor miért dõlt be a hitelezés miatt annyi bank? :)
Szerintem nem hozzászokott ehhez a rendszer, hanem rászoktatták.
Valaki fegyvert tartott a fejéhez a hitel felvevõhöz (legyen az egy ország, vagy mari néni a másodikról)? Nem. Õ csak irigykedett a másikra, hogy neki ez is van, az is van (beszélhetünk itt mindenfélérõl a szociális juttatásoktól kezdve egy mikrohullámú sûtõig), és hopp, itt egy lehetõség, amivel neki is lehet ilyenje.
Nem értem ki találta ki NWo dili körben ezt a "számlapénz nem kerül semmibe és nem jár kockázattal" dolgot, de nyílvnvalóan halvány gõze sem volt mirõl beszél...
A kurucot meg drábikot had ne emlegessük mint mértéket a gazdasági hozzáértésben. Ennyi erõvel gazdasági témában az indexet nézzük meg...
Abból indul ki ez a gyanú, hogy többel tartozik a világ, mint amit valaha is vissza lehet fizetni. És ha nem tudják visszafizetni, akkor újabb hiteleket kell felvenni ahhoz, hogy a lejáró tartozásokat ki lehessen egyenlíteni, ezáltal csak nõ eladósodottság. Számlapénzt elõállítani nem nagy kunszt annak akinek ez jogában áll, akinek meg nem, annak viszont keményen meg kell érte dolgoznia, vagy odaadni azt ami eddig a tulajdona volt.
"Abból indul ki ez a gyanú, hogy többel tartozik a világ, mint amit valaha is vissza lehet fizetni"
Baromság. Le kell nettósítani a világ adósságát és nem a bruttó összegeket figyelembe venni és akkor talán át is látod. Ugyanis a körbetartozások miatt szép nagy buborék van. Azaz lehet 1 milliárd az adósság egy rendszerben úgy hogy valójában mindenki csak körbead a másiknak.
Persze. Szépen végig lehet menni az összes állam adósságállományán és meg lehet nézni, hogy mekkora része van újrainvesztálva a lakosságba vagy éppen más államokba.
Mert pl nagy britannia adóssága olyan 500 milliárd állam szinten de kb 450 milliárdnyi eszközt is tulajdonol más országoktól. Tehát a kintlévõségek nagy resze balanceban van. (az NWO-sok nagy része azt mondja erre, hogy úristen 950 milliárd adósság van a rendszerben, holott ha megnézed ezek nagy része szembeállítható követelés, tehát ha jön a crash és a develeraging a tényleges veszteség csak 500-450 azaz 50 milliárd lesz.)
Ugyanez igaz a CDS piaccal. A veszélye nem a mérete, hanem az átláthatatlansága. Hiszen nem tudod, hogy melyik cég milyen mélyen nyúlt bele a jóba. Nem az a baj, hogy bedõl 100 milliárdnyi cds, hanem az hogy ezek össze vannak csomagolva 1 trilliárdnyi jó papírral és ha megszagolják a cds-t a jó papír mellett a csomagban az egész 1 trilliárdtól szabadulnak a traderek, mert nem tudják, hogy milyen mértékig fertõzött az állomány. Ugyanez volt a subprime-al is. Mivel a minõsítés nem volt pontos indikátora egy mortgage kötvény subprime tartalmának ezért az összes mortgage kötvénytõl szabadultak.
az NWO-sok nagy része azt mondja erre, hogy úristen 950 milliárd adósság van a rendszerben
Abból a szempontból igazuk van, hogy ha ezek egymással szemben álló követelések, akkor egy huszárvágással le lehetne redukálni 50 milliárdra, és akkor csak azután kellene kamatot fizetni, nem 950 milliárd után.
Ugyanez igaz a CDS piaccal. A veszélye nem a mérete, hanem az átláthatatlansága. ...
Ezt úgy kell érteni, hogy csomagokat adnak vesznek, és nem lehet tudni, hogy mi van abban a csomagban? Ha ez a probléma, és tisztában vannak vele hogy ez probléma, akkor miért nem tesznek ellene?
Mert a cds piac nem tõzsdei piac. Ugyanis származékos eszközökrõl szól. Ha egy eszköz jól teljesít akkor a hozzá tartozó derivatíva is pénzt fizet ki. ha rosszul akkor nem ér semmit a derivatíva. Ráadásul ezek mindig 2 fél között üzemi szinten létrejövõ magánszerzõdések. Nem pedig piaci szinten forgalmazott termékek. Ezért nincs szabályozva.
A 950 milliárdot meg nem lehet levágni, mert különbözõ piaci szereplõk kezében van az asset és az adósság. De ugyanabban a rendszerben ül. Te sem örülnél ha az állam elvenné a te megtakarításodat vagy éppen aranyadat hogy józsi bácsi adósságát kifizesse nem? (pedig nyugdíjpénztár államosítással valamily módon ezt tette) De ha rendkívüli helyzet van akkor ezek eliminálják egymást a rendszerben.
A 950 milliárdot meg nem lehet levágni, mert különbözõ piaci szereplõk kezében van az asset és az adósság. De ugyanabban a rendszerben ül.
Viszont akkor az a 950 milliárd adósság nem 50 milliárd, nem lehet körbetartozásról beszélni. A nyugdíjpénztár államosításával lehet hogy ezt tette, de ha nem teszik kötelezõvé, akkor az én (magánnyugdíj)pénzemet a büdös életben nem vették volna el, mert be se léptem volna. Rendkívüli esetben meg senkit nem érdekel az, hogy neked ki tartozik. Mondjuk ez függ a rendkívüli helyzettõl is.
Érdekes modon az IMF hitel egyik feltétele hogy szegány multiktól vonják meg a válságadót mert majd éhen halnak . A dollárárfolyam egybõl emelkedésbe kezdett gondolom Rotschild-ék és Soros Gyuriék örülnek mint majom a farkának . Érdekes modon most miért Europát cseszegetik az államadossággal kapcsolatban a " zsiráf " hitelminõstõk amikor az USA államadosság még sokkal katasztrofálisabb a gazdasággal eggyüt .
AzUSA gazdasága ugy hogy "katasztrofális"-nak minõsíted innen Magyarországról a teljesítményét így is képes évi 2,5 - 3 százalékot növekedni. Nem úgy mint pl Magyarországé aki fejlõdõ államként nem képes erre. Sõt talán a fejlõdõ országok közül legrosszabb teljesítményt hozza (valószínûleg nem hogy növekedni nem tud, hanem csökkenni fog a gazdaság).
És persze ez mind a gonosz hitelminõsítõk hibája. Tudod nem a hírnök a hibás azért, hogy a gazdasági kilátás egy rakás szar hanem azok akik a gazdaságot mûködtetik alkalmasint irányítják.
Valamint ha körbenézel a nagyvilágban lehet, hogy az USA államadósság a világon a legnagyobb de annak a fele nem az államban áll hanem újra be van fektetve és nem elköltve van nyugdíjra.
Hol lehet megtekinteni az aktuálisan frissülõ listát arról, h a magyar állam kinek mennyivel tartozik milyen kamatra és azt az összeget mire költötték el?
Ezt a mutatot hogy mérik az USA-ban mennyi fedezetlen pénzt nyomtat a FED ?? Mert ha más nem de az USA-ban a pénzverde az nagyon müködik ! Na jó a " lufi " értékpapirokról és államkötvényekrõl stb megfeledkeztem . Fektessen amrikai dollárba és államkötvénybe mondják a brokerek és hitelminõsitõk és egybõl " zölhasmenése " lesz az embernek . Ha máshoz nem de a marketing propagandához tényleg értenek Hollywood stb nem akarok a részletekbe menni . Én személy szerint nem bizok az USA-ban föleg a pénzügyi elitjébe mert az õ bohockodásuk a mostani leendõ válság egyik oka . Ahogy Varga István közgazdász megmonta áthuzták a döglött lovat az oceán másik oldalára ( magyarul az USA-ba befektetõ europaiakat átverték az enyhén USA párti hitelminõsitõk pl 2008-ban ).
Mert az USA-ban nincsen olyan mint Europában az ECB. 12 különbözõ FEDERAL reserve bankja van és ezek elnökei adják a FEDERAl RESERVE Board tagjait. A Federal Reserve Board elnökét pedig az Egyesült Államok elnöke jelöli és a Szenátus valamint a KOngresszus hagyja jóvá.
A Federal Reserve Bankokat az Egyesült államok tulajdonolja mint 100%-os részvényes de mûködésébe nem szólhat bele se a kormány se a kongresszus sem a szenátus, csak a profitot kapja meg a költségvetés.
Tehát a mûködési forma és szabályokat mindig a helyi törvények alapján kell megállapítani de a tulajdonosi jogokat speciális törvények szabályozzák. (ezért baromság az hogy a FED magántulajdon hisz ez nem igaz)
és meg is kaja a profitot ??.. vagy ha profit nincs jó a hiány terhelés is ? avagy hogy lehet, hogy ha egy nadrágban van a lóvé, nem az egyik zsebbôl a másikba vándorol, hanem mindkettôbôl eltünik ?!
a költségvetés PDF-olvasó szerinti 76. old. lap alján kezdõdik a részletezés "XVI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK" címen, amihez kapcsolódó szöveg kezdõdik a 213. oldalon. Ez ugyan csak a törvénytervezet, de a téged érdeklõ számok nem változtak.
"és azt az összeget mire költötték el?"
befolyik bevételi oldalon, oszt valahol majd kifolyik kiadási oldalon :D (ennek a kérdésnek, így nincs értelme)
ha konkrétumok érdekelnek, pl. hogy hány százalékon kamatyolunk az ájemeffel, akkor arra külön rá kell keresned
egyébként, ha kutakodsz a számok között, találhatsz érdekességeket, mint pl. a 79. oldalon "Az 1947-es Párizsi Békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás" = farzsebbõl kihúzható ezerhétszáz millió...
Ezt nem értem Bucser ! Ha egy demokratikus világban élünk, ahol mi választjuk ki azokat akik minket képviselnek, hogy-hogy nincs beleszólásunk a költségvetésbe ? Természetesen mind ez összeesküvés elméletek nélkül és realista szemszögbôl.
Úgy hogy a populáció túl nagy ahhoz, hogy minden egyes kérdésben cserépszavazást tartsunk. Csak úgy realista szemszögbõl. Szerinted egy költségvetési törvényt hányan olvasnának el és szavaznának róla? A helyhatósági választásokon is alig 25%-os a részvétel.
Közvetlen beleszólásod pedig nincsen semmilyen költségvetésbe a képviseleti rendszer miatt. +lévén azok általában tényszámokon alapul és jövõbeli tervekre számít ezért nem kõbe vésettek:) Ugyanis legjobb tudomásom szerint rajtad kívül senkinek nincs kristálygömbje (mondjuk te már 2008 óta jósolgatod, hogy bankárokat akasztanak majd (köztük engem is) az utcán, aztán nem lett belõle semmi. Úgyhogy kezdek kételkedni a szavahihetõségedben...)
Mert maguk a bankok (Federal Banks) nincsenek közvetlen állami tulajdonban, õket a jegybank (Federal Reserve Board) bízza meg, és felügyeli (többek között az irányításukért felelõsök kinevezésével is - ám erre szigorú szabályok vonatkoznak, például a vezetésnek az adott régió lakosságát kell reprezentálnia). Az adott régió Federal Bank-ja felel a régióban a Federal Reserve Board által meghatározott monetáris döntések végrehajtásáért, a területen lévõ állami intézmények kifizetéséért és így tovább.
Az USA jegybank rendszere ebben tér el például a magyar rendszertõl. A kialakítás alapvetõen annak is köszönhetõ, hogy ugyebár az Egyesült Államok esetében szükség volt egy egységes jegybank-hoz, viszont ugyanakkor meg kellett nyugtatni a tagállamokat is, hogy nem lesz minden irányítás Washingtonból távirányítva. Bonyolult rendszer, de korántsem az ördögtõl való, ám azt is el kell ismerni, hogy a felépítése még mindig nagyban a 100 évvel ezelõtti amerikai belpolitikai helyzet kompromisszumaira épül.
A kamatelszámolásba beleértendõ a tõketörlesztés értéke is vagy azok csak a kamatok?
Mivel ez csak az idei évi tervezet, ebbõl nem tudtam meg, h az egyes tartozások összértéke mennyi és mikorra mennyit kell visszafizetni.
"befolyik bevételi oldalon, oszt valahol majd kifolyik kiadási oldalon :D (ennek a kérdésnek, így nincs értelme)" Na ne, már hogy ne volna. Te is így szoktad a pénzügyeidet rendezni? Céltalanul felveszel hiteleket, mert az vicces? Csak nem hitelkártyával költekezel? Csak mert a költségvetés mínuszban volna, ezért annyit vesznek fel, h pluszba legyen? Ezt mondják a bankoknak is, h erre kell a kölcsön vagy egy állam esetében a bank nem kérdezi meg, h mire venné fel a hitelt? 1. Pl. szükség volna új metróra és még nincsen annyi tõke, h azt az állam finanszírozza, de ha hamarabb volna kész a metró az akkora GDP növekedéssel járhat, h simán megéri rá hitelt felvenni és belekezdeni a munkába. ezért hitelt vesz fel. 2. Pl. nincs elég pénz a 13. és 14. havi nyugdíjra, de nagyon jó volna kifizetni, mert akkor többen szavaznának ránk és ez jó dolog. Ha meg nem választanak újra, akkor majd szívhat a nép a törlesztéssel a következõ kormány idején 3. Pl. Van 1 hitelem, amit megint felelõtlenül vettem fel (lásd 2.pl) de ki tudom váltani egy másik hitellel, ami elõnyösebb feltételekkel lehet törleszteni
Ha az erdekel, hogy mikor járnak le a kötvények azt az államadósságkezelõ honlapjáról megtudhatod.
A kamatelszámolásba nevébõl adódóan csak a kamatok értendõek bele (befolyó és kifizetett kamatok különbözete).
"Csak mert a költségvetés mínuszban volna, ezért annyit vesznek fel, h pluszba legyen? Ezt mondják a bankoknak is, h erre kell a kölcsön vagy egy állam esetében a bank nem kérdezi meg, h mire venné fel a hitelt?"
A költségvetési hiányt kötvényeken keresztül finanszírozzák, nem direkt finanszírozással. Azaz állam meghírdeti, hogy neki azon a napon ennyi és ennyi értékben van kötvénye eladó ilyen mértékû kamatot hajlandó fizetni rá. Tessék felíratkozni a listára ha tetszik a kamat és sorba lehet állni. A legalacsonyabb kamatot ajánló fogja kapni a legnagyobb részt (vagy amennyit hajlandó vásárolni) a legmagasabbat ajánló pedig semmit.
Namármost ha egy gazdaságpolitika elcseszett és nem biztosítható, hogy a jövõben azok a számok bejönnek akkor egyre kevesebben jelennek meg az aukción lévén egyre kockázatosabb a befektetés. Tulajdonképpen a "Meg sem kérdezik mire venné fel a hitelt?" kérdésre ott van az összes nyílvános információ, hogy hogyan kívánják visszafizetni a pénzt.
A metrós hitel más dolog mert azt nem az állam vette fel, hanem a BKV amely egy állami tulajdonban lévõ magánvállalat.
Akkor abban a költségvetési tervezetben az adóssággal kapcsolatban csak a kamatok visszafizetését láttam (összesen kb 1,13*10^12Ft). Akkor az államkötvényeknek csak kamatját fizetik rendszeresen és lejáratkor törlesztik egyben az összeget?
"gazdaságpolitika elcseszett és nem biztosítható, hogy a jövõben azok a számok bejönnek" Tehát a lejáratkor nem biztos, h visszafizeti az állam, vagy mit értesz az alatt, h a számok nem jönnek be? Vagy biztosan visszafizeti, csak legfeljebb újra kötvényeket bocsát ki?
"az összes nyílvános információ, hogy hogyan kívánják visszafizetni a pénzt." Pl. az, h a gazdaság termelése csökken és az IMF-tõl kapott pénzzel törleszt (az IMF is államkötvényt vesz?)
És a BKV hogyan vett fel rá hitelt? Ki adott egy amúgy is veszteséges cégnek hitelt, úgy hogy nem is várható, h állami forrásból több pénzt kapjon? Ráadásul egy olyan beruházásra, ami a BKV bevételeit nem növeli?
Igen. Tulajdonképpen vagy fizetik a kamatot folyamatosan (ez a szerencsés) bevételekbõl így a nettó adósságállomány szinten marad vagy még ezt sem tudják fizetni és ezért újabb kötvényeket bocsátanak ki a korábbi igérvény és kamat teljesítésére. ÁLtalában az ilyen új kibocsátásokra már magasabb a kamat mint a korábbi szinteken hacsak nem történt nettó adósságrendezés (ergó az adósság szintje csökkent közben)
Elvileg a 4-es metro növeli a BKV bevételeit, másrészt BP város garanciát vállalt a beruházásra hogy amennyiben BKV nem tud fizetni amjd az Önkormányzat fizet + úniós fejlesztési támogatást is kapott, meg EBRD-tõl is kaptak rá pénzt.
Az IMF nem versenyzik, hanem egy piacinál alacsonyabb kamaton beszáll és megveszi a lejáró kötvények helyett kibocsátott újabb kötvényeket vagy új kötvényt bocsátanak ki a friss pénzért cserébe. ezzel is csökkentve a fizetendõ kamatszolgálatot.
Igen a kamat mértéke kifejezi bizonyos mértékben azon várakozást hogy az állam visszafizeti-e a pénzt a lejáratkor. (vagy új kötvény kibocsátásával vagy a költségvetés terhére)
Sztem aki Kelenföldrõl akart a belvárosba jönni (és fordítva), az eddig is BKV-val tette. Legfeljebb azon nyernek új utasokat, h lesz, aki kocsi helyett a metróval menne, de nem hiszem, h sokan volnának.
Tehát akkor annyit érdemes nézni államadósság szempontjából, h mennyi kamatot fizetnek a költségvetésbe és hogy az ÁKK-nál a kint levõ államkötvények száma csökken-e?
És a BKV hogyan vett fel rá hitelt? Ki adott egy amúgy is veszteséges cégnek hitelt, úgy hogy nem is várható, h állami forrásból több pénzt kapjon?
A BKV (és a MÁV illetve az állami idõszakban a MALÉV) olyan cégek, amelyek elviekben korlátlanul hitelképesek. Az ok az, hogy az állam kvázi vagy gyakorlati tulajdonos, ha a cég csõdbe megy, akkor az olyan drasztikus eredménnyel járna, amit az állam nem engedhet meg magának.
Anno a MÁV esetében volt példa arra, hogy csõdeljárást kezdeményeztek a MÁV ellen, mert nem fizette ki határidõre a munkát. A csõdeljárás (veszélye) megtette a hatását, egybõl rögtön lett pénze a cégnek. :)
A BKV önkormányzati cég ugyan, de ugyanaz igaz rá, mint a MÁV-ra. Olyan cég, amelynek viszonylag nyugodtan adtak hitelt a bankok, mert hát elemi érdekük, hogy fizessenek, (elviekben) csõdbevinni õket nem lehetséges, nem célszerû.
Persze a jelek szerint most a BKV-nál pont ez megy...
BKV szempontjából az a lényeg, hogy a 4-es metro vonalán esetleg kevesebb buszt fog járatni és a metro meg feltudja szívni a tömeget. A buszok eltûnnek mert drágább õket futtatni mint a metrot.
Államadósság: Amire oda kell figyelni, hogy az államadósság kb 45% Euroban denominált kötvény, ott árfolyamhatás igen rendesen játszik a különbségen. és a költségvetésben asszem a kamategyenleg soron látod a teljes egyenleget. De még átnézem és írok hozzá.
euróban denominált, mint fogalom azonos a deviza állampapírral? portfolion a középsõ hasábban az adósságszerkezetben 28,5% a deviza alapú
Ugyanezen oldalon a jobb hasábban meg azt írják, h 2010 év végéhez képest nõtt a központi költségvetés adóssága. Pedig nekem úgy rémlik, h a hírekben azt mondogatják, h az államadósság csökkent már vagy 2. éve.
Akkor érdemes államkötvényt vennem, ha az nagyobb hozamot hoz mintha a bankban tartanám, mivel valszeg vhogy megoldják, h kifizessék.
Jelenleg 27% a deviza állampapír és 23% a deviza hitel aránya (www.akk.hu friss ábra a jobb szélen)
A hivatkozott 2010-es összehasonlítást nem találom. linkel támogatva könyebb ám cikket keresni, de tudtommal a kormányzati kommunikáció mereven keveri az államadósság és a költségvetés adósságát, valamint az államadósságot alrendszerekkel együtt értve.
A MAnyup államosítással csökkenhetett volna az államadósság, de ez nem történt meg nominálisan forintban, mivel olyan mértékben elbarmolták az árfolyamot, hogy az be is nyelte az államosított összegeket+ költségvetés elszállt és annak a stafírozására is felhasználtak belõle ha minden igaz+magasabb kamatokon tudták csak refinanszírozni a lejáró adósságot is.
Németországban meg azért negatív a kamat mert válság van és safe heavenként üzemel. A FED-el ugyanez történt tavaly.
Közelebbi linket nem tok adni. Jobb felsõ sarokban van. De most nézem, h az ÁKK oldalán a jobb felsõ sarokban is ott van.
Tehát akkor a magyar államadósságról az ÁKK honlapján célszerû tájékozódni? Nézegetni, h milyen sok és milyen típusú kötvény van kint és azok mikor járnak le és dobnak ki újakat. Pl. ez az összesítés elvileg minden kötvény össz értékét tartalmazza, ha jól értem.
A francia és osztrák leminõsítés kapcsán még mindig hihetetlen, hogy mekkora hatalmuk van ezeknek az amerikai hitelminõsítõknek, pedig a válság kirobbanásakor eléggé lejáratták magukat.
Vajon honnan is van az árbevételük? :)
Oszinten szolva szerintem a leminosites nem gond. Az egesz valsag megoldasa egy race to the bottom leertekelesi verseny. Az Europai termelesnek csak jo ha gyenge az Euro mert igy az egesz zona versenykepessege tud novekedni.
A dráguló finanszírozás (ami a leminõsítés egyenes következménye, önbeteljesítõ hatásként) viszont egyáltalán nem tesz jót.
Emellett az importigényes ágazatokban ez csak korlátozottan igaz (EU nem túlságosan dúskál a nyersanyagokban).
Mi (Magyarisztán) sajnos mindkét szempontból még halmozottabban szopóágon vagyunk, ezért jól betettek nekünk, miután átcsörögtek, hogy kéne egy bóvli pecsét ("csak vélemény") ötezeré.
Ahogy láthattuk az elmúlt pár hónapban szvsz a minõsítési besorolás és a kamatprémium nincs közvetlen kapcsolatban jelenleg. Lévén nem nagyon van hova menekülni.
Megint alkottak a hitelminõsitõk ! Már a kinai pandának is feltünt a spekulativ " enyhén " USA barát részrehajló játékuk ! Lehet megint át akarnak huzni valami " döglött lovat " az Atlanti oceánon ? Egy biztos a Dollár árfolyamának növekedéséhez ez jót tesz igy legalább raktak valamit a levesbe ne legyen annyira viz izû . Szerintem én látom rosszul a dolgokat és valoszinüleg összeesküvés elméleteket gyártok !
Nyílván ha el is olvasnád a cikkeket nem csak linkelve trollkodnál tudnád, hogy a Kínaiak is jogosnak vélik a leminõsítést csak rosszul idõzítettnek gondolják, a németek pedig 2011 óta, (pontosabban 2008) független minõsítõintézeteket akarnak Európában.
Nagy meglepetést egyik sem okozott. meg lehet nézni a leminõsített országok gazdaság /adósság arányát, költségvetési hiányát és a bajban lévõ országok felé való kitettségüket. Mellesleg érdemes megnézni a minõsítési módszertant is ami az átláthatóság érdekében PUBLIKÁLT és minden minõsítés INDOKOLÁSSAL van ellátva. Nem csak az ujjából szopja ki valaki.
Elméletileg függetlenek csak gyakorlatilag az USA felé részrehajlóak . 2008-ban ök huzták át a döglött tehenet Europába a különbözõ USA értékpapirok kiváló minõsitásével . Olyan volt számukra a hitelminõsités mint a fizetett ujságirás ugy növekedtek a hitelminõsitõk bevételei ahány gagyi értékpapirt kiválóra minõsitettek . Most is Europát cseszegetik ahelyett hogy a saját házuk táján az USA-ban söprögetnének .
Ugyanaz a lemez. Gondolom Bizonyítékod minderre van:)
Egyszerûen csak arról van szó, hogy Európa jobban kedveli ha a független szerepeket betöltõ szektor nem egy piaci struktúrában alakul ki, hanem ha azt az állam vagy egy szupranacionális szervezet szabályozza és irányítja. Így biztosítva a piactól való függetlenséget. (a probléma hogy ezzel meg pont az államtól lesz függõ dehát ez már csak így van).
A Nagy hurrázásban azért megmelíteném amit Kásler elhallgat. Ez a gyõzelem azt jelenti, hogy a szerzõdés többi részét jóváhagyta a bírüság. Azaz az árfolyamváltozásból származó veszteség az adóst terheli továbbra is, csak annak forintosításának megállapításához másmilyen árfolyamot kell meghatározni + a kezelési költségek megállapítását nem lehet chf-ben tenni csak forintban.
Kérdem én. Ez hol oldja meg a devizahitelesek problémáit?
Másik topicból hoztam át a választ, mert igazából ide tartozik. Azt sem merném kijelenteni, hogy ez az évszázad pere...
"A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forint"-ról van szó.
Nem tudom mi van akkor, ha egy szerzõdés nem felel meg az elõírásoknak, akkor maga a szerzõdés semmis, vagy csak a kifogásolt részlet. Mindenesetre érdekes, még ha annak a problémáját nem oldja meg, aki normál árfolyam mellett sem tudná fizetni a részleteket.
Ezt értsem úgy hogy "a kezelési költségek megállapítását nem lehet chf-ben tenni csak forintban" nem lenne szabad CHF-ben számolnia? és azt majd átváltsa forintra?
Vagyis kellene.Mert ebben az esetben nem így van.(legalábbis a mi esetünkben nem).,ahogy emelkedik a CHF úgy emelkedik a kezelési költség is,persze CHF-be és azt majd átváltja Ft-ba.Persze a szerzõdés úgy szól hogy Havi kezelési költség 0 ft, Évi kezelési költség 0 ft.Erre fél év után benyomták a kezelési költséget.(és nem keveset). Itt egy kép a jelenlegi törlesztésrõl hm és az a rõhely (vagyis sírás) hogy mennyi a kezelési költség és mennyi a tõke.(mocskos trógerek). Ezzel kapcsolatosan leírnék egy kis történetet de majd esetleg este.
"Persze a szerzõdés úgy szól hogy Havi kezelési költség 0 ft, Évi kezelési költség 0 ft"
Én azért megnézném azt a szerzõdést és nem a reklámajánlathoz viszonyítanék. (általában a szerzõdésben le van írva, hogy hány hónapig van 0 ft kezelési költség vagy hány évig és milyen feltételek mellett teljesítik ezeket. Valamint amennyiben ezek a feltételek megszûnnek, akkor milyen folytatólagos szerzõdéses paraméterek állnak elõ.
Történetek meg nem nagyon érdekelnek, mert ez nem tanácsadó fórum. A szokásos bankár bashing meg nem érdekel.
Nem lenne nagyon mit nézzél a szerzõdésen,mert ügyvéd, és jogász már átnézte,és a macska ott van elásva hogy az X-ik oldalon azt írja hogy "a Bank jogosult egyoldalúan módosítani". (itt nincsenek hónapok leírva mint ahogy te írod) Több mint valószínû hogy te nem vagy benne ilyen cipõben,(de nem is foglak terhelni a történetekkel),
Apámnak CHF lakáshitele van 8 millát vett fel 5 éve és még mindig 7-el tartozik és 2 év múlva jár le a szerzõdés.
Az egyoldalú szerzõdésmódosításokat ÁSZF-ekkel teszik. Azokban a teljes futamidõ idejére meg kell hogy legyen õrizve a változó kamatok és feltételek mértéke. Az ÁSZF-nek kint kell lógnia az ügyfélszolgálaton és el kell hogy tudják postázni neked visszamenõlegesen is.
Nekem is CHF lakáshitelem van,13 milla lett felvéve,3 éve fizetem és még mindig van 18.2 milla: marha jó.. Nem az a gondom hogy berakták a kezelési költséget hanem az arányt ha megnézed hogy mennyi a kezelési költség és mennyi a t.törlesztés akkor jön hogy tökön szúrjad magad.(na ez mi az ha nem szívatás).
A bankkal kell tisztáznod, hogy mit tettek be jutalék és díj címszó alá. Ha árfolyamváltozást akkor az lehet akkora és van amikor havi rendszerességgel változtatják és fizettetik meg. Nem tudni. De ezt a banknak kérdésre tudnia kell részletesen közölni ugyanis az õ könyvelési rendszerükben is meg kell, hogy legyen és az ügyfél számára is részletes kimutatást kell tudjanak mutatni. csak ne jagyd magadat lerázni (és próbálj meg feljebb jutni mint az általános ÜSZ-es kislányok mert õk általában semmit nem tudnak errõl.).