"A nettó hülyeség az állításodban az, hogy az árfolyam változása összefüggésben áll 2 ország devizájának az inflációjával." Lehet tévedek, de úgy emléxem, h a kínaiak úgy stabilizálják a Yuan USD váltási arányt, h Yuan-t bocsátanak ki. khanacademy: Currency-ben volt róla szó, ha jól emléxem.
Érdekes a koncepció, érdemes kicsit a modellbe is beleolvasni.
Nem vagyok Bucser, de belevaúúúú... :)
Egyfelõl igen, lehet menni Görögországba, ugyanúgy, ahogy lehet menni Egyiptomba is.
Másfelõl én úgy látom, hogy sok téren engedékeny a cikkíró.
Már nem is tudom hova rakták be azt a képet, ami azt mutatta, melyik EU-s ország mennyire tartotta be az eurozónára vonatkozó gazdasági szabályokat. Lehet kamillázni az eminensen: az olaszok voltak azok, akik a legtöbb téren követték ezeket. Akik kevésbé, azok a franciák, a németek, stb., akik hangosak attól, hogy a görögök és a spanyolok meg a portugálok nem tartották magukat a szabályokhoz.
Szóval ugyanezek a gondok megvannak kvázi majdnem mindegyik Eurózónás országban, csak sehol sem olyan drasztikusan, mint a Görögöknél (és jönnek a Spanyolok és a Portugálok is lefele a klotyón...). A baj az, hogy Görögország választhat két nagyon rossz között. Az egyik a súlyos megszorítások, az életszínvonal látványos romlása, de az euró megtartása. A másik a drachma, és megvárni, hogy az életszínvonal a gyorsan elértéktelenedõ drachma miatt romlik le. Igazából mindkettõ ugyanoda vezet, csak az egyiknél asszitálnak legalább az eurózónás országok, viszont a nép kevésbé akarja, míg a másik a nép szerint jobb lehet (nem lesz az), viszont cserébe az eurózóna pénzcsapjai is elzáródnak...
"Amit pedig a kérdésére laeírtál, az egy tankönyvízû ill. alapszintû magyarázat"
Tankönyvízû? Csak gondold végig logikusan. Tankönyv a közelemben sem volt mikor ezt írtam:)
"(tudom h a szakirodalomban az elsõ mondat, hogy "ha deficites az állami költségvetés, akkor inflációt gerjeszt, ha szufficites, akkor deflációs hatású""
Na ez is egy keretes baromság amit most leírtál... Kiteheted a falra köszönjük:)
" Pl. nem említetted az alapkamat és az infláció összefüggését, azt, hogy a pénzkibocsátással az állam bizony befolyásolja az inflációt. Nálunk pl. a forint túlértékelt az euróhoz képest, ha ugyanannyira inflálódott volna mint az euro, akkor 350-400 Ft lenne 1 euro. Ez pedig annak köszönhetõ, hogy az infláció mindenáron való akadályozása volt a jegybank alapvetõ célkitûzése az elmúlt 10 évben."
Azért szögezzük már le, hogy amikor te inflációról beszélsz melyikre gondolsz? a szûkebb értelmezésére vagy a tágabb értelmezésére? A szûkebb alatt értem a pénzmennyiség növekedését a tágabb értelmezését a fogyasztói árak növekedését/csökkenését.
Azt sem értem, hogy szerinted a forint inflációja hogyan lehet alacsonyabb mint az Euróé? (ami nyílvánvaló hülyeség lévén az Euro éves inflációja 2-3% volt az elmúlt 10 évben a forinté pedig 5-7%) De ez csak ténybeli különbség.
A nettó hülyeség az állításodban az, hogy az árfolyam változása összefüggésben áll 2 ország devizájának az inflációjával. Megsúgom hogy az árfolyam változása a külkereskedelmi mérleggel és a versenyképességi különbséggel áll összefüggésben és nem az inflációval... Azaz adott termék elõállítására mennyi jószágra van szükség adott országokban és azokat egyenértéken mennyiért lehet beszerezni, majd ezek különbsége adja az árfolyam különbségét...
Jó, nem is, bár nem igazán fejtetted ki, mire gondolsz. Amit pedig a kérdésére laeírtál, az egy tankönyvízû ill. alapszintû magyarázat (tudom h a szakirodalomban az elsõ mondat, hogy "ha deficites az állami költségvetés, akkor inflációt gerjeszt, ha szufficites, akkor deflációs hatású"), amibõl azért elég sok kimaradt. Pl. nem említetted az alapkamat és az infláció összefüggését, azt, hogy a pénzkibocsátással az állam bizony befolyásolja az inflációt. Nálunk pl. a forint túlértékelt az euróhoz képest, ha ugyanannyira inflálódott volna mint az euro, akkor 350-400 Ft lenne 1 euro. Ez pedig annak köszönhetõ, hogy az infláció mindenáron való akadályozása volt a jegybank alapvetõ célkitûzése az elmúlt 10 évben.
Én is elkezdtem, de idõhiány miatt félbe kellett hagynom a munkát rajta. (késõn kaptam észbe, februárra le kellett adni én meg január elején hallottam csak róla)
No, akkor #1016 alapján jól emlékeztem, h nincsen beleszólása, ha megvett egy 10 év lejáratút és addig az infláció miatt értéktelenedik a visszakapott pénz, akkor bukhatott is rajta.
"Ez ellen nem védekezhetnek a hitelezõk? Pl. értékhez kötik a váltási arányt, vagy másik pénznemhez? Vagy a hitelezõk ilyesmit nem tehetnek, mivel vagy megveszik az adott állami kötvényt vagy nem és annak feltételei közt ilyesmi szerepel?"
Kérlek olvasd el az államadósság tenderekre vonatkozó hozzászólásomat. ott világosan le lett írva, hogyan folyik egy államkötvény aukció. Abból szvsz kikövetkeztethetõ milyen lehetõségei vannak egy befektetõnek a pénze biztonságban tudására.
Írtam már a múltkor itten, hogy spekulációkat ne ebbe hanem, a társtopicba ha lehet.
NOs akkor elmagyarázom, hogy mit gondolsz rosszul.
"Azt olvastam, h amikor nagy az államadósság azt szokták megjátszani, h nagyobb inflációt idéznek elõ (pl. 150%) és ekkor az adósságot, mivel az adott összeg már kevesebbet ér, akkor könnyebb visszafizetni."
Ha nagy az államadósság az inflációt nem gerjesztik, hanem általában magától gerjed. Annak hatását lehet fokozni, vagy tompítani. Magas inflának általában a kétszámjegyû (tehát 10% feletti) inflát számítják. Amirõl te beszélsz (150%) az igen erõs hiperinfláció.
HOgyan is gerjed az infláció? Rövid levezetés magas államadósságú alacsony inflációjú helyzetre.: - Maga az állam eladósodott, - Korábban kapott hiteleket elkezdik nem beruházásokra, hanem fenntarthatatlan jóléti intézkedésekre költeni, - Az adósság generálódás, rendszer szinten beépül a kormányzati mûködésbe. - Befektetõk aggódni kezdenek a külsõ bizonytalanságok hatására (vagy lehet belsõ is), az ország pozíciói romlani kezdenek (azaz a hitelt nem befektetik hanem felélik), - Újabb hitel megújítása esetén nõ a kockázat. Ha nõ a kockázat csak magasabb kamaton adnak kölcsön. - Kormány megijed, hogy nem kap majd lassan több pénzt amit elkölthet választási ígéretekre, elkezd adót emelni - Adóemelés kettõs hatással jár attól függõen hogyan oldják meg: -.- 1.: CSökkenti az elkölthetõ jövedelmet, amely a GDP növekedés csökkenésével jár (vagy éppen csökkenésbe átfordulásával) -.- 2.: Növeli az árakat, ami az inflációra van rossz hatással ha tartósan átgyûrûzik az árakba.
Így fog növekedni az infláció.
Az inflációnak kettõs hatása van. Egy bizonyos szintig segíti a gazdaság növekedését, mert lehetõvé teszi az áremelést és egyensúlyi gazdaság esetén növeli a béreket azokon keresztül az elkölthetõ jövedelmet és a GDP-t is. De egy adott szint felett káros a növekedésre, mert a versenyképességet rontja a tartósan magas árszíntnövekedés és a bérek lemaradnak az áraktól ami feszültséget unproduktív munkaerõt termelékenységcsökkenést és növekedés lassulást okoz.
HA lassul a gazdaság, a GDP arányos államadósság növekszik, visszafizetni egyre nehezebb lesz, több adó kell és a spirál folyik körbe...
Amíg csõdöt nem jelentesz.
Ekkor elszáll a valutád másokhoz viszonyított értéke és egy sokkhatás eredményeként hirtelen versenyképesebb leszel mint a körülötted lévõk, ezért elkezdenek hozzád beruházni a többi ország helyett a befektetõk ami segít növekedni ismét.
HA valakinek eddig valami nem tiszta kérem írja le. (vagy éppen bizonyíthatóan tud ezzel ellentétes elméletet elõhozni)
Szóval mi úgy jártunk, hogy a forint inflációjával automatikusan nõ az adósságunk, akkor is, ha egy cent új hitelt sem veszünk fel. Az állam is, és sajnos a lakosság jelentõs része is, akiket pénzügyi analfabétaként erõszakos reklámokkal és hitelügynökökkel belevittek a devizahitel felvételébe.
Nem vagyok gazdasági vagy pénzügyi szakember, de ha a hitelt dollárban vette fel pl. Mo. akkor értelemszerûen dollárban is kell visszafizetni, ha euróban, akkor euróban. Elinflálni a saját pénzben nyilvántartott belsõ adósságot lehet (ezért szívás nekünk, hogy a 2000-es évektõl beindult a devizahitelezés, ami persze igazából forinthitel, csak devizához kötötték a hitelezõ bankok, ahogy mondod. Azt senki sem tudja megállapítani, hogy ezek mögött valójában mennyi valódi deviza volt, vagy nem akarja). Illetve pl. az USA megteheti, hogy a saját pénzét lerontva teszi könnyebbé a helyzetét, mivel az õ külsõ adóssága is dollár... Ezért van kivételes helyzetben az USA a világban, és ezért engedheti meg magának, hogy olyan deficitet csináljon, amibe más országok rég belebuktak volna.
Azt olvastam, h amikor nagy az államadósság azt szokták megjátszani, h nagyobb inflációt idéznek elõ (pl. 150%) és ekkor az adósságot, mivel az adott összeg már kevesebbet ér, akkor könnyebb visszafizetni.
Ez ellen nem védekezhetnek a hitelezõk? Pl. értékhez kötik a váltási arányt, vagy másik pénznemhez? Vagy a hitelezõk ilyesmit nem tehetnek, mivel vagy megveszik az adott állami kötvényt vagy nem és annak feltételei közt ilyesmi szerepel?
wtf? múltkor, amikor kérdezõsködtem volt nekik mínusz százalékra adott kötvény is (portfolio cikk, sztem linkeltem is).
minden korban vakítottak minket " ideológiával...mivel valakinek csak kell dolgozni...illetve felügyelni a gépeket..Mintha csak azért dolgoznánk igába hajtva a fejünket...másoknak, mert sikált agyunkkal nem tudjuk másként eltartani magunkat....most így legalább " emelt fõvel dolgozhatunk a minimálbérért.
"Magyarországon a Goldman Sachséhoz hasonló esetek, az ügyfelek rendszerszintû átverése vagy félretájékoztatása nem jellemzõ, mert sokkal fejletlenebb a pénzügyi piacunk. A termékek lényegesen egyszerûbbek, az ügyfelek pedig sokkal jobban kerülik a kockázatot, mint akár Nyugat-Európában, de fõleg Amerikában" - jelentette ki Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelõ elnök-vezérigazgatója.
Egy, a neve elhallgatását kérõ korábbi bankár az [origo]-nak azt mondta, hogy az ügyfelek rendszerszintû megkárosítása - az amerikai és a magyar piac eltérõ sajátosságai miatt - biztosan nem volt jellemzõ Magyarországon, de megkérdõjelezhetõ döntéseket azért itthon is hoztak a bankszektorban. Példaként a nyugdíjpénztárakat hozta fel, mondván, a nagy banki hátterû pénztárak azért teljesítettek rosszabbul, mint a kicsi, független kasszák, mert az anyabankok "szemetesládaként" használták azokat.
Ha például az anyacég nem tudta jól eladni a saját befektetési alapját vagy például egy rosszul idõzített kötvényvásárlásból akart kiszállni, akkor kapóra jött a magyarországi nyugdíjpénztár, amelyre rásózhatta a nem kívánatos terméket. Ezzel közvetve megkárosította a hazai pénztártagokat, akik így drágábban jutottak bizonyos értékpapírokhoz, vagy emiatt kisebb hozammal gyarapodott a befektetésük. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is vizsgálódott ilyen ügyekben, és el is marasztalta az AXA, az OTP és az ING nyugdíjpénztárait. Az érintett pénztárak ugyan vitatják a döntést, de a felügyelet szerint bizonyos befektetések indokolatlan költségeivel kárt okoztak tagjaiknak. (...)
Az elszabadult mindent uraló pénzpiacról annak ellenére még ha van egy pár dolog amit rosszul látnak Juszt-ék ( nem értek vele eggyet ) hogy ATV felvétel ! Viszonylag korrekt !
Az Ügyészség valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda határozatai
a büntetõ feljelentés ügyében
Az 2011 augusztus 24 napján kelt büntetõ feljelentésre http://kaslerarpad.hu/?p=210 ,2011 szeptember 29-én határozatot hozott az Ügyészség, illetve majd a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is, mivel az ügyészség továbbította a feljelentést NNI -hez.
A csalás bûntette és más bûncselekmény miatt a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke képviseletében, és mint sértett Kásler Árpád által tett feljelentést a Be. 174.§ (1) bekezdés a) pontja alapján- mivel a cselekmény nem bûncselekmény -
Nem tudom melyik banknál voltál, de anno mi a lízingcégnél, ha akartuk csont nélkül be tudtuk szerezni az összes kérdéses adatot egy szerzõdéssel kapcsolatban amire itt kíváncsi vagy és kiszámolás után szép levélben elküldtük az ügyfélnek.
De az esetek 99%-ban az Ügyfélszolgálaton elhárították a kérdést és nem volt eléggé rámenõs az ügyfél.
Nos erre mondtam hogy van egy kis történetem(de írtad hogy nem érdekel). Amikor ez megtörtént az a kezelési költséges besorolás.,1 év után úgy döntöttem írunk a PSZÁF-nak levelet mivel "mindenhol azt hangoztatták hogy ilyen esetben segítik a devizahiteleseket és most jól aláraknak a bankoknak"-címszóval. Írtunk levelet-jött a válasz:csak két szóban írom le"oldjam meg a bankkal", írtunk levelet a Banknak jön a válasz: "õk jogszerûen járnak el a szerzõdésben belefoglaltak szerint". aztán újabb 1-év megint a PSZÁF-nak levél,majd válasz jött 2 hónapra rá :végzés -Az eljárást megszüntették. A végzés jogerõs fellebbezésnek nincs helye.Forduljak a F.Bírósághoz ha akarok. Hm Ez van. Kíváncsi leszek lesz e valami abból amit belinkelt ManoNegra. Üdv.
A bankkal kell tisztáznod, hogy mit tettek be jutalék és díj címszó alá. Ha árfolyamváltozást akkor az lehet akkora és van amikor havi rendszerességgel változtatják és fizettetik meg. Nem tudni. De ezt a banknak kérdésre tudnia kell részletesen közölni ugyanis az õ könyvelési rendszerükben is meg kell, hogy legyen és az ügyfél számára is részletes kimutatást kell tudjanak mutatni. csak ne jagyd magadat lerázni (és próbálj meg feljebb jutni mint az általános ÜSZ-es kislányok mert õk általában semmit nem tudnak errõl.).
Nekem is CHF lakáshitelem van,13 milla lett felvéve,3 éve fizetem és még mindig van 18.2 milla: marha jó.. Nem az a gondom hogy berakták a kezelési költséget hanem az arányt ha megnézed hogy mennyi a kezelési költség és mennyi a t.törlesztés akkor jön hogy tökön szúrjad magad.(na ez mi az ha nem szívatás).
Apámnak CHF lakáshitele van 8 millát vett fel 5 éve és még mindig 7-el tartozik és 2 év múlva jár le a szerzõdés.
Az egyoldalú szerzõdésmódosításokat ÁSZF-ekkel teszik. Azokban a teljes futamidõ idejére meg kell hogy legyen õrizve a változó kamatok és feltételek mértéke. Az ÁSZF-nek kint kell lógnia az ügyfélszolgálaton és el kell hogy tudják postázni neked visszamenõlegesen is.
Nem lenne nagyon mit nézzél a szerzõdésen,mert ügyvéd, és jogász már átnézte,és a macska ott van elásva hogy az X-ik oldalon azt írja hogy "a Bank jogosult egyoldalúan módosítani". (itt nincsenek hónapok leírva mint ahogy te írod) Több mint valószínû hogy te nem vagy benne ilyen cipõben,(de nem is foglak terhelni a történetekkel),
"Persze a szerzõdés úgy szól hogy Havi kezelési költség 0 ft, Évi kezelési költség 0 ft"
Én azért megnézném azt a szerzõdést és nem a reklámajánlathoz viszonyítanék. (általában a szerzõdésben le van írva, hogy hány hónapig van 0 ft kezelési költség vagy hány évig és milyen feltételek mellett teljesítik ezeket. Valamint amennyiben ezek a feltételek megszûnnek, akkor milyen folytatólagos szerzõdéses paraméterek állnak elõ.
Történetek meg nem nagyon érdekelnek, mert ez nem tanácsadó fórum. A szokásos bankár bashing meg nem érdekel.
Vagyis kellene.Mert ebben az esetben nem így van.(legalábbis a mi esetünkben nem).,ahogy emelkedik a CHF úgy emelkedik a kezelési költség is,persze CHF-be és azt majd átváltja Ft-ba.Persze a szerzõdés úgy szól hogy Havi kezelési költség 0 ft, Évi kezelési költség 0 ft.Erre fél év után benyomták a kezelési költséget.(és nem keveset). Itt egy kép a jelenlegi törlesztésrõl hm és az a rõhely (vagyis sírás) hogy mennyi a kezelési költség és mennyi a tõke.(mocskos trógerek). Ezzel kapcsolatosan leírnék egy kis történetet de majd esetleg este.
Ezt értsem úgy hogy "a kezelési költségek megállapítását nem lehet chf-ben tenni csak forintban" nem lenne szabad CHF-ben számolnia? és azt majd átváltsa forintra?
"A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forint"-ról van szó.
Nem tudom mi van akkor, ha egy szerzõdés nem felel meg az elõírásoknak, akkor maga a szerzõdés semmis, vagy csak a kifogásolt részlet. Mindenesetre érdekes, még ha annak a problémáját nem oldja meg, aki normál árfolyam mellett sem tudná fizetni a részleteket.
A Nagy hurrázásban azért megmelíteném amit Kásler elhallgat. Ez a gyõzelem azt jelenti, hogy a szerzõdés többi részét jóváhagyta a bírüság. Azaz az árfolyamváltozásból származó veszteség az adóst terheli továbbra is, csak annak forintosításának megállapításához másmilyen árfolyamot kell meghatározni + a kezelési költségek megállapítását nem lehet chf-ben tenni csak forintban.
Kérdem én. Ez hol oldja meg a devizahitelesek problémáit?
Másik topicból hoztam át a választ, mert igazából ide tartozik. Azt sem merném kijelenteni, hogy ez az évszázad pere...
ehh. nem tudom hogy sikerül néha félre, holott ugyan úgy csinálok mindent...
Ugyanaz a lemez. Gondolom Bizonyítékod minderre van:)
Egyszerûen csak arról van szó, hogy Európa jobban kedveli ha a független szerepeket betöltõ szektor nem egy piaci struktúrában alakul ki, hanem ha azt az állam vagy egy szupranacionális szervezet szabályozza és irányítja. Így biztosítva a piactól való függetlenséget. (a probléma hogy ezzel meg pont az államtól lesz függõ dehát ez már csak így van).
Elméletileg függetlenek csak gyakorlatilag az USA felé részrehajlóak . 2008-ban ök huzták át a döglött tehenet Europába a különbözõ USA értékpapirok kiváló minõsitásével . Olyan volt számukra a hitelminõsités mint a fizetett ujságirás ugy növekedtek a hitelminõsitõk bevételei ahány gagyi értékpapirt kiválóra minõsitettek . Most is Europát cseszegetik ahelyett hogy a saját házuk táján az USA-ban söprögetnének .
Nyílván ha el is olvasnád a cikkeket nem csak linkelve trollkodnál tudnád, hogy a Kínaiak is jogosnak vélik a leminõsítést csak rosszul idõzítettnek gondolják, a németek pedig 2011 óta, (pontosabban 2008) független minõsítõintézeteket akarnak Európában.
Nagy meglepetést egyik sem okozott. meg lehet nézni a leminõsített országok gazdaság /adósság arányát, költségvetési hiányát és a bajban lévõ országok felé való kitettségüket. Mellesleg érdemes megnézni a minõsítési módszertant is ami az átláthatóság érdekében PUBLIKÁLT és minden minõsítés INDOKOLÁSSAL van ellátva. Nem csak az ujjából szopja ki valaki.
Megint alkottak a hitelminõsitõk ! Már a kinai pandának is feltünt a spekulativ " enyhén " USA barát részrehajló játékuk ! Lehet megint át akarnak huzni valami " döglött lovat " az Atlanti oceánon ? Egy biztos a Dollár árfolyamának növekedéséhez ez jót tesz igy legalább raktak valamit a levesbe ne legyen annyira viz izû . Szerintem én látom rosszul a dolgokat és valoszinüleg összeesküvés elméleteket gyártok !
Ahogy láthattuk az elmúlt pár hónapban szvsz a minõsítési besorolás és a kamatprémium nincs közvetlen kapcsolatban jelenleg. Lévén nem nagyon van hova menekülni.
A dráguló finanszírozás (ami a leminõsítés egyenes következménye, önbeteljesítõ hatásként) viszont egyáltalán nem tesz jót.
Emellett az importigényes ágazatokban ez csak korlátozottan igaz (EU nem túlságosan dúskál a nyersanyagokban).
Mi (Magyarisztán) sajnos mindkét szempontból még halmozottabban szopóágon vagyunk, ezért jól betettek nekünk, miután átcsörögtek, hogy kéne egy bóvli pecsét ("csak vélemény") ötezeré.
Oszinten szolva szerintem a leminosites nem gond. Az egesz valsag megoldasa egy race to the bottom leertekelesi verseny. Az Europai termelesnek csak jo ha gyenge az Euro mert igy az egesz zona versenykepessege tud novekedni.
A francia és osztrák leminõsítés kapcsán még mindig hihetetlen, hogy mekkora hatalmuk van ezeknek az amerikai hitelminõsítõknek, pedig a válság kirobbanásakor eléggé lejáratták magukat.
Közelebbi linket nem tok adni. Jobb felsõ sarokban van. De most nézem, h az ÁKK oldalán a jobb felsõ sarokban is ott van.
Tehát akkor a magyar államadósságról az ÁKK honlapján célszerû tájékozódni? Nézegetni, h milyen sok és milyen típusú kötvény van kint és azok mikor járnak le és dobnak ki újakat. Pl. ez az összesítés elvileg minden kötvény össz értékét tartalmazza, ha jól értem.
Jelenleg 27% a deviza állampapír és 23% a deviza hitel aránya (www.akk.hu friss ábra a jobb szélen)
A hivatkozott 2010-es összehasonlítást nem találom. linkel támogatva könyebb ám cikket keresni, de tudtommal a kormányzati kommunikáció mereven keveri az államadósság és a költségvetés adósságát, valamint az államadósságot alrendszerekkel együtt értve.
A MAnyup államosítással csökkenhetett volna az államadósság, de ez nem történt meg nominálisan forintban, mivel olyan mértékben elbarmolták az árfolyamot, hogy az be is nyelte az államosított összegeket+ költségvetés elszállt és annak a stafírozására is felhasználtak belõle ha minden igaz+magasabb kamatokon tudták csak refinanszírozni a lejáró adósságot is.
Németországban meg azért negatív a kamat mert válság van és safe heavenként üzemel. A FED-el ugyanez történt tavaly.
euróban denominált, mint fogalom azonos a deviza állampapírral? portfolion a középsõ hasábban az adósságszerkezetben 28,5% a deviza alapú
Ugyanezen oldalon a jobb hasábban meg azt írják, h 2010 év végéhez képest nõtt a központi költségvetés adóssága. Pedig nekem úgy rémlik, h a hírekben azt mondogatják, h az államadósság csökkent már vagy 2. éve.
Akkor érdemes államkötvényt vennem, ha az nagyobb hozamot hoz mintha a bankban tartanám, mivel valszeg vhogy megoldják, h kifizessék.
BKV szempontjából az a lényeg, hogy a 4-es metro vonalán esetleg kevesebb buszt fog járatni és a metro meg feltudja szívni a tömeget. A buszok eltûnnek mert drágább õket futtatni mint a metrot.
Államadósság: Amire oda kell figyelni, hogy az államadósság kb 45% Euroban denominált kötvény, ott árfolyamhatás igen rendesen játszik a különbségen. és a költségvetésben asszem a kamategyenleg soron látod a teljes egyenleget. De még átnézem és írok hozzá.
És a BKV hogyan vett fel rá hitelt? Ki adott egy amúgy is veszteséges cégnek hitelt, úgy hogy nem is várható, h állami forrásból több pénzt kapjon?
A BKV (és a MÁV illetve az állami idõszakban a MALÉV) olyan cégek, amelyek elviekben korlátlanul hitelképesek. Az ok az, hogy az állam kvázi vagy gyakorlati tulajdonos, ha a cég csõdbe megy, akkor az olyan drasztikus eredménnyel járna, amit az állam nem engedhet meg magának.
Anno a MÁV esetében volt példa arra, hogy csõdeljárást kezdeményeztek a MÁV ellen, mert nem fizette ki határidõre a munkát. A csõdeljárás (veszélye) megtette a hatását, egybõl rögtön lett pénze a cégnek. :)
A BKV önkormányzati cég ugyan, de ugyanaz igaz rá, mint a MÁV-ra. Olyan cég, amelynek viszonylag nyugodtan adtak hitelt a bankok, mert hát elemi érdekük, hogy fizessenek, (elviekben) csõdbevinni õket nem lehetséges, nem célszerû.
Persze a jelek szerint most a BKV-nál pont ez megy...
Sztem aki Kelenföldrõl akart a belvárosba jönni (és fordítva), az eddig is BKV-val tette. Legfeljebb azon nyernek új utasokat, h lesz, aki kocsi helyett a metróval menne, de nem hiszem, h sokan volnának.
Tehát akkor annyit érdemes nézni államadósság szempontjából, h mennyi kamatot fizetnek a költségvetésbe és hogy az ÁKK-nál a kint levõ államkötvények száma csökken-e?
Igen. Tulajdonképpen vagy fizetik a kamatot folyamatosan (ez a szerencsés) bevételekbõl így a nettó adósságállomány szinten marad vagy még ezt sem tudják fizetni és ezért újabb kötvényeket bocsátanak ki a korábbi igérvény és kamat teljesítésére. ÁLtalában az ilyen új kibocsátásokra már magasabb a kamat mint a korábbi szinteken hacsak nem történt nettó adósságrendezés (ergó az adósság szintje csökkent közben)
Elvileg a 4-es metro növeli a BKV bevételeit, másrészt BP város garanciát vállalt a beruházásra hogy amennyiben BKV nem tud fizetni amjd az Önkormányzat fizet + úniós fejlesztési támogatást is kapott, meg EBRD-tõl is kaptak rá pénzt.
Az IMF nem versenyzik, hanem egy piacinál alacsonyabb kamaton beszáll és megveszi a lejáró kötvények helyett kibocsátott újabb kötvényeket vagy új kötvényt bocsátanak ki a friss pénzért cserébe. ezzel is csökkentve a fizetendõ kamatszolgálatot.
Igen a kamat mértéke kifejezi bizonyos mértékben azon várakozást hogy az állam visszafizeti-e a pénzt a lejáratkor. (vagy új kötvény kibocsátásával vagy a költségvetés terhére)
Akkor abban a költségvetési tervezetben az adóssággal kapcsolatban csak a kamatok visszafizetését láttam (összesen kb 1,13*10^12Ft). Akkor az államkötvényeknek csak kamatját fizetik rendszeresen és lejáratkor törlesztik egyben az összeget?
"gazdaságpolitika elcseszett és nem biztosítható, hogy a jövõben azok a számok bejönnek" Tehát a lejáratkor nem biztos, h visszafizeti az állam, vagy mit értesz az alatt, h a számok nem jönnek be? Vagy biztosan visszafizeti, csak legfeljebb újra kötvényeket bocsát ki?
"az összes nyílvános információ, hogy hogyan kívánják visszafizetni a pénzt." Pl. az, h a gazdaság termelése csökken és az IMF-tõl kapott pénzzel törleszt (az IMF is államkötvényt vesz?)
És a BKV hogyan vett fel rá hitelt? Ki adott egy amúgy is veszteséges cégnek hitelt, úgy hogy nem is várható, h állami forrásból több pénzt kapjon? Ráadásul egy olyan beruházásra, ami a BKV bevételeit nem növeli?
Ha az erdekel, hogy mikor járnak le a kötvények azt az államadósságkezelõ honlapjáról megtudhatod.
A kamatelszámolásba nevébõl adódóan csak a kamatok értendõek bele (befolyó és kifizetett kamatok különbözete).
"Csak mert a költségvetés mínuszban volna, ezért annyit vesznek fel, h pluszba legyen? Ezt mondják a bankoknak is, h erre kell a kölcsön vagy egy állam esetében a bank nem kérdezi meg, h mire venné fel a hitelt?"
A költségvetési hiányt kötvényeken keresztül finanszírozzák, nem direkt finanszírozással. Azaz állam meghírdeti, hogy neki azon a napon ennyi és ennyi értékben van kötvénye eladó ilyen mértékû kamatot hajlandó fizetni rá. Tessék felíratkozni a listára ha tetszik a kamat és sorba lehet állni. A legalacsonyabb kamatot ajánló fogja kapni a legnagyobb részt (vagy amennyit hajlandó vásárolni) a legmagasabbat ajánló pedig semmit.
Namármost ha egy gazdaságpolitika elcseszett és nem biztosítható, hogy a jövõben azok a számok bejönnek akkor egyre kevesebben jelennek meg az aukción lévén egyre kockázatosabb a befektetés. Tulajdonképpen a "Meg sem kérdezik mire venné fel a hitelt?" kérdésre ott van az összes nyílvános információ, hogy hogyan kívánják visszafizetni a pénzt.
A metrós hitel más dolog mert azt nem az állam vette fel, hanem a BKV amely egy állami tulajdonban lévõ magánvállalat.
A kamatelszámolásba beleértendõ a tõketörlesztés értéke is vagy azok csak a kamatok?
Mivel ez csak az idei évi tervezet, ebbõl nem tudtam meg, h az egyes tartozások összértéke mennyi és mikorra mennyit kell visszafizetni.
"befolyik bevételi oldalon, oszt valahol majd kifolyik kiadási oldalon :D (ennek a kérdésnek, így nincs értelme)" Na ne, már hogy ne volna. Te is így szoktad a pénzügyeidet rendezni? Céltalanul felveszel hiteleket, mert az vicces? Csak nem hitelkártyával költekezel? Csak mert a költségvetés mínuszban volna, ezért annyit vesznek fel, h pluszba legyen? Ezt mondják a bankoknak is, h erre kell a kölcsön vagy egy állam esetében a bank nem kérdezi meg, h mire venné fel a hitelt? 1. Pl. szükség volna új metróra és még nincsen annyi tõke, h azt az állam finanszírozza, de ha hamarabb volna kész a metró az akkora GDP növekedéssel járhat, h simán megéri rá hitelt felvenni és belekezdeni a munkába. ezért hitelt vesz fel. 2. Pl. nincs elég pénz a 13. és 14. havi nyugdíjra, de nagyon jó volna kifizetni, mert akkor többen szavaznának ránk és ez jó dolog. Ha meg nem választanak újra, akkor majd szívhat a nép a törlesztéssel a következõ kormány idején 3. Pl. Van 1 hitelem, amit megint felelõtlenül vettem fel (lásd 2.pl) de ki tudom váltani egy másik hitellel, ami elõnyösebb feltételekkel lehet törleszteni
Mert maguk a bankok (Federal Banks) nincsenek közvetlen állami tulajdonban, õket a jegybank (Federal Reserve Board) bízza meg, és felügyeli (többek között az irányításukért felelõsök kinevezésével is - ám erre szigorú szabályok vonatkoznak, például a vezetésnek az adott régió lakosságát kell reprezentálnia). Az adott régió Federal Bank-ja felel a régióban a Federal Reserve Board által meghatározott monetáris döntések végrehajtásáért, a területen lévõ állami intézmények kifizetéséért és így tovább.
Az USA jegybank rendszere ebben tér el például a magyar rendszertõl. A kialakítás alapvetõen annak is köszönhetõ, hogy ugyebár az Egyesült Államok esetében szükség volt egy egységes jegybank-hoz, viszont ugyanakkor meg kellett nyugtatni a tagállamokat is, hogy nem lesz minden irányítás Washingtonból távirányítva. Bonyolult rendszer, de korántsem az ördögtõl való, ám azt is el kell ismerni, hogy a felépítése még mindig nagyban a 100 évvel ezelõtti amerikai belpolitikai helyzet kompromisszumaira épül.
Úgy hogy a populáció túl nagy ahhoz, hogy minden egyes kérdésben cserépszavazást tartsunk. Csak úgy realista szemszögbõl. Szerinted egy költségvetési törvényt hányan olvasnának el és szavaznának róla? A helyhatósági választásokon is alig 25%-os a részvétel.
Közvetlen beleszólásod pedig nincsen semmilyen költségvetésbe a képviseleti rendszer miatt. +lévén azok általában tényszámokon alapul és jövõbeli tervekre számít ezért nem kõbe vésettek:) Ugyanis legjobb tudomásom szerint rajtad kívül senkinek nincs kristálygömbje (mondjuk te már 2008 óta jósolgatod, hogy bankárokat akasztanak majd (köztük engem is) az utcán, aztán nem lett belõle semmi. Úgyhogy kezdek kételkedni a szavahihetõségedben...)
Ezt nem értem Bucser ! Ha egy demokratikus világban élünk, ahol mi választjuk ki azokat akik minket képviselnek, hogy-hogy nincs beleszólásunk a költségvetésbe ? Természetesen mind ez összeesküvés elméletek nélkül és realista szemszögbôl.
a költségvetés PDF-olvasó szerinti 76. old. lap alján kezdõdik a részletezés "XVI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK" címen, amihez kapcsolódó szöveg kezdõdik a 213. oldalon. Ez ugyan csak a törvénytervezet, de a téged érdeklõ számok nem változtak.
"és azt az összeget mire költötték el?"
befolyik bevételi oldalon, oszt valahol majd kifolyik kiadási oldalon :D (ennek a kérdésnek, így nincs értelme)
ha konkrétumok érdekelnek, pl. hogy hány százalékon kamatyolunk az ájemeffel, akkor arra külön rá kell keresned
egyébként, ha kutakodsz a számok között, találhatsz érdekességeket, mint pl. a 79. oldalon "Az 1947-es Párizsi Békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás" = farzsebbõl kihúzható ezerhétszáz millió...