ja, még annyit, hogy nem minden szócikk ellenõrzött, de az érdekes az volt, hogy amelyikbe én belenyúltam, legyen az például az "Ágytál" szócikk, az azon nyomban ellenõrzötté vált. Tehát létezik bizonyos szerkesztõk szemmel tartása, figyelése, nyomon követése.
Kedves dara! Te úgy látszik csak írsz, de nem olvasol. Én meg hülyékkel nem vitázom.
Ez így tömör faszság. Még ha be sem vagy jelentkezve akkor is megjelenik, amit szerkesztettél. A laptörténetnél pedig IP alapján leszel azonosítva ilyenkor.
Egyébként a világtörténelem során eddig mindig bebizonyosodott, hogy amit nem ellenõríznek/kontrollálnak, az káoszba fullad.
A wikipedia pedig nem azért szabadon szerkeszthetõ, hogy minden baromság megjelenhessen rajta, hanem hogy minél több szakember, minél magasabb szinten írja meg a szócikkeket. Ezáltal egy szócikk szerkesztése során több szempontból is meg lesz vizsgálva a téma, ennek következtében pedig kiegyensúlyozott és reális lesz az eredmény.
"A fentieket összefoglalva leszögezzük, hogy az állítólag mindenki által szerkeszthetõ, "szabad" vikipédiára sokkal találóbb lenne a judeopédia elnevezés, hasonlóképpen, ahogy a mai világban uralkodó, az állítólag a nép akaratát tükrözõ "demokráciára" sokkal jobban illik a judeokrácia elnevezés."
http://tinyurl.com/dewozn
Nézd, én 3 éven át elég keményen szerkesztettem a Wikit, tehát tudom, hogy mirõl beszélek.
az utóbbi idõben bevezették az "ellenõrzött változat" fogalmát, ami bújtatott cenzúra, vagyis kõkemény cenzúra, csak nem az a neve.
Mirõl van szó?
Kis hülyék, akiknek fingjuk sincs az adott területhez, de valamilyen, titokzatos okból adminok, járõrök, bürokraták, isten tudja még milyen faszkalap neveket adnak nekik, hagyják jóvá a te szerkesztéseid. Ha nem hagyják jóvá a szerkesztésed, akkor az nem jelenik még MÉG A LAPTÖRTÉNETBEN SEM, tehát utólag sem lehet ellenõrizni, hogy amit írtál az helyes volt-e, mert ugye eddig a laptörténet alapján meg lehetett fogni az aljasságokat.
A magyar Wikipédián meg különösen aljas emberek jutottak ilyen kulcspozíciókba, ott egye meg õket a fene!
Most lehet, hogy tévedek a Wikipédiával kapcsolatban, de a cenzúra szerintem azt jelenti, hogy valamirõl nem lehet beszélni vagy csak megadott keretek között lehet beszélni (úgy ahogy a hatalom jónak látja), a Wikipédia esetében ezt nem tapasztaltam az amirõl szó van csak a "szinvonal növelése érdekében" nem szerkesztheti éppen mindenki, de ez még nem cenzúra. Különbség van az között, hogy nem közölheted az igazat és az között, hogy nem közölhetsz olyan adatot amelyekrõl elég nagy valószínûségel állítható, hogy hamis. Persze itt vigyázni kell mert a határvonal elég vékony és könnyen átlehet esni rajta, mert még a természetes tudományoknál a tények elégé egyértelmûen bizanyíthatóak addig a társadalmi tudományoknál általában 100 szakember 100 féle képpen beszél sokszor egyenesen fordítva... de ez már egy másik probléma.
Szerintem az ami sajnálatra méltó, hogy nincs még legalább 1-2 Wikipédiához hasonló kaliberû konkurens "Wikipédia" mert ez növelné a pontoságot és gyorsítaná a módszer fejlõdését. De hát nem lehet minden tökéletes :)
Az a baj, hogy ha valamit nem kontrolálnak akkor azt fikázzák :) igy van ez a Wikipédiával, az modern energiaforrásokkal - nem szoláris hanem nukleáris :) - stb. ha valamibõl lehet könnyen és kicsi erõfeszítésel ellátni a világot akkor az azoknak akik kontrolálni akarnak mindent és mindenkit azoknak nem tetszik.
"The creator (creative man) seeks to conquer nature and the parasite (political man) to conquer men." - Ayn Rand
Még persze a POWER szó a hatalom az nem azt jelenti, hogy hatalom a természet és annak törvényei felett (ez lehetetlen) hanem hatalom az emberek felett, kontrolálni õket és irányítani úgy, hogy ne saját érdekeiket valósítsák me (mások leigázása és kihasználása nélkül) hanem, hogy a hatalmon levõk érdekeit valósítsák meg saját maguk számlájára.
Szóval a Wikipédia könnyen elérhetõ legtöbb esetben elfogadhatóan pontos információkat tesz lehetõvé, az emberek tanulhatnak és ez nem jó a parazitáknak ezért fikáznak és nem csak õk, hanem éppen azért mert kontrolálják az embereket alyanokat is rávesznek a fikázásra akik nem paraziták csak persze valami okból alerendelték magukat a paraziták ellenörzésének.
Hát azért adott a Teremtõ észt az embernek - már amelyiknek -, hogy az ilyet felismerje és másképp keressen tovább. Részemrõl szarrágásnak tartom fikázni egy alapvetõen jól használható ingyenes enciklopédiát csak azért, mert nem 100%-osan megbízható. Más dolgok, köztük a fizetõsek, talán abszolút tökéletesek?
Egyáltalán nem olyan vészes a helyzet mint írod. Arról van csak szó, hogy a tisztelt nemzeti érzelmû szerkesztõk mind elvonulnak duzzogva ahelyett hogy felvennék a kesztyût és visszaütnének. Meg összejátszanának. Ugyanazok a szabályok amik õket védik minket is védenek, csak ezt sokan nem érik fel ésszel.
És még csak annyit, hogy akinek van rá módja az használhatja a Britannicát is de az igazság az, hogy 99% embernek az soha nem volt hozzáférhetõ és most semmihez képest a Wikipédia egész jó alternatíva, persze az aki eddig is használhatta a Britannicát az használhatja továbbra is és melette még a Wikipédiát is aki viszont nem annak legalább most van Wikipédia. Nekem különben a Britannica és az Encarta is megvan a gépen, ma már nem megfizethetetlen az elektrónikus forma, de sok embernek igen, vagy ha megfizetheti valami fontos dologról kell lemondania neki, nem mindenki olyan szerencsés, hogy mindenre futja neki amire többé kevésbé szüksége van. Szóval azt akarom mondani, hogy ingyenes hozzáférés mellett nem igen értelmes dolog kritizálni valamit, fõleg ha tudjuk, hogy egészen elfogatható pontoságú információkat tartalmaz és ami még fontosabb már ahogy említettem nagyon hatékony szerszámként lehet használni egy komoly kutatás során.
Általában a linkelt oldalakon további linkekre tehetsz szert amelyekre maga a Wikipédia már nem hivatkozik, ugyanakkor a cikkben találhatsz néhány olyan információt (addig számodra ismeretlen kulcsszavat) amelyet a Google-be viszel és tovább bõvíted a lehetséges forrásokat és a Wikipédia nélkül nem lenne olyan könnyû ezekre az új kulcsszavakra rájönni. Szóval aki huzamosabb ideje használja a Wikipédiát (már ahogy említettem nem mint szentírást hanem mint egy kutatói szerszámot) az tudja mirõl beszélünk itt, az tudja, hogy sokkal gyorsabban és eredményesebben lehet pontosabb és terjedelmesebb információhoz jutni Wikipédiával mint az nélkül.
Hát igen, lehet fikázni a Wikipediát, csak a fikázók azt nem veszik észre, hogy a Wikipedia legnagyobb hátránya (a szabad szerkeszthetõség) egyben a legnagyobb elõnye is. Az meg szerintem triviális, hogy soha nem szabad egyetlen forrásra hagyatkozni, ha az ember pontos információra kíváncsi - s ez nemcsak a szabadon szerkeszthetõ Wikipediára vonatkozik, hanem szinte minden forrásra, nemcsak az esetleges hibák, tévedések miatt, hanem azért is, mert idõvel új adatok merülhetnek fel, amelyek felülírhatják pl. a nyomtatott kiadványok messze nem aktuális tartalmát.
Én személy szerint igen sokat tanultam a Wikipediából, pedig az említett 30 könyvnek a sokszorosát olvastam el.
Teljesen egyetértek veled, kár hogy a legtöbb ember nem így áll hozzá.
Nem tudom, de kb. amikor az ember 20-30 könyvnél többet elolvas (tudom ez soknak tudományos fantasztika sajnos) akkor már azt is megtanulja, hogy még az Enciclopaedia Britannica-nak sem kell 100% hinni. Szóval a WIkipédia is éppen úgy mint akár melyik másik könyv, olvasható és sokat lehet belõlle tanulni de mint minden másik könyv és információforrás nem tökéletes és nem 100% pontos. Ezért így is kell használni, mint minden másik könyvet, jó referencia aztán ha igazán érdekli az embert akkor irány a forrás és ott olvasni. Ott sem tökéletes, de a forrás mindég a legpontosabb. Ha érdekel Petõfi akkor OK Wikipédia jó indulópont, ha igazán érdekel akkor viszont ott találhatok néhány információt és linket amelyel eljuthatok közelebbi információkhoz vagy akár forráshoz is. Minden más cikk esetében is igy valahogy van. Csak az hiszi el kérdés nélkül akinek minimális vagy az allatti tudása van. Minnél okosabb, minnél informáltabb az ember annál nagyobb mértékû és szinte elkerülhetetlen nálla az a pozitív gyanú ami minimizálja a hibát. Ez a valóság, Wikipédia vagy nem ezen változtatni nem igen lehet. Szerintem a Wikipédia mérhetetlen érték a számomra nem mind primáris információforrás de mint primáris startlap amikor valami ismeretlenrõl vagy majdnem ismeretlenrõl akarok tájékozódni. Wikipédia nélkül ez sokkal nagyobb erõfeszítést követelne.
Túlságosan is rózsaszín felhõ mögül nézik ezt, van az éremnek másik oldala is. Gondolom az Encyclopedia Dramatica-t nem véletlenül hagyták ki a felsorolásból...
Ha a wikipédián is annyit höbörögsz, mint az SG-n, akkor nem is csodálom, hogy a gonosz "cionisták" cenzúrázzák a cikkeidet.
Jó a Wiki, akkor mikor felületes tudás is elég, és nem baj ha marhaság esetleg a benne leírt dolog, de a tudás növelésére alkalmatlan, mert könnyen félrevezetõdhet az ember, fõleg olyan területen ahol kevés a tudása! Szóval ha apró lényegetelen de gyors információra van szükség használom én is, de nem veszem kézpénznek.
Informatika és tudomány
