A 700 MB-os .avi film kép- és hangminõsége számítógépes monitoron nézve nekem tökéletes volt. Ennél jobb nem kell nekem. Nagy képernyõre kivetítve, lehet, hogy kell az a 4 GB, nemtom.
Amúgy, maga a film nem egy nagy durranás, mégiscsak egy esztétikai alkotás, nem tudományos film.
A kb 4 gigás filmek hd/dvd minõségüek... A minõség teszi egy zene, videó méretét, meg hogy milyen formátumban van.
A cikkhez meg annyit fûznék hogy az orosz mûhold az használaton kívül volt, akkor azt miért nem lehet lehozni onnan ? Jobb ha tehetetlenül kering és veszélyeztet mûködõ más objektumokat ?
"The Original 108 minute film - released in theaters in February 2004. Starring Marlee Matlin and 14 Scientists and Mystics. Exploring the worlds of Quantum Physics, Neurology, and Molecular Biology in relation to the spheres of Spirituality, Metaphysics and Polish weddings. Part documentary, part drama, part animation, How does it all fit together???
Originally released in February 2004 in one theater in Yelm, Washington, What the BLEEP Do We Know!? went on to become the fifth highest grossing documentary in the United States, with ticket sales of $12 Million."
Na, van nektek egy másik 'jándékom: What the BLEEP Do We Know? Izginek néz ki, de még nem mertem letölteni, mert bazi nagy.
A tegnap kaptam a linket valakitõl, és megnéztem belõle 1 órát, ma de. pedig a második 1 órát. Korábban a youtube-on már láttam azt hiszem belõle 2x10 percet, de akkor nem volt türelmem végignézni. Most i csak azért néztem végig, mert valaki ajánlotta.
Egyébként én nagyon hasonló véleményt vallok, mint te BlackRose. Talán írni fogok egy hosszabb recenziót a blogomon a filmrõl, majd meglátom.
De azért be kell vallani, George Carlin bejátszott hangja (az elején) tökéletesen igazat mond :) ami a film többi részét illeti csak annyit, hogy néhány tény körül tapasztott dolog amely annak aki vakon hisz az institucionális mesékben mond valamit amitõl esetleg kinyílik a szeme, de aki már ezeket a dolgokat többé kevésbé tudja, aki a logikára alapozza életét és a saját fejével való gondolkozásra, aki igazán jó könyveket olvas olyan emberektõl mint Mises, Hayek, Chodorov stb. annak ez a film egy picit nevetséges és fõleg mert összeesküvés-elméleti nem igen hiteles.
Az igazság ott van, hogy ha a rendszer ilyen mint amilyenben mi élünk, összeesküvésekre nincs semmi szükség, a víz természetesen mindég ott folyik le ahol a legkisebb az ellenálás, a világ is így mûködik, csináltunk egy olyan rendszert (igen mi választópolgárok mert a végén ha a töbségnek nem felel meg akkor a diktátort is lefejezik), amelyben viszonylag könnyen (általában mások számlájára) vitorlázunk semmi üsszeeskövés nélkül, egyszerûen a könyebb utat válassza mindenki, nem a jóbbat, nem az igazságosabbat és nem az erkölcsit, hanem a könyebbet. Na most persze aki inteligensebb (és ez még nem elég) és megpakolja fejét tényekkel és ezeken gondolkodik és többé-kevésbé (azt felejtsük el, hogy 100% tökéletesen mert ilyen nincs, mindenki hibázik) ezt feldolgozza, õsszeköti, megérti hogyan is mûködnek valójában a dolgok, azok már nem a könyebb utat akarják járni hanem azt amelyen a legtöbbet tudnának elérni úgy, hogy másoknak is ezt lehetõvé tegyék (és nem pedig ellenük járjanak), a világot õk nem zero-sum játéknak látják hanem egy helynek ahol ha szabad emberek, szabadon együttmûködnének úgy, hogy a korlátolt állam megakadályozná, hogy egymásnak kárt okozzanak. De ez már nem könnyû út nem a legkönyebb, hanem a leghatékonyabb, az amelen az elfogyasztott energiával az adott idõn belül a legtõbbet vagyunk kéápesek kihozni. Persze ez sajnos csak egy állom.
Ami valóság, hogy a világot a hülyeség és az instituciónális hazugságok és megtévesztések tartják korlátok között összeesküvés nélkül de kb. pont olyan végeredménnyel mintha összeesküvések lennének körülöttönk. A Zeitseist-nek is az a hibája, hogy a könyebb utat választotta, ezért nem is ér el komolyabb eredményt, mert nem pontos, nem jó és nagyon hiányos, de... jól helyen tapogatta ki a problémákat csak aztán sajnos értelmét vesztette. Különben egy biztos a világ tele van illuziókkal, Mises sokszor mondta, hogy az emberek fantasztikus világban gondolkodnak és abban élnek, nem a valóságban, illuziók ezreivel támasszuk alá mindennapjainkat és ha egy néha leesik akkor állunk ott mint a szaros gyerek és nem akarjuk elhinni, hogy esett le valami ilyen gyorsan, az igazság az volt, hogy nem is volt ott semmi ami leesett csak képzelet csak illuzió amit az institucionális hazugságoknak és saját butaságunknak köszönhetünk. Tanulni nehéz, nem a könnyû út ezért csak nagyon kevesen csinálják még akkor is ha a leghatékonyabb. És még csak annyit, a magolás az nem tanulás, éppen az ellenkezõje az a könyebbik út.
Persze, de jelen esetben a nagy átlagról beszéltem. Amúgy én is így vagyok ezzel. Több, mint 9 éve nem nézek tévét. Amikor leülök elé, akkor egy idõ után unni kezdem magam. Egyszerûen kevésnek érzem. Neten meg arról olvas az ember, amirõl akar... </OFF>
"Persze olvasni még mindig fárasztóbb, mint üresjáraton a mozgófilmet bámulni. (:"
Már akinek. Én már tizenvalahány éve nem nézek televíziót, készülékem sincs, de tunerem sem a gépemben. Amikor még hébe-hóba néztem tv-t, engem az fárasztott a leginkább, hogy csak ment az idõ a semmitmondó hírekkel és nem lehetett továbbtekerni. A neten meg csak egy klikk és nem kell végigszenvednem az unalmas hírt.
Jah még annyit, hogy nyilván nem a legjobb befektetés az Ûr a nagytõkéseknek és egyéb befektetõknek, mert a megtérülési idõ hosszú, illetõleg nagyon nehezen kalkulálható. Így, hogy a baleset által nõtt a befektetési kockázat nem csoda, hogy a névtelen ám pozíciójuk által irányító helyzetben levõ emberek (nem konspiráció, egyszerûen így épül fel a társadalom) névtelenül adnak hangot fájdalmuknak a közmédiákon keresztül. Ennek ellenére lehet, hogy túl van spirázva az egész! De mi van ha mégsem?
Btw, ami a hírértéket illeti. Nekem amennyire a cikkbõl lejött itt nem csak matematikai és fizikai károkat feszegetnek az illetékesek. Inkább érzem azt, hogy a talán egyre erõsödõ "ûrverseny" etikai és morális problémákat vet fel. Nincs szabályozva, a meglévõ szabályok pedig idejét múltak. Hiszen a 60-as években jó ha tized ennyi "ûrkütyü" volt fent, a szemétrõl nem is beszélve. Eddig az volt, mint lent a földön. Hánytuk a szemetet minden felé. Aztán úgy a 70-80 évek tájékán felmerültek a globális környezeti problémák a közmédia szintjén is. Mégis el kellett telnie kb. 40 évnek ahhoz, hogy történjen valami. Jelenleg terjednek a hibrid meghajtások, megújuló energiaforrások, passzív rendszerek. Ez jó, és vélhetõen fel is fog gyorsulni ez a folyamat. Ami az ûrt illeti, ott is hasonló problémákkal találjuk magunkat szembe. Szemét, mely károkat okoz, kicsiben és nagyban. Ám a költségek sokkal nagyobbak. Persze joggal tehetjük fel a kérdést, hogy miféle költségek? Elvégre ha egy jó mûhold hasznosságát nézzük arányosan a költségével... Szal' kicsit azt érzem, hogy folyamatosan vonják be a köztudatba azt is, hogy attól hogy kint krvasok hely van, meg sok-sok mûhold, még nem veszélytelen a dolog. Mondjuk elég nagy gebasz lenne, ha elindítana valamiféle láncreakciót ez a mostani eset. Persze könnyen találhat bárki tudományos tanulmányt arról, hogyan lesz kb. 2050-re nagyjából elhagyhatatlan a föld a sok ûrszemét miatt...
Ami meg a hírcsatornák hírértékét illeti. Háát, az általam ismert emberek nagyon nagy része tévét már nem is néz. Ha valaki normális hírekre vágyik, akkor netes hírcsatornákon megtalálja a valós dolgokat. Bár a tapasztalatom az, hogy így is érdemes több helyrõl bogarászva összerakni a képet. Persze olvasni még mindig fárasztóbb, mint üresjáraton a mozgófilmet bámulni. (:
OFF -- A profit nem a piacról származik, hitelexpanzió, politika általi támogatások és szubvenciók, stb. itt van a gond, a marketing csak egy bizonyos pontig mûködik és szintén erõforrást igényel, vagyis pénzt és energiát zabál fel és ez a pénz általában szintén nem a piacról származik, röviden profitra van szükség, hogy marketingra fusson, és a profit már nem a piacról származik tehát a marketingre költött összeg sem... különben ami a piac igénytelenségének növekedését illeti teljesen egyetértünk, de ez is csak következmény és nem pedig ok. Az Antarktiszon azért van jég mert hideg van és nem azért van hideg mert jég van... kb. igy van ma mindennel, az emberek egy része képes felfedezni az állapotot de általában nem tudja megállapítani az állapot okát hanem azt tartja oknak, pedig az csak következmény aminek ugye további következményei is lehetnek és vannak is.
Azt ugye te is vagod h ma, a kielegited a fogyasztot, az azt jelenti h a szuksegtelen vackodat vhogy ratukmalod, aminek a muveszetet marketingnek hivjak.. Tehat teljesen mind1 h hasznos v haszontalan az info, sot jobb ha haszontalan, igy nem teszel az altalanos butulas ellen, vagyis konnyebb marketingmunkat kovetkeztet a jovore nezve.. ;)
Én a tiédnél mérhetetlenül szerényebb képzettséggel és tudással rendelkezem az orbitális és asztrodinamika szakterületén, ennek ellenére józan paraszti ésszel azt javaslom, a kérdést inkább így tedd fel: A jelenlegi balesettel milyen arányban nõtt az ismeretlen és felderíthetetlen pályájú, ám tömegüknél fogva potenciális veszélyt jelentõ ûrszemét-darabok száma? Az ismert pályájú szemét ugyanis nem jelent komoly veszélyt, ha egyes emberek jól végzik a dolgukat - ami a jelen esetben nyilván nem így történt. Látszólag persze logikai ellentmondás az ismeretlen szemétdarabkák számát firtatni, de az könnyen kideríthetõ, hány olyan mûholdbaleset történt eddig, amelyek jelentõs számú ismeretlen pályájú szemetet eredményeztek. Ehhez némi támpontot találsz a témával foglalkozó elõzõ írásban, amelyben a #22-ben felvetett kérdésedre is részleges választ ad.
Különben a valós kérdés az kellene, hogy legyen - nem tudom a választ - hogy hányszor volt szükséges módosítani valamelyik mûhold, az ISS vagy a Shuttle pozícióját mert az US Strategic Command által kisért 13000 objektum olyan közel volt hozzá, hogy az veszélyeztette. A darabok között valószínûleg többtíz kilométer öres tér van és ha létezik is veszély, hogy keresztezõdik az útjuk az ütközés valószínûsége nulla közeli (persze az nem jelenti, hogy men történhet meg, maga ez a mûhold ütközés is ezt mutatja), de mégis matematikailag tényleg akkora a kockázat, hogy most káoszal kell számolni vagy csak egy olyan mértékben növeli a kockázatot amelyet éppen úgy vagy hasonlóan lehet kezelni mint az ütközés elõtti esetben.
Köszi de ezt mind tudom - elég jártas vagyok fizikában is és orbitális/asztrodinámikában is - az ami a kérdés volt, hogy igaz e, hogy most ez az ütközés annyira nagyon megnöveli a kockázatot, hogy most ekkora nagy hír lett és amikor az amcsik a ruszkik és a kínaiak kilõtték a mûholdakat akkor az nem volt semmi plusz kockázat vagy nem akkora mint most? Egyébként az õrült autós analógiádnak nincs semmi értelme ebben az esetben, különben nem azt mondtam, hogy nem növeli a kockázatot (sõt azt mondtam, hogy igen) csak azt kérdõjeleztem meg, hogy annyira nagyon növeli meg a kockázatot, hogy most lõttek mindennek vagy legalább is sok mindennek mert ilyen dumát eresztenek ki. Tudod amikor 2x repülsz akkor 2x növeled a kockázatot amikor 100x akkor 100x és az mégsem jelenti azt, hogy véged mert ha a kockázat túl kicsi akkor a 100x-os növekedése is kicsi, próbálj meg 100 sorsjegyet venni, biztos vagyok benne, hogy habár az esélyed a nyereségre 100x nagyobb mint ha 1 sorsjegyet veszel, még mindég annyira elenyészõen pici, hogy semmi gyakorlatilag semmi esélyed a nyerésre.
"igaz e az, hogy az összeütközés által keletkezett plusz komplikáció annyira nagy mértékben megváltoztatja a kockázatokat,"
Igaz-e, hogy az autópályán növeli a kockázatokat, ha egy õrült percenként kilõ egy sorozatot a közlekedõ autókra?
Az összeütközés során keletkezett törmelékdarabok jó részének a pályája ismeretlen, ráadásul túl kicsik ahhoz, hogy sikerrel fel lehessen deríteni õket. Mozgási energiájuk azonban elég ahhoz, hogy súlyosan megrongáljanak egy mûholdat, ha beleütköznek. Egy Kalasnyikovból (AKM-63) a lövedék kb. 715m/s kezdõsebességgel távozik, a szétroncsolt mûholdak darabjai ennek akár a tízszeresével is száguldhatnak, ami azonos tömeg mellett 100-szoros rombolóerõt jelent.
Kétlem. A profitmaximizálás úgy mûködik, hogy kielégíted a vásárlóidat a terméked/szolgáltatásod fogyasztóit. Na most kérem melyik embernek van szüksége szükségtelen információkra? A baj éppen ott van, hogy a jelenlegi rendszerben a profitot már régen nem a piac biztosítja hanem valami egyészen más... tök mindegy mirõl irnak ma a lapok és mi van a TV-ben mert nincs választás minden csatornán ugyanaz a hülye mûsor van és minden lapban ugyanaz a hülye és teljesen felesleges információval etetik az embereket. Pl. nagyon érint az, hogy Dzsibutiban egy autóbusz felfordult, hogy Lódugó Pityú kirabolta az istenhátamögötti városka bankját, hogy Valami Pista tárgyalása megkezdõdõtt a kerületi bíróságon és, hogy Britney bugyi nélkül szált ki az autóból... pedig ez van minden csatornán és minden lapban és akkor még hozzáadjuk az ilyen katasztrófaforgatókönyv dolgokat amelyekket az átlagember egyáltalán nem tud hová tenni és mivel nem tudja hasznosítani sem hát nem is igen érdekli.
A pénz nem fogy el csak tulajdonost cserél, vagyis amit "A" elkölt (kiadása) azt "B" megkeres (bevétele). A kérdés csak, hogy lehetett volna e ezt a pénzt produktívabb és szükségesebb dolgokra fordítani vagy nem. A válasz nem mindég egyértelmû de sok esetben igen. Persze biztos vagyok benne, hogy az ûrszemét adott feltételek mellett veszélyes és kárt okozhat, de az amit én megkérdõjelezek (nem mint szakértõ de mégis), hogy ha figyelembe veszem az említett mûhold megsemmisítéseket és a többi ûrszemetet akkor igaz e az, hogy az összeütközés által keletkezett plusz komplikáció annyira nagy mértékben megváltoztatja a kockázatokat, hogy most ilyen nagy publicitást érdemel az ûgy a mindennapi emberek elõtt.
Elõször is még ha igaz az állítás akkor is nem értem minek kell a nagypapát rémíteni olyan dolgokkal amelyekre neki semmi befolyása sincs. A szakembereknek foglalkozni kell vele és a Science vagy Natura folyóiratok foglalkozhatnak vele de minek a New York Times-ban a CNN-en és a Népszabadságban marhulni a dologgal (mert ezt teszik).
Most tényleg nem vagyok ezen a téren szakértõ (de azért éppen tökfej sem ami azt illeti), és biztos vagyok benne, hogy az ütközés utáni helyzet roszabb mint az ütközés elõtti volt, de ha tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben az USA, a Szovjetúnió és nem olyan régen Kína is rakétával semmisített meg mûholdat akkor nem lehetne esetleg ez a duma is egy az elmúlt évek elképesztõ szenzacionalista katasztrófakeltõ és úgynevezett "fear mongering" politikájának és már sajnos megszokott praxisnak része? Esetleg?
Sokat el sem tudna kapni az SST. Túl magasan van neki. Ha 8 SST dolgozna havi 2 fellövéssel az is kevés lenne, hogy lehozzon minden szart. A fellövés - ahogy írtad - szintén szemetet csinálni. Ördögi kör.
Bocsi de megjegyzem hogy egy mûködésképtelen mûholdat lehozni nem a legegyszerûbb dolog az ûrhajózásban. Mûködésképtelen azt jelenti hogy a hajtómûvei is (már ha van)! Akkor egy másik jármûnek meg kell közelítenie és elkapnia.
"Nem hiszem, hogy a közúti forgalom szabályai itt mûködnének" - De! Éppenhogy valami KRESZ-hez hasonlót kell kitalálni és bevezetni, amennyiben a forgalom növekedni fog - és eddig minden jel arra mutat, hogy fog. Az ezer éve bedöglött mûködésképtelen vackokat meg le kell pottyantani, ahogy eddig is szokás volt. Ahogy az autóroncsokat nem hagyjuk szanaszét az autópályán/utakon, ugyanúgy az ûrroncsokat sem kéne, mert akadályozza a forgalmat. Csak ugye míg a hátsó udvaron elfér a lom, addig minek vele veszõdni? Tipikus cigánytempó.
Ja :)
jo lenne mar vmi szabalyozas, dehat itt lent is szar minden.. milyen lenne odafont?!
Informatika és tudomány
