Személy szerint xarok rá hogy készitette a képeit.Töllem fejen állva,a lábujával,vagy akár oda is köphette.Teljesen lényegtelen mert a végeredmény önmagáért beszél.Zseniális müvész volt.Egy kép pedig nem az elkészitett technikátol lesz kiemelkedo hanem attol amit a müvész hozzátesz a saját látásmodjábol.
Egyébként valahogy tényleg így lett, de igazából ez az átlagember hibája (vagy a közoktatásé), az emberek nagyrészének szerintem fogalma sincs, hogy miért lettek híresek ilyen absztrakt festményekkel, meg egyszerû geometrika alakzatokkal (van kép ami csak egy fekete négyzetbõl áll).
Lehet. Vagy páratlan számú tükröt használt, hogy a bejött fényt eltérítse.
Hogy miért lehetett rá szüksége, arról meg nem tudok megbízhatóan mit mondani. Lehet utálta az idõt fecsérelni az alakok arányos méretezésével és elrendezésével.
Másrészt rengeteg minden megtanulható technikákon alapul. Persze érzék is kell ahhoz, hogy ezek segítségével egy hihetõ kompozíciót hozzon össze az ember. Másrészt úgymond manapság nem követelmény, hogy pl valakinek legyen érzéke a perspektivikus ábrázoláshoz, a realista festészet meg egyenesen populizmusnak van kikiáltva.
Sajna az elfogadott csúcs-mûvészet egyszerûen beleroppant a XX. szd-ba, valami beteges belterjes dologgá vált, ami elveszítette a kapcsolatot a tömegekkel. És sajna az emberek pont ezáltal vannak kiszolgáltatva a féltehetséges hírnévre és pénzre hajtó emberkéknek, amikor ilyen fajta igényeiket akarják kielégíteni.
Ez mind lehet, de minek annak aki így tud festeni?
vagy lehet, hogy úgy csinálta, hogy nem a vászonra, hanem a vászon hátuljára vetítette a képet, csak vékonyabb vásznat használt, és a másik oldalról festette le, ami átlátszott?
1. Attól még mert sötét a háttér, az nem zárja ki, h a valóságban világos volt. 2. Ha sötét is, akkor az nem zárja ki, h semmilyen alak sem jelenik meg. Pl. napfogyatkozás is megfigyelhetõ így, ahol általánosan sötét van, és egy fénykarika látható csak. Ráadásul felnagyítva. 3. Fejjel lefelé képet állít elõ, ha kész a vázlat a vásznat már meg lehet fordítani és úgy folytatni a munkát.
És akkor gondold el, hogy a camera obscurával fejjel lefelé is vetül ki a kép, emellett nem lehet módosítani hogy mi jelenjen meg (vagyis lehet, csak akkor arrébb kell építeni a lyukat/termet :D). És akkor ehhez nézd meg Caravaggio milyen képeket festett (ugyebár fõképp vallási jeleneteket, beltéren vagy fullsötét háttérrel, 1-2 kivétellel). Hogy az istenbe lehet egyáltalán bármi kapcsolatba hozni a camera obscuraval úgy õszintén?! Vagy még mindig én értelmezem teljesen rosszul a cikket?
Szóval ilyeneket festek vázolás nélkül (nekem nem mennek úgy az arányok, mint aki tanulta, de ez csak hobbi, nem mûvészkedés):
Nos én ismerek festõket. Vázolni nem mindenki vázol, tehát ebbõl nem lehet levonni semmi következtetést. Aki évekig festett emberi alakokat, annak nincs szüksége az arányokhoz sem a camera obscura-ra, mivel csípõbõl tudják. Ja és én direkt kipróbáltam projektorral deszkára vetített rajzot körbreajzolni, majd megfesteni, hát egy nagy sz@r lett az eredmény, de szabadon akár vázolás nélkül is sokkal jobb lett.
Caravaggio
Techinika ide technika oda,lehet hogy csak másolta ,de akkor is kurva jókat festett!Nekem az egyik szakmám rajzolásal kapcsolatos(rajzfilmanimátor) de ha igy tudnék másolni biztos kurva sok munkám lenne...
Miért lenne értelmetlen? Lényegében éppen annak a volna szócskának a hiányát kifogásolja. :)
Mit nem értek?! Ha azt írtam volna, hogy melyik képét csinálta volna ezzel a technikával akkor lenne értelmetlen... Te viszont nem nézted meg a képeit, mert akkor látnád, hogy NINCS olyan képe (max 1-2), amihez ezzel a technikával készített volna alapot (ha így jobban érthetõ...) A képei nagyrészt vallási témájuak, zárt térben vagy háttér nélküli kültéren játszódnak. Kb. 2 kivételt tudok, de kétlem hogy azokhoz használta volna a camera obscura-t. Itt van elvileg az összes képe, nézzétek meg.
Boris Valejo is így dolgozik, csak õ valódi fényképeket készít az alakokról és azokat festi aztán a képre.
Persze nem õ a Világ legnagyobb festõje, de a populáris kultúrában mondhatni etalon a maga stilusában.
Másrészt szerintem a vázlatai sokkal kevésbé mesterkéltek, mint az így készített festményei, mert azokon az alakok úgy néznek ki soxor, mintha kirakati bábúk lennének.
látom te nem érted igazán. nem így készített képeket amiket aztán kiállított szóval a "Azért az nagyon érdekelne, hogy Caravaggio melyik képéhez használta ezt a technikát" mondatod értelmetlen és haszontalan. A fenti technikával készült képeket arra használhatta hogy festményei alapjául szolgáljanak. sztem nem olyan nehéz ezt megérteni...
"Egy kissé félreértelmezted a leírtakat . Nem fényképeket készített , hanem egy eljárást alkalmazott arra irányulóan , hogy arányaiban tökéletes mûvet alkosson."
A hozzászólásomból neked az jött le, hogy szerintem fényképet készített?
Azért az nagyon érdekelne, hogy Caravaggio melyik képéhez használta ezt a technikát... Nemnagyon vannak olyan képei, amiket ezzel a technikával lehetne igazán. Pl itt van pár képe, egyiket se lehetne szerintem camera obscura segítségével... Mûteremben festett.
Vázlatokat sokan nem készítettek. A balkezességet meg szintén nem értem, egyrészt én nem találok szinte 1 képet sem amiben balkezesek lennének (pl wikipedian lévõk; Amor Victorious, Szent Máté és az angyal, de a többi sem...), és azt sem, hogy ez miért magyarázná meg a balkezességet.. A kép nem csak tükrözve vetül ki, hanem teljesen elforgatva (fejjel lefele).
Mármint a tanárnõ által felvázolt elmélethez az kellett volna, hogy a mûterem egy függõleges fallal ketté is legyen osztva, rajta egy második lyukkal. A modell a plafonon lévõ lyukon keresztül megvilágított helyiségben foglal helyet, a másik, nagyrészt sötét helyiségben meg a mûvész, az oldalsó lyukkal szemben elhelyezett vászon elõtt, amire így rávetül a modell képe. Nos, volt ilyen fal?
Érdekes, bár nem tudom, miért lesz a mennyezeten lévõ lyukon beszûrõdõ fénytõl (ami pontszerû megvilágítást hoz létre, ami kiemeli az éleket, kontrasztosabb és plasztikusabb látványt hozva létre, ami Carvaggio képeirõl is visszaköszön) a mûterme egy camera obscura. Mármint nem csak fizikailag, hanem praktikusan is. Ahhoz a tárgyaknak a mennyezet fölött kellene lenniük, oldalsó helyzetben (hacsak nem a modellek fenekét akarta volna lefesteni), ami egy kissé kényelmetlen lenne félórákig. Ehelyett ott nyilvánvalóan csak a tiszta égbolt volt, és mindez az elõzõekben leírt célt szolgálta. A többi inkább csak feltételezés.
Sok festõ alkalmazott állítólag ilyen sötét kamrás módszert. Azért ahhoz is kellett tudni.
Egy kissé félreértelmezted a leírtakat . Nem fényképeket készített , hanem egy eljárást alkalmazott arra irányulóan , hogy arányaiban tökéletes mûvet alkosson .
Á azért nem teljesen másolás ez, mert végül is rájött hogy egy kis lyukon beszûrõdõ fény kivetíti a kint lévõ képet.Egyszer az NGC-n volt egy film a torinói lepelrõl, és abban azt mondták hogy a torinói lepel egy kezdetleges fénykép amit camera obscura segítségével rögzítettek.Érdekes dolgok ezek..
Azért még a kezdetleges dagerrotípiához is komoly vegyészeti tudás volt szükséges.
Nem mindegy, hogy mire rögzítik, milyen szerekkel kezelik, és a vegyszereket milyen arányban használják. Mondjuk a festészet és a vegyészet, mint foglalkozás nem zárja ki egymást, de a cikk semmiféle részletet nem közöl. Ez egy kicsit így túl mitikus nekem.
Ironia
Vagyis csalt a piszok kóklerje, majdnem azt csinálta, mint amikor egy óvodás kifest egy kifestõkönyet. Vagy amit a mostani legalja "portréfestõk" alkalmaznak, amikor egy fényképet vetítenek a vászonra és lényegében a fényképet másolják le ecsettel.