Sziasztok! Abban szeretném segítségeteket kérni hogy hogyan kell, átszámítást végezni adott ISO értékrõl más ISO értékre, a szokásos érzékenységek között!! Válaszokat elõre is köszönöm üdv.:Ruf
Régen filmes gépeknél be is volt rajzolva a filmsík de azért a digiteknél is lehet tudni hol van kb az érzékelõ síkja.
Az elõzõ hozzászólásban természetesen a tárgy van az optika elejétõl 4 cm-re.
Egyszerûen olyanok írták a mûszaki lapot akik nincsenek tisztában nem tudják különválasztani a közelpontot a munkatávolságtól pedig az nem változott a filmesek óta. Pld az én Pentaxom egy 50mm-es makróval aminek 18,8cm a közelpontja a munkatávolsága 4cm mert amikor élesre van állítva akkor a tárgysíktól az érzékelõ több mint 18 centire van de az optika elejétõl csak 4 cm-re. És ez a kompaktoknál is pontosan így van. Mikkor azt írják makrótávolság az alatt a munkatávolság értendõ.
Azért kérlek, magyarázz el valamit, mert van, ami nem egészen tiszta nekem. Van egy egyszerû kis kompaktom (is), annak macro módban a közelpontja a leírás szerint 5cm. A valóságban az objektív frontlencséjétõl min. 4.5cm távolságban tudom a képet élesre állítani - persze a legrövidebb fókusztávolság esetén, nagyobb fókusznál még messzebb kell mennem a tárgytól. Lehetséges, hogy a szenzor fél centire legyen az objektív elejétõl, gyakorlatilag a tubusban (már ha ennél a gépnél lehet tubusról beszélni)? Vagy egyszerûen pontatlan az adatlap?
Nem a te definíciódat vonom kétségbe, mert az valóban jó. A magyar neten nem találtam meg a közelpont definícióját, de németül Nahfokussierdistanz a neve és pontosan az a definíciója, amit te írtál.
Azt persze továbbra is fenntartom, amit a mikroszkópokról írtam a #24-ben és korábban.
Ne keverjük a közelpontot és a munkatávolságot. Közelpont az a legkisebb távolság ami a tárgysík és az érzékelõ síkja között van,míg a munkatávolság az oblektív eleje és a tárgy között van. A kompaktoknál az 5cm vagy az 1cm a munkatávolság.Pld nekem van 50mm-es 1:1-es makróm aminek a közelpontja 18,8cm míg a munkatávolság 4sm. A leképezés nem szükségszerûen fut a munkatávolsággal, hanem a gyújtótávolsággal fut.
"Egy kutyaközönséges 5-8 megapixeles gép amin jó a makrómód sokkal nagyobb és részletesebb képeket képes csinálni."
Nem feltétlenül. Nem ismerek olyan kompaktot, amellyel elérhetõ akár az 1:1 leképezési arány. A legtöbbnél a közelpont 5 cm körül van, "
Nos ennél a gépnél van 1cm-es makró mód is, a bogarat nem ezzel fotóztam, mert erõsen mozgott (szaladt), de készítettem virágporzókról képet vele, csak azt most nem találtam.
Egy nagyítás a bogárról:
Szóval, ha lehetne szerkeszteni a hozzászólásokat akkor nem kellene enyit vacakolni. A két képbõl látszik, hogy mit lehet egy kompakt géppel fotózni, csak úgy egyszerûen, ha már "speckó a cucc" akkor tudjon nagyságrenddel többet, csak úgy éri meg az árát.
Mindkét képet ugyanazzal a géppel szabadkézbõl, állvány nélkül készítettem. OLYMPUS SP-550UZ 7,1Mp Másfél éve volt 85 000Ft 2Gb memóriával akuval töltõvel. Szerintem jobban megérte mint a cikkben szereplõ kütyü.
Már hogyne lehetne? Mi akadályoz meg pl. abban, hogy egy 2000-szeres nagyítású mikroszkóp képét még tovább nagyítsd vagy kivetítsd egy óriási vászonra? A képet akármeddig nagyíthatod, akár mozivászon méretûre is.
Csak éppen nem érdemes, mert a max. felbontást meghatározza a fény hullámhossza és az objektív átmérõje, amit mikroszkópnál az eredeti és a tárgylencse méretaránya és távolsága miatt nem lehet olyan könnyedén növelni, mint egy távcsõnél a tükröt. Az e fölötti nagyítás meg már csak üres nagyítás, mint korábban írtam.
Ebben is egyetértek veled, csakhogy sokra mégy a nagyítással részletek nélkül. Olvasd el a #4-es és a #5-ös hozzászólásomat és próbáld újra értelmezni a #20-ast is. De az elõbb is pont ezért írtam, hogy az optikai nagyítás keveset mond a cucc tudásáról.
Mûszakilag semmi akadálya nem lenne 20-40,000-szeres nagyítású optikai mikroszkópokat gyártani. Ugyan miért nincsenek ilyenek?
A felbontásnak és a nagyításnak semmi köze egymáshoz. két 7x-es nagyítású kép ugyanakkora látószöget vág ki a térbõl a felbontás a látható minõséget adja.
Természetesen, csakhogy a szenzoron mért nagyítás - vagyis az optikai nagyítás - még mindig keveset mond a cucc tudásáról, mert a szenzor pixelmérete nem mindegy a felbontás szempontjából, ami pedig végül meghatározza az elérhetõ tényleges nagyítást.
Mint már írtam, csak az ad egyértelmû infót, hogy a képen egy pixel a tárgyon mekkora távolságnak felel meg. Ahogyan pl. a mûholdas felvételek felbontását is megadják. Csakhogy ezt az egységsugarú vásárló nem tudja értelmezni.
Ennél a cuccnál - és a valaki által belinkelt többinél is - a kijelzõt olyan távol kell tartanunk a szemünktõl, hogy már ne lássuk az egyes pixeleket. A nagyítás érzésem szerint az, ahányszoros szög alatt látjuk a tárgyat a szabad szemhez képest. Mûszakilag nem egészen korrekt dolog, de ezt érti a vásárló és ez az adat - már ha valóban ezt jelenti a megadott nagyítás - ténylegesen figyelembe veszi mind az optikai nagyítást, mind a szenzor pixelméretét.
Ettõl persze még szörnyen gagyi a cucc.
"Vagyis nem a szenzoron érti a gyártó a nagyítást"
Pedig a szenzoron kell érteni mert az alapvetõ fotós törvény, és ha nem így értik akkor nem értenek hozzá.
Alapvetõen igazad van, na de milyen nagyításra gondolsz? Korábban már kifejtettem, miért nem értelmezhetõ itt a nagyítás a hiányos adatok miatt.
Ha a nagyítást a szenzoron mért optikai leképezésre érted, akkor még a legkisebb, 7x-es nagyítás mellett sem férne el a szenzoron nem hogy négy, de egyetlen SMD ellenállás sem (bal felsõ kép). Vagyis nem a szenzoron érti a gyártó a nagyítást - de akkor hol, talán a kijelzõn? Talán igen, ha olyan távolságból nézzük a kijelzõt, ahonnan már nem látjuk külön a pixeleket.
Csak azt felejted el hogy ilyen nagyításnál elképesztõ nagy az elmozdulás és ha nem lehet a gépet rögzíteni akkor bemozdult lesz. És a távolságot is pontosan meg kell tartani mert ha a távolság megváltozik a kicsi MÉ miatt is életlen lesz a kép.
"Egy kutyaközönséges 5-8 megapixeles gép amin jó a makrómód sokkal nagyobb és részletesebb képeket képes csinálni."
Nem feltétlenül. Nem ismerek olyan kompaktot, amellyel elérhetõ akár az 1:1 leképezési arány. A legtöbbnél a közelpont 5 cm körül van, miközben a fókusztávolság rendszerint nem több 6 milliméternél, elõtétet pedig nem sok kompaktra lehet feltenni. Nagyobb érzékelõs, komolyabb gépnél nagyobbak a pixelek a szenzoron és ezért az objektívnek még erõsebb nagyítást kell(ene) elérnie.
Ez a szar csak azért képes mûködni, mert a szenzorán egy pixel minden bizonnyal a legócskább kompakténál is sokkal kisebb.
Inkább gyereket csinált volna aki ezt összeszerencsétlenkedte, hátha jobban sikerül. Ez nem kép hanem lószar!
Szarság.
Aki fotózott már nagy nagyítású objektívvel/elõtétlencsével, az tudja, hogy simán kézben tartva lehetetlen normális képet készíteni, csak stabil állvánnyal, tág blendével, és nagy záridõvel. Egy ilyenért 300$-t kiadni pocsékolás, egy jó makró elõtétlencse (raynox dcr-250 pl.) sokkal használhatóbb, és csak 10k. Persze ehhez kell egy alap fényképezõ, megfelelõ szûrõmenettel.
Hát az tuti, hogy ez a cucc mocsokdrága. Egy kutyaközönséges 5-8 megapixeles gép amin jó a makrómód sokkal nagyobb és részletesebb képeket képes csinálni. A 2MB viccnek is rossz (amikor 1 GB micro SD kártya még nálunk is olcsóbb 5 dollárnál artisjussal együtt), mobilokat sem kapni már ekkora memóriával. A 320x240-es CMOS szenzor is valami raktárban heverõ készlet lehet, amit a 4-5 évvel ezelõtti olcsó webkamerákhoz már nem tudtak eladni. Szóval ez az egész berendezés egy újra feltalált spanyolviasz, maradék alkatrészekbõl, hatalmas luxusprofittal megtoldva, vagyis egy átqrás! Ne vegyetek ilyet...
Egyébként egy tisztán optikai mikroszkópot vagy távcsövet is valójában a felbontása jellemez, csak ott ezt a nagyítással a szemünk felbontóképességéhez kell igazítani, nem pedig a szenzoréhoz. Az ezt meghaladó nagyítás már ún. üres nagyítás, amely új részletelet már nem képes feltárni.
Ne tréfálj, az általad belinkelt vacaknak nincs kemény 2MB beépített memóriája. Azt meg jól tudod, hogy a miniatürizálást keményen meg kell fizetni, márpedig a 320x240 képméret eléggé miniatûr az 1.3Mpixelhez képest.
Komolyra fordítva: A cikkbéli cuccnál (de az általad belinkeltnél is) nehezen tudom értelmezni a nagyítást a szenzorméret feltüntetése nélkül (a felbontás ugye ismert). Hiszen egy digitális eszközt nem a nagyítás jellemez, hanem az, hogy a kép egy pixelje a leképezett tárgyon milyen méretnek felel meg. Ennek meghatározásában viszont a leképezési arány csak az egyik tényezõ, a másik tényezõ egy full pixel mérete a szenzoron.
Nem értem, miért csinálták ennyire korlátozottra. Gondolom, az optika miatt nem is lenne érdemes ennél többet, ill. fokuszálni se lehet könnyû vele (legalábbis állvány nélkül), de a 60 db 320x240-es kép baromi gyengének tûnik...
"A beépített 2GB-os memória 60 darab 320x240 pixeles kép tárolására alkalmas" Na ezt gondoljuk újra, most vagy a giga vagy a felbontás hülyeség, de valamelyik biztosan.
Informatika és tudomány
