Fasznak kell mindig mindent összehasonlítgatni MO-val?! Majd elér ide is a haladás, mint eddig mindig, de az efféle állandó siránkozás mellett, ami itt megy, ez biztos nem fog gyorsan menni. Mintha nem lenne mindegy, mire írják azt az átkozott dolgozatot. Beszarok.
Elõször is: elismerésem, hogy Te idáig jutottál ez egy másik szint...
De nem tudok teljesen egyetérteni...
"eleg ha betanitott munkaskent kepes kodot osszekattogtatni" Nem vagyok programozó alkat, de nekem is meg kell(ett) tanulnom programozni egy bizonyos szinten, de sosem éreztem úgy, hogy Én rosszabb lennék amiatt, mert Visual Studioban csak "felegerészek" pár gombot, listboxot, stb-t. Vagy hogy a menüben csak kiválasztom a click vagy mousemove eseményt és aztán automatikusan létrejön egy kis programkód ahova megírhatom az esemény kezelést, vagy épp felkínálja az intellisence az 5 lerakott gomb nevét... Hogy miért? Mert az agymunka, hogy mikor mit és hogyan csináljon a program azt továbbra is a programozó írja meg, a fejlesztõ környezet, csak favágást vállalja magára.(persze az okos, jó program kódhoz meg kell a rutin, amihez hozzá tartoznak alap, programozási tételek is)
"A jó programozó az papíron is tud progit írni, ráadásul olyat, amit ha az illetõ tanár bepötyög, egybõl mûködik is." Ez jól hangzik, akárcsak a szocializmus "mindenki mindenkiért" elmélete, csak a gyakorlatban nem mûködik. Emberek vagyunk, és mint olyanok hibáznak. A programok (és fejlesztõkörnyezetek) pedig azért vannak, hogy segítsék az ember munkáját. ;)
Összességében úgy látom, hogy két külön szintre gondoltunk, mikor programozásról nyilatkoztunk. Írásod alapján Te a gép közeli nyelvekkel foglalkozol, ahol egy hiba akár fizikai kár is lehet, de minimum nehezebb a detektálása, javítása. Én pedig egyértelmûen a magasabb absztrakciós szintû nyelveke gondoltam. Ezek futásidejüket tekinte sokkal kevésbé hatékonyak, de a komplexitásuk is több nagyságrenddel nagyobb.
Írnál részletesebben a robotodról? Milyen processzort használsz hozzá? Nemrég olvastam át a Propeller adatlapját, nem rossz, de személy szerint egy 32 bites PIC nekem rokonszenvesebb.
Jobb mint a tobbi, aki csak egereszni tanul, de nem erti, hogy mi, miert es hogyan tortenik. A legtobb mai programozo egyszeruen nem tudja, hogyan mukodik egy szamitogep belulrol. Pedig ha valaki tudja, hogy milyen alapkepletekbol es alap algoritmusokbol epul fol egy gep (tranzisztor szintig), akkor sokkal jobb programokat tud irni, gyorsabban es kevesebb hibaval.
Egy szamitogepnek alapvetoen eleg az alap matematikai/logikai muveletek egy reszet (pl. osszeadas, es, vagy, kizaro vagy) ismernie, az alapveto memoria kezelesi utasitasokat (mentes, toltes) es a felteteles utasitas atadast (ha akkor ugras). Ezekbol egy jo programozo barmit kepes felepiteni, meghozza akar gepi kodban is. A gyakorlatban ezekre ma mar nincs szukseg, de a jo programozo minden egyes fuggvenyhivas mogott latja a teljes algoritmust, akar a rendszer tranzisztorainak kapcsolasi mintajaig.
A gyakorlatban a progamozok nagyobbik reszenek nem kell jonak lennie, eleg ha betanitott munkaskent kepes kodot osszekattogtatni. Viszont ha valaki tenyleg jo akar lenni, vagy legalabbis jobb mint a tobbiek, akkor nem art alaposabb tudasra szert tennie. Pl. en regebben epitettem egy sajat tervezesu kis szamitogepet ic-kbol, sajat assemblerrel, forditoval, minimalis os-el, es egy demo pong-al, tisztan csak probakeppen, hogy tenyleg ertem-e az elmeletet. De ugyanigy vagyok a robotokkal is, csak azert raktam ossze egy primitiv ketlabut, hogy kideritsem tudok-e olyan elven jaro robotot kesziteni, amilyen a japan asimo. (es viccesen nez ki amikor maszkal az asztalon) A szoftveres hasonlat mintajara, az aki mindig a kulso segitsegre tamaszkodik, legfeljebb lego-bol vagy egy robot kit-bol tud dolgozni, de aki erti is, hogy mirol van szo, az barmilyen technologiat kepes megfeleloen felhasznalni.
"foleg a tankonyvek arat lehetne vele megsporolni, tovabba a jegyzetek is konnyebben sokszorosithatova valnanak."
Igazából nem értem, miért jelennek meg még mindig nyomtatásban jegyzetek. Bár egyre kevesebben veszik õket, ezért egyre drágábbak, így a vég már látható.
Eredetileg még az volt a tervem, hogy veszek egy 16 gigás pendrive-ot a Windows 7-nek (meg már amugy is kéne egy nagyobb) és arra fogom rátelepíteni , nem pedig a netbookom rendszer-hátterére, de így hogy mostmár tudom, hogy a Winfos 7 határozottan és szándékosan összekulázza azokat a partíciókat is a telepítés során amihez az égvilágon semmi köze, így szó sem lehet róla, hogy ilyen szart telepítsek -bármilyen formában is- a gépemre. Nem akarok egy hétig cumizni, csak amiatt, mert én megmondtam a Winfos 7-nek hogy márpedig csak és kizárólag a pendrive-omra települhet és összeszarja az összes rendszerpartíciómat, úgy, hogy utána már semmilyen más operációs rendszer nem fog bebootolni a pendrive kihúzása után.
Hehehe....Itt éppen az lenne a lényeg, hogy éhen dögölj nem? A jó programozó az papíron is tud progit írni, ráadásul olyat, amit ha az illetõ tanár bepötyög, egybõl mûködik is.:) Ellenkezõ esetben bukta...:)
Akkor legyen egy kicsit vegyes vélemény is. ;) BMF-NIK: A gép park modern. Core-duok vannak végig 1-2GB RAMmal, többnyire 19es moncsival.
WIFI: Van, de sokszor rosszalkodott. Most javítanak rajta, és ha mûködik, akkor egész suliban van ingyen wifi. (NEPTUNos azonosítással)
Ingyen gép: Az nincs. De van szabad labor ~25géppel amik szabadon használhatóak. (NIKkeseknek active-diractoryval is, tehát betölti a profilodat)
Programozásról: Egybõl mélyvízbe dobnak. (OOP - C#) De msotmár 1-2 óra után VisualStudioval lehet dolgozni. (Ki megtapasztalta egyszer az intellisence-t nehezen mond le róla...) A papíron programozásról _személyes_ véleményem pedig annyi, hogy a földeket is meg lehet mûvelni egyetlen kapával, de valahogy nem kifizetõdõ. Lehet, hogy szép nemes dolog, tradíció õrzõ, de éhen halsz.
Derwer
Az EKF már két évvel ezelõtt elkezdte laptop programját amiben minden elsõs hallgató ingyen laptopot kap/ott. Ezenkívûl vannak szabad asztali számítógépek és a tanárok honlapjáról elérhetõk a jegyzetek és persze wlan is van. (Csakhogy valami pozitív visszajelzés is legyen itthonról :))
Ennek a regi szemleletnek az elonye, hogy a kikerulo programozok nem fognak a fejlesztoi kornyezet beepitett sugojara es az automatikus kiegeszitesre hagyatkozni.
Szerintem az egyikbol nem kovetkezik a masik, hiszen gyakorlati orakon nem papiron kell programozni. Plusz, jobb esetben a kedves programozopalanta nem csak oran lat fejlesztoeszkozt, hanem probal otthon is alkotni valamit. Tapasztalatom szerint sajnos az utobbi nem tul gyakori eset... :(
A papiron valo problemamegoldasnak megvan az az elonye, hogy gondolkodasra kenyszeriti a hallgatot. Talan kesobb egy mas alltal irt kodot is konnyebben atlat. A sugora es au. kiegre pedig eleg nagy szukseg van(persze egy hello word-hoz nem kell), mint tudjuk az ido penz.
"BME VIK info karon papíron írják a programozás zh-t mert nincs pénz gépekre"
Ez sajnos magyorszagon hagyomany kerdese. A klasszikus "mitirki?" kerdes es tarsai meg abbol az idobol jonnek amikor minden programot papiron kellett tesztelni, mert elofordult, hogy meg gep sem volt hozza, de ha igen, azon mar csak a jonak velt programok futhattak, mert draga volt a gepido. Ennek a regi szemleletnek az elonye, hogy a kikerulo programozok nem fognak a fejlesztoi kornyezet beepitett sugojara es az automatikus kiegeszitesre hagyatkozni. A hatranya pedig, hogy az uj kornyezeteket nem ismerik meg. Szerintem ez utobbi potolhato, de ha valaki a gepre tamaszkodva tud csak fejleszteni, akkor az azt jelenti, hogy kisebb a sajat tudasa.
Mindezek mellett a netbook hasznalat egy jo otlet, bevezethetnek itthon is, foleg a tankonyvek arat lehetne vele megsporolni, tovabba a jegyzetek is konnyebben sokszorosithatova valnanak. (es egyben megoldanak a geptermek tulzsufoltsagat is) Meg akkor is megerne, ha jegyzetek helyett a kezdo diaknak a gep arat kellene kifizetnie.
Ertelmesebb otletnek tunik, mint egy iphone-t adni. A netbookokat alapvetoen eleve a diakoknak talaltak ki.
Ott ingyen netbook-t meg wifi-t kapnak a diákok, itt meg pl. BME VIK info karon papíron írják a programozás zh-t mert nincs pénz gépekre, nem hogy még ingyen wifi meg ingyen netbook..
Informatika és tudomány
