Huh, szerintem máshogyan kéne megoldaniuk. Ne kelljen már elcsászkálni a krautokhoz némi õsrégi játékokért. Szerintem inkább valami online open source megoldással kísérletezzenek (a tulajoknak nem fog tetszeni, de sajnálom, ne akarjanak bevételt egy 25 éves játékból mert komoly pénzt úgyse tudnak öszehozni ilyesmibõl).
Pedig elképzelhetõ, hogy egyszer majd tanítani fogják a játékfejlesztés "történelmét". Már ma is könyveket adnak ki egy-egy ismertebb cég történetébõl. Gondolj csak az idSoftware-rõl szóló könyvre!
"A legtöbb mai szemmel annyira primitív, hogy egy végzõs fõiskolás körberöhögi"
...Akkor üzenem annak a végzõs fõiskolásnak, hogy primitív gép helyett elõször gyártson le egy egyszerû rézkábelt. Menjen el a bányába (találja ki, hogy melyikbe) és csináljon egy rézhuzalt, aztán rá a szigetelést! Ha erre képes, akkor esetleg nekiállhat legyártani egy C64-es panelt, integrált áramkörökkel meg mindennel együtt! Kiváncsi lennék mit sikerülne összehoznia. A legtöbb ilyen "körberöhögõs" okostojás egy ceruzát sem tud legyártani, legfeljebb elolvasta, hogy mások hogyan csinálják...
Minden ami elmúlt az egyetemes történelem egy szelete. Az egyetemes történelem egy szelete az emberiség történelme, annak pedig egy szelete a számítástechnika történelme, aminek egy szelete a számítógépes játékok történelme. Egyébként meg nyilvánvaló, hogy nem általános iskolákban fogják tanítani, mint ahogy másodfokú egyenleteket se általános iskolában tanítják. Ettõl függetlenül a másodfokú egyenletek megoldása az alkalmazott mateknak ugyanúgy kikerülhetetlen része, mint az összeadás/kivonás. Aki programozni akar, annak ismernie kell a számítástechnika történelmét. Aki játékokat akar fejleszteni, annak bizony ismerni kell a számítógépes játékok történelmét, ami jelenleg igen macerás, mivel nincs errõl összegyûjtött, rendszerezett anyag. Már csak azért is fontos ez, mert az emberek alapvetõen nem változnak meg 20 év alatt - ma is ugyanarra vágynak, mint 20 éve (újdonság, kihívás, addikció, lenyûgözés, stb), csak a csomagolás változott azóta. Ahhoz hogy meg tudjuk írni korunk Elite-jét vagy Dungeon Keeperét, vagy Doomját, ahhoz ismernünk kell az adott játék korabeli körülményeket, és meg kell fognunk azt, hogy az adott játék miben nyújtott ezekhez képest kimagaslót.
Azt azért hozzá tenném, hogy a Win98-as játékok XP kompatibilitásával akadnak még zûrök, hogy izé... khm... finoman fogalmazzak.
Na ne zsongits...az emberiség történelmének a része,mi? bullshit....max a számitógépes játékprogramozás történelmének a része,de hogy iskolában nem fogják oktatni,az tuti(vagy hogy gondolod? "gyerekek,ma az újkori történelembõl az 1. Zeldát és folytatásait vesszük valamint a japán,illetve nyugati programokra kifejtett hatását elemezzük"?)
Mindegy, hogy az élmény ugyanaz-e, Pistikének az Iliász sem bír ugyanolyan élvezeti értékkel ma, mint írása idején. Meg kell õrizni, mert a maga korában fontos és jó dolog volt, bármilyen röhejesen is hangzik, de igen, a Pac Man az emberiség történetének (apró) része lett. Ennyi.
Szvsz az élmény nem lesz ugyanaz már a büdös életben...vagy gondolod 1 MAI!(pláne a jövõ generációnak)fiatalnak -ha meglátja és kipróbálja-akkora élményt nyújt 1 The Last Ninja? Vagy 1 Elite? Vagy akár a Rátkai "átkai" szöveges kalandjátékok? Kételkedem benne...ahogy az autó és motormániákusokon kivül nem sok embert érdekel milyen volt 40-50 éve minden!autó vagy motor..persze a hiresebbek talán az laikusok fülébe is eljut/eljutott,de ennyi... (nem vagyok éppen túl jó véleménnyel a jelen fiatalságról,gondolom ez amolyan "öreges" ragaszkodás a saját értékrendemhez,de ahogy én látom rém felszinesek...ennek eredményeképpen születnek a reboot,remake filmek és a hipergrafika,szupersound,nogameplay játékok....hogy õket kielégitsék..)
írják, hogy a gépeket is összegyûjtik, így aztán láthatóvá lehet majd tenni, hogy miféle hardveren mûködtek ezek a szoftverek.
például belépsz a kiállítás C64 szobájába, melynek közepén egy vitrin alatt látható az eredeti C64 masina, jobb oldalt egy falon mindenféle játékokról megy videó, bal oldalt leülhetsz, és végignézheted az összes játékot, bármelyikkel játszhatsz. akár replika kontrollerek, kijelzõk, hangkeltõ eszközök segítségével is, hogy az élmény ugyanaz legyen. szerintem körülbelül ez lenne a cél.
egyébként ez nem felesleges munka. ezek a szoftverek egy egész generáció életének meghatározó élményei, szerintem történelmi jelentõségûek a technikai forradalom kitörésének és a modern szórakoztatás fejlõdésének szempontjából. de persze a teljes archiválás az csak egy nemes cél, amely soha nem érhetõ el. nagy valószínûséggel egyébként sem keresné senki a kevésbé ismert videojátékokat, hacsak nem valami öncélú kutatáshoz.
Kár hogy gázak az emuk. pl dosbox, f22 lightning 2 anno 486 dx4 100mhz-n 1 megás s3trio-val, 8mb rammal gyönyörûen futott. ma a legújabb doxboxxal egy 2,3ghz-s athlon x2-n 6 giga rammal, radeon hd3850 512mb-vel szaggat... Virtuális gépnél meg az van, hogy pl dos telepítõt nehezen lehet találni, se dos drivert a virtuális hangkártyához, se emlékezetet hogy mit is kellett babrálni az autoexec.bat-ban, meg a config.sys-ben :) Na meg sokszor csak kiküldik a host gépre a midit, így nem úgy fog hangzani mint mondjuk egy eredeti sound blasterrel.
Az elavult gépeknek minden terve elérhetõ, bármikor a hardver is reprodukálható. A legtöbb mai szemmel annyira primitív, hogy egy végzõs fõiskolás körberöhögi. Mire egy gép annyira elavul, hogy nem találunk belõle mûködõ példányt (ilyen gyakorlatilag még nem fordult elõ) addigra a technika annyira tulhaladja, hogy bárki a sufniban is reprodukálhatja a hardvert, vagy készíthet hozzá emulátort. Egyébként emulator még a klasszikus játéktermi gépekrõl is készül (pl. MAME).
A probléma, hogy ha múzeumról és mûvészetrõl beszélünk, akkor ezek a játékok semmit nem jelentenek az eredeti hardver nélkül. Ha nem látod, hogy a pong-ban a pálcikát egy analóg potival vezérelték, és igazából nincs is szoftver, akkor a játék nem jelent semmit. Mert a játék a rendelkezésre álló hardvert használja ki primitíven egyszerû, mégis zseniális módon. Ugyenez igaz c64-es játékokra is. Aki csak a játékot látja az nem értheti meg, hogy abban olyan megoldások vannak amikre a hardver elméletben nem is képes. Egy emulátor ezeket képtelen bemutatni.
Hát a konzolok még hagyján, de a DOS-Windows váltássla is egy rakás jó program eltûnt. Persze, ott a DosBox, de még azzal is sokszor kompatibilitási problémák vannak...
Na jó visszavonom: majd 30év múlva elõveszem holo gépemet, azon betöltöm a windows emulátort, azon a dosboxot, azon a videoton emulátort ^^
Nem kell portolni semmit, egyszerûen 30év múlva kell csinálni egy x86os windows emulátort, azon meg fut a többi emulátor. Pl van egy 386osra írt videoton konzol emulátorom, de ahhoz dos kell ->ott a dosbox.
Azért egy játékmúzeumra - ami utána N példányban duplikálható, fillérekbõl - 4M euró az nem egy nagy pénz. Persze, vannak emulátorok, meg neten lehet találni lementett játékokat is, csakhogy: - Az egész nincs rendszerezve. Egy múzeumban az volna a lényeg, hogy 2050-ben bemegy az unokám a dédunokámmal, és végignézik, hogy nézd, ez volt a dédi kedvenc játéka, utána már ilyet tolt, ezt meg õ írta. És mellette szépen olvasható a háttéranyag, hogy ebben a játékban ez volt az újdonság, ez meg azért volt kiemelkedõ, mert. Egy kiállításhoz hogy az ütõs legyen nem elég a torrent meg a google. - Az emulátorokat jóska-pista írja, ha kijön egy új processzor/oprendszer, akkor az emulátor vagy mûködik, vagy nem, vagy túl gyors lesz, vagy a fele játék el se indul már, jóska-pista vagy él vagy sem, vagy foglalkozik továbbra is az emulátorával vagy sem. Mindenképpen kell egy egységes platform, ami biztosítja azt, hogy az emulátoroknak olyan környezetet mutat, amin azok futnak. Nyilván hogy ez a függetlenség megmaradjon ezt illeszteni kell a jövõbeli platformokhoz (ami ugye lehet nem is intel lesz, lehet nem is windows, ki tudja mi lesz 20 év múlva), de csak egy programot kell portolni, nem pedig 179-et, ahány emulátor van. - Ami hardverhez meg nincs megfelelõ emulátor, arra elõbb-utóbb írni kell egyet. Itt nem csak C64 meg hasonló mikroszámítógépekrõl van szó, de pl ott az összes játéktermi gép a maga egzotikus hardverével. Voltak olyan játékok, amelyek ezeken jelentek meg elõször, és szintén fontos mérföldkövei voltak a játékfejlesztésnek - ezeket se kéne hagyni veszendõbe menni.
Szóval itt most nem arról van szó, hogy jaj mi lesz ha nem lesz meg az eredeti pacman, mivel fogok játszani. Egy pacmant ma is össze lehet dobni flashben pár nap alatt intelligenciával, pályákkal, mindennel, az eredetinél magasabb grafikai/hang/minden színvonalban. De az nem az eredeti, nem látszik hogy akkoriban mit tudtak a játékfejlesztõk. Ugyanúgy, ahogy a középkori festõk képeit is megnézzük a múzeumban, holott egy 100eFt-s fényképezõvel a sarki fényképész 100x jobb minõségben tudja a valóságot 2D-re vetíteni. De az nem ugyanaz, azon nem látszik, hogy akkoriban hol tartott a fejlõdés.
Ne a könyvtár/állam döntse el mi a mûvészet. Próbálkoztak már ilyennel többször is, s mi lett belõle.
Úgyhogy könyveknél törvény írja elõ, hogy megjelenéskor X példányt le kell tenni az asztalra a könyvtárak számára. Függetlenül attól, hogy valaki szerint az mûvészi vagy sem. A NAVA / filmtár is így mûködik, minden anno készítettek, azt archiválták mielõtt még a szalagok használhatatlanná váltak volna.
4 millió euró? Ennyi pénz megy el a szerzõi jogi bohóckodásra? Kb egy tucat oldal van amiben van több százezer régi játék.
Egyébként a mûvészet vs nem mûvészet témára: hát az okami (ps2/wii), pl mûvészet, én a morrowindet (xbox/pc) is kicsit annak tartom az obliviont (ps3/x360/pc) már nem annyira, de ott van még "mûvészi" játéknak a legend of zelda wind waker (gc), a dragon quest 8 (ps2) az ikagura(dc), stb. Na persze ezek nagy része japán játék, amerikában valahogy csak a minél élethûbb grafikára pörgõsebb akcióra van igény, a mélyebb történetre mûvészi grafikára amerikában valahogy nagyon nincs is igény, japánban meg van.
Roppant komplex dolog lehet 1 menüt csinálni,ahol kiválasztod a platformot és utána a játékot,majd az elkezdi futtatni....emulátorok meg már 1000 éve vannak...
"S hogy miként néz majd ki a gyakorlatban a KEEP? Nos, Lange szerint a virtuális környezetet a berlini múzeum, illetve a három nemzeti könyvtár számítógépeire fogják telepíteni és ott bárki szabadon használhatja majd. Emellett lehetõség lesz az otthoni telepítésre, elsõsorban Windows operációs rendszer alatt. Késõbb elkészülhet a linuxos és a konzolos verzió is." milyen szép dolog az olvasás talán végezhetnéd is ezt a tevékenységet
Mint például? Csak mert a legtöbb számitógépes játék egyszerüen a sima gyerekjátékokból lett átemelve...(pl visszavezethetjük a Doomot a gyerköcök által játszott "piff-puff,lelõttelek..most én leszek a sheriff és te a bandita" játékhoz,amit a szabadtéren játszottak vagy 200-300 évvel ezelõtt...túlélõ horrort akarsz? "lopakodunk a vadonban..1 kardfogú tigris les ránk a bozótból...már veti is ránk magát.." ie 10000-bõl...;)) Viccet félretéve: nem kell túllihegni...mûvészet? nem mondom volt 1 pár,de azokat már 1000 weboldal megõrizte...(pl Pirates,Elite,Sim City,etc.,hogy csak c64-es neveket emlitsek:))
Amelyik játékot érdemes megõrizni, az úgyis meg lesz õrizve. Úgyse lesz olyan hogy: "jaj de jó kis gamma volt az a Pac-Man, csak kár hogy mind elfelejtettük lemásolni", maximum azok tûnnek el amikre a kutya sem kíváncsi.
"hiszen még lehet mûködõképes C64-esekhez jutni." izé..miért is kell? Meg úgy egyáltalán...ez a project miért is kell? Pláne 4 millió euróért....(arról nem is szólva hogy anno volt vagy 15 magnókazettám tele játékokkal..és hol voltam én attól,hogy az összes meglegyen...plusz a lemezes játékok..plusz ez csak c64,nem beszélve a konzolokról,zx-ekrõl,többi Commodoreról,Amigákról,Atarikról,stb.)
Az ott a képen melyik nes játék? Azt tudom hogy régen rengeteget nyomtam de a címe japánul volt írva (egy piaci kínai nes hamisítványom volt)...
Informatika és tudomány
