Uff Egyébként meg, hiába próbálod kelletni magad - áttételesen - ha utánam dobnád mindened, akkor sem kellenél. Ha hastáncot járnál, mint a bibliai Eszter Nebukadnezárnak, akkor sem. Nekem túl hárpia vagy. De vannak ifjú csõdörjeid amúgy is, vagy nagyon remélem ezt, így tárgytalan kellene, hogy legyen a dolog, ha nem lennél ilyen telhetetlen.
Hidd el, a megfelelõ partnerrel nem is olyan rossz szexmániásnak lenni. :)
Ezúttal komolyan nem bántani akarlak, de inkább vagyok szexmániás fiatal nõ, mint lennék középkorú impotens férfi. Valahol még becsüllek is azért, amiért ezt fel mered vállalni, ezzel nem szoktak dicsekedni a pasik.
Az állóképesség ilyen mértékû, általában a jégiparban eltöltött évek eredményeképp fellépõ elvesztése irreverzibilis folyamat. Így nálad már csak a recycling/reprocesszálás jöhet szóba, kutyaeledelnek talán még alkalmas lesz.
Észak-Korea egy 5MW elektromos teljesítményû "erõmûvel" (és a hozzá épített feldolgozó üzemmel) gyártotta le a kb. 50kg plutóniumkészletének legnagyobb részét. Itt nem lehet kérdéses, hogy a plutóniumtermelés volt a fõ cél.
Azon ugyan lehet vitatkozni, hogy a "kísérleti reaktort" már eleve fegyvergyártási céllal építették-e, az viszont tény, hogy Észak-Korea már az 50-es években célul tûzte ki az atomfegyver-készítést, amikor a szóban forgó reaktor még tervbe sem volt véve. Az sem lehet véletlen, hogy a reaktor pontosan olyan típusú, amilyent a britek még az 50-es évek végén kimondottan nukleáris fegyverkezés céljára építettek és csak jóval késõbb kezdtek vele eletromos áramot is termelni. Ennyit arról, mi a melléktermék...
Bár talán az is szerepet játszhatott, hogy az a reaktortípus természetes uránnal mûködött, ami Észak-Koreának van.
Epikurosz #127: Kinek is nyomja akkor be a nõvérke a Rudotelt??? Ember, legyen már egy kis önkritikád! Nem veszed észre, hogy az ilyen beszólásaiddal nevetség trágyává (sic!) teszed magad?
BTW: Még mindig tart a faipari-logisztikai problémád?
A mocskos bomba is erõsen radioaktív anyagokat tartalmaz. Kiégett fûzõelem. A nyers urán az nem jó. 4,5 millárdos felezési idõvel szerinted mekkora aktivitása van? És itt nem nyers uránról van szó...
In response to the American Strategic Defence Initiative and continued military use of the shuttle, the Soviet Union fired a 'warning shot' from the Terra-3 laser complex at Sary Shagan. The facility tracked Challenger with a low power laser on 10 October 1984. This caused malfunctions to on-board equipment and discomfort / temporary blinding of the crew, leading to a US diplomatic protest.
A cím "picit" hazudik. Csak a kitermelési jogokról van szó, tényleg lopás nem történt. Mellesleg, ha a tényleges mennyiség is volt, akkor az a tiszta urán lenne? Kazahsztánban van dúsító? Vagy a föld + urán kitermelt mennyiségrõl van szó? Fizikailag pár százezer tonna anyagot nehéz eltüntetni...
Ez semmiféle veszéllyen nem jár. Ebbõl a büdös életben nem lesz fegyverminõségû hasadóanyag. Arról is volt már szó, hogy a megfelelõ hordozóeszköz összerakása nehezebb, mint maga a fegyveré fõleg úgy, hogy a hordozóeszköz el is bírja...
Kösz. Volt itt is róla szó: ezek a lézeres cuccok (Vulcan (UK), NIF (Lawrence Labs, USA)) mintha feljövõben lennének. Lehet, hogy tök felesleges lesz az ITER? A ruszkikról meg semmit nem hallani, pedig azért õk sem kicsik lézerek terén (lásd Challenger besugárzása '84-ben. És hol van már a tavalyi hó?).
Nem minden atomerõmû termel plutóniumot melléktermékként, és az amelyik termel (mint például a paksi) olyan sokáig bent hagyja a kiégett fûtõelemeket, amíg a neutronsugárzás "tönkreteszi" benne a plutóniumot (hasadásra alkalmatlan izotóppá változik a nagy része). Észak-Korea pont ilyesmiben sántikál, hiszen õk tényleg bombát akarnak (már van is nekik). Irán pedig... vannak vele gondok, de nem pont ez. Az atomvita csak ürügy sajnos.
Akinek csak a plutónium kell hogy fenyegessen meg gyilkolhasson vele, az nem fog pénzt pazarolni arra, hogy a tenyésztõreaktora valami hasznosat is csináljon...
Nincs semmi lelkesedés bennem, nekem aztán tökmindegy, végülis. De az Irán meg az É-Kora körüli cécóból nekem az jött le, hogy aki atombombát akar, az atomerõmûvet épít, és az áramtermelés melléktermékeként plutónium keletkezik, és abból atombombákat készít. Nincs erõmû, nincs bomba. Arra nem gondoltam, hogy kifejezetten bombagyártás céljára építsen valaki reaktort, mert akkor meg elvész az áram, ami mindenkinek jól jön. Tudom, Szíria ilyenben sántikált. De, ha így áll a helyzet, akkor aztán tényleg nincs ok Iránnal izmozni. Hadd legyen nekik atomerõmûvük, nem?
OK, a jelek szerint tényleg félreértettelek, ne haragudj.
A smiley-k kérdése - most már elvonatkoztatva a mi kis félreértésünktõl - azért kissé összetettebb. Vannak ui. olyan smiley-k is, amelyek nem a beszélõ/író saját hangulatát fejezik ki, hanem a másik félre utalnak. Konkrétan az SG-sek közül ezekre gondolok:
Aki ezeket használja, az nem saját magára érti a motherfucker, köcsög, láma vagy braindead (vagy talán buried and dead?) szavakat, hanem a szitokszó leírása helyett használja õket. Különösen áll ez a motherfuckerre, amely még a hagyományos felfogás szerint is a másik félre utal, hiszen a használója "beint" annak, akinek ír. Az idiota.gif felbontása olyan kicsi, hogy nem voltam képes eldönteni, idióta vigyort ábrázol vagy a másik félnek szóló grimaszt.
Azért arról se felejtkezzünk meg, hogy egy PWR kiégett fûtõelemet nem egyszerû bombagyártásra használni. Ha azt rendesen kiégetik a reaktorban, akkor a Pu 240 annyira feldúsul, hogy bombának használhatatlan lesz. PWR-ekben meg menet közben nem szokás fûtõelemet cserélni, csak átrakáskor. Ilyen szempontból voltak elõnyösek az RBMK-k, mert ott akármikor ki lehetett venni egy-egy fûtõelemet, amikor optimális Pu-239 mennyiséggel rendelkezett.
Konkrétan az elsõ szaporíterõmûnél a fisszó során fellépõ hõt egyszerûen vízmelegítésre fordították amit meg szépen visszaengedtek a folyóba. Ha jól emélkszem ez volt az elsõ hanfordi reaktor. Aztén épült oda még több is hasonló céllal.
Nem szeretném letörni a lelkesedésedet, de Méhecskének igaza van. Elõször is az urántöltetû bombák hasadóanyagát "csak" finomítani és dúsítani kell. Ami pedig a plutóniumbombákat illeti, te összemosod a reaktor és az erõmû fogalmát. A szaporítóreaktorok többnyire nem erõmûvek, áramot nem termelnek. És ha a nagyhatalmak céljait nézzük, nem éppen az energiahiány motiválta a fejlesztéseket. A civil alkalmazás sokáig úgy mûködött, hogy "csináljunk vele valamit, ha már van". Tudatosan az elõnyök miatt csak néhány évtizede telepítenek atomerõmûveket.
"Szóval inkább az atomerõmûveket kell a nukleáris fegyverkezés melléktermékének nevezni."
Nõvér, nyomjon be ennek a ... egy nagy adag Rudotel! Honnan származik a robb.töltetek anyaga? Bár, amióta leszerelnek, lehet, hogy van visszaút is (úrjrahaszn.), de azért inkább a másik irány a jellemzõ.
Szerintem ezen a... kívül (esetleg +M) mindenki megértette. Ezért szüntettem be én mindenfajta kommunikációt vele. Állandóan magyarázkodni kellene, elnézést kérni stb. Persze, te csak kínlódj nyugodtan, ha úgy akarod. :-)
Ha megjelenítek egy smiley-t a szövegemben, akkor azzal a saját arckifejezésemet szimbolizálom. Ez olyan kimondatlan szokás az Interneten, mit pl. hogy kunyhó mögött sárga hóból nem eszünk (eszkimók alaptörvénye). Magyarán leírtam egy ökörséget, és idióta képet vágtam hozzá, ezzel jeleztem, hogy nem szabad komolyan venni.
Feltételezem hogy nem régóta internetezel, nekem is voltak hasonló félreértéseim az elején. A lényeg, nem rajtad ironizáltam azzal a szmájlival, hanem saját magamon, úgy hogy nyugi, egyébként szerintem értékesek a hozzászólásaid, eszembe sem jutna téged sértegetni.
Egy fatvát vissza is lehet vonni, de pl. a szunnitákat nem köti a fatva és Irán lakosságának kb. tizede szunnita. A technikai részleteket köszönöm, de ennyire én is tisztában vagyok velük, amivel nem állítom azt, hogy akár csak tizedannyira is járatos vagyok az atomfizikában, mint te (beleolvastam a fizikakönyvedbe, elismerésem!).
A sünkomplexusos dolgot még fel is tudnám fogni viccként, ha nem tetted volna a nekem címzett mondat végére az "idiota.gif" smiley-t, amit így egyértelmûen rám vonatkoztattál. Ezzel együtt már nem félresikerült vicc, hanem jól sikerült sértés, de sebaj, túlélem... :)
Ezt írtad: Az sem teljesen illuzórikus, hogy pl. Iránnak belátható idõn belül mind az atomfegyvere, mind a hordozóeszköze meglegyen. Erre reagáltam, hogy ez nem lehetséges, mert Legfõbb Vezetõ egy fatvával megtiltotta hogy atombombát gyártsanak. A technikai részleteket csak alátámasztásul írtam.
A sün dolgot nem sértésnek szántam, egy félresikerült "vicc" volt, bocsánat. Egyébként rákerestem a Googleban, és nulla találat volt "sünkomplexus"-ra, szóval nem értem hogy ebben mi a sértõ, de mindegy. Meghúzom magam egészen kicsire...
Írtam valahol, hogy Irán a centrifugákban dúsított uránt akarja közvetlenül felhasználni az esetleg építendõ atomfegyverében? Elismerem az enyémnél összehasonlíthatatlanul nagyobb fizikatudásodat, de ennyire hülye még én sem vagyok.
"OFF: sünkomplexus... akarsz beszélni róla? "
A máshol már többször bizonyított tudásod miatt irántad érzett tiszteletem miatt erre a sértésre inkább nem reagálok. Azt sem értem, mi indított erre, de végül is mindegy.
Iránnak nem lesz atomfegyvere, mert Legfõbb Vezetõ egy fatvával megtiltotta hogy atombombát gyártsanak. Ez lehet hogy egy szekuláris gondolkozású nyugatinak nem mond semmit, de biztosak lehetünk benne, hogy a kormányukban még titokban sem próbálja meg senki. Ugyanis a fatva megszegésének még a kísérlete is halálbüntetést von maga után (arról nem is beszélve, hogy automatikusan pokolra jut az illetõ).
Egyébként pedig Irán az energiafüggõség elkerülésére törekszik, ezért dúsít 3,6%-os uránt, mi ilyet használunk Pakson is. Ezek a dúsítóberendezések alkalmatlanok 99+%-os bombában felhasználható urán gyártására. Az utóbbihoz újra kéne telepíteni az egész ipart, akkora beruházással, ami még a mai Amerikát is megterhelné. Ennél sokkal egyszerûbb dúsító reaktorban plutóniumot termelni, mint Észak-Korea.
Az urándúsítás azért nehéz, mert két hajszálnyira különbözõ, kémiailag megegyezõ uránizotópot kell szétcentrifugázni, több ezer lépésben. A plutóniumot viszont könnyû vegyi úton kinyerni, mert különbözik urántól (vannak oldószerek, amikre az egyik reagál, a másik viszont nem). Ebbõl látszik, hogy aki tanult fizikát, annak a politikusok nem tudnak hazudni. Nyilvánvaló hogy a szadesz pont ezért építette le a fizikaoktatást...
Ha egy iszlám államban valahogy hatalomra kerülne egy elvakult fundamentalista csoport, pl. puccsal, akkor el tudom képzelni, hogy azt a bosszú hajtaná és csak a minél nagyobb pusztításra törekedne, emberéletben is. Az sem teljesen illuzórikus, hogy pl. Iránnak belátható idõn belül mind az atomfegyvere, mind a hordozóeszköze meglegyen.
Irán lehet, hogy egy átlag európai számára fundamentalistának tûnhet és az is egyes aspektusból, de a vezetõik annyira nem hülyék, hogy atomfegyvert vessenek be Izrael ellen. Nagyon is tisztában vannak, hogy mire vezetne az. Mire Iránnak lesz hordozóeszköze és robbanófeje addigre Izraelnek lehetséges, hogy lesz raktévavédelmi rendszere. Mivel kiterjedése kicsit az országnak 100%-os lefedettségek nem nehéz megvalósítani. Mivel Iránnak nem sok eszköze lesz, bizony meg van rá az esély, hogy egy ilyen hülye cselekedet következményét megfogja (vagy odarendelnek még egy AEGIS cirkálót a jenkik). Ha az ICBM elindult a szándék nem tagadható le. A következmények meg elég széles skálán mozoghatnak ezután.
Azt sem hiszem, hogy egy szólamokban mégoly harcias iszlám kormány meg merné ezt tenni.
Itt a lényeg. Szájkaratézni sok politikus tudott már az évek folyamán.
Atomerõmû dolgában Ausztria történelme elég pikáns.
A leírtak alapján inkább röhejes. Viszont nekik könnyû. 12'000 MW vízierõmû teljesítmény mellett könnyû lemondani róla. Viszont a sötétzöldekkel fizetettem volna ki a beruházás költségeit...
Ha egy iszlám államban valahogy hatalomra kerülne egy elvakult fundamentalista csoport, pl. puccsal, akkor el tudom képzelni, hogy azt a bosszú hajtaná és csak a minél nagyobb pusztításra törekedne, emberéletben is. Az sem teljesen illuzórikus, hogy pl. Iránnak belátható idõn belül mind az atomfegyvere, mind a hordozóeszköze meglegyen.
Persze az izraeli légvédelmet bizonyára nem lenne képes áttörni, Európát meg nem tudná észrevétlenül megközelíteni. Azt sem hiszem, hogy egy szólamokban mégoly harcias iszlám kormány meg merné ezt tenni.
Atomerõmû dolgában Ausztria történelme elég pikáns. Felépítettek egy szinte komplett atomerõmûvet (Zwentendorf), majd 1978-ban a sötétzöldek és az õket politikai okból ebben támogató Néppárt támadásai miatt népszavazást tartottak az üzembe helyezésrõl: minimális többséggel gyõztek az atomerõmûvet ellenzõk. Mellesleg az egész az általam amúgy nagyra becsült Bruno Kreisky akkori kancellár kiváló taktikai érzékét dícséri. Kreisky - igen értelmes ember lévén - nagyon pártolta az erõmûvet, ám az 1979-es választásokon is szeretett volna gyõzni. A dolog méregfogát a népszavazással húzta ki, mivel ez a kérdés ezután már nem terhelte õt politikailag: 1979-ben óriási gyõzelmet aratott.
Az atomerõmû azóta is áll, a környezetvédõk nagyobb dicsõségére még egy sünkolóniát is betelepítettek a területére. :D Persze szegény sünök semmiben nem hibásak.
"Az igaz, hogy sem itt, sem Mohiban nem épült védõburok, de a hermetikusan zárt tér és a lokalizációs rendszer az EU szerint egyenértékû védelmet jelent."
Azért még azok a védõburkok nem ártanának, akkor is tripla védelem...
Németországot nem azért akarták megszállni, mint amit a középkori országok játszottak el. Egyszerûen máshogy nem lehetett legyõzni. De ahhoz nem volt szükséges épségben tartani a teljes infrastruktúrát. (Egykébként részben hiba volt egyes célokat támadni szerintem és a járulékos károkozás akkor még igen nagy volt.)
"Ki az a marha aki egy megszállni kívánt ország infrastruktúráját elpusztítaná?"
Hát a második világháborúban a németek erre játszottak, igaz nem atomerõmûvek voltak a célpontjaik...
Persze semmi rosszat nem mondtál, de "antikrisztusokból" már bõven kijutott a világnak, egyik sem az racionalitásáról volt híres, érsd elmebetegek voltak...
Képzeljük el, hogy háború van, oszt olyan degenerált alak a háború irányítója, hogy stratégiai célpontnak az ellenség meggyengítésere nem a hidakat, katonai és gazdasági objektumokat szemeli ki, ha nem pont az atomerõmûvet, oszt ott akármilyen erõs lehet a reaktorblokk, a mai rakétáknak az csak szívóka...és elõbb utóbb jönni fog egy ilyen elmebeteg...Azért veszélyes a Koreai játszma is...
Na akkor kapaszodj meg. Egy mezei haderõ szinte semmit nem tud tenni egy atomerõmûvel. Miért?
1. Egy bazi nagy masszív betonépületben van.
2. Aztán alatta még a 3-4 reteg alatt van a reaktor.
3. A világ légierõ közül egy rektorblokkot elpusztítani kb. a NATO tagállamok egyes légierejei képesek, Izrael és elméletben a Japánok és az oroszok.
4. Nem kis erõfeszítéssel, mert páncéltörõ bombákkal kell töszörös találat elérni. Ehhez lehet GPS vezérlésû bombákat használni vagy lézereset. A lézeres azért lenne meredek, mert az elsõ 1-2 bomba csak a tetõ szakítna át. Amddig a por el nem ül addig a többi lézeres, IR vagy egyéb optikai úton vezért bomba célra sem mehet, mert nem látja a célt.
5. És mindez úgy, hogy légvédelem és ellenséges vadászerõk szóva sem kerülek.
6. Minek szenvednél a rektorral, mikor hûtõtornyokat lerobmolva az erõmû ugyanúgy mûködésképtelen?
7. Ki az a marha aki egy megszállni kívánt ország infrastruktúráját elpusztítaná? A terroristák nem megszállni akarnak, de nekik nincs is légierejük. Akinek meg van azt tudja azt amit én leírtam, nem hülye és legfõképp politikailag stabil állmok.
Nálunk Szlovákiában a Mohi (Mohovcei) atomerõmû orosz technológával mûködik, igaz a biztonság terén jelentõsen változtattak, csak azok a hígagyúak egy szeizmológiai törésvonalra építették mely jelenleg most nem aktiv...
"Az Energia Klub és a Greenpeace szerint az elavult mohi atomerõmû Budapesttõl alig 85 kilométerre egy szeizmikus törésvonalon fekszik, Magyarország felé fújó uralkodó északnyugati szélirányban, így egy baleset esetén hazánk a legsúlyosabban érintett országok közé tartozna. Az atomszakma viszont állítja: Mohi nem elavult."
Összesen öt alkalommal (1993. szeptember, 1994. április, 1995. május és december, 1996. augusztus) tartottak vizsgálati bejárást a mohi atomerõmûben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakemberei. Ezek eredményeként összesen 87 mûszaki módosítást kellett végrehajtaniuk a nemzetközi összefogással dolgozó beruházóknak és kivitelezõknek. 1998. április 1-jére a német Siemens, az amerikai Westinghouse, a francia Electricité de France, a német-francia Framatom, az orosz érdekeltségû Atomenergo-export és a Tvel egyesülés, a cseh Skoda Praha és az Energoprojekt Praha, valamint a szlovák Vuje társulás demonstratíve letették a nagy esküt arra, hogy Mohi immár megfelel az atomszakmában mértékadó német szabványnak. Hans Meyer, az IAEA bécsi központjának szóvivõje is ezzel érvelt, amikor 1998. július 2-án a Greenpeace aktivistái tüntettek a bécsi központ elõtt, követelve a mohi erõmû teljes üzemû beindításának leállítását. Nagy Vilmos, az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület munkatársa is részt vett ezen a tüntetésen: "Meyer úr csupán az IAEA máig hatályos elõírásairól feledkezett meg: az atomerõmûvek létesítésénél és tervezésénél mértékadó szempont a történelmi korokban feljegyzett legerõsebb földrengés, melynek fokától egy fokkal erõsebb rengés kibírására kell tervezni és kivitelezni a leendõ atomerõmûvet. Ezzel szemben a mohi atomerõmûvet hatos rengésre >>turbózták fel<< a németek, holott az itt feljegyzett 7,2-es rengés miatt Mohit minimum nyolcasra kellett volna feljavítani." Nagy Vilmos érveit támasztja alá az 1995-ben írott jelentés is. Ma az erõmû egy hatos erõsségû földrengést valószínûleg kibírna, csakhogy az erõmû földrengésveszélyes zónában fekszik. "E térségben már mértek nyolcas erõsségû földrengést is." Mindezek miatt komoly gondokat okozhat az erõmûtõl 2,5 km-re lévõ radioaktívhulladék-lerakó. A 11,2 hektáros területen fekvõ, 21 ezer köbméter befogadóképességû lerakót 1998 áprilisában egy luxemburgi székhelyû (Belgatom) és egy svéd (KBS) cég kezdte el megépíteni. Az 1995-ös jelentésben ez áll: "Az új elképzelések alapján az erõmû közelében építik fel a tárolókapacitást, mely 20 évre biztosít helyet az erõmû kiégett fûtõelemeinek. Ez 600 tonna, azaz 5000 darab fûtõelem. A 4 reaktorblokk beindítása után kell ezt a tárolókapacitást bõvíteni a reaktor teljes élettartamára, melyet 30 évre terveztek. A lerakókapacitás ilyen mértékû megnövelése hatással lesz a Mohi környéki veszély növekedésére. Bizonyos balesetek esetében (földrengés, repülõszerencsétlenség, tûzesetek, áradások) a nukleáris hulladék ilyen nagy sûrûségben való jelenléte komoly környezeti problémák forrása lehet." "2000. február 16-án a Pilisvörösvári árok térségében 2,4-es erõsségû földrengést regisztráltak. A rengés 13 km-es fészekmélységbõl indult ki, ezért a rengéshullámok megálltak az északi országhatárnál. Csakhogy a Pilisvörösvári árok és Mohi egyazon geológiai törésvonalon fekszik, ezért egy hazánkból kiinduló négyes erõsségû rengés már felerõsítheti a rengéshullámokat, amelyek bemozdíthatják a mohi reaktorszentélyt. Az igazi veszélyt azonban az jelenti, hogy a törésvonal miatt Mohitól is indulhat rengés!" A földrengés tényét és várható következményeit a Göncöl Alapítvány szakembere, Kiszel Vilmos szivárogtatta ki. Az Országos Földrengésjelzõ Obszervatórium (OFO) munkatársa, Tóth László imigyen cáfolta Kiszel információját: "A Vili hülyeségeket beszél!" Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) szakértõibõl is csak annyit sikerült kihúzni, hogy "Magyarország biztonságát garantálja egy magyar-szlovák kormányközi megállapodás, melynek keretében rendszeres konzultáció folyik a két ország között". És mindkét helyen figyelmeztettek arra, hogy "ne keltsenek felesleges pánikot". Ugyanakkor tény, hogy az OAB és az OFO szakemberei (köztük Tóth László is) 2000. április 3-7-ig szeizmikus felmérést és vizsgálati bejárást végeztek a mohi atomerõmûben, valamint a hozzá tartozó hulladéklerakóban."
Ez a Korea-félszigeten zajló kötélhúzás is csak azt bizonyítja, hogy mennyire kockázatos a jelenlegi nukleáris energetika, és mellékterméke az atomfegyver arzenál.
Ezt nem igazán értem. É-K nem tagja a NAÜ-nek sem és elvileg felmondta minden korábbi tagságát is. Jogilag semmi sem gátolja azt, hogy atomhatalom legyen. Õk soha nem energetikai célokra hajtottak. Mivel van saját uránforrása ezért nincs ráutalva hasadóanyag szitjén senkire. A technológaiai szint amivel gondok vannak, mint a robbanófej terén (ez valószínû, mert az ország általános technikai szitjétõl nem tudnak elszakadni...), mind hordozóeszköz terén.
[igNem az lenne a legnagyobb baj, ha Magyarországon megépülne Paks II. Ezzel is lehetnek gondok, mert Paks I. eddigi megfelelõ mûködése nem garancia semmire.
Csak ez nem igaz. Ahogy egy technológiával gyûlik a tapasztalat egyre biztonságosabb dolog tervezhetõ és üzemeltethetõ általa. Az 1950-es évek eleji vadászgépekbõl 100'000 repült órára jutott cirka 30-35 veszteség. Ma a USAF által üzemeltetett kéthajtómûves gépeknél ez 1 alatt van. Az egyhajtóûveseknél 1-2 között. A reaktortervezésnél szerinted ez az elv nem érvényesül? Szerinted nem lette korrózióállóbbak az acélok? Nem lettek pontosabb mérõmûszerek? Erõsebb szerkezeti anyagok? Magasabb élettartamú szivattyúk? Több tapasztalat, hogy mikor mi történik? Stb..
Sok olyan vállalatunk van (BKV, metró), amely korábban jól mûködött, de egyre több velük a gond, mert a munkafegyelem meglazult, az utasok részérõl is több a vandalizmus, erõszakosság, bliccelés.
A BKV a legrosszabb példa erre. Miért? Mert egyszerûen nem finanszírozzák. Naná, hogy úgy nem mûködik... Úgy semmi sem, még a csillogó villógó technika sem. Lásd MiG-29 hazai "üzemeltetése". (Ennek nevezni kicsit meredek más légierõkkel összevetve sajnos.)
A világon az 1/3-1/3-1/3 arányú finanszírozás dívik. A BKV mûködési költéségnek cikra 46-48% most jegybevétel. Akkor mi a gond? Az, hogy a 100%-ban fõvárosi tulajdonban levõ cég mûködtetésére egy garast sem ad a fõváros asszem 2005 óta. Évente odalök pár milliárdot fejlesztés címén (itt röhögök egy nagyot) és passz. A fenmaradó rész hitelbõl megy és, hogy csökkentsék a költségeket, minden elspóolnak. a BKV által üzemeltetett jármûpark nagy része már régen túl van azon a ponton amire tervezték õket. Ha repülõgépek lennének, shoa nem szállnának fel. Csak itthon tudjuk, hogy a "független" (röhögk megint) szervek és hivatalok hogyan végzik a munkájukat. Ha olyan ellenõrzés lenne a BKV-nál, mint a mezei személyautókra vagy tehergépjármûvekre, akkor egy munkanapon az 1300 buszból 300 sem hagyná el talán a garázst...
Majd biztos lesznek olyan jogvédõk, akik szerint pozitív diszkriminációra van szükség, és Pakson is több cigányt kell alkalmazni! Egyébként is egy kis uránrúd hazavitele továbbértékesítési céllal csak megélhetési bûnözés és/vagy része a hagyományos kultúrának.
Ez még viccnek is rossz. Hasadóanyagot amúgy sem lehet kivinni, mert kilépéskor jelez a kapu. Tudod az, ami svédeknél belépéskor jelzett be egy munkásnál.
Szóval, az igazi veszély a nukleáris technológia elterjedése egyre szélesebb körben, olyan országokban is, ahol instabil állapotok uralkodnak. De instabilitás akár a fejlett ipari országokban is kialakulhat.
Ezt nem tudom mire érted. A fejlett államokat leszámítva nincs sehol mûködõ reaktorblokk. Afrikában asszem egy országban van, Dél-Afrikai köztársaságban. Dél-Amerikában sincs sok. Japán, USA, Kanada, SZU utódállamok és Közép- és Nyugat európa. Ázsibáan Japánon kívûl szinte sehol.
Ezzel nem azt mondom, hogy azonnal be kell zárni minden atomerõmûvet, de fel kell készülni a fokozatos felszámolásukra. Mondjuk, 100 éves távlatban. Ezt pedig már ma kell elkezdeni, legalábbis mentalitás szintjén.
Elképsztõen hülye ötlet. A legalapvetõbb józan ésszel ellenkezik. Ha nem tánt volna fel soha nem épült annyi rektorblokk, mint ma és ez csak fokozódni fog. Miért? Mert zéró CO2 emisszós. A sokat emlegetett golobális felmelegedés és növekvõ energiaigényekre perpillanat nincs más megoldás. Pont. A többi megújuló tudja támogatni, de önmagukban vicckategóriásak. A világ felismerte ezt és ezért is épül most ennyi. Szomorú, hogy te ezt nem látod be...
És sokkal jobb, ha ez a széles tömegekben (adófizetõkben, választópolgárokban) tudatosul, hogy egy átmeneti idõszakban vagyunk, és a fúziós atomerõmûvek kifejlesztésére pénzt kell fordítani, emellett az alternatív energiaforrásokat is fel kell fejleszteni.
És addig is mibõl jön az áram? Erre válaszolj kérlek.
Magyarország e téren is sereghajtó. A tanyákat, apró falvakat ebek harmincadjára hagyták a kormányok 1989 után.
Na ebben egyetértnük. Nem kicsit, nagyon.
Pedig a szocpolozás helyett sokkal jobb lett volna olyan gazdáknak adni támogatást, akik ezeken a tanyákon fent tudták volna tartani a családjukat, és emellett felesleges terményeiket a városi piacokon tudták volna értékesíteni.
Ez a része sajnos bizonytalan. Ha olyan termék elkészítéséhez adsz támogatást aminek nincsen picata akkor a Dunába is önthetnéd a pénzt.
Utána meg csak csodálkoznak, hogy rosszak a demográfiai mutatók, õk ártatlan arccal nem értik, hogy miért fogy a magyar. Meg azt sem, hogy miért függünk még mindig az orosz gáztól. Pedig ezért fizetni kell, a biomasszát termelõ trágya viszont ingyen lenne. Lehet épp ez a baj vele. Indiában (3. világ) ez, érdekes módon, nem baj.
És hol van biomasszával tüzelõ erõmû? Azt is fel kell húzni. Az pénz. Gázerõmûvek már vannak és a távvezeték is létezik hozzá. Javaslom azt is megnézni, hogy hány %-a a szumma energiatermelésnek a biomassza alapó. Lásd fent említett támogatás. Az atom a nagyágyú, a többi a támogató.
Háború esetén a légelhárítás fokozottan figyeli és védi az atomerõmûvet. Na meg az is igaz, hogy ezzel az erõvel a támadó rögtön használhat atomfegyvert is. Ugyanis amelyik támadó képes veszélyes kárt okozni egy mai atomerõmûben, annak atomfegyvere is van.
Ettõl természetesen nem teljesen alaptalanok az aggodalmaid, ezért is van az, hogy az atomerõmûveket felkészítik egy rakétatámadás elviselésére is.
"Ez a Korea-félszigeten zajló kötélhúzás is csak azt bizonyítja, hogy mennyire kockázatos a jelenlegi nukleáris energetika, és mellékterméke az atomfegyver arzenál."
Ezzel kissé melléfogtál: Az elsõ áramtermelõ atomerõmûvet a szovjetek építették, 1954-ben kezdett el üzemelni. Ha nagyon szõrszálhasogatunk, akkor az amerikai (Idaho) erõmû korábbi volt, de túl kicsi a kereskedelmi áramtermeléshez. Szóval inkább az atomerõmûveket kell a nukleáris fegyverkezés melléktermékének nevezni.
Képzeljük el, hogy háború van, oszt olyan degenerált alak a háború irányítója, hogy stratégiai célpontnak az ellenség meggyengítésere nem a hidakat, katonai és gazdasági objektumokat szemeli ki, ha nem pont az atomerõmûvet, oszt ott akármilyen erõs lehet a reaktorblokk, a mai rakétáknak az csak szívóka...és elõbb utóbb jönni fog egy ilyen elmebeteg...Azért veszélyes a Koreai játszma is...
Persze. Odamegy. És hogyan jut be? Ezek õrzött objektumok.
A reaktortartály önmagában olyan masszaív, hogy olyan komoly mennyiségû robbanóanyag kellene oda, hogy baj legyen, hogy azt csak furgonnal tudod bevinni kb. A paksi reaktorok idejében kismértû gépek ütközésre volt felkészítve a rektroblokk. Azt ki kell bírnia. Akkor számold ki, hogy ahhoz ekvivalens hatáshoz mennyi kéne és milyen szakszerûen kéne berakni. Illetéktelen személy tüsszenteni nem tud anélkül egy tisztességes létesítményben, hogy ne tudnának róla. Franciországban egy szimpla finomító látogatás során az egyik munkatársat még a WC-re is elkísérték. Ha nem volt azonso nemû munkatárts akkor vártak addig, míg meg nem jött. Nem ott dolgozó soha nem lehetett olyan helyzetben, hogy nem látta kamera, vagy nem volt mellette valaki.
Ez a Korea-félszigeten zajló kötélhúzás is csak azt bizonyítja, hogy mennyire kockázatos a jelenlegi nukleáris energetika, és mellékterméke az atomfegyver arzenál.
Nem az lenne a legnagyobb baj, ha Magyarországon megépülne Paks II. Ezzel is lehetnek gondok, mert Paks I. eddigi megfelelõ mûködése nem garancia semmire. Sok olyan vállalatunk van (BKV, metró), amely korábban jól mûködött, de egyre több velük a gond, mert a munkafegyelem meglazult, az utasok részérõl is több a vandalizmus, erõszakosság, bliccelés. (Majd biztos lesznek olyan jogvédõk, akik szerint pozitív diszkriminációra van szükség, és Pakson is több cigányt kell alkalmazni! Egyébként is egy kis uránrúd hazavitele továbbértékesítési céllal csak megélhetési bûnözés és/vagy része a hagyományos kultúrának.)
Szóval, az igazi veszély a nukleáris technológia elterjedése egyre szélesebb körben, olyan országokban is, ahol instabil állapotok uralkodnak. De instabilitás akár a fejlett ipari országokban is kialakulhat.
Ezzel nem azt mondom, hogy azonnal be kell zárni minden atomerõmûvet, de fel kell készülni a fokozatos felszámolásukra. Mondjuk, 100 éves távlatban. Ezt pedig már ma kell elkezdeni, legalábbis mentalitás szintjén. És sokkal jobb, ha ez a széles tömegekben (adófizetõkben, választópolgárokban) tudatosul, hogy egy átmeneti idõszakban vagyunk, és a fúziós atomerõmûvek kifejlesztésére pénzt kell fordítani, emellett az alternatív energiaforrásokat is fel kell fejleszteni. Magyarország e téren is sereghajtó. A tanyákat, apró falvakat ebek harmincadjára hagyták a kormányok 1989 után. Pedig a szocpolozás helyett sokkal jobb lett volna olyan gazdáknak adni támogatást, akik ezeken a tanyákon fent tudták volna tartani a családjukat, és emellett felesleges terményeiket a városi piacokon tudták volna értékesíteni. Egy-egy ilyen internettel, napelemekkel, biomasszás gázfejlesztõvel és szélerõmûvel felszerelt tanya kb. 5-10 ember tudott volna eltartani. Nem kellett volna a fiataloknak a nagyvárosi munkahelyek miatt magukra hagyniuk az idõseket, akik elhagyottan, depressziósan könnyû prédái a garázdálkodó csalóknak, tolvajoknak és rablóknak. Nos, az energiapolitika is ilyen messzire vezethet. Ezen a téren az EU-s forrásoknak nagy hasznát lehetne venni, de semmi sem történik. Az Orbán-kormány idején pozitívumnak tekintették a fürdõk korszerûsítését, és az is volt, de a tanyák korszerûsítése nem történt meg. Az MSZP-s Szanyi Tibor ehelyett olyanokat mondott, hogy tudomásul kell venni, hogy vidéken kb. 400 ezer ember felesleges, mert a mezõgazdaság nem tudja õket felszívni. Utána meg csak csodálkoznak, hogy rosszak a demográfiai mutatók, õk ártatlan arccal nem értik, hogy miért fogy a magyar. Meg azt sem, hogy miért függünk még mindig az orosz gáztól. Pedig ezért fizetni kell, a biomasszát termelõ trágya viszont ingyen lenne. Lehet épp ez a baj vele. Indiában (3. világ) ez, érdekes módon, nem baj.
"Akkor egy kis továbbképzés nem ártana. Csenobilihez hasolnó baleset nem történhet, mert ma nincs felülmoderált reaktor már pozitív visszacsatolással."
akkor nem hasonló. akkor odamegy a terrorista, megrobbantja magát, és megnövekedik a sláger hallgatóinak száma...
ha a másik kezeddel játszol a tûzzel, akkor is megégetheted magadat.
Igazad van, õ rá kár pazarolni, csak a saját véleményére ad...
Nem igaz. Csak attól, mert egy idõsebb ember mondja az még nem igaz. A kor állapot és nem a tudás fokmérõje. Ezek szerint az 55 éves matt alkesz árokásó Józsibácsi véleményére kéne hallgatnom?
A felsoroltak közül egy sem igaz rá sõt, pont fordítva. Csak minõségi munkát vagyok a kezembõl kiadni. Kivéve mikor rámparancsoltak, hogy ne. Határidõ volt és pályázott a cég. Mondtam, hogy így semmi értelme elküldeni, úgyis visszadobják. (Visszadobták...)
te vagy a világ? ha a világ erõsen akarja, akkor repülhet. nem úgy mint szupermen, hanem segédeszközzel. erõsen is akarta a világ, és repülnek az emberek.
A tokamakok és stellarátorok mágneses összetartást használnak. Én mégnem hallottam az elektrodinamikai összetartást, de lehet, hogy van aki így nevezi. A "taszító EM tér" alatt mit értesz? Egy anód, ahonnan van repkednek ki az ionok? Az energia nem kicsi, gyk. egy TV képcsõ feszültsége már szinte elég is, mondtam, az a baj, hogy még a legoptimálisabb energián is a Coulomb-szórás dominál a fúzióval szemben. Egy lineáris berendezésben elvileg lehetne fókuszálni a nyalábokat, kvadrupól mágnesekkel, ahogy a gyorsítók kilépõcsöveiben is teszik, de arról még nem hallottam, hogy valaki ilyet megpróbált volna. Az igaz, ha el tudod kerülni, hogy termalizálódjon a nyaláb, akkor tudsz energiatermelõ fúziót csinálni. Azt szintén nem tudom hogy tudnád elérni, hogy a magok 'pontosan' találják el egymást. Mégcsak ilyen kísérletrõl sem hallottam. Esetleg azon lehetne agyalni, hogy ha polarizált nyalábokkal dolgoznánk (mángeses tér irányába állított magmágneses momentum), akkor lehet, hogy mengõne a fúziós hkm.. De ez is csak tipp, viszont ilyen kísérletet nem láttam a hatáskeresztmetszet táblázatokban, úgyhogy lehet, hogy ki kellene próbálni.
Igazad van, õ rá kár pazarolni, csak a saját véleményére ad...
A mai fiatalságot illetõen ez a rossz társadalmi formának is köszönhetõ, hogy olyanok amilyenek, tisztelet a kivételnek, minden a környezettõl függ meg a szülõktõl is sok múlik persze, de a szülõk nem lehetnek igaz mindenütt ott, pl. kollégiumba való eltávozás.....
Szerintem csak pazarolod az idõdet Molnibale-zsal és még pár hozzá hasonlóval. A kora miatt is, képtelen felfogni néhány lényeges dolgot, de ez sajnos korjelenség. Én magam is hibás vagyok benne, mert - hogy egy példát mondjak - kb. 15 évvel ezelõtt beszélgettem egy nálam kb. 10 évvel idõsebb férfivel a szülõfalumból, és õ mesélte, hogy az egyik szomszédunk megpályázta a polgármesteri tisztséget. Persze elõtte volt néhány évet önkormányzati képviselõ. Én akkor azt mondtam, hogy a fiatalokat kell hagyni, hogy elõtérbe kerüljenek, stb. Többször, több helyen nyilvánítottam ki ezt a véleményem, amelyet azóta nagyon megbántam. Az, hogy egy számítógépes játékokon felnevelkedett generáció jobban ért a számítógép kezeléséhez, még nem jelenti azt, hogy érett, felnõtté vált. Hatalmas felelõtlenség figyelhetõ meg náluk, egyes fórumokon rosszul szocializálódott hangnem, a szexualitás túlhangsúlyozása, és még sorolhatnám. Az csak hab a tortán, hogy rendkívül irritálja õket, ha egy általuk öregnek, elavultnak hitt ember a saját területükön gyõzi le õket. Hogy csak egy példát mondjak, évekkel ezelõtt megbíztam egy fiatal srácot egy szoftver kidolgozásával. Eleve zavarta, hogy voltak kifogásaim a végtermékkel kapcsolatban, mert õ valahogy úgy képzelte el, hogy felhappolja a pénzt, majd odébbáll. Otthon ugyanis ahhoz szokott, hogy apró teljesítményekért is megdicsérték, és ha nem teljesült a kívánsága, gondolom, földhöz verte magát, netán még le is idiótázta a felnõtteket. Így zsarolt. Majd jött olyan kifogás, hogy amit én akarok, azt nem lehet programozással megoldani. Erre elõvettük a C-vel rokon nyelvû programkódot, és megmutattam neki, hogy mit kell módosítani. Na, ezzel végleg elástam nála magam, mert hogy jövök én ahhoz a 30-as éveimmel, hogy megértsek egy C-nyelvû kódot? Végül lett valami az egészbõl, de igazából soha nem voltam megelégedve a mûvel. Kifizettem, aztán viszlát, menjen isten hírével. Érdekes, én ifjú koromban sem voltam ilyen. Én csak azért kerestem fel néha idõsebb rokonokat, hogy tanuljak tõlük valamit. Ha mást nem, olyan személyes emlékeket amelyek nincsenek benne a történelemkönyvekben. Ma sem vagyok más, szívesen elbeszélgetek idõs emberekkel. Természetesen, a kor itt is, mint sok mindenben másodlagos. Egyéb van ezek mögött.
Tudjuk, hogy nagyon beképzelt vagy, irónia értésed 0-a, olyan biztos vagy a dolgok menetében, de tudod mit kívánom, hogy legyen egyszer egy ilyen katasztrófa, oszt majd hajtogasd akkor is, hogy te milyen okos vagy, pedig nagyban kihangsúlyoztam, hogy nem a technológia a hibás, ha nem az ember, nagyon jól tudom, hogy pontosan mi történt csermobilban, ugye azt is tudod, hogy a reaktor lerobbanása után majdnem bekövetkezett egy másik is, talán nem is irkálnánk itt mert nagyon más világ lenne itt Európa közepén....
És ide figyelj, én is tudom nagyjából, hogy mûködnek a mai atomerõmûvek és milyen biztonsági intézkedéseket hoztak meg, tudom, hogy kisebb a valószínûsége, hogy bekövetkezhet olyan katasztrófa mint Csernobilben, DE MIHEZ IS VISZONYÍTVA? TÖRD AZT AZ OKOSTOJÁS AGYADAT, biztos tudod a választ....
Amúgy Paksra azért hivatkoztam mert most volt a TV2-õn hír róla, hogy az épület komplexumban valamit nem bírt el a daru, oszt lesett ezáltal egy kisebb sugárzás lépett fel, apropó milyen ügyes emberkék lehettek azok, hogy nem tudták elõre, hogy a daru nem fogja elbírni, pedig ott nem lenne helye hibának, de 100%-ig nem is lehet persze kiküszöbölni...irónia értésed 0-a, leülhetsz 1-sel....
Pont olyan képzetlen személyzettel, mint a csernobili. Az akkori erõmûvek balesetei felhántorgatni olyan, mint összevetni egy mai F1 vagy személyautót egy 30-40 évvel ezelõttivel. Tessék megnézni, hogy mibe haltak bele akkoriban és miket élnek ma túl az emberek..
Errõl beszélek. A legsúlyosabb baleseteknél is már 30 éve is benmaradat a sugárzás. Akkor a mostani és azok tapasztalai alapján épülteknél szerintetek nem maradna. A sok atomenergiaellenes okostojás meg azonnal kapcsolja le a netet és a gépét, mert 40% abból jön itthon.
Rühellem a racionalitás nélüli atomenergia ellenzõket.
Meg akkor szimplán tudatlan vagy. Nézd már meg, hogy mi volt csernobilban és nézd meg, hogy mi van Pakson. Egy baleset estén ma minimális emberi bevatkozás lehetséges, pont a tapasztalatok miatt.
"Fúziót persze lehet vele csinálni, csak nem energiatermelõt. Hasonló elven mûködik a Fusor is, de az is csak neutrongenerátornak jó. Az elsõ dolog, hogy a fúzióhoz szükséges hõmérséklet egy gyorsítónak nevetségesen kicsi energia. 25 keV körül van a D-T fúzió csúcsa, már 100 éve is létezett 1 MeV-os statikus gyorsító."
A fusor eseten pont az a gond, hogy elektrosztatikus rendszeru, ezert allandoan az elektroda halonak utkozik a plazma, ami miatt elveszti az energiajat. Viszont ha taszito elektromagneses terrel gyorsitjuk a hidrogen atommagokat, akkor egyreszt mindig kozepen marad a sugar, masreszt nem fog nekiutkozni semminek csak a szembejovo sugarnak. Ezt hivjak electrodynamic confinement-nek es ezt hasznalja a polywell, a stellarator es az iter is, csak mas mas konfiguracioban. A lenyeg a jo konfiguracio megtalalasa lenne. Szerintem ket linearis gyorsito eleg lenne, csak a vezerleset kell jol megtervezni.
"A baj az, hogy az "ütközõ" magok közt is nagyon ritka a fúziós reakció, a Coulomb-szórás sokkal valószínûbb, ami a kinetikus energiát termikussá konvertálja. Ezért nem mûködnek a gyorsító alapú fúziós eszközök."
Ez reszben azert van mert nem eleg nagy az energiajuk, masreszt azert mert nem teljesen szemben utkoznek, tehat a mozgasi energiajuk jo resze megmarad. Harmadrezt a termikus energiabol (ami a 'hibas' utkozesekbol van) jelenleg nem nyerik vissza az energiat, pedig ezt is vissza lehetne forgatni a rendszerbe, igy javitva az energiamerleget.
Roviden: linearis gyorsitoval, nagyobb engergian, impulzusuzemben lehetne csinalni mukodo fuzios reaktorokat, csak annyi a lenyeg, hogy a gyorsito magnesek ne veszitsenek tul sok energiat a folyamat soran (szupravezeto magnesekre van szukseg) Ha minimalis befektetett energiaval kepesek vagyunk ennel valamivel tobb energiat kinyerni, akkor mar pozitiv a folyamat energiamerlege.
Én pont az egészben csak arra akartam kilyukadni, hogy az ember az, aki mindig az elsõdleges veszélyforrás, hiába tökéletes a technológia, ha emberi mulasztás történik.....
A lényeg azonban nem az, volt-e baleset vagy sem. Üzemzavarok, kisebb balesetek elkerülhetetlenek, a lényeg az, hogy veszélyes sugárszennyezés ne történjék. A repülõgépeket sem tiltották be csak azért, mert az elején volt pár halálos baleset (na meg azóta is nem kevés).
A szénerõmûvek radioaktív kibocsájtása még így is többnyire meghaladja a hasonló teljesítményû atomerõmûvek radioaktív kibocsájtását, az egyéb környezetkárosításról nem is beszélve.
Azt se hallgasd el, hogy ezek a balesetek mind Csernobil elõtt voltak. A Three Mile Island-i balesetben biztonsági rendszabályt szegtek meg, a Windscale-i és a kanadai NRX baleset pedig nagyon a kezdeti szakaszban történt.
Ha csak három lett volna... Rengeteg volt, igaz nem erõmûvi balesetek, hanem általában "csak" reaktorosok. A legismertebbek a Csernobili mellet a Windscale-i tûzeset és a Three Mile Island-i részleges leolvadás. Katonai balesetekbõl rengeteg volt, a legdurvább valószínûleg az SL-1, de az orosz Kurcsatov kutatóintézetben is történt többször is megszaladás. Volt sok, de szennyezés nem történt, mert a nyugati blokkok körül volt normális containment, meg a keleti blokkoknál sem, amíg vízmoderátorosak voltak.
Veszélyes emberek, mert agresszivitásukkal elõbb-utóbb olyan posztokra tornázzák fel magukat, ahol aztán vagy a pénz, vagy a hatalom utáni éhségüket élik ki, és útjukat emberi hullák szegélyezik.
Hülyékkel nem érdemes vitatkozni, mert legyõznek a rutinjukkal. Én Molnibalage-ra bizonyítottam már rá, hogy hülyeséget ír, bár nem energetikai téren, de egy köszönet vagy elnézéskérés helyett napokig nem lehetett látni a fórumon. Amikor meg visszajött, és én írtam tévedést, mindjárt lehülyézett, tombolt az önkívülettõl, hogy rajtakapott engem egy hibán. Veszélyes emberek az ilyenek.
Ugye azt is tudod, hogy világszerte még 3 atomerõmû baleset történt csak nem csernobil lefolyású volt, és nem is a csernobili technológiával mûködtek....
Ezért volt szükséges fejleszteni a korszerû erõmûvek szabotázsvédelmét, a csernobili baleset ugyanis szabotázsként is felfogható (még ha nem az volt is a cél). A kikapcsolhatatlan védelmek ezt a célt szolgálják.
Molnibalage #73: Pedig a Mûegyetemen sok hasonló érdeklõdésû lány akad.
Az utolsó mondat elsõ fele igaz, a második nem. Rengeteg fejlesztés volt az atomerõmûvek biztonsága terén, még az üzemelõ RBMK reaktoroknál is. Ma már nem lehet kikapcsolni az üzemzavari hûtõrendszert és a fõ üzemvédelmi rendszert, mint TMI és Csernobil esetén. Az elõbbinél nem lett volna zónaolvadás, az utóbbinál rég leállította volna a reaktort, mielõtt elfajultak volna a dolgok.
Informatika és tudomány
"
