Visszaolvasva látom hogy ez már be volt linkelve, de nem baj még lehet tárgyalni róla. Miként is mûködik ez az épület, miként mûködött, a jövõben mit kezdenek vele, stb...
Soha nem tudnek lakni egyik tavolkeleti varosban sem. Nekem tul zsufolt, es tul szurkenek tunnek az emberek. Amugy sem vagyok oda az azsiai kulturaert. Ha felkoharcolokra vagynek, akkor Chicago. Egyertelmuen.
Na volt ennek a sorozatnak, egy hidas része is, ahol egy új hidat építettek, mert az utak nem bírják már a terhelést. Képet nem találtam, de azthiszem ez az.
amúgy én is :D én is láttam vmi mûsort a discoveryn anno, egy új repteret csináltak a tengerbe, és összekötötték egy autópályával, pár híddal, alagúttal, stb... :o
A figyelmen kívül hagyott hsz-em-et elõtérbe hozom:Hong KongÉn úgy vettem észre hogy ez a város terjeszkedik, de nem olyan mértékben, mint amennyire zsúfolódik. Nemrég néztem Discovery-n egy új híd építését Hong Kongban (híd nevét már nem tudom, de elég nagy projekt volt/van) és tulajdonképpen a munkás csoportok harcoltak a helyért, ami az építkezésen tulajdonképpen kisebb rendszertelenséget okozott, de végül rendezõdtek a dolgok, ahogy egyre több elem épült be a hídba. Amúgy megmondom õszintén, laknák Hong Kongban !
Dragul elegge. Pl a Soroksari tesco kornyeken iszonyat durvan felmentek az ingatlanarak. Kb 11 eve vett a cegunk ott egy telket par tiz millioert egy picit nagyobb irodaepulettel rajta. Most kb a 10xeset eri. Lakohazak ingatlanarai annyira nem valtoznak, de az iradehazake baromira megemlekedtek, foleg ott del-pesti duna menti reszen.
Szerintem van keresnivaloja, max letre kene hozni egy modern negyedet, mint a Defense negyed Parizsban. Oda kene szorni ezeket. Iszonyat modon visszaveti BP fejlodeset, hogy nincs koncentralva a szolgaltato szfera, illetve az irodahazak. 4 szintes epuletek meg baromira nem kotlseghatekonyak a magas telekarak miatt.
Nm tud valaki arrol a tervrol kepet berakni, ami meg az 1900-as evek elejen szuletett egy esetleges magyar felhokarcolorol/toronyrol? Valamelyik budapesti terre terveztek, de vegul nem lett belole semmi, pedig nagyon impozans volt/lett volna.
És mivel ma tudtam meg, hogy Észak Amerikában összesen 3 Flatiron épület van, itt a harmadik (ez Torontoban van, 1892-bõl):
"Vasalóház":Az 1902-ben felépült 87 méter magas, Flatiron Building volt New York egyik elsõ acélszerkezetû felhõkarcolója. Érdekes alakját a Broadway, és a Fifth Avenue éles sarka határozta meg.
Az Atlantairól nincs infóm, nem értem miért úgy épült, de hát szerintem nagyon beleillik a környék hangulatába. Nagyén szép az az utca, szívesebben laknák ott, mint a New Yorkiban.
Jajj, dehogy mondtam azt, hogy FOTOSOPPPP!!!!!%!. Csupán azt, hogy kurvaérdekes, mert ez önmagában nincs, tehát: valszeg akkor készült a kép, mikor elindult fölfelé a villám, de fentrõl meg még nem érkezett meg. És erre mondtam azt, hogy rohadt nehéz pont akkor lõni a képet. érCSétek má.
Nekem is felforr az agyvizem ettõl. Azért, mert nem érti a jelenséget nem kellene hamisítványnak tekinteni a képet.
Soha nem halottatok arról, hogy talajtól felefelé is mehet a villám? Azt hittem, hogy ez köztudott...
Már bocs, de erõs kétkedést érzek az írásodban affelõl, hogy a kép eredeti lenne. Szerintem le kéne szokni errõl a biztos nem eredeti a kép, mert nem az van rajta amire számítottam divatról. Nincs olyan, hogy túlságosan véletlen.
Kérdés: Miért nem használjuk fel a villámlás óriási energiáját a háztartásokban?
1. válasz: A villám energiájának kiaknázása jó ötletnek tûnik, de több okból nem mûködik. Az elsõ a teljesítmény és az energia összekeverése. A becsapodó villámnak nagy a teljesítménye, de kicsi az energiája.
Bár egy tipikus villámlás energiája több gigawatt lehet, az esemény csak néhány milliszekundumig tart. Mivel az energia = teljesítmény · idõ, a villámcsapásban rejlõ energia csak néhány megajoule, ami kevesebb, mint az az energia, amelyet egy liter benzin elégetésekor nyerünk (33,6 megajoule).
Ugyancsak gondot jelent, hogy a villámlás megjósolhatatlan és idõszakos. De ha minden szabad területet beborítanánk is villámhárítóval, még hátra lenne a fél milliszekundumig sem tartó, 5000 amperes egyenáramú impulzusok átalakítása 230 voltos, 50 hertzes váltóárammá.
Az milyen jó lesz ha a villám elektromos energiáját valahogy majd hasznosítják, de nem túl bonyolúlt módon hogy olcsó és elterjedt legyen.
Hát nem örülnék neki, ha ott laknék. Elég durva, hogy ilyen sok villámot felfog, gondolom zavaró lehet az állandó dörgés. A mi házunkba egyszer csapott villám elég brutális hanggal, milyen lehet, ha ilyen gyakran történik meg??:D
Valószínûleg kézbõl fotózhatta, vagy megmozdult az állvány, és ezért van ív az épület oldalán elhelyezett fényekben. Kicsit zavaró, de a villám a lényeg.:-)