nemhiszem el hogy elfogy a sávszél. optikai kábelek. Gyak végtelen sávszélességre képesek, csak a két végen kell az elektronikát fejleszteni, ugyanis mindig az a korlátozó tényezõ, nem úgy mint rézkábelnél.
hullámsávon is egyre többet lehet átvinni ahogy fejlõdik az elektronika, ráadásul több hullámsávot is lehet használni, aminek mennyisége szintén az elektronikától függ. Ma már simán elérhetõ lehetne 10gbit 1 sávon, 32 sávot használva meg ugye sok gigabit, ez meg még nem is a csúcskategória.
De tökmindegy, európa egyre belterjesebb a netben, szerintem elég kevesen érnek el ami szervereket. Ha megnézem, azok a szerverek amin játszom, torrentezem, böngészek, szinte mind eu-n belüliek.
Még jó, hogy a piratebay Európában van. Nem probléma, ha elfogyik a kábel.
Itt valami nagy félreértés lehet. A dotcom válság után pont hogy visszaesett a tenger alatti kábelek telepítése üteme és ez épp az utóbbi években kezd újra normalizálódni. Idén és tavaly több új kábelt fektettek le mint az elmúlt tíz év során bármely másik évben. És az elkövetkezendõ évekre is rengeteg már bejelentett project elkészítése van folyamatban amelyekrõl folyamatosan lehetett olvasni a netes sajtóban.
Itt egy ábra az elmúlt tíz év tenger alatti kábel fektetések számosságáról:
És az elmúlt évek során nem csak a lefetetett kábelek számossága növekszik, hanem a meglévõ kábeleken nyújtható kapacitásokat is tovább bõvítik. A régebbi kábeleken Nx10Gbps-es kapacitásokat alakítottak ki, de újabb technológiákat alkalmazva a jõvõben 10Gbps-rõl át lehet térni 40 késõbb pedig 100Gbps-re.
Így a kábelszálak számosságának növelésével és az egységnyi kábelszálon átvihetõ kapacitás további növelésével a jõvõben ugyanúgy biztosítható a kellõ kapacitás, ahogy ez az elmúlt évtized során sem okozott gondot.
Az árak esetleges emelkedését egészen más tényezõ indukálhatja. Anno a dotcom váltás idején rengeteg tenger alatti kábelt fektettek le, ráadásul a DWDM technológia megjelenésével ezeken akkora szabad kapacitások voltak kialakíthatók ami gyakorlatilag eladhatalan volt. 1xûen túlkínálat volt a piacon ami alaposan lenyomta az árakat. Ráadásul a dotcom váltság idején rengeteg kábelt birtokló cég ment csõdbe, akiket mások az infrastruktúrájukkal gyakorlatilag bagóért vásároltak fel. Így igen csekély befektetés mellett jutott hozzá sok cég gerinc infrastruktúrához, ami mellett a túlkínálat egyébként is nyomott árszintjét 1xûbb volt bevállalni.
Idõvel ahogy a netes kapacitások nõttek a korábban alapos túlméretezéssel kiépített kábeleket is kezdték betelíteni. Ahogy egyre kevesebb feslegesen nagy tartalék maradt szabadon úgy a nyomott árszint fenntartásának kényszere is megszünt, ez pedig fefelé viheti az árakat. Persze ahogy telítõdnek a kapacitások új kábeleket fektetnek le, de ezek már piaci alapon, piaci árszinten készülõ beruházások, nem pedig begóért felvásárolt infrastruktúrák, ami az árban is meg fog mutatkozni. Értelemszerûen a kapacitások tervezésénél is ésszel járnak el kiépítõk, nem szándékoznak olyan piaci körülményeket teremteni ami egy túlkínálat miatt mélyrepülésbe vinné az árakat, hisz ez veszélyeztetné a beruházásaik megtérülését.
A google vette meg a tartalek kapacitast, azaz a sotet kabeleket. Azokban van annyi tartalek, hogy jo ideig ne fogyjon el semmi, de fektetnek uj kabeleket is, pl. ausztralia es japan fele. A legrosszabb ami tortenhet, hogy majd toluk kell savszelesseget venniuk a telecom cegeknek.
Akkor most fektessenek le néhány új kábelt oszt jó napot. Mondjuk mibe, hogy ebben nagy szerepe van a youtubenak...
"Elfogyhat a transztatlanti sávszélesség" "...a következõ években már kevésnek bizonyulhat a transzatlanti adatforgalmat biztosító kábelek kapacitása..."