Hja egy újszülöttnek minden vicc új. Ezerszer megválaszolt dolgok ezek. Válaszok a megfelelõ topikban meg mondjuk itt: http://www.braeunig.us/space/hoax.htm
Egyébként a Holdra szálással kapcsolatban itt van egy kis érdekesség :
1. Amikor az asztronauták leszúrták az amerikai zászlót, az lobogott - márpedig a Holdon nincsen szél. 2. Azokon a képeken, amelyeket az Apollo ûrhajósai a Hold felszínén állva készítettek, nem látszik egyetlen csillag sem. 3. A Holdra szálló egység fedélzetén készített képeken nem látszik egyetlen kráter sem. 4. A leszállóegység 17 tonnás volt, ám semmilyen nyomott nem hagyott a felszín homokjában - miközben a mellette álló ûrhajósok lábnyoma tisztán kirajzolódott. 5. Miközben a Holdon nincs nedvesség, atmoszféra és jelentõs gravitáció, a finom homokban olyan élesek voltak az ûrhajósok lábnyomai, mintha nedves homokon jártak volna. 6. Amikor a leszállóegység felemelkedett a Hold felszínérõl, nem lehetett látni, hogy láng csapott volna ki a meghajtó rakétából. 7. Ha az ember felgyorsítja a holdsétáról készített felvételt, olyan érzése van, mintha az a Földön készült volna - és lelassították volna. 8. Az ûrhajósok túl sem élték volna az utat a Van Allen sugárzási övezet okozta károsodás miatt. 9. A Holdról hozott kövek pontosan olyanok, mint azok, amelyeket egy tudományos expedíció a Déli-sarkon talált. 10. Mind a hat Holdra szállás Richard Nixon elnöksége idején történt - egyetlen másik amerikai vezetõ sem állította, hogy embert küldött volna a Föld kísérõjére, pedig az elmúlt negyven év gyors technológiai fejlõdést hozott.
Igen. Voltaképpen ezért nincs értelme bármilyen vitának errõl, addig amíg nem látsz mûködõ modellt. Bár a nagy Hadronütköztetõrõl sem látsz mûködõ modellt, sem az OpenCL-technológiáról, mégis valóságosnak fogjuk fel õket. Ergo a dologban van némi szubjektivitás is, a nagysága pedig ismeretlen.
Azt hiszem, nem értesz. Természetesen elfogadom a találmány forradalmiságát, ha az mûködik és nem magyarázható az ismert fizikai törvényekkel. Ez esetben természetesen az ismert fizikai törvényeket kell felülvizsgálni, tetszik vagy nem.
Az általad belinkelt "találmányok" azonban vagy nem mûködnek (még magyarázó szöveg sincs hozzájuk, csak egy animáció), vagy a mûködésük megmagyarázható az ismert fizikai törvényekkel (inga kitérése, csónak haladása a medencében). Vagyis ezek a "találmányok" semmi eddig ismertnek nem mondanak ellent.
Mindaddig, amíg valaki elõ nem áll egy MÛKÖDÕ és az eddigi fizikai ismereteknek ellentmondó találmánnyal, pusztán spekuláció a változó sebességû körmozgáson alapuló reakciómentes meghajtásról beszélni - fõleg úgy, hogy tudományos elmélettel sem támasztják alá az állítólagos mûködést. Ez a vélemény messze nem zárja ki az új találmányok lehetõségét vagy a jelenleg ismert törvények kibõvítését, ám lásd be, hogy hibás az az elmélet, amelyet a kísérletek nem támasztanak alá. Aminthogy hibás a nem mûködõ találmány is. :)
Kedves KillerBee, képzeld magad egy olyan feltaláló helyébe, aki valamilyen minden eddiginek ellentmondót alkotott. Szerinted nem mosolyognál azokon, akik spekulációval vádolnak?
Ha az ember(iség) nincs a mindentudás állapotában, akkor semmi másra nem képes, csak spekulációra. Legfeljebb egyre kevésbé jellemzõ ez, de ahogy a 20. század elején is nevetséges volt a "már mindent feltaláltunk, ami feltalálható"-gondolat, úgy ma is az.
Nem az a spekuláció, amit én írok, hanem az, amit ezek a "feltalálók" írnak és mondanak. A már ismert és milliószorosan érvényesnek bizonyult fizikai törvényeket ne nevezzük már spekulációknak!
Én nem spekulációkkal, hanem a magam nem is túl mély fizikai ismereteivel, a régóta ismert alaptörvények felhasználásával meg tudom magyarázni, miért teszik a szóban forgó eszközök azt, amit tesznek, és miért nem fognak soha mûködni a világûrben.
Ha a "feltalálók" ezzel nem értenek egyet, akkor kéretik ezt demonstrálni olyan eszközökkel, amelyek mûködése nem magyarázható meg az eddig ismert fizikai törvényekkel. A csónak mozgása vagy az inga kitérése megmagyarázható velük, animációkat meg értelmes ember nem tekint bizonyítéknak.
Azt senki nem várja el a "feltalálóktól", hogy a tudományos elméletet is megadják az eszközük mûködéséhez, megteszik majd ezt a tudósok, már amennyiben lesznek ezt megkívánó, mûködõ "találmányok".
KillerBee, mindez amit írsz, csak spekuláció (mi más, hiszen csak írod), ahogy ez a csevely is. Aminek igazán értelme van, az nem a beszélgetés, hanem az esztergálás, kísérletezés, fejlesztés.
Az általad linkelt videóban többször is hivatkoznak az ingateszt eredményességére, vagyis hogy ha egy fonálra felfüggesztik a szerkezetet, akkor az a függõlegestõl egy adott irányban eltér az ingamozgás átlagában. Ezzel a cucc mûködõképességét vélik igazolva látni.
Elsõ pillantásra ez meggyõzõnek tûnik, de csak az elsõre. Te meg tudod ezt magyarázni? Próbáld meg és ha nem sikerül, akkor szabad a gazda és én elmondom, miért történik ez. A magyarázat igen egyszerû, és szó sincs olyan hajtóerõrõl, amely a változó sebességû körmozgásból lineáris mozgást állítana elõ. (Ettõl persze egy függönyrúdról lelógatva a cucc elõre haladna a rúdon, de csak a korábban már említett súrlódás miatt. A világûrben nem mûködne.)
Az elsõ videóhoz nincs semmi magyarázat, ez így értelmezhetetlen.
A másodikban a "feltaláló" kb. ötször elmagyarázza, hogy a három karika azonos impulzusmomentummal rendelkezik forgáskor (mert bár átmérõjük különbözõ, az anyaguk sûrûsége is az), és hogy síkjuk egymással 90 fokot zár be. Meghajtásról azonban egyedül a címben van szó (gyroscopic propulsion), a szöveges magyarázatban már egyszót sem szól meghajtásról. A dolog erõsen hasonlít a human gyroscope-hoz, ebben nincs semmi különös.
Nos, a #49-ben megadott videó csak látszólag meglepõ, de nincs benne semmi különös, noha persze elég ötletes. Az egész a súrlódáson ill. a közegellenálláson alapul és ugyanezt bárki képes megtenni pl. jégen, de akár egy csónakban elõre-hátra hajolgatva is. Amikor rövidebb úton, de gyorsabban mozog a tömeg, akkor legyõzi a súrlódást, ám amikor lassabban, akkor a mozgási súrlódásnál erõsebb tapadási súrlódás miatt impulzust ad át a talajnak ill. a víznek.
Vízben a változó közegellenállás játszik. Bár a csónak látszólag egyenletes sebességgel halad, a valóságban ingadozik a sebessége és ezáltal változik a közegellenállás.
Azért kérdtem mert csak a youtubeon találtam valamit róluk, köszi a linkeket.
"Az egyetlen útja annak, hogy valaki felismerésekre jusson ezen a téren, az az, hogy teljesen kiirtja magából a fizika törvények dogmatizmusát, és minden törvényt csak látszólagosnak (az aktuális körülmények között, általában érvényesnek) tekint. Ne higgy az elõdöknek, mindenrõl gyõzõdj meg magad... :)"
Errõl egybõl a Békés harcos útja c. film jutott eszembe az öreg ugyan ezt mondja a srácnak csak ûrhajó meghajtással kapcsolatban :D
Na, itt már kicsit precízebben csinálták meg. http://www.youtube.com/watch?v=GmtWcmm2Wgw Látszik, hogy bár mûködik, nagyon gyenge, gyakorlatilag használhatatlan, azonban mutatja a legfontosabb dolgot: megoldható. Csak kutatni, fejleszteni kell.
Annak a kajaknak a mozgása hasonló az elsõ távírójelhez. Soha nem volt kétséges, mégha akkortájt sokan kételkedtek is benne (ki-ki helyettesítse be magát :) ), hogy a végeredmény a HDTV-lesz, meg mobiltelefónia stb.
Itt az 1. pontban említett megoldásról van szó, amennyire az ábrák alapján hirtelenjében meg tudom állapítani: Tömeg keringetése változó sebességgel Bár szerintem épp elrontotta valahol, de az irány jó.
KillerBee: Én sem értem a mûködési elvüket, kivéve az 1-2. pontokban írtakét, de arról sem tudom hogy hogyan írhatnám le ide. Animációk kellenének, esetleg kinematikai modellezés is, ez pedig nem egyszerû. Akkor tíz éve készítettem ilyet, ezzel készültünk fel a tényleges kivitelezésre, és megspóroltunk egy csomó kudarcot, de már ezek az animációk elvesztek.
De nem adtam fel. ;)
"Nem lehet, hogy a szerkentyûk a Föld impulzusmomentumát "csapolják meg"?" Biztos vagyok benne, hogy nem, de persze egyetlen ilyen hajtómûvet sem próbáltak ki a Földtõl távol.
Kispokhi: Most keresgéltem a témában a neten, de "impulse engine" vagy "impulse drive" szavakkal fõleg sci-fi anyagok találhatóak. Az egyetlen útja annak, hogy valaki felismerésekre jusson ezen a téren, az az, hogy teljesen kiirtja magából a fizika törvények dogmatizmusát, és minden törvényt csak látszólagosnak (az aktuális körülmények között, általában érvényesnek) tekint. Ne higgy az elõdöknek, mindenrõl gyõzõdj meg magad... :)
Endrev tudnál adni 1-2 linket ahol ezekrõl magyarul vagy angolul olvashatnék mert nem igazán értem a mûködésüket. köszi
Lehet, hogy én vagyok fafejû, de akkor sem értem, hogyan keletkeznék a leírtakból tartósan nettó erõ, amely tartósan egyenes vonalú gyorsuló mozgást idézne elõ. Elmagyaráznád nekem részletesen a fizikai mûködésüket?
Mivel tömegeket forgatsz, itt bejön az impulzusmomentum megmaradásának törvénye is. Nem lehet, hogy a szerkentyûk a Föld impulzusmomentumát "csapolják meg"? Kicsit hasonlatosan ahhoz a látszólagos erõhöz, amely hatására a Hold távolodik a Földtõl?
Egyébként bocs a ritka válasz miatt, most jutott csak eszembe újra ránézni itt a hozzászólásokra.
"Az impulzusmegmaradás törvénye általános érvényû törvény, a jelenlegi fizikai ismeretek szerint nem lehet megkerülni. Az alapja az, hogy egy rendszer tömegközéppontja külsõ hatás nélkül nem változhat meg."
És birtokolja ezeket a "jelenlegi ismereteket"? :)
Kérésedre válaszul: 1. Változó sebességû tömegkeringetés. Az impulzusmegmaradás törvénye miatt egy ellenerõ lép fel a szerkezetben, azonban ezt egy jóminõségû motor esetén a motor kompenzálni tudja (az erõ a motorra terhelõdik). 2. Ugyanennek egy másfajta mechanikával történõ jobb megoldása. 3. Tömegek forgatása három tengelyen. Ezt már komplikáltabb megvalósítani. 4. (hasonló a 3.-hoz, csak kicsit más) Ezek mind nagyon rázkódnak, könnyen széteshetnek a fellépõ erõhatások miatt, inkább csak kezdeti fázisoknak jók.
5. Lehetõleg minél nehezebb folyadék áramoltatása egy zárt rendszerben, két nagyon pontosan megtervezett forgó tárcsa között. Olyan áramlási pálya jön létre, amelyben az atomok három tengely mentén fordulnak el. Ez már nagyon bonyolult, nem egy sufniszínvonal, viszont ez 200 kg-os modell 2,5 tonnát tudott felemelni. Nem könnyû a fejlesztése, mert ha egy kicsit is félreméretezik a tárcsák topográfiáját, akkor semmi sem történik.
Viszont a természetben megtalálható minden kiindulási alap.
Nethozzáférésed és guglid neked is van, keress utána olyan nyelven, amelyet értesz. Esetleg a babelfish lefordítja neked egy általad is ismert világnyelvre (orosz, német, olasz, francia). Ha egyetlen ilyet sem ismersz, az meg a te szoc. problémád, már nagyon hosszú ideje minden középiskolában kötelezõ megtanulni legalább egy világnyelvet.
Az impulzusmegmaradás törvénye általános érvényû törvény, a jelenlegi fizikai ismeretek szerint nem lehet megkerülni. Az alapja az, hogy egy rendszer tömegközéppontja külsõ hatás nélkül nem változhat meg.
Az egyetlen fizikailag még nem elég alaposan vizsgált elképzelés az, hogy a vákuumnak is van impulzusa és ennek "kiszivattyúzásával" lehetséges lenne a reaktív anyag nélküli impulzusmeghajtás. Eléggé kétlem azonban, hogy endrevnek mindezt pár HDD-motorral sikerült megvalósítania. Vízautó?
Én is nagyon kíváncsi lennék ezekre a meghajtásokra.......
Aha, szóval ennyire titkos - vagy ennyire képtelenség. :P
Már kértelek a #25-ben, hogy mesélj róla. Vagy annyira titok?
"minden esetre elég elkeserítõ hogy nincs egy olyan techinka amivel felehet jutni a földrõl biztonságosan valami az ûrbe többször is (újra töltés nélkûl) és azzal viszonylag gyorsan elérní mongyuk a plutót"
Az impulzusmeghajtásra (az impulzusmegmaradás törvényének megkerülésén alapuló meghajtásokra) legalább öt mûködõ megoldásról tudok, de több is lehet, szupravezetõkkel pedig még talán mozgóalkatrész nélkül is meg lehetne oldani.
Egy ilyen meghajtással mûködõ ûrhajó teljes egészében elektromos árammal mehetne nehéz égetnivaló üzemenyag nélkül, és nemigen tudna elromlani, tehát akkor így a meghajtás már csak az áramtermelésen múlna. Lassan már kihalnak a konzervatív vezetõk és a nyitottabb fiataloknak köszönhetõ végre bekerülhet a fejlesztésbe a nullpontienergia-vonal.
Ekkor már csak erõsebb anyagokra és jobb szigetelésre lenne szükség, és akár el is készülhetne a "Prométheusz, X302" (gy.k. áthallás a Csillagkapuból), bár az alakja nyilván jobban hasonlítana egy lapított gömbre vagy ellipszoidra, fúvókák nélkül. :D
Dollárszázmilliók mennek el a rakétaüzemanyagra. Ezeket a pénzeket a fentiek fejlesztésére is lehetne fordítani, ez teljesen megváltoztatná az ûrtechnológia alapjait és igazi ûrhajókat (nem csak nagy, önmeghajtásos ágyúgolyókat) hívhatna életre, lezárva ezzel a rakétakorszakot.
Nem volt lejtõn, a kezemben volt, és amikor bekapcsoltuk, elhúzta magát a kezemmel együtt. A következõ generációs modellt már nem tudtuk elkészíteni, de ami késik, nem marad el.
kukac, inkább ne mondj semmit, az sokkal értékesebb. ;)
A Földön ezer évre elég urán van, földi felhasználásra marhaság lenne kitermelni. Holdi felhasználásra is, mert egyszerûbb odavinni a szokásosnál sokkal jobban feldúsított fûtõelemeket. Szimpla burvárhír az egész, hogy a gyogyósoknak legyen min csámcsogni.
hogy kerülnek az orosz tervek a Holdra és a Marsra? ki az a hülye aki orosz terveket szállítgat qrva messzire? a Posta mennyiért vinné el a terveimet a Marsra?
minden esetre elég elkeserítõ hogy nincs egy olyan techinka amivel felehet jutni a földrõl biztonságosan valami az ûrbe többször is (újra töltés nélkûl) és azzal viszonylag gyorsan elérní mongyuk a plutót. Például ott van a VASIMR ami még mindig nincs kifejlesztve de elég gyors akár 300km/s el lehet vele érni de egy ilyen az életbe nem emel fel semmit a földrõl. Viszont egy fúziós hajtómûvet a légkörben használni nem lenne bölcs dolog. Csillagközi utazásról nem is beszélve. Sajna messze van meg a lidérceket verõ daedalus :S:S
Természetesen itt elsõsorban arra a megoldásra gondolok, amikor a reaktor felhevíti a kiáramló gázt. A különféle elektromos meghajtásokkal jóval nagyobb kiáramlási sebességet lehet elérni, csakhogy azoknál a reaktor hõjébõl elõszor elektromos energiát kell nyerni (nagy veszteség), a megmaradó elektromos energia felhasználásánál meg belép az impulzusmegmaradás törvénye miatti hatékonyságcsökkenés.
Sokáig én is ezt hittem, de mostanában, fõleg egy korábbi topicban megbeszéltek kapcsán már nem vagyok ebben annyira biztos - bár még reménykedem. A mai eszközökkel a reaktív anyagot nem lehet lényegesen (mondjuk min. egy nagyságrenddel) nagyobb sebességgel kifúvatni, mint a hagyományos kémiai hajtómûvekkel, akkor meg a reaktív anyag maga is adhatja az energiát. Az eddigi kísérletek szerint max. 2-3-szoros hatékonyságot lehetne elérni nukleáris meghajtással.
Az alapvetõ korlátot az impulzusmegmaradás törvénye jelenti. :(
Én se értem, mit bénáztatok az impulzushajtómûvel. Mi a haverommal ötévesen fúziós erõmûvet csináltunk sufnituninggal, rotschildhajtómûves parittyamodellbõl. Két rágónkba és egy játékmaci karjába került, de le kellett állítanunk, amikor megjelent a polgári védelem. Egyébként ma már minden zenélõ bili ezzel üzemelne.
Atomhajtómûnek nem igazán örülnének a zöldek :) és részben igazuk is lenne, mert a dolgok bizony el szoktak romlani, és nukleáris cucc után elég macerás takarítani... de a Föld körüli pályáról a Holdig, vagy Marsig már nem lenne gond használni, onnan nem hullik a fejünkre :)
Szerintem a nukleáris hajtómûveké a jövõ, esetleg a nukleáris/elektromos kombináció lehet még jó.A tudás már nagyából meg is van hozzá kivéve persze a hidegfúziót de attól sem vagyunk olyan messze. ha már a 60as-70es években tudtak olyan hajtómûvet csinálni, (igaz nem sûrõn lett használvá) ami 20percig üzemel és el lehet érni vele a 9km/s os sebességet egy fokozattal akkor mirõl beszélünk? (http://en.wikipedia.org/wiki/NERVA). Csak az akarat hiányzik, ezek a nukleáris hajtómûvek szerintem közel sem olyan veszélyesek mint ahogy feltüntetik õket. Nem értem mért kellet a fejlesztéseket leállítani, e mellet én is szeretném hinni hogy az amcsiknak van valami ütõs kis ûrhajójuk ami titokban fejlesztenek az 51es körzetben
Kb. 10 éve egy barátommal winchestermotorokból raktunk össze impulzushajtómû-modellt, amely ez zárt rendszer. Gyenge volt, de mûködött, megjelent egy egyirányú erõvektor, tehát meghajtóerõ, és ez mutatta hogy érdemes ezt fejleszteni. Körülbelül kétezer forintunkba került.
Ha mi ezt a garázsban meg tudtuk tenni egy hirtelen ötletet kipróbálva, akkor egy NASA vagy egy ESA mire lenne képes? Ezek után sír a lelkem, amikor ezt a dedózást látom, és a szakértelem és milliárdok elfecsérlését egy zsákutcának számító technológiára.
Köszönöm, köszönöm a barátaimnak, akik támogattak, az edzõmnek, aki nem hagyott csüggedni, a kutyámnak Wulfie-nak a lelkesedéséért, és feleségemnek a kitartásáért, és végül a családomnak, akik mellettem álltak a nehéz pillanatokban is!
Azért dedós, mert már régen készen lehetne a következõ generációs meghajtás. Vagy éppen ezért már készen is van, és csak a bolondját járatják velünk.
Egyrészrõl a haszna az lenne, hogy a Földön kívüli létfenntartást kutassák, pl. hogyan hasznosíthatók a helyi források, esetleg üzemanyagot gyárthatnak marsutazáshoz. Az oroszok pedig azért mennek, amilyért az elõzõ ûrverseny is elindult, félnek hogy a másik valami rosszaságon töri a fejét titokban (pl rakétavédelem kiterjesztése 1-2 cuccal), ezért biztos ami biztos, õk is felmennek...
A távvezérlésnél már 3 másodperces késés is kritikus esetekben gond lehet. Az autonóm robotok meg egyelõre megmaradnak szép álomnak, mert az ehhez szükséges AI sehol nincs, az alapelvek hiányoznak, nem is a hardver.
#8: Egy több kilométeres sín tartószerkezete szerintem még a Hold gravitációjában is reménytelen vállalkozás lenne.
A megoldás nyilván az automatizálás magas foka lenne, javarészt Földrõl távvezérelt robotberendezésekkel. Elvileg ledobsz pár robotot, és õk csinálnak kohót, esztergagépet, esetleg új robotok testét és öntenek lapátot a bulldózerekhez (azt azért nem várhatjuk, hogy egy CPU gyárat is felhúznak, azt küldhetjük postán) ... De ez is csak akkor mûködhet, ha tudunk helyi anyagból dolgozni. Van egy kõzet a Holdon, az ilmenit (http://en.wikipedia.org/wiki/Ilmenite), ami felmerült már mint holdi oxigénforrás és titán/acélgyártás alapanyaga, de nem tudom, mennyire lehetséges kitermelni.
A nehézségek elképesztõek: a Földön, sokkal barátibb körülmények között is több évszázadig kísérleteztünk a fémmegmunkálási technológiákkal. Itt egy egészen új eljárási sort kellene kidolgozni sosem próbált körülményekre, minimális anyagfelhasználás mellett. Egy földi bánya-kohórendszernél is havonta vannak problémák, amit külsõ erõforrások bevonása nélkül nem lehet megoldani, a Holdon ilyen meg nem lesz. Leskálázott méretekben meg nem lehet nagyot csinálni. Lehetett bármilyen ügyes a falusi kovács háromszáz éve, nem tud elõállítani ötezer kilométer acélhuzalt 0.005%-os tûréshatárral.
A következõ pár száz évben elég esélytelen. Szerintem.
Nem az a kérdés, hogy milyen sok, hanem hogy túl sok! A jelenlegi tervek nem biztosítanak elégséges szállítási kapacitást ahhoz, hogy egy ilyet be lehessen vállalni? Egy metró építésen hányan dolgoznak? Kb. 1-2 ezer emberke. Na ezt küldd fel ezekkel az modernizált Apollókkal, meg Szojúzokkal!
"Más kérdés, hogy egy ilyennek az anyagigénye óriási lenne kb, mint a Keopsz piramisé." Egy metróhoz is sok anyag kell, vagy akár egy nagyobbacska nemzetközi repülõtér sem fér bele a kindertojás sárgájába.
Miért is Egy gyorsító, egy több kilóméteres sín lenne, tekercsekkel. A hossza is csak attól függ hogy akarnak e élõlényt lõni vele/érzékenyebb eszközt, vagy nem. Sõt, fordítva is mûködhetne. Pont az ellenkezõ oldalon, fékeznek egy rövidet, hogy a pálya másik oldalán (a sín fölött) húzzon el 1 méteres magasságban a rakomány. Odaér, a mágnesek elkezdik fékezni, és így megspórolnak egy rakás üzemanyagot, legalább 1,2km/s-nyit.
A Holdon valószínûleg tényleg mûködõképes lehet egy ilyen szerkezet, és ott még elviselhetõ gyorsítással ki lehet élõlényeket is lõni. Más kérdés, hogy egy ilyennek az anyagigénye óriási lenne kb, mint a Keopsz piramisé.
Ezekkel a tervezett ûrhajókkal viszont ilyen horderejû vállalkozást nem lehet megvalósítani. Ha az építést nagyrészt gépekkel végzik, akkor is több tucat, esetleg 1-2 száz munkásnak kéne a dolgon dolgozni, hogy emberi mértékkel belátható idõn belül a építkezés befejezõdjön.
Biztos hogy valami van a holdon amiért mindenki oda vágyik. Csak nem publikus MÉG. Lehet hogy az oroszok is a fúziós reaktorra gyúrnak és tényleg kell nekik a hélium3? De amíg nincs BIZTOS He3 elátás addig nem is álnak neki a komolyabb munkának? Ki tudja. Én örülök neki minden esetre. Inkább ilyesmire szórják el a pénzt mint háborúkra!
"Ha hosszútávon nézzük, ráadásul a produkált eredményhez képest marha drága."
Ha mar van holdbazis, akkor ott lehet elektromagneses befogo/gyorsito palyat epiteni. Nincs legkor, tehat sokkal olcsobban es hatekonyabban lehetne melyuri kuldeteseket inditani. Persze ahhoz rengeteg energia kell, amit viszont ott helyben meg lehet termelni. Egy holdon elhelyezett napelem sokkal hatekonyabb mint a foldiek, mivel nincs legkor, ami kiszurne a sugarzas es ezzel az energia negyobbik reszet. Arrol nem beszelve, hogy ott felhos ido sincs, tehat atlag 50%-os lenne a napos ido, mig a Foldon szinte sehol sem sut napi atlagban 12 orat a nap. A Holdbazis miatt ki lehetne fejleszteni a Mars kudeteshez szukseges technologiakat, nem beszelve az urturizmus miatt szukseges nagy szallitokapacitasrol, ami viszont bolygokozi urhajo epitesenel is jol jonne.
Ez nem csak turistáskodás miatt lenne jobb, hanem bármilyen olyan okból, amikor nagyobb tömegû anyagot akarnak mozgatni, pl, mert Hold-bázist építenek.
A jelenleg tervezett szállítási infrastruktúrával valszeg max pár fõs személyzetû állomást lehetne kiépíteni/ellátni. Ergo komoly ipari/bányász tevékenység kiesik! Ha hosszútávon nézzük, ráadásul a produkált eredményhez képest marha drága. Ugyan az lesz mint az ûrsiklónál, egy ilyen program minden pénzét elviszi majd az ûrügynökségeknek, anélkül, hogy a továbblépést biztosító technológiák kifejlesztésére elég maradna.
Ez meg mindig nem a jo irany. Az olcsobb es turistak szamara is jarhato megoldas a kovetkezo lenne: -Foldrol sikloval egy urallomasig -az urallomastol holdkomppal a holdi urallomasig -a Hold koruli urallomasrol leszalloegyseggel a Holdra -majd ugyanigy vissza
A lenyeg, hogy mind a siklo, mind az urallomasok, mind a holdkomp, mind a leszalloegyseg ujra felhasznalhato lenne. Az uzemanyagot a Foldrol kell felvinni, de a jarmuvek maradhatnak ahol vannak. Ha nem kell legkori hasznalatra alkalmasnak lennie a legtobb komponensnek, akkor sokat lehet sporolni a tomegen. A ket urallomas szerepere eleg 2-2 osszekapcsolt tks/fgb modul is (lasd: iss zarja). Ezek maguktol is el tudnak menni a Holdig. A leszalloegysegnel viszont fontos lenne, hogy ne hagyjon semmit a felszinen, mert olcsobb lenne tobb uzemanyagot vinni a Foldrol, mint mindig uj leszallo fokozatot szerelni a jarmure.
Az utolsó két bekezdés nagyon elgondolkodtató.
Jelenleg az egyetlen, gazdasági megfontolásokból is életképes tevékenység az az ûrturizmus lenne. Viszont sem az amcsi, sem az orosz tervek nem alkalmasak arra, hogy ezt igazán kiszolgálják.
3-6 hónapos váltás nem éppen egy üdülés, ráadásul ezeknek az eszközöknek a kapacitása sincs akkora, hogy nagy forgalmat bonyolítsanak le.
A Hold körül keringõ bázis, viszont hosszútávon mindenképpen szükséges elemnek tûnik.
Minden esetre az egész úgy ahogy van lóg a levegõben. Igen, nem az a cél, hogy zászlót tûzzenek ki! Hanem???
Ember tervez, Isten végez. Az orosz tervez, az amerikai meg végez.....