Érdekes, az emberiség csak akkor fejlõdik, ha a hadsereg megkívánja. Mikor jön el az a korszak amikor fémet bányászunk a holdról vagy a marsról? Olyan ûrhajókat építhetnénk, annyi mindent felfedezhetnénk, de nem az emberiség nem fejlõdik sehova csak az a kurva hadviselés. Az kel bazd meg hogy majd atommal bombázzuk egymást. Kihaljon minden. Mennyivel könnyebb életünk lenne, ha egységes rendszert vezetnénk be. Ha pl orászágunkat is olyan emberek vezetnénk, akik értenek hozzá, akik helyes döntéseket tudnak hozni 1-2 napon belül, akik nem csak pofáznának, hanem tennének is valamit. Az emberek ûrhódítása már az óta meg ált mióta áttértek a hadviselésre. Több milliárd dollárt ölnek bele a fegyverek fejlesztésébe (egy két rakéta önmaga több százmillió dollár). Még annyit az önfenntartó házakról hogy meleget és energiát a föld mélyérõl is nyerhetünk, hiszen közeledünk a belsõ maghoz. Meg lehet oldani, hogy vizet akár 90 fokra is felmelegítsük! Amihez már csak egy turbina kell és ott az áram.
elképzelem a jövõ hadviselését. felhõ, és szélcsend, és akkor a ellenségeskatonák éhenhalnak.
Csak egy idézet: "Az átállás ugyan kis lépésekben halad, de biztató jel, egyre több katonai bázist szerelnek fel nap- és szélerõmûvekkel, és van ahol a geotermikus energiát is kihasználják. A coloradói Fort Carson bázison például tavaly üzembe helyeztek egy 2 megawattos napelem-rendszert, amelynek segítségével 500 ezer dollárt faragnak le a katonai létesítmény energiaszámláiból."
Épp errõl beszélek már 100 éve, hogy önfenntartó házakra van szükség, amelyben úgy lakhatsz, hogy nem kell megvenned a vizet: =>esõvíz+visszaforgatás, a gázt: =>biogáz, a villanyáramot: => napelem+napkollektor+szélturbina, és nincs szükséged szennyvízhálózatra, sem szemétszállításra: =>biomassza=>biogáz+komposzt.
Az emberek nagyrésze azon rágódik, hogy hó végén hogyan fizeti ki az áramot meg a gázt. Aztán amikor ez a rágódás télre esik és éppen nincs pénz, azután kikapcsolják, na akkor van gáz! Vagy is hogy nincs.
Néhányuknak már teljesen más véleménye van ott a túlvilágon errõl az energia megmaradásról. Minden télen megfagy 1-2 kisnyugdíjas.
Szal a jelenlegi rendszer oda vezet, mint a civilizáció csúcspontja, vagy inkább csak vége, hogy lesz egy csomó kifizetetlen és behajthatatlan tartozása a nagyon gazdag cégeknek az emberek felé, meg lesz egy csomó viruális ügyfelük akik már papíron sem léteznek.
Ha a termékeket szolgáltatásokat nem lehetne átváltani úgy ahogy jelenleg átlehet, akkor valszeg megoldódna a jelenlegi válság. Jelenleg ha van egy országban monnyuk 1000 t hiány aluminiumból arra pénzt lehet keresni, majd a hiány tényével felhajtani az árfolyamot és még több pénzt keresni, majd továbbra sem elégíteni ki a hiányt és ezzel még tovább emelni az árfolyamot és ezzel még több pénzt keresni.
Amíg ez van addig a borotva élén táncolunk, mert mindíg lesz valaki aki az emberek szegénységébõl tud pénzt csinálni, és addig az energia megmaradás törvénye is felülíródik a közgazdasági törvények által.
"Elvileg hidrogénbõl is lehet aranyat csinálni, csak energia kérdése az egész. " és miért csinálnánk a hidrogénbõl aranyat? szerintem a hidrogén hasznosabb, fel lehet vele robbantani az ellenséget, és meg lehet vele csinálni úgy a szállítást, hogy ne fogyasszon energiát, csak nagyon keveset.
miért ne lenne korlátlan energia? van a törvény izébizé, hogy az energia örökkön örökké megmaradik, egy lezárt rendszerben, meg néha átalakul anyaggá, meg vissza. szerintem egyébként felesleges az energián rágódni. két lehetõség van. az egyik az, hogy az univerzumból soha nem fogy ki az energia, ha végtelen ideig várunk, akkor sem, akkor nem érdemes az energián rágódni, a másik meg az, hogy egyszer eltûnik az energia, akkor is értelmetlen ezen rágódni.
Már az alapfeltevése is hibás, mármint hogy korlátlanul rendelkezésünkre áll az energia.
A trópusi esõerdõk kiirtása meg az élõvilág elpusztítása pedig nem fizikai és nem is gazdasági következményekkel fog járni - legalábbis elsõ körben nem.
Fizikai szempontból igazad van. Gazdaságilag meg szerintem nem. Elvileg hidrogénbõl is lehet aranyat csinálni, csak energia kérdése az egész. Viszont ha jelenleg csak így tudnánk aranyat elõállítani, akkor már nem lenne civilizáció!
Ha pl egy országban az ivóvíz elfogy. A folyók elszennyezõdnek, talajvíz eltûnik stb. Akkor olyan szinten kerül többe, pénzügyileg és energetikailag is az elõállítása, hogy az jelentõsen megterheli a gazdaságot. Aztán ugyan ilyenekbõl még bejön 1-2: hulladék feldolgozási elhelyezési problémák, sivatagosodás stb. és szinte már is összeomlik a gazdaság. Persze fizikailag megvan minden, de hulladékkal leszünk körülvéve, mert a hulladék gyakorlatilag az a civilizáció számára fontos anyag, ami rosszkor van rossz helyen.
Van kiút, mondhatjuk persze az embereknek, hogy ácsi, más világ jön nem az hogy gazdagék úszómedencében pazarolják az ivóvizet a szegény meg szomjan hal, hanem mindenki szépen meghúzza a nadrágszíjat kb ugyan annyit kap és kész. De ugye gyakorlatilag az is a jelenlegi rendszer összeomlásának tekinthetõ.
"az anyag visszaalakításához tulajdonképpen csak energia kell, ami korlátlanul a rendelkezésünkre áll."
Szóval csak energia kell, az meg korlátlanul rendelkezésünkre áll. Köszönöm az infót, máris megnyugodtam.
Egye árulj el: néha gondolkodni is szoktál?
"Sõt esetleg már akkor, 10-20 évvel korábban rájöttek volna, hogy hoppá itten baj lesz, ha ilyen korlátlanul éljük fel az erõforrásokat."
azt az egyet nem veszed figyelembe, hogy az erõforrást nem tudjuk felélni. akármennyit is pazarolunk, mindig ugyanannyi szén lesz a földön, mindig ugyanannyi oxigén, stb. az anyag visszaalakításához tulajdonképpen csak energia kell, ami korlátlanul a rendelkezésünkre áll. Brazíliában meg még jó néhány helyen már be is vannak üzemelve, napenergiával a levegõben lévõ CO2-t átalakítják C-ne és O2-né. a szenet meg elégetjük, és az energiájából meg azt csinálunk amit akarunk. az egyetlen dolog, ami kicsit ronthat a helyzeten, az az erdõségek kiírtása, mivel azok látják el az újrahasznosítást. viszont az anyag továbbra is ottmarad a földön. az egyetlen dolog, amit tehetünk az anyag ellen, hogy elkezdjük az anyagot kilövöldözni magunkból.
Nem is azt vitatom, hogy elõrébb tartanánk a zárt létfenntartó rendszerek fejlesztésében, ha hamarabb nekiláttak volna a kolonizálásnak - hanem azt vitatom, hogy ezek nagyban megjelentek ill. elterjedtek volna a Földön.
Nézd meg, a politika nem lát tovább az orránál, csak a legközelebbi választásokra gondol - vagyis a rövid távú hasznot preferálja a hosszú távú elõnyökkel szemben. A tõke ugyenezt teszi és erre még egy lapáttal rátesz a globalizáció, ami azzal jár, hogy a fejletteb államokban sem valósíthatók meg a környezetkímélõ, ám drágább megoldások, mert versenyezniök kell a fejletlenebb országok támasztotta olcsóbb, ám szennyezõbb konkurenciával. A kegyelemdöfést a globális tõzsdék adják a Földnek, hiszen a rövid távú stratégiák nem teszik lehetõvé ill. gyakorlatilag megölik a környezettudatos ipari fejlõdést.
És akkor még egy szót sem szóltam az atomenergiát gáncsoló érdekekrõl, amelyek ismét csak a rövid távú profitmaximalizálást szolgálják. A szennyezésmentes ökológia rendszerek egyik komoly feltétele az energiahatékonyság, ami itt a Földön nem lenne olyan kemény követelmény, ha az idióták nem akadályozzák az atomenergia elterjedését.
Szal kisarkítva, ha nem is az unokáink, de a dédunokáink túléléséért harcolunk.
Két dolog azért biztos: 1. Valaki, úgy értem valakinek a dédunokája túl fogja élni a következõ idõszakot. 2. A kérdés már csak az, hogy hányan lesznek, és hogyan választjuk ki azokat, akik érdemesek a túlélésre!
Az emberek egy szinten állatok, ezért senki nem megy bele az önként vállat tudatos kasztrációba, senki nem mond le tudatosan az utódairól, a génjei tovább örökítésérõl, ez pedig háborút jelent.
Nem vitatkozni akarok, csak a gondolatot továbbvíve, ha az 60-as 70-es években a kolonizálás irányában komoly lépéseket tettek volna, akkor most már többet tudnánk az ilyen zárt ökológiai rendszerekrõl és a jelenlegi helyzetben csak a polcról kéne levenni a tudást, a technológiát. Sõt esetleg már akkor, 10-20 évvel korábban rájöttek volna, hogy hoppá itten baj lesz, ha ilyen korlátlanul éljük fel az erõforrásokat. És ezért már évtizedek óta ilyen rendszer szerint fejlõdne a civilizáció.
Most ugyan azt kell kifejleszteni több évtizeddel késõbb, úgy, hogy olyan szituba kerültünk, amit ha korábban megyünk el a nagyobb tét (az ûr meghódítása, meg ilyen "faxságok") irányába, akkor elkerülhettük volna.
Kár, hogy így esett, mert most nem egyszerûen ki kell gyorsan találnunk, hogy hogyan legyen ez után, és akkor gúd. Hanem vissza kell tolatni 20-30 évet is ráadásul. Pl. az utóbbi 20-30 éve épült erõmûvek a folyamatosan növekvõ energia éhség kielégítésére épültek. Csakhogy ezek jórészt környezetkárosító technológiára alapulnak, merthogy fúj atom (pedig nem!). Egy erõmû építése kb 10-15 év. Ha most bezárjuk a környezetszennyezõket, akkor mi lesz a megnövekedett igényekkel? Vagy is mondjuk kb. 2X annyi környezetbarát erõmûvet kellene építeni azonnal, csak hogy tartsuk a fejlõdési szintet. Nem fogjuk tudni tartani, a fejlõdés meg fog állni, sõt visszaesés lesz.
Ráadásul egyre inkább közeledünk ahhoz a ponthoz, hogy az új környezetbarát technológia bevezetése már önmagában annyi erõforrást igényel, ami egyrészt akár nem is kisajtolható a jelenlegi rendszerbõl, annak jelentõs fejlesztése nélkül! De ha kisajtoljuk, akkor viszont minden erõforrást felélünk, vagy is sehogy sem lehetséges a környezetbarát technológiára történ átállás!
1-2 éve jelent meg egy jó kis összefoglaló könyv errõl. Most az úgynevezett túllövés fázisában vagyunk. A rendszer a fenntarthatónál jobban fogyasztja az erõforrásokat, de még nem fogytak el az újra nem termelõdõket, viszont a túllövés miatt gyakorlatilag soha nem fogunk egy olyan állapotot elérni, amit kicsit okosabban elõre tervezve a dolgokat elérhettünk volna.
A Föld mondjuk eltarthatott volna 5-10 mrd embert, akár a mai legmagasabb életminõségnek megfelelõ szinten is. Eltarthatott volna, de valójában már soha nem fog. Ezen már túl vagyunk sajnos.
Abban igazat adok neki, hogy új világok meghódítása nélkül is lehetne tenni sokat a Föld lakhatóságának megõrzéséért ill. helyreállításáért. Sõt itt sokkal többet lehetne tenni, mert olcsóbb lenne az eszközök kiépítése és telepítése.
"Meg kell tanulnunk úgy élni, hogy ne jelentsünk katasztrófát a Föld számára. Ehhez viszont elõször kicsiben, aztán nagyban tudnunk kell ilyen telepeket, településeket létrehozni."
Ez itt a Földön sokkal olcsóbban megvalósítható lenne. A Marson vagy a Holdon a zárt rendszerû létfenntartást nem ökológiai, hanem gazdaságossági okokból valósítanák meg, hiszen ott nagyon szûkösek lennének a létfenntartáshoz szükséges anyagok - ezért az újrafelhasználás olcsóbb lenne, mint a folyamatos odaszállítás. Ám ugyanezen gazdaságossági szempontok vezetnek ahhoz is, hogy a Földet a rövid távú anyagi haszonért elszennyezik.
Ettõl természetesen én is maximálisan helyeslem az ûrbéli terjeszkedést.
"Más világok felfedezése már 50 éve az emberi túlélés kulcsa? Ez ha jó értem azt jelenti, hogy el kell fogadnunk, hogy a Földnek befellegzik (miattunk) és ezért nem a jelenlegi eszelõs gazdasági rendszerünket kell kidobni a kukába végleg, hanem más lakható világok után kell néznünk??"
Rosszul érted. Jelenleg Smith ügynöknek van igaza, de ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, létre kell tudni hozni olyan rendszereket, amelyek nem baxszát szét a Föld bioszféráját. Meg kell tanulnunk úgy élni, hogy ne jelentsünk katasztrófát a Föld számára. Ehhez viszont elõször kicsiben, aztán nagyban tudnunk kell ilyen telepeket, településeket létrehozni.
Pl az odáig rendben van, hogy zéro emissziós autókat kéne használnunk, de az áram/hidrogén elõállításának is zéro emissziósnak kéne lennie. Másrészt ha jól emléxem az emberek a légzésük során kibocsátanak kb anyyi CO2-t mint a kocsik, szal ha áttérünk mondjuk a biciklikre az sem megoldás, mert akkor mi magunk fokozottan bocsájtunk ki CO2-t, meg vízpárát, meg metánt. Szal ha csak bicajoznánk, meg riksákat használnánk, valszeg akkor is kb ugyan annyi CO2 kerülne a légkörbe, mint most hogy kocsikat használunk a sofõr meg szép csendben elpiheg rádiót hallgatva a kocsijában.
Egy ûrállomáson pláne ez a helyzet. Pl. ott van 5 ember, mindent környezetbarát módon izommal mozgatnak, a CO2 szûrõk meg behalnak a túlterheléstõl! Az Apollo 13 balesete során is majdnem a CO2 mérgezésbe haltak bele az ûrhajósok!
És ez csak egy dolog, ott a kaja, a vitaminok, a víz, a hulladék, a salakanyagok, az emberbõl folyamatosan hulló bõr, haj, köröm akármi. Ezt egy ûrállomáson nem tudjuk megoldani egyelõre önfenntartó módon, hogy csak energiát kelljen bepumpálni.
A Földön meg itt él 6 milliárd ember. Márpedig ha nem leszünk képesek valamit kezdeni ezzel a hatalmas mennyiségû élõlénnyel, akkor kár is kolonizálásban gondolkodnunk. De ha eljutunk odáig, hogy tudnánk építeni egy stabil kis kisméretû bioszférát, akkor valszeg a mostani válságból is ki fogunk tudni lábalni itt a Földön. Így függ össze az ûrhajózás és a túlélésünk. És mivel ez az egyik útja, hogy megoldást találjunk ezért nem tekinthetõ az adófizetõk pénzének elpazarlásának szinte bármilyen költséges ûrkutatási/ûrhajózási program.
Ha majd a barlangban az a néhány túlélõ, aki a társadalom összeomlása után megmarad, azon filózik, hogy baxaisten lehet, hogy inkább a Hold kolonizálásába kellett volna fektetni 100 mrd $-t és nem New-york-i ingatlanokba, akkor rájövünk, bár kicsit késõn arra, hogy mi a pazarlás és mi nem az.
A zavar (pl. hogy Indiába akart menni) onnan származik, hogy angolul Indies (ill. East Indies) a kérdéses terület neve. De India ennek éppen a legnyugatibb része, Kolumbusz pedig eleve a keleti területeket célozta meg.
"Senki nem olyan hülye hogy az életét felváltva egy szkafanderben és egy bunkerben élje le egy jégsivatag közepén egy falunyi hasonló õrülttel együtt. Merhogy a kolonizáció ezt jelenti az odakerülõknek. Gyakorlatilag egy börtönnél is rosszabb."
Amikor a google poenbol meghirdette a jelentkezest erre, akkor valamiert megis volt jopar jelentkezo. Egyebkent ha lattad pl. a japan vagy kinai lakaskorulmenyeket, akkor szerintem eletkepes alternativanak tunik a dolog. Foleg, hogy most is vannak hasonlo telepek, pl. a deli sarkon. Koloniakrol pedig csak annyit, hogy a mars legkore letezik, csak nem tul suru. Ezzel szemben a kanyonokban siman megoldhato, hogy foldi korulmenyeket hozzunk letre. Elso korben meg a sziklaba kell epitkezni, de kesobb par kisebb kanyon befedheto lenne ahol mar kepesek lennenk megfelelo legkort kialakitani. Mindezt 100 even belul, tehat egy fiatal telepes meg akar lathatna is a sajat eleteben. A foldi novenyek meg elelnenek egy marsi foliasatorban is, pont errol szolt a fonix kuldetes eredmenye. Alapvetoen amerika sem volt annyira vonzo a telepesek szamara megis eleg sokan mentek, raadasul annak tudataban, hogy kb. 30-40% az eselyuk arra, hogy az elso telet tuleljek. Ekkora tulelesi aranyt meg a mostani technikaval is siman hoznank, mint ahogy kb. annyi embert tudnank most a marsra vinni, mint ahanyan kolombusz utan az elso par evben atkeltek amerikaba.
"Colombus Indiába akart eljutni, hogy az arab világot kihagyva maga tudjon kereskedni a mesés kelettel és giga pénzügyi hasznot söpörjön be. "
Kolumbusz tudtommal Japánt célozta meg, de elszámolta a távolságokat. Számításai szerint Japán kb. 5000 km-re kellett, hogy legyen, míg azok a csökönyös spanyol és portugál akadémikusok váltig állították (helyesen!), hogy Japán 20k km-re van Spanyolország partjaitól, és Kolumbusz az összes matrózzal éhen fog dögleni, mert annyi kaját és vizet nem tudnak magukkal vinni, hogy elég legyen ilyen hosszú útra. Kolumbusznak baromi szerencséje volt, hogy a Nagy Óceán kellõs közepén ott volt egy plusz kontinens: Amerika. Így élve megúszták a kalandot. Kockáztatott és nyert.
Más világok felfedezése már 50 éve az emberi túlélés kulcsa? Ez ha jó értem azt jelenti, hogy el kell fogadnunk, hogy a Földnek befellegzik (miattunk) és ezért nem a jelenlegi eszelõs gazdasági rendszerünket kell kidobni a kukába végleg, hanem más lakható világok után kell néznünk?? Smith ügynök mondja el nekünk igazságot... A holdbázisról: ha kézzelfogható pénzügyi, gazdasági, tudományos vagy akér politikai(!) "peta" haszonnal járt volna, AKKOR MEG IS CSINÁLTÁK VOLNA (leginkább az USA persze). Az, hogy ez nem történt meg fényesen bizonyítja, hogy értelmetlen dologról van szó, ami kockázatos és csak az "adófizetõk pénzének" az elpocsékolása. A Holdutazás anno a hidegháborús versenyfutás eredménye volt és kb. azzal volt egy értelmi szinten, hogy melyik nagyhatalom tud nagyobb hidrogénbombát felrobbantani (azt a szovjetek nyerték). Gyakorlatilag turistákat küldözgettek a Holdra és hoztak pár kg Holdport. Ennyi. Ja és bebizonyították, hogy el tudnak oda jutni... Ûrszondával is meg lehetett volna csinálni a mintagyûjtést és az is lett volna az ésszerû, csak belépett a képbe a politika és a nagyhatalmi versengés. Ugyanezt el kéne játszani a Mars esetében is? Nem uralja már úgy a világot az USA akkora gazdasági fölénnyel, hogy erre megérje neki egy csomó pénzt áldozni. "Áldozni", mert a Marsot kolonizálni sohasem fogjuk. Nincs elég tömegvonzása a bolygónak, hogy sûrû légkört tartson fent, tehát szkafander nélkül sohase mehet ki a szabadba az ember, még ha "terraformáljuk" is a bolygót a távoli jövõben. Senki nem olyan hülye hogy az életét felváltva egy szkafanderben és egy bunkerben élje le egy jégsivatag közepén egy falunyi hasonló õrülttel együtt. Merhogy a kolonizáció ezt jelenti az odakerülõknek. Gyakorlatilag egy börtönnél is rosszabb.
"Na akkor peta haszon, megkérdezem: miért nincs még Holdbázisa az embernek?"
Két dolog kell a gyors fejlõdéshez: pénz és kockázatvállalás. Háborús helyzetben mindkettõ rendelkezésre áll, ezért volt gyors a fejlõdés háborúk vagy a hidegháború idején. Most nincs ilyen helyzet, nem is fejlõdünk gyorsan.
Miért nincs már 4-es metro, amikor a tervek vagy 30 éve készen vannak?
Mint írtam, az egész ûrkutatás, de még inkább az ûrhajózás maga tiszta politika!
Ugyan ezért nem megyünk tengerfeneket kutatni. Cousteau 40 éve azzal kísérletezett, hogy tengeralatti, akár önellátó bázisokat, kolóniákat hozzon létre. Ha ma lennének ilyenek talán nem kéne annyira bexarnunk a klímaváltozástól sem. Nem csak mert mennének a vízalá, hanem mert a kezünkbe lenne egy olyan technológia, hogy hogy tudunk kisméretû a környezettel egyensúlyban levõ közösségeket létrehozni.
Ez egyelõre még nagy méretekben sem megy.
Más világok felfedezése már 50 éve az emberi túlélés kulcsa, de politikusaink inkább olajoznak, vietnámoznak, alkaloidáznak, meg a bankárok azzal szórakoznak hogy felverik az ingatlanok, részvények árat, aztán megxopatják a fél világot. Miért vállalnák akár a politikusok, akár a bankárok hogy kockázatos vállalkozásokba fogjanak, amikor a jelenlegi szinten már minden az övüké!?
Kb 30-40 éve a fejlõdés az elõzõ 100-150 évhez képest gyakorlatilag megállt! És ezt bõnyállal be fogjuk xopni!
Ezt ne tõlem kérdezd, hanem az idióta, szellemi rokkant politikusoktól, akik ebben döntenek. Akik nem látnak tovább az aktuális 4 éves megbízási idõszakuknál. Akiknek csak az haszon, ami ez idõ alatt megfial, leginkább szavazatokat.
Na akkor peta haszon, megkérdezem: miért nincs még Holdbázisa az embernek? Az talán nem járna "tudományos és mûszaki fejlõdés"-sel? Ráadásul sokkal de sokkal könnyebben és olcsóbban kihozható mint a Mars utazás. Ugyanakkor az ottani élettel járó problémák kezelésénak remek gyakorlóterepe lenne. Megkérdezem továbbá, hogy az Apollo-programot miért fejezték be? Nem logikus lett volna az "ûr gyartmatosítása" cimû nagy és szép és dicsõséges és csodálatos és stb... menetelést betetõzni egy állandó Holdbázissal, amelyik "motorja lenne az ember tudományos kutatásának, emblémája az ûr meghódításának és fényes bizonyítéka az emberi haladásnak"?
Ebben igazad van, mert a marsutazás és a hozzá kapcsolódó tudományos és mûszaki fejlõdés értéke és hozama mérhetetlenül nagyobb (lenne), mint volt anno Amerika felfedezéséé. Tera- vagy petahaszonról van inkább szó.
A sugárzás kivédésére már fejlesztenek mesterséges védõmezõket, úgyhogy nem kell méteres ólómfal.
Amúgy az orosz tervek szerint az ISS utáni idõkben építenének egy kisebb ûrállomást (OPSEK), aminek a fõ feladata a holdra induló hajók ellátása lenne.
Columbus Az õ matrózait ugyan nem fenyegette, hogy sugárbetegségben halnak meg, azonban olyan apróságok, mint skorbut, himlõ, vagy akármilyen fertõzés, vitaminhiány, viszont igen! Amúgy nem tudom mennyire tudod, hogy Columbus kicsit elszámolta magát, azt hitte, hogy kisebb a Föld. Így is majdnem éhen/szomjan haltak, pedig még csak nem is tudták, hogy Ázsiától egy egész földrész, meg egy 2X akkora óceán választja el õket. Szal, ha választani lehetne én a Mars utazásra jelentkeznék be.:)))
Arra a témára, hogy mit lehet, vagy nem lehet robotokkal megoldani, majd térjünk vissza akkor, amikor ha bemegyek egy autó dílerhez, az tud olyan kocsit mutatni, amihez nem kell jogsi. Csak beülök és amit bemondok oda visz, és nem csak aszfaltos úton. Egyelõre a híres marsjáró robotokban olyan fejlett intelligencia van, hogy valszeg a mobiltelcsimben combosabb a CPU, és gyak távvezérelve hetekre elõre letisztázva az útvonalat naponta csak néhány métert tesznek meg. Szal elõbb építik fel emberek a marsbázist, minthogy erre a feladatra alkalmas, autonóm gépeink legyenek.
A többivel egyetértek. De én úgy látom, hogy ebben az esetben a kockázat nem üzleti, hanem politikai elsõsorban. Rövidebb távon az lenne a politikusoknak ideális, ha egy kormányzati cikluson belül egy nagy eséllyel sikeres vállalkozást meg tudnának valósítani. Erre az esély zéro. Ergo nem is erõltetik igazán ezt a Mars kolonizálást. A hosszútávú kockázatot pedig az jelenti, hogy egyrészt ezeket a bázisokat, amennyire lehet önellátónak kell csinálni, másrészt viszont az ûrben végtelen erõforrások vannak. Ergo létrehozunk egy olyan technológiát, ami nem szorul a földi erõforrásokra, gyak kontrollra. És aztán ezt a kis közösséget egy olyan környezetbe helyezzük, ahol korlátlanul tudja majd magát sokszorozni, mert végül is ez a kolonizálás célja. Vagy is hosszabb távon létrehozunk egy bármelyik földi államnál nagyobb hatalmat!
Már megbocsáss de a kettõt egy lapon említeni... Colombus Indiába akart eljutni, hogy az arab világot kihagyva maga tudjon kereskedni a mesés kelettel és giga pénzügyi hasznot söpörjön be. Ma ilyen giga haszonról szó nincs. Emellett nekik (bár nem tudtak róla) SOKKAL nagyobb esélyük volt épségben visszatérni az útról, mint a Marsra szánt ûrhajósoknak. Legalább egy értelmes Hold-bázist illett volna már összehozni a Mars utazás elõtt, nem? Nincs ilyen és nem is lesz egyhamar, mert nincs értelme. NINCS olyan dolog, amit gépekkel és robotokkal ne lehetne megoldani és kikutatni más bolygókon vagy a Holdon. Olcsóbb, ellenállóbb és célfeladatokra sokkal hatékonyabbak az embernél, amely a földi körülmények nélkül hosszabb távon (1+ év) meghal. A sugárzástól, a gravitáció hirtelen változásától. A Marson uralkodó szélsõséges körülmények pedig komoly eséllyel károsíthatják az életet biztosító berendezéseket ami simán kinyírhatja õket. A bezártság és összezártság valamint a Földtõl való élõ kapcsolat hiánya (egy üzenet átlagosan 10 percet megy oda-vissza) pedig olyan problémákhoz vezethet amibe jobb nem belegondolni... Az a baj az emberes utazással, hogy az embernek magával kell vinni a földi körülményeket egy ilyen hosszú idejû útra ahhoz, hogy ne pusztuljon el. Ez pedig olyan luxus, aminek túl magas az ára, túl nagy a kockázata és túl kevés a várható haszna. Ez a baj. Senki nem mondja azt a hülyeséget, hogy nem kell felfedezni az ûrt, "mert még a földet sem ismerjük". Hajózni "kell" -mondták az ókori rómaiak. Mit értettek ezen? Azt, hogy a haszon érdekében szükséges bizonyos egészséges mértékû kockázatot vállalni. A kérdés itt csak az, hogy mekkora az a haszon és mekkora az a kockázat?
Az ötlet jó! De hidd el, és most abszolút nem kekeckedni akarok, csak éppen nincs olyan, hogy "építõrobot". Illetve van, csak azt úgy hívják, hogy John Smith, meg Igor Alexejevics Szuharjev és általában rengeteg biológiailag aktív anyagot, meg vizet, meg levegõt fogyasztanak, amit a mûködésükhöz szintén oda kell vinni.
És ezzel a kör bezárult. Valszeg nincs rövidebb út, az elsõknek bizony vért kell izzadni, meg bexarni, meg amúgy is az egész marha sokba fog kerülni, amellett, hogy kockázatos is.
Lehet oda küldeni automatákat, csak éppen ahogy a példád is mutatja, mi van akkor ha a nagy terepmunkázás közben "megfog egy akkora követ, amit már nem tud letenni"? Küldünk még egy automatát, vagy esetleg egy embert, aki megjavítja?
"Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk. Errõl valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO ûrállomás, de semmi konkrétum."
Semmi ujdonsag nincs a dologban. Csak annyi, hogy az iss-nel hasznalt ket fo modul orosz es tisztan orosz technologiaval juttatak az urbe, tovabba a tobbi reszegyseg nelkul is mukodokepesek. Szukseg eseten ugyanebbol legyartani meg egy sorozatot nem jelentne problemat oroszorszagnak. Viszont ezeket a terveket csak akkor lenne erdemes megvalositani, ha az iss kiesne a kepbol es/vagy rossz viszonyba kerulnenek a tobbi resztvevo allammal.
"A szabadba csak ólmozott ûrruhában lehet majd kimenni pár percre de sebaj. És akkor még nem beszéltünk a mindenhova behatoló porról, amelyik annyira finom mint a liszt."
A sugarzas nem mindig olyan nagy, mivel a bolygo egyes pontjai nem folyamatosan neznek a nap fele, de a bazist amugy is erdemes lenne beasni egy sziklafalba, akkor kevesebb epitoanyag kell. A finom porrol pedig csak annyit, hogy ha olyan finom lenne, akkor nem kellett volna a lapattal beleverni a fonix muszereibe, mert magatol belement volna. A helyzet az, hogy a jo resze beleragadt a kanalba. Ilyen voros talaj van a balatoni felvidek egyes reszein is.
Nemregiben volt egy eloadas Graz-ban ahol a nasa jpl egyik projectvezetoje beszelt a fonix kuldetes technikai reszeirol. Gyakorlatilag nem tudtak melyen beasni a talajba, mert olyan sok vizjeg volt benne, amit nem vitte a markolo. Nem tudtak megtolteni a muszerek egy reszet, mert a homok nem volt eleg finom szemcses, raadasul a legutolso adag beleragadt a kanalba, mert tul vizes volt. Viszont az kiderult, hogy a talaj alkalmas a novenyi elet fenttartasara, csak legkor kell es minimalis sugarvedelem. A legkor a jegbol eloallithato, ugyanis az fagyott viz es szendioxid kereveke, a novenyeknek a sugarvedelemhez pedig eleg par centi uveg, csak futeni kell az uveghazat.
Szerintem idealis esetben kuldeni kellene par epito robotot a Marsra, majd amikor mar van egy lakhato bazis, akkor menne az emberes szemelyzet. Mindezt erdemes egy bolygo koruli urallomassal kiegesziteni, mert ekkor van egy fix bazisa a csapatnak, masreszt nem kell mindenkit levinni a felszinre, mert a robotok valos ideju iranyitasa mar bolygokoruli palyarol is megoldhato. (tehat nehany tudos menne, a szemelyzet nagyobbik resze meg maradna fent, ez mar a Holdraszallaskor is bevalt)
Jogos. Csodálom, hogy ma még senki nem jött azzal a marhasággal, hogy minek az ûrkutatás, amikor még nem él mindenki jól a Földön.
Valamelyik Sci-Fi könyvben volt, hogy a zürhajóst megkérdezték, hogy mondja már meg, hogy mi értelme ennek az egész felhajtásnak, ami egyrészt kockázatos és ahhoz képest akkora haszonnal sem kecsegtet? A zürhajós meg visszakérdezett, hogy vajon ugyan ezt hányan kérdezték meg Columbus-tól?
A szabadba csak ólmozott ûrruhában lehet majd kimenni pár percre de sebaj. És akkor még nem beszéltünk a mindenhova behatoló porról, amelyik annyira finom mint a liszt. Meg a hónapokig tartó egész bolygóra kiterjedõ porviharok... Még jó, hogy "kizárólag a tudomány" a hajtóereje az emberes Mars utazásnak és véletlenül sem az öncélú és értelmetlen presztizs.
szovjetunio mar nincs....oroszorszag az igen...(need update :D)
Abban jó a terv h egy viszonylag nagy hajóval számol (600t!)Szerintem is el kellene kezdeni nagy, akár többször felhasználható hajókat gyártani, ami már elsõre egy fél mars bázist visz magával, és a küldetés végén feltöltve újra használható lenne. Érdekesek az orosz tervek, de szerintem ha megvalósulnak, akkor nem orosz hanem kínai szinekben fog megtörténni...
"A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtómûben gondolkodtak, de aztán nagyon eltûntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet."
Ami nem csoda. Hagyományos (nem gas core) reaktorokkal a kémiai meghajtás hatékonyságának csak 2-3-szorosát lehet elérni, és ez a jelek szerint kevés nyereség a kapcsolódó kockázatokhoz képest.
Lehetséges, csak gondoskodni kell a sugárvédelemrõl. A VASIMR hajtõmû köré kigondolt USS Bekuo ûrhajón a lakóegység köré vannak elhelyezve az üzemanyagtartályok. A bennük lévõ több mint 100 tonna hidrogénnél jobb passzív védelem nincs. Mágneses mezõvel szintén lehet védekezni. A felszíni lakóegységeket víztartályokkal és betemetéssel lehet védeni.
Nexus mondta ki a lényeget. Az emberi Mars utazás nem csak a megfelelõ technilógiai fejlettség miatt nem lehetséges, hanem a sugárzás miatt sem, mi védi meg az utasokat az ûrben arra a jó pár hónapra amíg odaérnak, és mi védi meg õket a Marson, ugyanis a Földdel ellentétebn a Mars nem védi meg az embereket a sugárzástól. Egy pár hete volt a NGO-n errõl egy film, hogy a mars utazás lehetetlen amíg a sugárzás ellen nincs védelem.
Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk.
Errõl valami link vagy forrás van esetleg? Mert nekem ez új. Konkrét terveket nem láttam, szóbeszédek voltak, hogy majd lehet egy új LEO ûrállomás, de semmi konkrétum.
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne.
Pont az Ion-hajtómû esetén ekkora tolóerõt kinyerni nem lehetséges, a maximum pár kiloNewton, ami édeskevés akár a 0.2G-hez is egy több száz tonnás ûrhajó esetén. A korábbi ilyen alapú terveknél nukleáris-termikus reakciót hasznosító hajtómûben gondolkodtak, de aztán nagyon eltûntek ezek, az utóbbi két évtizedben kikerült terveknél nem is nagyon láttam ilyet.
. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
A korábban tárgyalt amerikai ûrhajó "szétnyílik", tehát két-három nagyobb hordozórakétával feljuttatható. Az fenti orosz ûrhajónál igen, ûrbéli építkezésben kell gondolkozni.
Az ion/plazmahajtómû által biztosított gyorsulás töredéke a földi gravitációnak, ezért aztán ez így nem mûködne.
A korábban említett ISS Holdhoz történõ átvontatása meg azért értelmetlen, mert ott már nem érvényesül a Föld mágneses mezejének védõ hatása. Ami egyrészt azt okozza, hogy az emberkék max pár hetet tölthetnének ott a sugárzás miatt, (napkitörés esetén meg kisebb nagyobb sugárbetegséget kapnának azonnal) másrészt a szerkezet is jobban korrodálódik valszeg, így jelentõsen csökkenne az élettartama.
Izé, nem lehetne olyat, hogy elõreküldenek valami tartályt tele hidrogénnel és oxigánnel, majd amikor odaér az ûrhajó akkor csak felhasználják? Megspórolhatnának vele pár hónap gyorsítást-lassítást.
A lakómodul szekciói között nem találom a kocsmát és a 2. világháborús emlékmûvet.
Tetszõlegest nem nagyon, mert ahhoz nincs elég energia a hajón. Talán gigawattos elektromos teljesítményû atomerõmûvel, de az meg egy sor más problémát vet fel.
"Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO ûrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következõ részben)."
Az oroszoknak van tervuk, kesz moduljaik es hozza hordozoraketajuk. A masik oldalon meg ott vannak a kereskedelmi urallomas otletek (bigelow es tarsai). A kinaiakrol szolo cikket pedig nagyon varom!
"Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-ûrhajó tervrõl, ott az ûrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták."
Mondjuk folyamatosan hasznalhato hajtomu eseten (pl. ionhajtomu) akar azt is csinalhatjak, hogy felutig gyorsitas, urhajo megforditasa aztan fekezes. Ezzel tetszoleges g erot be lehet allitani, de a foldi 20-25%-a mar valoszinuleg eleg lenne. Ezzel szemben a centrifugas megoldashoz viszont nagy kiterjedesu hajo kellene, aminek a kozepe elvileg lehet akar egy ures vazszerkezet is, akkor legalabb eleg messze lennenek az utasok a hajtomutol, viszont egy ilyen hajot csak egy urallomason lehetne osszerakni.
LOL anti-gravitációs ûrhajó:D Persze a marslakók meg a kis manók pont USA-ba szálltak le és olyan rohadt ügyes és fejlett a technikájuk, hogy lezuhantak egybõl a sivatag köözepébe:D
A Mars kb. 40%-os földi gravitációjához talán hamarabb alkalmazkodnak. Az igazán durva a Földre való visszatérés lenne, szóval szerintem mesterséges gravitáció nélkül ez túl veszélyes lenne az ûrhajósokra.
Per pillanat ez az a rész, ami kínos pont. A korábbi részekben már volt szó az egyik amerikai Mars-ûrhajó tervrõl, ott az ûrutazás alatt mesterséges 1G-s nehézkedést biztosítanak, tehát a problémát (legalábbis elvi szinten) orvosolták.
Egy 20 éves repülõgép már legalább két komolyabb átvizsgáláson túl van, ahol darabokra szedték, átvizsgálták, újrafestették, stb.
Engem inkább az rémiszt meg, hogy úgy kb. semmi konkrét terv nincs az ISS-en kívüli LEO ûrállomásokra, leszámítva persze a kínaiakét (azok jönnek a következõ részben).
Azt az apró problémát, hogy az ûrhajósok 1 év ûrben tartózkodás után nem tudnak járni megoldotta már a tudomány?
Elõ kéne venni a pincébõl kedves USA a titkos antigravitációs ûrhajókat nem rakétákkal bohóckodni. Csak ugyebár az árt a gazdaságnak....
1947 Roswell óta sok idõ eltelt. Kiismerhették a technikát.
Szerintem értelmesebb megoldás, mint az USA bohóckodása a kámiai rakétákkal.
Én úgy olvastam, hogy az argonnal jobb eredményt lehet elérni, mint a xenonnal, ha az ún. VASIMR hajtómûvet alkalmazzák. Fõleg azért, mert a változtatható specific impulse miatt jobban lehet játszani a teljes tömeg és a reaktív tömeg arányával. A Mars pályáján ui. kisebb a napelemek által leadott teljesítmény, ott a plazma kilépési sebességét csökkentve - és persze több reaktív anyag felhasználásával - változatlan tolóerõt lehet elérni.
Mondjuk nemárt figyelembe venni, hogy 2015-re milyen öreg lesz a szerkezet. Közeledik a 20. életévéhez. Ami nem tûnik soknak, hiszen egy repülõt, sõt az amcsi ûrrepülõket is használták addig, vagy még tovább. Csak éppen azokat folyamatosan ellenõrzik, szervizelik, az ûrrepülõgépet pedig szinte minden út után újraépítik.
Nem tudom milyen eljárások vannak a karbantartásra, de nem hiszem, hogy félévenként röntgennel végig világítják az összes hermetizált modul oldalfalát, repedéseket, anyagfáradást keresve!
Az iss mukodtetese 2015 utan mindenkeppen fontos lenne. Nincs masik es mindenkeppen szukseg van ra, ha barmifele emberes urutazast akarunk a kozeljovoben. Az viszont igaz, hogy az orosz egysegek kepesek az iss tobbi resze nelkul is mukodni, sot egy vontatoegyseggel akar Hold koruli palyara is lehet allitani oket. (ezt az elod tks szeria mar megtette egyszer) A lenyeg, hogy vagy a teljes iss, vagy annak orosz resze, de valami mindenkeppen marad 2015 utan is. (mondjuk ha rajtuk mult volna meg a mir is ott keringene)
az a helyzet, hogy te is annyira túl pozitívan látod a dolgokat, mint én :)
de hidd el, ha van akkkármilyen másik hely, ahova tehetik ezt a pénzt, oda fogják.. amíg nem lesz ûrfegyverkezés, vagy külsõ bolygók természeti erõforrásainak kiaknázására való terv, addig az a 'szaros' 20mrd nem valószínû, hogy ilyen kutatásokba lesz invesztálva..
Megvalósíthatónak tûnik az eddigi terveikhez képest, a mai üzleti világban 20 milliárd szinte semmi. Csak politikai döntést kell hozni, nem a Gaszprom felvásárlós nyomulására kell elkölteni a pénzt, hanem mondjuk egy Mars-programra.
Informatika és tudomány
