én csak néhány horror(nak mondott )regényét olvastam, de annyira nem jött be King stílusa. Számomra túlságosan is vontatott, mikor a századik oldalon is még csak arról van szó, hogy a fõszereplõ reggel hogyan megy el WC-re, soknak érzem benne az üresjáratot. Ellenben a Remény rabjai és a Halálsoron filmváltozatai tetszettek (könyveket nem olvastam).
Gondolkodtam azon, ki is lehetne az öregebb Roland, de tiptyem sincs. Eastwood jó lett volna..
Nem kiokítás képp a válasz! "Szerény véleményem szerint a Sötét torony megfilmesíthetetlen. Úgy értem, ha jól akarnák megcsinálni, akkor irdatlan sok pénzt emésztene fel.." Drúga lenne az biztos, de azért írtam, hogy jó alap, mert nem kell feltétlenül 1 az 1ben átvenni a könyvet. (pl. Gyûrûk Ura). Szerintem úgy is vissza lehetne adni a hangulatát, ha 1-2 szereplõt, cselekményt kihagynak belõle. Esetleg megváltoztatnak. Sajnos konkrét példa nem jut eszembe, de talán a Momo(?)-s utazást 10 percben el lehetne intézni. Viszont az elsõ kötet legalább 45' lenne vásznon.. Az a kis puffogtatás.. mmmm... 16-os karikát neki! Látni akarom a vééért!
A Setét Torony túlságosan összetett történet, arról nem is beszélve, hogy amolyan központi történet, amibe belefut, és amibõl kifut sok más mûve (a történet king könyveinek tornya:) Szvsz egy, a képregények (kötelezõ mûvek, Amazonról meg lehet rendelni a három keménykötéses gyûjteményt) látványvilágával bíró animációs sorozat lenne nyerõ.
Szerintem a mai sorozatjunkie világában egy feszes tempójú minisorozatnak nagyobb keletje lenne, mint pl.: 3 részes tévéfilmnek.
más...
Szerény véleményem szerint a Sötét torony megfilmesíthetetlen. Úgy értem, ha jól akarnák megcsinálni, akkor irdatlan sok pénzt emésztene fel és közel sem hozna akkora bevételt, viszont egy pl. anime (nem ragaszkodom ehhez, csak egy ötlet) stílusban elkészített rajzfilmsorozatként ütne (állítólag képregény formában nagyon sikeres, szóval erre lehetne építeni). Rajzon a látványnak max. a képzelet szab határt...
A Torony, Roland és egy rózsa van a képen, amit az ablakot betörõ fa pont tönkre is tesz.
A ködben egyébként van egy utalás a Setét Toronyra: a fõszereplõ mûhelyében van egy plakát róla. Tán pont azon dolgozik.
A Setét Torony tényleg jó alap, hibái ellenére. Szerintem az egyik legeredetibb ötlet a maga mûfajában, bár lehet, hogy nálam többet olvasó megcáfolja. Ámerikában képregény formájában is megjelent, az idõrendi sorrendben mutatja be a regényeket, ill. ahogy kivettem, plusz történések is vannak benne. Filmen valószínûleg szintén idõrendben mutatnák, hogy könnyebben emészthetõ legyen. Igaz, az elsõ kötetnek elég nagy jelentõsége van, tehát nem egyszerû a feladat. Én a helyükben min. 4-5 filmbõl csinálnám meg.
Ezt a sablont a világirodalom szinte bármely cselekménnyel bíró irományára rá lehet húzni, de legalábbis erõltetni. :) Ettõl függetlenül King valóban repetitív alapmotívumokkal dolgozik szerintem is, és rühelletesen irigylem a fickót, hogy ennek ellenére milliónyi olvasót újra és úja megindító ezer oldalakat képes produkálni évrõl évre, míg én egyetlen nyamvadt oldalt alig tudok összekoncentrálni magamnak. Hát, talán õ is így kezdte... :)
King regényeinek jelentõs része errõl szól: Adott egy esemény aminek szabadna megtörténni/nem történhetne meg, ennek ellenére mégis megtörténik, és a szereplõknek szembe kell nézni vele. Ennek során pedig minden szereplõ megmutathatja, milyen ember is valójában. Ennyi.
Érdekes módon az igazán nagy (film)sikereket pont azok a regényei hozták, amik más vázra épültek. Lásd: Remény rabjai, Halálsoron, Ragyogás