Az új-fundlandi viking telep neve: L'Anse au Meadow.
Nekem a legérdekesebbbnek Grönland benépesítése tûnik. Ha elolvasod a sziget történelmét, akkor láthatod, amint a 3 betelepülési hullám végbement: elõször (Kr.e. 2500) eszkimók, akik elhagyták, vagy kihaltak, majd vikingek (980), és megint eszkimók, akik a kis jégkorszak által meggyengített (és persze a keteszténység miatt már kevésbé harcias) vikingeket kiirtották az 1400-as évek végén. Aztán 1720 körül jöttek a dán gyarmatosítók. A gyarmatosítás folyamata törvényszerû volt: ha nem az európaiak fedezik fel Amerikát, például, akkor õk fedeznek fel minket, és semmivel sem bántak volna finomabban velünk.
És még van néhány ilyen törzs (pl. Virginiában és még Kanada egyik folyója közelében is van; vmelyiknek a kettõ közül tuszkarórák a neve), amelyet vmi révén esetleg kapcsolatba lehet hozni az óvilággal többé-kevésbé megalapozottan.
Ha már ennyit rizsáltam offtopicban. Akkor megemlítem, h a vikingek könnyen lehet, h a Karib-tengerig is eljutottak, egyesek szerint még D-Amerikáig is. És Észak-Amerika ÉK-i részében viking jelenlétre utaló romokat is találtak.
Én anno úgy olvastam, h a grönlandi vikingek vmi miatt nem kaptak több gabona utánpótlást és az éhínségek vezettek a telepek kihalásához. De a hajókhoz szükséges fát is asszem be kellett volna szerezzék, amit viszont lehet, h maguk is megtudtak volna oldani Marklandról, de az éhség nagy úr.
Egyébként az eszkimók legendáiban szerepelnek tunitoknak nevezett emberek, akik magasak voltak, hosszú lándzsájuk és késük volt és gyalogosan vadásztak, halásztak.
Érdekességnek: Egy "indián" törzs (mendenek) Missouriban arról volt nevezetes, h házakban laktak és cölöpfallal vették körül a településüket és világos bõrük, kék ill. szürke szemük volt; szõke hajúak is voltak köztük. Meg Dél-Amerikában is találtak fehér emberre illõ leírásokat az egyik törzsrõl.
A vadász-gyûjtögetõk életmódja, lehetõségei szerintem igen érdekes kérdés, szerintem még jó lenne még többet tudni róluk, még sok érdekes részlet derülhetne ki. Ami direkt a hozzászóláshoz kapcsolódik:
A hátteret még érdekesebbé teszi, hogy a szentinel szigetiek nem afféle félig-meddig már asszimilálódott nép, hanem egyike a kevés megmaradt igazi érintetlen természeti népnek. Csak közvetett ismereteink vannak rólunk: légifelvételek, hajónaplók, réges régi hajótörések, talán eseti epizódok is régi kalózokkal. Valódi kapcsolatfelvétel még nem volt, bár egyes finom módokkal bepróbáloztak indiai antropológusok mostanában. Úgy tûnik, India nem erõlteti tovább a kapcsolatfelvételt, talán tapintatból, talán a népcsoport eltérõ immunrendszere miatt (fertõzésveszély), vagy talán azért, mert meg akarja õrizni a terep egyedülálló tudományos értékét akkorra, amikor a technika révén úgyis észrevétlenül kikutathatjuk õket.
Éghajlat
Még egy dolog illik témába: amikor a korai európai telepesek Grönlandra, Amerikába jutottak (még 1492 elõtt, vikingek, úgy tudom), õk nem élték túl (népként) az éghajlat zorddá válását. Erõltették az Európában bevált életmódjukat (birkatartás), ahelyett, hogy ellesték volna az eszkimók jól bevált túlélési technikáit (eszközök, jégrõl és kajakról való tengeri vadászat). Az eredeti viking telepek még Kolumbusz ideje elõtt (vagy akörül) eltûntek, az eszkimók pedig ma is ott élnek.
Betegségek
Egy utazó benyomása szerint a pigmeusok ivóvize tisztább, mint a környezõ néger falvakéi. A szerzõ szerint ennek az az oka, hogy a pigmeusok nem irtják ki élõhelyük körül a fákat, nincs por, ami a néger falvaknak valóságos átka, ivóvízük bepiszkolója. Egészében véve a téma bonyolult és szerteágazó: a vadász-gyûjtögetõk és a letelepedett népek betegségei (tápálkozás kiegyensúlyozottsága, járványok terjedése), külön-külön vizsgálva az egyes népeket (zord viszonyok között élõ arktikus vadászok, gazdagabb élõhyelyek gyûjtögetõ népei).
Egyéb
Egészében szerintem keveset tudunk a természeti népek eredeti életérõl is, és (a majmos cikkhez kapcsolódóan) a szabadban élõ vadállatok természetes életformájáról is. Remélem, mg tudjuk õrizni ezeket az értékes tudományos terepeket érintetlenül a jövõ évtizedben, utána már úgyis meglesz a technikánk az észrevétlen és teljeskörû kutatásra.
Peter Freuchen arról számol be, hogy az eszkimók kereskedõhálózatokat szerveztek a környéken lehullott vasmeteordarabokhoz, és onnan nyerték ki a vasat. Ami a természeti népek nyelveit illeti: az általam eddig belekontárkodott nyelvek (középsõ szibériai jupik, kolimai jukagir) nagyon nehezek, a meséik pedig tele vannak furcsa és mellbevágó képekkel (költõi képeknek lehetne hinni õket, de egy részül mögött lehet valami mágikus hiedelemrendszer is). Egyébként a természeti népek állítólag nagyon különbözõek egymástól is (technológia, hiedelemrendszer, nyelv terén is), sõt egyedi történelmük is van. Csak kívülrõl látszanak hasonlóaknak, de ez talán csak afféle észlelési hiba, azzal analóg, ahogy a négereket is hasonlóaknak látjuk egymáshoz arcra.
Na igen, néha születnek ostoba gondolatmenetek. De hogy egy ilyen írás miatt, ami egyetlen ember tollából származik egy egész újságot, sõt egy egész politikai irányzatot leszólsz... Remélem, azt egy konzervatív mondta egyszer: ahhoz, hogy egy tárgy a levegõbe emelkedhessen, 40-50 fokos szögben kell állnia a szárnyaknak, de akkor olyan óriási energiaforrás kell, amit csak több mozdony adhatna. Tehát sohasem fogunk repülni.
Azt hittem, te nem alacsonyodsz le annyira, hogy egy csoportosulás egy tagjának hibáját felhasználod az egész csoport lejáratására. Igen, tudom: többen is hibáztak ott. De a kedvenc ideológiád médiájában is vannak bakik, legyen az bármelyik is. Bár nagyjából sejtem melyik az:)
Hagyjátok má b+.Nem ezen a tök fölösleges alapozatlan marakodáson fog múlni, hogy egy 50kmes vashegy belefúrodik a Földbe vagy sem.Persze, ha menekülni kellene és vmelyik a kezét nyújtaná, akkor kapaszkodnátok egymásba rendesen..itt meg megy a szarakodás, túl jól élünk
Remek, remek. Ennek az az elõnye, hogy a lehetõ leggyorsabb, és sebészi pontossággal akciózik. Mindenesetre, érdemes lenne kivinni az ûrbe, bár jelenleg ezt tiltják a nemzetközi 1ezmények (azt nemtom, hogy Kína aláírta-e?).
A kávét reggel ne vigyem az ágyadba? Nem vagytok ti elszállva egy kicsit magatoktól? Dehogynem. Az a baj, hogy ilyen kis pöcsök vannak mindenütt, fõleg a vezetõ posztokon. (Letartóztatni eü. dolgozókat õssejtbeültetsére való elõkészületért? A teringettét a ronda szakembereinek, akadályozzák, hogy a magyar betegek külföldre vigyék a pénzt.)
" Viszont felkészülni nem árt, jó ha tartunk egy bazi nagy rakétát valahol a készletben. " akkor örülhetsz, egyre több ország vesz magának bazi nagy rakétákat.
"...már fel se tûnik, hogy neki a "lökéshullám", a napszél és az elektromágneses sugárzás valami egyforma dolog." Nem tudom, de mivel az egész hsz-a eléggé "Mórickás" és nem igényes, hosszas fejtegetés. Én vhogy kibírtam, h ne kössek bele és csak a lényegre figyeljek...
Epikurosznak nem egyforma dolog, csak a te, meg a molinobali-féle kis kukacok fejében alakulnak ki ezek a tévképzetek. mert Epikurosz nem kaparja ki nektek a gesztenyét, és rágja a szátokba.
Ja értem! Most vettem észre 44-es kétsorosod. Epikurosz fizikai fejtegetéseit rendszerint átugrom, már fel se tûnik, hogy neki a "lökéshullám", a napszél és az elektromágneses sugárzás valami egyforma dolog :)
Tudomásom szerint a Nap fõleg infrában melegíti a Földet, mert az közvetlen gerjeszti a molekulák rezgési nívóit, és az üvegházhatás miatt bent is marad, míg a látható tartomány nagy részét a bolygó visszaveri. Ettõl függetlenül az EM sugárzás tud elnyelés nélkül is hõt közvetíteni sima lökdöséssel, egy hullámtérnek is van hõmérséklete.
Világûrben robbantott nukleáris töltet természetesen képes energiát átadni. Ugyanannyi energia szabadul fel, sokféle formában, az aszteroidának pedig nyilván elé kell állnia legalább akkora részének, amit eltakar. Lökéshullám is van, a közvetítõ anyagot a bomba szétrepülõ részei adják. Akit zavar, hogy ez csak pár kiló, gondoljon arra, hogy a földi robbantás esetén is ezek a "darabok", vagy inkább a nagy sebességre gyorsított plazma generálja a lökéshullámot, csak itt ez nem lassul le rögtön a környezetben, csak amikor beleütközik az aszteroida felszínébe.
Persze ez nem feltétlen a fõ forrása az energiaátadásnak - pontosabban ami itt fontos, az impulzus-átadásnak. A lentebb beidézett tanulmányban például kétfajta bombát tárgyalnak, egyet, ami röntgensugárzásra, és egy másikat, ami neutronsugárzásra van kihegyezve, ez utóbbi hatékonyabb lenne a célra, azaz hogy az energia lehetõ legnagyobb %-a keletkezzen olyan formában, amit az aszteroida hatékonyan elnyel vagy visszaver.
Az eltalálás nem hiszem, hogy gond lenne. A Szaturnosz mellett az Voyager ûrszonda a számított érkezési ponttól kb. 100 km távolságra volt. Ez volt kb. 30 éve...
Földmûvelõ civilizáció vagy tízezer éve létezik, technikai vagy ötszáz éve, ehhez képest a százmillió év rengeteg. Nem aggódnék annyira, az aszteroidás kihalás nincs a legvalószínûbb elsõ tízben. Viszont felkészülni nem árt, jó ha tartunk egy bazi nagy rakétát valahol a készletben. Lehet, hogy a becsapódások gyakoribbak, mint gondoltuk, és a történelmi idõk vadászó-gyûjtögetõ civilizációi kevésbé voltak érzékenyek egy kellemetlen helyen bekövetkezõ Tunguz-eseményre.
Na, és mit gondolsz, hogy ezeket a NASA jelentéseket kik írják? Hát, olyanok, mint éééén. :-))
A napszeles megjegyzésedre reagálva, nálam az utolsó infó az, hogy ezek annyira nem is veszélyesek, mint a nagy energiájú kozmikus sugárzás (gamma), sõt, még jól is jön egy vaskos napkitörés, mert leárnyékolja a gamma sugárzást. Ezt valamelyik jelentésembe bele is írtam, lehet még nincs fent a nasa honlapon. :-)
megint OFF miért vitatkozol velem? el lehet menni! vagy vitatkozz a KillerBével vagy a MolinoBalázzsal, mert õk tényleg értenek a fizikához, ráadásul nem is segghülyéznek le téged, te segghülye.
"minden százmillió évben egyszer esélyesek. Jelenleg jó esélyünk van arra, hogy sikerrel vegyünk egy ilyen problémát. "
Én már csak attól félek hogy a dinoszauruszok is azt mondogatták, hogy elég nagyok õk ahhoz hogy félrelökjenek egy ilyet, meg hát különben is csak 100 millió évente csap be egy ilyen..
Elég sokszor, és véd a Föld mágneses tere. Viszont ha egy Marsra tartó ûrhajóban lennék, eléggé érdekelne a napszél aktuális állapota. De még mindig nem értem, mirõl beszélsz, mi köze a Nap sugárzásának a témához. Egyetlen hozzászóláshoz se kapcsolódik.
10 km átmérõjû vas aszteroidák kb. minden százmillió évben egyszer esélyesek. Jelenleg jó esélyünk van arra, hogy sikerrel vegyünk egy ilyen problémát. A téma bibliája egyébként egy NASA jelentés:
http://neo.jpl.nasa.gov/neo/report2007.html
ahol nem fórumlakók szopják a kisujjukból, hanem szakértõk számolgatják, hogy pontosan hány nukleáris töltet és hordozóeszköz kell a sikeres védekezéshez. A jelentésbõl kiderül többek között, hogy tényleg az üstökösök a legveszélyesebbek. A sikeres védelem titka ugyanis a minél korábbi észlelés és beavatkozás. Ez a nagy vas-kõ aszteroidák esetében valószínûleg nem probléma, mert ezek 99%-ban a Föld pályájához közel keringenek, ma már tucatnyi program figyeli és katalogizálja ezeket, hamarosan a túlnyomó többségüket ismerni fogjuk. Pályájukat évtizedekre elõre ki lehet számítani. A robbanóerõ nem gáz, fel tudunk vinni bombákat, amelyek könnyedén szétszednek vagy eltérítenek egy ilyet. Évtizedes riasztási idõ alatt lehetséges is olyan hordozóeszközt kifejleszteni, ami képes az atomtöltetet célba juttatni. Ez sem megoldhatatlan: a Cassini például egy busznyi méretû szonda, ami jelenleg a Szaturnusz körül manõverezik néhány kilométeres pontossággal.
Az üstökösök viszont váratlanul bukkannak fel a Naprendszer külsõ régiójukból, nem szinkron pályán mozognak, így relatív sebességük a Földhöz képest óriási, így várhatóan kisebb tömegük ellenére akkora vagy nagyobb veszélyt jelentenek, mint egy nagy aszteroida. Ami még rosszabb, hogy gyakran teljesen újak, észlelésük esetén csak pár hónap lenne küldeni a fogadóbizottságot.
A feketetest-sugárzása lehet. De ha épp egy flare vagy protuberancia kilökési útjában állsz, lehet, hogy mások lesznek a prioritásaid, és nem vigasztal, hogy látható fénybõl sokat kapsz, mert az nem fog felaktiválni :) De egyébként ez most hogy jön ide?
"Mire gondolsz? Ha távol van, jó helyen vAN, nem is kell oda rakéta. A baj az, ha közel van, közelre meg tudunk rakétázni."
Az a baj hogy már megint veled vitatkozom miközben tucatnyi topicban bizonyitottad hogy hülye vagy a fizikához mint a segg. Remélhetõleg a közelrõl szétlõtt meteorit csak 50 méteres földfelszint érõ darabja pont a te házadon fog landolni, aztán majd kérdezheted hogy miért baj...
torreadorz: És? A nagy testek bolygók, vagy kisbolygók, vagy holdak. Egy sem akar minket eltalálni a következõ milliárd évben. Hogy miért nem? Kérdezd meg õket. A kicsik meg kicsik, tehát azok ellen jó eséllyel lehet felvenni a harcot. Biztos van vasaszteroida meg gyémántaszteroida is valahol, de bárcsak lenne. Amúgy, ezek is olvadnak, pár ezer fokon. Akkor meg mi a gond?
"Egy atombomba nem csak a lökéshullámával pusztít, hanem a termelt hõvel is. Egy üstököst simán el tudnánk párologtatni. A nagyobb aszteroidákkal már problémásabb lenne, de azoknak is tudnánk befolyásolni a keringési pályáját."
Ebben én nem lennék olyan biztos a helyedben. Egyrészt nincs az az atombomba ami szétvinne mondjuk egy 10 km átmérõjû vas aszteroidát (mivel nincs az sehol megirva hogy ez csak fagyott vizbõl állhat) másrészt ezek csak óvatos becslések. Nincs semmi garancia arra hogy nem egy 20 vagy 30 km átmérõjû aszteroida fog erre jönni (ami mint tudjuk nem 2-3x akkorát jelent, hanem 8-27 szerest).
Olyan apróságokról hogy ezt az aszteroidát el is kell találni, és nem 300 km-re a Földtõl hanem inkább 300 ezer km-re vagy még távolább (ahová most jelenleg el sem tudnánk jutattni rakétát...)
Õõõ, bocs, beleugatok (bár én is csak mûkedvelõ vagyok, meg csak wiki-huszárkodok). A dolog leegyszerûsödik, ha így nézed: elektromágneses sugárzás == fotonok. Hogy ez most röntgen-gamma vagy infra-rádió, az csak az adott foton energiaszintjébõl adódik. (foton energiaszintje->frekvenciája) Mármost Planck bácsi arra jött rá, hogy adott elektron gerjeszésének növelésével nem a kibocsájtott fotonok száma fog növekedni, hanem csak az egyes fotonok energiája. A Napfelszín 5-6000K körüli energiaszintjén pedig a kibocsájtott energia 99%-a az infravöröstõl az ultraibolyáig terjedõ tartományba esik, és a legnagyobb része ennek is a látható fény. (be is baszna, ha röntgensugárzás jönne belõle) Szóval a lényeg: A Napból a Földre érkezõ energia legnagyobb része látható fény formájában jön. A napszél (töltött részecskék -többnyire protonok elektronok és héliummagok) által szállított energia arra elég, hogy zavarja a távközlési eszközöket, meg létrehozza a sarki fényt. remélem nem mondtam túl nagy hülyeségeket, ha mégis, majd jön egy fizikus és kijavít
Azoknak, akik nem tudnak angolul: Az amcsi libsi újság azt írja, hogy Goddard (figyelem! ma egy ûrkutató központ viseli a nevét!) nincs tisztában olyan alapvetõ newtoni törvényekkel, mint a hatás-ellenhatás, és a vûkuumban hogy képzeli, hogy mûködni fog a rakétája, hisz a kilõtt gázrészecskék nem ütköznek semminek, így nem tudnák elõretolni az ûrhajót. Ez volt 1920-ban. 49 év múlva, 1969-ben bocsánatot kértek.
(Vajon a sok polkorrekt liberális maszlagjukért mikor fognak bocsit kérni?)
Ez az egész itteni mizéria engem 1920-ra emlékeztet. Goddardot egy vezetõ amcsi újság vezércikkébben röhögte ki, hogy a légüres térben mûködne a rakétája.
In 1920, Goddard published these ideas and experimental results in A Method of Reaching Extreme Altitudes.[23] The work included remarks about sending a solid-fuel rocket to the Moon, which attracted worldwide attention and was both praised and ridiculed. A New York Times editorial suggested: “ That Professor Goddard, with his 'chair' in Clark College and the countenancing of the Smithsonian Institution, does not know the relation of action to reaction, and of the need to have something better than a vacuum against which to react -- to say that would be absurd. Of course he only seems to lack the knowledge ladled out daily in high schools. ” —New York Times, 13 January 1920[24]
A New York Times egyébként egy szélsõségesen liberális újság.
"In America the manned programmes, Project Mercury, Project Gemini and later the Apollo programme culminated in 1969 with the first manned landing on the moon via the Saturn V, causing the New York Times to retract their earlier editorial implying that spaceflight couldn't work: “ Further investigation and experimentation have confirmed the findings of Isaac Newton in the 17th century and it is now definitely established that a rocket can function in a vacuum as well as in an atmosphere. The Times regrets the error. ” —New York Times, 17 June 1969 - A Correction"
Ja, és az elektromágneses hullámok infra komponensérõl nem is beszéltem. Nem is fogok.
Akine nem ért hozzá, minek üti bele az orrát? Én sem vagyok szakértõje a témának, de van józan paraszti eszem. Ilyen esetben a tervezõk nem lennének hülyék, nyilván a bombát belefúrnák az aszteroida testébe. Nem kell ide semmiféle leszállás, mert elárulom azoknak, akik nem tudják: az atombunkerrombolókat nem kell kézel bedugni az atombunkerbe.
Ha egy ilyen felrobban egy aszteroidában, olyan hõt fejt ki, hogy az aszteroida közvetlen közelben lévõ anyaga egyszerûen elpárolog, gázfelhõt, csóvát hoz létre, amely már veszélytelen.
A töremlékkel lehetne gond, de a legtöbb erõsen pályát módosítana, és lehetne szó a nagyobb darabok újbóli kilövésérõl.
Az meg, hogy az ûrben vákuum van, nem akarom még egyszer hallani ezt az idiótaságot. A nap hõje hogy ér ide, a Földre, idióták? Lökéshullámmal. Igen, részben. Napszéllel. ismerõs?
Az ûr lehet, hogy vákuum, de kiválóan "vezeti" az elektromágneses hullámokat, de még a napszé protonjai is remekül átmennek rajta. Az atomrobbanás során keletkezett sugárzás felhevítené egy ilyen aszteroida anyagát, és lenne közvetítõ közeg, amennyit akarsz.
Tessék gondolkodni!
Picit fárasztó, picit macerás, picit fáj, de akkor is.
atombás elterelés sztem nem fog mûködni. Sztem nem kell nagy tudás hozzá, hogy kiszámljuk, hogy megkora egy kb. 10km átmérõjû aszteroida (mondjuk kõ) mozgási energiája. (ez volt az ami 1994-ben kb. 100ezer km-rel vétette el a Földet és 10 órával az elhaladása után vették észre). Aztán meg azt is ki lehet számolni, hogy a vákumban hogyan terjed a lökéshullám (valószínûleg sehogy ui. nincs közvetítõ közeg ami a hullámot vinné, a Földön ezt levegõnek hívják ami a felhevülés miatt kitágúl, így hozza létre a lökéshullámot), a párologtatás atombóbával sem mûxik ui. a hõt semi nem közvetíti. A Nap az infra sugarak révén melegít és csak ott ahhol megtörik ui. a világûr üres, amikor ezzel mind megvagyunk rájövünk, hogy gy.k. semmit nem tudunk tenni egy ilyen becapódás ellen. És én még kicsit mondtam ui. a cikk szerint a Jupiteren keletkezett volt kb. akkora mint a Csendes óceán... Na ezt véd ki valahogy. Meg ugye az sem müxik, hogy furok egy lukat és benne robbantom, ui. még csak ott tartunk, hogy egy pár kilós kis izét tettek le egy kisbolygóra ami még csak nem is keringet gyorsan. Azért megnzéném azt a leszállás ami 5-6 tengelyen forgó aszteroidára történik, ami ráadásúl nem 2-vel jön... Szóval sztem, nincs esélye jelneleg az emberiségnek arra, hogy megvádje magát egy ilyen katasztrófától.
Függ a beesési szögtõl, a szikla anyagától, a sebességétõl... Gondolj bele. Ha merõlegesen talál, 20km/s körüli sebességgel, akkor öt-hat másodperc alatt szeli át a légkört. Ennyi idõ alatt szerinted mennyi párolog el egy 100m-es sziklából? Az arizonai meteoritkrátert a számítások szerint egy 50m-es vasmeteor ütötte.
Amikor a 2001 Ûrodüszeia készült épp véget ért a hidegháború. Amikor az amerikai-orosz ûrexpedíció az Európa bolygó felé tart, megjelenik nekik egy magasabbrendû lény, és arra inti õket, hogy tartsák magukat távol Európától. Ennek már politikai áthallása volt: az egységesülõ Európa kontinens nem kér sem az amerikai, sem az orosz dominanciából, az EU egy önálló világhatalom (lesz).
Szerintem teljesen fölösleges aggódnunk, mert mint tudjuk az összes meteor amerikába csapódik be, mi meg európa közepén elég jó helyen vagyunk. (de azért necces ha túl nagy a kavics:D)
Mind a mai napig nem tudják biztosan, hogy mi volt az. Az üstököst kevésbé tartják valószínûnek, mert ebbõl a távolságból rendszerint már megfigyelhetõek földi mûszerekkel (külön automatizált rendszerek vannak üstökös- és kisbolygókeresésre). Ha mégis üstökös volt, akkor a kevésbé aktív fajtából való.
Az 50 db 100 méteres kisbolygó darabbal sem sokra megyünk: rombolás tekintetében ezek is közelítenek a totalitáshoz, vagyis nagyjából kipusztítanák az emberiséget.
OFF
Na persze a könyvre a film csak hasonlít. A 2001 esetében ez másképp volt, mert elõször álltak neki a filmnek, és késõbb a film forgatókönyve alapján írta meg a regényt Clarke. Így is volt benne egy "apró" eltérés. A filmben a Jupiter volt a cél, a regényben a Szaturnusz.
A 2010-bõl szinte kizárólag csak a leglényegesebb momentumokat vitték filmre. Sok egyéb fontos dolog - mint a kínaiak leszállása és katasztrófája az Európán - csupán említés szintjén történt, holott a történetnek a legfontosabb elemét hordozza: azt, hogy tudniillik van élet az Európán. A csillaglakók pedig azért csinálnak a Jupiterbõl törpe napot (Lucifer), hogy az Európán megolvadhasson a jégpáncél, és ezáltal fejlõdésnek indulhasson a magasabb rendû élet. És ezért tiltják el a Föld lakóit az Európától.
Tehát a film szép volt, meg látványos, csak éppen a lényeg maradt ki belõle!
Ezek után kíváncsi leszek, vajon lesz-e valakinek mersze megfilmesíteni a 2061-et, amikor a Haley-üstökösre szállnak le!
Az eltérítéses módszernél is fennál akkor ennyi erõvel az, hogy még a végén én terlem rossz pályára. A robbantásos módszer talán túl "analóg" probléma megoldás. Ami itt lent a Földön megoldás az akadály eltávolítására, nem biztos, hogy odafent azért nyerõ.
"A jelenlegi fegyvereink hatóereje az ürben elég csekély (egy atombombának fõleg a lökéshulláma az ami okozza a tapasztalt pusztitóerõt, az ürben azonban nincs levegõ)" jelenlegi fegyver... atomboma... huhú, már vége a második véhának, és már azóta egy hidegháborún is túlestünk. (bár én pl nem, de az egész emberiség nevében beszélek). szóval ha azt írod, hogy jelenlegi fegyver, akkor a jelentlegi fegyvereket számold bele, ne a hatvan évvel ezelõttieket. köcce.
Nem biztos, hogy a felrobbantás jó módszer. Mert pl. semmivel nem vagyunk elõrébb, ha egy db 1km-es sziklából csinálunk 50db 100m-est. Sõt, az utolsó utáni pillanatig nem lehetünk biztosak benne, hogy nem épp a robbantással állítottuk-e ütközõpályára. (más kérdés, ha Brúsz Vilisz személyesen csinálja, mert akkor ugye a világ autómatikusan megmenekül) A mûködõ megoldás talán az lenne, ha idõben észrevehetnénk, aztán egy (vagy több) telepített hajtómûvel, még idõben eltérítenénk. Megfelelõ távolságban 1-2 tized százalékos pályamódosítás elegendõ lehet. Persze nem kell mondanom hogy ez is mennyire hipotetikus, és hány ponton bukhat a mutatvány. Elsõ körben ott, hogy ha nincs elég idõ, akkor marad torreadorz módszere.
Informatika és tudomány
