Még egy apróságot hozzátennék az általam írtakhoz, ugyanis ez már eleve egy halott ötlet lenne, mivel egyszerre 2 hasonló projekt nem fog futni (vezetõségi összefonódás miatt sem) és már létezik a program: http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.274 és http://www.ki.oszk.hu/107/download.php?view.157.
Amennyit kihámoztam belõle hirtelen, egyértelmûen nem lenne ingyenes közzététel.
Természetesen igazad van, de én már azt is egy kisebb csodának tartanám, ha a könyvtár rendes mûködési elvét követve kölcsönözhetõek lennének a lejárt szerzõi jogú könyvek (csak elérhetõek lennének); véleményem szerint a teljesen szabad digitális közzétételre egyenlõre nagyon kevés esély lenne. Így részemrõl csupán egy minimalista elképzelést próbáltam felvázolni, aminek személy szerint én már örülnék, mindamellett, hogy megérné nekem az éves beiratkozási díjat az, hogy a szükséges mûhöz hozzájussak a kölcsönzés 21 napjára (ha jól emlékszem 3 hete írtak referenciaidõnek a kölcsönzéshez másik cikkben). Szóval személy szerint egy ilyen nagyságrendû összeggel és módon hajlandó lennék támogatni az adott könyvtár digitalizálási projektjét.
De bizony elvárom, hogy tõlem is elnézést kérj! :-)
A te felvetésed lényege az volt, hogy a még amúgy semmilyen szerzõi jod alá nem esõ, de digitalizált könyveket is ki kell kölcsönözni a könyvtárból, majd olvasás után a mû törlõdne a felhasználó tárhelyérõl.
Ezzel szemben az én véleményem az, hogy az ilyen régi könyveket fel kell pakolni a netre, és maximum ingyenes regisztráció után bárki letölthesse õket a saját gépére, és addig használhassa, ameddig neki jól esik.
Én ilyen esetben még a regisztrációt is hülyeségnek tartom, mert plusz bürokrácia.
Apropó, egyre több az olyan fórum, ahol nem kell regisztrálni, vagy van lehetõség arra, hogy regelés nélkül szól hozzá, ha regelsz, az esetleg valamilyen plusz funkciót nyújt.
A MEK-rõl egyébként, nagyon helyesen, úgy tölthetsz le könyvet, hogy nem kell regisztrálni.
Ez természetes is, hisz ahhoz sem kell regisztrálni, hogy megcsodáld a Budai Palotát, vagy a Mátyás templomot, vagy a tiszavirágot.
Azt hiszem elnézést kell kérnem (kivéve Epikurosztól) és ezúton szeretném eloszlatni az esetleges félreértést, ugyanis ez nem az én ötletem. Én csupán felfigyeltem arra hírre, hogy a Francia Nemzeti Könyvtár a Googleval digitalizáltatja a tulajdonában levõ dokumentumállomány lejárt szerzõi jogú könyveit. Alapvetõen erre építve, illetve hogy hazánkban is van hasonlóan nemzeti gyûjtõkörû könyvtár (igaz itthon a világon egyedülállóan kettõ is), melybõl az OSZK tudtommal nem kölcsönöz semmit, csak olvasószolgálata van (illetve Könyvtárközivel lehet mûrészletekhez hozzájutni).
Ezen a vonalon indultam el gondolatban, hogy a franciák szerintem nem hülyék és szerintem itthon is lehetne egy hasonló alternatíva. Ehhez csupán 2 éve van meg minden feltétel (beleértve különösen a jogit).
A MEK-ben, mint Polemius megjegyezte csak önkéntes alapon kerülnek be mûvek, szemben a BNF és Google összefogásával, ahol teljes gyûjteménybõl kerül be jogilag egyértelmû kör.
A francia helyzettel szemben itthon bármelyik mûvet digitalizálhatják és kölcsönözhetik a könyvtárak.
Ettõl függetlenül nem vagyok olyan szakértõ aki pénzhiány miatt sír (újra végigolvasva még csak utalást sem tettem ilyenre). Pont ellenkezõleg, a Google és a BNF kapcsán szerintem kevés szerepet játszik a pénz, ráadásul a hazai viszonyokra adaptált lehetõség kapcsán is hasonló alapokat feltételeztem (mindamellett, hogy fogalmam sincs van-e anyagi vonzata a BNF-Google megállapodásnak).
Kedves Epikurosz, a 2 milliárd interneteléréssel rendelkezõ ember 10%-a foglalkozna ezzel, az legalább akkora csoda lenne, mint Jézus feltámadása. Ezzel szemben a nemzeti könyvtárak esete inkább hasonlítana Luther (BNF) és követõi (egyéb nemzeti könyvtárak) érdemeire ez esetben.
Soha nem vontam kétségbe, hogy nem lehet partizánként csinálni. Amit írtam az nem a "partizán módszer" ellen irányult, hanem megjegyeztem, hogy itthon (is) lehetõség van egy elméletileg teljes hazai gyûjtemény digitális közzétételére a jelenlegi jog lehetõségei mellett.
Továbbra is fenntartom, hogy az közös, egységes bibliográfiai adatbázis(ok) nélkül sokkal nagyobb szenvedés lenne megtalálni a digitális mûveket.
Mindettõl függetlenül egyetértek azzal, hogy bár 2 éve megvan a jogi háttér is, az említett könyvtárnak csupán egy DEA színvonalú adatbázist sikerült összehoznia és kevés esélyt látok a BNF-hez hasonló projektre, hozzátéve, hogy ez nem pénz kérdése lenne.
Mondjad csak a bla-blád. Min. 20 éve virágzik Magyarországon ez a fene nagy digitális korszak, és még mindig egy helyben topogunk. Mert az olyan szakértõkre várunk, mint te is, akik állandóan a pénzhiány miatt sírnak. Közben olyan alapvetõ mûveket nem talál az ember a neten, mint az Aranybulla, Anonimus krónikája stb. Ja, bocs, az Aranybulla oldalhû kiadását nemrég megjelentette az Akadémiai Kiadó aszem 20 ezer forintért.
Az igazság az, hogy pár szakember rátelepedett az emberiség szellemi kincsére, és azt akarják, hogy õk húzzanak hasznot belõle.
Szerintem itt olyan forradalom lesz, vagy már zajlik, mint a könynyomtatás megjelenése után. A Bibliához is, mivel arámiul, görögül és latinul volt írva nem tudtak az emberek hozzáférni, vagy, ha igen, nem értették azt. Jött Luther, akit amúgy elítélek, mert megbontotta a róm.kat egyház egységét, és szépen lefordította a Bibliát. Utána meg mások, és mások. Akkora ribillió lett ebbõl, hogy kb. 200 évre teljesen felforgatta Európát.
Én mindenkit arra buzdítok, akinek van min. 110-es IQ-ja, hogy szeretett tudományága egy, szerzõi jogokkal nem védett, és elektronikus formátumban még rendelkezésre nem álló könyvét digitalizálja, és terjessze. Én épp most dolgozom egy ilyen projekten.
Van kb. 2 milliárd, ha nem több, interneteléréssel rendelkezõ ember. Ha ennek tíz százaléka, 200 millió ember belevág ebbe a vállalkozásba, el sem tudom képzelni, hogy annak mekkora hatása lesz.
Minden magyarországi iskola osztálya digitalizálhatna egy magyar szerzõtõl származó könyvet.
A gyerekek sok mindent megtanulnának így: szkennelés, OCR, korrektúra, tördelés, lektorálás, szövegszerkesztés, szerzõi jogok, kultúra, helyesírás stb. stb.
Így is, úgy is meg kellt anulni bizonyos számtech cuccokat, plusz ált. mûveltségieket is. Akkor miért ne lehetne ezt haszonnal tenni?
Persze, egyszerûbb az, ha a tanítónéni azt mondja agyerekeknek, hogy írják le 10x, hogy: Géza, kék az ég!
Ja, és a közös munka révén a gyerekek szociális készsége is fejlõdne. Meg, ott lenne a sikerélmény: egy digitális mû, amelyet 20-30 év múlva is elõ tudnának venni.
Engem érdekelne ez a bizonyos e-könyvtár, mivel csak a csendes verziót ismerem, de ott a PRC ritka, mint a fehér holló, nem is emlékszem, hogy láttam volna ilyen formátumú könyvet ott.
Jól tudom, hogy a PRC zárt formátum? Pár éve hozzájutottam pár PRC formátumú kiadványhoz, de olyan macerás volt a konverziójuk könnyebben emészthetõ formátumba, hogy végül letettem róla. Változott ez azóta?
tviktor: A MEK jó is lehetne, ha foglalkoznának vele, de sajnos pár elég régen nagyon leült. A szbványos bibliográfiában igazad van, ami viszont engem igen zavar, az a könyvek TXT formátuma. Ezzel gyakorlatilag haza is vágták az egészet, a formázási infók legnagyobb része ui. elveszett.
Hadd nyugtassalak meg, hogy létezik már olyan nem publikus ekönyvtár Magyarországon, ahol egységes formátumban (PRC) és magasszintû formázási követelmények alapján jelenhetnek meg az ekönyvek. Ja és ez teljesen "amatõrök" munkája. Az ötleted egyébként nem rossz.
Nem feltétlenül a digitalizálási munkafolyamatra gondolok akkor, amikor a szakemberek munkáját tartom fontosabbnak.
Véleményem szerint a projekt lényege lehetne az, hogy a Google adja a digitalizálás technológiai és szakember hátterét (szerintem van, vagy lesz benne gyakorlatuk).
A könyvtár adja a dokumentumokat, illetve a kereshetõség, hozzáférhetõség hatékonyságát megalapozó bibliográfiai adatbázist, illetve módszertant a mûvek feldolgozását illetõen. Szerintem nem mindegy, hogy milyen keresõ áll rendelkezésre az elektronikus dokumentumok keresése során és bátran állíthatom, hogy a könyvtári rendszerek keresõjénél és a bibliográfiai adatbázis(ok)nál nem ismerek jelenleg jobbat, hatékonyabbat és teljesebbet ezen a területen. Egyébként ez jelenleg már rendelkezésre áll közzétéve az interneten (nem csak beiratkozottak számára) a jelenlegi dokumentumállomány vonatkozásában.
Mindezt megfejelhetné a Sony eBook olvasója, mint célhardver, amelyre optimalizáltan lehetne elkészíteni a könyvtár mûveinek elektronikus változatát (bár ahogy hallottam az EPUB formátum megfelelõ formátum).
Ha ezt a két céget be lehetne vonni a könyvtárral együtt az informatikai inkubátorházba, akkor szerintem mindhárom szervezet nyerhetne a dolgon, mindamellett, hogy a könyvtárba beiratkozottak szabadon hozzáférhetnének a dokumentumokhoz.
Igazából létezik már ennek egy csírája DEA néven, bár nem teljesen a papír alapú állomány elektronikus változatáról szól. Mindenesetre ez sem alapvetõen teljesen publikus adatbázis, a dokumentumok jelentõs részéhez csak megfelelõ azonosítás után lehet hozzáférni (tudomásom szerint némelyikhez csak a könyvtár területén levõ számítógépekrõl).
Végezetül szerintem a MEK is azért lehet jó szemben az amatõr, hobbi szinten épített torrent alapú elektronikus dokumentumhalmazzal, mivel rendes, szakmailag is megfelelõ bibliográfiai adatbázis tartozik hozzá, szabványos rekordokkal.
Említed a MEK-et, és hogy nem bízol az amatõrökben, inkább a szakemberek munkájának minõségét ismered el.
Nos, a MEK-ben is csak az van amit beküldtek nekik, õk maguk nem digitalizálnak szöveget, csak gondozzák azt.
Látom tökéletesen sikerült megfogni a dolog lényegét és megfelelõen tág látókörrel kifejteni a dolgot.
Elsõsorban megfeledkeztél egy olyan apróságról, mint motiváció; illetve jogtisztaság. Ugyanis az általam említett módszer nem tér el jelentõsen a jelenlegi könyvtári módszertõl csupán a modernizálás elsõ lépése.
A lényeg egy teljes gyûjtemény elérhetõvé tétele lenne elsõsorban a könyvtárban beiratkozottak számára. Mondjuk szó sem volt arról, hogy a könyvtárban kell elolvasnia a könyvet az olvasón, hanem, hogy ott tud hozzájutni elsõsorban (teljesen úgy, mintha kikölcsönözné a papír alapú mûvet); csak nem kell "visszavinni", hanem törlõdik a kölcsönzési idõ lejártával.
A japán kutató pedig nem fog ideutazni, ugyanis a könyvtár(ak) teljes állományáról létezik bibliográfiai adatbázis, melybõl kikeresve a mûvet könyvtárközi kölcsönzéssel hozzájuthat hasonló feltételekkel, mintha ideutazna érte. Pusztán egyszerûbb elektronikusan eljuttatni könyvtárak között is akár.
Amennyiben nem lett volna egyértelmû így olyan mûvek is jogtisztán elérhetõek elektronikusan, melyeket még véd a szerzõi jog (ugyanis ezeket is ki lehet kölcsönözni a könyvtárakból). És mindezt ezzel a módszerrel jóformán ingyen! Persze be kell iratkozni a könyvtárba (illetve könyvtárközi kölcsönzés esetén valamelyik könyvtárba).
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel jellemzõen nem szoktak teljes mûveket kutatók megkérni, leginkább ez cikkekre vonatkozik.
Véleményem szerint ez lehetne egy olyan elsõ lépés, amellyel meg lehetne alapozni a mûvek (bármelyik) digitális kölcsönzését.
Végezetül, ahogy írtam is, el lehet jutni oda is, hogy az egész kölcsönzés internet alapú lehetne.
A MEK tényleg jól indult, de valószínûleg motiváció (vagy/és pénz) hiányában megrekedt.
A másik apróság, hogy az általam említett könyvtár gyûjteményében megtalálható (elvileg köteles példányt kap minden ISBN számmal rendelkezõ mûbõl) és joga van digitalizálni és akár elektronikusan kölcsönözni is ezeket. A hangsúly itt jellemzõen a kölcsönzésen van, nem pedig az ingyenes közzétételen.
Részemrõl viszont ehhez képest nem tûnik elég hatékonynak a magánemberek által digitalizált tartalom és közzététel torrenten. Sokkal inkább bízom a szakemberek (könyvtárak) munkájának minõségében, bár elismerem, hogy sebességét tekintve az általad vázolt megoldással nehéz lenne versenyezni.
Nem utolsó sorban pedig 1500-2000 Ft-ot simán áldoznék arra évente (plusz a hardver), hogy tetszõlegesen hozzájussak bármely itthon megjelent mûhöz kölcsön.
De tudod mit, igazad lehet nem vagyok normális, hogy eszembe jutott egy olyan elméleti lehetõség, amellyel viszonylag egyszerûen és jogtisztán hozzá lehetne juttatni embereket elektronikus könyvekhez, szmben az egyszerû torrentezéssel. Valószínûleg hasonlóan kevéssé normálisak lehetnek a francia nemzeti könyvtár szakemberei is (nem mérve magam és tudásom egyébként az ottaniak szakmai hozzáértéséhez).
A fenét érdekli, hogy mutatnak a könyvek a polcon, a nagy helyfoglalásuk sokkal inkább zavar. A kereshetõség hiánya nemkülönben nagyon zavaró. Kb. egy hónapja költöztünk, a rengeteg könyv több nagy dobozt töltött meg. pedig még félezer sincs. A többezer kötetes elektronikus könyvtáram elfér egy pendrive-on.
x42: A példa éppen jó. Hangminõségben nincs olyan nagy különbség vinyl és CD között, viszont az átjárhatóság vinylrõl CD-re kb. olyan nehéz, mint egy PDF-et szerkeszthetõ formátumba konvertálni. Sõt az utóbbi sokszor éppen lehetetlen, mert a sortörések gyakran fixek.
Az akadémiai nagyszótáraimat (Országh, Halász) már hosszú ideje nem használom, valahol a pincében penészednek. Helyettük ott van az azonos tartalmú Scriptum, nagyságrendekkel könnyebb és gyorsabb használni.
"Angol-magyar - magyar-angol szótár Szótárak, fogalomtárak/Többnyelvû általános szótárak (kétnyelvû szótár, angol nyelv, magyar nyelv) "Az eredeti szókészlet Vonyó Attila gyûjtése, melyet folyamatosan bõvít és javít. A MEK változat most 185,133 tételt tartalmaz, ez kb. 67 ezer különbözõ angol szóalakot jelent. A szókészlet semmilyen szempontból nem tekinthetõ teljesnek és nyelvi szempontból sincs ellenõrizve.""
Én más megoldást nem látok, mint azt, hogy bosszúból mindenki beszkennel egy könyvet, és feltölti valamelyik torrentoldalra. Csak jó lenne, ha nem ugyanaz a könyv lenne.
Secperc alatt digitalizálva lenne a magyarság szellemi terméke.
Dehogynem a papír méretéhez. A papír mérete alapvetõen befolyásolja, mekkora legyen az oldaltükör. Nem lehet a papír méreténél nagyobb oldaltükröt kitalálni. ;)
(Illetve kitalálni ki lehet, csak megcsinálni nem.)
A napokban jelent meg egy cikk it az SG-n http://www.sg.hu/cikkek/69359 arról, hogy Franciaország nemzeti könyvtára a Google segítségével bedigitalizáltatja a lejárt szerzõi jogú dokumentumait.
Tegnap olvastam egy olyat, hogy a Sony olvasója az EPUB szabvány mellett támogat egy olyan funkciót, hogy a könyvek automatikusa törlõdnek az olvasóról megadott idõ után.
Egy kicsit elgondolkodtam a dolgon. Létezik hazánkban egy egyedülálló egyetemi könyvtár nemzeti könyvtári funkciókkal is. A dolog lényege az lenne, hogy összefogva a Google-val és a Sony-val elkészíteni/elkészíttetni elsõ körben a lejárt szerzõi jogú dokumentumok elektronikus változatát EPUB formátumban, majd kihasználva az ebook olvasó WiFi képességét, a könyvtár területén belül kölcsönözhetõvé tenni a teljes digitális állományt, a papír alapúnak megfelelõ kölcsönzési módszer szerint, csak nem kellene "visszavinni" a könyveket, azok automatikusan törlõdnének az olvasóról.
Mivel ennek a könyvtárnak nemzeti gyûjtõköre van, így a hazánkban megjelent összes dokumentum elérhetõ lenne (elsõ körben a lejárt szerzõi jogúak, késõbb a teljes állomány (ugyanis néhány éve megjelent rendelet szerint a könyvtárak digitalizálhatják a dokumentumaikat és kölcsönözhetik is).
Ja, mindezt teljesen legálisan.
Amint sikerül meggyõzni az illetékes vezetõket ez ügyben, illetve tárgyalások kezdõdnének ez irányban, szerintem abból mind az egyetem (illetve a könyvtár), mind a hallgatók, kölcsönzõk profitálhatnának; nem beszélve a Google és a SOny szerepérõl ez ügyben (dokumentumok illetve hardver).
Valószínûleg egyébként mindez nem csak helyi WiFi-s "kölcsönzéssel" mûködhetne legálisan, hanem teljes internetes megoldással.
az a baj, hogy most már a könyv sem mutat jól. persze az sd kártyánál jobban mutat, de gagyi papírborítójuk van, és arra nyomtatják a képeket. azok secperc alatt elszakadnak, és aztán volt kép elöl - nincs kép elöl.
Ahogy veszük... Ez a kijezõ az OLVASÁSra lett kitalálva: kontrasztos, napfényben jól olvasható, nincs háttérvilágítás, alacsony fogyasztású(csak lapozáskor használ áramot). Mellesleg 6"-on megnézem, hogy nézegetsz albumokat. De! Már fejlesztik a színes kijelzõt is, de az még odébb lesz. Japánban a Fujitsu már piacra dobott egy készüléket Flepia néven. 260K színt tud megjeleníteni 1000$ és kb 20mp-s oldalfrissítés...
"Az e-olvasó képernyõje max 16 szürkeárnyalatot tud megjeleníteni"
Ez komoly? Pedig én a legjobban azokat a könyveket szeretem, amelyekben vannak színes képek. Na, megvan az ürügy, hogy miért nem veszek ilyent, a drágaságon kívül.
Komolyan szólva, akkor az ilyen kütyükkel mûvészeti albumokat, anatómiai/földrajzi/történelmi atlaszokat, képregényeket.... nem lehet nézegetni. Gagyik!
Ahogy korábban írtam a kijelzõ az, ami megdrágítja. Lévén (viszonylag) új technológia. Ráadásul ahogy tudom, csak egy cég gyártja ezeket, szóval verseny kilõve... Plussz az eladásoknak is fel kell futnia még, hogy csökkenjen az ár. De a legkisebb Sony modell 200$ most, nincs már olyan messze a 100$-os határ. Egy évet adok neki és lesz ennyiért Az e-olvasó képernyõje max 16 szürkeárnyalatot tud megjeleníteni, ha ez elég a képeidnek, akkor van értelme a kérdésednek...
Sajnos a magyar kiadók többsége erõsen ellenzi még csak a gondolatát is annak, hogy elektronikusan kiadja a könyveit. Viszont szerencsére van némi magyar nyelvû tartalom, amivel jól el lehet lenni.
Egyébként meg az õszinte véleményem az, hogy a könyvet semmi nem tudja pótolni. Annak igazi hangulata van, és a polcon is jobban mutat mint egy sd kártyán ezer könyv. Azt meg fõleg nem tudom, hogy magyarországon mikor lesz elérhetõ elektronikus formátumban egy-egy könyv ráadásul ami fontos, hogy mennyiért? Mert oké, hogy beszélünk a készülékekrõl de tudja valaki, hogy egy e könyvet mennyiért fognak itthon adni? Illetve milyen licenszekkel? Szóval erre még nagyon komoly infrastruktúrát kell fejleszteni.
Nagyon egyszerû, miért ilyen drágák: új technológia, kevesen gyártják, a kijelzõt meg gyakorlatilag egy cég. Majd ahogy egyre többen gyártanak készüléket, egyre többet adnak el, úgy megy le az ár és lesznek egyre jobb, kiforrottabb készülékek, egyre nagyobb választék.
Ahogy eleinte a dvd lejátszók is drágák voltak, ma meg már az asztali felvevõk sem olyan drágák, még a mindenféle extrákkal ellátottak (hdd pl.) sem.
Ugyanakkor persze jönnek idõvel a gagyik is, mint dvd lejátszóknál az 5000 Ft-os készülékek.
(És persze elkezdenek majd a "jogvédõk" is pampogni, mert ahogyan filmet, könyvet is majd sokan letöltenek, nem [csak] vesznek.)
"narumon: CD-játszót is azért nem vettél, mert a vinyl lemezgyûjteményedet nem játssza le? Szándékosan nem írom a videokazetta/DVD váltást, mert ott sokkal komolyabb minõségi ugrás van, mint a vinyl/CD váltásnál."
Nem jó a példa amit felhoztál! Amirõl te beszélsz az maximum olyan példa lenne, hogy igen nem veszek olyan dvd lejátszót ami nem játszik le DVDA és SACD formátumokat, merthogy van egy rakás ilyenem, és lehet olyat kapni ami viszont lejátsza.
"Egyébként errõl beszélek: 8-9 sor, a 25-35 sorral szemben. Azért nem mindegy. :)"
Mint ahogy az sem mindegy, hogy mindkettõ félmegoldás, és akkor már inkább viszem magammal a psp-t, ami olvasáson kivül még jó szinte bármilyen zenei anyag hallgatására, tudok rajta videot nézni, játszani is tudok rajta jó játékokkkal jah és nem mellesleg olcsóbb mint egy ilyen olvasó. Egyébként most itthon megnéztem, ha kinagyitok egy átlagos regényt (harry potter pdf, gyûrûk ura pdf) akkor 17-19 sor látható egyszerre a képernyõn, úgy hogy teljesen kényelmesen lehet olvasni.
Nekem nincs e-olvasóm, és egyelõre nem is lesz. Majd ha lemegy áz áruk 100$ alá. Nem értem amúgy a drágaságukat, hisz 100k ft-ért ($500) már egy PC-t is lehet venni.
Ma épp nézegettem az LCD képkereteket, vagy minek hívják õket. Van már 12k-ért is, de olyan gagyik, hogy csak. Különben a képmutogató és az e-olvasó nem értem miért két külön termék...
Amúgy nem azt mondtam, hogy HD minõség, hanem azt, hogy nem lcd: nincs értelme felbontást firtatni, mikor ezzel is jól olvasható a szöveg. Lévén más technológia.
Tetsuo:
505-öm van, pixelt nem látok rajta. Persze, biztosan kitehetnék egy pöttyöt az oldalra, de amúgy a betûk széle nálam nem fûrészes pl. Szóval vagy az én szememmel van gond, vagy a te olvasóddal. :)
na ja, wifist en sem vennek soha.. 1reszt meriti, masreszt mas is hozzaferhet a fajlokhoz (pl a ceg).
LOOL szvsz meg te nem fogtal e-olvasot, nekem 505-os van es igenis lehet latni a pixeleket ill a nem uberfelbontast, viszont annyibol igazad van, h ez nem zavaro.
Hi AnarchoiD! Érdekelne, hogy milyen a képe a 700-nak, mivel sokan nem tartják olyan élesnek, mint a nem érintõképernyõs modellekét. Valószínúleg az új készûlékek is hasonló kijelzõvel kerülnek forgalomba majd.
nekem is a kepen lathato 700-as , modell van 350usd volt gravirozassal (a nickem ;) +50 usd nem eri meg mivel mint a kindle is csak usaban levo mobil adatszolgaltato cegek itthon nem hasznalhatoak... ;( +ha eljatszak hogy kindle mintajara torolnek tavolrol konyvet .. akkor gorcsot kapnek ;) szoval maradok az usb-s kapcsolatnal, ha ez bedoglik, remelem talalok majd egy masik 700-ast olcsoert ;)
Valóban van igény ezekre az e-olvasókra, sõt ha követitek a híreket egyre többet mutatnak be. Van olyan gyártó, ami kettõnél többet is(Amazon, Sony). Észre kell venni, hogy nõ az igény az olcsó és hordozható darabok iránt: szinte minden gyártó bejelentett/bemutatott egy 5"-s gépet a korábbi 6"-s mellet. Érthetõ, hisz ezeket könnyebben megveszik az emberek, fõleg a fiatal fõiskolások, egyetemisták. Ami a viszonylag egyszerû készûléket megdrágítja az a kijezõ. Ha nõ a mérete ugrik az ár is. Már most is lehet nagy képernyõs készülékeket kapni: iRex DR1000, Amazon Kindle DX. De ezek még nagyon drágák és csak a "kõ gazdag rózsadombiak" engedhetik meg maguknak. Azt halkan jegyzem meg, hogy az õ vásárlásuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hamarosan te is tulajdonosa lehess egy hasonló ólvasónak. Én már kipróbáltam egy tesztkészüléket és nagyon tetszett, holott az egy régebbi típus volt. Azonban ennek a 7"-s kijelzõnek én nagyon örülök, nem extrém nagy és még így is kisebb, mint egy nagyobb könyv vagy újság. Szóval pont ideális lenne. Ha támogatja a magyar ékezeteket, vagy viszonylag egyszerûen ez megoldható, én vevõ lennék egyre.
Nekem a legtöbb e-könyvem odt, doc vagy rtf formátumban van és elsõrendûen fontos számomra, hogy ezek bármelyikében a betûméretet hozzá tudom igazítani az éppen használt kijelzõhöz, a repaginálás meg automatikus.
A pdf-nél még a lit is jobb (pedig nehézkes a kezelése), mert könnyû konvertálni és akkor már jól szerkeszthetõ.
narumon: CD-játszót is azért nem vettél, mert a vinyl lemezgyûjteményedet nem játssza le? Szándékosan nem írom a videokazetta/DVD váltást, mert ott sokkal komolyabb minõségi ugrás van, mint a vinyl/CD váltásnál.
A legtöbb, hivatalosan közzétett pdf jellemzõen nagy formátumú (A4 vagy hasonló). Ha nem hiszed, nyiss meg néhányat és nézd meg a szélességet és magasságát. Valószínûleg hüvelykben fogja kiírni, de gondolom nem okoz problémát átszámolni.
Egyébként errõl beszélek: 8-9 sor, a 25-35 sorral szemben. Azért nem mindegy. :)
"Mellesleg psp-n hogy olvasod? Ott sem hiszem, hogy A4 méretben megjeleníti neked. Vagy 4 soronként lapozol, vagy nagyítót használsz hozzá."
Hát nem is kell, hogy a4 méret legyen ki hallott már ekkora hülyeséget? A könyvek sem A4 méretûek. Mellesleg sem nagyitó nem kell hozzá és mégcsak nem is négy soronként lapozok. Most nincs elõttem de egyszerre szerintem 8-9 sor simán kifér utána meg a lefele gombbal megyek a lap aljára. Teljesen jól lehet igy olvasni és nincs nálam egyel több kütyü amihez még konvertálnom is kéne.
Hát azért nem állok neki néhány ezer pdf-et konvertálni. Ez kb olyan mintha egy zenelejátszó nem támogatná az mp3-at. Lehet ilyet csinálni, de azért no.
De, tördelni kell. Attól lesz, ha nem is tökéletes, de jobb. A könyvbe is úgy kerül bele a szöveg, hogy a papír méretéhez tördelik. Nem A4-es könyveket látsz a könyvesboltban. Többnyire.
vasziszdasz: "Nem kötelezõ szétbarmolt könyveket olvasni, lehet a jót is. Ez nem a pdf hibája." "Nem is nekem kell ismerni, hanem aki az olvasót csinálja. Nehogymár az autóvezetéshez is ismerni kelljen a fedélzeti számítógép mûködését..."
Akkor miért próbálod megmagyarázni, hogyan mûködik? Ha nem ismered, akkor ne állíts róla olyat, amihez a mûködését ismerned kellene. Gondolom autóvezetés közben is a fedélzeti számítógép szerkezeti hiányosságait emlegeted.
"Igény viszont koránt sincs rá akkora, mint a kisebb változatokra >>Már hogyne lenne, csak nem elszállt áron, milliókért.<<" "Ûrhajót se vesz mindenki"
Valóban nem vesz ûrhajót mindenki, de nem pusztán azért, mert drága. Ha olcsó lenne, akkor sem venne mindenki. Nem fér be a garázsba ugyanis.
"Ezzel jól ellent is mondtál önmagadnak." Nem mondtam ellen. Azt állítottam: A nagy méretû (A4) iránt nincs akkora érdeklõdés, várhatóan nem is lesz, mint a kisebb, kezelhetõ méretek iránt. (Könyvbõl is van nagyméretû, már-már fóliáns méretû [pl. adtak ki Shakespeare összest], mégsem azt veszik.) Ellenben a kisebb, kb. kisméretû könyv nagyságúak iránt van kereslet, még itthon is (csak a kínálat szûkös). Hol itt az ellentmondás?
"Tehát a "sokan" = max 3 kõgazdag rózsadombi."
Nos, aki mondjuk szökõévente egyetlen könyvet vesz, az is kifestõ, annak talán sok. Tényleg nem olcsó. A papír könyvek sem azok. Viszont ha úgy nézem 20-40 könyv ára egy készülék. Itthoni könyvárakról beszélek.
PDA-n is lehet tökéletlenül olvasni, mégse az igazi. Minek mégegy tökéletlen cucc?
Nem is nekem kell ismerni, hanem aki az olvasót csinálja. Nehogymár az autóvezetéshez is ismerni kelljen a fedélzeti számítógép mûködését... Csinálják meg úgy hogy mûködjön, más is meg tudja.
Igény viszont koránt sincs rá akkora, mint a kisebb változatokra Már hogyne lenne, csak nem elszállt áron, milliókért. Majd ha normális áron lesz megfelelõ tudású, akkor venni fogják. Ez mindennel így van. Ûrhajót se vesz mindenki, mégse lehet kijelenteni hogy ûrutazásra nincsen igény.
De, veszik. Sõt, bármilyen meglepõ, Mo-n is sokan vesznek, még többen keresik. Annak ellenére, hogy itthon nehéz hozzájutni, és a magyar fizetésekhez képest egyelõre igen drágák. Ezzel jól ellent is mondtál önmagadnak. Tehát a "sokan" = max 3 kõgazdag rózsadombi. Ezt magyarul nem soknak hívják, hanem kevésnek. :)
Hogy "koppintottam" volna rólad?? Keress már rá mondjuk google-val. ;)
narumon: Nem kell kidobni azokat sem. Mellesleg psp-n hogy olvasod? Ott sem hiszem, hogy A4 méretben megjeleníti neked. Vagy 4 soronként lapozol, vagy nagyítót használsz hozzá.
Ki állította, hogy le kell kukázni? Konverterekrõl hallottál már?
"Neked meg azért van otthon sok pdf-ed, és nincs epub-od, mert egyrészt az utóbbi új formátum, ahogy az olvasó készülékek is most terjednek el. Másrészt mert nincs ilyen készüléked, és nem akartál még eddig könyvet venni hozzá."
Értem én amit mondasz, de nehogymár most lekukázzak x év alatt összegyûjtött pdf-et mert ez az olvasó nem olvassa. Egyszerûen nem veszek ilyen olvasót. Marad a PSP az tökéletesen elvan a pdf-ekkel.
Leszámítva azt, hogy az aláírásod tõlem koppintottad, igazad van. A4-es méret nem embernek való. Annak fele már igen, be lehet csapni egy nagyobb kabátzsebbe stb.
A PDF formátum tényleg jó volt eddig, de a szöveg betonba van öntve, nem lehet tördelni. Ez kurvára zavaró lehet, pláne, ha az ember otthon felejtette az olvasószemüvegét.
vasziszdasz: "Nem kötelezõ szétbarmolt könyveket olvasni, lehet a jót is. Ez nem a pdf hibája."
Nem hibája, hanem sajátossága. Úgy látszik nem nagyon ismered sem a pdf felépítését, sem az elõállításának módjait.
"Ezért kell A4 méretû, nagyfelbontású ebook readereket gyártani. Éppen erre lenne igény." Van is, meg még lesz is olyan. Igény viszont koránt sincs rá akkora, mint a kisebb változatokra. De majd az eladási adatok mutatják.
"A mostanira nics, nem is veszik meg." De, veszik. Sõt, bármilyen meglepõ, Mo-n is sokan vesznek, még többen keresik. Annak ellenére, hogy itthon nehéz hozzájutni, és a magyar fizetésekhez képest egyelõre igen drágák.
vasziszdasz:
Ismét csak idézni tudlak: "Inkább a felbontáson tuningoljanak már, 800x600 elég tré, ennyit egy jobb PDA is tud." "Mintha vmi köze lenne a felbontásnak az LCD-hez..."
Hogyne lenne! Az LCD-nél van értelme _felbontásról_ beszélni. Az ezekben levõ kijelzõknél nem igazán. A jelenlegi felbontással is jól olvasható, kontrasztos képet ad, egy pixelt nem látni rajtuk, még nagyítóval sem. Mondom, elõször fogj a kezedben egyet, és nézd meg.
>>(a legtöbb nagyobb oldalméretre készült)<< Ezért mondtam hogy nagyobb felbontásra kéne már gyúrni. Könyörgöm, hogy jön a _felbontás_ a kijelzõ méretéhez?? Ugyanakkora méret mellett nem lesz olvashatóbb egy lekicsinyített oldal.
"Akkor igen nagy marhák lehetnek a világ legnagyobb kiadói hogy mégis megteszik." Pedig most épp úgy néz ki, hogy a világ legnagyobb kiadói és könyvforgalmazói lesznek (vannak) olyan marhák, hogy nem pdf-et használnak.
"Meg a rengeteg ember akik hobbiból megcsinálják egy adott könyv e-book változatát." Nos, közülük azok akik komolyan is veszik, azok alapvetõen nem is pdf-et készítenek belõle. Legfeljebb pdf-et _is_ a kész verzióból. És most ha lehet ne gyere a bescannelt képeket pdf-be behajigált verziókkal, mert azok nem e-bookok.
"Hiába, széllel szemben lehet hugyozni, csak nem érdemes." Ezt mondom én is, nem fogják a pdf-et használni alapvetõen az elektronikus könyvolvasók piacán kereskedelemben. Legalábbis, ha nem csak a saját típusához akar valaki eladni könyvet. Ami pedig elég nagy öngól lenne. Ha nem epub lesz, akkor valami más, de nem pdf.
"Az egységes formátum helyett értelmes lejátszó szoftver kell." "Ha ennyit nem tudnak õk is megtenni, akkor megérdemlik a bukást. Majd jön a konkurrencia, aki képes rá." Nézheted a másik oldalról is: miért nem bakelitet használunk? Csak "lejátszó" kérdése. Ja, nem fér bele hordozható lejátszóba? Nem fér bele az autórádióba? Lehet, hogy mégsem oldható meg minden egy lejátszóval? Próbáld már meg mondjuk egy 5-7"-os képernyõn nézegetni azokat a képeket. Meg a pdf-jeidet.
Ez egy új platform, most fejlõdnek ki az eszközök, most alakulnak ki a formátumok. Ezt tudomásul kell venni.
Nem kötelezõ szétbarmolt könyveket olvasni, lehet a jót is. Ez nem a pdf hibája. Ahogy a konyhakésre se lehet ráfogni a sok gyilkosságot.
Ezért kell A4 méretû, nagyfelbontású ebook readereket gyártani. Éppen erre lenne igény. A mostanira nics, nem is veszik meg.
Egyrészt mert sokféle módon lehet elõállítani pdf-et. Ezek közt sok az "amatõr" megoldás, aminek az eredménye egy nem feltétlenül teljesen szabványos pdf lesz. Másrészt meg mert a pdf-ek általában viszonylag nagy oldalméretre készülnek. Egy A4 méretû, 10 pontos szöveget tartalmazó pdf-et pedig mondjuk B5 vagy még kisebb méretre kicsinyítve olvashatatlan eredményt ad. Lehet elforgatni, de úgy sem sokkal jobb, és pár soronként lapozni kell. Újratördelni meg nemigen lehet, mert vagy a megjelenítõ sw nem képes, vagy eleve olyan szerkezetû a pdf. Az ékezetes karakterekkel is lehet gond a fenti "amatõr" megoldásoknál.
Lehet persze direkt olyan pdf-et elõállítani amelyeknél nincs ilyen probléma (én pl. magamnak legyártom pdf-ben amit fel akarok tenni az olvasóra).
Neked meg azért van otthon sok pdf-ed, és nincs epub-od, mert egyrészt az utóbbi új formátum, ahogy az olvasó készülékek is most terjednek el. Másrészt mert nincs ilyen készüléked, és nem akartál még eddig könyvet venni hozzá.
Te meg a 3.-ban hogy "Ezekben nem lcd van". Mintha vmi köze lenne a felbontásnak az LCD-hez...
van rengeteg pdf könyv. Csak nem erre a platformra találták ki (a legtöbb nagyobb oldalméretre készült) Ezért mondtam hogy nagyobb felbontásra kéne már gyúrni.
Miért is kellene pdf-ben kiadniuk a könyveket? Mert már van sok ilyen? Marhaság! Akkor igen nagy marhák lehetnek a világ legnagyobb kiadói hogy mégis megteszik. Meg a rengeteg ember akik hobbiból megcsinálják egy adott könyv e-book változatát. Gondolom te is jártál már "w" betûs szájtokon, amit itt álszentségbõl még kimondani se lehet, ahol nyilván találkoztál már ilyesmivel.
Célszerûbb egy olyan formátumot választani, ami nyílt, és sokkal rugalmasabb. Az eszperantót is ezért találták ki, mégis mindenki angolul akar tanulni. Hiába, széllel szemben lehet hugyozni, csak nem érdemes. ^^
Az egységes formátum helyett értelmes lejátszó szoftver kell. Ma már a winamptól kezdve a médiapléjeren át az acdseeing mindegyik lejátszik minden kép és hangformátumot, ha mégse, arra van kodek amit alá kell kúrni és máris megy minden mint az ágybaszarás. Ha ennyit nem tudnak õk is megtenni, akkor megérdemlik a bukást. Majd jön a konkurrencia, aki képes rá.
Ha esetleg valakit erdekel egy ezust tokeletes allapotban levo prs-505 magyaritott karakterekkel bor tokkal dobjon egy mailt a gyoridavidkukacgmailpontcom - ra. imadom, de egyszeruen nincs idom olvasni
vasziszdasz: Nem te írtad ezt az elsõ kommentben? "Inkább a felbontáson tuningoljanak már, 800x600 elég tré, ennyit egy jobb PDA is tud."
Ha valaki a nevedben ír ide, akkor hagyd figyelmen kívül a válaszomat rá.
Valóban, van rengeteg pdf könyv. Csak nem erre a platformra találták ki (a legtöbb nagyobb oldalméretre készült). Mellesleg, még több nem-pdf könyv van, számtalan közülük ingyenes. De valószínûleg majd fejlõdnek ezen a téren is a készülékek.
Másrészt meg ezt írod (hacsak nem ezt is más írta a nevedben): "Az lófasz, .pdf-re álljanak át, anélkül a hajukra kenhetik a cuccukat." Ami kicsit másról szól, mint amit az elõbb írtál. Miért is kellene pdf-ben kiadniuk a könyveket? Mert már van sok ilyen? Marhaság! Célszerûbb egy olyan formátumot választani, ami nyílt, és sokkal rugalmasabb.
"Gondolom ez az "elõny" a másolásvédelem lenne, az nekünk mitõl elõny?" Az egyik elõny a másolásvédelem, de az nem 'nekünk', hanem 'nekik', a gyártónak az. 'Nekünk' annyiban elõny, hogy egységes formátumot jelent, amit bármin olvashat a felhasználó, legyen az pc, amazon kindle, sony reader, vagy hanlin v3, netán pda. Nem mellesleg mint lentebb írtam, a szöveg rendesen megjelenik a különbözõ méretû kijelzõkön, különbözõ betûmérettel is. Nem esik szét például.
A .pdf viszont egy elterjedt szabvány, van már 1000000000000 .pdf könyv. Nyilván ahhoz venne olvasót az ember, nem az olvasóhoz reménykedne hogy hátha átírják arra is (aztán pont nem, mert miért is írnák).
Gondolom ez az "elõny" a másolásvédelem lenne, az nekünk mitõl elõny?
vasziszdasz: PDF sokkal problémásabb, mint az epub. Kezdjük rögtön azzal, hogy igazán akkor használható jól ilyen készülékeken, ha az adott méretû kijelzõre készítik eleve. Míg az epub sokkal rugalmasabb, átméretezhetõ, újrafolyatja a szöveget is, miegymás. No meg egyéb elõnyei is vannak, részben felhasználói, részben gyártói oldalról.
Mellesleg, kezelnek a készülékek pdf-et, de igazán csak a nagyobb méretûekkel lehet a legtöbbet olvasni (elforgatva).
átállnak az EPUB formátumra, amely több készüléken is lehetõvé teszi a megvásárolt és letöltött mûvek használatát
Az lófasz, .pdf-re álljanak át, anélkül a hajukra kenhetik a cuccukat.
vasziszdasz: Elõször nézz meg egyet, aztán beszélj felbontásról. Ezekben nem lcd van.
Kissé pontatlan a cikk itt-ott: "Sorrendben harmadik e-olvasó készülékét mutatja be" Illetve _idén_ a harmadikat, mert már volt néhány korábbi típus.
"A Sony eddig két eltérõ változattal küzdött az Amazon Kindle túlereje ellen" No meg az 505 és a 700-as típusokkal, ezeket váltják le az új modellek most.
"eBook Library szoftver <...> feladata <...> a kiválasztott mûvek átmásolása a PC-rõl az olvasóra, jóllehet erre (a vezetéknélküli elérés megléte miatt) a legújabb példányokon már nem lesz szükség."
De lesz, hiszen a másik két modell nem rendelkezik 3G kapcsolattal, meg a saját könyveket is valahogyan a készülékre kell juttatni. Valamint az esetleges konvertálásban is segít a program.
Megjegyzem, mintha a képen sem a Daily Edition szerepelne. Az ugyanis így néz ki:
Inkább a felbontáson tuningoljanak már, 800x600 elég tré, ennyit egy jobb PDA is tud.
Informatika és tudomány
