Olvasgattam itt a nosztalgiázásokat. Hát igen, a hõskor..... Philips "számítógép", 1kB-os memóriával, ZX Spektrum, IBM Pc, 40MB-os vinyóval, 4magos proci..1TB-os vinyóval....Emlékszem, az elsõ internetünkkel a fiam egy hónap alatt összehozott egy 70'000Ft-os telefonszámlát, valami távolkeleti szerverrõl töltött le néhány "szuper" progit. Akkor ha jól emlékszem, 4'000Ft volt a havi fizum... Ma informatikus, hálózatépítõ szakmérnök..... Tulajdonképpen én fizettem meg a tanulópénzét.... A 13 éves kislányom meg nem hiszi el, hogy valamikor egy jpeg 4-5 perc alatt jött le....
nem, elõször szállt be az internetbe, különben hogyan lehetne benne az internetben az, hogy kõ neki pénz egy eredeti ablakok 95-re? logika!
"Az elsõsorban tudományos és katonai célokra szánt, decentralizált jellegre építõ számítógépes hálózat ötlete már évekkel korábban, 1962-ben felmerült, amikor éppen javában dúlt a hidegháború. Eszerint olyan kommunikációs hálózatot kell kiépíteni, amely nincs egyetlen központhoz kötve, és akár egy komoly nukleáris támadás esetén is többé-kevésbé intakt marad."
õ csak a "mikroszoft kilencvenöt" után vette meg a zinternetet, mert kellet a pénz a "mikroszoft kilencvenötre" elõször, amivel "sok csodát mûvelhet" :D Feri csak késõbb "szállt be a zinternetbe".
12 körül voltam, erõsen érdekelt már akkor is a számítástechnika. Általános suliban természetesen. 92-94 talán...nagyjából. Elsõ gépem egy kiselejtezett Videoton 64 volt, 95 körül, aztán 97 ben már kaptam egy 286-ost, de a környéknem már akkor mindenkinek én csináltam a gépét (mert ugye akkoriban egy CD olvasó telepítés sem volt olyan egyszerû mint ma)...DOS szépséges világa.
ftth a neve pontosabban. Az FTTx a száloptika összefoglaló néven. pl az FTTB csak az háztömbig jutó optikát jelent, az FTTH meg már azt hogy a user lakásába is belóg. A tré most az utóbbit fejleszti, heringkonzervlakók elõnyben, mert csak sûrûn lakott területekre húzzák egyelõre.
És ezres volt egy CD írás. 20ft volt egy gombóc fagyi. A 200Mhz-es gépek pedig arany áron voltak kaphatók, volt aki + 10-20 mhz miatt volt képes állítható potit beforrasztani az alaplapra.
90 körül láttam elõször Internetet...picit máshogy nézett ki mint most. Ömlesztett szövegek mindenhol formázás nélkül. Misztikum övezte, hogy hogy lehet weblapot csinálni, és aki tudta, lehet vallatással se mondta volna el. Nálunk a suliban 4 gép ment netrõl...elõször csak 1 aztán látták, hogy mindenhogy lassú, akkor már legyen 4 gép...9600as modemrõl ment a 4...meg volt valami primitív útvonal választó is.
A PC-met ugyan 1994. szeptemberben vásároltam, de kezdetben nem volt internetem. Az elsõ modemem 9600 bps-t tudott, azzal lehetett fájlokat küldeni úgy, hogy felhívtam egy olyan telefonszámot, amelynek a végén modem lógott. Ezt a modemet hamar lecseréltem egy 14400 bps sebességre képes faxmodemre, amely a Cheyenne Bitware progit használta. Ez volt akkor a csúcs, bár szoftveres tömörítést használt, amit nem szerettem. Azért vásároltam eredetileg, hogy faxokat tudjak küldeni, ugyanis egy faxgép horribilis összegbe került, a faxmodem ehhez képest olcsó volt. Az enyém úgy emlékszem 14400 ft-ba került, a kereskedõ ezzel reklámozta, hogy 1 bps 1 ft.
Az internetet végül (egy rövid matávos próbálkozás után, amely nem igazán mûködött) 1994 decemberben rendeltem meg az Elendertõl, ez volt a karácsonyi ajándékom saját magamnak.
@Epikurosz: én is 1994-ben kezdtem :)) Én Comuserve tag voltam (14.4-el ment a net ui. csak ennyit adtak), aztán mikor megszünt az Elender vette át a tagokat. Azóta is ottan vagyok. Igaz volt már vagy kismillió neve. Nem 3.11-et használtál? Úgy emléxem, hogy a 3.11-ben volt tcp/ip támogatás a 3.1-ben meg nem, de már lényegtelen. Én NetscapeCommunicátort nyúztam, és egy 28.8-as modemem volt :)) Régi szépidõk, amikor egy nyamvadt jpeg 3.5kbyte/sec-el gyüt lefelé kb. 3 percen át :))
Akkoriban a komoly programok futtatásához gépidõt kellett bérelni a Budapesti Mûszaki Egyetemen. Kevés embernek volt még e-mail címe, beszéltem olyan egyetemi professzorral, aki büszkén dicsekedett azzal, hogy neki van, és ez a külföldi kollégákkal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen, és legközelebb a névjegyére is rá fogja nyomtattatni. Akkor az e-mail cím birtoklása volt a hype. :-)
"Netscape announced in its first press release (October 13, 1994) that it would make Navigator freely available to all non-commercial users, and Beta versions of version 1.0 and 1.1 were indeed freely downloadable in November 1994 and March 1995, with the full version 1.0 available in December 1994. "
Öregszem, már nem emlékszem valamire. Én az elsõ IBM PC AT-met (Intel 286-os processzorral) 1994. szeptemberben vásároltam (egyébként 1993-ban kezdtem dolgozni XT-ken, igaz még egyetemista koromban, 1985-ben messzirõl láttam IBM mainframet, amelyre írtam egy Fortran lyukkártyás progit), és a Netscape ingyenessé válásáig volt még 3-4 hónap. Tehát ebben az idõszakban nem használhattam böngészõt. Amire viszont emlékszem, hogy valamilyen e-mail levelezõt biztos használtam (Internet Outlook Express, talán), és feliratkoztam a Qwerty Computers Kft. által mûködtetett BBS-re (Bulletin board System). Ez egy alfanumerikus felületet használó fórum volt, amelyre a legtöbb ember igazi nevével regisztrált.
Szerintem a kapcsolat tökéletesítése érdekében a technológiát kéne fejleszteni. Mondjuk száloptikát egészen a gépig vezetni, vagy hasonló. Meg mondjuk az ipv6 átállás se ártana...
@Epi: akkor te nagyöreg vagy netezés terén. Én legelõször 98'-ban láttam netet a suliban. Akkor is külön, elõre fel kellett iratkozni 1-1 óra netezésre. Majd 99-2000-ben lett nekem is itthon netem. 56.6-os modemmel. De azt is csak pár órára használtam, mivel mocsok drága volt.
"A nagyközönség érdeklõdése 1994-tõl volt észlelhetõ"
Nekem 1994-tõl van internetem! A szolgáltatóm a MATÁV, majd az azóta tudtommal megszûnt Elender Computers Kft. volt. Kóka is ott kezdte. Egy lenyúlós cégnek tartottam. Az internetet betárcsázós modemmel értem el, 9600 bps sebességgel.
Néha zavarják biza. Amúgy a valódi haszna a minõségi kapcsolatnak az ingadozások elkerülése lenne, hogy folyamatosan ugyanazt a sávszélességet, alacsony csomagvesztést és késleltetést kapd. Ne legyen ingadozás.
A feltõltési sebességben igazad van, ma már szimmetrikus kapcsolatokra van igény. A letöltésit meg néha olyan nagyra veszi, hogy alig van kihasználva.
Itt lenne az ideje, hogy legyen minõségi kapcsolat is. Ez alatt azt értem, hogy foglalt sávszélesség legyen minden alkalmazásnak, így egyszerre lehetne gámolni és torrentezni, nem zavarják egymást