egyébként meg hõtárolós megoldásról mutogattak multkor filmet a diszkóverin, ahol a sót olvasztják meg és az tárolja a hõt. Napenergiát gyûjtenek úgy, hogy egy homorú tükörnek a fókuszpontjában vezetnek egy duplafalú csövet, amiben a két fal között vákum van és a belsejében van az olvasztott só. Már nem emlékszem a pontos számokra, de talán 485 C fokra melegítette fel a rendszer a sót, amivel egész éjszakára ki tud tartani úgy, hoy nem szilárdul meg. Van itt sok olyan technológia, amiben van fantázia... a kísérleti só+napenergia erõmû 25.000 háztartás lát el árammal
"az alkalmazásukkal jelentõs mennyiségû széndioxid kibocsájtása takarítható meg" + "A mérõállásokat egy szoftver olvassa majd le és továbbítja a központi rendszernek, valamint a szolgáltatóknak." = a jelentõs mennyiségû széndioxid kibocsájtás gerjesztõ villanyóraleolvasókat kirúgják a francba :D
A tartály falán át történõ diffúzió átmeneti tárolás esetén nem jelent komoly gondot, mivel nem kell sokáig tárolni. Ráadásul a tartály méretének növelésével csökken a diffúziós veszteség.
Ez megint arra lesz jó, hogy a villanszámlában szereplõ "hálózatfenntarási, szolgáltatási, fejlesztési" díjak mellé legyen még egy intelligensési díj is, és még több pénzt kérjenek el 1 köbméter áramért :D
"Hidrogén tárolás miért drága?"
Vagy nagy nyomason, vagy nagy terfogaton, de mindenkeppen kis homersekleten kell tarolni. Mindezek mellett a legtobb tarolo falan kepes atszokni es hosszu tavon roncsolja a femeket. Jelenleg ugy nez ki, hogy akkor jovunk ki jol, ha egy kis plusz energia es szendioxid befektetesevel h2 helyett ch4-et gyartunk, mivel a szen miatt a hidrogen mar nem tud ugy ugralni.
Hidrogén tárolás miért drága? Ezt kifejtenéd bövebben?
Van olcso megoldas is. A mai modern kondenzatorok mar kepesek eleg nagy energiamennyiseget tarolni viszonylag kis veszteseggel. Egy egyeniranyito, kondenzator telep, inverter osszeallitas eleg hatekony lenne. Az egyetlen gond, hogy a kondenzatortelep merete relative nagy lenne a meglevo tobbi technologiahoz kepest. A hidrogenfejlesztes sem rossz otlet, mivel 90%-os hatasfoknal az oda-vissza alakitas meg mindig 81%-ot ad ami a viztarozos megoldashoz kepest nagyon jo, viszont a hidrogen tarolasa viszonylag draga. Barmit is valasztanak, a smart grid csak akkor kepes rendesen mukodni ha van mit elosztania, mert az intelligens automatizalt teherelosztas mar most is letezik, de buffer kapacitas hijan nem lehet soha a rendszer aktualis termelo kapacitasa fole menni. Egyebkent az olcso es low tech megoldas a tarolos vizieromu es az atomeromu kombinacioja, ahol az atomeromu adja az alapot, a folyora telepitett vizieromu pedig szabalyozhato az aktualis terheles fuggvenyeben. Ez utobbihoz meg smart grid sem kell. Alternativa lenne meg a szuksegesnel nagyobb kapacitast epiteni, majd a folos energiat uzemanyagszintetizalasra hasznalni. Igy mindig tobb energia van a rendszerben, de az eppen fel nem hasznalt energiaval lehet vizbol es legkori szendioxidbol szenhidrogeneket gyartani. Igy az autok az elektromos halozat folos kapacitasabol tudnanak tankolni es a folyamat teljesen kornyezetbarat, mert co semleges.
A decentralizált áramelosztás jelenleg sokkal hatékonyabb megoldás lenne, mint a pufferelés, mert ez utóbbinak vagy a vesztesége igen nagy (hõtároló közeg), vagy igen költséges (víztároló, akkumulátorok), esetleg mindkettõ (hidrogénfejlesztés).
a jelenlegi helyzet egyetlen szépséghibája, hogy gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre pufferek. csak nagyon elvétve olvasok olyan technikai megoldásokról, amikor tárolásra termelnek. pl egy víztározó feltöltésével, vagy mondjuk kísérleti jelleggel mûködnek olajjal mûködõ naperõmû farmok, ahol a nagy hõtárolókban éjjelre elraktározzák a nap hõjét és így folyamatos lehet az áramtermelés. pillanatnyilag a felhasznált smart grid technológiák kimerülnek abban, hogy a meglévõ áramhálózat jobban alkalmazkodik az aktuálisan felhasznált árammennyiséghez és megpróbálják a legkisebb veszteséggel eljuttatni a termelt áramot a felhasználás helyére. pl egy szélerõmûfarm termelés ingadozását képesek ezzel kompenzálni. különben érdekes lenne, ha már tényleg meg lennének azok a pufferek, mert akkor már rögtön sokkal kifizetõdõbb lenne a megújuló energiaforrások felhasználása.
Mar egy ideje itt lenne az ideje a dolognak. Gyakorlatilag ez ugyanaz nagyban, mint amikor az elektronikai keszulekekbe zajszuro kondenzatorokat epitenek. Csak annyival nehezebb, hogy a valtoaramu halozat miatt sokkal bonyolultabb elektronikara van szukseg. Ennek hazi megfeleloje a szunetmentes aramforras. Amikor nincs szukseg akkora teljesitmenyre mint ami van, akkor a smart grid tolt, amikor eppen nagyobb a fogyasztas mint a termeles, akkor merul. Igy barmilyen idoszakos arramforras (nap, szel, stb.) integralhato a rendszerbe, csak az ossztermeles legyen nagyobb az osszfogyasztasnal, de nem az adott pillanatban mint jelenleg, hanem a rendszer buffer kapacitasanak idotartomanyaban. (tehat pl. a delutan napelemmel termelt aramot este fel lehet hasznalni vagy a hetfon szelenergiabol keletkezo energiat a penteki szelcsendben)
Informatika és tudomány
